CSER strana 2 z 3

Bár a Mein Kampfot szinte senki sem olvasta, majdnem mindenkinek van véleménye róla. Ewoud Kieft író és történész az események váratlan alakulása folytán nemcsak elolvasta, de mondhatni megszállottként tanulmányozta az egykor a nemzetiszocialisták bibliájának számító könyvet.   Részletekbe menően elemezte a Mein Kampfot, mert szeretett volna választ kapni a kérdésre, mitől tudott ez a könyv akkora vonzerőt gyakorolni európaiak millióira. A válasz keresése közben magával visz bennünket a Hitler és társai ügyében tartott bírósági tárgyalásra, ahol a későbbi Führer élt a kínálkozó alkalommal, és megalapozta politikai karrierjét. A szerző a maga élvezetes és érzékletes stílusában boszorkányos ügyességgel vegyíti a látványos per jeleneteit és személyes észrevételeit, így próbálja megfejteni, mi adta a Mein Kampfban kifejtett eszmék erejét. Elemzésében párhuzamot von az egykori történeti események és napjaink aktuális fejleményei között, és megvan benne a bátorság ahhoz, hogy szembenézzen a párhuzamokból adódó kérdésekkel és dilemmákkal.

Az egykori Narancs-nemzedék szenzibilitásának ritka hűséges megmentője, az örökifjú Vágvölgyi B. András regényének világa legalább olyan sokértelmű, mint amit a cím sugall. A mai életről szóló narratíva mozaikosan felépített, kaleidoszkópszerű regényszerkezet nyelvi anarchiájában rajzolódik ki a tegnapi és a mai magyar tér. A szleng-enciklopédia a hiper-anekdoták koszorújában tárja fel a csúfondáros múltat és az angyali disztópiát. Vágvölgyi az új nemzedék nyelvén jeleníti meg az öncélúan mohó világot, amelyben minden kiárusítható: a jellem, a világnézet, az igazság, a szerelem, a kaland, a politika, az érzelem, a gondolat, a gyilkosság, a barátság, a valóság, a képzelet, a korszellem, a hagyomány…, főképpen az irodalom és a művészet. Vagy ahogy a regény vége felé olvassuk: Picsába morállal, etikával, bukott forradalmak romantikájával, ezek híveit szorítsuk algoritmikus gettókba, infóbuborékba, tömegtámogatást nem szerezhetnek, ezt a médián keresztül érjük el, mely már a miénk most és mindörökké. Elképzelem Danilo Kišt, amint cigarettával a szájában, egy hatalmas bőröndöt cipelve az „Angyalok Sugárútján” derűsen megjegyzi: Vagesz öcsém, a mennyekben éppen ilyen a holtak enciklopédiája. Kiegészíteném Danilo gondolatát: Vágvölgyi András megírta az új Kis Magyar (Globalista) Pornográfiát. Végel László

Dalok jutnak eszünkbe, amikor öröm ér bennünket, amikor szomorúak, szerelmesek, elcsigázottak vagy büszkék vagyunk. Lemezeket teszünk fel, ha elveszítünk valakit vagy ha társra lelünk, de dalokhoz fordulunk akkor is, ha egy régi érzést keresünk. E könyv hősei az élőben előadott dalok. Az itt olvasható koncerttörténetek persze nemcsak a dalokról szólnak, hanem alkalmat kínálnak a szerelemmel, a barátsággal, a közösséggel, az alkohollal vagy a bumburnyák rendfenntartókkal való találkozások felidézésére is. Ennek a gazdag képanyaggal illusztrált, a hatvanas, a hetvenes és a nyolcvanas évek könnyűzenei kavalkádját a rajongók és a rajongottak szemszögéből bemutató kötetnek elvégre a találkozás a kulcsszava. A Mindenki! az összekapaszkodás, az üvöltés, a szabadság és a szédület tapasztalatát hozza közel hozzánk. A közösen megélt katartikus pillanatokat. Előfordulhat, hogy a könyv olvasói és elbeszélői harminc, negyven, ötven évvel ezelőtt egymás mellett álltak egyik-másik bulin. A meghökkentő és nagyon ismerős, a szívszorító és sírva nevetős sztorik most újból összehozhatják a könnyűzene szerelmeseit. A kötetben megszólalnak: Balázs Fecó • Benkő László • Bródy János • Czippán György • ef Zámbó István • Flamm Ferenc • Frenreisz Károly • Karácsony János • Kóbor János • Kurucz Attila • Miklóska Lajos • Nádor Katalin • Nagy Feró • Pataky Attila • Schuster Lóránt • Soltész Rezső • Solti János • Szigeti Ferenc • Takáts Tamás • Török Ádám • Zorán

Több ?mint ötven évvel a norvég kiadás után végre magyarul is olvasható a norvég irodalom különce, Jens Bjorneboe tekintélyellenes színműve, a Semmelweis. A mind a mai napig aktuális színdarab egyrészt a világhírű magyar orvosnak állít emléket, ugyanakkor – mint Bjorneboe szinte minden írása – a hatalmaskodók, az elnyomók és a tekintélyelvűség ellen, a szabadságért emel szót. Semmelweis történetéhez hasonlóan a színdarab sem nélkülözi a tragikus vonásokat, megjelennek benne Bjorneboe fő fegyverei: a komédia, a szatíra és a felszabadító humor is. Patat Bence fordításához Domsa Zsófia írt a szerző hátterét és a színmű jelentőségét megvilágító utószót. „És ha az ember megtapasztalja, milyen eszközöket alkalmaznak a hatalmasságok azok ellen, akik megismerik az igazságot… akkor gyűlölettel telivé válik… Bosszút akarnak majd állni: hazugnak bélyegeznek, összefognak ellened: az egyik professzor védi majd a másikat… félelmükben életveszélyessé válnak… feljelentenek a rendőrségen… megvádolnak, hogy hanyagul végzed a munkádat. Olyanok lesznek, mint az életükért küzdő patkányok…”

Az ?ország a csőd szélén. A kormány tehetetlen. A politikusok pánikban. A hatalom új ellenséget keres, és gyorsan meg is találja. "A készülék mellé kucorodik, így szeret, hogy minden szóra pontosan odafigyelhessen. „Barátaim, magyarok! Szomorú, mégis felemelő napokat élünk. Szomorúak, mert egyre több honfitársunk veszíti el a biztos megélhetésbe vetett hitét, de felemelőek is, hiszen most mutatkozhat meg igazán a nemzet ereje.” János egyetértőn bólogat, így van, ő aztán tudja, milyen a nélkülözés. Lehajtja az italt, kedveli ezt a fickót, szívéből szól, és azt mondja, amiről ő is beszélne, ha lennének hozzá kimondható szavai. „Magyar honfitársaim! Különleges nép vagyunk, de most kétszeres erővel figyeljünk egymásra. És ne csak a tekintetünket, a lelkünket is küldjük a másik felé, hiszen ez, az egy vérből valóság különböztet meg minket mindenki mástól. Ezt soha ne feledjük!" Dévényi István újságíró, műsorvezető az MTI, a Magyar Nemzet, és a Hír TV egykori munkatársának második regénye a politikai média erejéről és áldozatairól. A valósággal való mindennemű egyezés most is kizárólag a véletlen műve.  

„…vannak ?azok a „modern”, és „innovatív” lakóházak, amilyeneket te is tervezel, jobbára tájvédelmi területen, így-úgy kijárva a hatóságoknál, az önkormányzatoknál az engedélyeket, amik persze nem valódi engedélyek, inkább „félrenézések”, pecsétes „szemlehúnyások”, de megvannak, és felépülhetnek a házak, ezek a modern silók, a maguk rafinált geometriájával, és akik megnézik és leszerződnek a beruházóval, nem is lakást vesznek, hanem panorámát, vagy, posztmodern módon tájleírást, és mindenhonnan, a konyhából, a nappaliból, a teraszról, a hálóból Jókai negyven vagy húsz részletesen és jellemzően megírt oldalát bámulják, erdőt, hegyet és mezőt, a magyar nyelv kivételes jelzőkészletét és metaforaállományát, és nem érzik, hogy ez az egész kurvára disszonáns, mert az a díjnyertes geometria, az a két gyerekre megálmodott körpanorámás otthon a tájat, a társadalmat, az erkölcsöt és ráadásul személyesen Jókait bassza szét, már megbocsáss, ahogy az apád és a hozzá hasonlók bűnei mindenki lelkiismeretét.” „Elegáns a stílus, megnyerő a gondolkodásmód, időnként bravúros gondolati szaltókat oldasz meg valami egészen megnyerő természetességgel, amit, tudjuk, a legnehezebb megteremteni írásban. Amit a második részben csinálsz, a walpurgis-éjszakában, egyenesen zseniális, és nehezen elfelejthető! a zűrzavarnak és a többemeletes cselekménykezelésnek a magasiskoláját tudod megteremteni benne.” Zalán Tibor „Tele idézni való, tökéletes és drámai hatású mondatokkal, bekezdésekkel, a beszélő pozícióváltásai (E/1, E/3) drámai pontossággal tesznek még egy lapáttal a főszereplő karakteréhez, és az író pimasz stílusa (elképesztő, miket meg nem enged magának, kiszól, beszól stb.), elegáns, érett és tudatos szövegalkotásról árulkodik. Gyönyörűen csúszik a valóság a vízióra, az észlelés, tapasztalás a gondolatra, a gondolat az emlékekre, az emlékek a frusztrációkra, és kezdődik minden elölről a körmondataidban.” Tallér Edina

Maja Lunde 2015-ben egy csapásra meghódította a világot A méhek története című könyvével. Sorozatát most az ember és a természet sérülékenységéről szóló új regénnyel folytatja. Ezúttal az élethez leginkább szükséges anyagért, a vízért folytatott küzdelmet helyezi a középpontba. 2017: Signe, a környezeti aktivista nemsokára 70 éves, de nem fél a tengertől. Nyugat-norvégiai szülőfalujából egyedül indul el egy vitorláshajón a francia tengerpart felé, hogy ott találkozzon a férfival, akit valaha nagyon szeretett. A hajó különleges rakománya szorosan kapcsolódik a kék bolygó sorsához. 2041: David fiatalnak érzi magát ahhoz, hogy apa legyen, ám kislányával egyedül marad. Kettesben menekülnek a szárazságok sújtotta Dél-Európából észak felé, mivel már nem jut elegendő víz mindenkinek. Minden megváltozik, amikor az ország belsejében, egy kiszáradt kertben rátalálnak egy elhagyott, régi vitorláshajóra.

104 kilométernyi út a Jón-tenger és az Aspromonte-hegység közötti szűk parti sávon, Reggio Calabria és Siderno között, mindössze másfél óra, de ha a leágazásokat is végigjárjuk, öt kontinensre juthatunk el, és negyvenévnyi bűnözés történetét ismerhetjük meg. A 106-os utat bejárva a világméretű  ’ndrangheta-jelenség forrásához jutunk, és olyan bűnszervezetet ismerhetünk meg, amely egyszerre képes ősi rítusokkal ünnepelni egy Szűzanya-szobor előtt, és több millió euró értékben veszélyes nemzetközi pénzügyi műveleteket bonyolítani, vagy embereket kivégezni. A könyv legalább annyira történelmi, mint lélektani utazás, amelynek célja a bűnözők elméjének mélyebb megismerése. Antonio Talia regényírói szenvedéllyel ír szeretett szülőföldjéről, de közben soha nem hagyja el az oknyomozó újságíró csalhatatlan ösztöne. Ennek köszönhető ez a világos és dühös riportkönyv, amely a gonoszság világába vezet, és az igazság keserű íze érződik rajta. Antonio Talia 1977-ben született Reggio Calabriában. Helyszíni tudósítóként dolgozott Pekingben, ahol olasz és kínai feketepénzek útját követte; Svédországban, ahol utcai galeriket kutatott fel; Indonéziában, ahol a dzsihádizmus mindennapjait vizsgálta; Hongkongban, ahonnan törvénytelen pénzügyi műveletekről számolt be. Több külpolitikai rádióműsornak volt szerkesztője, főként a Radio24 adón.

Maja Lunde emberről és természetről szóló nagy ívű regényeivel az egész világot meghódította. A méhek története és a Kékség című nemzetközi sikerek után most a tetralógia harmadik könyvével tér vissza, hogy megrázó képet fessen az egyén, a társadalom és az ökoszisztéma sérülékenységéről. Az utolsó vadlovak a világ egyetlen igazi vadlófajának történetét beszéli el, azét, amelyet franciaországi barlangok falára festettek fel, amely évszázadokon át a mongol sztyeppéken élt, és amely a 20. századra kipusztult, csak európai állatkertekben és rezervátumokban maradt belőle. A három idősíkon futó történetben a szentpétervári zoológus, Mihail az 1880-as években Mongóliába utazik a kihaltnak hitt lovak nyomát kutatni, az állatorvos Karin a Szovjetunió összeomlása után azon munkálkodik, hogy az időközben megtalált vadlovakat visszatelepítse a sztyeppékre, Eva pedig 2064-ben azért küzd, hogy továbbra is egy felszámolt norvégiai rezervátumban lakhasson, miközben körülötte darabokra hullik a világ. Az élet nem mehet tovább úgy, mint addig, sem az emberek, sem az állatok számára.

Au! Ezt nem hiszed el. Gondolom, igazából te nem hiszed el. Bejelölt. Ki? B... B... Beckham. Mi?! Bejelölt. Ki? Beckham. Ne. De. Nem. De.

„Valószínűleg ez a legjobb könyv, amit valaha a hiphop világáról írtak" – vallja S. Leigh Savidge, a Straight Outta Compton című film Oscar-díjra jelölt társírója, a Welcome to Death Row című dokumentumfilm írója és producere. Az ORIGINAL GANGSTAS – DR. DRE, EAZY-E, ICE CUBE, TUPAC SHAKUR TÖRTÉNETE ÉS A WEST COAST RAP SZÜLETÉSE című kötet elképesztően átfogó és részletgazdag munka. A szerző, Ben Westhoff elismert, díjnyertes oknyomozó újságíró öt évet dolgozott a művön, kutatta a témát és készített interjúkat a nyugati parti rap még élő szereplőivel. Gyakorlatilag mindenkit megszólaltatott, aki a témához érdemben hozzá tudott szólni, és az eredmény magáért beszél: a könyvből mindent, de tényleg mindent megtudunk a gangsta rapről, legfontosabb képviselőiről, hátteréről és máig tartó hatásáról.

Az ?énekes-dalszerző Chris Cornell első részletes életrajza. A Rohadtul isteni az összetett személyiségű, rejtélyes Chris Cornell életének teljes története: egy alulról érkezett, a középiskolát félbehagyó, a washingtoni Seattle-ből generációja egyik leghatalmasabb énekes-dalszerzőjévé és szószólójává vált előadó lebilincselő sztorija. A kötet az őt jól ismerők és a vele dolgozók közreműködésével, Cornell saját szavaival kiegészítve részletesen mesél a halhatatlan Soundgarden felemelkedéséről, ahogy az 1980-as évek underground posztpunk világából a ’90-es évek populáris kultúrát domináló ereje lettek a Pearl Jam, az Alice In Chains és a Nirvana mellett. A seattle-i rockújságíró, Corbin Reiff emellett Cornell lendületes szólókarrierjét és az Audioslave-ben töltött éveit is áttekinti, részletesen kitér az énekes szenvedélybetegségekkel vívott kemény harcaira, és persze az őt híressé tevő zenekar túlfűtött újjáalakulására is – mielőtt mindez oly tragikus véget ért. Olyan művész története ez a könyv, aki világszerte milliókat megérintő dalokba öntötte saját belső vívódásait. Elmeséli, miként vált Chris Cornell a zenei színtér egyik leghatalmasabb bálványává.

A Tükörkép reflektorfénybe zárva oldalain Paul Stanley – művésznevén Starchild, a KISS társalapítója és frontembere – első ízben vall zenekari karrierje és magánélete hihetetlen csúcs- és mélypontjairól. Önéletrajza sokkoló, szórakoztató, intelligens és inspiráló történet, amelyben a részben általa teremtett és halhatatlanná tett zenekarról is fellebben a fátyol. A sosem látott fotókkal illusztrált visszaemlékezés egy rocksztár minden részletre kiterjedő, kendőzetlen portréja. Paul Stanley őszintén mesél személyes kapcsolatairól, a KISS viharos belső viszonyairól, miközben senki sem marad sértetlenül, beleértve ebbe őt magát is.

Giannis Antetokounmpo rendkívüli felemelkedésének története: hogyan jutott el egy görögországi szegénynegyedből az amerikai szupersztárságig, és hogyan lett a kosárlabda történelmének egyik legjobb játékosa és NBA-bajnoka. Giannis Antetokounmpo az NBA új világrendjének jelképeként embert próbáló akadályokat győzött le, és vált a remény szimbólumává és az amerikai álom megtestesítőjévé világszerte. Történetét azonban eddig nem ismerhettük teljesen. A könyvben Fader eddig soha nem látott módon mutatja be a „Görög Szörny” gyermekkorát: hogyan osztoztak mindenen testvéreivel és küzdöttek meg a betevő falatért nap mint nap, hogyan árult csecsebecséket családjával az utcán Athén külvárosi negyedeiben, és hogyan küzdött meg az őt ért rasszizmussal. Giannis sztorija igazi tündérmese az ismeretlen, nyakigláb, fekete görög tinédzserről, aki papírok nélküli bevándorlóból 228 millió dolláros szerződést aláíró NBA-játékossá, a Milwaukee Bucks csapatát 2021-ben bajnoki címig vezető, kétszeres MVP-címet viselő kosárlabdaikonná vált. Mirin Fader díjnyertes kosárlabda-riporter és a The Ringer szakírója. 2021-ben a The Big Lead az év sportkönyvszerzőjének választotta. Ez az első könyve.

Egy tipikus, jómódú ír gentleman a közelebbről meg nem határozott posztapokaliptikus Európában bolyongva rálel a maradék-maroknyi magyarság által megszállt övezetre. Ennek az etnikumnak egy visszájára fordult evolúció során a beszédmódja már inkább a madarak csicsergéséhez hasonlít. Testüket dús szőrzet fedi, jellemzően törpenövésűek, a világcsavargó főszereplőnek jó, ha a derekáig érnek. Szegény, lepusztult vidék ez. Hősünk egy primitív vegyesboltban talál munkát. Porciózza a patkánymérget, a szalonnát, a fenőkövet. Idővel szerelembe esik egy bagoly formájú varrónővel, és a kezdeti gyanakvás után roppant népszerűségre tesz szert, a vidék nagyurai azonban nem nézik ezt jó szemmel… Ménes Attila, Debrecen, 1961. Próza- és színműíró. Bihari című drámáját Máté Gábor rendezésében a Katona József Színház mutatta be. Ez a tizenegyedik kötete. Móricz Zsigmond Ösztöndíjban, ARTISJUS Irodalmi Díjban, NKA Alkotói Támogatásban és a Bank Austria Literary Found Ösztöndíjában részesült.

A wannabe művész, a szorongó füves és az istenfélő bűnöző abszurd szerelmi háromszöge. Zavarok, kényszerek és betegségek. Erőszak, magány és hiány. Kültelki késdobáló, lakótelepi konyha és leopárdmintás plüsstakarón rendezett piknik. Ingázás munka és semmittevés, börtön és szabadság, függőség és tisztaság között. Szendi Nóra legújabb regényében könyörtelenül tárja elénk hétköznapi hősei hibáit, gyarlóságait és bűneit, de az írói kegyetlenség mögött megértés és irgalom is rejtőzik. A szerző elsöprő lendülettel és féktelen, fanyar humorral vezet végig szétsodródó, majd újra egymásba gabalyodó történeteiken, és zavarba ejtően közelről mutatja be egészen kicsi életük megrendítően nagy tragédiáit. Szendi Nóra (1988) író. Volt már biciklis futár és személyi edző, mostanában kutyákat oktat. Írók Boltja Könyvösztöndíjas és Junior Szépíró-díjas. A Van ilyen. a harmadik regénye.