Athenaeum Kiadó strana 22 z 85

André Aciman, a Szólíts neveden, a Talál rám! és a Harvard tér világhírű szerzőjének magyarul megjelenő legújabb könyve visszaemlékezés: egy szerteágazó zsidó család mozgalmas életének eseményeit beszéli el a soknemzetiségű Alexandriába való áttelepülésüktől a három generációval későbbi, fejvesztett kivonulásukig. Aciman elegáns és szellemes, fikciós elemekkel elegyített memoárja azoknak a bámulatos különcöknek is emléket állít, akik hatással voltak az elbeszélő életére. A minden hájjal megkent Vili bácsi, aki egyszerre katona, kalmár és kém; a hat nyelven pletykálkodó nagymamák, a Németországból menekült Flora néni, aki szerint törvényszerű, hogy a zsidók "életük folyamán legalább kétszer" elveszítsenek mindent - egy mozgalmas tabló izgalmas karakterei. Történeteiken keresztül pedig megismerjük a fiút, aki legszívesebben soha nem hagyná el Egyiptomot. A kötetet 1995-ben Whiting-díjjal méltatták.

1928-ban D. H. Lawrence könyve, a Lady Chatterley szeretője óriási botrányt kavart a szexuális tartalmú jelenetek kendőzetlen ábrázolása miatt; pornográfia vádjával az angol hatóságok a kiadói készletet el is kobozták. Több mint harminc évig csak cenzúrázott változatban vehették kézbe a kötetet az olvasók, és egészen a hatvanas évekig kellett várniuk arra, hogy Angliában teljes terjedelmében a könyvesboltok polcaira kerülhessen a mű - addig csak külföldön nyomtatott kalózkiadásokhoz lehetett hozzájutni.Az elgépiesedett civilizáció regénye ez, szenvedélyes, poétikus alkotás. A modern társadalom bajainak gyógyírját az ösztönök, az érzelmek és az érzékek szabadjára engedésében, az emberi gyöngédségben látja. Tabukat dönt meg: a modern regényirodalomban elsőként ábrázolja szókimondóan a testi szerelmet - ráadásul két eltérő társadalmi rétegből származó ember, egy munkásosztálybeli férfi és egy arisztokrata nő között.

Ismered a viccet, amiben a negyvenes szingli nő megismerkedik egy pasival, majd mellrákot diagnosztizálnak nála, és alighogy meggyógyul, a pasi rákos lesz, aztán kilenc hónap múlva meghal? Nem? Nem csoda, mert ez nem vicc.  Azt mondják, a legjobb történeteket az élet írja, kérdés, hogy ez vajon egy jó történet? Lehet jó, egy olyan sztori, ami azzal kezdődik, hogy az egyik főhős meghal? Fel lehet dolgozni egy daganatos betegséget, a hűtlenséget, a párunk halálos diagnózisát, majd a gyászt? A Kárrendezés a szerelem és a búcsú regénye, kíméletlenül őszinte, megható és felemelő. Vincze Ágnes regényei eddig Lana Millan írói álnéven jelentek meg az Athenaeum Kiadó gondozásában. Amikor a szerző beteg lett, épp egy fantasytrilógián dolgozott. Ha nem szól közbe az élet, vagyis a halál, most ennek a sorozatnak a befejező részét tartanánk a kezünkben, nem a Kárrendezést.

A szeplős Allegra Bird maga mögött hagyja imádott apját, barátait és gyerekkora helyszínét, a mesés, írországi Valentia-szigetet. Dublinba tart, hogy felkutassa sosem látott anyját, a családi elbeszélésekből felelőtlennek és szívtelennek ismert Carmencita Casanovát. Minden a terv szerint halad egészen addig, amíg Allegra bele nem botlik egy idegenbe, akinek különös elmélete magával ragadja: mindenki arra az öt emberre hasonlít a leginkább, akikkel a legtöbb időt tölti. De mi van akkor, ha valakinek nincs öt állandó személy az életében? Kik csatlakoznak az út során Szeplőshöz, és kiktől kell elbúcsúznia? Képes lesz-e Carmencitával mindent elölről kezdeni? Mennyit ér meg a szeretet - és van-e esély a megbocsátásra? „Ez a gyönyörű regény rávilágít, hogy az élet megy tovább, még a veszteségeink után is." - Nicholas Sparks, a Szerelmünk lapjainak írója Cecelia Ahern (1981), a volt ír kormányfő lánya ünnepelt írónő szerte a világon. 2004-ben, alig huszonhárom éves korában jelent meg első regénye, az Utóirat: Szerelek!, amely nyomban világsiker lett. Több mint negyven országban adták ki, és Sunday Times-bestseller volt. A könyv alapján készült film nézők millióit vonzotta a mozikba. 

A csillagok világa családregény. Vámos Miklós ezúttal kevéssé követi e műfaj hagyományait. A szöveg trialógus, hárman beszélnek. Később négyen, végül hatan, noha a beszélők személye nem változik. Az apa, aki történetesen tengerjogász, kitalált mesékkel szórakoztatja a két kisfiát, miközben nagy léptekkel végigrohan a világirodalom legszebb történetein. Odüsszeusz, Don Quijote, Gulliver és Robinson jól megfér Jézus Krisztussal, Julius Caesarral, Lancelottal és István királlyal vagy Micimackóval, a kis herceggel, a tücsökkel-hangyával, a klónokkal, Nils Holgerssonnal és más kedves ismerőseinkkel. Akinek jobb családja van, mint a tengerjogásznak, méltán lehet büszke magára. Akinek rosszabb, ne szomorkodjék, a családi boldogság vagy boldogtalanság - akár a földi élet - mindig átmenet csupán, bármivel kábítson bennünket a szépirodalom és más tanok termése. Ha sírunk, örvendezhetünk, hiszen akkor hamarosan nevetni fogunk. A szerző sziklaszilárd makacssággal vallja, hogy az olvasás, illetve a történetek fabrikálása és hallgatása még családi bajokra is lehet jobbféle orvosság, mint a hivatalos lélekgyógyászat fortélyai vagy pirulái. Vámos Miklós 2010-ben megjelent regénye új kiadásban.

„Ha szeretsz engem, hagysz dolgozni!" - ismerős a „vicces" kikötés? De mennyien szenvedünk a túlzott munkastressztől, hányan csekkoljuk az e-mailjeinket munkaidő után, és vajon mennyien vagyunk, akik hétvégén se restek céges üzenetekre válaszolni, mert épp sürgős határidő van? Hol kezdődik a munkaidő, és hol ér véget? Vannak még határok? Mi van akkor, ha már láthatatlanok ezek a határok, és ha már minden percünket a munkával töltjük? Ha szorongunk attól, hogy nem tudjuk befejezni a teendőinket, vagy hogy nem hozzuk ki magunkból a maximumot? És hogy érzi magát eközben a társunk, a családunk? Létezik olyan, hogy munkafüggőség? Ez vajon ugyanolyan betegség, mint más függőségek, például az alkoholizmus vagy a drogfüggőség? Vagy pont ellenkezőleg: ez egy kívánatos és hasznos szenvedély, ami támogatja a családot, a munkahelyet és a társadalmat? Mi minden vezethet oda, hogy valaki a munka rabjává válik? Hajszolt, tempós világunk fenyegető addikciója a munkafüggőség. Ne gondoljuk, hogy nem hat a testi-lelki egészségünkre, a társas életünkre, a nevelési gyakorlatunkra. Ha úgy véljük, bennünket is fenyeget a munkafüggőség, jobb, ha mindjárt beletemetkezünk Kun Bernadette hiánypótló kötetébe, amely sok év után először nyújt erről a civilizációs betegségről teljes kor- és kórképet úgy, hogy a felépülésre is ad megoldási tippeket. „Amit ebből az érdekes és olvasmányos könyvből tanultam: a munkamánia nem hasznos szenvedély, hanem komoly következményekkel járó függőség, amivel foglalkozni kell." -dr. Gyurkó Szilvia, gyermekjogi aktivista. „A munkafüggőség viszonylagosan új, ám napjainkban igen sokakat érintő jelenség. Rejtett és a társadalom által gyakran jutalmazott jellege miatt kevés figyelmet szentelünk neki, annak ellenére, hogy munkafüggőség negatív következményei kiterjedtek. A súlyos testi és lelki következmények mellett a párkapcsolati és családi problémák szinte ""kötelező"" velejárói e függőségnek. Kun Bernadette könyve kitűnő összefoglalója a témának, amely közérthetően mutatja a be a szakirodalom legfrissebb eredményeit. A téma mindenkit érint; dolgozó emberként, családtagként, munkaadóként, munkavállalóként egyaránt javasolt a kötet elolvasása." - Dr. Demetrovics Zsolt, a könyv szakmai lektora, egyetemi tanár, az MTA doktora, ELTE Pszichológia, önfejlesztési Intézet. Kun Bernadette pszichológus, pszichodráma-vezető és képzésben lévő családterapeuta. Egyetemi docens, az ELTE PPK Klinikai Pszichológia, önfejlesztés és Addiktológia Tanszékének vezetője. Több mint tizenöt éve kutatja a szenvedélybetegségek lélektanát, doktori disszertációját a szerhasználat és az érzelmi intelligencia összefüggéseiből írta. A korábbi Nemzeti Drogmegelőzési Intézet munkatársaként a drogprevenció és a drogpolitika területén is jártasságot szerzett. Kutatásaiban az úgynevezett viselkedési addikciókkal foglalkozik, ezek közül a munkafüggőség a fő kutatási területe. 2015-ben az ELTE „az év ígéretes kutatójának" választotta, 2017-2020 között a Magyar Tudományos Akadémia Bolyai János Kutatási Ösztöndíjában részesült. Közel ötven tudományos tanulmány szerzője, ezek mellett tudományos ismeretterjesztő írásokban, interjúkban és podcastbeszélgetésekben is foglalkozik a munkafüggőség problémájával.

A távoli jövőből azzal a megbízással küldenek két kutatót a múltba, hogy férkőzzenek Jane Austen, az akkor már híres írónő közelébe, és szerezzék meg tőle A Watson család története című kéziratát, amelyről azt feltételezik, hogy az írónő befejezte, de bizonyos okok miatt meg akarta semmisíteni. Rachel Katzman és Liam Finucane a jövőből érkezik 1815-be, Angliába. Magukat vagyonos ültetvényesnek kiadva próbálják megtalálni a módját, hogyan ismerkedhetnének meg Jane Austennel. Rachel és Liam az írónő egyik testvérén, Henryn keresztül próbál Jane közelébe férkőzni. Ám amikor szembesülnek a korabeli viszonyokkal és Jane gyógyíthatatlan betegségével, azzal az etikai problémával állnak szemben, hogy van-e joguk megváltoztatni a múltat.

„Anyám a jeges észak, emlői a hófödte csúcsok, méhének tüze edzett a sziklává, ami vagyok. Atyám az ordas tenger, tőle kapom fagyos pofonjaim, s ő temet el, ha meghalok. Nőm a csendes magány, hozzá mindig visszatérek. Gyermekeim vér és halál, kiket csapásimmal nemzek." Valamikor a kilencedik században egy csapat svéd viking útnak indul, hogy tűzön és vízen átkelve megbosszulja otthona elpusztítását. A szomszéd jarltól kérnek segítséget, aki bolondnak nézi és hazugnak nevezi őket, hiszen azt állítják, hogy egy sárkány égette porig a falujukat, s annak szinte minden lakóját: Nídhögg, a fekete dög, az ősi regék réme. Kilencujjú Gudleif és huszonkét vakmerő embere felkerekedik, hogy megkeresse a szörnyet, és a saját fészkében végezzen vele. Útjuk ismeretlen vizeken, idegen hegyeken és éjsötét erdőkön át vezet, miközben az ő nyomukban is ott liheg egy titokzatos, sebezhetetlen harcos, aki Tyr Pajzsát viseli. „A Ragnarök nemcsak az igényes és felhőtlen szórakoztatás, hanem az igazi irodalmi élmény regénye is. Úgy tud súlyos és nagy könyv lenni, hogy olvasmányos és rövid regény. Nem a múlt aprólékos, száraz rekonstrukciója, de nem is fantasytörténet. Erős és költői írás, mint az északi sagák. Titokzatos és fenyegető, mint a valódi Ragnarök. És jó könyv, mint Bíró Szabolcs minden regénye." Baranyi Katalin Ekultura.hu

Hogy néz ki a Roxfort mumusa, amikor otthoni magányában fizikakönyvet olvas? Lesznek-e Középföldén nagyvárosok? Számíthat-e Baby Yoda a messzi-messzi Galaxis szociális ellátórendszerére? Milyen diagnózist állítana fel egy pszichiáter Jokernél, Gotham City sötét lelkű bohócánál? Miért válik gyilkossá Szméagol, és miért nem tud aztán a Gyűrű vonzásából kiszakadni? Kötetünk pszichológiai, pedagógiai, történelemtudományi és természettudományos módszereket felhasználva értelmezi kedvenc hőseink és világuk működését - s ezen keresztül akár támpontokat is adhat az olvasónak ahhoz, hogyan értelmezze valós világunkat...

1960-ban járunk, Oliva Denaro tizenöt éves, egy szicíliai faluban él. Szeret tanulni, bonyolult szavakat megjegyezni, lélekszakadva rohanni, csigát gyűjteni az apjával, és titokban filmsztárok képét rajzolni egy füzetbe. Nem szeret viszont arra gondolni, hogy nagylánnyá cseperedik, mert attól kezdve óvakodnia kell a fiúktól, hogy érintetlenül mehessen férjhez. Oliva azonban nem tudja elkerülni az erőszakot. A faluban uralkodó, évszázados szokás szerint - "a leány olyan, mint a korsó: aki eltöri, el is viszi" - arra kényszerítik, hogy menjen hozzá erőszaktevőjéhez. Oliva fellázad, ám döntéséért nagy árat kell fizetnie, és nemcsak neki, hanem az egész családjának. Viola Ardone regénye igaz történeten alapul, és a társadalmi szerepekben rejlő erőszakot kutatja, amelynek valamilyen formában mindenki az áldozata. Oliva Denaro felejthetetlen karakter, hallgatag apja pedig a kortárs olasz irodalom egyik legmegindítóbb férfialakja.

Frida Grünfeld neve 1931 tavaszán, egy rendőrségi ügy kapcsán bukkant fel először. Zsidó volt, prostituált, kémkedéssel vádolták - és gyermeket várt. Frida az Osztrák-Magyar Monarchiában született 1908-ban. Később a Monarchiában, illetve utódállamaiban keresett menedéket. Gyermekét, Bertholdot mindössze egyhetes korában egy házaspárra bízta, így kerülhetett fia később menekültként Norvégiába, hogy ott az ország egyik legismertebb pszichiáterévé váljon. De mi történhetett Fridával? A kötetben Nina F. Grünfeld, Frida unokája a nagymama nyomába szegődik. Kihallgatási jegyzőkönyveket, igazságügyi iratokat vizsgál, levéltárakban kutat, s bár kevés információt talál, ez alapján is kirajzolódik előtte nagyanyja életútja. A harmincas években a hatóságok a Fridához hasonlókra vadásztak, később pedig a nácik jutottak hatalomra... Frida története a hovatartozás, a hiány és a veszteségek megrázó története.

Robert Maxwell, a sajtómágnás rejtélyes élete és különös halála.1991 februárjában Robert Maxwell diadalmasan behajózott Manhattan kikötőjébe a Lady Ghislaine nevű jachtján, hogy felvásárolja a gyengélkedő New York Daily Newst. A taxisofőrök megálltak, hogy kezet fogjanak vele, a gyerekek autogramot kértek tőle, Manhattan legmenőbb éttermeinek vendégei pedig álló ovációval fogadták, amikor betért vacsorázni. Tíz hónappal később Maxwell ugyanarról a jachtról tűnt el az éjszaka közepén. Holttestét később az Atlanti-óceánban találták meg.Maxwell halála éppolyan rejtélyes volt, mint amilyen figyelemre méltó az élete. A nagyravágyásról, önhittségről, önimádatról, kapzsiságról, hatalomról és intrikáról szóló életrajz a híres médiamágnás felemelkedését és bukását meséli el. Szerzője ide-oda ugrál az időben, hogy részletesen elemezze a Maxwellt formáló erőket, beleértve a megszállt Kelet-Európában zsidóként töltött gyermekkorát, a hatvanas években kudarcba fulladt politikai ambícióit - és a hátrahagyott családi örökséget, beleértve lányát, Ghislaine Maxwellt is, akit napjaink egyik legnagyobb pedofilbotrányában, Jeffrey Epstein bűntársaként ítéltek el.Az életrajz felidézi Maxwell és Rupert Murdoch rivalizálását, azt a csatát, amely anyagilag tönkretette Maxwellt, veszélybe sodorta az épelméjűségét, és közvetve a halálához vezetett. Maxwell szívrohamot kapott, és azért zuhant a vízbe? Öngyilkosságot követett el? Meggyilkolták? John Preston számos díjjal jutalmazott izgalmas, tényeken alapuló életrajzában erre is keresi a választ.

„Rengeteget gyakoroltam az újraélesztést. Vizsgáztam is belőle, többször is. De a gyakorlás nem éles helyzet. És a műanyag bábu nem valódi beteg.” Az Esetlapok novellái egy orvostanhallgató hideg fejjel írt, mégis lírai beszámolói arról az öt évről, amelyet önkéntes szekundánsként és segédápolóként töltött az egyetemi évei alatt. Mi történt élete első sürgősségi császármetszésén? Hogyan segített megmenteni egy drogos fiatalt, egy koronavírusos beteget? Miként állt tehetetlenül a halál előtt, hogyan lehet és egyáltalán fel lehet-e dolgozni mindezt fiatal orvostanoncként? Imolya Patricia elsőkötetes szerző. Korunk világjárványa, a Covid–19 ihlette, élvezetes stílusban megírt hangulatképei a hivatásáról talán közelebb visznek bennünket ahhoz, hogy megértsük, miért létezhet egyáltalán még bárki ezen a pályán. A szerző (1995) az orvosi egyetemen folytatott tanulmányai alatt önkéntes volt az egyik mentőszolgálatnál, a koronavírus-járvány idején sürgősségi osztályokon dolgozott. A Covid-zónáról szóló posztját másnap számos hírportál átvette, és hatalmas érdeklődés övezte.

Diana O'Toole eltervezte az életét. Mire betölti a harmincat, kimondja a boldogító igent, harmincöt évesen a férjével és két gyerekkel New York külvárosában él, miközben művészeti szakértőként sikeres karriert épít az aukciósházak kíméletlen világában. Diana biztos benne, hogy sebész rezidens szerelme, Finn, a közelgő romantikus utazásukon megkéri a kezét.Ám New Yorkban váratlanul felüti a fejét egy vírus, amely mindaddig csak a világ túlsó felén pusztított. Indulásuk előestéjén derül ki, hogy Finn-nek maradnia kell, mivel a kórházban minden orvosra szükség van. A férfi rábeszéli Dianát, hogy utazzon el nélküle, nehogy kárba vesszen a foglalójuk. A nő vonakodva ugyan, de nekivág a világnak.Az álomutazás egyáltalán nem úgy alakul, ahogy azt Diana remélte. Az egész sziget karantén alá kerül, így Diana ott ragad az egzotikus üdülőhelyen, amíg újra meg nem nyitják a határokat. A fiatal nő a világtól elzártan, magára maradva, a komfortzónáján kívülre kényszerül. Amikor egy helyi kamaszlány a bizalmába avatja, Diana szép lassan részese lesz egy család életének.A szigeten új szemszögből kezdi látni a kapcsolatait, a döntéseit és önmagát. Még az is lehet, hogy miután hazatér, már semmi nem lesz olyan, mint azelőtt volt...

Mi tette Európát a világ egészét meghatározó tényezővé? Mi Európa érteke, melyek történelmének legkiemelkedőbb sarokkövei?  A világhírű történész, John Hirst az európai civilizáció történetének rövid áttekintésére tesz sikeres kísérletet. Hirst értelmezésében Európa a görög-római klasszikus műveltség, a kereszténység és a germán törzsi kultúra három, merőben eltérő és felettébb szokatlan elegyéből jött létre. Az évszázadok során ez a különös keverék számos furcsaságot adott a világnak: jámbor lovagokat és harcias pápákat meg folklórt feldolgozó romantikusokat, hogy aztán a 20. századra mindaz, amit európai értéknek véltünk, alapjaiban rendüljön meg.  A képekkel és térképekkel bőségesen illusztrált Európa legrövidebb története világos, szellemes és gondolatébresztő összefoglalás földrészünkről, egy példátlan civilizációról.  „Nagyszerűen és takarékosan megírt, mégis részletgazdag, szellemes, érdekfeszítő és szórakoztató” - James Button.  „Okos, megvilágító erejű könyv” - Peter Craven, The Sydney Morning Herald.  „Világos, gondolatébresztő szöveg... Remekül képes fenntartani az elemzés és a leírás, az általánosítások és a konkrét esettanulmányok közötti egyensúlyt” - Wilfrid Priest, Australian Book Review. 

Charles Dickenst (1812-1870) a viktoriánus kor legnagyobb írójának, az angol nyelv legkiválóbb művelőjének tartják, s ezt mi sem bizonyíthatja jobban, mint hogy anyanyelvén mind a mai napig az összes műve kapható. A Két város regénye Párizsban és Londonban játszódik az 1789-es forradalom előtt és alatt. Két város, két férfi, egy fiatal nő. A klasszikus szerelmi háromszöget izgalmassá teszik a felvett és elcserélt nevek, a hasonmások és álöltözetek, miközben lassan, de biztosan újabb és újabb személyes titkok kerülnek napvilágra. Az egyéni sorsok hátterében sejlenek fel a társadalom visszásságai. Dickens mesterien szőtt története remekbe szabott ábrázolása a kiszolgáltatottságnak, a gátlástalanságnak, a naivitásnak is. A szerző nem hazudtolja meg önmagát: ezúttal is az elnyomottak mellé áll.