Duna Könyvkiadó strana 6 z 14

"Két nő, két királyné, két Erzsébet. Az egyik az első francia-olasz nápolyi Anjou-királyunk. Károly Róbert lengyel felesége. Északról jött és a férje mellett átélt gyilkos merényletet, szült neki fiúkat, utazott helyette Európa-szerte mint diplomata, és a végén túlélve férjét, még fiát, a második Anjout, Nagy Lajos is segítette uralkodni. A második feleség délről jött, bosnyák volt (nem szerb, mint többen hiszik). Kislányként került férje mellé, tizenhat évig nem szült gyermeket, aztán három lányt hozott a világra. Amikor a férje meghalt, szeretőjével saját politikai karriert kezdett építeni - "királynő" lett ebben a sokat látott országban. Káoszba döntötte hazáját, kitervelt és megvalósított egy királygyilkosságot, amiért aztán nem sokkal később drámai körülmények között maga is az életével fizetett." (a Kiadó)

Erzsébet királynénak a mai napig valóságos kultusza van Magyarországon. Hihetetlenül mély, maradandó emléket hagyott maga után. Megannyi viharon keresztül, idestova százötven éve még mindig él az emberek emlékezetében „Sisi”, és bár a legtöbben csak néhány jellegzetességet szoktak említeni róla, azt mindenki tudja - úgy tudja -, hogy a magyarok nagy barátja volt. S talán a legszebb magyar arisztokrata férfi szerelme? Ebből a könyvből azonban sokkal többet is megtudhat az olvasó. Fény és árnyék váltakozik, igaz történetek és tévhitek tárulnak elénk. Erzsébet, az asszony, a feleség, talán a szerető; a gondolkodó, az egészség bajnoka, egy másféle élet megszállottja - és még tucatnyi alakban bukkan fel előttünk. Az is mind ő volt.

"Nem csak igazi koronás királynékról szól ez a kötet, mert szó van benne a Hunyadi-család nagyasszonyáról, Szilágyi Erzsébetről is. Akit ugyan soha, sehol nem ültettek trónra és koronát sem illesztettek a fejére, mégis, a család számára fél évszázadon át ő volt a "királyné". A törökverő Hunyadi felesége, a kormányzó Szilágyi Mihály húga, Hunyadi László és Mátyás anyja sokat megélt, sokat látott asszony volt. De a magyar korona árnyékában éltek más nők is. A néhai Luxemburgi Zsigmond leánya, Erzsébet, aztán sorban Mátyás jegyesei és feleségei, akik közül néhányat még szinte gyermekként ragadott el a halál. És a végén a nápolyi Beatrice-Beatrix, aki félelmetes ellenfélnek bizonyult a király élete végén, és aki nem átallott még a magyar koronáért is nyúlni. Nem rajta múlott, hogy kudarcot vallott, sőt rajtavesztett..." (a Kiadó)

"Sorozatunk jelen kötetében a magyar olvasó számára talán kevésbé ismert királylányokról olvashatnak. Pedig kötetünk két főhősnője Kinga, IV. Béla legidősebb lánya, illetve Hedvig, Nagy Lajos legkisebb gyermeke Lengyelországban nagyon is híresek lettek: a lengyelek nemcsak nagyasszonyaiknak, hanem nemzeti szentjeiknek is tartják őket már évszázadok óta. Annak ellenére is, hogy formálisan csak a lengyel pápa, II. János Pál avatta szentté őket a legutóbbi években. Aztán következnek a magyar királyok unokái, dédunokái, olyan asszonyok, akik már csak részben voltak magyarok. Az őket befogadó országok - Csehország, Skócia, Portugália - annyira magukénak érezték, érzik, hogy magyar eredetükről csak kevesen tudnak. Nemcsak róluk olvashatnak majd, hanem az országokról, ahol és az emberekről, akik között éltek - szokásokról, érdekességekről, nevezetességekről." (a Kiadó)

"19. századi híres írók, művészek életének fontos nőalakjairól szólunk e kötetben. Olyan nőkről, akik alapvetően befolyásolták annak a férfinak az életét, akik kötődött hozzájuk, aki a közelükben élt. Nemcsak a címben szereplő néhányukról, hanem "múzsák" egész soráról, körülbelül egy tucatnyiról. Voltak, akik elérhetetlen szerelemnek bizonyultak. Tudta-e a kedves Olvasó, hogy Csokonai Lillája református papnéként fejezte be az életét? Hogy Vajda János méltatlan szerelme, Gina cirkuszi műlovarnő lett? Másoknál a szerelem házassághoz vezetett, vagy éppen ellenkezőleg: maga a házasság szította föl a szerelmet. Érdemes megemlékezni azokról az alig emlegetett asszonyokról is, akik az otthon melegét, a szükséges hátteret biztosították, a biztonságot nyújtottak férjük életéhez, munkájához." (a Kiadó)

"Ne ijessze el a kedves Olvasót, ha kötetünk szereplőinek többségét nem ismeri. Beethoven állítólagos szerelmének, Brunszvik Teréznek, a róla elnevezett jó nevű gimnázium után Veres Pálnénak vagy az első magyar orvosnő Hugonnai Vilmának a neve talán még csak-csak ismerősen cseng egyeseknek, de ki hallott az iskolaszervező Karacs Terézről vagy Zirzen Jankáról, a sumer-magyar rokonság mellett kardoskodó régész Torma Zsófiáról, a Tátra tetejére millenniumi emlékművet állító hegymászó Egenhoffer Terézről vagy az Afrika ismeretlen területeire elsőként eljutó Sass Flóráról? Talán már ebből a hosszú kérdő mondatból is kiderül: érdekes, izgalmas női életutak szerepelnek a kötetben. Ismertebb személyeké, illetve mára elfeledett nőké, akik a 19. században valamilyen területen igyekeztek "letenni az asztalra" valamit. Ez pedig egyáltalán nem volt könnyű még ebben a korszakban sem, hiszen még akkor is parázs viták folytak arról, érdemes-e egy nőt egyáltalán taníttatni, vagy untig elég, ha "annyit tud, hogy beálljon az eresz alá, ha esik az eső"..." (a Kiadó)

"A dolgunk könnyű, ugyanakkor nehéz. Kötetünk esetében ez nem önmagát kizáró állítás. A magyar női sportsikerek krónikájáról, kiemelkedő sportteljesítményeket nyújtó magyar hölgyek pályafutásáról van szó. Hogyan „termelődtek ki” a szinte tornázgatni, úszogatni is alig merő lányokból, asszonyokból - szinte néhány évtized alatt!- legkiválóbb versenyzőink, bajnokaink. Eddig könnyű a feladatunk. Annyi területet kell viszont áttekinteni -a nem olimpiai sportágak körében is-, hogy a szándék megvalósítása rögtön nehézzé válik. Az olvasó megismerkedhet az 1900-as évek elejének mára már feledésbe merült, de akkor világbajnok (!) nőalakjaival: Kronberger Lilivel, Méray-Horváth Opikával és másokkal. Szó lesz az első magyar olimpiai bajnoknőkről: a vívó Elek Ilonáról és a magasugró Csák Ibolyáról - természetesen sportágaikkal együtt. De találkozhatunk a kötetben legendás úszókkal, pingpongozókkal, a legeredményesebb női teniszezőnkkel, Körmöczy Zsuzsával, továbbá kézilabdásokkal - sőt még golfozókkal is. Egy időbeli korlátot viszont kellett szabni az utóbbi évtizedek sportsikereire, ez pedig a múlt század hatvanas éveinek közepe. Ezért nem kerültek a könyvbe például a női kajakosok, pedig ez az egyik legsikeresebb női szakág az utóbbi évtizedekben. Egy nyári olimpia évében -mint az idei- talán még a nem kifejezett sportrajongónak is jól esik visszatekinteni a régi magyar sikerekre. Próbáljuk mindezt a laikus szemével nézni - hiszen e könyv szerzője maga is ennek számít ezen a területen..." (a Kiadó)

Ebben a könyvben egyik-másik „sztori” olyan, hogy szinte filmforgatókönyvért kiált. Egyre-másra bukkannak fel olyan nők és férfiak, akik élete kész kalandregény. A két király, egyben két fivér összesen háromszor nősült, és egyik házasság érdekesebb, tragikusabb volt, mint a másik. A három hölgy közül ugyan csak egyik lett végül magyar királyné is, de a két fivér - mindketten magyar királyok - egyike már megjárta a poklot, míg a másik tizenhat gyermekével (!) és népes szerető-gárdájával a történet végén csak felsétált a trónhoz és ráült, minden erőfeszítés nélkül. Ott álltak mellettük, mögöttük a nők. Asszonyaik, szeretőik, elviselhetetlen boszorkányok vagy éppen csodálatos lények...

A legtöbbünket izgatja, hogy vajon kik vagyunk, honnan jövünk, kik lehettek az elődeinknek? Megyeri Árpádot is hajtja a kíváncsiság, és kutatni kezdi a családja történetét. De meddig láthatunk hátrafelé: száz év? Háromszáz? Vagy akár még távolabbra?... És míg főhősünk a titokzatos fenyegetések ellenére egyre mélyebbre ás az időben, a regényíró ezer év magyar históriájából mesél történeteket - amelyek váratlanul összekapcsolódnak a családtörténeti kutatásokkal! A valóságot a fikciótól csak nehezen megkülönböztetve a honfoglalókkal fürkésszük a pesti Dunapartot, majd jelen lehetünk azon a temetésen, amelyen elhangzott a Halotti Beszéd, menekülünk a tűzvész által elpusztított Isztambulból, vagy a székely szombatosok elárasztott falujában járunk, s közben magunk ismerjük fel azokat a megdöbbentő kapcsolódási pontokat, amelyekről a főszereplő még nem is tud! Az olvasó összefüggésekre való rácsodálkozás, egy-egy különös mozdulat, egy jellegzetes gesztus, vagy egy szokatlanul mélykék szempár genetikai nyomon követése, a hihetetlen, misztikus kapcsolatok felfedezése a főszereplőnek nem adatik meg - csak az olvasónak...