Athenaeum Kiadó strana 33 z 85

A világszerte nagy népszerűségnek örvendő Szólíts a neveden szerzője visszatér csodásan összetett lelkű szereplőihez, hogy évtizedekkel első találkozásuk után tovább kutassa, vajon hány különféle alakban is jelenhet meg a szerelem. Egyetlen közelmúltbeli regény sem beszélt olyan megrendítően a szerelem természetéről, mint André Aciman lenyűgöző könyve, a Szólíts a neveden. Legelső, 2007-es megjelenésekor Stacey D'Erasmo, a New York Times kritikusa "szerelmes levélnek, vallomásnak, különlegesen gyönyörű könyvnek" nevezte. Mintegy háromnegyedmillió eladott példány után pedig megszületett a később Oscar-díjjal is jutalmazott filmváltozat, amelyben Timothée Chalamet játszotta a kamasz Eliót, Armie Hammer pedig Olivert, a fiatal doktoranduszt, akivel egymásba szeretnek. A Találj rám!-ban először Samuellel, Elio édesapjával találkozunk: épp látogatóba utazik Firenzéből Rómába a fiához, aki időközben sikeres zongoraművész lett. Egy fiatal nővel való véletlenszerű találkozása a vonaton fenekestül felforgatja az idős Sami terveit, örökre megváltoztatva életének hátralévő részét. Nem sokkal ezután Elio Párizsba költözik, ahol ő maga is találkozik valakivel, Oliver pedig, aki időközben családos ember és főiskolai tanár lett Amerikában, hirtelen azon kapja magát, hogy szeretne visszalátogatni Európába. Aciman érzékeny szerző, egyetlen rejtett rezdülés, az érzelmek egyetlen árnyalatnyi változása sem kerülheti el a figyelmét, hiszen ezekből áll össze a szenvedély. A Találj rám! visszatér az egyik legnagyszerűbb kortárs szerelmi regény világába, tovább feszegetve a kérdést, elmúlhat e valaha az igazi szerelem? A világszerte nagy népszerűségnek örvendő Szólíts a neveden szerzője visszatér csodásan összetett lelkű szereplőihez, hogy évtizedekkel első találkozásuk után tovább kutassa, vajon hány különféle alakban is jelenhet meg a szerelem. Egyetlen közelmúltbeli regény sem beszélt olyan megrendítően a szerelem természetéről, mint André Aciman lenyűgöző könyve, a Szólíts a neveden. Legelső, 2007-es megjelenésekor Stacey D'Erasmo, a New York Times kritikusa "szerelmes levélnek, vallomásnak, különlegesen gyönyörű könyvnek" nevezte. Mintegy háromnegyedmillió eladott példány után pedig megszületett a később Oscar-díjjal is jutalmazott filmváltozat, amelyben Timothée Chalamet játszotta a kamasz Eliót, Armie Hammer pedig Olivert, a fiatal doktoranduszt, akivel egymásba szeretnek. A Találj rám!-ban először Samuellel, Elio édesapjával találkozunk: épp látogatóba utazik Firenzéből Rómába a fiához, aki időközben sikeres zongoraművész lett. Egy fiatal nővel való véletlenszerű találkozása a vonaton fenekestül felforgatja az idős Sami terveit, örökre megváltoztatva életének hátralévő részét. Nem sokkal ezután Elio Párizsba költözik, ahol ő maga is találkozik valakivel, Oliver pedig, aki időközben családos ember és főiskolai tanár lett Amerikában, hirtelen azon kapja magát, hogy szeretne visszalátogatni Európába. Aciman érzékeny szerző, egyetlen rejtett rezdülés, az érzelmek egyetlen árnyalatnyi változása sem kerülheti el a figyelmét, hiszen ezekből áll össze a szenvedély. A Találj rám! visszatér az egyik legnagyszerűbb kortárs szerelmi regény világába, tovább feszegetve a kérdést, elmúlhat e valaha az igazi szerelem?

Adva van egy regény, 2007-es. Egy házasságot akartam vele megmenteni. Nem sikerült. Emiatt, s más okokból most némiképp átírtam és húztam belőle. (Kár, hogy a múltunk viszont picit se javítható.) A régi címből (Utazások Erotikában - Ki a franc az a Goethe?) kiszerettem, újat kapott: Jánoska és a Farkas. Tudom, szokatlan megoldás, de... hátha szerencsét hoz. Gőte János Farkas valószínűleg helyeselné.

A szerző Nagy-Britanniában orvosrezidensként dolgozott 2004 és 2010 között. Képzése alatt mindvégig naplót vezetett; az Ez fájni fog lapjain a Nemzeti Egészségügyi Szolgálat frontvonalának esetei és napjaink válságának elemzései olvashatók. Egy fiatal orvos számol be életéről, örömeiről, bánatairól, áldozatvállalásokról és a számunkra, magyarok számára is ismerős őrjítő bürokráciáról. Kész szerelmi vallomás ez azokhoz, akiken bármelyik pillanatban az életünk múlhat. A morbid humor kedvelői ki ne hagyják! Íme a naplóm a Nemzeti Egészségügyi Szolgálatnál töltött időmből, a véres valóság. Hogy milyen volt a frontvonalban, hogyan csapódtak le a dolgok a magánéletemben, hogyan sokalltam be egy szörnyű napon. (Elnézést a spoilerezésért, na de a Titanic vetítésén is tudni tetszettek, mi a vége.) "Fájdalmasan mulatságos. A fájdalom és a mulatságosság hogy, hogy nem, valami teljességgel jóvá, nemessé és szerethetővé adódik össze." Stephen Fry

Mit csinálsz, ha magányosnak érzed magad és figyelemre vágysz? Megpróbálsz ismerkedni. Az érzelem- és intimitásmentes házasságban élő Márti nem csak végtelenül naiv, de bátortalan is, ezért egy online társkeresőn próbál találni valakit. Valakit, aki meghallgatja, megérti és odafigyel rá. Az elvált, jóképű, intelligens Zoltán az elsők között bukkan fel és hamar elvarázsolja Mártit. A telefonon folytatott beszélgetések egy idő után kevésnek bizonyulnak, fotókat is küldenek egymásnak. Mártiból elemi erővel tör fel a férfi hatására a hosszú éveken át elfojtott szenvedély, ezért szexuális vágyainak is teret enged. Sőt, már a válását is fontolgatja, pedig még személyesen nem is találkozott az idegennel... A könyv olyan világba enged betekintést, ahol a legnagyobb kockázatot nem a meztelen fotók átküldése jelenti, hanem a teljes lelki kitárulkozás. "De hisz anélkül nem jöhet létre a szerelem" - válaszolja Márti az aggodalmaskodó barátnőinek. Te meddig mennél el egy ismeretlen kedvéért? Meddig mennél el a szerelemért?

Két zabolátlan természetű nő és az ár, amit ezért fizetniük kell Kimberley Freeman, az Örökzöld-zuhatag és az Álom-öböl népszerű írónőjének nagy hatású regénye a szerelemről, az anyaságról és annak kiderítéséről, kihez tartozunk a világon. 1874-ben a vadóc és akaratos Agnes Resolute végleg elhagyja az észak-angliai lelencházat, ahol felnőtt. Távozása előtt tudja meg: édesanyja apró emléktárgyat, egy egyszarvú képét ábrázoló gombot hagyott hátra neki. Agnes abban a tudatban élt, hogy az anyja nem tudta eltartani, és ezért került lelencházba, csakhogy felismeri a gombot: a fenséges és gyönyörű Genevieve Breckby, egy helybeli nemesi család lányának kabátkájáról való. Agnes ugyan csak egyszer látta őt, de soha nem tudta elfelejteni. Kideríti, hogy Genevieve Londonban van. Agnes követi, és London nyomornegyedében tengődik, amíg megtudja, hogy Genevieve továbbutazott Párizsba. Agnes követi édesanyját, de egyre több mindenben kell csalódnia, mire végül Melbourne-ben rátalál Genevieve-re. De képes-e a nő olyan anya lenni, amilyennek Agnes szeretné? Nagyhatású történet két megfékezhetetlen szellemű nőről, szerelemről és anyaságról és annak kiderítéséről, kihez tartozunk a világon.

Képzeljünk el egy országot, egy olyan helyet, ahol szeretünk élni. Nem azért szeretjük, mert minden az ölünkbe hullik és nem azért, mert kevés munkával jól lehet keresni, vagy mert nem kell tanulni. Egy olyan hazára gondoljunk, ahol megbecsülik a munkánkat, ahol biztonságban tudjuk a családunkat, ahová szívesen várunk újabb gyermekeket és ahol nyugodt légkörben teremthetjük meg nekik azokat a feltételeket, amelyek között fel is tudjuk őket nevelni. Egy olyan országot képzeljünk el, ahol nem aggódunk azért, hogy mi lesz, ha a szüleik kiesnek a munkából és nem rettegnek, hogy hová mehetnek majd vissza dolgozni. Ahol természetes, hogy minden gyerek a neki megfelelő óvodába, iskolába, egyetemre járhat. Ahol a gyerek, ha buszsofőr lesz, boldog lesz, ha kutató, akkor is. Ahol nem aggódunk a sorsukért, mert ha akarjuk, mindent meg tudunk teremteni ahhoz, hogy ők biztonságban éljenek. Ehhez persze az kell, hogy a szülei és minden állampolgár érdemben beleszólhassanak a sorsuk alakulásába. Mindannyiunkéba. Ez egy álomország? Nem! Egy akaromország. Egy igazi szeretemország. Kálmán Olga új könyvében erről a hazáról beszélget Márki-Zay Péterrel. Beszélgetnek, vitatkoznak egészségügyről, gazdaságról, demokráciáról - és mindenről, ami azt veszélyezteti. Arról, hogy most hol élünk, és hogyan tehetjük mi magunk olyanná Magyarországot, amilyenné igazán szeretnénk.

1333. A visegrádi udvar negyedik éve folytat tárgyalásokat Nápollyal, amikor Anjou Károly végre személyesen is visszatérhet gyermekkora helyszínére, a mesés Dél-Itáliába, ahova ötéves fiát is magával viszi. Tervei szerint, miután eljegyezte Bölcs Róbert unokáját, András herceg lehet a Szicíliai Királyság jog szerinti örököse. Az uralkodó távollétében Magyarországon kezd megbomlani az évtizedek munkájával megszilárdított belső rend. A zavargások megfékezése Erzsébet királynéra hárul, aki újabb gyermeke elveszítésével egyre erősebben láncolja magához legidősebb fiát, Lajos herceget. Mindeközben a szomszédos királyságokban is fontos változások mennek végbe. A térség fejedelmei Visegrádon gyűlnek össze, hogy egymással békét, mások ellen pusztító szövetséget kössenek. Bátor Szilárd udvari fegyvernökként találja magát a király kíséretében. Igyekszik átlépni múltja sötét árnyain, de gyermekéveit maga mögött hagyva még mindig túl sok kérdés tornyosul előtte. Míg a feje fölött hatalmasok játszmája zajlik, ő csupán élni szeretne - rájönni, mi a valódi öröksége. A Királyok éneke, mely az Arany Visegrád-trilógia zárókötete, Anjou Károly utolsó nagy uralkodói korszakának éveit, a nemzetközi diplomácia terén elért eredményeit meséli el, miközben tovább szövi valós és fiktív hősei történetét. Lapjain régről ismert és új szereplők egyaránt felbukkannak, hogy a maguk módján mind részeseivé váljanak egy birodalom sorsának, a Magyar Királyság vérrel és arannyal írt történelmének.

A Hogy volt portréi 2004-től íródtak, olyan írókról és művészekről, akikkel szoros kapcsolatban álltam, némelyikükkel kifejezetten barátságban. Módosít ez a tény az élményen, ha a műveiket magamhoz veszem? Nehéz a válasz. AzÍrhatnám polgár-sorozat valamivel később kezdett fogalmazódni. Ennek hősei a huszadik század közepének íróóriásai, főleg a Nyugat köre. Zömükkel sajnos csak a műveik, életrajzaik, naplóik, leveleik, s a róluk szóló szájhagyomány révén köthettem ismeretséget. 2009-ben készült a legutolsó. A szövegek döntő többsége az Élet és Irodalomban jelent meg annak idején. Néhányat mind a két csokorból kihagytam, s picit átírtam valamennyit. Tíz-tizenöt év alatt változtam, s bármily hihetetlen, a hőseim is. A Hogy volthoz mellékeltem néhány dokumentatív fényképet. Az Írhatnám polgárhoz nem tudtam, sajnos nincs közös fotóm például Kosztolányi Dezsővel vagy Karinthy Frigyessel. Jelszavam: Olvasni arany. Az isten szerelmére A drága Mándy Iván szavajárása a cím. Hanglejtését máig hallom. A Hogy volt szemérmetlen portréi (Örkény, Déry, Mándy, Kodály, Mészöly, Lázár, Janikovszky, Szabó stb.) olyan kulturális fáklyákról szólnak, akiket személyesen ismerhettem. AzÍrhatnám polgár meghatott, de (néhol túl) őszinte vallomásai viszont a huszadik század közepének legendás íróiról, most először kerülnek kötetbe. Szellemidézés tehát, néhány illetlen fotóval és kellő komolytalansággal.

Charlie Higson regénye egy young adult disztópia első része. Az ismeretlen vírus pusztította London romjain gyerekek próbálnak egy új világot felépíteni. A végzetes járványt követően ugyanis bomlásnak indult testű, vérszomjas lényekké változtak mindazok, akik életben maradtak és elmúltak tizennégy évesek. A kiskamaszok különböző épületekben barikádozták el magukat London-szerte, és csak akkor merészkednek ki az utcára, ha élelmet kell keresniük. A bátor Arran és az érzékeny Maxie vezette gyerekcsapat a Waitrose szupermarketben él. Tartalékaik megfogyatkoztak. Ám felbukkan egy titokzatos fiú, Jester, aki azzal kecsegteti őket, hogy a Buckingham-palotában biztonságos menedékre lelhetnek, ételben, italban sem lesz hiány. Nekivágnak az útnak, miközben városszerte mindenütt (a sikátorokban, az elhagyatott házakban, a föld alatt) lesben állnak a felnőttek. Vajon eljutnak a gyerekek a biztonságos helyre? A palotában tényleg boldog jövő vár rájuk, vagy a látszat csal? A váratlan csavarokban bővelkedő The Enemy - Felnőttek nélkül megpróbál választ találni arra a kérdésre, hogyan élhetjük túl a rémálmainkat is messze meghaladó borzalmakat. Miközben az olvasó szembesül egy másik, filozofikusabb problémával is: mivé lesz a társadalom, ha a közösségek a gyerekek elképzelései szerint szerveződnek újra?

már átlátok rajtam de nem látok belém én egy univerzális gondolkodóval élek aki folyton boldogabb akar lenni, és nem érti meg, hogy ez nem így működik nem ilyen egyszerű és folytatnám még tovább is van de félbeszakít és azt mondja hogy ez az élet szerinte annyira egyszerű (hiperkarma: ?) A hiperkarma zenekar énekesének-frontemberének-szövegírójának pályája igen tanulságos: az idén negyvenhárom éves Bérczesi Róbert élete egy poklokat megjárt, erősen magának való fiatalember sajátságos küzdelmeinek története. Nem csupán a kábítószerekkel démoni csatát vívó tehetséges művész élettörténete bontakozik ki, de korrajzot is kapunk. Egy alföldi kis tanyától a Mecsekig, majd a pezsgő Budapestig utazunk, háttérnek pedig ott a kései Kádár-kor, majd a rendszerváltás környéki és utáni Magyarország. Rengeteg szórakoztató, sokszor meghökkentő anekdotát olvashatunk filmekről, zenékről, zenészekről, miközben bepillantást nyerhetünk egy nagyra hivatott zseni alkotóműhelyébe. Nem csak rajongóknak!

Egy nyomasztóan békés gyarmati városka a hódító civilizáció peremén. Egy nyugdíjazására készülő, fásult bíró, gyarmati hivatalnokok, leigázott őslakók egy letűnt, kultúra romjai között. Egyre többen suttogják, hogy a civilizált világ határán túl a vad, barbár törzsek háborúra készülnek. A Birodalom mozgósításba kezd, és a városkában feltűnnek a rettegett Harmadik Iroda emberei, a kínvallatás hideg tekintetű specialistái. Nem hisznek az ártatlanság lehetőségében, csakis a fájdalom és a megaláztatás mindent felfedő erejében és semmitől nem riadnak vissza a nagybetűs Civilizáció védelmében. De kik is valójában a barbárok? Ki látta őket a saját szemével, ki hallotta őket a saját fülével? És ki tudja biztosan, mik a szándékaik? A Nobel-díjas dél-afrikai író, John Maxwell Coetzee disztópikus hangulatú regénye felkavaró történet a zsarnokság örök jelenvalóságáról és a civilizáció máza alatt lüktető, állati brutalitás mélyen emberi voltáról. Tértől és időtől függetlenül érvényes képet fest az embert maga alá gyűrő és az egyéni autonómiát felszámoló hatalom működéséről, felkavar, és választásra késztet. A barbárokra várva szembesítés önmagunkkal: a vadállat ott rejtőzik bennünk, és csakis a saját éberségünkön múlik, hogy hagyjuk-e elszabadulni.

Cecelia Ahernnek, az Utóirat: Szeretlek című világhírű regény szerzőjének harcosan feminista novelláskötete egy csepp mágikus realizmussal. Roxane Gay-rajongóknak ideális! A kötetben harminc különleges, fantáziadús történetet olvashatunk, amelyekben nők küzdenek le ezernyi viszontagságot agyafúrtságuk, leleményességük és könyörületességük révén. A novellák főszereplőit olyan dilemmák, vágyak és törekvések mozgatják, amelyekkel a világ minden pontján azonosulni tudnak a nők. Az ismerős élethelyzetek jó adag mágikus realizmussal fűszerezve meghökkentő és sokszor roppant mulatságos végkifejletbe torkollnak. A gondolatébresztő írások hősnői életük különböző területein (házasság, gyereknevelés, politika, karrier) szembesülnek titokzatos, de nagyon is valós problémákkal. Egyikük bőrén vészjósló harapásnyomok jelennek meg, a másikat egy rémálomszerű prezentáció kellős közepén szó szerint elnyeli a föld, a harmadik pedig elhatározza, hogy visszaviszi megunt férjét a boltba, ahol annak idején beszerezte. A különféle akadályokkal birkózó nők életét az is formálja, miként tekintenek rájuk mások, de leginkább persze az, hogy ők maguk érzékelik-e a bennük rejlő erőt. A harminc novella őszinte képet mutat arról, milyen a mai világban nőnek lenni.

Egy életen át írtam novellákat. Elméletem szerint a novella nem azonos az elbeszéléssel. Az elbeszélés olyan történet, amelyet a havilapokban adunk közre, terjedelme tizenötezer karakternél több, néha húsz- vagy akár harmincezer. Elég hosszú tehát. A novella viszont az, ami befér a hetilap egy teljes oldalára, tehát régi számolással kábé tíz flekk (ennyi nagy sorközzel telegépelt oldal). Ami ennél is rövidebb, az mi? A két háború közt tárcának hívták, ám az inkább egyfajta személyes újságcikk. Lehet-e novellát - történetet - írni még sokkal tömörebben, ha tetszik, töményebben? Kihívás. Én megpróbáltam, először szerkesztői kérésre, aztán már sportból, "odaülök, rövidülök" jeligére. A kötetben olyan vallomások találhatóak, amelyeket kicsit - vagy nagyon - szégyell az ember, s nem szívesen mesél el, még baráti vagy családi körben sem. (A fotóm is efféle.) Erőt kellett vennem magamon... értik. Erre utal a cím: töredelmes vallomás.

 A montanai Great Falls városka a Sziklás-hegység vonulatától nem messze fekszik, ahol 1960-ban, az olajkonjunktúra idején éppoly végtelennek tűnt a jobb élet reménye, mint az ember szeme előtt elterülő síkság. A háromfős Brinson család is azért érkezik a városba, hogy megcsinálja a szerencséjét. A hegyekben hatalmas erdőtűz pusztít, a tizenhat éves Joe apja pedig elindul, hogy önkéntesként segítsen a tűz oltásában. A fiú ezalatt tanúja lesz annak, hogyan használja ki apja távollétét anyja arra, hogy bomlásban lévő házasságából egy kapcsolatba meneküljön. Ford regényeit és novelláit a „dirty realism", a „piszkos realizmus" irányzatába sorolják. A világszerte ismert szerző generációjának egyik legjobbja, akit számtalan díjjal tüntettek ki. Independence Day című, 1995-ös regénye megkapta a Pulitzer- és a PEN/Faulkner-díjat is; ezzel az első olyan mű lett, amely mind a két jelentős amerikai díjat bezsebelte. A Vadonból Carey Mulligan és Jake Gyllenhaal főszereplésével 2018-ban film készült. 

Mit csinálsz, ha magányosnak érzed magad és figyelemre vágysz? Megpróbálsz ismerkedni. Az érzelem- és intimitásmentes házasságban élő Márti nem csak végtelenül naiv, de bátortalan is, ezért egy online társkeresőn próbál találni valakit. Valakit, aki meghallgatja, megérti és odafigyel rá. Az elvált, jóképű, intelligens Zoltán az elsők között bukkan fel és hamar elvarázsolja Mártit. A telefonon folytatott beszélgetések egy idő után kevésnek bizonyulnak, fotókat is küldenek egymásnak. Mártiból elemi erővel tör fel a férfi hatására a hosszú éveken át elfojtott szenvedély, ezért szexuális vágyainak is teret enged. Sőt, már a válását is fontolgatja, pedig még személyesen nem is találkozott az idegennel... A könyv olyan világba enged betekintést, ahol a legnagyobb kockázatot nem a meztelen fotók átküldése jelenti, hanem a teljes lelki kitárulkozás. „De hisz anélkül nem jöhet létre a szerelem" - válaszolja Márti az aggodalmaskodó barátnőinek. Te meddig mennél el egy ismeretlen kedvéért? Meddig mennél el a szerelemért?

Kezdetben vala a Város. Aztán jöttek a papok, és rátaláltak az Igaz Vallásra. És így lon Papváros. A kételkedok, a gúnyolódók, a kérdezok és tagadók számuzése után új világ születik: az ájtatosok menedéke, a kikényszerített egység, a helyes úton járó polgárok birodalma. Az egyházhierarchikusan demokratikus városállam, ahol mindenki számára világos a különbség jogos és jogtalan éhezés között, ahol imával oltják a tüzet, ahol a gyerekeknek már az iskolában megtanítják kordában tartani zabolátlan gondolataikat, és ahol a kecskeborbe kötött alkotmánykötet mindenkit pontosan eligazít, mit szabad és mit nem. Végre megkezdodhet a felkészülés a Megváltó érkezésére. De mi van, ha a Megváltó csak nem akar megérkezni? És mi lesz, ha egy nap mégis megérkezik? Kal Pintér Mihály elso regénye sodró utazás a Hit Városába, egy feje tetején pörgo, szédíto világba. Arcátlanul oszinte szatíra, amelyen sírva nevethetünk és nevetve sírhatunk. Semmiképp ne keresgéljünk hasonlóságokat a valósággal. Azok elobb-utóbb úgyis megtalálnak.