Gabo Kiadó strana 10 z 40

Steve ?és Derek élete fenekestül felfordult, amikor világossá vált számukra, hogy az örökbe fogadott törpemalacuk valójában egy házi sertés, aki több mázsás súlyt is elérhet. A Marley meg énhez hasonlóan Esther, a csodamalac története is elsősorban azt mutatja meg nekünk, hogy egy család minden formában és méretben család. Amikor 2012-ben egy rég nem látott ismerős felhívta Steve Jenkinst, és arra kérte, fogadja be a törpemalacát, mert már nem tud róla tovább gondoskodni, nem mondhatott nemet. És bár tudta, hogy a párja nem lesz odáig és vissza az ötlettől, hogy még egy árva állatkával osszák meg az otthonukat, egyszerűen képtelen volt lemondani a lehetőségről, hogy egy aranyos kismalac gazdája legyen. Arra viszont egyáltalán nem számított, hogy ez a döntés az egész életüket megváltoztatja majd. Kiderült, hogy bármennyire imádni való állat is, nincs benne a világon semmi „törpeség”. A malac csak nőtt és nőtt, míg Steve és Derek rá nem jött, hogy valójában egy házi sertést nevelgetnek. Három év alatt a csinos, formás kismalacból közel 270 kilogrammos koca lett. Sok-sok nehézség és hullámvölgy után világossá vált számukra, hogy Esthernek jóval több helyre van szüksége, így Steve és Derek újabb nagy döntésre szánta el magát: vettek egy farmot, és megnyitották a Happily Ever Esther Farm Sanctuaryt, ahol már kényelmesen gondját viselhették Esthernek, és más, menedékre szoruló állatokról is gondoskodni tudtak. A vicces, lélekmelengető és bájos Esther, a csodamalac nyomon követi, hogyan lett Steve és Derek kelletlen városi malactulajdonosból farmtulajdonos, és a haszonállatok védelmezője.

Kr.e. 401. Artaxerxész perzsa birodalma az Égei –tengertől Észak- Indiáig terjed. A világ legnagyobb urának legalább ötvenmillió alattvalója volt. A spártai katonák egy csoportja, akiknek nagyapja még a görög-perzsa háborúban Thermopülainál harcolt, a fiatalabb perzsa herceg, Kürosz szolgálatába áll zsoldosként. Kürosz meg akarja szerezni a koronát bátyjától, ehhez áll rendelkezésére a spártaiak elit serege. Ezt a harcot csak egyetlen csatában lehet megnyerni vagy elveszíteni – és Kürosz elesik. Az életben maradt spártaiak egy kis csoportja elhatározza, hogy kijut az ellenséges birodalom szívéből. Felszerelésük hiányos, vizük, élelmük alig van. Xenophon, a fiatal athéni katona vezeti el a megmaradt túlélőket több száz kilométeren át a görög partokig Artaxerxész legendás perzsa harcosaitól üldözve. Egy királynak nem lehet egyetlen fia, hiszen a halál olyan könnyen eljön: méregtől, romlott ételtől, láztól vagy az istenek akaratából. Ha a szerencsés elsőszülött megéri a felnőttkort, akkor a testvérek között kezdődnek el a különböző játszmák.

Az utóbbi néhány évtizedben a művészet a múzeumokból, gyűjteményekből és művészeti galériákból az utcákra költözött és meghódította a városokat. Lélegzetelállító kifejezőkészséggel rendelkező látnoki művészek borították be munkáikkal a mindennapi élet tereit, amelyek időnként jellegtelenek és elhagyatottak. Új palettával, új módszerekkel fejezik ki ötleteiket. A művészet újra kitört a keretek közül, és közvetlenül a közönséghez szól közbülső csatornák és szűrők nélkül. Társadalmi témák, politikai kritika és költészet jelenik meg a hidakon, régi épületek homlokzatán, a tereket szegélyező korlátok között. Ez a kötet segít felfedezni a street art-jelenséget, valamint tartalmaz egy előszót, melyet a téma egyik szakértője, a grafikus dizájnnal foglalkozó Chris Veersteeg írt. Az előszóban a szerző a kortárs művészet ezen formájának eredete és inspirációs forrásai után nyomoz, miközbenbemutatja annak különböző fajtáit is. Ezután a világ jelenlegi street art-kultúrájának húsz legnagyobb művésze veszi át a terepet – Banksytől Shepard Fairey-ig, Vhilstôl Alex Vauig – köszönhetően Alessandra Mattanza interjúinak, aki sokoldalú és tehetséges újságíró, emellett a kortárs művészetek szakértője. A művészek így közvetlenül az olvasónak mesélik el történetüket, megismertetve bennünket az alapokkal és az ihletforrásként szolgáló ötletekkel, lehetővé téve, hogy közvetlenül éljük meg a kreatív folyamatot, mely a végső üzenet megformálásához vezet.

Liberty Jones tizennégy és háromnegyed éves volt, amikor beleszeretett a tizenhét éves Hardy Catesbe. Hardyt azonban még a szerelem sem tartotta vissza attól, hogy megvalósítsa régi álmát, és örökre maga mögött hagyja a gyerekkori szegénységet. Elhagyja a várost... és az összetört szívű Libertyt. De Liberty is igazi túlélő... és mindenre elszánt, hogy jobb életet teremtsen magának és a kishúgának. Nagyvárosba költözik, állást talál, és egy nem remélt barátot Churchill Travis, a milliárdos iparmágnás személyében. S noha Churchill fia meg van győződve arról, hogy Liberty hozományvadász, aki gazdag partit keres magának, Churchill és Liberty kapcsolata sokkal mélyebbé válik, mint azt a legtöbb ember hinné. De amikor Liberty és a húga kezdene beleszokni az új életbe, Hardy ismét felbukkan...

Lady Leonie valaha elátkozta a „Fekete Farkast” kegyetlenségéért és legendásan sötét tetteiért. Most azonban feleségül kell mennie a lenyűgöző gazemberhez, hogy békét hozzon a vidékre. Rolfe d’Ambert, Kempston zsoldosból lett ura bármilyen körülmények közt elfogadta volna feleségül az olyan ritka díjat, mint a rendkívüli Leonie, ám őt mégis a bosszú ösztökéli a házasságra. De a lány egyetlen csókjával véghezviszi az elképzelhetetlent, és fogságba ejti a hírhedt farkast, ellenállhatatlan vágyat ébresztve benne saját teste és lelke iránt, és olyan olthatatlan tűz utáni sóvárgást, amely elég forró ahhoz, hogy két szívet örökre egyesítsen.

A véres és gyönyörű huszadik század története úgy, ahogy azt csak Ken Follett tudja elmesélni. A titánok bukása a század történelmének első húsz, felkavaró éve, amely nemzetek bukását és felemelkedését hozta. A cselekmény középpontjában egy angol arisztokrata, Fitzherbert gróf áll, akinek Elisaveta, orosz hercegnő a felesége. Miközben a gróf a walesi szénbányákban szipolyozza ki a bányászokat, kastélyában uralkodókat és diplomatákat lát vendégül. Ezen diplomaták egyike a rejtélyes Walter von Ulrich gróf, a német követség attaséja, aki beleszeret a gróf szabadgondolkodású húgába. A vendégek közt több különös alak is felbukkan. Egyikük Wilsonnak, az Egyesült Államok elnökének személyi titkára, Amerikában él egy orosz üzletember, Vyalov, akiről mindenki tudja, hogy a szesztilalmat kihasználva tett szert roppant vagyonára. Vyalov szolgálatába szegődik, majd elcsábítja annak lányát Lev Peskov lovász, aki, hamis útlevéllel vándorol ki a Petrográdból. Bátyja, Grigorij Peskov, öntudatos munkás, a kommunista vitakör tagja, majd az 1917-es oroszországi forradalom egyik vezetője. Lenin és a bolsevikok győzelme után komisszárként a Kreml egyik elegáns lakásába költözhet be családjával. Ezeknek a világ különböző részein élő családoknak a sorsa a nagy történelmi események, elsősorban a világháború során egymásba kapcsolódik. A titánok bukása – Ken Follett többi regényéhez hasonlóan – izgalmas, mesterien felépített cselekményű regény, amely megmutatja, hogyan sodródott bele Európa és Amerika az első világégésbe. Ken Follett legújabb nagyszabású regénytrilógiájának címe: Évszázad. A három kötetben az író arra vállalkozik, hogy elmesélje a 20. század európai és amerikai történetét öt család életén keresztül, akiknek sorsa egymásba kapcsolódik, összefonódik. Az 1. kötet, A titánok bukása a 20. század első éveitől az első világháború végéig, a Párizs környéki békekötésekig terjedő időszakban játszódik. A 2. kötet (megjelenés 2012) a két világháború közti időszakról és a második világháborúról szól, szereplői az 1. kötet hőseinek gyermekei. A 3. kötet pedig (megjelenés 2014) a következő generáció életét mondja el a hidegháború időszakában. Ken Follett történelmi kalandregényeket és napjainkban játszódó krimiket ír. Világszerte több mint 100 millió példányban adták el köteteit. Művei rendszeresen a bestsellerlisták élére kerülnek. A kritikusok egyöntetűen állítják, hogy újabb mestermű született.

Az Ogyesszából induló Efrussi család története az asszimilálódott zsidó nagypolgárság története a 20. században. A szerző egy 250 darab kis japán tárgyból (necukéből) álló gyűjteményt örököl, s visszafelé követve a necukék vándorlását rekonstruálja a gazdag bankárcsalád párizsi és bécsi ágának dicsőséges és tragikus történetét.

Meddig mennél el, hogy megmentsd a legjobb barátodat? Susan Wright besétált egy orvosi rendelőbe, hidegvérrel lelőtt egy orvost és egy recepcióst, majd megvárta, hogy a rendőrség letartóztassa. Beth Powellt bízzák meg azzal, hogy a nő kijelölt ügyvédje legyen. Susan eleinte senkivel sem hajlandó szóba állni, még Bethszel sem, ám hamarosan mindketten rádöbbennek, hogy huszonkilenc évvel korábban gyerekkori jó barátnők voltak. Susan és Beth barátsága feléled, miközben megtárgyalják a problémás családi örökségüket, és felidézik a gyerekkorukban együtt töltött boldog nyarakat. Susan ellen egyre több bizonyíték merül fel, miközben a barátnők megosztják egymással múltjuk sötét titkait, amelyek ilyen ellentétes életutakra terelték őket. A barátságuk újra megerősödik, de egyikük számára nem létezik boldog befejezés...