Athenaeum Kiadó strana 50 z 85

Kezdetben vala a Város. Aztán jöttek a papok, és rátaláltak az Igaz Vallásra. És így lőn Papváros. A kételkedők, a gúnyolódók, a kérdezők és tagadók száműzése után új világ születik: az ájtatosok menedéke, a kikényszerített egység, a helyes úton járó polgárok birodalma. Az egyházhierarchikusan demokratikus városállam, ahol mindenki számára világos a különbség jogos és jogtalan éhezés között, ahol imával oltják a tüzet, ahol a gyerekeknek már az iskolában megtanítják kordában tartani zabolátlan gondolataikat, és ahol a kecskebőrbe kötött alkotmánykötet mindenkit pontosan eligazít, mit szabad és mit nem. Végre megkezdődhet a felkészülés a Megváltó érkezésére. De mi van, ha a Megváltó csak nem akar megérkezni? És mi lesz, ha egy nap mégis megérkezik? Kal Pintér Mihály első regénye sodró utazás a Hit Városába, egy feje tetején pörgő, szédítő világba. Arcátlanul őszinte szatíra, amelyen sírva nevethetünk és nevetve sírhatunk. Semmiképp ne keresgéljünk hasonlóságokat a valósággal. Azok előbb-utóbb úgyis megtalálnak.

Görög Ibolya Protokoll az életem című első könyve nagy sikert aratott: egy éven belül négy kiadást ért meg. Abban a könyvben a Miniszterelnöki Hivatal korábbi protokollfőnöke parlamenti emlékeit írta meg, és alapos tájékoztatást adott a hivatalos viselkedés szabályairól. Ebben a kötetben a társas érintkezés szabályait foglalja össze. "Az előző könyvemben már elmondtam olyan viselkedési szabályokat, melyek azonos módon vonatkoznak a magán- és a hivatali életre is: ilyenek a tegezés-magázás, köszönés, bemutatkozás, kézfogás, dohányzás szabályai, de általában az üzleti, a hivatalos protokollal foglalkoztam többet (öltözködés, telefonálás, névjegykártya, levél, virág, ajándék, rangsor, ültetési rendek, hivatalos ceremóniák, koktél, állófogadás, díszebéd, delegációzás, konferenciaszervezés stb.). Tehát amikor például most azt látja, kedves olvasóm, hogy "öltözködés", akkor a teljesen hétköznapi dolgokra gondoljon. Jó érzést szeretnék átadni, azt szeretném elmagyarázni, hogyan lehet jól élni, és ezt természetesen nem az anyagiakra értem. Ehhez hozzájönnek még viselkedési tanácsok is, amelyek kimondottan arra valók, hogy a hétköznapok együttélési gondjait feloldjuk, magunknak tegyünk jót. Nagyon szeretném, ha nem bántanék meg senkit. Ugyanis nagyon síkos ez a terület, a magánélet szokásai tényleg ahány ház, annyi szokás módra alakulnak. Mindenki úgy érzi, hogy az a helyes, ahogy ő él; a saját életét tudja elfogadni, azt tartja követendőnek. Csak azt kérem, hogy amit leírok, segítő szándékom jeleként fogadják. Az élet, ez a falatka hatvan-nyolcvan év nem a győzelemről szól, hanem arról, hogy sikeresen és kedvünkre vegyünk részt benne. Macerás, nagyon macerás dolog másokkal együtt élni! Odafigyelni, segíteni, megszólítani, kérni valamit."

Amikor a tizenéves Cameron Post szülei autóbalesetben váratlanul meghalnak, a lány elso, sokkoló reakciója a megkönnyebbülés. Az suhan át az agyán, hogy hála az égnek sosem fogják megtudni, mit tett pár órával korábban: a legjobb barátnojével csókolózott a szénapadláson. Cam a szülei halálát követoen a mélyen vallásos nagynénjéhez és jó szándékú, de reménytelenül régimódi nagyanyjához költözik. Tudja, hogy attól kezdve egészen más lesz az élete. A Montana állambeli Miles Cityben a túlélés két legfobb alapszabálya: olvadj be, és hagyj békén másokat! Cam mindketto tökéletes szakértoje lesz - de az érzéseit és vágyait nem tudja magában elfojtani. Egy napon a kisvárosba költözik Coley Taylor, a gyönyöru és hibátlan cowgirl, aki az iskola legmenobb srácának a barátnoje. Coley és Cam között váratlan, intenzív barátság alakul ki, amely, úgy tunik, akár több is lehet, mint barátság... De amikor ez már-már reális lehetoséggé válik, Cameront hideg zuhanyként éri a felismerés: csúnyán elárulták. Nagynénje drasztikus lépésre szánja el magát annak érdekében, hogy ,,helyrehozza" az unokahúgát - az Isteni Ígéret Keresztény Iskola és Gyógyítóközpont bentlakásos neveloprogramjába küldi ot. A Cameron Post rossz nevelése egy felejthetetlen regény önmagunk felfedezésérol és arról, hogy találjuk meg a bátorságot ahhoz, hogy a saját szabályaink szerint éljük az életünket. A regénybol Chloë Grace Moretz foszereplésével Sundance-nagydíjas film is készült.

Marlenka imádja a nárciszt. Nem csak a virágot. Bár már három felnőtt gyereke van, vonzza magához a narcisztikus személyiségeket, és gyenge ahhoz, hogy ellenálljon nekik. De vajon miért viselkednek furcsán Marlenka felnőtt gyermekei? Miért tör az asszonyra rosszullét a Városmajor egyes pontjain? Az 1944 telén a városrészben történt tragikus események Marlenka családjának több nemzedékére kihatnak. A gyógyuláshoz pedig több nemzedéknyi idő szükséges. Finy Petra legújabb regénye identitástörténet: főhőseinek hosszú utat kell bejárniuk ahhoz, hogy rájöjjenek, kik is ők valójában. Marlenkának és gyermekeinek meg kell dolgozniuk a boldogságért és a szerelemért, ám a harmónia még így is törékeny marad.

Mit kell egy nőnek magától értetődően feláldoznia gyermekeiért, családjáért? Mi az, amit még szülőként sem adhat fel? Megilleti a nőt az emberi méltóság joga akkor is, ha a méltóság fenntartásának a hűtlenség az ára? Mi tehet egy anya, ha csak két rossz lehetőség közül választhat? Paige O'Toole-nak csak homályos emlékei vannak az édesanyjáról, aki akkor hagyta el őt, amikor Paige ötéves volt. Most, amikor művészi álmaiért és orvos szerelméért Chicagóba költözik, elhagyja apját, ám házasságkötése után anyjáról még halványan élő emlékei kétséget ébresztenek benne, hogy ő maga alkalmas lesz-e az anyaságra. Rájön, hogy ahhoz, hogy nyugodt lelkiismerettel vállalhasson gyermeket, előbb fel kell kutatnia az édesanyját, és meg kell értenie, miért hagyta el őt. A The New York Times könyves sikerlistáját másfél évtizede uraló Jodi Picoult legemblematikusabb írói eszköze a morális pánik ábrázolása. Szereplőit olyan krízishelyzetekben ismerjük meg, amelyekben nemcsak az ő sorstragédiájuk, de egy-egy általánosabb, társadalmi szintű konfliktus is értelmezhetővé, átélhetővé válik. A nők alávetettsége, az anyák kiszolgáltatottsága a modern társadalmak egyik feloldatlan feszültségforrása. A Szívverés tanulságos mai mese a szeretetről és a szabadságvágyról.

„Évezredeken át a boszorkányok őrizték mindazt, amilyen egy nő valójában. Amilyennek lennie kéne. Amilyen volt valaha, amikor a nagy istennők lányai voltunk. A boszorkányok őrizték a tudást, ami megmaradt abból az időből, amikor még senki nem hitte, hogy a nőt a férfi oldalcsontjából teremtették. Amikor még a péniszt nem gondolták magasabb rendűnek a vulvánál. Amikor még nem hitte senki, hogy a nő helye a konyhában van. Az évezredek során a nők elfelejtették istennő ősüket, a Nagy Ősanyát, és vele együtt a szabadságot. Csak mi maradtunk, akik anyáról lányra adtuk tovább az emlékét. Mi, akiket boszorkányoknak neveznek. (...) Ha boszorkány vagy, tudnod kell, hogy mindennek, amit a látható világban teszel, valami lenyomata, árnyéka, visszfénye megjelenik a láthatatlan világban. És mindennek, ami a láthatatlan világban történik, megvan az eredménye, a következménye a láthatóban. Minden hétköznapi tettünk része a szellemi világnak is. Minden mágia. És nincs külön fekete vagy fehér. A kettő elválaszthatatlan." Kiss Judit Ágnes költői erejű prózája az elveszett, de nyomokban még megmutatkozó évezredes tudásról, a bűbájosságról: oldásról, kötésről, angyalcsinálásról és repülésről - avagy hogyan érdemes boszorkánykodni a 21. században. A receptek kipróbálása erősen ellenjavallt.

Szelfik, családi képek, színes profilháttér, panorámakép az éjszakai Budapestről. Az Álljunk meg egy novellára! pályázat történetei mintha a mobiltelefonunkra feltöltött fotóink volnának: pillanatképek az életünkből, vágyaink, emlékeink lenyomatai. Jó néhány közülük ismerős lehet, hiszen a JCDecaux felhívására beérkezett novellákat a főváros és a megyeszékhelyek lakossága olvashatta már a busz- és villamosmegállókban. Meghatódunk ezeken a szövegeken, esetleg meghökkenünk vagy elgondolkodunk rajtuk, de mindenképpen átadnak valamit, amit magunkkal vihetünk az útra, az életre. S mire megérkezik a busz vagy a villamos, már minden történet velünk együtt robog tovább. Most egy kötetben jelennek meg az elmúlt három év legjobb pályaművei, amelyek annak is bizonyítékai, mennyi tehetséges, kreatív és érzékeny lelkű ember jár köztünk.

Charlie Higson regénye egy young adult disztópia első része. Az ismeretlen vírus pusztította London romjain gyerekek próbálnak egy új világot felépíteni. A végzetes járványt követően ugyanis bomlásnak indult testű, vérszomjas lényekké változtak mindazok, akik életben maradtak és elmúltak tizennégy évesek. A kiskamaszok különböző épületekben barikádozták el magukat London-szerte, és csak akkor merészkednek ki az utcára, ha élelmet kell keresniük. A bátor Arran és az érzékeny Maxie vezette gyerekcsapat a Waitrose szupermarketben él. Tartalékaik megfogyatkoztak. Ám felbukkan egy titokzatos fiú, Jester, aki azzal kecsegteti őket, hogy a Buckingham-palotában biztonságos menedékre lelhetnek, ételben, italban sem lesz hiány. Nekivágnak az útnak, miközben városszerte mindenütt (a sikátorokban, az elhagyatott házakban, a föld alatt) lesben állnak a felnőttek. Vajon eljutnak a gyerekek a biztonságos helyre? A palotában tényleg boldog jövő vár rájuk, vagy a látszat csal? A váratlan csavarokban bővelkedő The Enemy - Felnőttek nélkül megpróbál választ találni arra a kérdésre, hogyan élhetjük túl a rémálmainkat is messze meghaladó borzalmakat. Miközben az olvasó szembesül egy másik, filozofikusabb problémával is: mivé lesz a társadalom, ha a közösségek a gyerekek elképzelései szerint szerveződnek újra? 

Patrik Svensson megindító története az élet csodájáról szól: az örök visszatérés titkáról, az élő anyag és lélek misztikus körforgásáról. Létezik egy olyan állat a Földön, amely meghódította az egész bolygót. Itt él velünk is, Magyarországon, a folyóinkban és tavainkban. Mégis, kizárólag egyetlen helyen szaporodik, valahol Florida közelében, a tenger mélyén. Hogyan lehetséges ez? Minden angolna a Sargasso-tengerben születik, lárvaként ússza át az Atlanti-óceánt, majd évtizedekig lakik édesvízben, többek között Európában is. Ebben az életszakaszában az angolnának nincs neme, nem foglalkoztatja más, csak a szabad élet. Egészen addig, amíg kap egy titokzatos jelet. Akkor előhívja emlékeit szülőhelyéről, a táplálkozást örök életére abbahagyja, és elindul vissza a hazájába, hogy ott találjon párt, ott rakjon ikrát, ahol maga is megszületett. Mi nem emlékezünk a csecsemőkorunkra, ez a hal viszont vissza is talál a bölcsőjéhez. Az angolna a hűség, a hagyományok és az emlékezés szimbóluma. Arisztotelésztől Sigmund Freudig sokan próbálták megfejteni ezt a szimbólumot, szinte mindig sikertelenül. Az elmúlt negyven évben a világ angolnaállományának 95%-a tűnt el. A földi élővilágnak ez a csodája végveszélybe került. Patrik Svensson író, egy svéd angolnahalász fia ebben a könyvben nemcsak az angolna kultúrtörténetét meséli el, de arról is vall, hogyan alakította az ő személyes életét ez a hal gyerekkorában, akkor, amikor még tömegesen élt Európa vizeiben. A Tenger a tengerben egy felkavaró erejű, gyönyörű beszámoló az elveszett világról, a mostani pusztulás előtti, szivárványzó életről.

Amikor a tizenéves Cameron Post szülei autóbalesetben váratlanul meghalnak, a lány elso, sokkoló reakciója a megkönnyebbülés. Az suhan át az agyán, hogy hála az égnek sosem fogják megtudni, mit tett pár órával korábban: a legjobb barátnojével csókolózott a szénapadláson. Cam a szülei halálát követoen a mélyen vallásos nagynénjéhez és jó szándékú, de reménytelenül régimódi nagyanyjához költözik. Tudja, hogy attól kezdve egészen más lesz az élete. A Montana állambeli Miles Cityben a túlélés két legfobb alapszabálya: olvadj be, és hagyj békén másokat! Cam mindketto tökéletes szakértoje lesz - de az érzéseit és vágyait nem tudja magában elfojtani. Egy napon a kisvárosba költözik Coley Taylor, a gyönyöru és hibátlan cowgirl, aki az iskola legmenobb srácának a barátnoje. Coley és Cam között váratlan, intenzív barátság alakul ki, amely, úgy tunik, akár több is lehet, mint barátság... De amikor ez már-már reális lehetoséggé válik, Cameront hideg zuhanyként éri a felismerés: csúnyán elárulták. Nagynénje drasztikus lépésre szánja el magát annak érdekében, hogy „helyrehozza" az unokahúgát - az Isteni Ígéret Keresztény Iskola és Gyógyítóközpont bentlakásos neveloprogramjába küldi ot. A Cameron Post rossz nevelése egy felejthetetlen regény önmagunk felfedezésérol és arról, hogy találjuk meg a bátorságot ahhoz, hogy a saját szabályaink szerint éljük az életünket. A regénybol Chloë Grace Moretz foszereplésével Sundance-nagydíjas film is készült.

Két zabolátlan természetű nő és az ár, amit ezért fizetniük kell. Kimberley Freeman, az Örökzöld-zuhatag és az Álom-öböl népszerű írónőjének nagy hatású regénye a szerelemről, az anyaságról és annak kiderítéséről, kihez tartozunk a világon. 1874-ben a vadóc és akaratos Agnes Resolute végleg elhagyja az észak-angliai lelencházat, ahol felnőtt. Távozása előtt tudja meg: édesanyja apró emléktárgyat, egy egyszarvú képét ábrázoló gombot hagyott hátra neki. Agnes abban a tudatban élt, hogy az anyja nem tudta eltartani, és ezért került lelencházba, csakhogy felismeri a gombot: a fenséges és gyönyörű Genevieve Breckby, egy helybeli nemesi család lányának kabátkájáról való. Agnes ugyan csak egyszer látta őt, de soha nem tudta elfelejteni. Kideríti, hogy Genevieve Londonban van. Agnes követi, és London nyomornegyedében tengődik, amíg megtudja, hogy Genevieve továbbutazott Párizsba. Agnes követi édesanyját, de egyre több mindenben kell csalódnia, mire végül Melbourne-ben rátalál Genevieve-re. De képes-e a nő olyan anya lenni, amilyennek Agnes szeretné? Nagyhatású történet két megfékezhetetlen szellemű nőről, szerelemről és anyaságról és annak kiderítéséről, kihez tartozunk a világon.

A 2012-ben megjelent regény újrakiadása Linger Lea anyja különleges nő volt: megszállott madarász, aki súlyos depressziója elől a természet világába menekült. Az asszony öngyilkossága után jóval, felnőtt fejjel Lea végigjárja a rokonait, hogy az emlékeiken keresztül felgöngyölítse családja történetét, miközben maga is épp az anyaságra készül. Ám a nyomozás során önmagáról és a rokonairól is többet tud meg, mint amire valaha is számított. Hogy ez a több végül milyen irányba tereli, lehúzza vagy felemeli, csak rajta múlik. Finy Petra regényében a hazai növény- és állatvilág soha nem látott gazdagságban tárul az olvasó elé. A magyar irodalomban egyedülálló vállalkozás, amely a természet nyelvén mesél el egy nagyon is emberi történetet.

„Az emberek rossz anyának tartanak"   Kim Dzsijong a nővérével osztozik egy szobán. Az öccsének saját szobája van. Kim Dzsijong iskolájában a lányok mindig a fiúk után kaptak ebédet, mert így hamarabb kimehetnek az udvarra, hiszen nekik nagyobb a mozgásigényük. Kim Dzsijong kikap az apukájától, mert molesztálták az utcán. Kim Dzsijong remek munkaerő, de keresztülnéznek rajta, amikor előléptetésre kerülne sor. Kim Dzsijong feladja karrierjét - családanya lesz, akár akarja, akár nem. És ő nem akarja. Kim Dzsijong furán kezd viselkedni, és pszichiáterhez kerül. Kim Dzsijong nem önmaga többé: végre rátalált önmagára. Kim Dzsijong nem átlagos nő: Kim Dzsijong teljesen átlagos. Amikor a Született 1982-ben megjelent, Dél-Koreában szenzációt keltett; a regény azóta is számos beszélgetésnek, vitaestnek témája nemcsak Koreában, de szerte a világon, ahol napvilágot látott. Az intézményesített női elnyomás elleni fellépés mindannyiunkat érintő, húsba vágó téma - akár egyessel, akár kettessel kezdődjön a személyi számunk.

Egy díjnyertes rémregény a háború sújtotta Irakból. Az amerikai megszállás idején, a háború alatt félig rommá lőtt Bagdad utcáin Hadi, a hullarabló ócskás összegyűjti a pokolgépek szétszaggatta emberek testrészeit, és összefércel belőlük egy ép holttestet. Saját bevallása szerint így próbálja rávenni a kormány illetékeseit, hogy a testrészeket is temetésre méltó földi maradványoknak tekintsék. Miután a holttest váratlanul eltűnik, rejtélyes gyilkosságsorozat veszi kezdetét. Az állítólagos szemtanúk egy rémalakban vélik felfedezni a tettest, akit - mint az ellene indított hajtóvadászat során kiderül - nem fog a golyó. Hadi kénytelen belátni, hogy egy valóságos szörnyet teremtett, aki frissen meggyilkolt emberek hulláiból teremti napról napra újra önmagát. A rém eleinte csak a bűnösökre vadászik, de egy idő után már mindenki célponttá válik, akit az útjába sodor a balsorsa. Ahmed Szadavi iraki regényíró, költő, forgatókönyvíró és dokumentumfilm-rendező. 2010-ben a legjobb negyven év alatti arab író egyikeként beválasztották a Bejrút39 nevű elit társaságba. 2014-ben a Frankenstein Bagdadban című regényéért - az arab írók közül elsőként - elnyerte a rangos International Prize for Arabic Ficton-díjat. A regény 2017-ben a Le Grand Prix L'Imaginaire-díjat is elnyerte, 2018-ban pedig a Man Booker nemzetközi irodalmi díj-ra jelölték. Ahmed Szadavi Bagdadban él.

„Érzem, hogy erősödik a félelmem. Eljött a válasz ideje. Csak egyetlen kérdés. Egyetlen kérdésre kell választ adni" - a Telefonbetyár újra és újra ugyanezt az üzenetet hagyja a lány telefonján. Ez jár a fejében a lánynak akkor is, amikor a barátjával, Jake-kel, autóznak Jake szüleinek házához. A látogatás felemásra sikeredik, s amikor visszafelé kitérőt tesznek egy régi, elhagyatott erdei középiskolába, már teljes az aggodalom a lányban: ki az, aki folyton figyeli, aki üldözi, és miért szól a kihalt folyosón az a végtelenített, félelmetes zene? Egy letehetetlen pszichothriller, ami a jóval az utolsó lapok után is kísérteni fog. Iain Reid kanadai szerző; első regénye hatalmas sikert ért el mind a kritikusok, mind az olvasók körében. Fordulatos és meglepő csavarral záruló pszichothrilleréből az Oscar-díjas Charlie Kaufman készül filmet forgatni a Netflix számára.

Samantha egy elit egyetem írásművészeti mesterképzésének ösztöndíjas hallgatója, akit felettébb taszít a prózaíró klub tündibündi, dúsgazdag lánykáinak négyfős klikkje. Akik Nyuszikának szólítják egymást. Akik rendszeresen úgy ölelkeznek össze, mintha eggyé akarnának válni. Egy nap Samantha meghívót kap a Nyuszikák legendás Szutyok Szalonjába és azonnal magába szippantja a klub varázs(gombá)s világa. Olyannyira, hogy hanyagolni kezdi Avát, a legjobb barátnőjét és a tanulmányait is. Egyre mélyebbre merül a Nyuszika-kultusz sötét, baljós, cukormázas világában, és bekapcsolódik a lányok Műhelynek nevezett rituáléiba. Valóság és képzelet határvonala immár teljesen elmosódik; az őt Avához, illetve a Nyuszikákhoz fűző baráti szálak pedig életre-halálra összegabalyodnak. A kanadai születésű Mona Awad első regénye, az Antilányregény - Felnőtté válás és kilodráma 13 felvonásban 2016-ban elnyerte az Amazon debütálóinak díját és a Colorado Book díjat, de további neves díjak várományosa is volt. Awad dolgozott asszisztensként a Denveri és a Brown Egyetemen, valamint független könyvesboltokban, de volt szabadúszó újságíró és gasztroszerző. Nemrégiben szerezte meg doktori fokozatát kreatív írásból a Denveri Egyetemen. Jelenleg az Egyesült Államokban, Bostonban él.