Athenaeum Kiadó strana 31 z 41

Tess Durbeyfield becsületes, szorgalmas, a jobb életért küzdő nő, aki családját mindennél előbbre helyezi. Számítását azonban már egészen fiatalon keresztülhúzza a gőgös Alec d’Urberville, amikor egy éjjel erőszakot tesz rajta. Hogyan birkózik meg a szégyennel, majd a gyásszal egy lány az ezernyolcszázas évek derekán? Ha maga mögött hagyja fájó múltja színhelyét, kezdhet-e új életet egy szerető, gondoskodó férfi oldalán? Az Egy tiszta nő Thomas Hardy időtlen klasszikusa; kulcskérdései a bűn és a bűnhődés kettősségét, az életet behálózó titkok hatalmát, a szeretet, a vágy és az elfogadás morálon felülemelkedő erejét járják körül. Az Athenaeum Kiadó 2021-ben útjára indított Érzelmes klasszikusok sorozatának célja, hogy – a tizenkilencedik és a huszadik század alkotásaival megszólítva a huszonegyedik század olvasóközönségét – korszakokon átívelő párbeszédet teremtsen olyan kérdések mentén, amelyeken az emberiség a kezdetek kezdete óta töpreng.

Miután szerelme egy tragikus balesetben életét veszti, a huszonhat éves Alba magát okolja mindenért. Gyásztól és bűntudattól nehéz szívvel tér vissza gyermekkori otthonába, Rofellébe, a toszkán hegyek közt megbúvó apró faluba. Amikor egy nap magányos sétára indul a környező hegyekbe, ezüstneművel teli ládára bukkan egy régóta elhagyatottan álló, romos háznál. Talán könnyíthet a szívén, ha megtalálja az ezüstkészlet jogos tulajdonosát. De jóvá teheti-e ezzel a tévedéseit? Alba megismerkedik Massimóval. Az öreg, aki az idősek otthonából vágyik haza a gyümölcsfái és fájdalmas emlékei közé, mélyen hallgat, amikor Alba a háborús időkről faggatja. Ami kettejüket összeköti, az a szeretteik elvesztése fölött érzett fájdalom. Szép lassan barátság szövődik köztük, és Massimo egyre többet mesél Albának Luciáról, az életvidám, csillogó szemű lányról. Lucia annak idején az ellenséges oldalon harcoló szerelmével mindent elkövetett, hogy a náci megszállóktól visszalopja a csodás olasz műkincseket. Önzetlen bátorsága hatással volt a háború alakulására – és Massimo életére is. Alba története és Massimo háborús emlékei az olvasót ezúttal is Toscana vadregényes hegyei és zöldellő olajligetei közé repítik. Angela Petch legújabb könyve A toszkán titok és a Toszkán emlék című regények folytatása, a trilógia záródarabja, amely az előzmények ismerete nélkül is jól követhető.

Rebecca. Samantha. Haley. Katie. Ashley. Ezek Nora O’Malley álnevei, amelyeket anyja aggat rá, amikor épp megzsarol és kifoszt egy bűnözőt. Mrs. O’Malley megtanít minden piszkos trükköt a lányának. Amikor azonban elveit feladva beleszeret egy célpontba, Nora megszökik tőle. Öt évvel később Norának, immár „rendes lányként”, úgy tűnik, mégis le kell porolnia a tudományát, mert egyszerre három gondja is akad: • Az exe rajtakapta Norát a legjobb barátnőjével. Bár ők mindhárman jóban vannak, a srác nem tudott arról, hogy a volt csaja meg a mostani szeretik egymást. • A trió egy bankban találkozik, hogy betegyék a pénzt, amit adományokból gyűjtöttek. Kész rémálom az egész, ráadásul még élesebb kanyart vehetnek a dolgok, mert… • …két pasas éppen ki akarja rabolni a bankot. Norát túszul ejtik, de fogalmuk sincs, kivel húztak ujjat... Tess Sharpe az Egyesült Államokban él. A lányok, aki vagyok című regényéből Millie Bobby Brown főszereplésével a Netflix készít filmet.

A William Hill sportkönyv-díj 2020-as jelöltje „A leghitelesebb életrajz a háromszoros világbajnokról” – Matt Dickinson (The Times) „Lebilincselő olvasmány… méltó emléket állít Laudának” – Justin Marozzi(Sunday Times) Niki Lauda az autósport ünnepelt sztárja volt, és a személyisége is sokakat elvarázsolt. A Hajsza a győzelemért című filmben is feldolgozott, James Hunttal folytatott ádáz küzdelme, majd a Mercedesnél, Lewis Hamiltonnal végzett munkája hozzájárult a modern Forma–1 megalapozásához. Hat héttel azután, hogy a hírhedt nürburgringi pályán 1976-ban súlyos égési sérüléseket szenvedett és már a legrosszabbra készült a rajongótábor, Lauda Monzában visszaült a Ferrarijába, hogy megvédje világbajnoki címét. Jackie Stewart, a háromszoros világbajnok Forma–1-es pilóta így fogalmazott: „Ez a legbátrabb tett, amit valaha láttam egy sportolótól.” Az év utolsó versenyén, Japánban, a szörnyű időjárási körülmények közepette a minimális előnnyel rendelkező Laudának fájdalmas döntést kellett meghoznia… Hihetetlen felépülése után Lauda 1977-ben újra megnyerte a világbajnokságot, majd visszavonult. Aztán újra versenyezni kezdett, és 1984-ben ismét nyert, ezúttal a McLarennel. Amikor végleg szögre akasztotta a bukósisakját, saját légitársaságára koncentrált. Sikereit beárnyékolta az a szerencsétlenség, amely során a gépe fedélzetén tartózkodó 223 ember életét vesztette. Lauda különféle menedzseri szerepkörökben tért vissza a Forma–1-be, és végül neki sikerült rábeszélnie Lewis Hamiltont, hogy csatlakozzon a Mercedeshez. Maurice Hamilton 1971-ben találkozott először Niki Laudával. Hiteles pályaképe barátokkal, családtagokkal, riválisokkal, kollégákkal készített interjúkon alapul. A hazai olvasók számára első és egyetlen Lauda-életrajz nagyszabású emléket állít a Forma–1 bátor, tehetséggel megáldott sztárjának, akit a sportág rajongói a mai napig hiányolnak.

„Őszintén szellemes, egyszerre mélyen megindító és könnyed történet.” – Sunday Times Rachel Givney első, romantikus regényében az írói álmokat dédelgető Jane Austen egyszer csak a jövőbe utazik, hogy fellelje a szerelmet, amelyről már oly sokat írt, és azt a jövőt, amit elképzelt magának… Ezzel azonban saját írói hagyatéka forog kockán… Anglia, Bath, 1803. A társaságkerülő, inkább a magányos sétákat kedvelő, huszonnyolc esztendős Jane Austen arról álmodozik, hogy egy nap megjelennek aprólékos műgonddal írt történetei. Ugyanakkor egyre inkább fenyegeti a veszély, hogy vénlány marad, ezért hamarosan döntő lépésre szánja el magát, és a jövőben köt ki. Úticélja pedig… …Anglia, Bath, napjainkban. A klastrom titka filmváltozatának díszletei. Sofia Wentworth, ismert hollywoodi színésznő a kosztümös filmben kapott szerepével egyszerre próbálja megmenteni hanyatló karrierjét és széthullóban lévő házasságát. Amikor megismerkedik Jane-nel, nagy hatással van rá az ifjú „kollegina”, aki a jelek szerint sehogy sem akar kibújni a szerepéből, még akkor sem, amikor épp nem forognak a kamerák. Jane, miután megszokta a ló nélküli hintók látványát és a 21. század sokkoló divatját, találkozik Freddel, Sofia öccsével, akinek – minő arcátlanság – van mersze egyszerre sármosnak, szellemesnek és kedvesnek is lenni. De mi történik, amikor Jane, akarata ellenére, beleszeret Fredbe? És ha Jane kitart Fred mellett, vajon meg tudja-e valósítani az írói karriert, amire mindig is vágyott?

Mikor Frédéric Moreau az ifjú jogászhallgató megpillantja a karcsú, igéző tekintetű, nála jó pár évvel idősebb Madame Arnoux-t, élethosszig tartó rajongás veszi kezdetét. Frédéric összebarátkozik a nő férjével, a sikeres üzletemberrel, Jacques Arnaux-val, így Madame Arnaux és a fiatalember útjai az évek során újra meg újra keresztezik egymást. Anyagi problémákon, politikai káoszon és megszámlálhatatlanul sok viszonyon át is a nő marad életének központi figurája és egyetlen szerelme. Az Érzelmek iskolája – Gustave Flaubert önéletrajzi elemektől sem mentes műve – a tizenkilencedik század egyik legnagyszerűbb francia nyelven írt regénye. Az Athenaeum Kiadó 2021-ben útjára indított Érzelmes klasszikusok sorozatának célja, hogy – a tizenkilencedik és a huszadik század alkotásaival megszólítva a huszonegyedik század olvasóközönségét – korszakokon átívelő párbeszédet teremtsen olyan kérdések mentén, amelyeken az emberiség a kezdetek kezdete óta töpreng.

Az én három fő tevékenységem ebben az életemben: Élek. Olvasok. Írok. Ez valamiféle fontossági sorrend is. Sok tapasztalatot, gondolatot, megfigyelést gyűjtöttem össze, amióta az aranyérmes tevékenységet folytatom. Ezeket próbálom közreadni most. Ugyanakkor tudhatni rólam, hogy soha nem veszem magam túl komolyan. Igyekszem kevesebbet sírni, mint írni. Valamint lehetőleg soha nem félni, inkább élni. Élni arany. Olvasni ezüst. Írni ötvözet.

A helyszín Oroszország, a kulissza egy hosszú vonatút. Végállomás: egy nemesi marsall lelkiismeretének legmélyebb mélysége. Amikor egy kisebb társaság a házastársi hűségről és a szerelem természetéről kezd beszélgetésbe, Pozdnisev váratlan hévvel nyilatkozik a testi szerelem eredendő bűnösségéről, majd meggyónja saját vétkét. Az Athenaeum Kiadó 2021-ben útjára indított Érzelmes klasszikusok sorozatának célja, hogy - a tizenkilencedik és a huszadik század alkotásaival megszólítva a huszonegyedik század olvasóközönségét - korszakokon átívelő párbeszédet teremtsen olyan kérdések mentén, amelyeken az emberiség a kezdetek kezdete óta töpreng.

„Pontos elemzés, mélyen együttérző könyv arról a lelki teherről, amellyel a modern kapitalizmus nehezedik rá azokra, akiket a saját képére formál. A Jöttünk, láttunk, elegünk van elengedhetetlenül fontos könyv korunk és saját magunk megértéséhez.” – Ezra Klein, a Vox hírportál társalapítója Úgy érzed, hogy az életed nem más, mint a tennivalók végtelenségig nyúló listája? Bambán görgeted az Instagramot, mert ahhoz is túl fáradt vagy, hogy a kezedbe vegyél egy könyvet? Fuldokolsz az adósságban? Folyton csak dolgozol? Vagy hajt a kényszer, hogy mindenből megpróbálj pénzt csinálni, amiben valaha is örömöd lelted? Köszöntelek a kiégés kultúrájában! A szerző, Anne Helen Petersen amellett érvel, hogy az Y generáció meghatározó állapota a fásultság. Mi húzódik ennek a hátterében? Kudarcot vallott intézmények és intézményrendszerek. Bizalmatlanság. A modern munkahelyek irreális elvárásai. Növekvő szorongás és reménytelenség. Az online tér. Petersen több nézőpontból vizsgálja, hogy miként jutott el az Y generáció a kiégésnek eme fokára, és sorra veszi, hogy ez az állapot miként befolyásolhatja a munkavégzést, a szülői szerepet, valamint a társasági életet. A könyv társadalomtörténeti keretben elemzett interjúkkal enged bepillantást ennek a megosztó nemzedéknek az életébe. Kötelező olvasmány az Y generáció tagjai, valamint szüleik és munkaadóik számára is: mindenkinek, aki meg akarja érteni magát vagy a környezetét. Anne Helen Petersen 2019 januárjában írt cikket a kiégett milleniálokról a Buzzfeeden. Pár nap alatt több mint hétmillióan kattintottak rá, és hatására világszerte születtek írások a témában, köztük magyar lapok hasábjain is. Ezek után Petersen összeállított egy kérdőívet az 1980 és 2000 között születettek számára. Ezek az interjúk alapozták meg elgondolkodtató és provokatív sikerkönyvét.

A nemzetiszocialisták hatalomra jutása után a sikeres bécsi szakácskönyvíró, Alice Urbach zsidó származása miatt elveszíti megélhetését és hazáját. Családtagjai szanaszét szóródnak: ki Amerikába kerül, ki koncentrációs táborba, ki a Man-szigeti internálótáborba. 1945 után Alice szakácstanfolyamot tart San Franciscóban, és egy amerikai tévécsatornán mutatja be legjobb receptjeit. Hazalátogatva Bécsbe egy nap a saját régi szakácskönyvét pillantja meg a könyvesbolt kirakatában. Na de ki az a bizonyos „konyhamester”, aki Alice könyvét Rudolf Rösch néven jegyzi? E kötet szerzője történész, Alice Urbach unokája; kutatásainak egyik legizgalmasabb témája a kalandos hátterű szakácskönyv sorsa. Bécsi, londoni és washingtoni levéltárakban rég elveszettnek hitt levelekre, hangfelvételekre és filmes dokumentumokra bukkant, és a könyvek árjásításának kutatásával a náci bűntettek történetének új fejezetét nyitotta meg.

1342. Anjou Károly a halálos ágyán fekszik. A visegrádi udvar temetésre készül - és az új király, a mindössze tizenhat esztendős Anjou Lajos megkoronázására. Lajos ugyan sokat tanult az apja uralkodásából, ám ő alighogy trónra ül, azon nyomban háborút hirdet - legfőbb példaképei, Szent László és Nagy Sándor nyomdokain járva. A messzi Nápolyban egyesek ferde szemmel néznek Lajos öccsére, András hercegre. Bátor Szilárd az örökül kapott szlavóniai birtokát igazgatja, és egy önálló zászlóalj felállításán fáradozik. Mindezen események közepette Bihar megyei otthonából kalandos útra indul egy bivalyerős férfiú, aki dühében malomkövet hajigál, ordasokkal küzd meg a nádasban, a Budára vezető utat pedig petrencés rúddal mutatja meg... A birodalom ura immár a harmadik trilógia nyitánya Bíró Szabolcs nagyszabású történelmi regénysorozatában. Új korszak veszi kezdetét: daliás idők jönnek, melyeknek azonban egyaránt részét képezi arany és vér, fény és árnyék, menny és pokol. Az út ugyanúgy nyitva áll felfelé, mint lefelé, és sohasem lehet tudni, kinek mit tartogat a sors.

2016. A Haitivaji család már négy éve elhagyta Hszincsiangot, és Párizsban él. November 19-én megcsörren Gulbahar Haitivaji, az ujgur asszony telefonja. Kínából keresik. Az előrehozott nyugdíjához kapcsolódó papírmunka miatt vissza kellene utaznia. Az ügy sürgős, és nem intézhető megbízott személyen keresztül. Hat napra rá útra kel, hogy elintézze az adminisztratív teendőket. Ekkor még azt hiszi, decemberben újra Párizsban lesz. Egy tucat kihallgatás után őrizetbe veszik, majd több hónapos fogva tartását követően átnevelőtáborba kerül. Bebörtönzésének oka egy fotó, amelyen egyik lánya az ujgurok jogaiért szervezett egyik párizsi tüntetésen látható. A világ egyelőre nagyon keveset tud a hírhedt kínai átnevelőtáborok működéséről. Rozenn Morgat, a Le Figaro újságírója, az ujgur láger egykori foglyának megrendítő történetét meséli el – elsőként a magyar olvasók számára.

2084-et írunk. Idős kutatók, tudósok, szakértők, politikai vezetők és humanitárius követek emlékeznek vissza a globális felmelegedés több évtizeddel korábbi kezdeteire, fordulópontjaira és következményeire. A velük készült fiktív interjúk révén bejárjuk az egész világot, hogy megtudjuk, mi történt az emberiséggel és az élővilággal a 21. században. Áradások, tengerszint-emelkedés, szárazságok és tüzek, politikai szélsőségek és migráció, fajok pusztulása… A könyv szerzője, James Powell bemutatja, milyen sors vár Földünkre és az emberiségre – ha nem teszünk ellene sürgősen. James Powell geológus, geokémikus, klímakutató, több amerikai felsőoktatási intézmény (Oberlin College, Reed College, Franklin & Marshall College), a Franklin Institute és a Los Angeles-i Természettudományi Múzeum korábbi elnöke. 1987-ben kisbolygót neveztek el róla (9739 Powell). „1912-ben a globális felmelegedés puszta elmélet volt csupán. Néhány tudós valós eshetőségnek vélte, de ismereteik hézagossága okán nem kiáltottak veszélyt. Sőt ezek a tudósok érthető módon úgy gondolták, hogy egy melegebb világ az emberiségnek előnyt is jelenthet. Születésem évében, egy kerek évszázaddal később már vitathatatlan volt, hogy a globális felmelegedés valós, az ember műve, és veszélyes az emberiségre. Ám egy kampány, melyet elsősorban az akkori idők óriás olajtársaságai finanszíroztak, a fél világ közvéleményénél és számos politikusánál elérte, hogy szemet hunyjanak a folyamat felett, és a dogmákat és a hazugságokat többre tartsák unokáik jövőjénél.”

A forgatókönyvíróként és színészként is világhírű Ethan Hawke közel húsz év után jelentkezik új regénnyel, amely voltaképp a színház világához írt szenvedélyes szerelmes levél. William Harding színész. Házassága összeomlóban, de ő még reménykedik a békülésben. Ügyetlenül és időnként komikusan próbálja helyreállítani romokban heverő életét – elsősorban whiskyvel és szexszel. Ám egy szerepálom valódi esélyt kínál fel a számára: ifjabb Henry Percy komoly kihívást jelentő karakterét játszhatja el a IV. Henrikben. A darabot egy zseniális rendező viszi színpadra, és minden idők egyik legfelvillanyozóbb, valamint legnarcisztikusabb Falstaffja játszik benne… Az íróként is káprázatosan tehetséges Ethan Hawke elemi erejű, felkavaró regénye a szégyenről, a szépségről, a hitről és a művészet morális hatalmáról.