CSER strana 3 z 3

„Szövegelhetnek a költők a szerelemről, de én pontosan ismerem, láttam munka közben. Nem más, mint természeti katasztrófa."Földrengés rázza meg a Reykjanes-félszigetet, 800 év szünet után vulkánok kelnek életre. Senki sem ismeri őket jobban, mint Anna Arnardóttir, a Földtudományi Intézet igazgatója, akinek pályafutása legnagyobb feladatával kell megküzdenie a katasztrófavédelem koordinálásában. Látszólag szép és boldog életét azonban már nem tudja irányítani. A Tüzek Sigrí?ur Hagalín Björnsdóttir harmadik regénye. Korábbi kötetei, A sziget és a Szent szó komoly figyelmet váltottak ki, és számos nyelvre lefordították őket.

Till Lindemann a Rammstein zenekar énekeseként és dalszövegírójaként került reflektorfénybe, de kevesen tudják, hogy több mint két évtizede költőként is sikeres. Rövid, éles versei hirtelen és meglepően érik el az olvasókat, gyakran felkavaró érzéseket okoznak. Verseiben Lindemann folyamatosan játszik különböző témákkal, mindig új és friss perspektívákból közelítve meg őket. Költészetében a természet, a test, a magány, az erőszak, a szerelem, a gonoszság, az állatok, a fájdalom, a szépség, a nyelv, a halál és a szex témái kerülnek terítékre, sokszor a romantika óta hagyományos német költői eszközök felhasználásával. Lindemann költészete játékosan keveri a versek, népdalok, számoló rímek és balladák klasszikus formáit, közben mindig megtartja saját, különleges hangvételét, melyben a humor és az irónia is helyet kap. A "Messer" és az "On Quiet Nights" című gyűjteményei után itt van egy új, figyelemre méltó versgyűjtemény, mely nem csak a Rammstein-rajongóknak szól, hanem minden olyan olvasónak, aki nyitott az új gondolatokra.

A négyszeres bestsellerszerző rock ’n' roll ikon saját szavaival meséli el, hogyan lett a fékezhetetlen vidéki srácból, Frank Ferannából Nikki Sixx, a Mötley Crüe alapítója. Franklin Carlton Feranna 1958. december 11-én született. Apja korán elhagyta a családot, így részben a korát messze megelőző elveket valló, de saját démonaival is folyamatosan küzdő anyja nevelte fel. A fiatal Frankie végül nagyszüleinél kötött ki, farmról farmra, államból államba költözve. Tipikus amerikai srác volt – vadászott, horgászott, lányokat hajkurászott és focizott –, de mindig is többet akart, és ez a több a zene volt. Végül felszállt egy buszra, és elindult szerencsét próbálni Hollywoodba. Los Angelesben egy ideig a nagynénjével és a nagybátyjával – a Capitol Records elnökével – élt, de így sem vezetett könnyű út a csúcsra. Hamarosan saját lábára állt, és bármit elvállalt a megélhetésért: futószalag mellett gyártott áramköri lapokat, volt ital- és lemezbolti eladó, árult használt villanykörtéket – mindent megtett a túlélésért. Esténként viszont csak a zenére fókuszált, beszállt egy másik hard-rock-veterán, Blackie Lawless Sister nevű zenekarába, majd saját együttest alapított: a Mötley Crüe elődjének számító Londont. Miután nemet mondott Randy Rhoadsnak, és nem csatlakozott a zenekarához, Frank megváltoztatta a nevét: először Nikki Londonra, majd Nikki Nine-ra, végül Nikki Sixxre. Mindig is egy cél lebegett előtte: a zenekar, amely a punkot, a glamet és a hard rockot a legnagyobb, legszínpadiasabb és legellenállhatatlanabb köntösben tárja a világ elé. A könyv mély, igaz történet arról, miként találjuk meg identitásunkat – azaz, hogyan lesz Frank Ferannából Nikki Sixx. Nikki Sixx nemzetközi rockikon, a Mötley Crüe és a Sixx:A.M. alapítója, négyszeres New York Times bestsellerszerző (a The First 21, a The Heroin Diaries, a This Is Gonna Hurt és a Mötley Crüe – The Dirt könyvekkel), filantróp, fotós és a szenvedélybetegségekből való felépülés szószólója.

„Mindenhol a szabadságot kerestem, olyan helyzetekre és helyekre vágytam, ahol eredeti módon lehetett megszólalni, és nem voltak kikötések.” Bereményi Géza „A betegséghez is úgy álltam, hogy a rákkal harcoljanak az orvosok, én az életért harcolok, mert ahhoz értek.”  Cserhalmi György „Csak akkor kell az önbizalom, amikor a mondatok születnek, az idő többi részében tök mindegy, hogy milyen vagy, akár még azt a luxust is megengedheted, hogy szorongó vagy és önbizalomhiányos.”  Háy János „Úgy nőttem föl, hogy csodálkozva néztem a felmenőimet, a rengeteg munka, nehézség és megpróbáltatás mellett, hogy tudtak olyan jó emberek lenni.”   Kollár-Klemencz László Fodor Sándor 2023 augusztusában töltötte be a 66. életévét. Hatvanhat év, a megtett út soknak tűnik, az előttünk álló egyre csak fogy. A kötetben szereplő novellák és interjúk nagyrészt az elmúlt, viharvert három évben születtek. Így a Cser Kiadónak köszönhetően túlélnek egy túlélőt. Az író eddig megjelent kötetei: Cseh Tamás (Graffiti Kiadó, 1994) Piros és fekete (Pannonsport Kft., 1995) Giovanni Csermanek kalandjai (Magánkiadás, 1998, Nagy Győzővel közösen Kincs Jenő néven) Tengerre néző halál (Trinity, 2004) Stég (Laguna-Komáromi Ákos, 2015) Énekelsz Csehtamást? (Cser Kiadó, 2021)

A ?romantikus lelkületűnek született, kiábrándult, ám továbbra is idealista szerző realistán részletező, olykor krimi-hangütésű novelláit tartja kezében az olvasó. Iróniája egyetemes, életmód és irodalmi forma egyaránt megkapja a magáét. A rendszerváltást megelőző néhány évtől a közeljövőig tartó időszak groteszkül végződő történeteiről nem mindig lehet eldönteni, megtörténtek-e valóban – netalán a szerzővel – , vagy csak a mesélő tréfálkozik velünk. Ha megtörténtek, jó szeme volt, és kiváló a memóriája (szorgalmasan jegyzetelt); ha nem történtek meg, vagy nem így, akkor a fantáziája eleven és dicséretesen valósághű. Az előre kalkulálhatatlan és utólag elképesztő élethelyzetek adta lehetőségeket élvezettel variálja és toldja meg, ha egyáltalán megtoldja. Egyik remeklésében egy koreai származású idős magyar nő és egy erdélyi magyar ex-párttitkár ül egy hanton, két idegen, történetüket a szerző meséli el, és úgy távoznak, hogy még csak nem is szóltak egymáshoz. Írásainak némelyik szereplőjét és kalandjait felismerni vélem. Az Európáról, Észak-Amerikáról és Kelet-Európáról szóló novellák tárgyi világa hiteles, szinte önmaga paródiája, a szerző az Eörsi Istvánon átszűrt brechti és gombrowiczi szemléletet adja hozzá. A kötet a mesterséges (un)intelligencia jövője felé tart lemondóan, és a végén oda is ér. Nemzedékének vágyait, ábrándjait, olvasmány-, zenei és filmélményeit az élettörténetekkel együtt adja elő, a tudatot és a létet nagyvonalúan fogja egybe. Spiró György

Ez a kötet 19 olyan köztörvényes bűnügyet mutat be, amelyek végső lezárásában a kötél játszotta a főszerepet. Az előzményektől a nyomozáson át a bizonyítási procedúráig 19 olyan gyilkossági esetet ismerhetünk meg, amelyek elkövetőire a Kádár-korszak bírái kimondták a lehető legsúlyosabb ítéletet, és ezt végre is hajtották. Melyik magyarországi megyében melyik volt az az utolsó bűntett, amelynek elkövetőjét kivégezték? A szerző utóbbi felosztás szerint mutatja be a körülmények és indíték szempontjából változatos, de minden esetben rendkívül megrázó eseteket. Dulai Péter Újságíró; Nemzeti Közszolgálati Egyetem kriminalisztika mesterszak; bűnügyi referens (Mosonyi utcai Rend­őrmúzeum); PhD-hallgató (Nemzeti Közszolgálati Egyetem Rendészettudományi Doktori Iskola). 2018 óta saját, főként a szocializmusban elkövetett emberöléseket feldolgozó Facebook-oldalt ír Élet elleni bűncselekmények címmel. Ez a második könyve. Az első Gyilkosság a panel tetején címmel jelent meg 2021-ben, szintén a Cser Kiadónál.

Gyorsan kifésülöm a farkamat, asztalhoz ülök. A szüleim a konyhában vannak, kórusban köszöntenek:– Jó reggelt, Micike!Berta Ádám 1974-ben született Szegeden. Első prózakötete 37 éves korában jelent meg. Azóta írt öt regényt, tavaly jelent meg első meséje Agócs Írisz illusztrációival. Ez a harmadik novellagyűjteménye.Rövidtörténeteiben ismerősség és elvágyódás, párkapcsolatok és remények kérdései foglalkoztatják. 2020-ban – e kötet nyitódarabjáért – Hévíz Irodalmi Díjat, 2021-ben Baumgarten-jutalmat kapott.A Cser Kiadónál megjelent kötetei:A kígyó feje (2020)Magamat rajzolom középre (2021)Szöszmösz, a tündéregér (2023)