Ciceró Könyvstúdió strana 8 z 8

Gerald Durrell e könyvében két expedícióját írja le az elbűvölő Mauritius szigetére és a környező szigetvilágba, ahol néhány, már csak itt élő veszélyeztetett állatfajt akar begyűjteni. Az általa alapított Jersey Vadvédelmi Társaság ugyanis azt a célt tűzte ki maga elé, hogy segíti a kihalófélben levő fajok fogságban való továbbtenyésztését. A társaság szimbóluma a dodó, az a nagy termetű, repülni nem tudó galamb, amely egykor Mauritiuson élt, de még a XVII-XVIII. században kiirtották. A könyv címében is szereplő aranydenevéreken és rózsaszín galambokon kívül itt még néhány olyan állatfaj él, amely a mauritiusi szigetvilágon kívül sehol sem fordul elő. A szerző vérbeli angol humorral és igaz gyengédséggel ír a mauritiusi állatvilágról: humora ugyanakkor nem kíméli a helyi hivatalok bürokratáit, de saját tévedéseit sem.

1000 színes fotó és leírás a bőr, papír, viasz, gipsz, textil, fa, agyag, üveg, fém és műanyag megmunkálásához. Ez a gazdagon illusztrált barkácskönyv szakoktatók és művésztanárok intenzív közreműködésével készült. Az anyagok jellegzetes tulajdonságaiból és sajátosságaiból kiindulva az alapvető formálási lehetőségeket ismerteti. Így alakítható ki az anyaghoz való érzék, és egyúttal a fiatal olvasók számára is lehetőség kínálkozik alkotóképességeik és fantáziájuk szabad kibontakoztatására. A szerző, Dieter Rex képzett grafikus, formatervező, és szakterülete a vizuális kommunikáció is. Több folyóirat külső munkatársa és számos barkácskönyv szerzője.

Doktor Dolittle kalandjai generációk sokaságának volt kedvenc gyermekkori olvasmánya. A Klasszikusok fiataloknak sorozat kötetei között ismét helyet kap ez a tüneményes regény, amelyben az "embergyógyászból állatgyógyásszá" átvedlett, az állatok nyelvét értő doktor utazását követhetjük végig a járvány sújtotta majmok országába.

Igazi hős, a nagy erejű Kinizsi Pál - Mátyás király vitéze - olvasmányos történetét ismerhetjük meg e kitűnő kötetből, amely igazán "ajánlott" irodalom a gyermekek részére. Valóban ajánljuk is az általános iskolák pedagógusainak feldolgozásra. Kinizsi - egyszerű közemberből főúr lesz, hadvezér, a fekete sereg hős vezére! A regény e tényekre épülő, sok népmesei elemet magába foglaló, igazi ifjúsági irodalom, mely a fiatal elé igazi, követhető, szerethető példaképet állít.

1000 színes fotó és leírás a bőr, papír, viasz, gipsz, textil, fa, agyag, üveg, fém és műanyag megmunkálásához. Ez a gazdagon illusztrált barkácskönyv szakoktatók és művésztanárok intenzív közreműködésével készült. Az anyagok jellegzetes tulajdonságaiból és sajátosságaiból kiindulva az alapvető formálási lehetőségeket ismerteti. Így alakítható ki az anyaghoz való érzék, és egyúttal a fiatal olvasók számára is lehetőség kínálkozik alkotóképességeik és fantáziájuk szabad kibontakoztatására. A szerző, Dieter Rex képzett grafikus, formatervező, és szakterülete a vizuális kommunikáció is. Több folyóirat külső munkatársa és számos barkácskönyv szerzője.

"Kiki mákszemtündér, parányi, arányos termetű tündérke, szivárványszínű szárnyakkal. Ennek már a születésekor csodájára jártak. A mákszemtündérek szárnya ugyan általában színes, de a szivárványszínű ritka, mint a fehér holló. – Ebből a gyerekből még lesz valaki – súgtak össze a mákszemtündér -csecsemőt látogató idős hölgyek, és boldogan billegtették hozzá a szárnyukat. Az ő szárnyuk pasztellszínekben játszott, míg a pici Kikié egyenesen tündökölt. De hát nem volt ez csoda, a gyerekek szárnya általában nagyon színes, a korral aztán egyre fakóbb lesz." A gyermekek – akiknek a szerző szánta –, és a gyermeki lélek szépségéből, tisztaságából “mákszemnyit” megőrző felnőttek is részeseivé válnak e könyvet olvasva annak a csodának, amelyet a tündérkék és a rét lakói elénk tárnak ebben a varázslatosan szép, egyszersmind nagyon is “valóságos” történetben. Emberi tulajdonságokkal felruházott szereplők ők, akik szépek és kevésbé mutatósak, szerények vagy önteltek, kedvesek vagy pökhendiek, barátságosak vagy mogorvák, bátrak vagy félénkek, őszinték vagy az igazságot palástolók. És akik cselekednek jól vagy rosszul, bántanak és megbántódnak, örülnek és szomorkodnak, szeretnek és szeretetre vágynak. Van, aki rejtegeti gyengéit, jobbnak, szebbnek szeretne látszani és van, aki szerényen, nem tolakodóan, de mindig ott van, ahol segíteni kell, ahol szükség van rá. Hát nem ilyenek vagyunk mi, emberek is? Csodálatos, kifinomult nyelvezet, bámulatosan változatos szókincs, vidámság, derű, – néha szomorúság – a jóra, a szépre való törekvés, az, ami az első betűtől az utolsóig végigkíséri az olvasót e könyvben, amely Faltis Alexandra bűbájos rajzai által lesz kerek egésszé.

A híres Debreceni Kollégium ösztöndíjas diákjaiként ismerjük meg - az 1690-as évek táján- a két árva jobbágyfiút, Veres Lacit és Istvánt, a jólelkű Dobos néni ingyenkosztosait. István hiába bizonyul a legerősebbnek a nevezetes nagyerdei vetélkedőn, s nyeri el a fődíjat Szilágyi professzor szépséges lányának kezéből- a két fiú hamarosan földönfutóvá válik tönkrement jótevőivel együtt. Kalandos sorsa az egyik testvért a különszakadt, Apafi Mihály uralta Erdélybe vezeti, a másik Bécsbe indul, hogy nemességet szerezzen magának a császártól. Így villantja fel Mikszáth varázslatos, ironikus elbeszélő nyelvén az 1700-as évek zaklatott Magyarországának s a Rákóczi-szabadságharcnak számos epizódját, jeles hadvezérek alakját. A fiúknak vándorlásaik során sok viszontagság lesz osztályrészük: csodás kincstalálás, romantikus szerelem, katonáskodás, börtön- majd furfangos szabadulás a hűséges testvér segítségével, dicsőséges haditettek- árulás és lopás téves vádjával majdnem halál a vérpadon. Végül is minden jóra fordul, mint a mesékben, kiderül az igazság, a fejedelem megbocsát, s a fiúktól mint derék megjutalmazott kuruc vitézektől válunk el, akik elnyerik a szeretett lányok kezét is. Kitalált kalandos mese és történelmi valóság összefonódását élvezheti az olvasó Mikszáth szórakoztató regényében.

"Kiki mákszemtündér, parányi, arányos termetű tündérke, szivárványszínű szárnyakkal. Ennek már a születésekor csodájára jártak. A mákszemtündérek szárnya ugyan általában színes, de a szivárványszínű ritka, mint a fehér holló. – Ebből a gyerekből még lesz valaki – súgtak össze a mákszemtündér -csecsemőt látogató idős hölgyek, és boldogan billegtették hozzá a szárnyukat. Az ő szárnyuk pasztellszínekben játszott, míg a pici Kikié egyenesen tündökölt. De hát nem volt ez csoda, a gyerekek szárnya általában nagyon színes, a korral aztán egyre fakóbb lesz." A gyermekek – akiknek a szerző szánta –, és a gyermeki lélek szépségéből, tisztaságából “mákszemnyit” megőrző felnőttek is részeseivé válnak e könyvet olvasva annak a csodának, amelyet a tündérkék és a rét lakói elénk tárnak ebben a varázslatosan szép, egyszersmind nagyon is “valóságos” történetben. Emberi tulajdonságokkal felruházott szereplők ők, akik szépek és kevésbé mutatósak, szerények vagy önteltek, kedvesek vagy pökhendiek, barátságosak vagy mogorvák, bátrak vagy félénkek, őszinték vagy az igazságot palástolók. És akik cselekednek jól vagy rosszul, bántanak és megbántódnak, örülnek és szomorkodnak, szeretnek és szeretetre vágynak. Van, aki rejtegeti gyengéit, jobbnak, szebbnek szeretne látszani és van, aki szerényen, nem tolakodóan, de mindig ott van, ahol segíteni kell, ahol szükség van rá. Hát nem ilyenek vagyunk mi, emberek is? Csodálatos, kifinomult nyelvezet, bámulatosan változatos szókincs, vidámság, derű, – néha szomorúság – a jóra, a szépre való törekvés, az, ami az első betűtől az utolsóig végigkíséri az olvasót e könyvben, amely Faltis Alexandra bűbájos rajzai által lesz kerek egésszé.

A híres Debreceni Kollégium ösztöndíjas diákjaiként ismerjük meg - az 1690-as évek táján- a két árva jobbágyfiút, Veres Lacit és Istvánt, a jólelkű Dobos néni ingyenkosztosait. István hiába bizonyul a legerősebbnek a nevezetes nagyerdei vetélkedőn, s nyeri el a fődíjat Szilágyi professzor szépséges lányának kezéből- a két fiú hamarosan földönfutóvá válik tönkrement jótevőivel együtt. Kalandos sorsa az egyik testvért a különszakadt, Apafi Mihály uralta Erdélybe vezeti, a másik Bécsbe indul, hogy nemességet szerezzen magának a császártól. Így villantja fel Mikszáth varázslatos, ironikus elbeszélő nyelvén az 1700-as évek zaklatott Magyarországának s a Rákóczi-szabadságharcnak számos epizódját, jeles hadvezérek alakját. A fiúknak vándorlásaik során sok viszontagság lesz osztályrészük: csodás kincstalálás, romantikus szerelem, katonáskodás, börtön- majd furfangos szabadulás a hűséges testvér segítségével, dicsőséges haditettek- árulás és lopás téves vádjával majdnem halál a vérpadon. Végül is minden jóra fordul, mint a mesékben, kiderül az igazság, a fejedelem megbocsát, s a fiúktól mint derék megjutalmazott kuruc vitézektől válunk el, akik elnyerik a szeretett lányok kezét is. Kitalált kalandos mese és történelmi valóság összefonódását élvezheti az olvasó Mikszáth szórakoztató regényében.

Peter S. Beagle fantasztikus szépségű meseregénye - meglepő módon - ismeretlen a magyar olvasóközönség előtt,pedig 1968-ban jelent meg Amerikában,és azóta több mint harminc kiadást ért meg angol nyelven.A könyv sikerét fokozta az 1982-ben készült animációs film,amely szintén nem jutott el Magyarországra.(Jelenleg folyik a mozifilm forgatása nemzetközi koprodukcióban magyar résztvevőkkel,a bemutató pontos dátuma még ismeretlen.)Az utolsó egyszarvú méltán tarthat igényt a legnagyobb fantasy-meseregényekkel való párhuzamba állításra(A Gyűrűk Ura,Végtelen történet).Törtenete - a világon utolsónak maradt halhatatlan egyszarvú vándorútja eltűnt társai felkutatására és megmentésére a Vörös Bika fogságából - valójában prózában írt költeményt,gyönyörű tündérmese,melyben a Jóság és Gonoszság azért ütközik,hogy a rabbá tett Szépség szabad legyen. Beagle művének,akárcsak a műfaj többi klasszikusának "cimzettjei"sokan vannak:gyermek és felnőtt számára más-más jelentés bontakozik ki belőle a számos értelmezési lehetőség közül.Azok közé a remekművek közé tartozik,melyek minden újraolvasással egyre gazdagabbá teszik olvasójuksat.