CSER strana 4 z 5

A ?Magányos háború a rozsavai kurd nők drámai történetét meséli el. Az Iszlám Állam sokáig legyőzhetetlennek tűnt, de a háború sújtotta Szíria északi részén a kurd közösség jelentős győzelmet aratott felette, a női milíciák pedig különösen fontos szerepet játszottak az Irakban ostromolt civilek tízezreinek megmentésében. Kik ezek a rozsavai forradalmár nők, és milyen tanulságokat hordoz a történetük? Miben különböznek az iraki kurdoktól, hogyan harcolnak az Iszlám Állam ellen, és hogyan viszonyul mindehhez Törökország? A szerző a kurd feminista gerillák egy csoportjának életét nyomon követve megpróbál választ adni ezekre a kérdésekre. A könyv magyar kiadásához a megrázó események helyszínét szintén megjárt Jászberényi Sándor írt előszót. MEREDITH TAX (1942 – ) író és politikai aktivista, New Yorkban él. A szólásszabadságért küzdő Women’s WORLD nevű szervezet alapítója. Az Amerikai PEN Női Bizottságának és a Nemzetközi PEN Női Írók Bizottságának társalapítója. Jelenleg a Centre for Secular Space (Világi Tér Központja) nemzetközi igazgatósági elnöke. A nonprofit szervezet küldetése a világi hangok felerősítése, a fundamentalizmus elítélése és az egyetemes emberi jogok védelme.

Egy fiatal nő, Edda eltűnik az otthonából, újszülött gyermeke mellől. A rendőrség tanácstalan, és a család a nő öccsét kéri meg, hogy keresse meg Eddát. A rejtély megoldásához egy idegen világban kell követnie a nő nyomait, és meg kell küzdenie a család nem mindennapi múltjával. A Szent szó szenvedélyekről és olvasásról, menekülésről és utazásokról és az emberi elme bámulatos labirintusáról szól. Sigríður Hagalín Björnsdóttir az Izlandi Televízió újságírója. Első könyve, A sziget Európa-szerte komoly figyelmet keltett, és számos nyelven – így magyarul is – megjelent.

Ez a kötet gyilkosokról és gyilkosságokról szól. Ráadásul olyanokról, amelyek – a rendőri szóhasználat szerint – kiemelt emberöléseknek számítottak azokban a szocializmusnak nevezett évtizedekben, amelyeket Magyarországon csak Kádár-korszakként emlegetnek. Kiemeltek voltak, mert egyrészt megkülönböztetett figyelmet igényeltek a nyomozószervek részéről (legalábbis elviekben), másrészt azért, mert a közvélemény és a kor sajtója is intenzívebben foglalkozott velük. Az elkövetések kegyetlensége, az áldozatok és a tettesek közötti különleges kapcsolat, a gyilkosságok objektív és szubjektív körülményei valóban kiemelik ezeket az ügyeket a szokványos bűnügyi hírek közül.

Stefan Wul lenyűgözően izgalmas sci-fi története 1958-ban jelent meg. Középpontjában egy kisfiú áll, aki szülei halála után árván marad a távoli Perdide bolygón. A megmentésére induló férfi, valamint űrhajójának többi utasa kockázatos küldetése során csupán egy adóvevővel tudja tartani a kapcsolatot a gyerekkel. Megkezdődik kétségbeesett versenyfutásuk az idővel, de vajon sikerül-e odaérniük, mielőtt túl késő lesz? A könyvből a nyolcvanas években nagy sikerű rajzfilm készült AZ IDŐ URAI címmel. A történet lebilincselő olvasmány azoknak is, akik gyerekkorukból emlékeznek az azóta kultikussá vált animációs filmre. A regény első ízben kerül a könyvesboltokba magyar nyelven.

Mi történik, ha az elismert amerikai neurobiológus kutatót militáns állatvédők fenyegetik meg? Mi történik, ha felmerül, hogy a támadások hátterében rég nem látott fia is állhat? A sodró lendületű, fordulatos történet szálai Finnországtól az Egyesült Államokig húzódva gubancolódnak össze egyre jobban. Vajon sikerül-e időben kibogozni őket? Uralhatjuk-e a modern tudomány révén a természetet, ha még a saját magánéletünkben sem vagyunk képesek rendet teremteni? Találunk-e bármilyen kapaszkodót ott, ahol a privát szféra megszűnt létezni és minden eladó? Jussi Valtonen krimiszerűen izgalmas, a legrangosabb finn irodalmi díjat elnyert regénye egyszerre tűpontos diagnózis és borzongató disztópia a jelen és a közeljövő szép új világáról. Jussi Valtonen Nem tudják, mit cselekszenek című regénye a 2014-es év Finlandia-díjának nyertese, Finnországban az évtized legnagyobb könyvsikere, megjelenése óta az 5 milliós országban több mint 110 000 példányban kelt el.

Az És boldogan éltek? - Mesehősnők utóélete című nagy sikerű női antológia után most itt a férfiak válasza. Gondoltak már arra, mi történt gyerekkorunk mesehőseivel, miután jól ismert kalandjaik véget értek? Tényleg boldogan éltek, míg meg nem haltak? Mi várt például Lúdas Matyira, miután háromszor megverte Döbrögit? Vagy milyen élete lett Hókuszpóknak, miután kibékült a hupikék törpikékkel? És mi történt a rendíthetetlen ólomkatonával, miután a tűzbe dobták? 13+1 neves kortárs író folytatja a történeteket. A kötetben olvashatjuk még János vitéz, a Nagy Ho-ho-ho-horgász, a vérbanya, a sárkányölő vitéz, a titokzatos S. utóéletét, valamint a Piroska, a Hófehérke, a Jancsi és Juliska és az Óz, a csodák csodája egy-egy férfialakjának kalandjait. Meghökkentő meséket, amelyek nem gyerek kezébe valók. A könyvben Czinki Ferenc, Cserna-Szabó András, Darvasi László, Fehér Béla, Garaczi László, Gerlóczy Márton, Hartay Csaba, Háy János, Horváth Viktor, Kerékgyártó István, Maros András, Totth Benedek, Vámos Miklós, Zoltán Gábor felnőttmeséi olvashatók.

„Kilencvenkilenc zombi-/vámpírszörny tart rettegésben egy apró kazak falut; az indítás meseszerű, az utána következő történések kiszámíthatatlanok. Sajátos barátságok és szerelmek, intim és működésképtelen párkapcsolatok, egzotikus kalandok kavalkádja tarkítja Berta Ádám új regényét, amely nyers, sallangmentes stílussal, gyors tempóban vezeti végig olvasóját a történeten. A szerző meglepő helyszín- és nézőpontváltásokkal, hol zabolátlan, hol feszes leírásokkal dolgozik, az álomszerűen lebegő események különös szálakon kapcsolódnak egymáshoz. A regényt gyilkos szabálytalanságok, sokféle és sokfelé tartó indulások, elágazások, elkanyarodások jellemzik. Saját univerzum teremtődik a fejezetek során, végig éber figyelmet követelve a befogadó részéről."

Soha ne ülj be idegen kocsiba! - hangzott az egyik legfontosabb intelem, amire Rachel Botsman szülei annak idején felhívták lányuk figyelmét. Ehhez képest a közösségi autózást koordináló cégek az elmúlt években a világ legnagyobb vállalkozásai közé nőtték ki magukat, több millióan adják ki lakásukat ismeretlen embereknek, digitális valutával kereskednek és szoftveres robotokat használnak. Az emberiség történetében végbemenő egyik legnagyobb társadalmi átalakulás küszöbén állunk, amely mindenki életét megváltoztatja. A szerző górcső alá veszi többek között a megosztott közösségi szolgáltatásokat, a digitális valutákat, a blokklánc-technológiát, az éppen bevezetés előtt álló kínai állampolgárértékelő-rendszert vagy a drogdílerek munkamódszereit a világháló sötét oldalán - legfőképpen pedig azt, hogy a digitális kor beköszöntével mi vár mindezek hatására az emberiségre a belátható jövőben. Rachel Botsman az Oxfordi Egyetem tanára és kutatója. Sikerkönyvét eddig tizenkét nyelvre fordították le, és részletesen foglalkoztak vele olyan mértékadó lapok, mint a The Wall Street Journal, a The New York Times, a Wired magazin vagy a Harvard Business Review.

Öt ember - öt hadsereg a béketáborban. Gazda Albert a szovjet, Tóth Tibor a román, Huncík Péter a csehszlovák, Horváth Viktor a magyar, Makai József a jugoszláv néphadseregben szolgálta le katonaidejét a nyolcvanas években. Az öt, írással is foglalkozó, középkorúnak számító férfi vállalta, hogy évtizedes távlatból felidézi, milyen volt a pártállami fegyveres erők katonáinak lenni. Magyarul. Szándékaik szerint messze túllépve az anekdoták világán.

Az államtitkár közelebb húzódik, tehát minden, érted, minden köztünk marad. Ha jó lesz a projekted, mennybe mehetsz, a Berlint se zárnám ki, máskülönben meg elfelejted az estét, utálnám, ha nem dolgoznánk együtt, és mindenféle szarságot látnék rólad a hírekben. Kis ország vagyunk, melót is nehezebben talál úgy az ember, és a szüleid se volnának túl boldogok, hogy a média napokig veled foglalkozik. A szüleim? Igen, a szüleid, a te szinteden már megnézzük, hogy kivel dolgozunk együtt. Dévényi István az MTI, a Magyar Nemzet, a Heti Válasz és a Hír TV egykori munkatársa. Első regényének szereplői kitalált alakok, mindennemű egyezésük a valósággal kizárólag a véletlen műve.

Hogyan térítette meg egy apró, betiltott szekta az egész világot? A történelem legnagyobb alulról szerveződő mozgalma... Sehol sem volt megírva, hogy a kereszténység lesz a Nyugat uralkodó vallása. Ugyanilyen könnyen megtörténhetett volna, hogy csupán apró judaista szektaként vonul be a történelemkönyvekbe. Ehhez képest a keresztény egyház, amelynek kezdetben alig néhány tucat, kétkezi munkát végző követője volt csupán, közel négyszáz év alatt harmincmillió hívőre tett szert, és Róma hivatalos vallásává vált. Mi lehetett a siker kulcsa? A kereszténység diadalában Bart D. Ehrman professzor részletes kutatómunkával tárja fel nekünk a kereszténység korai történelmét rendkívül olvasmányos és elgondolkodtató formában. A több New York Times-bestsellerrel büszkélkedő szerző számos karizmatikus főszereplőn keresztül mutatja be, hogyan vezetett a briliáns stratégia és az ellenállhatatlan üzenet a hívek fokozatos áttéréséhez. Ehrman érvelése ellentmond annak, amit eddig gondoltunk a világtörténelem legfontosabb kulturális paradigmaváltásáról - amely forradalmasította a képzőművészetet, a zenét, az irodalmat, a filozófiát, az etikát, a közgazdaságot és a jogot. A tartalomból A vég kezdete: Constantinus áttérése Vissza a kezdetekhez: Pál megtérése és missziója A római pogány vallások A kereszténység sikerének okai A csoda mint a meggyőzés eszköze Az egyház növekedése Keresztények össztűz alatt: üldözés, vértanúság és önvédelem Az első keresztény császár Térítés és kényszerítés: A keresztény birodalom hajnala

Kurt Cobain 1994. április 5-én lett öngyilkos. Akarata szerint zárta le rövid, dühödt, fájdalmakkal teli, ám termékeny életét. A mennyeknél súlyosabb ezt az életet kíséri végig a szem- és fültanú hitelességével. Szerzője, Charles R. Cross az egykori Rocket zenei magazin szerkesztője belülről ismeri a seattle-i zenei életet, és a kezdetektől közvetlen közelről követhette Kurt Cobain és a Nirvana pályafutását is. A könyv megírását 4 év kutatómunka és több mint 400 interjú előzte meg. A szerző kivételes hozzáférést kapott Cobain publikálatlan naplóihoz, dalszövegeihez, családi fotóihoz és rengeteg dokumentumhoz, amelyek alapján páratlan részletességgel rekonstruálta az elmúlt évtizedek egyik legnagyobb zenei ikonjának életét az aberdeeni gyerekkortól a híressé váláson át egészen az öngyilkosságig. Cross az új kiadáshoz írt elő- és utószavában képet ad az első kiadás (6 évvel Kurt Cobain halála után) óta eltelt időszakról is. Megosztja az öngyilkosságot követő vizsgálatok eredményeit, és a zenekarral kapcsolatos olyan történéseket, amelyek mind azt bizonyítják: Kurt Cobain és a Nirvana mind a mai napig komoly hatást gyakorol a közönségre és a zenészekre.

Emlékszel, hol voltál, amikor megtudtad? Az elmúlt évek egyik legérdekesebb izlandi regénye izgalmas, valószerű és borzongató történet az elképzelt jövőnkről. Az általunk ismert világ megszűnik létezni. Izland, az egyik legszervezettebb ország egyik napról a másikra elveszíti a kapcsolatot a külvilággal, és káosz lesz úrrá benne. Senki nem tudja, mi okozza a fennakadást, az állam, a jog és a társadalom építményei pedig repedezni kezdenek. A sziget a thriller, a politikai fikció és a disztópia remek kombinációja, ugyanakkor pontos kórkép is a modern világról. A szerző művével megdöbbentette Izlandot, és élénk vitát váltott ki az állam és a társadalom alapjainak fenntarthatóságáról. Sigrídur Hagalín Björnsdóttir újságíró, az Izlandi Televízió munkatársa. E könyvét az Izlandi Női Irodalmi Díjra is jelölték.

Gondoltak már arra, mi történt gyerekkorunk mesehősnőivel, miután jól ismert kalandjaik véget értek? Tényleg boldogan éltek, míg meg nem haltak? Mi várt például Piroskára, miután kiszabadult a farkas gyomrából? Vagy milyen élete lett Hamupipőkének, miután férjhez ment a herceghez? És mi történt Pöttyös Pannival, miután kijárta az iskolát? Most 15+1 neves, kortárs írónő folytatja ezeket a történeteket. A kötetben olvashatjuk Csipkerózsika, Hófehérke, Aranyhaj, Alice, Seherezádé, Holle anyó, Dorothy, Mulan, a Hókirálynő, a halász nagyravágyó felesége, a kis hableány és Sárbogárdi Jolán utóéletét. A novellák, vagyis felnőttmesék ott kezdődnek, ahol a gyerekmesék véget értek. Szerzők: Arany Lídia, Berg Judit, Boldizsár Ildikó, Halász Rita, Hernyák Zsóka, Karafiáth Orsolya, Kemény Zsófi, Kiss Noémi, Molnár T. Eszter, Nina Yargekov, Sárbogárdi Jolán, Rakovszky Zsuzsa, Selyem Zsuzsa, Szécsi Noémi, Szvoren Edina, Ugron Zsolna

Maja Lunde 2015-ben egy csapásra meghódította a világot A méhek története című könyvével. Sorozatát most az ember és a természet sérülékenységéről szóló új regénnyel folytatja. Ezúttal az élethez leginkább szükséges anyagért, a vízért folytatott küzdelmet helyezi a középpontba. 2017: Signe, a környezeti aktivista nemsokára 70 éves, de nem fél a tengertől. Nyugat-norvégiai szülőfalujából egyedül indul el egy vitorláshajón a francia tengerpart felé, hogy ott találkozzon a férfival, akit valaha nagyon szeretett. A hajó különleges rakománya szorosan kapcsolódik a kék bolygó sorsához. 2041: David fiatalnak érzi magát ahhoz, hogy apa legyen, ám kislányával egyedül marad. Kettesben menekülnek a szárazságok sújtotta Dél-Európából észak felé, mivel már nem jut elegendő víz mindenkinek. Minden megváltozik, amikor az ország belsejében, egy kiszáradt kertben rátalálnak egy elhagyott, régi vitorláshajóra.

A történelemben nincs „ha“ - szól az unásig ismert közhely. De az irodalomban van! Sőt, az irodalom csupa „ha“: fikció, képzelgés, játék. A trianoni békeszerződés 100. évfordulója előtt a HÉVÍZ művészeti folyóirat szerkesztői arra kértek tizenegy szerzőt (nemzeti 11!), hogy rugaszkodjanak el a makacs tényektől, és írjanak olyan novellát, melyben a trianoni döntés valahogy másként alakul. Írják meg a másik Trianont! Mi lett volna, ha…? Nem akarjuk lelőni a poénokat, de annyit elárulunk, hogy a történetekben felbukkan Lenin, Esterházy Péter, Drakula vagy éppen Ady Endre is. Az olvasó talán már érzi a vállalkozás izgalmát. Íróink birtokba vették a történelmet, és fantáziájuk kénye-kedve szerint alakították: hajlítgatták erre-arra, gyúrták, faragták.A kötethez Ablonczy Balázs történész írt előszót, utószónak pedig a román historikus, Lucian Boia egyik könyvéből választottunk részletet. Az illusztrációkat - főként a Fortepan képeit felhasználva - Palásti Kovács András készítette.