Athenaeum Kiadó strana 28 z 85

Az én három fő tevékenységem ebben az életemben: Élek. Olvasok. Írok. Ez valamiféle fontossági sorrend is. Sok tapasztalatot, gondolatot, megfigyelést gyűjtöttem össze, amióta az aranyérmes tevékenységet folytatom. Ezeket próbálom közreadni most. Ugyanakkor tudhatni rólam, hogy soha nem veszem magam túl komolyan. Igyekszem kevesebbet sírni, mint írni. Valamint lehetőleg soha nem félni, inkább élni. Élni arany. Olvasni ezüst. Írni ötvözet. 

Ahhoz, hogy biztonságban legyünk, úgy kellett tennem, mintha valaki más lennék. Selma tizenhét éves volt, amikor kitört a második világháború. Zsidósága mindaddig nem játszott szerepet az életében, akkor azonban hirtelen élet-halál kérdése lett. 1942-ben megkapta a felszólítást, hogy jelentkezzen munkatáborba, de sikerült megmenekülnie. Csatlakozott az ellenálláshoz: Margareta van der Kuit, Marga néven iratokat hamisított, és országszerte futárszolgálatot teljesített. Többször megmenekült a nácik elől, de 1944 júliusában elárulták, és előbb a vughti táborba, onnan pedig Ravensbrückbe deportálták. Húgától, Clarától és a szüleitől eltérően ő túlélte a tábor borzalmait. Az ott töltött idő alatt senki nem tudta, hogy zsidó, és az igazi nevét sem ismerte senki. Csak a háború után merte újra kimondani: Selma. A magyar közönség sok beszámolót olvashatott már holokauszttúlélőktől, főként Auschwitzról; azonban Ravensbrück, illetve a holland ellenállási mozgalom talán kevésbé ismert téma. Kézenfekvő az összehasonlítás a nemrég megjelent Auschwitz, végállomással. Eddy de Wind azonnal, friss élményekkel kezd az íráshoz, mivel elengedhetetlennek tartja a dokumentálást. Selma van de Perre viszont több mint fél évszázaddal később jut ugyanerre - de Windé így a legelső beszámoló, Selmáé talán a legutolsó.

A fény harcosának kézikönyve belső utazásra hív: a lelkünkben munkáló ellentétes erők megértésére, régi álmaink feltérképezésére, Személyes Történetünk beteljesítésére. Jelen kötet gyönyörű, színes borítóval, a grafikailag megújított életműsorozat részeként jelenik meg. A fény harcosának kézikönyve nem regény: a szerző műveiből vett magvas gondolatok gazdag tárháza. Nemcsak a Coelho-művek értelmezését könnyíti meg a rajongóknak, de betekintést enged a világ egyik legnépszerűbb szerzőjének írói műhelyébe is, amelyben a bibliai idézeteken kívül megtalálhatók fontos távol-keleti és arab filozófusok gondolatai is. A fény harcosa az, aki megérti az élet csodáját és a végsőkig harcol azért, amiben hisz.

2016. A Haitivaji család már négy éve elhagyta Hszincsiangot, és Párizsban él. November 19-én megcsörren Gulbahar Haitivaji, az ujgur asszony telefonja. Kínából keresik. Az előrehozott nyugdíjához kapcsolódó papírmunka miatt vissza kellene utaznia. Az ügy sürgős, és nem intézhető megbízott személyen keresztül.Hat napra rá útra kel, hogy elintézze az adminisztratív teendőket. Ekkor még azt hiszi, decemberben újra Párizsban lesz. Egy tucat kihallgatás után őrizetbe veszik, majd több hónapos fogva tartását követően átnevelőtáborba kerül. Bebörtönzésének oka egy fotó, amelyen egyik lánya az ujgurok jogaiért szervezett egyik párizsi tüntetésen látható.A világ egyelőre nagyon keveset tud a hírhedt kínai átnevelőtáborok működéséről. Rozenn Morgat, a Le Figaro újságírója, az ujgur láger egykori foglyának megrendítő történetét meséli el - elsőként a magyar olvasók számára.

Vizsgáljunk csak meg néhány híres irodalmi alakot - egy pszichiáter szemével! Meglepő következtetésekre jutunk... A szórakoztató ismeretterjesztő mű szerzői, a pszichiáter Claudia Hochbrunn és az irodalmár Andrea Bottlinger elképzelte, mi lett volna, ha a mitológiai történetekből (Ödipusz király), a fantasy világából (Alkonyat-sorozat) és korunk emblematikus regényeiből (Harry Potter-sorozat, A szürke ötven árnyalata) előlépő hősök pszichiáterhez mennek, aki kianalizálja őket gyerekkorról, álmaikról, terveikről és erotikus fantáziáikról. A vegyes pacientúra eseteiből kiviláglik: nem is biztos, hogy jól tették volna, ha időben pszichiáterhez fordulnak, mert akkor biztosan nem futják be irodalomtörténeti pályájukat. A szerzők amellett, hogy felelevenítik és értelmezik a legendás hősök kalandjait, pontos látleletet adnak Artúr király, Merlin, Rómeó és Júlia, Harisnyás Pippi, Drakula vagy éppen Winnetou tetteinek lélektani mozgatóiról - s így talán az olvasó is talál magának fogódzókat saját életének útvesztőiben.

Az Afganisztánban szolgáló magyar őrnagy, Márk és ötfős, harcedzett csapata egy látszólag egyszerű megbízatást kap: át kell adniuk a magyarok felelősségi területét Kabulban az amerikai erőknek. De Afganisztánban nincs rutinfeladat, itt minden nap újabb kihívásokat tartogat. A végrehajtás közben váratlanul bekövetkező, rendkívül szokatlan időjárás-változás, egy irtózatos erejű elektrosztatikus vihar, majd egy tálib rajtaütés olyan irányba tereli a magyar katonák sorsát, ami az egész emberiségre is drasztikus fenyegetést jelenthet. Márk és osztaga hamar szembesül azzal, hogy van rosszabb a földi pokolnál.

A nemzetiszocialisták hatalomra jutása után a sikeres bécsi szakácskönyvíró, Alice Urbach zsidó származása miatt elveszíti megélhetését és hazáját.Családtagjai szanaszét szóródnak: ki Amerikába kerül, ki koncentrációs táborba, ki a Man-szigeti internálótáborba. 1945 után Alice szakácstanfolyamot tart San Franciscóban, és egy amerikai tévécsatornán mutatja be legjobb receptjeit.Hazalátogatva Bécsbe egy nap a saját régi szakácskönyvét pillantja meg a könyvesbolt kirakatában. Na de ki az a bizonyos "konyhamester", aki Alice könyvét Rudolf Rösch néven jegyzi?E kötet szerzője történész, Alice Urbach unokája; kutatásainak egyik legizgalmasabb témája a kalandos hátterű szakácskönyv sorsa. Bécsi, londoni és washingtoni levéltárakban rég elveszettnek hitt levelekre, hangfelvételekre és filmes dokumentumokra bukkant, és a könyvek árjásításának kutatásával a náci bűntettek történetének új fejezetét nyitotta meg.Karina Urbach a Cambridge-i Egyetemen doktorált. Dolgozott a Londoni Német Történeti Intézetben és a Londoni Egyetemen. 2015 óta a princetoni Institute for Advanced Study kutatója. Közreműködött a német ZDF, az angol BBC és az amerikai PBS csatornák több dokumentumfilmjében. Szakkönyvek - úgymint Hitlers heimliche Helfer (Hitler titkos segítői) és Queen Victoria. Die unbeugsame Königin (Queen Victoria. A hajlíthatatlan királynő) - mellett egy történelmi regényt is írt Cambridge 5 címmel, amelyet több díjra is jelöltek.

Hét különböző egyéniség, mégis együtt egy igazi csapat. Egy ország ismeri a dalaikat, tízezrek járnak a koncertjeikre, éneklik velük a szövegeket és élnek meg velük együtt felejthetetlen pillanatokat. De honnan indultak? Hogy jutottak oda, ahol most tartanak? Miként látják őket azok, akik együtt dolgoznak velük? Mi lehet a titkuk? Egy dolog mindenesetre biztos, egyikük sem szürkének született. A Halott Pénz tagjai ritkán beszélnek magukról, most mégis megtették. Vajon most mindent elmesélnek?

Amikor 2008-ban Barack Obamát választották az Egyesült Államok elnökének, a világ egy új korszak hajnalát ünnepelte. Obama a reményre, a társadalmi különbségek áthidalására építve azt az ígéretet hordozta, hogy a negatív kampányok ideje lejárt. Elsöprő győzelméből úgy tűnt: a siker alapja az optimizmus és a remény. Nyolc évvel később egy egészen másféle hozzáállás bizonyult hatásosnak. Donald Trump az emberek megosztására, az előítéletekre, Amerika vélelmezett hanyatlásával kapcsolatos apokaliptikus vízióira építve akadályozta meg, hogy Hillary Clinton személyében az Egyesült Államok történetében először női elnököt válasszanak. A remény és a megbékélés ígéretében hívők ebben a narratívában hirtelen végtelenül naivnak tűntek. Olyan véleményekkel is lehetett találkozni, melyek szerint a tökéletes kampány lényege a hazugság. Milyen a tökéletes kampány? Létezik-e egyáltalán ilyen? Tóth Csaba új könyvében tíz, egyaránt győztes stratégia áttekintésével próbál válaszolni e kérdésekre. A politológus szerző rávilágít: miközben ezeknek a politikai hadjáratoknak a tartalma ezerféle lehet, azok végrehajtásának logikája mindig hasonló. Minden sikeres kampány világos üzenetre épül, fegyelmezett, megvalósítása pedig professzionális.

Dekameron-projekt - 29 új novella a járvány idejéből - A The New York Times válogatása, A szürreálison innen, a fikción túl. Giovanni Boccaccio az 1348-as, végzetes fekete pestisből merített ihletet: főművében, a Dekameronban egy csapat fiatal férfi és nő Firenze mellett, egy villában mesékkel szórakoztatja egymást, amíg arra várnak, hogy a járvány elvonuljon. 2020 márciusában a The New York Times Magazine elindította A Dekameron-projektet - egy novellagyűjteményt, amelynek történeteit egytől egyig a közelmúlt meghatározó eseménye, a Covid-19 vírusjárvány ihleti. A kötet világhírű alkotói (többek közt Margaret Atwood, Mona Awad, Tommy Orange, Edwidge Danticat vagy David Mitchell) ugyanabban a helyzetben találják magukat, mint Boccaccio szereplői, azzal a különbséggel, hogy történeteik szó szerint az egész világnak szólnak. A történetmesélés kordokumentum és gyógyír a korszakos sokkra, amelyet a járvány világszerte sok millió embernek okozott. A huszonkilenc illusztrált történet vírusos korunk időtlen lenyomata. A novellák szerzői: Margaret Atwood, Mona Awad, Matthew Baker, Mia Couto, Edwidge Danticat, Esi Edugyan, Julián Fuks, Rivka Galchen, Paolo Giordano, Uzodinma Iweala, Etgar Keret, Rachel Kushner, Laila Lalami, Victor Lavalle, Yiyun Li, Dinaw Mengestu, David Mitchell, Liz Moore, Dina Nayeri, Téa Obreht, Andrew O'Hagan, Tommy Orange, Caitlin Roper, Karen Russel, Kamila Shamsie, Leila Slimani, Rivers Solomon, Colm Tóibín, John Wray, Charles Yu, Alejandro Zambra

Zsuzsa és Márta egy buliban találkozik először, aztán a sors úgy hozza, hogy a Tabánnál is egymásba botlanak. Megbeszélik, hogy másnap megisznak valamit, és számot cserélnek. A két fiatal centinként araszolgat egymás felé egyre közelebb. Aztán egy szempillantás alatt közös albérlet, lassú reggelek, hosszú éjszakák, duplarandik - te az enyém, én a tied. Vagy mégsem? Hiszen az életben semmi sem tart örökké. Zelei Bori első regényében emlékképek és gesztusok miniatűr rendszerén keresztül mutatja be a párkapcsolatok törékenységét, a közeledés ősi rituáléját, az őszinteség és az elengedés nehézségeit, valamint a testvéri szeretet kontinenseken átívelő erejét. A szerző 1980-ban született Budapesten, ahol jelenleg is él. Első novelláskötete Kevert címmel jelent meg, és a kamaszkor küzdelmeiről szól. Színműírással is foglalkozik, a Gardrób és A hullám című drámák szerzője.

Mikor Frédéric Moreau az ifjú jogászhallgató megpillantja a karcsú, igéző tekintetű, nála jó pár évvel idősebb Madame Arnoux-t, élethosszig tartó rajongás veszi kezdetét. Frédéric összebarátkozik a nő férjével, a sikeres üzletemberrel, Jacques Arnaux-val, így Madame Arnaux és a fiatalember útjai az évek során újra meg újra keresztezik egymást. Anyagi problémákon, politikai káoszon és megszámlálhatatlanul sok viszonyon át is a nő marad életének központi figurája és egyetlen szerelme. Az Érzelmek iskolája - Gustave Flaubert önéletrajzi elemektől sem mentes műve - a tizenkilencedik század egyik legnagyszerűbb francia nyelven írt regénye. Az Athenaeum Kiadó 2021-ben útjára indított Érzelmes klasszikusok sorozatának célja, hogy - a tizenkilencedik és a huszadik század alkotásaival megszólítva a huszonegyedik század olvasóközönségét - korszakokon átívelő párbeszédet teremtsen olyan kérdések mentén, amelyeken az emberiség a kezdetek kezdete óta töpreng.

Mikor Daphne és Drue összevesztek, hat évig szóba se álltak egymással. Drue-nak mindig mindene megvolt - kivéve a képességet, hogy barátaira odafigyeljen. Évekkel később a gimisként még visszahúzódó Daphne az Instagram világában talál magára, plus size modellként influenszer karrierje felívelőben van. Ekkor Drue újra színre lép, és arra kéri régi barátnőjét, hogy legyen a koszorúslánya. Daphne számára egyszerre csábító és kockázatos a felújított barátság, de a kérés egyben meghívót is jelent egy CapeCod-i káprázatos tengerparti luxus hétvégére. Drue addig könyörög, eseng és fogadkozik, míg Daphne már nem bír ellenállni a szirén énekének... A Jókora nyár ragyogó és szellemes detektívregény - a bonyolult női barátságok és a közösségi oldalakra kipakolt kirakatéletek buktatóinak meggyőző erejű tablója. Egyszersmind megható történet családról, útkeresésről, és arról, hogy mi számít igazán az ember életében.

Krekó Péter szociálpszichológus. Az ELTE PPK Szociálpszichológia Tanszékének docense, a Political Capital Institute igazgatója. 2016-2017-ben Fulbright-ösztöndíjas vendégoktató volt az egyesült államokbeli Indianai Egyetemen, majd a Johns Hopkins Egyetem Bologna Intézetének külső munkatársaként is dolgozott. Jelenleg a washingtoni Center for European Policy Analysis agytröszt munkáját is segíti külső munkatársként. Fő kutatási témái a dezinformáció, az álhírek és az összeesküvés-elméletek, az autoriter politikai befolyás Nyugaton, illetve ennek kapcsolata az európai populizmussal és radikalizmussal. Ezen témákban tudományos publikációin túl rendszeresen jelennek meg írásai és nyilatkozatai vezető nyugati médiumokban. Miért dőlünk be az álhíreknek és összeesküvés-elméleteknek? Miért hisszük azt, hogy mindig csak mások lehetnek álhírek áldozatai, de mi sohasem? Milyen társadalmi reflexek hívják életre és tartják mozgásban az összeesküvés-elméleteket? Miért és kik terjesztik az álhíreket a koronavírus-járvány idején? Magyarországon Krekó Péter 2018-ban megjelent hiánypótló könyve vizsgálta először tudományos mélységgel és igényességgel az összeesküvés-elméleteket és álhíreket. A kötet olvasmányos stílusban mutatja be az összeesküvés-elméletek és álhírek társadalomlélektani és politikai mozgatórugóit. Az új, javított kiadás az elmúlt két év történéseire is reagál, és a koronavírus-járványnak és a modern „törzsi" mítoszoknak is szentel egy-egy fejezetet.

Mi lett volna, ha a "tehetséges Mr. Ripley" nőnek születik?... Az 1990-es évek végén járunk. A műkincspiac végre magához tért a katasztrofális összeomlás után, és híre megy, hogy egy bizonyos Miss Rebecca Farwell bombaüzletet csinált a New York-i Christie's aukciósháznál: ha a szóbeszédnek hinni lehet, 900 százalékos haszonnal adta el rendkívüli gyűjteményét. A titokzatos Reba egyesek szerint igazi "cápa" az üzleti életben, és rendkívüli éleslátás jellemzi, mások szerint szívtelen kapitalista, akit csupán az érdekel, mennyit kereshet a műkincseken. New Yorktól mintegy másfél ezer kilométernyire, egy illinois-i kisvárosban egészen más Miss Farwellt ismernek: a csöndes, visszahúzódó, egyedülálló Beckyt, aki fáradhatatlanul gürcöla kisváros könyvelőjeként. Senki sem igazodik ki úgy a városháza számlái között, mint ő, rendre utoljára megy haza a munkából, és valahogy mindig tud szerezni a gondokkal küszködő városkának egy kis pénzt. Amíg Reba Farwell egyre komolyabb ügyleteket bonyolít le, Becky Farwell nyakig eladósodik. Vajon meddig élhet büntetlenül kettős életet a tehetséges Miss Farwell?

Lebilincselő történet Gertrude Ederléről, aki alig tizenkilenc éves korában a nők közül elsőként úszta át a La Manche csatornát. 1926-ban, mielőtt a szoknyák térd fölé csúsztak, és bárki elfogadta volna, hogy egy nő fizikai próbatétel elé állhasson, egy Trudy Ederle nevű merész amerikai tinilány magával ragadta a világ képzeletét. Trudy első volt a nők között, aki átúszta a La Manche csatornát, két órával megdöntve az addigi - egy férfi által felállított - rekordot. Miután visszatért Amerikába Trudy egy csapásra a világ leghíresebb nőjévé vált - majd éppilyen gyorsan el is tűnt a nyilvánosság elől. A dühöngő húszas évek díszletei között játszódó könyv Ederle drámai és inspiráló történetét meséli el: hogyan küzdött egy olyan célért, amelynek elérését mindenki lehetetlennek tartotta, és milyen árat fizetett érte. Abban a pillanatban, amikor Trudy a Csatorna meghódítása után kilépett a szárazföldre, évszázadok sztereotípiáit rombolta le. A nők eljövendő generációinak mutatott utat. Ederle varázslatos és gyakran félreértett személyiség volt, akinek a történetét nagyrészt elfelejtették. Glenn Stout kimerítő kutatásának hála a világklasszis úszónő alakja újra megelevenedhet e könyv lapjain.