Athenaeum Kiadó strana 59 z 85

Egy szerény életvitelű jezsuita lépett a nyilvánosság elé 2013-ban. Bergoglio, az egykori Buenos Aires-i érsek ma Ferenc pápaként szól a tömegekhez. Hangja szelíd, de egyben határozott. Együttérez és irányt mutat: legyen szó társadalmi egyenlőtlenségről, menekültpolitikáról, vallási konfliktusokról. Kijelentéseire az egész világ odafigyel. Köztük az a tizenkét közéleti személyiség, aki tizenkét fejezetben, tizenkét nézőpontból közelíti meg a ,,reformok pápájának" gondolatait. A könyvben megszólalnak: Bagdy Emőke, Beer Miklós, Fabiny Tamás, Farkas Beáta, Haranghy Csaba, Heller Ágnes, Köves Slomó, Kozma Imre, Oláh Jolán, Tulassay Tivadar, Várszegi Asztrik, Vizi E. Szilveszter A kötet az első, magyar szerzők által készített teológiai-közéleti könyv Ferenc pápáról, amely a szentatya 80. születésnapjára jelenik meg.

Tudta? Tudta, hogy most nyúlik pontosan? Hogy estefelé már szűk a fejem? Hogy szóljon hangosan a gyomrom? Hogy Agyarország nem apácazárda? Hogy én vagyok King és én vagyok Kong? Hogy próbálj meg lázítani? Hogy budapesti trafóházban nagy az Amper mindennap? Hogy milyen életet él millió, billiárd, trilliárd furcsa szám? Hogy van, ami szeretkezés meg nem is? Hogy jaj, úgy élvezem én a légkört? Meg hogy ha senki sincs, ki felvarrasson, varrasd föl magad? Hát most megtudja! A sláger fülbemászó bogár. Sőt, agybamászó. Dünnyögjük, hogy millió-millió-millió rózsaszál, fütyörésszük, hogy most múlik pontosan, zümmögjük, hogy szeretlek is, meg nem is, dudorásszuk, hogy olyan szép a lángja, üvöltjük, hogy elhagyom a várost, suttogjuk, hogy már megint izzad a tenyerem. Ha akarjuk, ha nem. És a slágerhez érzelmek tapadnak, emlékek. Ez ment akkor, tudod, azon a mólón... Ezt hallgattuk egy pohár bor mellett... Mikor szegény édesanyám... Szülés után a szülőszobán... Amikor megláttam őt az utcaforgatagban... Amikor tüntettünk... Amikor a győzelmet ünnepeltük... Amikor sírtunk, mert kikaptunk... Apám kakasa című nagysikerű könyvében két kitűnő költőnk, Lackfi János és Vörös István újrahangszerelte a gyerekkorunkból ismerős verseket. Most pedig felcsavarták a szöveget, vagyis énekelhető formában átírták azokat a slágereket, amelyek ismerősen csengnek minden magyar fülnek.

A Kelet oroszlánja és Az utolsó vörös barát végre egy kötetben! Bátorság. Hősiesség. Eretnekség. 1292-ben Bátor Vilmos templomos lovag huszonhárom év távollét után hazatér a Szentföldről Magyarországra - otthon azonban csak halál és gyász várja. A megkeseredett, kiábrándult férfi szárnyai alá veszi és tanítani kezdi elárvult unokaöccsét, hiszen Attilában látja a megszégyenült Templomos Lovagrend új reményét, a tökéletes és gáncstalan harcost. Ám hiába igyekszik az általa helyesnek vélt útra terelni a kisgyermekből lassan férfivá érő növendéket, Attila túlságosan is vágyik a szabad életre. Amikor pedig Vilmos kardját, az ősi családi örökséget elcsenve akar megnyerni egy titkos éjszakai párbajt, nagybátyja büntetésből hosszú útra küldi az olasz énekmondó, Umberto oldalán. Ez az út örökre megváltoztatja Attila életét. Rablógyilkosokkal harcol, csaknem halálos sebet kap, majd megismeri azt az érzést is, amelyre egy templomos lovagnak még csak gondolnia sem szabad: a szerelmet. A Non nobis Domine a lovaggá cseperedő Attila szemén keresztül mutatja be egy vérzivataros korszak, a XIII. és XIV. század fordulójának háborúit, az Árpád-ház kihalását követő kegyetlen éveket, egy új uralkodói dinasztia felemelkedését és a Templomos Lovagrend bukását. Az Anjouk című nagyszabású regénysorozat előzményét, Bíró Szabolcs első történelmi regényének két kötetből eggyé gyúrt kiadását olvasva kibontakozik előttünk a magyar középkor sáros, véres, mégis levendulaillatú világa.

Szlogen: "Kezedben az egész világ." Sabrina Boggs egy nap rátalál amnéziás édesapja rejtélyes üveggolyó-gyűjteményére, és eseménytelen élete egyszerre megváltozik. Egyetlen napja van arra, hogy kiderítse, mi is történt a férfival, aki nem emlékszik a saját múltjára. Mikor alakult ki az édesapja gyűjtőszenvedélye, s vajon miért titkolta ezt hosszú évtizedeken át a családja előtt? Hová tűntek a gyűjtemény legértékesebb darabjai, és kik voltak az apa barátai, szerelmei? Sabrina sokkal nagyobb titokra bukkan, mint amit valaha el tudott volna képzelni, és a nyomozás során ráébred, hogy időnként a hozzánk legközelebb állókat ismerjük a legkevésbé.

Arlene 28 éves tévériporter, aki a munkájában és a házasságában egyaránt kiégett; mindennapjai egyetlen érdekes színfoltja ötéves lánya. A fiatal anyuka már jó ideje úgy érzi, csupán statisztaszerepet játszik saját életében, amikor egy nap úgy dönt, elhagyja a férjét, és a kis Laurennel együtt nagyanyja házába költözik, a városba, ahová legszebb gyermekévei kötik. Hayden 33 éves művészi jégszobrász, jóképű és titokzatos. Városszerte pletykák célpontja, hiszen apjával és húgával él, látványos karrierje ellenére sincsenek közeli barátai, mosoly pedig kizárólag akkor villan fel borostás arcán, ha imádott jégszobraival foglalatoskodhat. Kettejük találkozása sorsszerű. Arlene az első pillanattól ellenállhatatlan késztetést érez arra, hogy boldoggá tegye a férfit, akiből valósággal árad a szomorúság. Hayden nehezen, de megnyílik felé, a legfontosabb dolgot azonban jóhiszeműen elhallgatja előle, és ezzel nemcsak a nőt, de a kislányát is veszélybe sodorja... Szurovecz Kitti új, önéletrajzi ihletésű lélektani szerelmi története arra keresi a választ, lehet-e együtt boldog, illetve képes-e egymást meggyógyítani két lélekben mélyen sérült felnőtt. Azoknak a nőknek és férfiaknak szól, akik nem tudják, hogyan kell "jól szeretni." "Ez a történet több, mint regény. Igazi lélekgyógyító írás, ami segít felismerni, ha a párkapcsolatunkban bajban vagyunk. Egy nő belső utazásának hiteles krónikája."

Arlene 28 éves tévériporter, aki a munkájában és a házasságában egyaránt kiégett; mindennapjai egyetlen érdekes színfoltja ötéves lánya. A fiatal anyuka már jó ideje úgy érzi, csupán statisztaszerepet játszik saját életében, amikor egy nap úgy dönt, elhagyja a férjét, és a kis Laurennel együtt nagyanyja házába költözik, a városba, ahová legszebb gyermekévei kötik. Hayden 33 éves művészi jégszobrász, jóképű és titokzatos. Városszerte pletykák célpontja, hiszen apjával és húgával él, látványos karrierje ellenére sincsenek közeli barátai, mosoly pedig kizárólag akkor villan fel borostás arcán, ha imádott jégszobraival foglalatoskodhat. Kettejük találkozása sorsszerű. Arlene az első pillanattól ellenállhatatlan késztetést érez arra, hogy boldoggá tegye a férfit, akiből valósággal árad a szomorúság. Hayden nehezen, de megnyílik felé, a legfontosabb dolgot azonban jóhiszeműen elhallgatja előle, és ezzel nemcsak a nőt, de a kislányát is veszélybe sodorja... Szurovecz Kitti új, önéletrajzi ihletésű lélektani szerelmi története arra keresi a választ, lehet-e együtt boldog, illetve képes-e egymást meggyógyítani két lélekben mélyen sérült felnőtt. Azoknak a nőknek és férfiaknak szól, akik nem tudják, hogyan kell "jól szeretni." "Ez a történet több, mint regény. Igazi lélekgyógyító írás, ami segít felismerni, ha a párkapcsolatunkban bajban vagyunk. Egy nő belső utazásának hiteles krónikája."

Bánó Attila számtalan érdekes, talán kevésbé ismert rejtélyes történettel szórakoztatta eddig olvasóit. Ebben a kötetben a szerző 44 történeten keresztül a becsület különböző aspektusait mutatja be egy hatévszázados időutazáson keresztül. Nyomozhatunk egy kicsit Anjou Mária titokzatos halála kapcsán. Vajon a rejtélyes lovas baleset valóban baleset volt? Hogy viszonyultak a paráznasághoz a korabeli uralkodók? Igaz, hogy Hunyadi egy "dublőr" segítségével menekült meg? Mátyás király miért törte össze a velencei üvegből kapott ajándékait? Miért harcoltak a patikusok az orvosok ellen az 1600-as években? Vajon mi járt annak a könyvnyomtatónak, aki kijavította a Biblia hibáit? Hogy halt ki a Zrínyi család? Vajon jól ítéljük meg az iszlám hatásait? Mit súg erről nekünk a történelem? Mi lehetett az Ady Endre és Tisza István közötti ellentét valódi oka? Az érdekes kérdésekre sokszor meghökkentő vagy épp megdöbbentő válaszokat kaphatunk.

"Ez a könyv a szerelemgyerekem. Az írások nagy része szakmai feladataimtól és magánéleti szabadidőmből ellopott "titkos órákban" született. Darabokban, részekben, át meg átírt egységekként eredetileg a magam kedvére írtam. Még azok is így készültek, amelyekről tudtam, hogy egyszer majd közzéadom. Leglassabban azokat írtam, amelyeket legjobban szerettem, nehezen tudtam elengedni, nem sikerült befejezni őket. A hivatás és a hobbi szeretetének ötvözése ez a könyv. Minden betűje pszichológia, de a tárgy különlegessége, a szimbólumvilág sokjelentésű rejtjelessége megengedi, hogy a képek, szóképek, metaforák, hasonlatok analógiás szerkesztésű pszichologikai világában időzzek, ahol a gondolatok az érzékszervi nyelv kifejezési útjain imaginációkban, képi vagy hangcsatornán nyernek kifejezési utat (festészet, képzőművészet, zene), és "egyszerre szólnak valamennyi nyelven", ahogy Pilinszky János állította. Amikor József Attila versein át jutok el a róla készült teszt üzenetének megfejtéséhez, szeretetkapcsolatainak megértéshez, vagy amikor Kondor Béla személyiségének korai lelki sérülésének pszichológiai útjára a versein és képein át találok célba, vagy akár Bálint Endre alkotásainak eredendő indítékára keresek rá egy képén keresztül, akkor egyképpen vagyok tudományos és szépíró és művészeti rejtelmek kutatója, sajátos módszertani megközelítéssel. Ez a munka hobbi, intellektuális szerelem, öröm a számomra." (a Szerző) Költészet, képzőművészet, testszimbolika, lelki gyógyítás, médiapszichológia: csupán néhány téma, amiről e különleges kiadvány szól, hiszen afféle összegző-elemző írások gyűjteményéről van szó: József Attila Rorschach elemzése megfér Kondor Béla vagy Bálint Endre képeinek vizsgálata mellett. Érzékszerveink pszichológiai rejtelme pedig a személyiség tükre, testünk szimbólumai pedig több mint árulkodók. Továbbá: hogyan működik a konzummédia a szimbólumok elrablásával? Milyen a hangok, a zene, a zeneiség világa számunkra? Megannyi kérdés, amire választ ad ez a rendkívül személyes, egyben feltárulkozó könyv.

Vérzivataros, trónviszályos esztendőkben, a XIII. századi Magyarországon kalandozunk. IV. Béla király nemrég űzte ki a tatárokat - de alig lát neki az újjáépítésnek, máris fellángol a családi háborúskodás, a királyt még a saját gyerekei is támadják a trónért. Az északi országrészt uraló, királyhű Aba nemzetség feje, Dávid új erődrendszert épít birtokain a tatárok ellen, miközben fiait is fel kell készítenie a küzdelmes életre. Az utolsó Árpád-házi királyok végnapjainak idejében játszódó történelmi regény a legkisebb Aba-sarj, Amadé kalandjain keresztül meséli el a magyar történelem homályba vesző évtizedeit...

Szent-Györgyi Albert 1937. december 10-én átvette a Nobel-díjat Gusztáv svéd királytól. Az indoklásban ez szerepelt: "...a biológiai égésfolyamatok, különösképpen a C-vitamin és a fumársavkatalízis szerepének terén tett felfedezéseiért". A tudóst idehaza a C-vitamin feltalálójaként emlegetik, és szinte nincs olyan ember, aki ne tudná, hogy ő az egyetlen magyar Nobel-díjasunk, aki ezt az elismerést a szülőhazájában tudományos eredményeiért nyerte el. De milyen ember is volt Szent-Györgyi, akit Szegeden csak Prof-ként emlegettek tanítványai? Egy pacifista, aktív politikus, önjelölt kém, rendkívüli tudós, aki a családi tragédiák hatására élete utolsó két évtizedét a rákkutatásnak szentelte. Wisinger István e dokumentumregényben Szent-Györgyi Albert kevésbé ismert oldalát, személyisége ellentmondó vonásait, a belső vívódásokkal teli életútját, és magánéleti válságait is feltárva igyekszik bemutatni a tudóst.

„Az egyetlen bűne, hogy szabad és független nő volt.” Legújabb regényében Paulo Coelho – aki több mint 220 millió könyvet adott már el a világ 160 országában – Mata Harinak, kora legkívánatosabb nőjének csodálatos és titokzatos életét tárja fel. A híres egzotikus táncosét, aki azzal sokkolta és kápráztatta el közönségét, hogy ledobta ruháit a színpadon; aki bizalmasa és kurtizánja volt a kor leggazdagabb és leghatalmasabb férfijainak. A rejtélyes múltú dívának – akit a párizsi arisztokrata hölgyek féltékenysége és irigysége kísért – volt bátorsága kitörni a huszadik század elején uralkodó, nőket megbéklyózó provinciális kötelékekből. Paulo Coelho egyes szám első személyben építi fel Mata Hari történetét. A táncosnő az embertelen párizsi Saint-Lazare börtönből írt leveleket ügyvédjének, ahol az első világháborúban folytatott kémkedés vádjával tartották fogva. A leveleket testamentumnak szánta. Általuk üzent a lányának, akit nem láthatott felnőni; meg akarta értetni egyetlen örökösével, miért is választott ennyire kirívó, kalandokkal teli életet.

"Egy gyilkosságot végignézni nehezebb, mint elkövetni." Judith Rashleigh keményen dolgozik, hogy vigye valamire az életben. Nappal egy tekintélyes londoni aukciósházban húzza az igát, esténként, titkos sötét vágyait éli ki. Egy nap azonban mindenre elszánt szélhámosok keresztezik az útját. Karrierjének vége, élete veszélybe kerül, menekülnie kell. A fiatal nő azonban nem hagyja magát. Bármi áron visszaszerzi azt, amit elvettek tőle. Vagy talán többet is? Judith egyre gátlástalanabbul használ ki mindenkit. Eljut a Francia Riviérára, Genfbe, Rómába, megismeri Párizs éjszakai életét, és a valódi bűnt. A Maestra egy ellenállhatatlan erotikus thriller, egy sötét trilógia első része. A regényben Judith felemelkedését, és ámokfutását követhetjük nyomon, miközben feltehetjük magunknak a kérdést: meddig mehetünk el?

A "szürke rinocérosz" kifejezéssel az emberiséget érintő, nagy hatású, előre nem látható és többnyire nem is tudatosuló fenyegetésekre utalunk; olyan, mint a porcelánboltba beszabadult elefánt vagy a valószínűtlen eseményeket jelképező fekete hattyú. A "szürke rinocérosz" nem meglepetésszerűen támad, érkezését rendszerint figyelmeztetések és egyértelmű előjelek hosszú sora előzi meg. Az ingatlanhitelek piacának 2008-as drámai összeomlása, a Katrina hurrikán és más természeti katasztrófák tragikus következményei, a médiavilágot felbolydító, új digitális technológiák, sőt, már a Szovjetunió bukása is várható volt, jóval az események előtt. Vajon a társadalom vezetői és döntéshozói miért mulasztják el mégis, hogy foglalkozzanak a közelgő veszélyekkel, mielőtt a nyakukba szakad a végzetes eseménysor? Michele Wucker A szürke rinocérosz című könyvében a politikai döntéshozás és válságkezelés területén szerzett ismereteire, illetve a világ vezetőivel készített mélyinterjúk során szerzett tapasztalataira támaszkodva bemutatja, hogyan ismerhetjük fel a távolban felsejlő fenyegetéseket és miként szálljunk szembe velük. Meggyőző történeteivel, valós példáival és gyakorlati tanácsaival A szürke rinocérosz nélkülözhetetlen olvasmány a menedzsereknek, befektetőknek, pénzügyi tervezőknek és politikai döntéshozóknak. De mindenkinek ajánlott, aki szeretné felismerni és megérteni a közelítő tragédiákat, és hasznosítani ezt a tudást.

Hogyan lesz az örökösen másokat pátyolgató, támogató nőből tökéletes szexturista? Adott egy nő, aki elhatározta, hogy boldog lesz. Mert az jót tesz az egészségének. Különben is annyiszor ráfázott már. Nem gyámolítót keres, nincs szüksége senkire, hogy eltartsa, öntörvényű és szabad. Ő választ, hogy kivel, melyik városban és hogyan szexel. Sokat megtud a férfiakról, de még többet magáról. Meg arról, hogy az élet nem egy tündérmese. Ha éjfélkor elveszíted a cipőd, egyszerűen részeg vagy. Szőcs Henriette hősében mindannyian benne vagyunk egy kicsit, azzal a különbséggel, hogy ő meg is teszi, amiket legtöbben nem merünk. Irigyeljük? Lehet. De lehet nincs is miért. Egyetlen hely van, ahol a romantika megelőzi a szexet, az a szótár.

A Barhesz Rubin Eszter megrázó személyes története kisfia haláláról, amely szimbolikus párhuzamot alkot a zsidó nép sorsával. De történhet bármely tragédia, mégsem éljük az életünket drámai díszletek között. Éppen ellenkezőleg: a halálnak csak az élettel lehet ellentmondani. Ezért szól a Barhesz az életről. A barhesz a zsidó konyha péksüteménye, kelt fonott kalács. Ebben a tipikusan XX. századi magyar-zsidó történetben úgy fonódik össze két család sorsa, akár a barhesz fonatai. Mákkal bőven megszórva. "Rubin Eszter regénye rendkívül eredeti alkotás, olyan lefegyverző eleganciával fűz össze tragédiát szatírával, családregényt receptkönyvvel, ami szokatlan a kortárs prózában. A könyv végig rendkívül széles érzelmi-intellektuális skálán játszik: nagyon megrendítő, máskor nagyon vicces, és magával ragadó. A rizómaszerű, mindenfelé ágazó szerkezet miatt a könyv fontos témáinak és motívumainak jelentése egyre gazdagabb lesz: a zsidóság, a főzés vagy éppen a barhesz egyre összetettebb metaforává válik. A könyv nagy témája, a főzés gazdag metaforabokorrá fejlődik a regény során. Kifejezetten merészen játszik az ételekhez társított jelentésekkel: a barhesz előbb a gyermekkori dunyhát idézi fel, aztán a szakács-isten teremtményeként emlegeti az elbeszélő, majd a keletlen barhesz halott csecsemő lesz, ami - ahogy később rádöbbenünk - az elmesélhetetlen és mégis elmesélt tragédiát jelzi előre. A Barhesz regisztereket és műfajokat könnyű kézzel keverő stílusa már néhány oldal után jól felismerhető, kaleidoszkópszerű, érzékien gazdag, mindvégig ironikus, de sötét tónusokat is láttató írói nyelv." (Gács Anna, Élet és Irodalom)

Séverine Bonheur, a harmincas évei közepén járó párizsi hobbiújságíró örömtelen házasságban, unalmas életet él. Gyáva ahhoz, hogy otthagyja politikai karrier előtt álló, brutális férjét. Hogy ne őrüljön meg, úgy lép ki a valóságából, hogy tökélyre fejleszti az ábrándozást. Aztán egy szilveszter éjszakán rejtélyes bűncselekmény áldozatává válik, és onnantól egyszerre lélegzetelállítóan izgalmas és veszélyes lesz az élete... Kóbor Barbara első krimijében a kiszolgáltatottság és az öntudatra ébredés lélektanát festi le; szövevényesen felépített történetében egy olyan nő agyába pillanthatunk be, aki kalickába zárt madárkaként vergődik, egészen addig, amíg valóban foglyul nem ejtik. Az események felpörögnek, a szereplőgárda egyre színesebb lesz, a cselekmény szálai pedig egyre kuszábbak, egészen a bravúros végkifejletig.