Gabo Kiadó strana 40 z 55

Bárki meg tud sütni egy szelet marhahúst, de hogyan készítsük el a tökéletes steaket? Marcus Polman (megrögzött húsimádó) szakíró végiglátogatta New York legjobb steakházainak konyháit és Párizs híres éttermeit, hogy kiderítse. Beszélt profi hentesekkel, bioállat-tenyésztőkkel, szakácsokkal és más gasztronómiai szakértőkkel és könyvében megosztja az ínycsiklandó steak készítésének titkát. A könyvből megtanulhatja: Milyen különbségeket jelent a hús minőségében a szarvasmarha fajtája 19-féle húsrész jellemzőit, minőségét és állagát Hogyan válassza ki a tökéletes húsrészt a hentesnél Hogyan állapítsa meg a sütési fokozatot és érjen el gyönyörű rácsos mintázatot a húson Hogyan lehet fűszerezni, pirítani, serpenyőben sütni és szárazon érlelni a húsokat Melyik a tökéletes bor a tökéletes steak mellé Mindezen túl megtalálja 25 világhíres steak receptjét – a lenyűgöző Wellington-bélszíntől a tatárbifsztekig vagy Diane-steakig – illetve klasszikus mártások, pl. a béarni vagy bordeaux-i leírását. Továbbá a legfinomabb házi sült krumpli és más köretek receptjeit is.

Mint arról rengeteg mítosz és legenda tanúskodik, a sárkányok régóta, Kínától Európáig, Afrikától Észak-Amerikáig megragadják a képzeletünket. Akár bátor hősökkel harcba szálló fenevadakról, akár az embereket értékes tudással ellátó bölcsekről van szó, ezek a teremtmények számos eredet- és kalandtörténet nélkülözhetetlen szereplői, akik generációk óta óriási népszerűségnek örvendenek. Az elismert ausztrál szerkesztő ebben a kötetben közel harminc novellát és verset gyűjt össze napjaink legnagyszerűbb science fiction- és fantasyszerzőitől, akik élénk fantáziával, egyedi meglátásaikkal egészen új fényben mutatják meg a sárkányokat.

Josephus a mai olvasó számára elsősorban A zsidó háború krónikásaként ismert, ő maga azonban élete fő művének a jelen kötetet tekintette. Ebben a munkájában összefoglalta a zsidók történetét „az első ember megteremtésétől kezdve Nero császár uralkodásának tizenkettedik évéig” – azaz saját koráig. Kötetünkben az ótestamentumi történeteket elbeszélő első tíz könyv elhagyásával, a mű valóban történeti jellegű és értékű második részét közöljük: a XI-XX. könyvet, amely a zsidók történetének hat évszázadáról (a babiloni fogságból való visszatéréstől a „zsidó háború” kitöréséig) ad áttekintést, s ugyanekkor részletes ismereteket nyújt a római és a parthus birodalom történetéből is. „Ez a művem tartalmazza a zsidó nép történetét az első ember megteremtésétől kezdve Nero császár uralkodásának tizenkettedig évéig; elmondja, mi történt a zsidókkal Egyiptomban, Syriában és Palesztinában, továbbá, hogy hogyan sanyargatták őket az asszírok és a babiloniak, azután a perzsák és a makedónok, és végül hogyan igázták le a rómaiak. Azt hiszem, mindezt hitelesen írtam meg…” Josephus Flavius

Egyszer volt, hol nem volt, volt egyszer egy történelmi romantikus regényeket jegyző írónő, aki megalkotott egy családot... Illetve nem csak egy családot. Nyolc testvért, számos sógort, sógornőt, vőt, menyet, fiút, lányt, unokahúgokat, unokanővéreket, unokaöcsöket, unokabátyokat (nem is szólva egy túlsúlyos corgi kutyáról), plusz egy ellenállhatatlan matriarchát, aki mindannyiukkal felér... Ők a Bridgerton család: nem is család, inkább elemi erő. Az olvasók nyolc könyvön át nevettek, sírtak, szerették őket. De többet akartak. Ezért az olvasók azt kérdezték a szerzőtől: Mi történt azután? Simon elolvassa apja leveleit? Francescának és Michaelnek végre lesz gyermeke? Ki nyeri a Pall Mall-visszavágót? A „Vége” tényleg a történet végét jelenti? Ebben a kötetben Julia Quinn nyolc érdekes, mulatságos, szívmelengető „második epilógust” írt, és egy bónusztörténetet nem másról, mint magáról a bölcs és szellemes matriarcháról, Violet Bridgertonról. Ismerjék meg újra a Bridgerton család tagjait!

Amikor a NASA egy bámulatosan ritka tárgyra lel az Északi-sark jégtakarója alatt, a hibát hibára halmozó űrkutatási ügynökség végre diadalról adhat hírt, amelynek messzemenő következményei lesznek a NASA jövőjét és a közelgő elnökválasztás kimenetelét illetően. A lelet valódiságát ellenőrizendő, a Fehér Ház Rachel Sexton hírszerzési elemzőt hívja segítségül. Rachel szakértők – köztük a tudós, Michael Tolland – társaságában a sarkvidékre utazik, és valami hihetetlenre bukkan: egy tudományos csalás bizonyítékaira, egy merész bűvészmutatványra, amely, ha kiderül, az egész világot megoszthatja. Ám mielőtt figyelmeztethetnék az elnököt, Rachelt és Michaelt orvgyilkosok támadják meg. Sivár és életveszélyes vidéken kell menekülniük, és egyetlen reményük a túlélésre, ha kiderítik, ki áll a mesteri terv mögött. A megoldás mind közül a legdöbbenetesebb hazugság.

Az őrület és a halál napjai elmúltak. Senki nem tudja visszaadni az öccsét, ahogyan senki nem tudja eltörölni a borzalmat és az öldöklést, amit az emberei véghez vittek húsvét után. Tudta, hogy sok bűne van, de azt is megtanulta, hogy a hatalom és a felelősség túlélésének egyetlen módja az, ha jót tesz. A Medici család legdicsőségesebb korszaka Lorenzo il Magnifico, a Nagyszerű Lorenzo (1449–1492) idejére esett. 1469, Firenze: Lorenzo de Medici és Clarice Orsini esküvőjét ünnepli a város, a dúsgazdag bankár a római arisztokrata család lányát veszi feleségül. A házasság, amit Lorenzo édesanyja hozott össze, megerősíti a Mediciek politikai helyzetét, és növeli társadalmi presztízsét. Lorenzo életének szerelme azonban Lucrezia Donati, az izgalmas, különleges nő, akivel titokban továbbra is találkozik. Lorenzo, a keménykezű városvezető a művészetek nagy tisztelője és támogatója, meghívja a fiatal Leonardo da Vincit Firenzébe, hogy a polihisztor művész készítsen számára háborús gépeket. Megígéri, hogy az új fegyvereket kizárólag védekezésre fogja használni, mert nagyapja és apja tanításait követve meg van győződve arról, hogy Firenze jövője a békében és a virágzásban van, a művészetben és az irodalomban. Ezt az elvet azonban lehetetlen az intrikával és politikai cselszövéssel teli reneszánsz Firenzében megvalósítani. Egyre erősebbé és harciasabbá válik a Medici-ellenes párt, amelyet IV. Sixtus pápa is támogatott Rómából. Összeesküvést szerveznek a két fivér, Giuliano és Lorenzo ellen, és Giulianot bátyja szeme láttára szúrják halálra a firenzei dómban 1478. áprilisában, a húsvéti mise után. Lorenzo megmenekül. A merényletet véres megtorlás követi, amely mind két oldalon szörnyű áldozatokkal jár.

Vári Erzsébet új fordítása 2004-ben jelent meg először, munkájában a régebbi, archaizáló nyelv helyett az új, városi stílust használja. Így ír stílusválasztásáról: „Az újabb kutatások azt is bizonyítják, hogy Dosztojevszkij korának szinte minden nyelvi rétegéből merített írás közben (…) gyakran a szleng határát súroló pétervári mindennapi beszédmód elemeit, sőt barátai vagy saját önálló szóhasználatait is beépítette művébe. Ezenközben szándékosan nemegyszer tartózkodott az egyértelmű, lezárt nyelvi megoldásoktól is. (…) A mű többértelműsége és a nyelv és a nyelvfelfogás folyamatos változása miatt van szükség mindig újabb és újabb fordításokra – újraértelmezésekre.” Vári Erzsébet

A Dűne sivatagjai, a hatalmas homokférgek és a vad fremenek már csupán legendák - az Arrakis zöldellő világ, a hatalmas Impérium élettel teli központja. Paul Muad-Dib fia, II. Leto, a homoksügérekkel szimbiózisba lépett, jövőbe látó Istencsászár immár három és félezer éve uralkodik az emberiségen. Leto Békéje soha nem ismert stabilitást hozott, megszüntetve a nyomort és a háborúkat. Ám ennek a békének ára van. Leto vasmarokkal igazgatja birodalmát. Hogy elérje célját, és végigvezesse az emberiséget az Arany Ösvényen, zsarnoki elnyomást teremt. Félelmetes amazonokból álló serege a világegyetem minden zugába elviszi a megtestesült Isten parancsait, fűszer fölötti monopóliuma pedig engedelmességre kényszeríti a csillagközi utazást biztosító Űrligát, a Bene Gesserit rendet, a fejlett gépekkel kísérletező ixieket és az emberi testet megcsúfoló tleilaxiakat. Több évezrednyi uralom után azonban egyre közeledik a nap, amikor talán valaki sikeresen ledönti a zsarnok Atreidest a trónjáról. De ki lehet játszani magát a mindent látó Istent? A klasszikus Dűne-sorozat negyedik kötetében Frank Herbert egy megváltozott univerzumba vezeti be olvasóit, ám a regényében feldolgozott témák ugyanazok, mint korábban: mi az uralom lényege, hogyan működik a vallás, és miként válik átokká a jövőbe látás áldása. A Dűne Istencsászára a zsarnoki II. Leto története, aki egyszerre elnyomó és áldozat, hosszú uralma alatt pedig bepillantást nyújt az emberiséget mozgató legalapvetőbb törvényszerűségekbe.

A hős, Gareth St. Clair bajban van. Apja, aki megveti őt, elhatározta, hogy tönkreteszi a St. Clair-birtokot, hogy nyomorba döntse őt. Gareth egyetlen öröksége egy családi napló, amiben talán családi titkokról írnak... és ez lehet jövője nyitja. Csak az a probléma, hogy a szöveg olaszul íródott, mely nyelvet Gareth a legkisebb mértékig sem beszéli. A hősnő: az előkelő társaság egybehangzóan állítja, hogy Hyacinth Bridgerton kisasszonyhoz senki nem hasonlítható. Pokolian okos, rémesen szókimondó és Gareth szerint valószínűleg csak kisebb dózisokban elviselhető. De van benne valami... valami bájos és bosszantó... ami megragadja a figyelmét, és nem ereszti. Szegény Mozart úr, valószínűleg éppen forog a sírjában, amikor Gareth és Hyacinth találkozik az évente megrendezett Smythe–Smith-zeneesten. Hyacinth jó hírű lány; az, hogy Gareth St. Clair társaságában látják, meglehetős merészség, de jól érzi magát a társaságában és felajánlja, hogy lefordítja a naplót, bár olasztudása nem egészen tökéletes. De ahogy beveszik magukat a titokzatos szövegbe, rájönnek, hogy a válaszok, amelyekre oly régóta várnak, nem a naplóban vannak... egymásban találják meg... és semmi sem olyan egyszerű – vagy olyan bonyolult –, mint egyetlen, tökéletes csók.

Száz évvel a jövőben háború dúl az Öt Sárkány – a Hold vezető ipari vállalatait irányító öt család – között. Mind az öt klán foggal-körömmel igyekszik a tápláléklánc csúcsára jutni, és ehhez bevetnek érdekházasságokat, ipari kémkedést, emberrablást és tömeges merényleteket is. Lucas Corta, a családfő zseniális politikai machinációi és akaratereje révén a veszteségből győzelmet kovácsol, és magához ragadja a Hold feletti uralmat. Az egyetlen, aki útjába állhat, páratlan ügyvéd húga, Ariel. Ian McDonald Luna-trilógiájának lélegzetelállító fináléjában a Sárkányok ismét összecsapnak a végső hatalomért.

1558. Anglia. Stuart Mária és Tudor Erzsébet vetélkedik a trónért. Az angol katolikus arisztokrácia Mária oldalán áll, Erzsébetet, aki sokkal türelmesebb vallási kérdésekben, az anglikán egyházhoz csatlakozó protestánsok és puritánok támogatják. Erzsébet ellen uralkodása alatt számtalan merényletet kíséreltek meg - gyakran Stuart Mária támogatásával - a katolikusok, akik mellett jelentős külföldi erők is álltak. Erzsébet okos és tehetséges kémfőnöke a kingsbridge-i kereskedőcsaládból származó Ned Willard, aki a 16. század egyik legnagyobb besúgóhálózatát építi ki, és sikeresen hiúsítja meg az Erzsébet királynő ellen tervezett merényleteket. Ned Willard életének nagy szerelme a katolikus Margery Fitzgerald, akivel együtt nőtt fel Kingsbridge-ben. A lány testvére, a ravasz, okos és elszánt Rollo Fitzgerald több évtizeden keresztül sikeresen csempészi be Jean Langlais álnéven Franciaországból a képzett merénylőket. Ned Willard csak több évtized után, egy véletlen folytán jön rá, hogy tulajdonképpen sógora irányította az összes merényletet. A 16. századi Európában dúl a vallási küzdelem, Spanyolországban és a Németalföldön az inkvizició tűzzel, vassal írtja a Svájcból terjedő protestáns hitet, Párizsban a Guise hercegek a Szent Bertalan-éjen számolnak le a kálvinistákkal. Az egykor pompázatos kingsbridge-i katedrálisban viszont fehérre meszelték a falakat, és fehér galléros sötét szürke ruhában tartják istentiszteleteiket a szintén vakbuzgó puritánok. A trilógia előző részeihez hasonlóan az izgalmas, pergő cselekményen keresztül megelevenedik a 16. századi Anglia élete, de Ken Follett kitágítja a színteret: izgalmas történetek játszódnak Spanyolországban, Franciaországban és a Németalföldön is.

RUTH WARE RÉGEN VÁRT ÚJ KÖNYVE A SÖTÉT ERDŐ KÖZEPÉN ÉS A NŐ A TÍZES KABINBÓL UTÁN Nem is ezt kereste, amikor véletlenül rátalált a hirdetésre, a kihagyhatatlan lehetőségre: dadának kínáltak állást, bentlakással, hihetetlenül gáláns fizetéssel, és Rowan Caine, amikor megérkezik Heatherbrae House-ba, egyszerűen beleszeret a szupertechnológiával felszerelt, fényűző okosházba, a gyönyörű Skót-felföldbe, és abba a tökéletes álomcsaládba! Csak azt nem tudja, hogy ez volt a belépője egy rossz álomba, amelynek egy gyerek halála vet véget, ő pedig börtönben várja ítéletét gyilkosságért. Rowan az ügyvédjéhez írott levelekben próbálja elmagyarázni, milyen események juttatták idáig. Nemcsak a házat behálózó kamerák örökös figyelése volt az oka, vagy a hibás technika, amely felbömbölte az alvókat, és a legalkalmatlanabb pillanatokban kapcsolta le a villanyt. Nemcsak a kislányok, akik korántsem voltak azok a mintagyerekek, akiknek Rowan előtt mutatták magukat az állásinterjún. Még csak nem is az volt a baj, hogy magára hagyták hetekig, és rajta kívül közel s távol Jack Grant, a rejtélyes mindenes volt az egyetlen felnőtt. Hanem minden. Rowan tudja, hogy sokat hibázott. Nem tagadja, hogy hazugsággal szerezte meg az állást, és nem mindig viselkedett példásan a gyerekekkel. Nem ártatlan, semmi esetre sem az. De ragaszkodik hozzá, hogy nem bűnös, legalábbis nem a gyilkosságban. Vagyis azt valaki más követte el. A kulcs fordul egyet lélegzetelállítóan nyomasztó, letehetetlen thriller, korunk Agatha Christie-jének jellegzetesen lebilincselő stílusában.

Kedves Miss Bridgerton! Elég hosszú ideje levelezünk, és bár személyesen sosem találkoztunk, nem mutattak be minket hivatalosan egymásnak, úgy érzem, jól ismerem önt. Remélem, ön is így érez. Kérem, bocsásson meg, ha túl merész vagyok, de azért írok, hogy meghívjam, látogasson meg Romney Hallban. Remélem, megfelelő idő elteltével úgy találjuk, hogy egymáshoz illünk, akkor, ha feleségül kérem, talán igent mond nekem. Sir Phillip Crane Sir Phillip tudta, hogy Eloise Bridgerton vénkisasszony. Azért kérte meg a kezét, mert feltételezte, hogy szerény, nincsenek nagy igényei, és nagyon, de nagyon szeretne már férjhez menni. Csakhogy... nem ilyen volt, és nem így volt. Az ajtaja előtt megjelent fiatal nő minden volt, csak nem csendes, és amikor végre becsukta a száját, Sir Phillip nem akart mást, csak csókolni... illetve mást is akart. Vajon elment az esze? Eloise Bridgerton nem mehet feleségül egy olyan férfihoz, akivel sosem találkozott! De aztán gondolkodni kezdett. .. és eltűnődött... és azon kapta magát, hogy bérkocsiban indul éjnek évadján, hogy találkozzon a férfival, akivel talán tökéletesen illenek egymáshoz. Csakhogy... nem volt tökéletes. A tökéletes férj nem lehet szeszélyes és rossz modorú, és bár Phillip nyilvánvalóan szép ember, de nagydarab, magas és erős, és nyers modorú; egyáltalán nem olyan, mint azok a londoni úriemberek, akik addig megkérték a kezét. De amikor elmosolyodik... megszűnt létezni a külvilág, és Eloise csak csodálta... vajon ez a tökéletlen férfi neki tökéletes lehet?

A Diana utolsó öt évéről írt könyvében Andrew Morton minden tehetségét latba veti mint kutató és tényfeltáró újságíró, hogy leírja a becstelenség, a megcsalatás és a cinikus manipuláció hajmeresztő meséjét. Évekkel Diana halála után az az író, akiben a hercegnő a legjobban megbízott, visszament és új források és anyagok felhasználásával, valamint kiadatlan anyagokra és interjúkra építve megpróbálja megértetni magát a nőt: reményeit, félelmeit, démonait és kedvteléseit. A könyv bemutatja a hercegnő felnőtt életét, boldogságkeresését, házassága alatti és utáni szerelmi kapcsolatait. Őszinte és részrehajlás nélküli beszámoló a 20. század egyik leginkább csodált, befolyásos szereplőjéről. Teljességre törekvő életrajz Dianáról, aki még halálában is a szívek királynője maradt. „Miközben meg akarjuk érteni Diana hercegnő bonyolult és rendkívüli életét, gyakran nem sokat törődünk azzal, milyen nagy utat tett meg a hercegnő, és milyenek voltak azok a személyes és társadalmi akadályok, amelyeket megpróbált leküzdeni. Élt köztünk egy nő, aki – Hillary Clinton szavaival – »bátorságról és kitartásról tett tanúbizonyságot azzal, hogy mindahányszor felállt és tovább ment, amikor az élet a padlóra küldte.« Könyvem ezt az utat írja le, és állít emléket Lady Dianának.” Andrew Morton

A nagyszabású, több évszázadot átölelő Kingsbridge-trilógia története az angliai kisvárosban, Kingsbridge-ben kezdődik a l2. században. A tehetséges és ambiciózus Benedek-rendi perjel, Philip az apátság számára új templomot akar építeni, amely a világ legnagyobb gótikus katedrálisa lesz. Építőmestere az isteni tehetségű Tom, aki kreativitásával és szárnyaló fantáziájával képes felépíteni a 123 méter magas templomtornyot, ami sok évszázadon át a város büszkesége lesz. Mindez egy polgárháború kellős közepén történik, ahol Philipnek meg kell küzdenie célja megvalósításáért saját egyházának szűklátókörűségével és az emberi irigységgel is. Vér, ármány és szerelem, zsarnokság, hűség és árulás – A katedrális filmszerűen pergő, sodró lendületű cselekménye életre kelti a régi Angliát, ahol a 12. századi embereket ugyanolyan érzelmek mozgatták, mint a 21. századiakat.

Cormoran Strike magánnyomozó épp a családját látogatja meg Cornwallban, amikor egy nő a segítségét kéri az édesanyja, Margot Bamborough ügyében, aki rejtélyes körülmények között tűnt el 1974-ben. Strike sosem nyúlt döglött aktákhoz, főleg nem olyanhoz, amely negyven éve megoldatlan. És bár kevés esélyt lát arra, hogy a végére járhat, mégis elvállalja az ügyet a számos másik mellé, amelyen partnerével, Robin Ellacott-tal dolgoznak. Robin éppen egy küzdelmes váláson megy keresztül, egy másik férfi is érdeklődik iránta, miközben a Strike iránt táplált érzéseivel is viaskodik. Strike és Robin nyomozása Margot eltűnése után pokolian bonyolult üggyé alakul, tarot-kártyákkal, egy pszichopata sorozatgyilkossal és megbízhatatlan szemtanúkkal. Mindketten megtanulják, hogy olykor a több évtizede megoldatlan ügyek is halálosak tudnak lenni. Lélegzetelállító, labirintus-szerű eposz; a ZAVAROS VÉR a Cormoran Strike-sorozat ötödik és egyben a legizgalmasabb része. ROBERT GALBRAITH J.K. Rowling, a Harry Potter-sorozat és az Átmeneti üresedés szerzőjének írói álneve. A négy előző Strike-regény, a Kakukkszó, A selyemhernyó, a Gonosz pálya és a Halálos fehér mind az angol és a nemzetközi eladási listák első helyéig jutottak, és a Brontë Film and Televison meg is filmesítette őket.