Duna Könyvklub strana 2 z 2

Fil életútja mózesi módon kezdõdik, amidõn szülei csecsemõként egy kosárban Dominus Domno, Admiratio város agglegény orvosának küszöbén hagyják. Domno felneveli az ifjú Filt, aki húsz éves korára szerelembe esik tejtestvérével, Hadassával. Ám éppen szerelmük kiteljesedésének napján megjelennek Fil vér szerinti szülei, akik egy cirkusznál dolgoznak. Fil, engedelmeskedvén feltámadó, az ismeretlen megismerése utáni vágya vonzerejének, elhagyja Domnót és Hadassát, s elmegy szüleivel. Deludo, a cirkusz igazgatója sötét gonosztevõ, aki a cirkuszt alantas terveinek eszközéül használja. Fil a cirkuszban megismerkedik a gyönyörû kötéltáncosnõvel, Bettyvel, akivel egymásba szeretnek. Fil ekkor szörnyû morális válaszút elé kényszerül: engedjen-e vágyának, mely a gyönyörû Bettyhez húzza szívét, vagy tartsa meg Hadassának tett fogadalmát, és térjen vissza Admiratióba? Fil 25 évet átölelõ, kalandoktól hemzsegõ, tragédiák sorával átitatott élettörténete alatt mindvégig csupán áldozata önnön sorsának, nem õ alakítja azt. Mi az ára az egyén boldogságának, és megéri-e küzdeni, teszi fel a kérdést a szerzõ, amidõn számtalan módon festi meg egy szenvedõ fiatalember kétségektõl, és elfojtani kényszerült vágyaktól feszülõ lelkének megannyi érzelmi húrját.

Eredetileg úgy terveztem, hogy Kádár élt? címû könyvem második kötetének alcíme a következõ lesz: Munkatársa voltam. A bemutatókés dedikálások során aztán beszélgettem az olvasókkal, és ? megtisztelõ módon ? többen biztosítottak róla, hogy igen várják a folytatást. Meglepetésemre sokan érdeklõdtek a leendõ alcím iránt. Mikor megosztottam velük elképzelésemet, mindig ugyanaz volt a reakció, az elsõ kötet alcímének ?folytatását? javasolták. Kis gondolkodás után igazat adtam nekik. Így lett a végsõ változat: ?az velünk van! - Berecz János

A szerzõ jelenlegi elsõ kötetében kb. tíz év, látótávolságból összegyûjtött eseményeit saját tapasztalataival, meggyõzõdésével kiegészítve osztja meg az olvasóval, míg második kötete annak a tizenhét évnek a hiteles összefoglalása, amikor ?testközelbõl? munkatársa volt Kádár Jánosnak. Fontosnak tartotta, hogy megszólaljon, és mint talán a ?leginkább hiteles élettanú, valljon a valóságos, a létezett, az élt Kádár Jánosról.?

Kiválasztott volt. Mélyrõl jött gyermek, aki elhozta nekünk az aranyhegyet. Magától értetõdõen akár egy kör. Egyszeri és megismételhetetlen. Száz évben egyszer születik egy ilyen sportoló. Úgy érkezett, mint a hullámverés. Láttuk õt magasra csapódni a sziklafalon, féltve, szeretve és csodálva benne mindazt, ami mi is lehettünk volna, és már soha többé nem lehettünk. Élete példázat... ragyogás, amelynek napja és napjárása ismeretlen.

Négy világbajnoki csapat arany és egy csapat olimpiai bajnokság, mindez hatévi veretlenségbe, sõt verhetetlenségbe ?csomagolva? ? akár egész életére elég siker lehetne egy embernek? De nem dr. Móna Istvánnak, aki fontos és erõs láncszeme volt a Balczó?Móna?Török legendás öttusa-triónak, majd hihetetlen energiája nagy részét - a civil ügyvédsége mellett - az öt közül csak az egyik sportágra, a vívásra fordítva az egész magyar vívósport utóbbi húsz évének legsikeresebb menedzsere lett: belevéve Nagy Tímea aranyait is! A fölöslegbõl pedig megírta ezt a könyvet?

A Futballgyilkosok címû könyv egy elképesztõen merész vállalkozás. Szerzõje vette a bátorságot, és leereszkedett a magyar labdarúgás mocskába, oda, ami az egyszerû szurkoló számára elérhetetlen volt eddig. Benkõ Gábor most elhúzza a magyar foci titkait eltakaró függönyt, és szemérmetlenül bemutatja az olvasóknak a fogadási csalás ? más néven bunda ? hátterét. A könyv szereplõi elsõ ránézésre hétköznapi figurák. Elegáns klubvezetõk, szimpatikus edzõk, profi focisták. A színfalak mögött azonban közönséges csalók ezek az emberek, akik amellett, hogy a pályáktól messze fegyverrel mászkálnak és kokaint szívnak, súlyos milliókért úgy adják-veszik a meccseket egymás között, mintha a piacon lennének. Benkõ Gábor könyvével egy hadiösvényre lépett. Kényes témákat feszegetõ, kritikus tollú újságíróként korábban sem számított a hazai labdarúgó-társadalom kedvencének, de azzal, hogy megírta a Futballgyilkosokat, minden eddiginél több ellensége lesz.

Kakpuszta történeteit el kell mesélni, meg kell ismertetni az olvasóval. Palkovics György novelláskötete egy olyan világnak állít emléket, amely a történelem malmain szertefoszlott, a semmibe veszett. Az elbeszélések szerzõje Belsõ-Somogyban született, itt élte gyermekkorát, itt érett felnõtté. Szülõfaluja, Kakpuszta a magyar paraszti létforma esszenciáját hordozta, s ez olyan élményszerûen tárul elénk a könyv lapjain, hogy szereplõit közeli ismerõsnek érezzük, és velük együtt éljük át, hol mosolyogva, hol könnyeinkkel küszködve sorsuk fordulóit. Az íróból katartikus tisztasággal kívánkoznak ki ezek a történetek. Szeretni való emberekrõl mesél, megõrzött gyermeki szeretettel, gördülékeny stílusban, ízesen anekdotázva. S miközben a paraszti világról elemi erõvel adja át fiatalkori élményeit, és a néprajz, a kultúra, a földmûvelés, a vadászat területeirõl is sok mindent megtudunk, tanúi leszünk egy formátumos személyiség kibontakozásának. Ízig-vérig magyar történet, megkapóan tiszta és fergetegesen mulatságos. Családrege, szerelem, háború, helytörténet, gyönyörû természeti képek. Letehetetlen olvasmány. ? Dr. Torda István mûvelõdéstörténész

Saját vallomásai és mások emlékezete állítja össze azt a friss szellemû Faludy portrét, amelyet most az olvasó a kezébe vehet. Aki egyetlen sorát sem olvasta, az is tudja: Faludy György neve szinte eggyé forrt Villonéval, akinek verseit õ tette népszerûvé a 20. század Magyarországán. Szabadságszeretõ szelleme nemcsak a középkori francia költõvel rokonítható, hanem Petõfi Sándorral is. Mindkettejük életének vezérfonala: a szabadság és a szerelem. Humora, bölcsessége még a recski szenvedések idõszakában sem hagyta cserben. Önmagáról e könyvben tabuk nélkül beszél. Nyíltan vállalja a szép iránti rajongását, testesítse meg azt férfi vagy nõ...

Önéletírás, Vadászirodalom, Kordokumentum? Nehéz helyzetben van az olvasó, ha a megszokott keretek közé akarja szorítani Palkovics György, író és vadász, vadász és író új könyvét. A második novelláskötete méltó folytatása a 2011-ben megjelent nagy sikerû ?Kakpuszta? címû mûvének, amely utánozhatatlan derûvel és könnyedséggel meséli el egy született belsõ-somogyi parasztgyerek elsõ lépéseit a nagybetûs Életbe. S ez az életút a legfelsõbb körökbe vezetett. A múlt rendszer számos meghatározó alakja elevenedik meg a novellákban: Kádár János, Grósz Károly vagy Biszku Béla ? hogy csak a legismertebbeket említsük. A szerzõ olyan helyzetekben láttatja õket, amely csak bennfenteseknek adatott meg. Betekintést enged a messze földön híres kormány-vadászterületek szakmai titkaiba, a soha nem látott rekordok kulisszái mögé. A kormányvadászatokig azonban rögös út vezetett, s az olvasó örömmel idõzhet el a minden részletre érzékeny elbeszélõ kalandos és fordulatokban gazdag életútján. Az egyetemi évek, a méltán híres vadászelõdök portréi mellett, feltûnnek itt a temperamentumos olasz vadászok, államtitkárok, miniszterek, és számtalan exkluzív, anekdotikus, humoros, nosztalgikus, sokszor ironikus, idõnként kritikus, nem utolsósorban pedig szépirodalmi igényû történet egy mára már letûnt világról. Egy ellentmondásokkal teli korról és hatalmi viszonyairól, ahol a vadászat a hivatalos diplomácia felbecsülhetetlen eszköze is volt. Lebilincselõ olvasmány. Balikó Gergely - bölcsész, irodalmár

Ez a könyv a kabaréról szól. Az utolsó pesti kabaréról, a Mikroszkóp Színpadról, születésétõl haláláig. Úgy is mondhatnánk, a Kádár-korszaktól az Orbán-korszakig. Negyvennégy év színháztörténete. Egyetlen kabaré sem élt kis hazánkban ilyen sokáig, csoda, hogy eddig is kihúzta. Három korszak, három igazgató: az alapító színházcsináló Komlós, az univerzális szaktekintély Marton, a Martonistálló feltalálója, és a kecskeméti táncos-komikus Sas. Külön fejezet a Mikroszkóp Színpad állócsillaga, Hofi Géza, és a róla elnevezett hofibolygó. Olvashatnak történetet a betiltott pápáról, mint színdarabról, a titkosszolgálati jelentéstõl a bemutatóig, Grósz Károlyról és a nyugatnémet géppisztolyokról, soha nem hallott sztorik közvetlenül a szemtanútól.

A fiú mióta csak az eszét tudja az apjához mérte magát. Sokszor lehetett nyomasztó ez az összehasonlítás. És hiába halott az apa, máig csakis õ a mérce. Akihez szólni, akitõl kérdezni lehet, aki mintha fizikai valóságában is ott lenne az emberrel, akinek hallani a hangját vagy legalább a szívverését a mûtõajtó elõtt, miközben odabent végsõ és reménytelen küzdelmet folytatnak az orvosok. A sors nem adott egyszerû életet Zámbó Jimmy gyermekeinek. S talán a legbonyolultabb kihívásokat legidõsebb fiára, Krisztiánra mérte. Aki miután édesapja feleségül vett egy kétgyermekes elvált asszonyt, féltestvérek közé született. S amikor Jimmy ismét egy kétgyermekes elvált nõhöz kötötte az életét, megint csak két újabb gyerekkel nevelkedett együtt, hogy aztán édesapja utolsó házasságából két kistestvére is szülessen. Két anyához, hat testvérhez és egy nem akármilyen apához kellett alkalmazkodnia. Egy apához, aki az élet. legkisebb részletét illetõen sem a hétköznapi szabályok szerint élte az életét, aki sok-sok szorongással, kétellyel és persze nagy tehetséggel áldott, vert a fátum. Aki gyakorta legeslegújabb barátnõihez is magával vitte a fiát, akit beavatott számos titkába, köztük sok olyanba is, amit aligha érthetett a kamaszodó gyerek. Jimmy imádta a gyerekeit, miközben élete igazi középpontjában mégis csakis õ maga állhatott. Kényeztette, tejbe-vajba fürösztötte õket, miközben nem biztos, hogy tudta milyen hatást gyakorol rájuk az a sok-sok feszültség, frusztráltság, ami egész életét végigkísérte. Olyan ez a könyv, mint egy nagy sóhaj. Mint egy óriási megkönnyebbülés. Mellyel a Fiú, aki mindmáig mindent az Apjához mér, végre kilép az óriás árnyékából. S elmond mindent õszintén, ahogy õ maga látta. A Király legidõsebb fiaként. Sokszor nagyon-nagyon egyedül. - Ómolnár Miklós a Story fõszerkesztõje

2001. január 2-án hajnalban meghalt Zámbó Jimmy, Magyarország legnépszerûbb popénekese. Milliók gyászolták. Sokan sokféleképpen emlékeztek már rá, csupán azok hallgattak eddig, akik a legrégebben és a legjobban ismerték: a testvérei és édesanyja, Anna néni. Most végre õk is megszólalnak, felidézik emlékeiket: György, aki rosszul lett öccse halálának pillanatában, Marietta, aki elõször vesztette el türelmét, és támadt a szenzációhajhász médiára, Tihamér, aki együtt dolgozott vele a bárban és Árpád, aki megszólalásig hasonlít Jimmyre. S végül Anna néni, aki a januári tragédia óta egyfolytában azt hangoztatja ismerõseinek, õ nem a Királyt, hanem a gyermekét vesztette el.

Megemlékezés Jimmy életérõl. Exkluzív interjú az özveggyel, Zámbó Edittel. Mi történt a végzetes hajnalon? Emlékeznek a zenésztársak: Jankai Béla, Pálmai Zoltán, Komáromi István, Galambos Lajos, Túri Lui, Joós István, Kaszás Péter, Pásztor László. Tv-interjúk. Ahogy hívei látták: rajongók levelei. És ahogy a többiek: hozzászólások az Interneten. A Király utolsó útja.

Ez is egy elkésett üzenet. Ezt a levelet már egy Rólad szóló könyvben írom – őszinte szerelmünk története ez, amely átüt majd a papíroson, és ez a papíros valamiképpen beborítja a cinizmus mérhetetlen mennyiségű papírhalmazát. Sok barátod volt, mostanra kiderült. Holnapra kevesebben lesznek. Mert Te tudod a legjobban, ahogy Hollywoodban mondják: „a show-nak menni kell”. Ez a könyv egy emlék Rólad, rólunk. Jó éjszakát, kicsi Györgyi! Tudom, nem hittél Istenben, és Te is tudtad, hogy én viszont igen. Legyen ez egyszer nekem igazam! Előrementél, a túlparton majd találkozunk. A történet folytatódik tovább, reményeim szerint az örökkévalóságig. Ölellek, Te buta, buta Kislány! A Te buta, buta kicsi fiúd: Dani

A pénz és a gazdagság a főszereplője Palkovics György új könyvének. A rendszerváltás utáni korszakról ír, melyet személyes élményei alapján mutat be. A 2011-ben megjelent, nagy sikerű első könyve a Kakpuszta a félfeudális paraszti világról, majd második könyve A zisten fölvitte a dolgomat a rendszerváltás előtti korszakról szól. E kötet, a Milliárdosok között a rá jellemző írásmód legjavát adja. Kialakult stílusában keveredik a szépirodalmi igényű elbeszélés a bölcselettel, a vadászirodalom és az önéletírás a csattanós anekdotákkal. E gazdagság nemcsak a stílusban, hanem a történetek helyszíneiben és az ábrázolt karakterek sokféleségében teljesedik ki. Bankárok, arisztokraták, gyárosok, újgazdagok, valamint ügyeskedők kelnek életre e lapokon, s pénzről, hatalomról, privatizációról, és persze a vadászatról mesélnek, amely az író szűkebb pátriája. A Milliárdosok között ugyanakkor a visszatérés könyve is. Viszonyítás a szerző szülőfalujához, a varázslatos Kakpusztához, valamint második könyvének történéseihez, amely a kormányvadászatnál töltött éveit eleveníti fel. E könyvvel a három mű trilógiát alkotva száz év történéseit örökíti meg és nyújtja át színes olvasmányként.