CSER

Miközben Árokvár az orosz elnök látogatására készül, a városi gyermekotthonból eltűnik egy kamaszfiú. A hatóságok gyorsan lezárnák az ügyet, de a nyomok olyan helyekre vezetnek, ahol minden lépés végzetes lehet: a helyi hatalom sötét folyosóira, egy elhallgatott 1989-es tragédia mélyére és egy titkos fegyverprogramhoz, amely Ukrajna után egész Európát lángba boríthatja.Ahogy az elmúlt négy évtized és a jelen titkai egymásba fonódnak, a három régi barát – András, a város képviselőjének intéző embere; Feri, a roma nyomozó és közös szerelmük, a Bécsből hazatérő, sikeres kutató, Lili – egyre veszélyesebb terepen jár. Hamarosan világos lesz: az eltűnt fiú sorsa már nem egyszerű nyomozás, hanem olyan politikai bomba, amit a hatalom mindenáron el akar temetni. A várost fojtogató bűnök mélyére ásva rá kell jönniük, már nem csak a fiú élete a tét, hanem az is, hogy ők maguk túlélik-e, ha kiderül a sokkoló igazság.A hatalom árvái egyszerre lendületes, feszült személyes dráma és kíméletlen politikai thriller: egy ország tükre, ahol a hatalom előbb-utóbb mindenkit árvává tesz. Kegyetlenül őszinte és olvasmányos látlelet a hazáról, ahol a múlt sosem ereszt, a hazugság intézménnyé vált, és az igazság keresésénél nincs veszélyesebb. A hatalom árvái a Margó-shortlistes Dorosz Dávid második regénye.“Ez a könyv jóval több, mint thriller, sokkal inkább korrajz – nemcsak a ma korrajza, hanem az egész elmúlt negyven évé.” Haász János, író, a 444 újságírója“Kicsit keletebbre Dorosz ezért már kiesett volna egy ablakon.” Farkas Ádám, filmproducer“Kemény, bátor, letehetetlen.” Murányi András, a Népszabadság utolsó főszerkesztője

,,Egy gépjárműbűnözésre specializálódott kollégám mondta egyszer, hogy őt csak akkor érdekli az ölés, ha autóért történt, engem viszont csak akkor izgat egy ellopott személygépkocsi, ha halott van a csomagtartóban.” Dr. Kovács Lajos nyugalmazott rendőr ezredes az elmúlt fél évszázadban minden nagy horderejű élet elleni bűncselekmény nyomozásában részt vett. Első komoly ügye a Hungária körúti OTP-fiókban elkövetett kettős gyilkosság (1977) volt, majd sorra következtek a nagy port kavart bűnesetek: Farkas Helga elrablása, a Magda Marinko és a Bene László–Donászi Aladár páros által elkövetett a sorozatgyilkosságok, a körmendi gyerekgyilkosság (Tánczos Gábor), a Fenyő-gyilkosság, a Pándy András-ügy vagy Szlávy Bulcsú eltűnése. A könyv gerincét a valaha volt legkegyetlenebb, nyolc halálos áldozatot követelő móri bankrablás nyomozásának a legapróbb részletekig menő leírása adja. Végigkövethetjük a nyomozó szemszögéből a felderítés folyamatát, a kihallgatásokat, a közvélemény és a rendőri vezetés részéről érkező nyomás hatására hozott elhamarkodott döntéseket és a végkifejletet. Dr. Kovács Lajos (1949) nyugalmazott rendőr ezredes, rendőrségi főtanácsos, jogász, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem és a Károli Gáspár Református Egyetem Állam- és Jogtudományi Kara címzetes egyetemi docense, utóbbinak vezető oktatója is, a bűnügyi szakjogász képzés szakmai tanácsadója. A „Döglött Ügyek Osztályának” egykori vezetője. Számtalan díj, kitüntetés és elismerés birtokosa.

Szűcs Krisztián, a nagy túlélő (írnánk, ha nem akarnánk kerülni a kopott rákendroll-közhelyeket, de) alkotói önarcképet festett szavakVal.A legbrithangúbb magyar, a Kultiplexre és az ő Podolinjára, az aranyporral meghintett Esztergomra emlékezik megkapón, miközben felködlenek a Múzeum cukrászdabéli szindbádkodások is.Ami szeretett Krúdy Gyulánknak az eggyel korábbi századvég, az dalszerzőnknek a kilencvenes évek mitikussá növő Budapestje: Hubabuba, walkman, tetris, válltömés, privatizáció, ifjúság, holdfény, cigifüst és Pulp Fiction.Elég csúnya és elég szép, amit azóta is szeretünk titokban.Erről, a kilencvenes évekről (is) szól ez a könyv, de legfőképpen a dal születésének megfejthetetlen titkáról.Főm meghajtván, elismerően headbangelve ajánlom az olvasó figyelmébe a művet. Olyan, mint egy Szűcs-dal: összetéveszthetetlen, lírai, szent irónia és édesbús életigenlés lengi be, szép.                                                                                      Bödőcs Tibor 

A Magyar Hospice Alapítvány felmérése bizonyítja: az emberek kétharmada otthonában szeretné tölteni életének utolsó szakaszát. Ha lehet. Gyakran nem lehet. Magyarországon a nagycsaládok feloszlottak, atomjaikra hullottak. A középkorú családtagok munkába, a fiatalok egyetemre, középiskolába járnak, ha éppen el nem hagyták az országot. A családok többsége akkor sem tudná vállalni az életvégi ellátást, ha szeretné. De vajon tényleg szeretné? Már régen eltávoztak azok a generációk, amelyek többsége otthon búcsúzott az élettől. Magyarországon tabu a halál, lelkük mélyén sokan elfogadták: rejtse csak az élet végét a kórházi paraván. Az ellátórendszer pedig roskadozik a teher alatt. Magyarországon évente több mint harmincezer ember hal meg rákbetegségben. Szenvedésük gyakran akkor is hosszú ideig tart, ha a betegségük már nem gyógyítható, a hazai egészségügy pedig nem alakított ki megfelelő rendszert kínjaik enyhítésére, testi-lelki ápolásukra, életminőségük, méltóságuk megőrzésére. A kórházak krónikus osztályai, ha van hová, elküldik azokat, akiknél a gyógyítás munkája már véget ért, mert fogadniuk kell az aktív osztályokról érkező, rehabilitációra szoruló betegeket. Az ápolási osztályokon fekvők gyakran elmagányosodva, a szükséges terápiát nélkülözve, méltóságukat vesztve tengődnek.

„A következő két hétben mindennap bementem. Apámmal sose beszéltünk olyan keveset, mint abban a két hétben. Nem tudom hova tenni a mai napig azt az időszakot. Néha azt gondolom, hogy gyenge voltam, hagytam apámat meglógni egy egyszavas sajnálommal és egy olcsó, giccses sírással. Ebbe egészen bele tudom spannolni magam, csak mászkálok este a lakásban, alattam nyikorog a padló, dühöngök, a magam módján. Máskor meg nem tudok nem örülni ennek a két hétnek, már majdnem elmosolyodok bele, és érzem, ahogy átjár valami régi szépség. Hogy apám nem akarta végigmondani a mondókáját, és csak voltunk, léteztünk egymás mellett, mindenféle beszéd nélkül.” A 2050-es évek elején járunk, a világ forró, a Duna és a Balaton kiszáradtak, a társadalom funkcionál, de soha nem látott urambátyám-viszonyok között. A fiú, Gerzson, emlékei közt bolyongva próbálja apja örökségét feldolgozni. Miközben a régmúlt világ termékei és jóléte már rég eltűntek, apja mondatai mindenhova követik. A kisregény egy fiú gyászát, elfojtott haragját, különc apjához való viszonyát meséli el, és azt, hogy miként fog hozzánk állni a következő generáció, ha élhetetlen bolygót hagyunk hátra nekik.

A szerző az elmúlt 15 évben számtalan előadás, foglalkozás, tanóra és workshop keretében találkozott gyermekkel és szülővel egyaránt, az ott szerzett tapasztalatokat és az elméletet ötvözve írta meg könyvét. Az Így védd meg a gyermeked! könnyed érthetőség, de tudományos megalapozottság mellett nyújt gyakorlatias bűnmegelőzési útmutatót a szülőknek, akik szeretnék jobban megismerni gyermekeik viselkedését, megérteni a rájuk leselkedő veszélyeket, és hatékonyan segíteni fejlődésüket. Nem csupán nevelési kézikönyv, hanem elgondolkodtató, lendületes, és valós problémákat feltáró mű, amely minden szülő számára gondolatébresztő lehet, és megadja a kulcsot ahhoz, hogy a gyermeknevelés ne feszültséggel teli kihívás, hanem életre szóló közös tanulás legyen. Szülőként sokszor rettegünk, mert nem értjük, ha körülöttünk bullyingról, sextingről, groomingról, ghostingolásról, pornóról, dizájnerdrogokról beszélnek. Dilemmákkal, hibákkal és kihívásokkal szembesülünk nap mint nap. Ezek tudatos kezeléséhez nyújt segítséget a könyv és ahhoz, hogy a lehető legjobban támogassuk gyermekünk fejlődését. Ahogy a szerző fogalmaz: légy partner, bízz a gyermekedben, és beszélgess vele sokat!

„A jég mindenhol fehér, a korong mindenhol fekete.” Az 1990-es, 2000-es években a magyar jégkorong mindkét fellegvárában, Dunaújvárosban és Székesfehérváron is meghatározó játékosként karcolta a jeget. 56 alkalommal viselhette a nemzeti válogatott mezét, melyek közül egy nem mellesleg Torontóban, a Hockey Hall of Fame-ben is ott virít. Gebei Pétert elsősorban mégsem ezért tartja számon a nemzetközi jégkorongsport, hanem játékvezetői tevékenysége miatt. Úgy ért el páratlan sikereket ezen a pályán, hogy nem egy klasszikus hokinemzetet képviselt. Ebben az önéletrajzi kötetben mesél arról, hogyan jutott el a nyitott dunaújvárosi jégpályáról a KHL legnagyobb arénáiba, s hogyan vált valóra egy U8-as mérkőzés előtt megfogalmazott, álomszerűnek tűnő cél: bedobni a korongot az A csoportos vb-n Kanadának. Rajta kívül több mint harminc csapattárs, edző, jóbarát és kolléga, a hazai és a nemzetközi jégkorong meghatározó alakja szólal meg a könyvben, ami már csak emiatt is szól a magyar hoki elmúlt harminc évéről is.

Férfinak ?lenni nem könnyű, a regény hőse ezzel a keserű igazsággal régóta tisztában van. Helyzetét az sem teszi könnyebbé, hogy évek óta olcsó akciókrimiket ír, és ellentétben népszerű főhősével, a sármos és kemény öklű zenetörténész Devon Balagannal, messzire kerüli a szakmai siker. Ezek után érthető, ha az sem dobja fel igazán, amikor kiderül, legjobb barátja Vércsetánc címmel megírta a tökéletes magyar krimit.Hősünk életére igazán ráférne már egy izgalmas fordulat, bár nem éppen az, ami következik. A Vércsetánc szerzőjét holtan találják, hősünk pedig kénytelen lesz megtapasztalni, mennyire más egy nyomozás a való életben, mint egy regény lapjain. Ahogy halad a cselekmény előre, egyre gyanúsabbá válnak megszokott élete állandó szereplői, és kiderül: súlyos titkok feketítik a kulturális élet működését finom iróniával és jó adag szarkazmussal ábrázoló regény szereplőinek közös múltját.Szathmáry István eddig elsősorban kulturális újságíróként, grafikusként, többek között a nagy sikerű Bestiarium Hungaricum egyik társalkotójaként és Lackfi János Milyenek a magyarok-sorozatának illusztrátoraként volt ismert. A Bánatos férfiak kézikönyve az első regénye.

Művész vagy, és kellemetlen a saját gázsidról tárgyalni? Szeretnél egy menedzsert, mert már nem győzöd a fellépéseid szervezését? Esetleg művészeket szeretnél képviselni, de nem tudod, mi legyen az első lépés? Ez a könyv mindezekre és még számtalan kérdésre választ ad. Hiánypótló mű, hiszen magyar nyelven eddig még nem jelent meg kifejezetten a művészmenedzsmenttel foglalkozó, a hazai viszonyokat figyelembe vevő kézikönyv.A könyv egyaránt szól leendő menedzsereknek és olyan művészeknek, akik a saját munkájukat, pályájukat szeretnék tudatosabban menedzselni. Tankönyvként, útmutatóként is használható, de emellett számos szórakoztató, a való életből merített történetet és példát is bemutat, amelyek a szélesebb közönség számára is élvezetes olvasmánnyá teszik.“A jó művészmenedzser ritka kincs, újságíróként gyakran foglaltam imába az igazán profik nevét. Ők azok, akik nemcsak megoldanak bármilyen nehézséget az útlezárás miatt ellehetetlenült interjútól a színpadon szétszakadó cipzárig, de kérdés nélkül tudják azt is, mennyit jelent egy újságíró, műsorvezető felkészülésében az épkézláb életrajz, sajtóanyag vagy a megfelelően felkészített interjúalany. Sőt: akadnak, akik azzal is tisztában vannak, kit milyen témával célszerű keresni – és milyennel nem. (Ez az újságíró mentális egészsége szempontjából például kiemelten fontos tudás!) Van egy rossz hírem: ez a könyv annyi fontos információt, gyakorlati útmutatót és konkrét példát tartalmaz, hogy ezentúl nehezen lehet majd arra hivatkozni, hogy »de hát ezt mégis honnan kellett volna tudnom?«”.Csepelyi Adriennújságíró, műsorvezető“Ez a könyv túlzás nélkül kiváló használati utasítás. Minden művésznek a zsebébe tenném, de a menedzsereknek is ajánlom. Benne van a „siker kulcsa”: amikor olvastam, tanított és szembesített azzal, hogy mennyi minden szükséges a jó együttműködéshez művész és menedzser között. Kitér az intimebb, kínosabb részletekre is, amelyekről szinte senki nem beszél, és választ ad a bennem munkáló kérdésekre. Olyan könyv, amelynek fejezeteit bármikor érdemes akár önállóan is fellapozni!”Gubik Petraszínész, énekes“Meczner Vera könyve egyszerre praktikus és szórakoztató. Bátran ajánlom nemcsak azoknak, akik maguk is ezzel a pályával kacérkodnak – ők egy jól strukturált és kifejezetten gyakorlatias tankönyvet kapnak a kezükbe –, hanem azoknak is, akik szeretnének bepillantani a művészekkel való foglalkozás néha szárnyakat adó, néha bizony kétségbeejtő, ám a legritkább esetben unalmas hétköznapjaiba. És hiába ismerem a szerzőt hosszabb ideje, mint azt bármelyikünk bevallaná, még számomra is ebből a kötetből derült ki, hogy nemcsak nagyszerű menedzser, de írónak is kiváló.”Zsoldos Dávidzenei újságíró, menedzser

"„Május 30-án a nőt vőlegénye várta a munkahelyénél, hogy hazakísérje. 17 óra után néhány perccel érkeztek a VIII. kerület Üllői út és Korányi utca sarkán lévő buszmegállóba, a mai Ludovika térhez. Figyelték, hogy Mihály nincs-e a közelben, de a férfit csak akkor vették észre, amikor hozzájuk lépett a megállóban. Mindkettőjükkel kezet fogott, aztán megkérdezte a volt feleségétől, hogy ezzel a férfival akar-e együtt élni. Az asszony igennel válaszolt, mire Mihály átkarolta a nő vállát, és – mondván, hogy beszélni akar vele – arrébb hívta. Aztán szúrt. A vőlegény a sikoltásra figyelt fel, és látta, hogy a magából teljesen kivetkőzött férfi önelégült mosollyal az arcán, szinte eszeveszettként ugrál a földön fekvő nő körül, miközben a késsel gyors mozdulatokkal saját mellkasába szurkált.” A Rémület a rendszerváltást megelőző öt évtizedben Magyarországon elkövetett köztörvényes gyilkossági ügyek közül dolgoz fel harmincat. A rendőrségi felvételekkel, korabeli újságcikkekkel és kriminalisztikai háttéranyagokkal kiegészített esetek megrázó őszinteséggel mutatják be 20. századi társadalmunk sötét oldalát. DULAI PÉTER Újságíró; Nemzeti Közszolgálati Egyetem kriminalisztika mesterszak; bűnügyi referens (Mosonyi utcai Rendőrmúzeum); PhD-hallgató (Nemzeti Közszolgálati Egyetem Rendészettudományi Doktori Iskola). Élet elleni bűncselekmények címmel Magyarországon elkövetett emberöléseket feldolgozó saját Facebook-oldalt ír és bűnügyi podcastet vezet. Ez a harmadik könyve. Az első Gyilkosság a panel tetején (2021), a második Amiért halál járt – Utolsó kivégzettek a Kádár-korszakban (2023) címmel jelent meg a Cser Kiadónál."

Bor, mámor, Provence… Azaz: egy fenét! A bor még rendben van, a mámor (hol ilyen, hol olyan előjellel) szintúgy magával ragad, a kalandok helyszíne azonban Közép-Kelet-Európa, reflektorfényből egyelőre kicsúszó, de annál több titkot és izgalmat rejtő otthonunk.Ercsey Dániel klasszikus utazó. Klasszikus, hiszen útjai nem a modern turizmus uniformizált, sokszor felszínes módján zajlanak. A térbeli helyváltoztatás mellett elmerül az időben, a kultúrában, de megnyitja személyes élettörténete privát tereit is. Nem önreprezentációra törekszik: médiummá válik, s így képessé arra, hogy minket, olvasóit is részeltesse a megtapasztalt élményekben. Az utazások apropója: borvidékek, borversenyek és borászok meghívása. Célja: a gasztronómiai és egyéb élményeken keresztül megerősíteni regionális identitásunkat, Ady és Bartók szellemében megélhetővé tenni kényszerű és felemelő együvé tartozásunkat. Így, miközben szőlők és borok, vallások és legendák, ízek és történetek nyomába ered, modern mitológiát ír, amelyben a legújabb kori ember kapcsolódási lehetőségeit is kutatja a sok száz vagy ezer éveshez.A kötet olvasható útikönyvként, esszék lazább-szorosabb fűzéreként, regionális borkalauzként, szociográfiaként és még sokféleképpen. Viszont előre jelezzük: megvásárlása esetén a heveny utazási kedvért és leküzdhetetlen kalandvágyért felelősséget nem tudunk vállalni. 

- Nem gondoltam rá, hogy hazamehetnék.- Se arra se másra. Hogy gondoljon, nem a maga dolga, Kis.- Nem gondoltam semmit.- Tudja, hogy az egész harmadik zászlóaljnak annyi? Huszonhárman maradtak.Szarba mártotta magukat az anyjuk, mikor születtek, vagy tudom is én.- Mér mond ilyet a főhadnagy úr.- Ne legyen önérzetes, nem áll jól magának. Ez is csak egy régi mese egy régi katonáról. Olyanról, mint maga. Inkább vigyázzon, hogy ne üsse meg a bokáját. Ott fogta az anyja a mártogatáskor.Az eddig meg nem írt nagy magyar háborús regényt tartja kezében az olvasó, ami az egyszerű katona sorsát követve eleveníti meg a két világháború és az ötvenhatos szabadságharc történetét, a legendás somogyi Rosseb-ezreddel az első világháború frontjain, utódalakulatával a Don-kanyarban és Budapest ostromában, majd a felkelőkkel a Corvin-közben.Horváth László Imre 1981-ben született, Pilisszentivánon él.Ez az első könyve a Cser Kiadónál.

Hogyan vált a St. Croix-i dán rabszolgakolónián született, félárva, de tehetséges szegény fiú korunk leghatalmasabb demokráciája létrejöttének egyik kulcsfigurájává? Alexander Hamilton George Washington jobbkeze és az Egyesült Államok első pénzügyminisztere lett. A periférián élő kívülállóból került a hatalom legbelső köreibe, felemelkedése egyúttal az Egyesült Államok megszületésének története is. Ebben a tényeken alapuló, ám elképzelt történetben Hamilton mellett szóhoz jut számtalan más szereplő is, aki a sorsát alakította. Elvek ütköznek vágyakkal, hűség és árulás váltja egymást, a konfliktusokat pedig háborúval és párbajjal oldják meg. Az Én alapítottam az Egyesült Államokat azonban mindenekelőtt a hatalom természetébe nyújt izgalmas és tanulságos betekintést.Hilde Susan Jagtnes 1973-ban született Pennsylvaniában, hétéves korában költöztek Norvégiába. A San Franciscó-i Állami Egyetemen államtudományi diplomát szerzett, a Dél-Kaliforniai Egyetemen pedig film- és televíziós forgatókönyvírás mesterszakot végzett. Eddig négy szépirodalmi műve jelent meg. Film- és televíziós forgatókönyveket is ír. 2017- ben a legjobb forgatókönyv kategóriában Amanda-díjra jelölték Az igazi törődés című játékfilmért.

Gyorsan kifésülöm a farkamat, asztalhoz ülök. A szüleim a konyhában vannak, kórusban köszöntenek:– Jó reggelt, Micike!Berta Ádám 1974-ben született Szegeden. Első prózakötete 37 éves korában jelent meg. Azóta írt öt regényt, tavaly jelent meg első meséje Agócs Írisz illusztrációival. Ez a harmadik novellagyűjteménye.Rövidtörténeteiben ismerősség és elvágyódás, párkapcsolatok és remények kérdései foglalkoztatják. 2020-ban – e kötet nyitódarabjáért – Hévíz Irodalmi Díjat, 2021-ben Baumgarten-jutalmat kapott.A Cser Kiadónál megjelent kötetei:A kígyó feje (2020)Magamat rajzolom középre (2021)Szöszmösz, a tündéregér (2023) 

„Miközben Kató beszélt, a királyi ügyész minden szavát és rezdülését feszülten figyelte. Még nem akart dönteni, hisz-e az asszonynak vagy sem. Azt viszont biztosan tudta: egészen pontosan kell értenie, mi miért történt azon a tragikus napon, és sokkal mélyebbre kell majd ásnia az emberi lelkekben, mint elsőre sejtette.”Az 1920-as években történt veszprémi apósgyilkosság hónapokig izgalomban tartotta az egész országot: egy harminckét éves gazdatiszt, Bárdy Géza a vasárnapi ebéd alatt váratlanul felállt, apósa mögé lépett, és fejbe lőtte.Vizler-Nyirádi Luca 1980-ban született Budapesten. Szociológus, újságíró. Első regényének alapja családi vonatkozású, igaz történet, amelynek megírását csaknem kétéves kutatómunka előzte meg. Íróként főleg pszichológiai és szociokulturális kérdésekkel foglalkozik.

A bombázó repülőgépek története az 1900-as évek elejéig nyúlik vissza. A technológia megjelenése örökre megváltoztatta a hadviselés természetét – támogatói azt állították, hogy a tömeges bombázások az ellenséges lakosság demoralizálása révén gyors győzelmet eredményeznek. Az elképzelés továbbra is él: ha a bombázók elég erősek, gyorsak és pontosak, a háborúkat gyorsan meg lehet nyerni.Az alapvetően pacifista Bjorn Berge vitatja, ám lenyűgözve szemléli ezt a megközelítést, és 30 különböző bombázó repülőgépen és az általuk végrehajtott rajtaütéseken keresztül – a London elleni Zeppelin-támadásoktól a szíriai bombázásokig – követi nyomon a 20. század történelmét. Az illusztrációkkal ellátott repülőgép-leírások mellett a szerző történelmi utazásra is hívja az olvasót: a vezérkarral tartott megbeszélésekre, a repülőgépek belsejébe és a botkormány mögé. És ami a legfontosabb: lebilincselő könyvében bemutatja az emberiség modern kori történetének sötét oldalát, Berge együttérzéssel szól a bombázó repülőgépek áldozatairól is.Bjorn Berge (1954) építész és kutató. Számos cikket és könyvet publikált az építészetről és az épületökológiáról. Előző kötete, az Eltűnt országok nyomában 2018-ban jelent meg a Cser Kiadónál.