Duna Könyvkiadó strana 2 z 14

"Nem csak igazi koronás királynékról szól ez a kötet, mert szó van benne a Hunyadi-család nagyasszonyáról, Szilágyi Erzsébetről is. Akit ugyan soha, sehol nem ültettek trónra és koronát sem illesztettek a fejére, mégis, a család számára fél évszázadon át ő volt a "királyné". A törökverő Hunyadi felesége, a kormányzó Szilágyi Mihály húga, Hunyadi László és Mátyás anyja sokat megélt, sokat látott asszony volt. De a magyar korona árnyékában éltek más nők is. A néhai Luxemburgi Zsigmond leánya, Erzsébet, aztán sorban Mátyás jegyesei és feleségei, akik közül néhányat még szinte gyermekként ragadott el a halál. És a végén a nápolyi Beatrice-Beatrix, aki félelmetes ellenfélnek bizonyult a király élete végén, és aki nem átallott még a magyar koronáért is nyúlni. Nem rajta múlott, hogy kudarcot vallott, sőt rajtavesztett..." (a Kiadó)

A sorozat újabb kötete teljes egészében egyetlen uralkodónőről szól. Arról a Mária Teréziáról, aki az egyetlen igazán hatalomképes, valóban irányító szerepet játszó, csakugyan uralkodó nő volt a magyar trónon több mint ezer év során.

"Sorozatunk híres asszonyokat bemutató ágán elérkeztünk a 18. századhoz. Csupa rejtély ez a korszak is. Ki ügyködött II. Rákóczi Ferenc kuruc táborában, műveivel lelkesítve a katonákat: Cinka Panna, a hegedűs, vagy Losárdy Zsuzsanna, a költő? Hogyan lett irodalmi téma "a lőcsei fehér asszony" dicstelen, ám fordulatos, logikai és pszichológiai "bakugrásokkal" tarkított története? Miért láthatunk ma is felemelt kézzel egy üvegkoporsóban nyugvó hölgyet a krasznahorkai várkápolnában? És jönnek az első valódi női alkotók. Petrőczy Kata Szidónia, aki lelki sérülései gyógyítására, mintegy "pszichodrámaként" használta a versírást. "Árva" Bethlen Kata, a komor és fanatikus özvegy emlékiratíró. Török Sophie, Kazinczy Ferenc felesége, aki a férjének tartott felolvasás szünetében szülte meg gyorsan gyermekét. Baumberg Gabriella, a magyar Batsányi János hányatott sorsú osztrák költőnő-felesége. Dukai-Takách Judit, aki iránt Berzsenyi Dániel plátói érzelmeket táplált volna, ha tudja egyáltalán, mi fán terem az ilyesmi... Amit ígérhetünk. Most sem fognak unatkozni." (a Kiadó)

Egy minden hájjal megkent gazfickó fondorlatos úton igyekszik jó csomó pénzt kicsikarni a gazdag bankártól. A csalárd olajüzletre azonban fény derül, és Old Shatterhand, Winnetou meg a többi híres vadász a csaló nyomába szegődik. A hegyekben megbúvó csodálatos tónál Hobble-Frank, Droll néni, továbbá a bohókásan "kenyerespajtásoknak" nevezett Sam Hawkens, Dick Stone és Will Parker segítségével diadalmaskodik az igazság.

"Egy minden hájjal megkent gazfickó fondorlatos úton igyekszik jó csomó pénzt kicsikarni a gazdag bankártól. A csalárd olajüzletre azonban fény derül, és Old Shatterhand, Winnetou meg a többi híres vadász a csaló nyomába szegődik. A hegyekben megbúvó csodálatos tónál Hobble-Frank, Droll néni, továbbá a bohókásan "kenyerespajtásoknak" nevezett Sam Hawkens, Dick Stone és Will Parker segítségével diadalmaskodik az igazság." (a Kiadó)

Az ifjú Old Shatterhand és barátja, Carpio kalandjai hosszú évek eltelte után tovább folytatódnak a Vadnyugaton. Velük van az apacsok főnöke Winnetou is. A Sziklás-hegység bércei között a hó fogságába esnek. Itt éri őket a karácsony, s közben beteljesedik szegény Carpio sorsa...

Kajmán kapitány története Európában kezdődik, majd társával a Vadnyugaton találkozunk újból.

"Sorozatunknak ebben a kötetében ismét színésznőkhöz térünk vissza, olyanokhoz, akik valóban "nagyasszonyok" voltak. Most már hozzánk közelebb álló időszakokban. Mert mi más néven illethetnénk Blaha Lujzát, a "nemzet csalogányát", aki évtizedeken keresztül egy mára már letűnt műfaj, a népszínmű szinte koronázatlan királynője volt? Vagy Jászai Marit, akiről szintén még alig-alig maradt fenn "mozgókép-felvétel" - mégis el kell hinnünk, hogy nehezen felülmúlható teljesítményt nyújtott, elsősorban tragédiák női főszereplőjeként? A másik nagy prózai színésznőt, Márkus Emíliát egyszerűen "a szőke csodaként" emlegették. Fedák Sári pedig - akit leginkább a kártyások ismernek ma is, hiszen a neve "ultiműszó" - operettek férfi főszerepeit is énekelte, miközben a népszerű színműíró Molnár Ferenc számos feleségének (és még számosabb kapcsolatának) egyike lett. És velük már el is érkeztünk a 20. századhoz! E korszak első feléből mindössze két színésznő alakját szeretnénk most kiemelni. Mindketten "sztárok" voltak már, sőt "celebek" - a szavak mai értelmében. A tragikus sorsú Bajor Gizi színpadáé, Karády Katalin pedig nem annyira a világot jelentő deszkákon, mint a filmvásznon domborított, a "végzet" kivételesen körülrajongott asszonyaként." (a Kiadó)

Régi filmekben lehet látni, amint vándorszínészek zötykölődő "ekhósszekérrel", ponyvákkal takart ócska járműveken róják az országutakat. Maguk varrják a jelmezeket, festik a díszleteket, írják a plakátokat, aki épp nem szerepel, beáll súgónak vagy kellékesnek. Ott alszanak, ahol rájuk sötétedik, kocsmákban, istállókban lépnek föl, sokszor a szabad ég alatt... Romantikus életnek tűnik, ám a valóságban egyáltalán nem volt az. Nagyon sok többé vagy kevésbé tehetséges művész vállalta ezt az életformát, amelyben a lemondás általában százszor több volt, mint az elért siker. Persze az is igaz, hogy a vándorszínészet nem mindig jelentett kóborlást - sokszor sikerült valamelyik városban "gyökeret ereszteni", és ott hosszabb időre letelepedni. Nők is járták az országot. A "hirdetésre" jelentkező első színész, Moór Anna, Kántorné és a leghíresebb Déryné Széppataki Róza. Ő még megérte, hogy az utazásokból kőszínházba kerüljön, még ott is rámosolygott a siker - valódi lételemét mégis a vidéki fellépések jelentették. Aztán ott volt Schodelné Klein Rózsi, az első operaénekesnő, akiről kevesen tudják, hogy az ő produkciójának emlékét őrzi a Normafa. Későbbi életét és pályafutását egy nagy szerelemnek áldozta föl. Hollósy Kornélia egy dúsgazdag örmény "nábob" lányából lett az egyik legnépszerűbb énekesnő. Laborfaly Rózát akár a „múzsák” kötetben is tárgyalhattuk volna, hiszen Jókai Mórral kötött házassága legalább olyan érdekes és fordulatos, mint a hölgy színpadi pályafutása. Bulyovszky Lilla előle menekült el nemcsak a Nemzeti Színházból, hanem az országból is, és lett "majdnem világhírű". Végül Prielle Kornélia, akit fiatalon Petőfi akart elvenni, de ő egy olyan színésztársát választotta, akivel "se vele, se nélküle" házasságba jutott: elvált tőle, majd újra hozzáment. A Nemzeti Színházban ő kapta meg először az "örökös tag". Ekkoriban kezdődött a balett is, a mára már csaknem ismeretlen Aranyváry Emíliával, aki balerina volt és koreográfus. Aztán úgy 40 éves kora körül egyszer csak megmagyarázhatatlan módon eltűnt, nyoma veszett - máig se derült ki, mi történt vele... Sorsok pályaképek, titkok, legendák Thália korai "papnői körül".

"Tizenöt asszony, tizenöt élet. Közös jellemzőjük, hogy mindegyik sorsa erősen összekapcsolódott egy-egy Habsburg német császár és magyar király személyével. Spanyol, lengyel, német nőkről van szó, akik között csak egyetlen egy lehetett a felesége egy magyar királynak - az összes többi uralkodó, aki felbukkan e könyv lapjain, mind Habsburg. A hölgyek sorsa ritkán volt irigylésre méltó. Hiába születtek és éltek gazdagságban, kényelemben, pompában, sőt luxusban - kinek rossz férj jutott, kinek életét más bajok árnyékolták. Volt, akinek nem lehetett gyermeke, és ilyenkor bizony a luxus és a pompa sem segít. Volt, akit férje nemcsak megcsalt, de meg is fertőzött. Akadt, aki csak lányokat szült, akadt, aki kemény ellenfelekre lelt a császári udvarban és fél életét tölthette az intrikák kivédésével. Volt királyné, aki pestis és török elől volt kénytelen menekülni, és volt, aki a fél kontinensen keresztül utazott azért, hogy férjhez mehessen. Jó, ha tudjuk: ezek a ma már jobbára elfeledett, vagy igazán soha meg sem ismert nők - magyar királynék voltak." (a Kiadó)

Fekete Musztáng, a ravasz, rettegett komancs főnök, a „prérivadászok hóhéra” egy vasútépítő telepet készül megtámadni. Egy füst alatt gyűlölt ellenségeit, Old Shatterhandet és Winnetout el is szeretné fogni. Hogy ujjong majd a komancsok törzse, ha kínzócölöpön látja őket! Vajon sikerül-e neki? Sok izgalmas kalandot él át, sok titkos tervről, cselről, rajtaütésről, győzelemről és vereségről értesül az olvasó, amíg a regény végére érve, megtudja. Fordító: Ossik János

"Kádár János 1912. május 26-án született. Az adatai alapján merészelek elmélkedni a könyvem elején, mivel száz év már nagy idő, még történelmi mércével is számon tarthatjuk. Különben is, a könyveim hatására (Vállalom; Visszanézve; Az én rendszerváltásom; Kádár élt... 1. 2. 3. kötet) sok olvasótól kérdéseket kaptam, amelyekre illik válaszolni. A kérdéseket nem ismétlem, csak a válaszaimat foglalom összefüggően írásba a könyvben. Fontos és számomra élményt jelentett, hogy a történelem igencsak foglalkoztatja a magyar olvasót. Aki átélte a közelmúltat azért, hogy mit mond róla az egészet megélő szemtanú-történész, no meg az éppen regnáló politikai kurzus, és annak kiszolgáló kommandója. Az ifjak pedig kíváncsiak, hogyan éltek a szüleik, a nagyszüleik, akiket szeretnek, becsülnek, kölcsönösen. Mégis, mi a véleményük arról az időszakról, az átélt élményekről. Különben is egyre inkább nyakon öntik, ha akarja, ha nem, a Trianoni traumával, és a Kádár-rendszer átkozásával. Ami akkor is, és ma különösen zsákutca! Vagy valami tehetetlenséget próbál takargatni? Ezért akar mást is látni, olvasni. Megkísérlem kiszolgálni:" (a Szerző)

"Az idő őrli az éveket, percekből lesz a végtelen, és minden úgy pereg, mint malomban a liszt. Az íróknak az a dolguk, hogy ezt a száguldást megragadják, és a szavak segítségével örökre megállítsák. Ez olyan, mint amikor a sebesen zúgó folyó nulla fok alatt lelassul, majd megáll, mintha fagyhalált szenvedne, pedig él. Azt tartja a fáma, hogy nincs régebbi egy tegnapi újságnál. Lám, a modernkor ezt is felülírta, s alaposan megcáfolta, hiszen a mai újság is régi, mondjuk az internet hírszolgálatához képest. A világ kezdi az egyidejűségét élni, sőt, talán a hírek olykor megelőzik a valóságot is. Ezért döntöttem úgy, hogy "befagyasztom az időt, megállítom az eseményeket". Remélem, hogy az így megdermesztett írásaim egy kort tükröznek, és megörökítenek. Mert ha nincs emléke a múltnak, akkor jövő sincs." (a Szerző)

"Tizenegy asszony, tizenegy uralkodófeleség élete és sorsa. Mindnyájan az Árpád-házi királyok korai korszakában éltek. Közülük csak ketten voltak magyarok, és mindkettőt Sarolt(ának) hívták. Tízen jöttek német földről, Velencéből, a görög Bizáncból, lengyel királyságokból, orosz fejedelemségekből, még Szicília szigetéről is. Volt, aki szinte véletlenül került ide, és akadt, aki sok évtizedet töltött el hazánkban. Nem egy közöttük itt fejezte be életét. Akadt az előkelő hölgyek között pénzügyi zseni, aki rendbe tette volna az ország már akkor is kusza anyagi ügyeit, ha hagyják kibontakozni. Volt, aki az egyházszervezés terén aratott diadalokat, és volt olyan, aki számára ez a föld éppen olyan idegen maradt, amilyen volt érkezése napján. Asszonyok, akik jóban-rosszban kitartottak magyar férjük és királyuk mellett. Asszonyok, akik kalandnak fogták fel a magyarországi életet, és olyan is akadt, akit férje hűtlenséggel vádolt és elűzött. Volt köztük sugárzó szépség, aki daliás, ámde még szegény, ismeretlen és száműzött leendő férjébe első pillantásra beleszerelmesedett, és olyan is, akit politikai kényszerházasság alanyaként, gyermekként adtak hozzá utálatos, öreg, nem-szeretem férjéhez. Tizenegy nő, tizenegy élet, és egyik sem volt unalmas." (a Kiadó)

"Aki még soha nem olvasott bele a magyar királynék történetébe, nem is sejti, mennyi izgalmas "sztori" lapul a krónikákban. Ármány és szerelem minden mennyiségben! Olvashatunk kegyetlen királynéról, aki férje helyett tömeggyilkosságot szervez kínos pontossággal és könyörtelenül. Akadt az Árpád-házi magyar királyok feleségei között olyan, aki a "világ végéről", spanyol tájakról érkezett és tágra nyílt szemmel nézte ezt az országot. Jöttek a feleségek Kis-Ázsiából, jöttek Itáliából, francia, lengyel és német földről. Volt közöttük ártatlan leányka, szinte még gyermek, és akadt sokat látott özvegy. Volt, akit ez a frigy a magyar királlyal élete végéig tartó búskomorságra, majd kolostori életre ítélt, és volt, aki a puszta életét mentve, álöltözetben és terhesen volt kénytelen elmenekülni innen, különben halál várt volna rá. Volt, aki tíz gyermeket szült királyi férjének és volt, aki elszabotálta a teherbe esést, hogy átjátszhassa a trónt a maga dinasztiájának. Nagy emberi tragédiák sejlenek fel a történetek mögött." (a Kiadó)

A Duna International Könyvkiadó gondozásában még 2004-ben jelent meg ez könyv az egyik legismertebb és legnépszerűbb magyar színészről, Garas Dezsőről. A bővített kiadásban szerepel két interjú a színészóriással, amelyekben összegzi pályafutását. A könyv Garas Dezső életét, munkásságát öleli fel a kezdetektől napjainkig. Pályatársak, barátok, ismerősök nyilatkoznak a művészről, de ő maga is interjút ad a könyvben.