CSER strana 3 z 5

Dalok jutnak eszünkbe, amikor öröm ér bennünket, amikor szomorúak, szerelmesek, elcsigázottak vagy büszkék vagyunk. Lemezeket teszünk fel, ha elveszítünk valakit vagy ha társra lelünk, de dalokhoz fordulunk akkor is, ha egy régi érzést keresünk. E könyv hősei az élőben előadott dalok. Az itt olvasható koncerttörténetek persze nemcsak a dalokról szólnak, hanem alkalmat kínálnak a szerelemmel, a barátsággal, a közösséggel, az alkohollal vagy a bumburnyák rendfenntartókkal való találkozások felidézésére is. Ennek a gazdag képanyaggal illusztrált, a hatvanas, a hetvenes és a nyolcvanas évek könnyűzenei kavalkádját a rajongók és a rajongottak szemszögéből bemutató kötetnek elvégre a találkozás a kulcsszava. A Mindenki! az összekapaszkodás, az üvöltés, a szabadság és a szédület tapasztalatát hozza közel hozzánk. A közösen megélt katartikus pillanatokat. Előfordulhat, hogy a könyv olvasói és elbeszélői harminc, negyven, ötven évvel ezelőtt egymás mellett álltak egyik-másik bulin. A meghökkentő és nagyon ismerős, a szívszorító és sírva nevetős sztorik most újból összehozhatják a könnyűzene szerelmeseit. A kötetben megszólalnak: Balázs Fecó • Benkő László • Bródy János • Czippán György • ef Zámbó István • Flamm Ferenc • Frenreisz Károly • Karácsony János • Kóbor János • Kurucz Attila • Miklóska Lajos • Nádor Katalin • Nagy Feró • Pataky Attila • Schuster Lóránt • Soltész Rezső • Solti János • Szigeti Ferenc • Takáts Tamás • Török Ádám • Zorán

„…vannak ?azok a „modern”, és „innovatív” lakóházak, amilyeneket te is tervezel, jobbára tájvédelmi területen, így-úgy kijárva a hatóságoknál, az önkormányzatoknál az engedélyeket, amik persze nem valódi engedélyek, inkább „félrenézések”, pecsétes „szemlehúnyások”, de megvannak, és felépülhetnek a házak, ezek a modern silók, a maguk rafinált geometriájával, és akik megnézik és leszerződnek a beruházóval, nem is lakást vesznek, hanem panorámát, vagy, posztmodern módon tájleírást, és mindenhonnan, a konyhából, a nappaliból, a teraszról, a hálóból Jókai negyven vagy húsz részletesen és jellemzően megírt oldalát bámulják, erdőt, hegyet és mezőt, a magyar nyelv kivételes jelzőkészletét és metaforaállományát, és nem érzik, hogy ez az egész kurvára disszonáns, mert az a díjnyertes geometria, az a két gyerekre megálmodott körpanorámás otthon a tájat, a társadalmat, az erkölcsöt és ráadásul személyesen Jókait bassza szét, már megbocsáss, ahogy az apád és a hozzá hasonlók bűnei mindenki lelkiismeretét.” „Elegáns a stílus, megnyerő a gondolkodásmód, időnként bravúros gondolati szaltókat oldasz meg valami egészen megnyerő természetességgel, amit, tudjuk, a legnehezebb megteremteni írásban. Amit a második részben csinálsz, a walpurgis-éjszakában, egyenesen zseniális, és nehezen elfelejthető! a zűrzavarnak és a többemeletes cselekménykezelésnek a magasiskoláját tudod megteremteni benne.” Zalán Tibor „Tele idézni való, tökéletes és drámai hatású mondatokkal, bekezdésekkel, a beszélő pozícióváltásai (E/1, E/3) drámai pontossággal tesznek még egy lapáttal a főszereplő karakteréhez, és az író pimasz stílusa (elképesztő, miket meg nem enged magának, kiszól, beszól stb.), elegáns, érett és tudatos szövegalkotásról árulkodik. Gyönyörűen csúszik a valóság a vízióra, az észlelés, tapasztalás a gondolatra, a gondolat az emlékekre, az emlékek a frusztrációkra, és kezdődik minden elölről a körmondataidban.” Tallér Edina

Maja Lunde emberről és természetről szóló nagy ívű regényeivel az egész világot meghódította. A méhek története és a Kékség című nemzetközi sikerek után most a tetralógia harmadik könyvével tér vissza, hogy megrázó képet fessen az egyén, a társadalom és az ökoszisztéma sérülékenységéről. Az utolsó vadlovak a világ egyetlen igazi vadlófajának történetét beszéli el, azét, amelyet franciaországi barlangok falára festettek fel, amely évszázadokon át a mongol sztyeppéken élt, és amely a 20. századra kipusztult, csak európai állatkertekben és rezervátumokban maradt belőle. A három idősíkon futó történetben a szentpétervári zoológus, Mihail az 1880-as években Mongóliába utazik a kihaltnak hitt lovak nyomát kutatni, az állatorvos Karin a Szovjetunió összeomlása után azon munkálkodik, hogy az időközben megtalált vadlovakat visszatelepítse a sztyeppékre, Eva pedig 2064-ben azért küzd, hogy továbbra is egy felszámolt norvégiai rezervátumban lakhasson, miközben körülötte darabokra hullik a világ. Az élet nem mehet tovább úgy, mint addig, sem az emberek, sem az állatok számára.

Az ?énekes-dalszerző Chris Cornell első részletes életrajza. A Rohadtul isteni az összetett személyiségű, rejtélyes Chris Cornell életének teljes története: egy alulról érkezett, a középiskolát félbehagyó, a washingtoni Seattle-ből generációja egyik leghatalmasabb énekes-dalszerzőjévé és szószólójává vált előadó lebilincselő sztorija. A kötet az őt jól ismerők és a vele dolgozók közreműködésével, Cornell saját szavaival kiegészítve részletesen mesél a halhatatlan Soundgarden felemelkedéséről, ahogy az 1980-as évek underground posztpunk világából a ’90-es évek populáris kultúrát domináló ereje lettek a Pearl Jam, az Alice In Chains és a Nirvana mellett. A seattle-i rockújságíró, Corbin Reiff emellett Cornell lendületes szólókarrierjét és az Audioslave-ben töltött éveit is áttekinti, részletesen kitér az énekes szenvedélybetegségekkel vívott kemény harcaira, és persze az őt híressé tevő zenekar túlfűtött újjáalakulására is – mielőtt mindez oly tragikus véget ért. Olyan művész története ez a könyv, aki világszerte milliókat megérintő dalokba öntötte saját belső vívódásait. Elmeséli, miként vált Chris Cornell a zenei színtér egyik leghatalmasabb bálványává.

Több ?mint ötven évvel a norvég kiadás után végre magyarul is olvasható a norvég irodalom különce, Jens Bjorneboe tekintélyellenes színműve, a Semmelweis. A mind a mai napig aktuális színdarab egyrészt a világhírű magyar orvosnak állít emléket, ugyanakkor – mint Bjorneboe szinte minden írása – a hatalmaskodók, az elnyomók és a tekintélyelvűség ellen, a szabadságért emel szót. Semmelweis történetéhez hasonlóan a színdarab sem nélkülözi a tragikus vonásokat, megjelennek benne Bjorneboe fő fegyverei: a komédia, a szatíra és a felszabadító humor is. Patat Bence fordításához Domsa Zsófia írt a szerző hátterét és a színmű jelentőségét megvilágító utószót. „És ha az ember megtapasztalja, milyen eszközöket alkalmaznak a hatalmasságok azok ellen, akik megismerik az igazságot… akkor gyűlölettel telivé válik… Bosszút akarnak majd állni: hazugnak bélyegeznek, összefognak ellened: az egyik professzor védi majd a másikat… félelmükben életveszélyessé válnak… feljelentenek a rendőrségen… megvádolnak, hogy hanyagul végzed a munkádat. Olyanok lesznek, mint az életükért küzdő patkányok…”

Au! Ezt nem hiszed el. Gondolom, igazából te nem hiszed el. Bejelölt. Ki? B... B... Beckham. Mi?! Bejelölt. Ki? Beckham. Ne. De. Nem. De.

A Tükörkép reflektorfénybe zárva oldalain Paul Stanley – művésznevén Starchild, a KISS társalapítója és frontembere – első ízben vall zenekari karrierje és magánélete hihetetlen csúcs- és mélypontjairól. Önéletrajza sokkoló, szórakoztató, intelligens és inspiráló történet, amelyben a részben általa teremtett és halhatatlanná tett zenekarról is fellebben a fátyol. A sosem látott fotókkal illusztrált visszaemlékezés egy rocksztár minden részletre kiterjedő, kendőzetlen portréja. Paul Stanley őszintén mesél személyes kapcsolatairól, a KISS viharos belső viszonyairól, miközben senki sem marad sértetlenül, beleértve ebbe őt magát is.

A ?Magányos háború a rozsavai kurd nők drámai történetét meséli el. Az Iszlám Állam sokáig legyőzhetetlennek tűnt, de a háború sújtotta Szíria északi részén a kurd közösség jelentős győzelmet aratott felette, a női milíciák pedig különösen fontos szerepet játszottak az Irakban ostromolt civilek tízezreinek megmentésében. Kik ezek a rozsavai forradalmár nők, és milyen tanulságokat hordoz a történetük? Miben különböznek az iraki kurdoktól, hogyan harcolnak az Iszlám Állam ellen, és hogyan viszonyul mindehhez Törökország? A szerző a kurd feminista gerillák egy csoportjának életét nyomon követve megpróbál választ adni ezekre a kérdésekre. A könyv magyar kiadásához a megrázó események helyszínét szintén megjárt Jászberényi Sándor írt előszót. MEREDITH TAX (1942 – ) író és politikai aktivista, New Yorkban él. A szólásszabadságért küzdő Women’s WORLD nevű szervezet alapítója. Az Amerikai PEN Női Bizottságának és a Nemzetközi PEN Női Írók Bizottságának társalapítója. Jelenleg a Centre for Secular Space (Világi Tér Központja) nemzetközi igazgatósági elnöke. A nonprofit szervezet küldetése a világi hangok felerősítése, a fundamentalizmus elítélése és az egyetemes emberi jogok védelme.

Egy fiatal nő, Edda eltűnik az otthonából, újszülött gyermeke mellől. A rendőrség tanácstalan, és a család a nő öccsét kéri meg, hogy keresse meg Eddát. A rejtély megoldásához egy idegen világban kell követnie a nő nyomait, és meg kell küzdenie a család nem mindennapi múltjával. A Szent szó szenvedélyekről és olvasásról, menekülésről és utazásokról és az emberi elme bámulatos labirintusáról szól. Sigríður Hagalín Björnsdóttir az Izlandi Televízió újságírója. Első könyve, A sziget Európa-szerte komoly figyelmet keltett, és számos nyelven – így magyarul is – megjelent.

Ez a kötet gyilkosokról és gyilkosságokról szól. Ráadásul olyanokról, amelyek – a rendőri szóhasználat szerint – kiemelt emberöléseknek számítottak azokban a szocializmusnak nevezett évtizedekben, amelyeket Magyarországon csak Kádár-korszakként emlegetnek. Kiemeltek voltak, mert egyrészt megkülönböztetett figyelmet igényeltek a nyomozószervek részéről (legalábbis elviekben), másrészt azért, mert a közvélemény és a kor sajtója is intenzívebben foglalkozott velük. Az elkövetések kegyetlensége, az áldozatok és a tettesek közötti különleges kapcsolat, a gyilkosságok objektív és szubjektív körülményei valóban kiemelik ezeket az ügyeket a szokványos bűnügyi hírek közül.

Ez a könyv az útra kelésről szól. A bizonytalankodásról és a bátorságról. A határokról és arról, hogy fütyülni kell a határokra. Ez a gyerek- és a kamaszkor könyve. Álmok és ábrándok, örömök és fájdalmak fogalmazódnak meg fejezeteiben. Focicsapatokról, filmcsillagokról, dalokról, kockás füzetek teleírásáról, a világ belakásáról mesél történeteket. Kivagyiságról és kíváncsiságról. Regényhősökről és csirkefogókról. A helyről, amit otthonnak hívhatunk.Ez a könyv kacagtató és melankolikus. Morgolódó és derűs. Olyan, mint a zene, ami Göczey Zsuzsa műsoraiban szólt valamikor: sűrű, gazdag, okos, érzelmekkel teli.Ez a könyv a nekifutásról szóló ballada. Vonatok, városok, buszok, vizek, hó, eső és napsütés könyve ez. Hegycsúcsoké, csodáké, ablakoké. Egy kárpátaljai kisvárosé, a hetvenes és a nyolcvanas éveké.Ez a könyv egy fiúról szól, a szülőkről, az iskoláról. A barátságról és az elválásról. Nevetésről és pofonokról. Egy birodalomról és az országról, ami hiába van közel, mégis nagyon messze van. A Lenin utcáról, ami nem lehet rövid. Megtudjuk belőle, hogy a ribizlibor és a Rodopi cigaretta az élet kellékei. Ez a könyv az életről szól ugyanis. Az elsőről, ami a jövő kezdete előtt történik velünk, és ami a magára ismerés kalandját ígéri mindenkinek. Vass Norbert

„Királyok voltunk! (Postakürt, Kis Olimpia) Pár évvel később hozzánk vágták a „koszos” gitárjainkat ezeken a helyeken. Ragyogó idő!!! Mirtusz és unikum, a bokrok alján, ha betépve elheversz. És nagy-nagy felelősség, hogy te vagy az örököse valaminek, ami úgyis te magad vagy.”Másik János „Így ezúton a róla szóló életrajzi könyvön keresztül kérnék tőle valamit. Háló?! Tamás Hallasz? Kérlek, írj nekem, s hívjál meg egy hétre. Sokszor!”Baksa-Soós János „Szeretném leszögezni, hogy én egyáltalán nem büszkélkedhetem azzal, hogy nagyon közeli barátja lettem volna Tamásnak. „Öcsi” voltam. Egy ismerős. Mégis tudta a nevemet, és azt hiszem, nem voltam neki ellenszenves, ami elég nagy szónak számított, hiszen, bár sok barátja volt, nem barátkozott bárkivel. Én felnéztem rá. Járt ide meg oda, és amikor történetesen én is ott voltam, akkor mondtuk, hogy szevasz, szevasz. Például többször volt látható a Városkapuban, ki emlékszik már rá, hogy hol volt az hely egyáltalán? A Fiatal Művészek Klubja mondjuk közös törzshelynek számított.”Víg Mihály „Az egészen világos, hogy a Cseh Tamás-i életmű jelentősen túlmutat a tényleges dalokon, előadásokon, elég, ha arra gondolsz, hogy az emberek nem azt mondják: „Énekelsz valami Cseh Tamás-dalt?”, hanem csak annyit, hogy „Énekelsz Csehtamást?” Mindenesetre szeretek hinni egyfajta folytonosságban, hogy viszonyban vannak az alkotói világok, hatnak és reflektálnak egymásra.”Beck Zoltán (30Y)

A Magamat rajzolom középre központi figurája, Alapi Gergely nem író. Mégis az íróasztalnál találja magát, rajzol, rendezget, lassanként rábírja magát, hogy szembenézzen az emlékeivel. Hét évig tart a múlt átdolgozása, végigkíséri Alapi fiatal felnőttkorát — miközben a többi történetszálon utazás közben látjuk, és visszatérünk a gyerekkorba, Szegedre, az 1980-as évekbe. Milyenek voltak a felnőttek, akik Gergelyt nevelték? Mit akartak, mit csináltak és mit mondtak? Az elején Gergely se tudja, de aztán kertészkedés közben apránként minden kiderül.

Száz évvel ezelőtt jelent meg Jaroslav Hašek korszakos és kultikus regénye, a Švejk. A HÉVÍZ folyóirat ezúttal arra kért fel tíz magyar írót, hogy meséljék tovább a derék katona történetét. Milyen kalandok érték az eltelt évtizedek folyamán az örök Švejket? Feltűnik önjelölt festőként, kriminálpszichológusként, kutyacsempészként, szilveszteri buliban Szegeden, a moszkvai Vörös téren, a Moszkva téri mozgólépcsőn, Horthy Miklós, Micimackó, az Illés zenekar és Slobodan Miloševic´közvetlen közelében. Hátországban és frontvonalban, határokon túl és a határsávban. A tíz epizódból végül egy sajátos 20-21. századi ká-európai freskó áll össze, amely akár a prágai Kehely kocsma mennyezetéről is visszanézhetne az Olvasóra. Švejk idegenvezet és mennybe menetel, keresztül-kasul az évszázadon.

Ahhoz, hogy meghódítsuk a világot, nem elég létrehozni a világ leghatalmasabb kereskedelmi birodalmát, vagy a világ legütőképesebb fegyveres erejét. Az időjárás erőin is felül kell kerekednünk. Ez eddig a világtörténelem egyik birodalmának sem sikerült, ezért mindannyiukat utolérte a végzet.- Hogyan lett Amszterdam a világ egyik legfontosabb kikötővárosa egy cunami miatt?- Miért nem tudta elfoglalni Julius Caesar Britanniát, és a mongolok Japánt?- Hogyan tűnt el Észak-Európa Atlantisza, a Dogger-föld?- Mi köze az indonéz Krakatau vulkán kitörésének Munch: A sikoly c. festményhez?A könyv számtalan példát sorol a szélsőséges időjárás okozta drámai eseményekre egészen napjainkig.

A HÉVÍZ az egyetlen olyan magyar irodalmi folyóirat, amelynek állandó gasztrokulturális rovata van: a "Hajószakács". Műfajilag sokszínű írások jelennek meg itt: gasztrotörténeti dolgozatok, ínyes esszék, hasnovellák, tárcák, útirajzok, paródiák. És hogy miről szól ez a könyv? Mindenről, ami csak a gasztronómia címszóba belefér. Balatoni halászléről és román miccsről, magyar borról és a pécsi Mecseki Itókáról, a Rolling Stonesról és Petroniusról, Careme-ről és Kun Béláról, zserbóról és kalácsról, kávéról és töltött káposztáról, hamburgerről és sóletről, Gdanskról és Nápolyról, szalonnáról és pacalról, birkapörköltről és thai levesről, Hamvas Béláról és Tarantinóról... A kötet szerzői: Balogh Ádám, Bödőcs Tibor, Cserna-Szabó András, Czinki Ferenc, Darida Benedek, Fehér Béla, Fehér Renátó, Gálffy Zsuzsanna, Gerlóczy Márton, Gundel Károly, Karafiáth Orsolya, Kinizsi Giusz Zoltán, Király Kinga Júlia, Kling József, Körner András, Krasztev Péter, Nyáry Krisztián, P. Horváth Tamás , P. Szabó Dénes, Saly Noémi, Szántó T. Gábor, Szécsi Noémi, Szederkényi Olga, Szív Ernő, Vágvölgyi B. András, Váncsa István