Athenaeum Kiadó strana 21 z 85

A csillagok világa családregény. Vámos Miklós ezúttal kevéssé követi e műfaj hagyományait. A szöveg trialógus, hárman beszélnek. Később négyen, végül hatan, noha a beszélők személye nem változik. Az apa, aki történetesen tengerjogász, kitalált mesékkel szórakoztatja a két kisfiát, miközben nagy léptekkel végigrohan a világirodalom legszebb történetein. Odüsszeusz, Don Quijote, Gulliver és Robinson jól megfér Jézus Krisztussal, Julius Caesarral, Lancelottal és István királlyal vagy Micimackóval, a kis herceggel, a tücsökkel-hangyával, a klónokkal, Nils Holgerssonnal és más kedves ismerőseinkkel. Akinek jobb családja van, mint a tengerjogásznak, méltán lehet büszke magára. Akinek rosszabb, ne szomorkodjék, a családi boldogság vagy boldogtalanság – akár a földi élet – mindig átmenet csupán, bármivel kábítson bennünket a szépirodalom és más tanok termése. Ha sírunk, örvendezhetünk, hiszen akkor hamarosan nevetni fogunk. A szerző sziklaszilárd makacssággal vallja, hogy az olvasás, illetve a történetek fabrikálása és hallgatása még családi bajokra is lehet jobbféle orvosság, mint a hivatalos lélekgyógyászat fortélyai vagy pirulái. Vámos Miklós 2010-ben megjelent regénye új kiadásban.

Egy régi baráti társaság, a pesti gimnáziumban összeállt Emelők utolsó két, disszidens tagja találkozik napjaink Kanadájában, és három nap alatt felelevenítik ifjúkori emlékeiket, az örökös balhézást, a focizást, a csajokat, a Balatont… és azt a tragikus balesetet, amely mindkettőjükben mély nyomot hagyott. Az idősödő Vilmos kezdetben nem érti, mi lehet Petya látogatásának valódi oka. Azonban a harmadik nap végére, egy átbeszélgetett éjszaka után, mire a terasz gyertyái csonkig égnek és az utolsó cigaretták parazsa is kialszik, átértelmeződik mindaz, amit addig a múltjukról gondolt, arról, ami annak idején, a hetvenes években történt vele, velük.

1928-ban D. H. Lawrence könyve, a Lady Chatterley szeretője óriási botrányt kavart a szexuális tartalmú jelenetek kendőzetlen ábrázolása miatt; pornográfia vádjával az angol hatóságok a kiadói készletet el is kobozták. Több mint harminc évig csak cenzúrázott változatban vehették kézbe a kötetet az olvasók, és egészen a hatvanas évekig kellett várniuk arra, hogy Angliában teljes terjedelmében a könyvesboltok polcaira kerülhessen a mű – addig csak külföldön nyomtatott kalózkiadásokhoz lehetett hozzájutni. Az elgépiesedett civilizáció regénye ez, szenvedélyes, poétikus alkotás. A modern társadalom bajainak gyógyírját az ösztönök, az érzelmek és az érzékek szabadjára engedésében, az emberi gyöngédségben látja. Tabukat dönt meg: a modern regényirodalomban elsőként ábrázolja szókimondóan a testi szerelmet – ráadásul két eltérő társadalmi rétegből származó ember, egy munkásosztálybeli férfi és egy arisztokrata nő között.

Anna Politkovszkaja az orosz független sajtó egyik utolsó bástyája, a Novaja Gazeta című napilap különtudósítója volt. 1994-től rendszeresen beszámolt a csecsenföldi eseményekről, és részletesen dokumentálta az orosz hadsereg és a csecsen szövetségesek kegyetlenkedéseit, élesen bírálva Vlagyimir Putyint. A 48 éves újságírónőt 2006. október 7-én – az orosz elnök születésnapján – Moszkvában orvul meggyilkolták. A tettesek és a megbízó kiléte mindmáig ismeretlen. A Csakis a tiszta igazat című kötet – hasonlóan a szerző Orosz napló címmel, magyarul 2018-ban megjelent megrázó könyvéhez – válogatás Politkovszkaja legjobb írásaiból. A bevezető áttekintést ad az újságíró kiemelt színvonalú riporteri munkásságáról, s egyben Politkovszkaja bátorsága előtt is tiszteleg. A kötet különleges interjúi közé tartoznak a riporter nyugati vezetőkkel – Lionel Jospinnel, Tony Blairrel vagy George W. Bushsal – és száműzöttekkel – Borisz Berezovszkijjel, Ahmed Zakajevvel és Vlagyimir Bukovszkijjal készült interjúi is. A válogatásban helyet kaptak nem politikai jellegű írások, amelyekből kibontakozik a szerző kivételes személyisége, illetve ízelítőt kapunk a halála körülményei kapcsán érkezett nemzetközi visszhangokból. A Csakis a tiszta igazat időtálló írások válogatása, korunk egyik legnagyszerűbb és legbátrabb újságírójának tollából.

Ahogy Alice esett Nyuszi barlangjába, úgy zuhanunk az áltudományok, a tudományellenesség és az összeesküvés-elméletek mély üregébe, amelyet a közösségi média, illetve a koronavírus-járvány csak tovább tágított. Sarlatánok korában élünk. Bár a tudomány eredményeinek hasznosításából és ennek előnyeiből mindenki részesül, mintha egyre többen és minduntalan hangosabban kérdőjeleznék meg a legegyértelműbb tudományos alapigazságokat is – mint például azt, hogy az oltások hatékony védelmet nyújtanak a vírusok ellen. Egyre nagyobb vonzerejük van azoknak a furcsa hiedelmeknek, amelyek szerint a Föld lapos, vagy hogy földönkívüliek rendszeres látogatást tesznek bolygónkon. Hódítanak a könnyű, olcsó, önismeret-fejlesztést és önmegvalósítást ígérő pszichológiai tesztek és sikerkurzusok vagy éppen a bulvárhoroszkópok. Miért lehetnek veszélyesek a látszólag ártalmatlan sarlatánságok is? Kik és miért „dőlnek be” ezeknek? Mi tüzeli és mi csillapíthatja a napjainkban zajló áltudományos forradalmat? Hogyan ismerhetjük fel a tudományosság álruháját öltő hamis szakértőket? Mit tehetnek a sokszor tudatosan manipuláló kuruzslók ellen a tudósok, az újságírók, és hogyan védekezhetnek ellenük a laikusok? Kötetünk a téma legkiválóbb hazai szaktekintélyeinek segítségével, közérthető stílusban ismerteti meg az olvasót a „hétköznapi” áltudományos érveléssel, az áltudományok csáberejének okaival és veszélyeivel. A kötet szerzői: Aczél Petra, Bauer Zsófia, Boldogkői Zsolt, Fábri György, Falyuna Nóra, Hanula Zsolt, Hegedüs Andrea, Kemenesi Gábor, Koltai Júlia, Köteles Ferenc, Krekó Péter, Kutrovátz Gábor, Mérő László, Molnár László, Simon Evelin, Veszelszki Ágnes, Zemplén Gábor

J. M. Coetzee fikciós életrajza három kisregény – Gyermekkor, Ifjúkor, Nyáridő – egy kötetben. Az 1940-es években egy dél-afrikai kisvárosban élő fiú az otthoni fojtogató légkör és az iskolai atrocitások miatt egyre rosszabbul érzi magát. Fokvárosig menekül, ahol matematikát hallgat az egyetemen, majd elhatározza, hogy író lesz, ezért Európába utazik. Programozóként kezd el dolgozni, ám magány és unalom veszi körül. Évtizedekkel később egy angol életrajzíró könyvet készít a néhai John Coetzee-ról. Interjúalanyai egy tétova férfiról számolnak be, aki az apjával élt, és túlságosan magának való volt. Családja is gyanakodva tekintett rá, mert az a hír járta róla, hogy meggyűlt a baja a hatóságokkal Amerikában, sőt még verseket is írt. Az Életképek szívszorító és szatirikus portré J. M. Coetzee-ról, a művészről.

Frida Grünfeld neve 1931 tavaszán, egy rendőrségi ügy kapcsán bukkant fel először. Zsidó volt, prostituált, kémkedéssel vádolták – és gyermeket várt. Frida az Osztrák–Magyar Monarchiában született 1908-ban. Később a Monarchiában, illetve utódállamaiban keresett menedéket. Gyermekét, Bertholdot mindössze egyhetes korában egy házaspárra bízta, így kerülhetett fia később menekültként Norvégiába, hogy ott az ország egyik legismertebb pszichiáterévé váljon. De mi történhetett Fridával? A kötetben Nina F. Grünfeld, Frida unokája a nagymama nyomába szegődik. Kihallgatási jegyzőkönyveket, igazságügyi iratokat vizsgál, levéltárakban kutat, s bár kevés információt talál, ez alapján is kirajzolódik előtte nagyanyja életútja. A harmincas években a hatóságok a Fridához hasonlókra vadásztak, később pedig a nácik jutottak hatalomra… Frida története a hovatartozás, a hiány és a veszteségek megrázó története.

Ki tudna többet a visszautasíthatatlan bókokról és a szerelmes lélek rejtelmeiről, mint Petőfi Sándor? Minek nevezzelek? – kérdi, és szerelmes tekintetével bebarangolja csodálata tárgyát. A ciklus legismertebb, s talán legszebb darabja, a Fa leszek, ha..., amelynek erotikus utalása Petőfi korában merésznek számított. Ám a kötetből a mai olvasó számára is átélhető, hogy a szerelem szabad és kortalan. Petőfi Sándor (1823–1849) a magyar irodalom megkerülhetetlen alakja, aki modern hangjával és kíméletlen szatirikusságával már életében is ünnepelt költőnek számított. Első, Geibel Károly könyvárusnál megjelent kötete A helység kalapácsa volt, amelyet később – már az Athenaeum Kiadónál napvilágot látott – Szerelem gyöngyei követett. Ezután a költő és Emich Gusztáv, a könyvkereskedő, kiadó és nyomdász sorsa elválaszthatatlan kötelékbe fonódott. Az Athenaeum jelentette meg Petőfi költeményeinek gyűjteményes kiadását hosszú évtizedeken át. Az Athenaeum Kiadó, amely ma a Líra csoport tagja, alapításának 180. évfordulójára díszkiadással emlékezik meg azokról a szerzőkről, akiknek életművét gondozta.

Új sorozat indul Vámos Miklós könyveiből. Karcsú Könyvek Pontos történetek Az Ötvenhét lépés Vámos Miklós 2022-ben induló sorozatának első darabja. Olyan művei jelennek meg Karcsú Könyvek összegzőcímmel, amelyek elég tömörek ahhoz, hogy beleférnek az erre a célra tervezett szilfid kötetekbe. Belecsúsztathatók retikülbe, zsebbe, autóstáskába, és erőfeszítés nélkül tarthatja őket a legkisebb női kéz is, nemcsak otthon, hanem vonaton, autóbuszon, villamoson, strandon, repülőn, de akár sorban állás idején is. A vastagkönyvfóbiában szenvedő olvasók minden bizonnyal örülnek nekik. A rövidebb terjedelem fokozott pontossággal párosul, ezekből a szövegekből a szerző mindent kihúzott, amit emberileg és művészileg lehetségesnek ítélt, s kifejezik mindazt az értéket és örömöt, amivel a korszerű próza kedveskedhet a befogadóinak. A Karcsú Könyvek sorozatban évente két kötet jelenik meg, a tervek szerint februárban és októberben. Ötvenhét lépés Négy nő és egy kastély sorsa, huszadik század „tudott mondani okosakat, amiből tanultam, nékem ugye szinte semmi iskolám nincs, szóval rám fért, és Gitta méltósága mondta azt is, hogy Iluska, kedves, sose feledje, hogy habár sokan fordítva hiszik, a férfiak fákká válnak lassankint, a nők viszont kövekké, és a fák néha ledőlnek vagy elkorhadnak, de nékünk nőknek mindent ki kell bírnunk” Az Ötvenhét lépés Vámos Miklós legújabb kisregénye. Asszonyok életének végletes összegubancolódása, három nemzedéken át.

A szeplős Allegra Bird maga mögött hagyja imádott apját, barátait és gyerekkora helyszínét, a mesés, írországi Valentia-szigetet. Dublinba tart, hogy felkutassa sosem látott anyját, a családi elbeszélésekből felelőtlennek és szívtelennek ismert Carmencita Casanovát. Minden a terv szerint halad egészen addig, amíg Allegra bele nem botlik egy idegenbe, akinek különös elmélete magával ragadja: mindenki arra az öt emberre hasonlít a leginkább, akikkel a legtöbb időt tölti. De mi van akkor, ha valakinek nincs öt állandó személy az életében? Kik csatlakoznak az út során Szeplőshöz, és kiktől kell elbúcsúznia? Képes lesz-e Carmencitával mindent elölről kezdeni? Mennyit ér meg a szeretet - és van-e esély a megbocsátásra? "Ez a gyönyörű regény rávilágít, hogy az élet megy tovább, még a veszteségeink után is." - Nicholas Sparks, a Szerelmünk lapjainak írója Cecelia Ahern (1981), a volt ír kormányfő lánya ünnepelt írónő szerte a világon. 2004-ben, alig huszonhárom éves korában jelent meg első regénye, az Utóirat: Szerelek!, amely nyomban világsiker lett. Több mint negyven országban adták ki, és Sunday Times-bestseller volt. A könyv alapján készült film nézők millióit vonzotta a mozikba.

A Rémálmok sikátora egy cirkuszi látványosság, egy vadember leírásával kezdődik. Az illető valójában visszataszító alkoholista, aki remek szórakozásként szolgál a megbotránkozni vágyó és gúnyra éhező közönség számára. A fiatal Stan Carlisle is a karneválban dolgozik, és ahogy elnézi a szerencsétlent, azon tűnődik, vajon miként képes valaki ilyen mélyre süllyedni. Megfogadja, hogy bármi történjék is vele, nem fogja hagyni, hogy hasonló sorsra jusson. Mivel Stan intelligens és kellőképpen becsvágyó figura, akinek ráadásul nincsenek gátlásai, hamarosan egyre feljebb lép a ranglétrán. A színpadon mentalista szerepébe bújik oldalán egy csinos fiatal lánnyal – akit közben el is vesz feleségül, majd sikeresen boldogtalanná is tesz – aztán spiritisztává képzi át magát, aki immár fényűző otthonokban nyújt szolgáltatásokat az arra fogékony, tehetősebb polgárok számára. Úgy tűnik tehát, hogy az egész világ Stan lába előtt hever… William Lindsay Gresham regénye igazi gyöngyszem. És éjfeketén fénylik. Klasszikus amerikai mese mások és önmagunk megtévesztésének ezerféle módjáról, egyúttal álom a megváltásról – amely végül álruhába bújt rémálomnak bizonyul. A regényből Guillermo del Toro rendezésében Bradley Cooper. Rooney Mara, Cate Blanchett és Willem Dafoe főszereplésével nagyszabású mozifilm készült.

Diana O'Toole eltervezte az életét. Mire betölti a harmincat, kimondja a boldogító igent, harmincöt évesen a férjével és két gyerekkel New York külvárosában él, miközben művészeti szakértőként sikeres karriert épít az aukciósházak kíméletlen világában. Diana biztos benne, hogy sebész rezidens szerelme, Finn, a közelgő romantikus utazásukon megkéri a kezét. Ám New Yorkban váratlanul felüti a fejét egy vírus, amely mindaddig csak a világ túlsó felén pusztított. Indulásuk előestéjén derül ki, hogy Finn-nek maradnia kell, mivel a kórházban minden orvosra szükség van. A férfi rábeszéli Dianát, hogy utazzon el nélküle, nehogy kárba vesszen a foglalójuk. A nő vonakodva ugyan, de nekivág a világnak. Az álomutazás egyáltalán nem úgy alakul, ahogy azt Diana remélte. Az egész sziget karantén alá kerül, így Diana ott ragad az egzotikus üdülőhelyen, amíg újra meg nem nyitják a határokat. A fiatal nő a világtól elzártan, magára maradva, a komfortzónáján kívülre kényszerül. Amikor egy helyi kamaszlány a bizalmába avatja, Diana szép lassan részese lesz egy család életének. A szigeten új szemszögből kezdi látni a kapcsolatait, a döntéseit és önmagát. Még az is lehet, hogy miután hazatér, már semmi nem lesz olyan, mint azelőtt volt...

André Aciman, a Szólíts neveden, a Talál rám! és a Harvard tér világhírű szerzőjének magyarul megjelenő legújabb könyve visszaemlékezés: egy szerteágazó zsidó család mozgalmas életének eseményeit beszéli el a soknemzetiségű Alexandriába való áttelepülésüktől a három generációval későbbi, fejvesztett kivonulásukig. Aciman elegáns és szellemes, fikciós elemekkel elegyített memoárja azoknak a bámulatos különcöknek is emléket állít, akik hatással voltak az elbeszélő életére. A minden hájjal megkent Vili bácsi, aki egyszerre katona, kalmár és kém; a hat nyelven pletykálkodó nagymamák, a Németországból menekült Flora néni, aki szerint törvényszerű, hogy a zsidók "életük folyamán legalább kétszer" elveszítsenek mindent - egy mozgalmas tabló izgalmas karakterei. Történeteiken keresztül pedig megismerjük a fiút, aki legszívesebben soha nem hagyná el Egyiptomot. A kötetet 1995-ben Whiting-díjjal méltatták.

„Anyám a jeges észak, emlői a hófödte csúcsok, méhének tüze edzett a sziklává, ami vagyok. Atyám az ordas tenger, tőle kapom fagyos pofonjaim, s ő temet el, ha meghalok. Nőm a csendes magány, hozzá mindig visszatérek. Gyermekeim vér és halál, kiket csapásimmal nemzek." Valamikor a kilencedik században egy csapat svéd viking útnak indul, hogy tűzön és vízen átkelve megbosszulja otthona elpusztítását. A szomszéd jarltól kérnek segítséget, aki bolondnak nézi és hazugnak nevezi őket, hiszen azt állítják, hogy egy sárkány égette porig a falujukat, s annak szinte minden lakóját: Nídhögg, a fekete dög, az ősi regék réme. Kilencujjú Gudleif és huszonkét vakmerő embere felkerekedik, hogy megkeresse a szörnyet, és a saját fészkében végezzen vele. Útjuk ismeretlen vizeken, idegen hegyeken és éjsötét erdőkön át vezet, miközben az ő nyomukban is ott liheg egy titokzatos, sebezhetetlen harcos, aki Tyr Pajzsát viseli. „A Ragnarök nemcsak az igényes és felhőtlen szórakoztatás, hanem az igazi irodalmi élmény regénye is. Úgy tud súlyos és nagy könyv lenni, hogy olvasmányos és rövid regény. Nem a múlt aprólékos, száraz rekonstrukciója, de nem is fantasytörténet. Erős és költői írás, mint az északi sagák. Titokzatos és fenyegető, mint a valódi Ragnarök. És jó könyv, mint Bíró Szabolcs minden regénye." Baranyi Katalin Ekultura.hu

Hogy néz ki a Roxfort mumusa, amikor otthoni magányában fizikakönyvet olvas? Lesznek-e Középföldén nagyvárosok? Számíthat-e Baby Yoda a messzi-messzi Galaxis szociális ellátórendszerére? Milyen diagnózist állítana fel egy pszichiáter Jokernél, Gotham City sötét lelkű bohócánál? Miért válik gyilkossá Szméagol, és miért nem tud aztán a Gyűrű vonzásából kiszakadni? Kötetünk pszichológiai, pedagógiai, történelemtudományi és természettudományos módszereket felhasználva értelmezi kedvenc hőseink és világuk működését - s ezen keresztül akár támpontokat is adhat az olvasónak ahhoz, hogyan értelmezze valós világunkat...

1960-ban járunk, Oliva Denaro tizenöt éves, egy szicíliai faluban él. Szeret tanulni, bonyolult szavakat megjegyezni, lélekszakadva rohanni, csigát gyűjteni az apjával, és titokban filmsztárok képét rajzolni egy füzetbe. Nem szeret viszont arra gondolni, hogy nagylánnyá cseperedik, mert attól kezdve óvakodnia kell a fiúktól, hogy érintetlenül mehessen férjhez. Oliva azonban nem tudja elkerülni az erőszakot. A faluban uralkodó, évszázados szokás szerint - "a leány olyan, mint a korsó: aki eltöri, el is viszi" - arra kényszerítik, hogy menjen hozzá erőszaktevőjéhez. Oliva fellázad, ám döntéséért nagy árat kell fizetnie, és nemcsak neki, hanem az egész családjának. Viola Ardone regénye igaz történeten alapul, és a társadalmi szerepekben rejlő erőszakot kutatja, amelynek valamilyen formában mindenki az áldozata. Oliva Denaro felejthetetlen karakter, hallgatag apja pedig a kortárs olasz irodalom egyik legmegindítóbb férfialakja.