Athenaeum Kiadó strana 58 z 85

REJTÉLYES VISZONY. ÉRTHETETLEN BŰNÖK. MEGRÉSZEGÍTŐ FÁJDALOM. IZZÓ VÁGY. Mi lehet vonzó egy férfiban? A sejtelmesség? A titokzatosság? A kiszámíthatatlanság? Esetleg az, hogy gazdánk lesz, és örökké rabságban tart majd bennünket? Kat nem az átlagos fiatal nők életét éli. Apja csaló, ő is benne van egy-két stikliben. Szexuális élete nem igazán kielégítő. Cole magányos férfiként tengeti mindennapjait. Sármos, különleges, de sötét titkokat őriz, emiatt szinte soha nem lehet felszabadult. Kat már-már feladatának érzi, hogy átadja magát Cole-nak és a bűnös élvezetnek. A férfi biztos abban, hogy szerelme veszélyes utakra tévedt. Kat azonban érzi, hogy szenvedés nélkül nincs gyönyör. Fájdalom nélkül nincs boldogság. Kínzatás nélkül nincs szenvedély. Tudja, hogy az egyetlen út, ha Cole rabszolganőjévé válik, és mindent megtesz, amit a férfi akar.

A diplomata is ember. Élvezi a jó kajákat, utazgat, piacra jár, megismerheti, mondjuk, Dániát, Szlovéniát, a délszláv területeket. A fejét fogja, ha kissé túlbuzgó főnöke kioktatja arról, hogyan kell állnia a szőnyegnek. Ismer vagy húsz nyelvet (persze, hogy nem). Véletlenül jelentős szerepet játszik abban, hogy hazája belép az EU-ba, majd megtapasztalja, hogy az angoloknál csak a reggeli jó. Idővel rájön, hogy senki sem tökéletes, és néha egy amerikai is tud végzetes marhaságokat beszélni. Megismer néhány eszkimót, aztán rájön, hogy nem minden kedves, ami délszláv. Egy repülőút alatt átír egy tízoldalas szöveget kétoldalasra. Átvészeli a tragédiákat, és azon sem csodálkozik, ha egy fogadáson totálisan egyedül találja magát. Tudja, hogy nem lehet a királynőt letegezni, viszont jelentős politikusoknak néha odaszólhatnak: ne hazudjál! Szűcs R. Gábor könyve üdítő, kellemes kikapcsolódást ígér. Az egykori diplomata vidám anekdotái bepillantást engednek a diplomáciai élet kulisszái mögé. Kíváncsiskodhatunk, röhöghetünk, sírhatunk, de egy biztos: ezt a könyvet nem tudjuk letenni.

A Vérvadászok világában az erősebb felfalja a gyengébbet. Minden nap halálos veszélyt hozhat. Senkiben sem szabad megbízni, a szerelem pedig végképp ki van zárva, ha életben akarsz maradni... Wren Tigarian árva volt. Egyetlen klán sem akarta befogadni. Wren két faj, a hópárduc és a fehér tigris tiltott keveredéséből született, és ha akart valamit, soha nem engedte, hogy az útjába álljanak. Most Margueritét akarja. Marguerite D'Aubert Goudeau egy befolyásos amerikai szenátor leánya, de gyűlöli a felső tízezer képmutató életét, amit élni kényszerül. Akárcsak édesanyja, ő is erősen ragaszkodik cajun gyökereihez, amit apja képtelen megérteni. Margueritének nincs más választása, meg kell próbálnia beilleszkedni, bár örök kívülállónak érzi magát. Wrennek Margueritéért nemcsak az emberekkel kell megküzdenie, akik sosem fogják elfogadni állati lényét, hanem a Vérvadászokkal is, akik meg akarják ölni, amiért veszélybe sodorta a világukat. Versenyt kell futniuk az idővel, és ez nem csupán az életükbe kerülhet, de a lelküket is elveszíthetik...

Ruth Jefferson már több mint húsz éve dolgozik szülész szakápolóként egy connecticuti kórházban, amikor egy újszülött vizsgálatát követően váratlanul másik páciens mellé osztják be. Az újszülött szülei a fehér felsőbbrendűséget hirdetik, ezért nem akarják, hogy az afroamerikai Ruth akár csak hozzáérjen a gyermekükhöz. A kórház helyt ad a kérelmüknek, másnap azonban a kisbaba életveszélyes állapotba kerül, miközben egyedül Ruth tartózkodik a csecsemőszobában. Engedelmeskedjen a főnöke utasításának, vagy avatkozzon közbe? Ruth habozik megkezdeni az újraélesztést, s ennek eredményeként emberöléssel vádolják. Kennedy McQuarrie közvédő vállalja az ügyét, de már a legelején váratlan tanáccsal szolgál: ragaszkodik ahhoz, hogy faji kérdések szóba sem kerülhetnek a bíróságon. Ruth, aki értetlenül áll a döntés előtt, próbálja folytatni az életét - már csak kamasz fia érdekében is -, miközben az ügye egyre nagyobb port kavar. Miután megkezdődik a tárgyalás, Ruthnak és Kennedynek ki kell vívnia egymás bizalmát, ám eközben mindketten szembesülnek azzal, hogy talán alapvetően elhibázott minden, amit a másikról - s önmagukról - tudni véltek. Jodi Picoult végtelen alázattal, empátiával és alapossággal közelít kiváltság, előítélet és igazság kérdéséhez, s nekünk, olvasóknak sem kínál egyszerű, könnyen emészthető tanulságokat. Az Apró csodák egy rendkívüli író csúcsteljesítménye.

Judith Rashleigh, a mindenre elszánt egykori művészettörténet-hallgató egyszer csak rájön, hogy a festményeket nem pusztán a képek szerelmesei kedvelik, de különböző maffia-hálózatok is készek lecsapni rájuk. A lányt férfikollégái semmibe veszik, ezért saját kezébe veszi a sorsát, és megmártózik a bűn mocsarában. Később úgy dönt, hogy Elisabeth Teerlinc néven új életet kezd Velencében. Saját galériát nyit, és megpróbálja elfelejteni az egykori gyilkos Judithot. Azonban hamarosan rá kell döbbennie, hogy egy hatalmas játszma mellékszereplőjévé vált, a játékszabályokat pedig nem ő írja. De vajon miért pont vele akarja felbecsültetni káprázatos képeit a dúsgazdag műgyűjtő, Jermolov? Vajon miről akarja meggyőzni őt Jermolov felesége, Elena, és miért éppen Velence temetőjében, a San Michele szigeten? Miért kell meghalnia egy ártatlan orosz tanárnőnek? Miért mozdul el napról napra minden Judith szállodai szobájában? L. S. Hilton Maestra című pszichothrillerének erotikában gazdag folytatása egyszerűen lebilincselő. Vigyázat, itt még a halottak sem nyugodhatnak békében!

Négy hónapnyi kőkemény csatározás, az évszázad leghidegebb telén, nemegyszer mínusz negyven fokban. Állva megfagyott támadókról is készültek akkoriban elborzasztó fotók. Rövid, de annál gyilkosabb küzdelem volt a téli háború 1939 novemberétől 1940 márciusáig, amikor Finnországnak a gigantikus szovjet birodalommal szemben kellett megvédenie függetlenségét. Nagy áldozatokkal és tetemes területveszteséggel ugyan, de sikerült. E harc szinte napokra lebontott történetén vezeti végig az olvasót Antti Tuuri, csatajelenetek során át, lövészárkok útvesztőiben. A regényben egy katona meséli el háborús élményeit, nagyon egyszerű mondatokkal, csontszikár stílusban, éjfekete, rejtőzködő humorral - ami kissé svejkes, csak jóval morbidabb; nem ingerel felszabadító nevetésre, inkább csak nyomasztó vigyorgásra. De a pusztítás és a halál képeinek mindennapos monotóniája mögött ugyanilyen egyszerűen, minden pátosz nélkül mutatja be az író a hétköznapi hősiességet. A háborús irodalom kedvelői szeretni fogják ezt a könyvet.

Gideon angyalkának hív, pedig ő a csoda az életemben. Az én gyönyörű, sebzett harcosom, aki elszántan küzd, hogy lemészárolja a démonjaimat, de a sajátjaival nem akar szembenézni. Fogadalmunknak még jobban össze kellett volna kovácsolnia bennünket, ám ehelyett felszaggatta a régi sebeket, felszínre hozta a fájdalmat, a bizonytalanságot. Éreztem, hogy Gideon kicsúszik a kezem közül, hogy legszörnyűbb félelmeim valóra válnak, hogy elveszítjük egymást... Életünk legboldogabb időszakára árnyékot vetett a múltja, és pusztulással fenyegetett mindent, amiért olyan keményen megdolgoztunk. Borzasztó válaszút elé kerültünk: vagy az ismerős, biztonságos lét, amit megismerkedésünk előtt éltünk, vagy a harc egy olyan jövőért, ami hirtelen lehetetlen, reménytelen álomnak tűnik...

Szeptemberben Judi Dench főszereplésével, Stephen Frears rendezésében a filmvásznon is találkozhatunk a történettel. „Oly nagyon kedvelem őt - írta Viktória 1888-ban. - Jó, gyengéd és megértő... igazi megnyugvás számomra.” A magas és jóvágású Abdul alig huszonnégy évesen érkezett Agrából Angliába, hogy az aranyjubileumát ünneplő Viktória királynő asztalánál szolgáljon fel. Az indiai ifjú alig egy év leforgása alatt az udvar befolyásos személyisége lett. Így kezdődött Viktória királynő hosszú uralkodásának talán legbotrányosabb évtizede. Az uralkodó mérhetetlen örömet és megnyugvást talált munsijában. Abdul mindeközben megosztotta az indiai szubkontinenssel kapcsolatos szerteágazó tudását India császárnőjével, aki soha nem jutott el az egzotikus országba. A királyi udvar megvetéssel tekintett a bizalmas kapcsolatra, amely egészen a királynő 1901. január 22-én bekövetkezett haláláig kitartott. Shrabani Basu eredeti dokumentumok alapján eleveníti fel Viktória és Abdul páratlan kapcsolatát, és vele a késő tizenkilencedik század Brit Birodalmának életét.

Amikor egy család szembenéz a rákkal... „T. vagyok. Negyvenöt éves. Ez az ítélet napja. Az orvos pillanatokon belül közli a szövettan eredményét." A családanya, amint szembesül a diagnózissal, felveszi a kesztyűt a halálos kórral. Végiggondolja tönkrement házasságát, megromlott kapcsolatait, és harcolni kezd az életéért. És ebben a harcban nemcsak a méhnyakrákkal kell megküzdenie, hanem családtagjainak nagyon különböző - hol támogató, hol visszahúzó - viselkedésével is. Ahogy halad előre az idő, zajlanak a kezelések, úgy válik a két gyermek egyre érettebbé, az anya támaszává. És közben egyre többet megtudnak egymásról, önmagukról. A Pokoltúra utazás az emberi lélek legmélyére. Azt mutatja be, egy végzetes betegség mennyire változtatja meg egy négytagú család mindennapjait. Mennyire alakítja át a kapcsolatainkat, egymáshoz fűződő viszonyainkat, sőt akár a személyiségünket is. 

Nézed a Twin Peaks harmadik évadát, és nem érted? Mélyebbre ásnál egy-egy történetszálban, vagy érdekel a karakterek háttértörténete, múltja is? Szeretnél megismerni valami többet, emberibbet Mark Frost és David Lynch látomásosan örvénylő fantáziavilágából? Az utolsó dosszié egy spirituális térkép a Twin Peaks univerzumához. A 26 év szünet után, 2017 májusában a képernyőre visszatért, tévétörténeti jelentőségű sorozat az egyik legrétegzettebb szellemi termék, amit valaha létrehoztak. Befogadása, megértése nagy odafigyelést, türelmet, kitartást kíván nézőjétől. Mark Frost feltáró jellegű háttérmunkája, Az utolsó dosszié megadja a végső válaszokat rajongók kérdéseinek egy részére, miközben rengeteg új kérdést is nyit a Twin Peaks univerzum utolsó műve. Mert igen, David Lynch és Mark Frost azok, amiknek látszanak: ködlovagok.

A Borgiák bosszúja szerzőjének új regénye a reneszánsz kori Itáliáról és a történelem egyik leghírhedtebb családjáról. A Corleonék és a Lannisterek előtt a nép a Borgiákat félte... 1502-őt írunk. Rodrigo Borgia, aki saját bevallása szerint is nőcsábász és korrupt politikus, VI. Sándor néven a pápai trónra kerül. Leánya, Lucrezia huszonkét évesen már háromszor volt férjnél, és apja terveiben csak bábként szerepel, ám kezd ráébredni saját hatalmára. Valamint itt van Cesare Borgia is, a pápa zseniális, könyörtelen és egyre kiszámíthatatlanabb fia. Miközben a pápa az öregedés és fia egyre őrültebb viselkedése ellen hadakozik, Lucreziának boldogulnia kell az urbinói udvar intrikái között, ahol új otthonában egy újabb házasság kihívása várja, hogy elfoglalja méltó helyét a történelemben. Sarah Dunant ismét csodálatosan szövi a történet szálait, életre kelti a Borgia család szenvedélyes asszonyait és férfiúit, valamint Machiavelli lebilincselő figuráját. Az olvasó rajtuk keresztül élheti át a történelem egyik legbámulatosabb - és legtragikusabb - családjának kalandos történetét.

Baj van! Chelsea Ross színészi pályafutása egy kudarc: a ,,Csini hulla 1"" típusú szerepekben nyújtott briliáns alakítása révén került a legközelebb ahhoz, hogy filmcsillag legyen. De az, hogy otthagyja Hollywoodot, és egy híres jégkorongozó személyi asszisztense lesz, talán élete leghülyébb húzása karrierfronton. Megint baj van! Mark Bressler, a sérült szupersztár dicső napjai véget értek. De az egykori élsportoló és fenegyerek ettől még akár civilizáltan is viselkedhetne a mélynövésű, rózsaszín-szőke hajú bombázóval, akit a Seattle Chinooks fogadott fel az ő személyi asszisztensének. Ha Chelsea-nek nem kellene olyan nagyon a pénz, hanyatt-homlok menekülne a világ legnagyobb baromarca elől. Nagy baj van! Mark minősíthetetlen modorát és borongós kedélyét Chelsea tudja kezelni: problémát csak a férfi bicepsze okoz, meg az a követ is megolvasztó, hiper-szuper teste! Amikor a fenegyerek kezd rámozdulni, Chelsea jól tudja: itt az ideje, hogy kizavarja a büntetőpadra... Bárcsak ellen tudna állni annak, amit Mark forgat a fejében! Amiből csak baj lehet...

Tizenhárom hang – tizenhárom elbeszélő mesél azokról az ünnepi pillanatokról, amikor a fenyőfa mellett megszólal a csengettyű és a gyertyalángnál minden más színben játszik, az álmok pedig valóra válnak, ha igazán hiszünk bennük. Ám nem mindig csak a szépek – olykor a lidérces álmok is. E sokszínű mozaikban a XX. és a XXI. századi magyar irodalom legnagyobb álmodóinak karácsonyi történeteit olvashatjuk: Benedek Elek, Bródy Sándor, Csáth Géza, Gárdonyi Géza, Jókai Mór, Kosztolányi Dezső, Krúdy Gyula, Mikszáth Kálmán, Móra Ferenc, valamint Garaczi László, Grecsó Krisztián, Háy János és Lackfi János műveit.

1891-ben Tilly Kirkland viharos házassága tragikus véget ér. A bűntudattal küszködő lány a távoli Parázs-szigetre menekül, ahol a kis Eleanor Holt (Nell) nevelőnője lesz. Nell édesapja, a jóképű, özvegy börtönparancsnok felkelti a lány érdeklődését. Tilly küzd a múltjával, az érzéseivel és a titokkal, amelyet egész életében hordoznia kell. Aztán feltűnik a kertben egy furcsa rab, Hettie, és Tilly élete különös fordulatot vesz. De vajon minden az, aminek látszik? Több mint száz évvel később a bestsellerszerző Nina Jones igyekszik megírni soron következő könyvét. Ihletet keresve vonul el a Parázs-szigetre. Vagy lehet, hogy csak menekül? Vajon milyen bűnök nyomják a fiatal író lelkét? A Vadvirágok lányai és az Álom-öböl szerzőjének legújabb családregénye ismét Ausztrália egzotikus tájaira csábítja az olvasót..

A történelem legismertebb és legcsodálatosabb alakja tanulatlan ács lett volna? Aki mégis a legnagyobb hatással van az emberiségre kétezer éve? Akiről felnőttkoráig semmit nem tudunk, csak az Újszövetség ismertet meg velünk néhány csodát, és sok, nem túl szellemes mondatot, amikkel tanított? Ezért nem ölnek meg senkit. Ha elfogadjuk, hogy megszületett (Názáretben, nem Betlehemben), és meghalt elítéltve, keresztre feszítve, akkor azt is kell tudnunk, milyen volt valójában. Mit tett, amiért gyűlölték és meg akarták ölni? Ez a könyv egy Názáretben született fiú életéről szól, kilenc és tizenkilenc éves kora között. A fenti kérdésekre próbál választ adni. "A fogoly a tisztás túloldalán verdesni kezd a szárnyával, burrog néhány fenyegetőt, aztán gyalog elindul feléjük. Ahogy közeledik, felborzolja a tollait, meg-megáll, ismét verdes a szárnyával. - Kövér vagy, lusta és mulatságos. A fogoly kikerüli Júdást. Nézi a madarat, aztán kicsit beljebb húzza a kőrisbotot. A fogoly odatotyog a bothoz, fellép rá, áll egy kis ideig, oldalazva eltipeg a bot végéig, kotyog egyet-kettőt. - Na menj szépen, ne zavarj minket! A madár leugrik a botról, ellépked, bebújik egy bokor alá, letelepszik. - Úgy hallottam, a fogoly a legfélénkebb és legbizalmatlanabb madár. Most akkor ez itt mi volt? - A költés parancsa erősebb a félelemnél is. Meg aztán látta, hogy nem bántjuk a tojásokat, talán rájött, hogy fölöslegesen zajongott, jobb lett volna, ha csöndben marad, amíg elmegyünk mellette. - Az a helyzet, hogy így nem áll meg madár ember mellett. Sem tyúk, sem sas, nehogy fogoly. Én tartok tőled, ő meg nem. Miért? - Kevered a szavak jelentését. Te nem tőlem tartasz, hanem mindattól, amit eddig hallottál rólam, amit képzelsz rólam, amit gondolsz a kettőnk helyzetéről és mindazokéról, akikről az előbb beszéltél. Te attól az ítélettől tartasz, amit rólam magadban meghoztál. Azt kérdezted, bízom-e benned, azt mondtam, nem. De nem kérdeztél tovább, hogy miért nem. Azt válaszoltam volna, hogy nincs okom a bizalomra, de a bizalmatlanságra sincs. Ismerni akarlak, akkor majd eldöntöm, bizalom-e, amit irántad érzek. A madár ezt mind nem tudja, a madár nem ítél. Ő csak fél vagy nem fél. Nem tudom, tőlem miért nem." (részlet a könyvből)

A történelem legismertebb és legcsodálatosabb alakja tanulatlan ács lett volna? Aki mégis a legnagyobb hatással van az emberiségre kétezer éve? Akiről felnőttkoráig semmit nem tudunk, csak az Újszövetség ismertet meg velünk néhány csodát, és sok, nem túl szellemes mondatot, amikkel tanított? Ezért nem ölnek meg senkit. Ha elfogadjuk, hogy megszületett (Názáretben, nem Betlehemben), és meghalt elítéltve, keresztre feszítve, akkor azt is kell tudnunk, milyen volt valójában. Mit tett, amiért gyűlölték és meg akarták ölni? Ez a könyv egy Názáretben született fiú életéről szól, kilenc és tizenkilenc éves kora között. A fenti kérdésekre próbál választ adni. "A fogoly a tisztás túloldalán verdesni kezd a szárnyával, burrog néhány fenyegetőt, aztán gyalog elindul feléjük. Ahogy közeledik, felborzolja a tollait, meg-megáll, ismét verdes a szárnyával. - Kövér vagy, lusta és mulatságos. A fogoly kikerüli Júdást. Nézi a madarat, aztán kicsit beljebb húzza a kőrisbotot. A fogoly odatotyog a bothoz, fellép rá, áll egy kis ideig, oldalazva eltipeg a bot végéig, kotyog egyet-kettőt. - Na menj szépen, ne zavarj minket! A madár leugrik a botról, ellépked, bebújik egy bokor alá, letelepszik. - Úgy hallottam, a fogoly a legfélénkebb és legbizalmatlanabb madár. Most akkor ez itt mi volt? - A költés parancsa erősebb a félelemnél is. Meg aztán látta, hogy nem bántjuk a tojásokat, talán rájött, hogy fölöslegesen zajongott, jobb lett volna, ha csöndben marad, amíg elmegyünk mellette. - Az a helyzet, hogy így nem áll meg madár ember mellett. Sem tyúk, sem sas, nehogy fogoly. Én tartok tőled, ő meg nem. Miért? - Kevered a szavak jelentését. Te nem tőlem tartasz, hanem mindattól, amit eddig hallottál rólam, amit képzelsz rólam, amit gondolsz a kettőnk helyzetéről és mindazokéról, akikről az előbb beszéltél. Te attól az ítélettől tartasz, amit rólam magadban meghoztál. Azt kérdezted, bízom-e benned, azt mondtam, nem. De nem kérdeztél tovább, hogy miért nem. Azt válaszoltam volna, hogy nincs okom a bizalomra, de a bizalmatlanságra sincs. Ismerni akarlak, akkor majd eldöntöm, bizalom-e, amit irántad érzek. A madár ezt mind nem tudja, a madár nem ítél. Ő csak fél vagy nem fél. Nem tudom, tőlem miért nem." (részlet a könyvből)