CSER strana 2 z 5

Gyorsan kifésülöm a farkamat, asztalhoz ülök. A szüleim a konyhában vannak, kórusban köszöntenek:– Jó reggelt, Micike!Berta Ádám 1974-ben született Szegeden. Első prózakötete 37 éves korában jelent meg. Azóta írt öt regényt, tavaly jelent meg első meséje Agócs Írisz illusztrációival. Ez a harmadik novellagyűjteménye.Rövidtörténeteiben ismerősség és elvágyódás, párkapcsolatok és remények kérdései foglalkoztatják. 2020-ban – e kötet nyitódarabjáért – Hévíz Irodalmi Díjat, 2021-ben Baumgarten-jutalmat kapott.A Cser Kiadónál megjelent kötetei:A kígyó feje (2020)Magamat rajzolom középre (2021)Szöszmösz, a tündéregér (2023) 

„Miközben Kató beszélt, a királyi ügyész minden szavát és rezdülését feszülten figyelte. Még nem akart dönteni, hisz-e az asszonynak vagy sem. Azt viszont biztosan tudta: egészen pontosan kell értenie, mi miért történt azon a tragikus napon, és sokkal mélyebbre kell majd ásnia az emberi lelkekben, mint elsőre sejtette.”Az 1920-as években történt veszprémi apósgyilkosság hónapokig izgalomban tartotta az egész országot: egy harminckét éves gazdatiszt, Bárdy Géza a vasárnapi ebéd alatt váratlanul felállt, apósa mögé lépett, és fejbe lőtte.Vizler-Nyirádi Luca 1980-ban született Budapesten. Szociológus, újságíró. Első regényének alapja családi vonatkozású, igaz történet, amelynek megírását csaknem kétéves kutatómunka előzte meg. Íróként főleg pszichológiai és szociokulturális kérdésekkel foglalkozik.

A bombázó repülőgépek története az 1900-as évek elejéig nyúlik vissza. A technológia megjelenése örökre megváltoztatta a hadviselés természetét – támogatói azt állították, hogy a tömeges bombázások az ellenséges lakosság demoralizálása révén gyors győzelmet eredményeznek. Az elképzelés továbbra is él: ha a bombázók elég erősek, gyorsak és pontosak, a háborúkat gyorsan meg lehet nyerni.Az alapvetően pacifista Bjorn Berge vitatja, ám lenyűgözve szemléli ezt a megközelítést, és 30 különböző bombázó repülőgépen és az általuk végrehajtott rajtaütéseken keresztül – a London elleni Zeppelin-támadásoktól a szíriai bombázásokig – követi nyomon a 20. század történelmét. Az illusztrációkkal ellátott repülőgép-leírások mellett a szerző történelmi utazásra is hívja az olvasót: a vezérkarral tartott megbeszélésekre, a repülőgépek belsejébe és a botkormány mögé. És ami a legfontosabb: lebilincselő könyvében bemutatja az emberiség modern kori történetének sötét oldalát, Berge együttérzéssel szól a bombázó repülőgépek áldozatairól is.Bjorn Berge (1954) építész és kutató. Számos cikket és könyvet publikált az építészetről és az épületökológiáról. Előző kötete, az Eltűnt országok nyomában 2018-ban jelent meg a Cser Kiadónál.

Egy tipikus, jómódú ír gentleman a közelebbről meg nem határozott posztapokaliptikus Európában bolyongva rálel a maradék-maroknyi magyarság által megszállt övezetre. Ennek az etnikumnak egy visszájára fordult evolúció során a beszédmódja már inkább a madarak csicsergéséhez hasonlít. Testüket dús szőrzet fedi, jellemzően törpenövésűek, a világcsavargó főszereplőnek jó, ha a derekáig érnek. Szegény, lepusztult vidék ez. Hősünk egy primitív vegyesboltban talál munkát. Porciózza a patkánymérget, a szalonnát, a fenőkövet. Idővel szerelembe esik egy bagoly formájú varrónővel, és a kezdeti gyanakvás után roppant népszerűségre tesz szert, a vidék nagyurai azonban nem nézik ezt jó szemmel… Ménes Attila, Debrecen, 1961. Próza- és színműíró. Bihari című drámáját Máté Gábor rendezésében a Katona József Színház mutatta be. Ez a tizenegyedik kötete. Móricz Zsigmond Ösztöndíjban, ARTISJUS Irodalmi Díjban, NKA Alkotói Támogatásban és a Bank Austria Literary Found Ösztöndíjában részesült.

Till Lindemann a Rammstein zenekar énekeseként és dalszövegírójaként került reflektorfénybe, de kevesen tudják, hogy több mint két évtizede költőként is sikeres. Rövid, éles versei hirtelen és meglepően érik el az olvasókat, gyakran felkavaró érzéseket okoznak. Verseiben Lindemann folyamatosan játszik különböző témákkal, mindig új és friss perspektívákból közelítve meg őket. Költészetében a természet, a test, a magány, az erőszak, a szerelem, a gonoszság, az állatok, a fájdalom, a szépség, a nyelv, a halál és a szex témái kerülnek terítékre, sokszor a romantika óta hagyományos német költői eszközök felhasználásával. Lindemann költészete játékosan keveri a versek, népdalok, számoló rímek és balladák klasszikus formáit, közben mindig megtartja saját, különleges hangvételét, melyben a humor és az irónia is helyet kap. A "Messer" és az "On Quiet Nights" című gyűjteményei után itt van egy új, figyelemre méltó versgyűjtemény, mely nem csak a Rammstein-rajongóknak szól, hanem minden olyan olvasónak, aki nyitott az új gondolatokra.

A ?romantikus lelkületűnek született, kiábrándult, ám továbbra is idealista szerző realistán részletező, olykor krimi-hangütésű novelláit tartja kezében az olvasó. Iróniája egyetemes, életmód és irodalmi forma egyaránt megkapja a magáét. A rendszerváltást megelőző néhány évtől a közeljövőig tartó időszak groteszkül végződő történeteiről nem mindig lehet eldönteni, megtörténtek-e valóban – netalán a szerzővel – , vagy csak a mesélő tréfálkozik velünk. Ha megtörténtek, jó szeme volt, és kiváló a memóriája (szorgalmasan jegyzetelt); ha nem történtek meg, vagy nem így, akkor a fantáziája eleven és dicséretesen valósághű. Az előre kalkulálhatatlan és utólag elképesztő élethelyzetek adta lehetőségeket élvezettel variálja és toldja meg, ha egyáltalán megtoldja. Egyik remeklésében egy koreai származású idős magyar nő és egy erdélyi magyar ex-párttitkár ül egy hanton, két idegen, történetüket a szerző meséli el, és úgy távoznak, hogy még csak nem is szóltak egymáshoz. Írásainak némelyik szereplőjét és kalandjait felismerni vélem. Az Európáról, Észak-Amerikáról és Kelet-Európáról szóló novellák tárgyi világa hiteles, szinte önmaga paródiája, a szerző az Eörsi Istvánon átszűrt brechti és gombrowiczi szemléletet adja hozzá. A kötet a mesterséges (un)intelligencia jövője felé tart lemondóan, és a végén oda is ér. Nemzedékének vágyait, ábrándjait, olvasmány-, zenei és filmélményeit az élettörténetekkel együtt adja elő, a tudatot és a létet nagyvonalúan fogja egybe. Spiró György

A wannabe művész, a szorongó füves és az istenfélő bűnöző abszurd szerelmi háromszöge. Zavarok, kényszerek és betegségek. Erőszak, magány és hiány. Kültelki késdobáló, lakótelepi konyha és leopárdmintás plüsstakarón rendezett piknik. Ingázás munka és semmittevés, börtön és szabadság, függőség és tisztaság között. Szendi Nóra legújabb regényében könyörtelenül tárja elénk hétköznapi hősei hibáit, gyarlóságait és bűneit, de az írói kegyetlenség mögött megértés és irgalom is rejtőzik. A szerző elsöprő lendülettel és féktelen, fanyar humorral vezet végig szétsodródó, majd újra egymásba gabalyodó történeteiken, és zavarba ejtően közelről mutatja be egészen kicsi életük megrendítően nagy tragédiáit. Szendi Nóra (1988) író. Volt már biciklis futár és személyi edző, mostanában kutyákat oktat. Írók Boltja Könyvösztöndíjas és Junior Szépíró-díjas. A Van ilyen. a harmadik regénye.

A négyszeres bestsellerszerző rock ’n' roll ikon saját szavaival meséli el, hogyan lett a fékezhetetlen vidéki srácból, Frank Ferannából Nikki Sixx, a Mötley Crüe alapítója. Franklin Carlton Feranna 1958. december 11-én született. Apja korán elhagyta a családot, így részben a korát messze megelőző elveket valló, de saját démonaival is folyamatosan küzdő anyja nevelte fel. A fiatal Frankie végül nagyszüleinél kötött ki, farmról farmra, államból államba költözve. Tipikus amerikai srác volt – vadászott, horgászott, lányokat hajkurászott és focizott –, de mindig is többet akart, és ez a több a zene volt. Végül felszállt egy buszra, és elindult szerencsét próbálni Hollywoodba. Los Angelesben egy ideig a nagynénjével és a nagybátyjával – a Capitol Records elnökével – élt, de így sem vezetett könnyű út a csúcsra. Hamarosan saját lábára állt, és bármit elvállalt a megélhetésért: futószalag mellett gyártott áramköri lapokat, volt ital- és lemezbolti eladó, árult használt villanykörtéket – mindent megtett a túlélésért. Esténként viszont csak a zenére fókuszált, beszállt egy másik hard-rock-veterán, Blackie Lawless Sister nevű zenekarába, majd saját együttest alapított: a Mötley Crüe elődjének számító Londont. Miután nemet mondott Randy Rhoadsnak, és nem csatlakozott a zenekarához, Frank megváltoztatta a nevét: először Nikki Londonra, majd Nikki Nine-ra, végül Nikki Sixxre. Mindig is egy cél lebegett előtte: a zenekar, amely a punkot, a glamet és a hard rockot a legnagyobb, legszínpadiasabb és legellenállhatatlanabb köntösben tárja a világ elé. A könyv mély, igaz történet arról, miként találjuk meg identitásunkat – azaz, hogyan lesz Frank Ferannából Nikki Sixx. Nikki Sixx nemzetközi rockikon, a Mötley Crüe és a Sixx:A.M. alapítója, négyszeres New York Times bestsellerszerző (a The First 21, a The Heroin Diaries, a This Is Gonna Hurt és a Mötley Crüe – The Dirt könyvekkel), filantróp, fotós és a szenvedélybetegségekből való felépülés szószólója.

Ez a kötet 19 olyan köztörvényes bűnügyet mutat be, amelyek végső lezárásában a kötél játszotta a főszerepet. Az előzményektől a nyomozáson át a bizonyítási procedúráig 19 olyan gyilkossági esetet ismerhetünk meg, amelyek elkövetőire a Kádár-korszak bírái kimondták a lehető legsúlyosabb ítéletet, és ezt végre is hajtották. Melyik magyarországi megyében melyik volt az az utolsó bűntett, amelynek elkövetőjét kivégezték? A szerző utóbbi felosztás szerint mutatja be a körülmények és indíték szempontjából változatos, de minden esetben rendkívül megrázó eseteket. Dulai Péter Újságíró; Nemzeti Közszolgálati Egyetem kriminalisztika mesterszak; bűnügyi referens (Mosonyi utcai Rend­őrmúzeum); PhD-hallgató (Nemzeti Közszolgálati Egyetem Rendészettudományi Doktori Iskola). 2018 óta saját, főként a szocializmusban elkövetett emberöléseket feldolgozó Facebook-oldalt ír Élet elleni bűncselekmények címmel. Ez a második könyve. Az első Gyilkosság a panel tetején címmel jelent meg 2021-ben, szintén a Cser Kiadónál.

Giannis Antetokounmpo rendkívüli felemelkedésének története: hogyan jutott el egy görögországi szegénynegyedből az amerikai szupersztárságig, és hogyan lett a kosárlabda történelmének egyik legjobb játékosa és NBA-bajnoka. Giannis Antetokounmpo az NBA új világrendjének jelképeként embert próbáló akadályokat győzött le, és vált a remény szimbólumává és az amerikai álom megtestesítőjévé világszerte. Történetét azonban eddig nem ismerhettük teljesen. A könyvben Fader eddig soha nem látott módon mutatja be a „Görög Szörny” gyermekkorát: hogyan osztoztak mindenen testvéreivel és küzdöttek meg a betevő falatért nap mint nap, hogyan árult csecsebecséket családjával az utcán Athén külvárosi negyedeiben, és hogyan küzdött meg az őt ért rasszizmussal. Giannis sztorija igazi tündérmese az ismeretlen, nyakigláb, fekete görög tinédzserről, aki papírok nélküli bevándorlóból 228 millió dolláros szerződést aláíró NBA-játékossá, a Milwaukee Bucks csapatát 2021-ben bajnoki címig vezető, kétszeres MVP-címet viselő kosárlabdaikonná vált. Mirin Fader díjnyertes kosárlabda-riporter és a The Ringer szakírója. 2021-ben a The Big Lead az év sportkönyvszerzőjének választotta. Ez az első könyve.

„Szövegelhetnek a költők a szerelemről, de én pontosan ismerem, láttam munka közben. Nem más, mint természeti katasztrófa."Földrengés rázza meg a Reykjanes-félszigetet, 800 év szünet után vulkánok kelnek életre. Senki sem ismeri őket jobban, mint Anna Arnardóttir, a Földtudományi Intézet igazgatója, akinek pályafutása legnagyobb feladatával kell megküzdenie a katasztrófavédelem koordinálásában. Látszólag szép és boldog életét azonban már nem tudja irányítani. A Tüzek Sigrí?ur Hagalín Björnsdóttir harmadik regénye. Korábbi kötetei, A sziget és a Szent szó komoly figyelmet váltottak ki, és számos nyelvre lefordították őket.

„Mindenhol a szabadságot kerestem, olyan helyzetekre és helyekre vágytam, ahol eredeti módon lehetett megszólalni, és nem voltak kikötések.” Bereményi Géza „A betegséghez is úgy álltam, hogy a rákkal harcoljanak az orvosok, én az életért harcolok, mert ahhoz értek.”  Cserhalmi György „Csak akkor kell az önbizalom, amikor a mondatok születnek, az idő többi részében tök mindegy, hogy milyen vagy, akár még azt a luxust is megengedheted, hogy szorongó vagy és önbizalomhiányos.”  Háy János „Úgy nőttem föl, hogy csodálkozva néztem a felmenőimet, a rengeteg munka, nehézség és megpróbáltatás mellett, hogy tudtak olyan jó emberek lenni.”   Kollár-Klemencz László Fodor Sándor 2023 augusztusában töltötte be a 66. életévét. Hatvanhat év, a megtett út soknak tűnik, az előttünk álló egyre csak fogy. A kötetben szereplő novellák és interjúk nagyrészt az elmúlt, viharvert három évben születtek. Így a Cser Kiadónak köszönhetően túlélnek egy túlélőt. Az író eddig megjelent kötetei: Cseh Tamás (Graffiti Kiadó, 1994) Piros és fekete (Pannonsport Kft., 1995) Giovanni Csermanek kalandjai (Magánkiadás, 1998, Nagy Győzővel közösen Kincs Jenő néven) Tengerre néző halál (Trinity, 2004) Stég (Laguna-Komáromi Ákos, 2015) Énekelsz Csehtamást? (Cser Kiadó, 2021)

„…vannak ?azok a „modern”, és „innovatív” lakóházak, amilyeneket te is tervezel, jobbára tájvédelmi területen, így-úgy kijárva a hatóságoknál, az önkormányzatoknál az engedélyeket, amik persze nem valódi engedélyek, inkább „félrenézések”, pecsétes „szemlehúnyások”, de megvannak, és felépülhetnek a házak, ezek a modern silók, a maguk rafinált geometriájával, és akik megnézik és leszerződnek a beruházóval, nem is lakást vesznek, hanem panorámát, vagy, posztmodern módon tájleírást, és mindenhonnan, a konyhából, a nappaliból, a teraszról, a hálóból Jókai negyven vagy húsz részletesen és jellemzően megírt oldalát bámulják, erdőt, hegyet és mezőt, a magyar nyelv kivételes jelzőkészletét és metaforaállományát, és nem érzik, hogy ez az egész kurvára disszonáns, mert az a díjnyertes geometria, az a két gyerekre megálmodott körpanorámás otthon a tájat, a társadalmat, az erkölcsöt és ráadásul személyesen Jókait bassza szét, már megbocsáss, ahogy az apád és a hozzá hasonlók bűnei mindenki lelkiismeretét.” „Elegáns a stílus, megnyerő a gondolkodásmód, időnként bravúros gondolati szaltókat oldasz meg valami egészen megnyerő természetességgel, amit, tudjuk, a legnehezebb megteremteni írásban. Amit a második részben csinálsz, a walpurgis-éjszakában, egyenesen zseniális, és nehezen elfelejthető! a zűrzavarnak és a többemeletes cselekménykezelésnek a magasiskoláját tudod megteremteni benne.” Zalán Tibor „Tele idézni való, tökéletes és drámai hatású mondatokkal, bekezdésekkel, a beszélő pozícióváltásai (E/1, E/3) drámai pontossággal tesznek még egy lapáttal a főszereplő karakteréhez, és az író pimasz stílusa (elképesztő, miket meg nem enged magának, kiszól, beszól stb.), elegáns, érett és tudatos szövegalkotásról árulkodik. Gyönyörűen csúszik a valóság a vízióra, az észlelés, tapasztalás a gondolatra, a gondolat az emlékekre, az emlékek a frusztrációkra, és kezdődik minden elölről a körmondataidban.” Tallér Edina

Maja Lunde emberről és természetről szóló nagy ívű regényeivel az egész világot meghódította. A méhek története és a Kékség című nemzetközi sikerek után most a tetralógia harmadik könyvével tér vissza, hogy megrázó képet fessen az egyén, a társadalom és az ökoszisztéma sérülékenységéről. Az utolsó vadlovak a világ egyetlen igazi vadlófajának történetét beszéli el, azét, amelyet franciaországi barlangok falára festettek fel, amely évszázadokon át a mongol sztyeppéken élt, és amely a 20. századra kipusztult, csak európai állatkertekben és rezervátumokban maradt belőle. A három idősíkon futó történetben a szentpétervári zoológus, Mihail az 1880-as években Mongóliába utazik a kihaltnak hitt lovak nyomát kutatni, az állatorvos Karin a Szovjetunió összeomlása után azon munkálkodik, hogy az időközben megtalált vadlovakat visszatelepítse a sztyeppékre, Eva pedig 2064-ben azért küzd, hogy továbbra is egy felszámolt norvégiai rezervátumban lakhasson, miközben körülötte darabokra hullik a világ. Az élet nem mehet tovább úgy, mint addig, sem az emberek, sem az állatok számára.

Az ?énekes-dalszerző Chris Cornell első részletes életrajza. A Rohadtul isteni az összetett személyiségű, rejtélyes Chris Cornell életének teljes története: egy alulról érkezett, a középiskolát félbehagyó, a washingtoni Seattle-ből generációja egyik leghatalmasabb énekes-dalszerzőjévé és szószólójává vált előadó lebilincselő sztorija. A kötet az őt jól ismerők és a vele dolgozók közreműködésével, Cornell saját szavaival kiegészítve részletesen mesél a halhatatlan Soundgarden felemelkedéséről, ahogy az 1980-as évek underground posztpunk világából a ’90-es évek populáris kultúrát domináló ereje lettek a Pearl Jam, az Alice In Chains és a Nirvana mellett. A seattle-i rockújságíró, Corbin Reiff emellett Cornell lendületes szólókarrierjét és az Audioslave-ben töltött éveit is áttekinti, részletesen kitér az énekes szenvedélybetegségekkel vívott kemény harcaira, és persze az őt híressé tevő zenekar túlfűtött újjáalakulására is – mielőtt mindez oly tragikus véget ért. Olyan művész története ez a könyv, aki világszerte milliókat megérintő dalokba öntötte saját belső vívódásait. Elmeséli, miként vált Chris Cornell a zenei színtér egyik leghatalmasabb bálványává.

Több ?mint ötven évvel a norvég kiadás után végre magyarul is olvasható a norvég irodalom különce, Jens Bjorneboe tekintélyellenes színműve, a Semmelweis. A mind a mai napig aktuális színdarab egyrészt a világhírű magyar orvosnak állít emléket, ugyanakkor – mint Bjorneboe szinte minden írása – a hatalmaskodók, az elnyomók és a tekintélyelvűség ellen, a szabadságért emel szót. Semmelweis történetéhez hasonlóan a színdarab sem nélkülözi a tragikus vonásokat, megjelennek benne Bjorneboe fő fegyverei: a komédia, a szatíra és a felszabadító humor is. Patat Bence fordításához Domsa Zsófia írt a szerző hátterét és a színmű jelentőségét megvilágító utószót. „És ha az ember megtapasztalja, milyen eszközöket alkalmaznak a hatalmasságok azok ellen, akik megismerik az igazságot… akkor gyűlölettel telivé válik… Bosszút akarnak majd állni: hazugnak bélyegeznek, összefognak ellened: az egyik professzor védi majd a másikat… félelmükben életveszélyessé válnak… feljelentenek a rendőrségen… megvádolnak, hogy hanyagul végzed a munkádat. Olyanok lesznek, mint az életükért küzdő patkányok…”