Duna Könyvklub strana 2 z 2

Kakpuszta történeteit el kell mesélni, meg kell ismertetni az olvasóval. Palkovics György novelláskötete egy olyan világnak állít emléket, amely a történelem malmain szertefoszlott, a semmibe veszett. Az elbeszélések szerzõje Belsõ-Somogyban született, itt élte gyermekkorát, itt érett felnõtté. Szülõfaluja, Kakpuszta a magyar paraszti létforma esszenciáját hordozta, s ez olyan élményszerûen tárul elénk a könyv lapjain, hogy szereplõit közeli ismerõsnek érezzük, és velük együtt éljük át, hol mosolyogva, hol könnyeinkkel küszködve sorsuk fordulóit. Az íróból katartikus tisztasággal kívánkoznak ki ezek a történetek. Szeretni való emberekrõl mesél, megõrzött gyermeki szeretettel, gördülékeny stílusban, ízesen anekdotázva. S miközben a paraszti világról elemi erõvel adja át fiatalkori élményeit, és a néprajz, a kultúra, a földmûvelés, a vadászat területeirõl is sok mindent megtudunk, tanúi leszünk egy formátumos személyiség kibontakozásának. Ízig-vérig magyar történet, megkapóan tiszta és fergetegesen mulatságos. Családrege, szerelem, háború, helytörténet, gyönyörû természeti képek. Letehetetlen olvasmány. ? Dr. Torda István mûvelõdéstörténész

Ez a könyv a kabaréról szól. Az utolsó pesti kabaréról, a Mikroszkóp Színpadról, születésétõl haláláig. Úgy is mondhatnánk, a Kádár-korszaktól az Orbán-korszakig. Negyvennégy év színháztörténete. Egyetlen kabaré sem élt kis hazánkban ilyen sokáig, csoda, hogy eddig is kihúzta. Három korszak, három igazgató: az alapító színházcsináló Komlós, az univerzális szaktekintély Marton, a Martonistálló feltalálója, és a kecskeméti táncos-komikus Sas. Külön fejezet a Mikroszkóp Színpad állócsillaga, Hofi Géza, és a róla elnevezett hofibolygó. Olvashatnak történetet a betiltott pápáról, mint színdarabról, a titkosszolgálati jelentéstõl a bemutatóig, Grósz Károlyról és a nyugatnémet géppisztolyokról, soha nem hallott sztorik közvetlenül a szemtanútól.

Vannak, akik gyulölnek, de tudom, hogy sokan szeretnek. Ezt elfogadtam, nincs ezzel semmi gond. Még 1971-ben kerültem a televízióhoz, és olyan szerencsém volt, hogy az 1972-es müncheni olimpián már dolgozhattam. Úgy jöttem haza Németországból, hogy az újoncból ismert tévériporter lett. Mindent a sportnak, a televíziónak köszönhetek, és hálás vagyok ezért. Talán még egy könyvet szívesen írnék, ez motoszkál bennem. Nem tudom, lesz-e rá idom...

Sok új szereplovel ismerkedünk meg a szerzo ezen muvében. Többek között a híresen jó lövo, biztos kezu Old Surehanddel, a távoli Nyugat meghatározó egyéniségével és ? a történetünk idején már idos ? Old Wabble-lel, a cowboyok egykori királyával. Részesei lehetünk a nagy vadász kiszabadításának a vérszomjas vörösök fogságából. Ám alig hogy biztonságos távolságra kerülnek, máris belecsöppennek a Llano Estacadón dúló indián háborúba. Két, örökös villongásban élo törzs, az apacs és a komancs csapnak össze, életre-halálra. Azonban ezúttal is elmarad az esztelen vérengzés, hiszen Old Shatterhand színrelépésével a békepárti, emberbarát szemlélet gyozedelmeskedik. Jefferson Cityben, Thick anyó ?szállodájában? esténként egymást követik az érdekes, kalandos elbeszélések. Sokan, sokféleképpen írják le a helyszint, a szereploket, a gyakran hasonló eseményeket. Ezekbol egy titokzatos gonosztevo, egy mindenre elszánt bandita alakja rajzolódik ki. O a ?tábornok?? A jók, az igazak bünteto csapatot szerveznek ellene Old Shatterhand vezetésével. Hamarosan Winnetou is csatlakozik és késobb még valaki: egy rejtélyes, magányos indián? Old Wabble mindvégig elottük lovagol. A ?Gonosz? szolgálatába állt, önmagával meghasonlott, jobb sorsra érdemes embernek ez az útja tragédiához vezet. Elhagyva Jefferson Cityt, utunk során káprázatos helyeken barangolunk. Bejárjuk a Sziklás-hegység legszebb tájait és izgalmas kalandokat élünk át hoseinkkel, mígnem a messzi távolban feltunik a Devil?s Head komor sziklatömege?

Ki is vagyok? Egy név? A tanulmányaim, a diplomák? Vagy a szerepeim", amelyeket utam során rám szabott az élet? Talán egy holnapi szerep? Egy arc? De melyik? A riadt szemû gyermek? Az útját keresõ kamasz? A nõ? Az anya? Vagy amelyikre barázdákat szánt majd az idõ? A változás vagyok. A tegnap emlékei, a jelen történései, a holnap ígéretei formálnak szüntelenül az utolsó történésig, az utolsó képig..." Bús Anikó

Eredetileg úgy terveztem, hogy Kádár élt? címû könyvem második kötetének alcíme a következõ lesz: Munkatársa voltam. A bemutatókés dedikálások során aztán beszélgettem az olvasókkal, és ? megtisztelõ módon ? többen biztosítottak róla, hogy igen várják a folytatást. Meglepetésemre sokan érdeklõdtek a leendõ alcím iránt. Mikor megosztottam velük elképzelésemet, mindig ugyanaz volt a reakció, az elsõ kötet alcímének ?folytatását? javasolták. Kis gondolkodás után igazat adtam nekik. Így lett a végsõ változat: ?az velünk van! - Berecz János

Négy világbajnoki csapat arany és egy csapat olimpiai bajnokság, mindez hatévi veretlenségbe, sõt verhetetlenségbe ?csomagolva? ? akár egész életére elég siker lehetne egy embernek? De nem dr. Móna Istvánnak, aki fontos és erõs láncszeme volt a Balczó?Móna?Török legendás öttusa-triónak, majd hihetetlen energiája nagy részét - a civil ügyvédsége mellett - az öt közül csak az egyik sportágra, a vívásra fordítva az egész magyar vívósport utóbbi húsz évének legsikeresebb menedzsere lett: belevéve Nagy Tímea aranyait is! A fölöslegbõl pedig megírta ezt a könyvet?

Saját vallomásai és mások emlékezete állítja össze azt a friss szellemû Faludy portrét, amelyet most az olvasó a kezébe vehet. Aki egyetlen sorát sem olvasta, az is tudja: Faludy György neve szinte eggyé forrt Villonéval, akinek verseit õ tette népszerûvé a 20. század Magyarországán. Szabadságszeretõ szelleme nemcsak a középkori francia költõvel rokonítható, hanem Petõfi Sándorral is. Mindkettejük életének vezérfonala: a szabadság és a szerelem. Humora, bölcsessége még a recski szenvedések idõszakában sem hagyta cserben. Önmagáról e könyvben tabuk nélkül beszél. Nyíltan vállalja a szép iránti rajongását, testesítse meg azt férfi vagy nõ...

Ez is egy elkésett üzenet. Ezt a levelet már egy Rólad szóló könyvben írom – őszinte szerelmünk története ez, amely átüt majd a papíroson, és ez a papíros valamiképpen beborítja a cinizmus mérhetetlen mennyiségű papírhalmazát. Sok barátod volt, mostanra kiderült. Holnapra kevesebben lesznek. Mert Te tudod a legjobban, ahogy Hollywoodban mondják: „a show-nak menni kell”. Ez a könyv egy emlék Rólad, rólunk. Jó éjszakát, kicsi Györgyi! Tudom, nem hittél Istenben, és Te is tudtad, hogy én viszont igen. Legyen ez egyszer nekem igazam! Előrementél, a túlparton majd találkozunk. A történet folytatódik tovább, reményeim szerint az örökkévalóságig. Ölellek, Te buta, buta Kislány! A Te buta, buta kicsi fiúd: Dani

Showman volt? Bohóc volt? Musorvezeto volt? Televíziós személyiség volt? Zongoramuvész volt? Színész volt? Élt vagy játszott? Szórakozott vagy szórakoztatott? Az élet nagy gyoztese volt, egy korszak meghatározó személyisége, hose, vagy az élet egyik nagy vesztese, tragikus hose, elbukott hérosza? Ki volt Antal Imre? Róla beszélnek pályatársai, barátai, ismerosei. Galambos Lajos, Havas Henrik, Horváth Ádám, Juszt László, Kepes András, Kocsis Zoltán, Ómolnár Miklós, Pécsi Ildikó, Rózsa György, Sas József, Selmeci Tibor, Szilágyi János, Szinetár Miklós, Vágó István, Vitray Tamás.

Nem született forradalmárnak, még lázadónak sem. Színésznek született, akit azonban éppen akkor nem engedtek játszani, amikor a legfontosabb lett volna... Józan volt ez orült világban. S ha mégis orültnek látták ellenzoi, és betegnek az ot valóban féltok, csak annyira volt betegnek mondható, amennyire Hamlet királyfi, aki a szellem kituzte célja érdekében játszotta a bolondot a királyi udvarban.

Sok új szereplovel ismerkedünk meg a szerzo ezen muvében. Többek között a híresen jó lövo, biztos kezu Old Surehanddel, a távoli Nyugat meghatározó egyéniségével és ? a történetünk idején már idos ? Old Wabble-lel, a cowboyok egykori királyával. Részesei lehetünk a nagy vadász kiszabadításának a vérszomjas vörösök fogságából. Ám alig hogy biztonságos távolságra kerülnek, máris belecsöppennek a Llano Estacadón dúló indián háborúba. Két, örökös villongásban élo törzs, az apacs és a komancs csapnak össze, életre-halálra. Azonban ezúttal is elmarad az esztelen vérengzés, hiszen Old Shatterhand színrelépésével a békepárti, emberbarát szemlélet gyozedelmeskedik. Jefferson Cityben, Thick anyó ?szállodájában? esténként egymást követik az érdekes, kalandos elbeszélések. Sokan, sokféleképpen írják le a helyszint, a szereploket, a gyakran hasonló eseményeket. Ezekbol egy titokzatos gonosztevo, egy mindenre elszánt bandita alakja rajzolódik ki. O a ?tábornok?? A jók, az igazak bünteto csapatot szerveznek ellene Old Shatterhand vezetésével. Hamarosan Winnetou is csatlakozik és késobb még valaki: egy rejtélyes, magányos indián? Old Wabble mindvégig elottük lovagol. A ?Gonosz? szolgálatába állt, önmagával meghasonlott, jobb sorsra érdemes embernek ez az útja tragédiához vezet. Elhagyva Jefferson Cityt, utunk során káprázatos helyeken barangolunk. Bejárjuk a Sziklás-hegység legszebb tájait és izgalmas kalandokat élünk át hoseinkkel, mígnem a messzi távolban feltunik a Devil?s Head komor sziklatömege?

Kivel lesznek legédesebbek pásztoróráink? Kit tartsunk távol hálószobánktól? Csapodár-e vagy hûséges a partnerünk, gyengéden ölel, vagy gyors lerohanással kerít hatalmába? És hogyan viseli el, ha netán mi lépünk félre? Milyen a szexuális stílusa? Hamar ráun-e bájainkra, vagy maradandóbb értékeinkért (is) szeretne?

Az írások hangulata Csáth Géza, Hajnóczy Péter és Géczi János világát idézi, XXI. századi, katarzisra törekvõ, optimista, de nem mindig feloldozó történetvezetéssel, néhol meglepõ megoldásokkal, de mindig egyértelmûen a kor - napjaink - éles kritikájával. A nõi perspektíva igen hangsúlyos - de nem kizárólagos - mégsem beszélhetünk "nõi irodalomról". Késõ esti olvasmány, de ügyeljünk arra, hogy mindig érjünk az adott történet végére elalvás elõtt, különben - feloldozás híján - nehéz éjszakánk lesz.

A szerzõ jelenlegi elsõ kötetében kb. tíz év, látótávolságból összegyûjtött eseményeit saját tapasztalataival, meggyõzõdésével kiegészítve osztja meg az olvasóval, míg második kötete annak a tizenhét évnek a hiteles összefoglalása, amikor ?testközelbõl? munkatársa volt Kádár Jánosnak. Fontosnak tartotta, hogy megszólaljon, és mint talán a ?leginkább hiteles élettanú, valljon a valóságos, a létezett, az élt Kádár Jánosról.?