Athenaeum Kiadó strana 24 z 85

1960-ban járunk, Oliva Denaro tizenöt éves, egy szicíliai faluban él. Szeret tanulni, bonyolult szavakat megjegyezni, lélekszakadva rohanni, csigát gyűjteni az apjával, és titokban filmsztárok képét rajzolni egy füzetbe. Nem szeret viszont arra gondolni, hogy nagylánnyá cseperedik, mert attól kezdve óvakodnia kell a fiúktól, hogy érintetlenül mehessen férjhez. Oliva azonban nem tudja elkerülni az erőszakot. A faluban uralkodó, évszázados szokás szerint - "a leány olyan, mint a korsó: aki eltöri, el is viszi" - arra kényszerítik, hogy menjen hozzá erőszaktevőjéhez. Oliva fellázad, ám döntéséért nagy árat kell fizetnie, és nemcsak neki, hanem az egész családjának. Viola Ardone regénye igaz történeten alapul, és a társadalmi szerepekben rejlő erőszakot kutatja, amelynek valamilyen formában mindenki az áldozata. Oliva Denaro felejthetetlen karakter, hallgatag apja pedig a kortárs olasz irodalom egyik legmegindítóbb férfialakja.

Robert Maxwell, a sajtómágnás rejtélyes élete és különös halála.1991 februárjában Robert Maxwell diadalmasan behajózott Manhattan kikötőjébe a Lady Ghislaine nevű jachtján, hogy felvásárolja a gyengélkedő New York Daily Newst. A taxisofőrök megálltak, hogy kezet fogjanak vele, a gyerekek autogramot kértek tőle, Manhattan legmenőbb éttermeinek vendégei pedig álló ovációval fogadták, amikor betért vacsorázni. Tíz hónappal később Maxwell ugyanarról a jachtról tűnt el az éjszaka közepén. Holttestét később az Atlanti-óceánban találták meg.Maxwell halála éppolyan rejtélyes volt, mint amilyen figyelemre méltó az élete. A nagyravágyásról, önhittségről, önimádatról, kapzsiságról, hatalomról és intrikáról szóló életrajz a híres médiamágnás felemelkedését és bukását meséli el. Szerzője ide-oda ugrál az időben, hogy részletesen elemezze a Maxwellt formáló erőket, beleértve a megszállt Kelet-Európában zsidóként töltött gyermekkorát, a hatvanas években kudarcba fulladt politikai ambícióit - és a hátrahagyott családi örökséget, beleértve lányát, Ghislaine Maxwellt is, akit napjaink egyik legnagyobb pedofilbotrányában, Jeffrey Epstein bűntársaként ítéltek el.Az életrajz felidézi Maxwell és Rupert Murdoch rivalizálását, azt a csatát, amely anyagilag tönkretette Maxwellt, veszélybe sodorta az épelméjűségét, és közvetve a halálához vezetett. Maxwell szívrohamot kapott, és azért zuhant a vízbe? Öngyilkosságot követett el? Meggyilkolták? John Preston számos díjjal jutalmazott izgalmas, tényeken alapuló életrajzában erre is keresi a választ.

Frida Grünfeld neve 1931 tavaszán, egy rendőrségi ügy kapcsán bukkant fel először. Zsidó volt, prostituált, kémkedéssel vádolták - és gyermeket várt. Frida az Osztrák-Magyar Monarchiában született 1908-ban. Később a Monarchiában, illetve utódállamaiban keresett menedéket. Gyermekét, Bertholdot mindössze egyhetes korában egy házaspárra bízta, így kerülhetett fia később menekültként Norvégiába, hogy ott az ország egyik legismertebb pszichiáterévé váljon. De mi történhetett Fridával? A kötetben Nina F. Grünfeld, Frida unokája a nagymama nyomába szegődik. Kihallgatási jegyzőkönyveket, igazságügyi iratokat vizsgál, levéltárakban kutat, s bár kevés információt talál, ez alapján is kirajzolódik előtte nagyanyja életútja. A harmincas években a hatóságok a Fridához hasonlókra vadásztak, később pedig a nácik jutottak hatalomra... Frida története a hovatartozás, a hiány és a veszteségek megrázó története.

Diana O'Toole eltervezte az életét. Mire betölti a harmincat, kimondja a boldogító igent, harmincöt évesen a férjével és két gyerekkel New York külvárosában él, miközben művészeti szakértőként sikeres karriert épít az aukciósházak kíméletlen világában. Diana biztos benne, hogy sebész rezidens szerelme, Finn, a közelgő romantikus utazásukon megkéri a kezét.Ám New Yorkban váratlanul felüti a fejét egy vírus, amely mindaddig csak a világ túlsó felén pusztított. Indulásuk előestéjén derül ki, hogy Finn-nek maradnia kell, mivel a kórházban minden orvosra szükség van. A férfi rábeszéli Dianát, hogy utazzon el nélküle, nehogy kárba vesszen a foglalójuk. A nő vonakodva ugyan, de nekivág a világnak.Az álomutazás egyáltalán nem úgy alakul, ahogy azt Diana remélte. Az egész sziget karantén alá kerül, így Diana ott ragad az egzotikus üdülőhelyen, amíg újra meg nem nyitják a határokat. A fiatal nő a világtól elzártan, magára maradva, a komfortzónáján kívülre kényszerül. Amikor egy helyi kamaszlány a bizalmába avatja, Diana szép lassan részese lesz egy család életének.A szigeten új szemszögből kezdi látni a kapcsolatait, a döntéseit és önmagát. Még az is lehet, hogy miután hazatér, már semmi nem lesz olyan, mint azelőtt volt...

„Rengeteget gyakoroltam az újraélesztést. Vizsgáztam is belőle, többször is. De a gyakorlás nem éles helyzet. És a műanyag bábu nem valódi beteg.” Az Esetlapok novellái egy orvostanhallgató hideg fejjel írt, mégis lírai beszámolói arról az öt évről, amelyet önkéntes szekundánsként és segédápolóként töltött az egyetemi évei alatt. Mi történt élete első sürgősségi császármetszésén? Hogyan segített megmenteni egy drogos fiatalt, egy koronavírusos beteget? Miként állt tehetetlenül a halál előtt, hogyan lehet és egyáltalán fel lehet-e dolgozni mindezt fiatal orvostanoncként? Imolya Patricia elsőkötetes szerző. Korunk világjárványa, a Covid–19 ihlette, élvezetes stílusban megírt hangulatképei a hivatásáról talán közelebb visznek bennünket ahhoz, hogy megértsük, miért létezhet egyáltalán még bárki ezen a pályán. A szerző (1995) az orvosi egyetemen folytatott tanulmányai alatt önkéntes volt az egyik mentőszolgálatnál, a koronavírus-járvány idején sürgősségi osztályokon dolgozott. A Covid-zónáról szóló posztját másnap számos hírportál átvette, és hatalmas érdeklődés övezte.

Mi tette Európát a világ egészét meghatározó tényezővé? Mi Európa érteke, melyek történelmének legkiemelkedőbb sarokkövei?  A világhírű történész, John Hirst az európai civilizáció történetének rövid áttekintésére tesz sikeres kísérletet. Hirst értelmezésében Európa a görög-római klasszikus műveltség, a kereszténység és a germán törzsi kultúra három, merőben eltérő és felettébb szokatlan elegyéből jött létre. Az évszázadok során ez a különös keverék számos furcsaságot adott a világnak: jámbor lovagokat és harcias pápákat meg folklórt feldolgozó romantikusokat, hogy aztán a 20. századra mindaz, amit európai értéknek véltünk, alapjaiban rendüljön meg.  A képekkel és térképekkel bőségesen illusztrált Európa legrövidebb története világos, szellemes és gondolatébresztő összefoglalás földrészünkről, egy példátlan civilizációról.  „Nagyszerűen és takarékosan megírt, mégis részletgazdag, szellemes, érdekfeszítő és szórakoztató” - James Button.  „Okos, megvilágító erejű könyv” - Peter Craven, The Sydney Morning Herald.  „Világos, gondolatébresztő szöveg... Remekül képes fenntartani az elemzés és a leírás, az általánosítások és a konkrét esettanulmányok közötti egyensúlyt” - Wilfrid Priest, Australian Book Review. 

Charles Dickenst (1812-1870) a viktoriánus kor legnagyobb írójának, az angol nyelv legkiválóbb művelőjének tartják, s ezt mi sem bizonyíthatja jobban, mint hogy anyanyelvén mind a mai napig az összes műve kapható. A Két város regénye Párizsban és Londonban játszódik az 1789-es forradalom előtt és alatt. Két város, két férfi, egy fiatal nő. A klasszikus szerelmi háromszöget izgalmassá teszik a felvett és elcserélt nevek, a hasonmások és álöltözetek, miközben lassan, de biztosan újabb és újabb személyes titkok kerülnek napvilágra. Az egyéni sorsok hátterében sejlenek fel a társadalom visszásságai. Dickens mesterien szőtt története remekbe szabott ábrázolása a kiszolgáltatottságnak, a gátlástalanságnak, a naivitásnak is. A szerző nem hazudtolja meg önmagát: ezúttal is az elnyomottak mellé áll. 

A kung-futól a tofuig, a teától a kereskedelmi útvonalakig, a bölcsektől a selyemhernyók tenyésztéséig: Kína olyan változatos területeken gyakorolt évezredeken keresztül hatást a világ többi részére, mint a konyha, a kereskedelem, a hadászat, az esztétika és a filozófia.A kínai történelem meglehetősen kaotikus képet mutat: a hősök sokszor gonosztevők, a bőség rendre összefonódik az erőszakkal, és a kulturális pezsgés mellett ott találjuk a cenzúrát és az elnyomást. A modern kori Kínát egyre inkább gazdasági erőközpontnak és a sikeres városiasodás példájának, egyúttal propagandára épülő pártállamnak és agresszív, világuralomra törő nagyhatalomnak tekintik.Linda Jaivin érzékletesen és összefüggően meséli el a széles horizontú kínai történelmet, annak mitikus kezdeteitől egészen a Covid-19-pandémia kirobbanásáig. Áttekintésében végre a kínai asszonyok is - a régi harcosok és a 20. századi szüfrazsettek egyaránt - elnyerhetik az őket megillető helyet.Tekintettel arra, hogy a korrupció és a belső megosztottság történelmi tapasztalatai még mindig kísértik a Kínai Népköztársaságot, Jaivin arra is kitér, hogy milyen jövő állhat az ország és vele együtt a globalizált világ előtt.Linda Jaivin az Egyesült Államokban született. Kína politikáját, nyelvét és kultúráját kutatja, oktató az ausztrál nemzeti egyetemen. Számos könyv szerzője, és rendszeresen jelennek meg cikkei mérvadó ausztrál lapok hasábjain.

„Az ember feljavítása többé nem fikció" - áll a jogi végzettséggel rendelkező, nagyszerű amerikai gondolkodó, Jamie Susskind könyvében. Leszármazottaink várhatóan képesek lesznek arra, hogy növeljék erejüket és állóképességüket. Hogy radikális mértékben fejlesszenek tudatot, érzelmet és memóriát. Hogy csökkentsék a fájdalom hatását és az alvásigényüket. Kérdés, hogy ez a „feljavítás"" hogyan hat majd a döntéseikre, ezek a döntések pedig hogyan hatnak majd a politikára. A mesterséges intelligencia, a blokklánc, a robotika és a virtuális valóság mögött húzódó hatalmi struktúrák alapvetően alakítják át az emberi közösségek életét. Jamie Susskind arra biztatja az olvasót, gondolja újra, mit jelent szabadnak, illetve egyenlőnek lenni. Mit jelent hatalommal bírni, tulajdonnal rendelkezni? És mit jelent az, hogy egy politikai rendszer igazságos vagy demokratikus? Továbbá: hogyan tudjuk a gyors és megállíthatatlan változások korában visszavenni az irányítást? A könyv elnyerte az Estoril Global Issues díjat. Kevesen értik úgy igazán a politikát. A modern technológiát még kevesebben. Susskind azon ritka gondolkodók egyike, aki érti mindkettőt. - Lawrence Lessig, Harvard Law School. A Politika a jövőben az elmúlt évek talán legfelkavaróbb könyve. Olyan tükör, amelyből saját lehetséges holnapunk néz vissza ránk - hogy ez a földi mennyország lesz-e, vagy Orwellt megszégyenítő disztópia, attól is függ, hányan merünk belenézni. - Filippov Gábor. 

A demokrácia iránti bizalom erősítése ma fontosabb, mint valaha.  Politikai jelenünkből mintha elszivárgott volna a demokráciába vetett bizalom. A bársonyos, tulipános, narancsos forradalmak után mintegy húsz-harminc évvel fehérorosz, bolíviai, mianmari és hongkongi tüntetések a példái, hogy a jogukért kiállóknak bántalmazással és akár halálos ítéletekkel kell szembenézniük.  Az elismert politikai gondolkodó, John Keane ebben a közérthető nyelven írt történeti munkájában amellett teszi le a voksot, hogy bárhogyan is nézzük, nincs jobb politikai berendezkedés a demokráciánál. A szerző Mezopotámiától a jelenünkig követi végig a népakarat működésének szövevényes történetét: az athéni népgyűlésektől az Európában kialakult választói demokráciáig és a képviseleti kormányzásig, valamint napjaink ellenőrző demokráciájáig.  De vajon létezik-e még jövője ennek az intézménynek, avagy végül a demagógok és a zsarnokok hagyják el győztesen a történelem színpadát? A könyv nem marad adós a válasszal.  A szerzőről: John Keane a politikatudomány professzora a Sydney-i Egyetemen és a berlini Wissenschaftszentrumban, egyúttal a londoni Centre for the Study of Democracy és a Sydney Democracy Network alapítója. Számos könyv szerzője, amelyek közül a több nyelvre lefordított The Life and Death of Democracy 2010-ben tényirodalmi kategóriában felkerült a Prime Minister's Literary Award rövidlistájára. A humántudományok terén elért kimagasló teljesítményéért nemrég Balzan- és Holberg-díjra jelölték.

Új sorozat indul Vámos Miklós könyveiből: Karcsú Könyvek - Pontos történetek. Az Ötvenhét lépés Vámos Miklós 2022-ben induló sorozatának első darabja. Olyan művei jelennek meg Karcsú Könyvek összegzőcímmel, amelyek elég tömörek ahhoz, hogy beleférnek az erre a célra tervezett szilfid kötetekbe. Belecsúsztathatók retikülbe, zsebbe, autóstáskába, és erőfeszítés nélkül tarthatja őket a legkisebb női kéz is, nemcsak otthon, hanem vonaton, autóbuszon, villamoson, strandon, repülőn, de akár sorban állás idején is. A vastagkönyvfóbiában szenvedő olvasók minden bizonnyal örülnek nekik. A rövidebb terjedelem fokozott pontossággal párosul, ezekből a szövegekből a szerző mindent kihúzott, amit emberileg és művészileg lehetségesnek ítélt, s kifejezik mindazt az értéket és örömöt, amivel a korszerű próza kedveskedhet a befogadóinak. A Karcsú Könyvek sorozatban évente két kötet jelenik meg, a tervek szerint februárban és októberben. Ötvenhét lépés Négy nő és egy kastély sorsa, huszadik század „tudott mondani okosakat, amiből tanultam, nékem ugye szinte semmi iskolám nincs, szóval rám fért, és Gitta méltósága mondta azt is, hogy Iluska, kedves, sose feledje, hogy habár sokan fordítva hiszik, a férfiak fákká válnak lassankint, a nők viszont kövekké, és a fák néha ledőlnek vagy elkorhadnak, de nékünk nőknek mindent ki kell bírnunk” Az Ötvenhét lépés Vámos Miklós legújabb kisregénye. Asszonyok életének végletes összegubancolódása, három nemzedéken át. Az író kiadónknál megjelent kötetei: töredelmes vallomás (2018)Legközelebb majd sikerül (2018) Az isten szerelmére (2019) Jánoska és a Farkas (2019) Hetvenkedő (2020) Dunapest (2020) Apák könyve (2021) Igen (2021)

A Tokióban játszódó történet valós eseményeken alapul: miközben Szumikó, a fiatal ügyvédnő édesanyja, Rina gyilkosát keresi, egy nem mindennapi bűntény nyomaira bukkan. Szumikó apja egy vakareszaszeját, vagyis házasságromboló ügynököt bízott meg és hatalmazott fel, hogy viszonyt kezdeményezzen a feleségével. A vakareszaszeja és Rina azonban egymásba szerettek, amellyel drámai események láncolatát indították el, örökre meghatározva ezzel Szumiko életét.  A különböző nézőpontokból elbeszélt regény két idősíkon játszódó, különös nyomozás története, amely szembesít azzal a kérdéssel is, hogy milyen következményei lehetnek a szerelem nevében elkövetett tetteinknek.  Stephanie Scott szingapúri-brit írónő Délkelet-Ázsiában született. Angliában tanult irodalmat és kreatív írást, a Brit-Japán Jogi Egylet tagja. Az Ami maradt belőlem című könyvéhez végzett antropológiai kutatásával kiérdemelte a Brit-Japán Egyesület Toshiba-ösztöndíját, és elnyerte az A. M. Heath-, valamint a Jerwood/Arvon prózaírói díjat is. Műve a kimagasló elsőkönyveseknek járó Bridport/Peggy Chapman-Andrewsdíj rövidlistájára is felkerült.

Hét különböző egyéniség, mégis együtt egy igazi csapat. Egy ország ismeri a dalaikat, tízezrek járnak a koncertjeikre, éneklik velük a szövegeket és élnek meg velük együtt felejthetetlen pillanatokat. De honnan indultak? Hogy jutottak oda, ahol most tartanak? Miként látják őket azok, akik együtt dolgoznak velük? Mi lehet a titkuk? Egy dolog mindenesetre biztos, egyikük sem szürkének született. A Halott Pénz tagjai ritkán beszélnek magukról, most mégis megtették. Vajon most mindent elmesélnek?

Oleg és Alekszej Navalnijt a bíróság 2014 decemberében ítélte el sikkasztás vádjával. Alekszej három és fél évet kapott feltételesen, Olegre három és fél év munkatáborban letöltendő büntetést szabtak ki. Az Emberi Jogok Európai Bírósága az ítéletet megalapozatlannak találta, ám Oleg leülte a teljes büntetést – 1278 napot. Könyvének nagy részét a munkatáborban írta, részletes illusztrációkkal látva el fanyar humorú beszámolóját. Mi a különbség a vörös és a fekete zóna között? Mire valók a börtönben a lepedők és a törölközők? Mi az a SZUSZ, a BUR vagy az AUJE? Hová tanácsos ellenőrzéskor elrejteni a SIM-kártyát? Miért lett Csubakkából elítélt? Ezekre a kérdésekre is választ kaphatunk – de mindezeken túl a könyv arról is szól, hogyan őrizzük meg józan eszünket komoly kihívásokkal teli helyzetekben.

A forgatókönyvíróként és színészként is világhírű Ethan Hawke közel húsz év után jelentkezik új regénnyel, amely voltaképp a színház világához írt szenvedélyes szerelmes levél. William Harding színész. Házassága összeomlóban, de ő még reménykedik a békülésben. Ügyetlenül és időnként komikusan próbálja helyreállítani romokban heverő életét – elsősorban whiskyvel és szexszel. Ám egy szerepálom valódi esélyt kínál fel a számára: ifjabb Henry Percy komoly kihívást jelentő karakterét játszhatja el a IV. Henrikben. A darabot egy zseniális rendező viszi színpadra, és minden idők egyik legfelvillanyozóbb, valamint legnarcisztikusabb Falstaffja játszik benne… Az íróként is káprázatosan tehetséges Ethan Hawke elemi erejű, felkavaró regénye a szégyenről, a szépségről, a hitről és a művészet morális hatalmáról.

„Válás Pesten, nagyon közelről. Egy érzékeny, gyönyörű regény a magukra maradt apák és lányaik lelkéről.” – Grecsó Krisztián Bitter Bálint a pszichológusa tanácsára hangfelvételeket rögzít, hogy sikerüljön feldolgoznia válását, kislánya és felesége eltávolodását. Tíz évvel később, 2019-ben lánya, a kortárs táncos Alexa fontos előadásra készül, amikor megkapja apjától ezeket a hangfelvételeket. Apa és lánya kapcsolata látszólag távoli és közömbös, de Alexa művészete felszínre hozza a mélyben rejlő bonyodalmakat. Kalapos Éva Veronika legújabb regénye két, sok sebbel és fájdalommal viaskodó ember történetét meséli el, és felteszi a kérdést: vajon van-e még számukra út egymás felé? A regény címét Felix Salten Bambi című ifjúsági regényének rádiójáték-változata ihlette, amelyben az őzgida, miután megcsodálja a közeli domb tetején összegyűlő, fenséges őzbakokat, nagynénjét faggatja: „Kik voltak ezek?” A válasz: „Ezek voltak az apák”.