Athenaeum Kiadó strana 29 z 42

Az olasz kisvárosban mindenki csak Signor Farfallának, azaz Pillangó úrnak szólítja: azt hiszik, miniatúra-festő, aki apró pillangókról készít minden részletre kiterjedő képeket. A magány és a kivitelezés aprólékossága valóban fontos a munkájában, de a megbízatása sokkal veszélyesebb - és sokkal több pénzt is hoz a konyhára. Nem egy titkosügynök, bérgyilkos próbálta már horogra keríteni hasztalan. Hiszen ő közvetíti a halált - és ebben a szakmában ő a legjobb. Az Appenninek drámai hegyvonulatai között, a festői szépségű völgyben most mégis megtanulja élvezni az életet: a romantikus lankákat, a középkori óvárost, a finom borokat és a részegítő szerelmet. Ezért hát elhatározza: ez a megbízatása lesz az utolsó. Valaki vagy valakik azonban ismét a nyomában járnak...

Egy jól szervezett moszkvai bűnbanda, orvosok és kórházak egész hálózatát működtetve, 25 hetes magzatok testéből, véréből és a placentából drága és életmentő gyógyszert állít elő. A gyógyszert természetesen irtózatos összegekért, kiválasztottak szűk körében értékesítik, Oroszországban és az Egyesült Államokban. Léna Poljanszkaja 35 éves újságírónő 26 hetes terhesen kerül a kórházba. Lélekjelenlétének köszönhetően elmenekül, mielőtt nála is megindítják a szülést. A bűnszervezet smasszerjai rokonait és barátait sem kímélve egészen Amerikáig üldözik. Végül egy magas rangú rendőrtiszt, Szergej Krotov segít neki. A sodró és fordulatos, rendszerváltás utáni moszkvai valóságban játszódó lélektani krimiből a szerelem sem hiányzik: Léna és Krotov szerelmének kibontakozása finom és hiteles mellékszál

Mark Zuckerberg kis kollégiumi kísérletéből az Internet egyik legnagyobb befolyású vállalkozása lett; és bár nem tudni, hogy tulajdonképpen mennyit is ér ma Mark Zuckerberg, az kétségtelen, hogy ő a földgolyó egyik leggazdagabb huszönöt éves fiatalembere - és sokan úgy emlegetik, mint minden idők legfiatalabb self-made milliárdosát. A könyv a Facebook közösségi oldal születésének igaz, és krimiszerűen pörgő története. Betekintést nyújt a Szilicium-völgy számítgépguruinak mindennapi életébe. Élethűen, és egy bennfenntes hiteles előadásában kalauzol a Harvard folyosóin, kollégiumi szobáiban és előadótermeiben. A Véletlenül milliárdos tucatnyi interjú, több száz forrásmunka és ezernél is több oldalnyi dokumentum - többek között bírósági jegyzőkönyvek - alapján megírt, drámai sodrású történet.

Sorolj fel tíz tudóst, aki nő volt! És Marie Curie-t most nem dobhatod be… Az megvan, hogy az első számítógépes algoritmust Byron lánya, Ada Lovelace alkotta meg? Vagy hogy Telkes Mária nem a két szép szeméről kapta a Napkirálynő becenevet?Mennyit tudsz Coco Chanel kihívásokkal teli életéről? Wollstonecraft, Earhart, Hopper – ismerősen csengő nevek? A való élet szerencsére nem egy kvízműsor – de azért nem árt, ha tájékozottak vagyunk. Az elmúlt száz évben sok dolog megváltozott: közeledni kezdtek egymáshoz a nők és férfiak jogai, számos helyen kialakult az egyenlőségre törekvő szemlélet, de nem szabad elfelejtenünk, milyen hosszú és göröngyös utat jártak be a történelem nőalakjai – ahogyan azt sem: van még hova fejlődnünk. A szerzőpáros időt és energiát nem kímélve kutatta fel a történelem olyan nőalakjait, akiket senki sem ültethetett a sarokba… Könyvük egyszerre inspiráció, ismeretterjesztő kézikönyv és tanácsadókötet.Nagy szerencsénkre a szerzők a humort sem spórolták ki a történetekből, így remek társaság lehet borús napjainkra is.

1974. június. Öt nő várakozik az abortuszbizottságra a nagykőrösi Nővédelmi Tanácsadóban. Mindannyian a városi konzervgyárban dolgoznak. Aznap este egyikük nem tér haza. Eltűnésének oka ismeretlen. 2016. január. Egy budapesti szabadulószobában a fiatal aktivistacsoport vezetője anafilaxiás sokkban életét veszti. Véletlenül ivott volna bele az allergén anyagot tartalmazó italba, vagy valaki szándékosan cserélte ki a poharak fedelét? Tragikus baleset történt, vagy gyilkos rejtőzik a jelenlévő öt aktivista közt? Magyar Vanda magánnyomozói karrierjének első megbízása összetett ügy. Bár látszólag a véletlen szeszélye rendezi a történéseket, a nyomozás során évtizedes hallgatások törnek meg. Mindennek a mozgatórugója a család és a szeretet, de nem mindegy, mekkora árat kell fizetni érte. Cserháti Éva 1975-ben született Budapesten. Több mint két évtizedes műfordítói munka után kezdett írni. A Palackposta (Gabo, 2016) annak az öt évnek az élményeiből született, amelyet egy kis vitorláson töltött a Földközi-tengeren. Krimisorozatának első kötete, ASellő titka – A K. É. Z. első esete (Prae, 2019) jelentős kritikai visszhangot váltott ki. Írás mellett fordítói és krimiműhelyeket tart. A krimiírás mellett a futás a szenvedélye.

Kalauz a sikeres jövőtervezéshez és az eredményesebb élethez Yvonne Dederick gazdasági igazgatóként évekig irányított cégeket, sőt a TV2 tulajdonosa is volt. Amikor szerepet vállalt a Feleségek luxuskivitelben című tévés realityben, elképesztő méretű rajongótábora lett. Meglepő módon leginkább a fiatalok körében. Azóta úton-útfélen faggatják őt életéről, és arról, hogyan látja a minket körülvevő világot. Yvonne Dederick kötete rendhagyó és hiánypótló kalauzt ad a fiatalok kezébe, amely segítséget nyújt a sikeres jövőtervezéshez és az eredményesebb élethez. Hogyan építsd fel a karriered? Mit csinál egy influenszer? Milyen a mai lányok, fiúk hozzáállása a szexhez? Mit adhat nekünk a sport, a kultúra? Miért fontosak a személyes képességek? Számos kérdés és tanács olvasható a könyvben, miközben a magánemberhez is közelebb kerülünk. Kiderül, miért kellett Yvonne Dedericknek már tizenöt évesen férjhez mennie egy idegen országban, hogyan birkózott meg a zsarnoki férjjel, miként élte meg a nélkülözés éveit. Mesél arról, milyen stációk vezették a multinacionális cégek sűrűjébe, s milyen lépésekkel került igazgatói pozíciókba. Elkalauzol a nagyvállalatok ismeretlen világában, miközben az újrakezdések nehézségeit sem hallgatja el, és arra is kitér, hogyan lehet ép ésszel túlélni a COVID 19 járványhoz hasonló kataklizmatikus változásokat.

Egy rejtély, mely évtizedekig szerepelt az újságok címlapjain. Az egész világ őrá figyelt: Percy Fawcett-tet, az utolsó viktoriánus fölfedezőt a Brit Királyi Földrajzi Társaság támogatta. 57 éves korában a világ elé tárta elképzelését, miszerint Amazóniában létezett egy hatalmas, elfeledett civilizáció, melyet Z-nek nevezett el. Saját fiát és annak egy barátját vitte magával, mert Fawcett mindenki másnál jobban tudta, mibe vág bele. Csak egy kisebb csoportnak van esélye életben maradni az őserdőben, túlélni a maláriát, a vérszívó bogarakat, a kannibálokat, megmenekülni az indiánok mérgezett nyilaitól, az éhezéstől és az őrülettől. Többé nem látták őket. David Grann újságíró a legenda nyomába eredt: kiadatlan kéziratokat és leveleket böngészett át, és megjárta az őserdőt is. Felfedezők érdekfeszítő naplóiból és saját kalandjaiból végül összerakta az amazóniai legendát és azoknak a megszállottaknak a történetét, akik az elveszett civilizáció után kutattak.