Athenaeum Kiadó strana 59 z 84

Vérzivataros, trónviszályos esztendőkben, a XIII. századi Magyarországon kalandozunk. IV. Béla király nemrég űzte ki a tatárokat - de alig lát neki az újjáépítésnek, máris fellángol a családi háborúskodás, a királyt még a saját gyerekei is támadják a trónért. Az északi országrészt uraló, királyhű Aba nemzetség feje, Dávid új erődrendszert épít birtokain a tatárok ellen, miközben fiait is fel kell készítenie a küzdelmes életre. Az utolsó Árpád-házi királyok végnapjainak idejében játszódó történelmi regény a legkisebb Aba-sarj, Amadé kalandjain keresztül meséli el a magyar történelem homályba vesző évtizedeit...

Szent-Györgyi Albert 1937. december 10-én átvette a Nobel-díjat Gusztáv svéd királytól. Az indoklásban ez szerepelt: "...a biológiai égésfolyamatok, különösképpen a C-vitamin és a fumársavkatalízis szerepének terén tett felfedezéseiért". A tudóst idehaza a C-vitamin feltalálójaként emlegetik, és szinte nincs olyan ember, aki ne tudná, hogy ő az egyetlen magyar Nobel-díjasunk, aki ezt az elismerést a szülőhazájában tudományos eredményeiért nyerte el. De milyen ember is volt Szent-Györgyi, akit Szegeden csak Prof-ként emlegettek tanítványai? Egy pacifista, aktív politikus, önjelölt kém, rendkívüli tudós, aki a családi tragédiák hatására élete utolsó két évtizedét a rákkutatásnak szentelte. Wisinger István e dokumentumregényben Szent-Györgyi Albert kevésbé ismert oldalát, személyisége ellentmondó vonásait, a belső vívódásokkal teli életútját, és magánéleti válságait is feltárva igyekszik bemutatni a tudóst.

„Az egyetlen bűne, hogy szabad és független nő volt.” Legújabb regényében Paulo Coelho – aki több mint 220 millió könyvet adott már el a világ 160 országában – Mata Harinak, kora legkívánatosabb nőjének csodálatos és titokzatos életét tárja fel. A híres egzotikus táncosét, aki azzal sokkolta és kápráztatta el közönségét, hogy ledobta ruháit a színpadon; aki bizalmasa és kurtizánja volt a kor leggazdagabb és leghatalmasabb férfijainak. A rejtélyes múltú dívának – akit a párizsi arisztokrata hölgyek féltékenysége és irigysége kísért – volt bátorsága kitörni a huszadik század elején uralkodó, nőket megbéklyózó provinciális kötelékekből. Paulo Coelho egyes szám első személyben építi fel Mata Hari történetét. A táncosnő az embertelen párizsi Saint-Lazare börtönből írt leveleket ügyvédjének, ahol az első világháborúban folytatott kémkedés vádjával tartották fogva. A leveleket testamentumnak szánta. Általuk üzent a lányának, akit nem láthatott felnőni; meg akarta értetni egyetlen örökösével, miért is választott ennyire kirívó, kalandokkal teli életet.

"Egy gyilkosságot végignézni nehezebb, mint elkövetni." Judith Rashleigh keményen dolgozik, hogy vigye valamire az életben. Nappal egy tekintélyes londoni aukciósházban húzza az igát, esténként, titkos sötét vágyait éli ki. Egy nap azonban mindenre elszánt szélhámosok keresztezik az útját. Karrierjének vége, élete veszélybe kerül, menekülnie kell. A fiatal nő azonban nem hagyja magát. Bármi áron visszaszerzi azt, amit elvettek tőle. Vagy talán többet is? Judith egyre gátlástalanabbul használ ki mindenkit. Eljut a Francia Riviérára, Genfbe, Rómába, megismeri Párizs éjszakai életét, és a valódi bűnt. A Maestra egy ellenállhatatlan erotikus thriller, egy sötét trilógia első része. A regényben Judith felemelkedését, és ámokfutását követhetjük nyomon, miközben feltehetjük magunknak a kérdést: meddig mehetünk el?

A "szürke rinocérosz" kifejezéssel az emberiséget érintő, nagy hatású, előre nem látható és többnyire nem is tudatosuló fenyegetésekre utalunk; olyan, mint a porcelánboltba beszabadult elefánt vagy a valószínűtlen eseményeket jelképező fekete hattyú. A "szürke rinocérosz" nem meglepetésszerűen támad, érkezését rendszerint figyelmeztetések és egyértelmű előjelek hosszú sora előzi meg. Az ingatlanhitelek piacának 2008-as drámai összeomlása, a Katrina hurrikán és más természeti katasztrófák tragikus következményei, a médiavilágot felbolydító, új digitális technológiák, sőt, már a Szovjetunió bukása is várható volt, jóval az események előtt. Vajon a társadalom vezetői és döntéshozói miért mulasztják el mégis, hogy foglalkozzanak a közelgő veszélyekkel, mielőtt a nyakukba szakad a végzetes eseménysor? Michele Wucker A szürke rinocérosz című könyvében a politikai döntéshozás és válságkezelés területén szerzett ismereteire, illetve a világ vezetőivel készített mélyinterjúk során szerzett tapasztalataira támaszkodva bemutatja, hogyan ismerhetjük fel a távolban felsejlő fenyegetéseket és miként szálljunk szembe velük. Meggyőző történeteivel, valós példáival és gyakorlati tanácsaival A szürke rinocérosz nélkülözhetetlen olvasmány a menedzsereknek, befektetőknek, pénzügyi tervezőknek és politikai döntéshozóknak. De mindenkinek ajánlott, aki szeretné felismerni és megérteni a közelítő tragédiákat, és hasznosítani ezt a tudást.

Hogyan lesz az örökösen másokat pátyolgató, támogató nőből tökéletes szexturista? Adott egy nő, aki elhatározta, hogy boldog lesz. Mert az jót tesz az egészségének. Különben is annyiszor ráfázott már. Nem gyámolítót keres, nincs szüksége senkire, hogy eltartsa, öntörvényű és szabad. Ő választ, hogy kivel, melyik városban és hogyan szexel. Sokat megtud a férfiakról, de még többet magáról. Meg arról, hogy az élet nem egy tündérmese. Ha éjfélkor elveszíted a cipőd, egyszerűen részeg vagy. Szőcs Henriette hősében mindannyian benne vagyunk egy kicsit, azzal a különbséggel, hogy ő meg is teszi, amiket legtöbben nem merünk. Irigyeljük? Lehet. De lehet nincs is miért. Egyetlen hely van, ahol a romantika megelőzi a szexet, az a szótár.

A Barhesz Rubin Eszter megrázó személyes története kisfia haláláról, amely szimbolikus párhuzamot alkot a zsidó nép sorsával. De történhet bármely tragédia, mégsem éljük az életünket drámai díszletek között. Éppen ellenkezőleg: a halálnak csak az élettel lehet ellentmondani. Ezért szól a Barhesz az életről. A barhesz a zsidó konyha péksüteménye, kelt fonott kalács. Ebben a tipikusan XX. századi magyar-zsidó történetben úgy fonódik össze két család sorsa, akár a barhesz fonatai. Mákkal bőven megszórva. "Rubin Eszter regénye rendkívül eredeti alkotás, olyan lefegyverző eleganciával fűz össze tragédiát szatírával, családregényt receptkönyvvel, ami szokatlan a kortárs prózában. A könyv végig rendkívül széles érzelmi-intellektuális skálán játszik: nagyon megrendítő, máskor nagyon vicces, és magával ragadó. A rizómaszerű, mindenfelé ágazó szerkezet miatt a könyv fontos témáinak és motívumainak jelentése egyre gazdagabb lesz: a zsidóság, a főzés vagy éppen a barhesz egyre összetettebb metaforává válik. A könyv nagy témája, a főzés gazdag metaforabokorrá fejlődik a regény során. Kifejezetten merészen játszik az ételekhez társított jelentésekkel: a barhesz előbb a gyermekkori dunyhát idézi fel, aztán a szakács-isten teremtményeként emlegeti az elbeszélő, majd a keletlen barhesz halott csecsemő lesz, ami - ahogy később rádöbbenünk - az elmesélhetetlen és mégis elmesélt tragédiát jelzi előre. A Barhesz regisztereket és műfajokat könnyű kézzel keverő stílusa már néhány oldal után jól felismerhető, kaleidoszkópszerű, érzékien gazdag, mindvégig ironikus, de sötét tónusokat is láttató írói nyelv." (Gács Anna, Élet és Irodalom)

Séverine Bonheur, a harmincas évei közepén járó párizsi hobbiújságíró örömtelen házasságban, unalmas életet él. Gyáva ahhoz, hogy otthagyja politikai karrier előtt álló, brutális férjét. Hogy ne őrüljön meg, úgy lép ki a valóságából, hogy tökélyre fejleszti az ábrándozást. Aztán egy szilveszter éjszakán rejtélyes bűncselekmény áldozatává válik, és onnantól egyszerre lélegzetelállítóan izgalmas és veszélyes lesz az élete... Kóbor Barbara első krimijében a kiszolgáltatottság és az öntudatra ébredés lélektanát festi le; szövevényesen felépített történetében egy olyan nő agyába pillanthatunk be, aki kalickába zárt madárkaként vergődik, egészen addig, amíg valóban foglyul nem ejtik. Az események felpörögnek, a szereplőgárda egyre színesebb lesz, a cselekmény szálai pedig egyre kuszábbak, egészen a bravúros végkifejletig.

"Az utóbbi időben jócskán megszaporodott a sörös könyvek száma. Egyre többen vannak olyanok, akik otthon, saját konyhájukban, pincéjükben, garázsukban állnak neki sört főzni. Ma már könnyen beszerezhetők az alapanyagok és a szükséges berendezések, így nem meglepő, hogy ez a hobbi nagy népszerűségnek örvend a fiatalok körében. A témában eddig megjelent művek komoly, talán túlságosan is szakszerű írások. Ezen változtat ez a kis könyvecske, amelyben a szerző, saját bőrén megtapasztalt sikereit és kudarcait felhasználva, szórakoztatóan ismerteti meg olvasóit a házi sörfőzéssel és a sörfogyasztás kultúrájával. Ennek köszönhetően Mucha Attila művéből nemcsak a sörfőzés alapjaival ismerkedhetünk meg, hanem a szerző és könyvének tárgy - az általa főzött sörök - szoros kapcsolatával, valamint mindazzal, ami ehhez tartozik." (Kovács Gábor sörantropológus, a Maláta magazin alapítója)

Volt egyszer egy lány, aki a karrierjét, a családját, a barátait és a teljes addigi életét hátrahagyva úgy döntött, hogy belevág a nagy kalandba és Párizsba költözik, mert ott várt rá a szerelem. Egy lány, aki kezdetleges nyelvtudással (ami nagyjából arra volt elég, hogy rendeljen egy italt, és még azt sem értették a kiejtése miatt) összepakolt és repülőre szállt. Egy lány, aki ahelyett, hogy "munkanélküli vagyok" (je suis au chômage), olykor azt találta mondani, hogy "fűtés vagyok" (je suis un chauffage). Egy lány, aki sokszor sírta magát álomba, mert minden önbecsülését elvesztette, és úgy érezte, nem tud majd boldogulni, hiányzott neki a család és a barátok támogatása, egy ölelés, egy jó (magyar) szó. De ez a lány nem adta fel, tanult és küzdött, mert volt valami, ami minden pillanatban erőt adott neki: egy kedves arc, egy meleg barna szempár, és a hit, hogy a szerelemnek semmi sem szabhat határt. Ez a történet két különleges emberről szól, és arról, hogy ha kinyitjuk a szívünket a világ felé és elhisszük, hogy kivételesek vagyunk, akkor mindent megváltoztathatunk. Különösen a szerelem városában.

A nagy sikerű Kolibri szerzőjének új regénye. Észak. Késő délelőttbe nyúló komor éjszakák, fénytelen nappalok. Milyen környezet lehetne ennél alkalmasabb a gyilkosságokra, a holttestek eltüntetésére? A viszonylag nyugodalmas finn város hirtelen brutális gyilkosságokra és kábítószeres leszámolásokra ébred. Vajon van-e a zord télnek is szerepe az erőszakos halálesetekben vagy a küzdelmekkel teli lét feladásában, a sokkoló végső megoldásokban? Legfőképpen pedig: milyen szánalmas motiváció vezethet egy önmagából kivetkezett gyilkost? Ezt kell kiderítenie a vajdasági magyar származású nyomozónak, Fekete Annának és társainak. És Anna persze ezúttal sem vall kudarcot... De ez még nem minden. Az írónő igazságérzete, empátiája, társadalomkritikus hangvétele megint átüt az izgalmas történet kommersz burkán. Neki az is fontos, hogyan keveredik ebbe a mészárlós rémálomba egy szerencsétlen, kitaszított menekült, aki előtt az utolsó sorompó is lecsapódott. Akit a biztos halálba küld vissza a lelketlen bürokrácia. A drogos bandaháborúk, a kicsinyes emberi haszonlesésből fakadó tragédiák háttere előtt a humánumot, az együttérzést, a nyílt emberi arcot és szívet keresi. És bár ritkán találja meg, még mindig hisz benne. Hát ezért szeretjük Kati Hiekkapeltót.

A nagy sikerű Kolibri szerzőjének új regénye. Észak. Késő délelőttbe nyúló komor éjszakák, fénytelen nappalok. Milyen környezet lehetne ennél alkalmasabb a gyilkosságokra, a holttestek eltüntetésére? A viszonylag nyugodalmas finn város hirtelen brutális gyilkosságokra és kábítószeres leszámolásokra ébred. Vajon van-e a zord télnek is szerepe az erőszakos halálesetekben vagy a küzdelmekkel teli lét feladásában, a sokkoló végső megoldásokban? Legfőképpen pedig: milyen szánalmas motiváció vezethet egy önmagából kivetkezett gyilkost? Ezt kell kiderítenie a vajdasági magyar származású nyomozónak, Fekete Annának és társainak. És Anna persze ezúttal sem vall kudarcot... De ez még nem minden. Az írónő igazságérzete, empátiája, társadalomkritikus hangvétele megint átüt az izgalmas történet kommersz burkán. Neki az is fontos, hogyan keveredik ebbe a mészárlós rémálomba egy szerencsétlen, kitaszított menekült, aki előtt az utolsó sorompó is lecsapódott. Akit a biztos halálba küld vissza a lelketlen bürokrácia. A drogos bandaháborúk, a kicsinyes emberi haszonlesésből fakadó tragédiák háttere előtt a humánumot, az együttérzést, a nyílt emberi arcot és szívet keresi. És bár ritkán találja meg, még mindig hisz benne. Hát ezért szeretjük Kati Hiekkapeltót.

Az ördög naplója új területeket feltáró történet és detektívregény a második világháború idejéből. Adolf Hitler "főideológusa", Albert Rosenberg személyes naplója után nyomozva, friss és revelatív módon mondja el a nácik útját: a hatalomhoz és a Holokauszthoz vezető utat. Rosenberg ötszáz oldalas, az "uralkodó faj intellektuális főpapjának" elméjébe elborzasztó betekintést nyújtó naplóját a háború végén egy bajorországi kastélyban találták meg A nürnbergi háborús bűnös perek idején az ügyészek megvizsgálták, ám Rosenberg elítélése és kivégzése után rejtélyes módon nyoma veszett. Robert K. Wittman, aki előbb az FBI ügynökeként, majd privát tanácsadóként történelmi jelentőségű műtárgyak visszaszerzésére specializálódott, 2001-ben értesült a napló létezéséről. Az Egyesült Államok Holokauszt Emlékmúzeumának fő levéltárosa azzal kereste fel, hogy valaki több mint egymillió dollárért akarja eladni neki a dokumentumot. A telefonhívás egy évtizeden át tartó hajszát indított el, amelynek tekervényes útján találkoztak két nyolcvanéves titkárnővel, egy különc professzorral és egy szemétben turkáló opportunistával. A keresztes hadjáratot folytató nürnbergi vádlótól, aki kicsempészte a naplót Németországból, egészen addig az emberig, aki végül átadta a hatóságoknak, mindenkinek volt valami oka az igazság elrejtésére.

Objektív történetírás nem létezik. Sorsok vannak, egyéni életutak, amelynek tükrében egy kor képe csalhatatlanul kirajzolódik. Morvai Ferenc naplója több mint szórakoztató olvasmány - korrajz is egyben. Rendhagyó történelemkönyv egy rendkívüli embertől. A siker sosem abban a pillanatban születik, amikor learatjuk; sok év munkája, tapasztalata, eredménye és kudarca adódik össze benne. "Morvai Ferenc életútja messze túlmutat kazánkirályságán. Nem a politikai szerepére, hanem lángoló hazaszeretetére gondolok." (Boros Imre) Csath Róza húsz évig újságíróként, szerkesztőként dolgozott, mielőtt a szépírás felé fordult. A szerkesztőségi létet az írói pályára való felkészülésnek fogta fel. Megannyi regénybe illő sors, izgalmas történet - e gazdagságot kapta, de ott volt az elégedetlenség, hogy az élményteli találkozásokból legjobb esetben egy-egy riport vagy interjú születhet. Egy sorsfordulat kapcsán azután elérkezett az idő, hogy a kincsekkel teli bőröndöt felnyissa. A MORVAI az első könyve. A szerző a naplókötet főhősével először tizenöt éve, tudósítóként találkozott.

Kresley Cole, a New York Times első számú sikerkönyv-szerzője ezzel az izgalmas történettel folyatja sziporkázó Halhatatlanok alkonyat után-sorozatát, amelyben a Szövetség titkait leplezi le... MINDENKI FÉL AZ ŐSELLENSÉGTŐL... A Szövetség legkegyetlenebb vámpírja, a csillapíthatatlan bosszú hajtotta Lothaire eltökélte, hogy megszerzi a Horda koronáját, mégpedig úgy, hogy új, bájos foglya, Elizabeth Peirce lelkét ajánlja fel. Azonban a fiatal halandó lány hamarosan mindennél erősebb csáberővel kezd hatni rá... HALÁLOS ERŐ ÉBREDEZIK A LÁNYBAN... Ellie Peirce élete maga volt a pokol - már azelőtt is, hogy egy gonosz halhatatlan elrabolta őt. Bár Lothaire fel akarja áldozni a lányt, mégis vágyakozik az érintése után, és szexuális gyönyörökkel halmozza el. Hogy megmentse saját lelkét, Ellie feláldozza a testét, de megfogadja, hogy megvédi a szívét. AMIKOR MEGTÖRIK A TÖBB ÉVSZÁZADOS, JEGES KÖZÖNY... Lothaire-nek egyetlen hónap alatt kell döntenie az ezer éves vérbosszú és ellenállhatatlan foglya között. Vajon összeroskad múltja súlya alatt... vagy mindent kockára tesz, hogy Ellie-vel közös jövője lehessen?