Gabo Kiadó strana 33 z 54

Rabihnak és Kirstennek vacsorapartikon és kávézáskor gyakran felteszik a kérdést: hogyan ismertétek meg egymást? A válasz könnyen jön, kedves sztori, mindketten szívesen mesélik. Van azonban egy második része is a történetnek, csak erre sosem kérdeznek rá: mi történt utána? Rabih és Kirsten megismerkedtek, egymásba szerettek, és összeházasodtak. A történetük közmegegyezés szerint itt véget is ért. Pedig épp csak elkezdődött. A szerelem csapásai egy házasság története, a vágy ébredésétől a valódi elköteleződéssel járó örömökön és félelmeken át a közös élet során felszínre bukkanó problémákig. Provokatív regény a modern párkapcsolatokról és arról, hogyan lehet túlélni őket.

Meglepő szerelmi történet egy pusztító titokkal a múltban. Robbie és Emily évtizedek óta együtt élnek. Mára ízületeik berozsdásodtak, és a látásuk sem a régi – de szerelmük az évek során mit sem veszített erejéből. Egy átlagosnak tűnő reggelen Robbie, mint mindig, a felesége, Emily mellett ébred. Felkel, felöltözik, kávét főz, megeteti a kutyáit, ahogy bármikor máskor is tenné. De aztán egy levelet hagy Emily éjjeliszekrényén, és egyetlen tettével összetöri a szívét. Miközben visszafelé haladunk az időben egészen 1962-ig, Robbie cselekedetei egyre érthetőbbé válnak, ahogy megismerjük a pár történetét, akik szörnyű titkot rejtegetnek, és bármit megtennének, hogy sose derüljön ki. Julie Cohen Maine nyugati hegyeiben nőtt fel. Házuk nem volt messze a könyvtártól, és Julie sok-sok órát sétált a kettő között könyvvel a kezében. Angol irodalmat tanult a Brownon és Cambridge-ben. Kreatív írást tanít, könyveit tizenöt nyelvre fordították le és milliós példányszámban keltek el. Berkshire-ben él (Egyesült Királyság) férjével, fiával és egy kétes eredetű terrierrel.

A zene hozta össze Autumnt, Shayt és Logant. A halál akarja őket szétválasztani. Autumn mindig is tisztában volt önmagával. Tehetséges művészpalánta, lojális barát. Shay két dologban definiálta személyiségét: az ikertestvérével, Sashával való kapcsolatában és a zene iránti rajongásban. Logan pedig sosem félt szerelmes dalt írni, ha a szerelmi élete éppen nem alakult túl fényesen. De amikor mindannyiuk életében bekövetkezik a tragédia, a zene valahogy egyikük számára sem jelent vigaszt. Logan képtelen lekattanni a halott barátja vlogcsatornájáról. Shay úgy érzi, nem tud új tartalmat szolgáltatni zenei blogjára. Autumn pedig olyan üzeneteket ír, amelyekre már sohasem kaphat választ. Mindannyian azon tűnődnek, mi lett volna, ha ez nem történik meg. De mivel megtörtént, arra a kérdésre kell választ találniuk, hogyan tovább… ASHLEY WOODFOLK a Rutgers Universityn végzett bölcsészként, Brooklynban él. Jelenleg gyermek- és ifjúsági könyvek marketingjével foglalkozik. Az Ami utánad maradt az első regénye.

Johanna Lindsey ezúttal Jacqueline Malory viharos történetét meséli el nekünk. Jacket olthatatlan bosszúvágy hajtja, ezért újra összetűzésbe kerül a jóképű kalózzal, aki korábban elrabolta őt. Ám a második találkozásuk egészen másfajta vágyat lobbant fel benne. James Malory és sógorai, az Anderson fivérek, most az egyszer egyetértenek valamiben: ideje bosszút állni a bűnözőn, aki elrabolta James és Georgina imádott lányát az első amerikai báljáról, és magával vitte a Karibi-térségbe. Jacknek ugyan sikerült épségben megszöknie, de a tettes akkor is példás büntetést érdemel. James sejti, ki áll az aljas terv mögött, és egy egész flottával indul útnak a Nyugat-Indiai szigetekre, hogy egy igazi Malory-féle megtorlást hajtson végre. Jacket jobban érdekli a bosszú, mint az, hogy az első londoni szezon során férjet találjon magának, ezért nagyon haragszik az apjára, amiért otthon hagyta. Aztán egy titokzatos idegen az elrablójához vezeti őt meg a bátyját, Jeremyt. A Malory testvérek el akarják kapni a bűnözőt, de ők esnek a fogságába, és a kalóz hajóján „vendégeskedve” kénytelenek elhagyni Angliát. Jack mindent elkövet, hogy túljárjon a szemfüles fogvatartója eszén, akiről közben kiderül, hogy nem egy átlagos kalóz. Sőt talán nem is kalóz, hanem egy nemes, aki le akar számolni valakivel, még azokból az időkből, amikor Jack apját Hawke kapitányként ismerték. A lány hamar rájön, hogy igazából csak egy veszély fenyegeti: az egyre szenvedélyesebb vonzalom, amit egymás iránt éreznek.

Pep Guardiola és José Mourinho előtt élt egy bizonyos Guttmann Béla: az első szupersztár futballedző, aki kitaposta az utat a mostani ünnepelt menedzsereknek. 1961-ben a Benfica edzőjeként magasba emelte a bajnokcsapatok Európa-kupáját –, hőstettét megismételte a következő évben. Felemelkedett a haldokló Európában, tizenhat év alatt a kontinens bajnokává vált: Guttmann a futballtörténelem legnagyszerűbb visszatérését csinálta.

Néhány hét alatt bejárható tartomány a világ, amelynek határán túl megzavarodik a valóság. Abe Kaledon, a fiatal tudós ezt a különös sávot kutatja, ám elmélete a határ természetéről felborítja a tartomány kényes hatalmi egyensúlyát. A fővárosban a munkások és vezetők, emberek és hártyások között feszülő ellentét forrpontra jut: Abe felfedezése és a titokzatos iparmágnás, Gustavo Omerigo expedíciója olyan titkokat szabadít el, amelyeket nem lehet többé elrejteni. Lőrinczy Judit, az Ingókövek szerzője új regényében egy társadalmi feszültségektől terhes városból vezet el egy olyan birodalomba, ahol a valóság törvényei érvényüket vesztik.

1948-ban a romokban heverő Berlin megosztott város volt egy megosztott országban, egy megosztott földrészen, a szovjet irányítás alatt lévő Kelet-Németország szívében. Sztálin azt akarta, hogy a szövetségesek hagyják el az országot, a szövetségesek maradni akartak, a fővárost pedig csak három szűk légi folyosó kötötte össze a Nyugattal. A diktátor magabiztosan hitt benne, hogy ha elvágja az élelmiszer- és üzemanyag-ellátást, végső csapást mérhet Berlinre. Amerikában sokan gondolták úgy, hogy Németország újjáépítése jelentené az igazi biztosítékot a kommunizmus európai térnyerése ellen. Ezért 1948 júniusa és 1949 májusa között brit és amerikai repülőgépek végrehajtották a történelem legambiciózusabb légi segélyszállítási műveletét: közel háromszázezer út során több mint kétmillió tonna szállítmányt juttattak be a porig rombolt fővárosba.

Antoine Griezmann a modern csatárok tökéletes megtestesítője. Miután 2014-ben csatlakozott a spanyol és az európai futballsikereket kitartóan üldöző Atlético Madrid csapatához, hamar kulcsjátékos és első számú gólfelelős lett. A belépőjét a csapatba a városi rivális Real Madrid felett aratott Szuper Kupa-győzelem jelentette, ám a következő idényben a Bajnokok Ligája döntője fájó csalódással végződött a számára. A 2016-os Európa-bajnokságon a franciák csodacsatára a legtöbb gólért Aranycipőt, a legjobb játékosnak megválasztva pedig Aranylabdát kapott, de öröme nem lehetett teljes, mert a döntőben csapata ezúttal sem tudott győzni. Az Atléti és a francia válogatott sztárjának első életrajzi kötetében Luca Caioli és Cyril Collot bemutatják Griezmann útját a kezdetektől a futballvilág csúcsáig.

Egy csupa halálközeli élményből összeállított, rendkívüli memoár Nagy-Britannia egyik bestsellerszerzőjétől. Maggie O’Farrell meghökkentő memoárja, a Vagyok, vagyok, vagyok az írónő életét szakaszokra tagoló és meghatározó halálközeli élményeket veszi sorra. Gyerekkori betegségét, amely egy egész évre ágyhoz kötötte, és amelyből senki sem hitte, hogy felépülhet. Kamaszkori menekülésvágyát, amely kis híján tragédiában végződött. Találkozását valami beteg lelkű személlyel egy elhagyatott ösvényen. És mindegyik közül a legriasztóbb: mindennapos küzdelmét azért, hogy megóvja lánya életét – aki számára a könyvet is írta – attól a betegségtől, amely hihetetlenül sebezhetővé teszi az élet számtalan veszélyével szemben. A tizenhét különálló találkozás Maggie-t különböző életkorokban és különféle helyszíneken ábrázolja, életét éles, spontán pillanatfelvételek sorozataként mutatva be. Feszes prózája vibrál az energiától, a visszafogott érzelmektől. O’Farrell felkavaróan adja vissza azt az érzést, hogy a veszély mindig a közelünkben ólálkodik, emellett azonban rávilágít az élet értékére, szépségére és rejtélyeire is.

Judas Coyne, a korosodó, zaklatott múltú rocksztár él-hal a bizarr holmikért: gyűjteményében megtalálhatóak a sorozatgyilkos John Wayne Gacy rajzai, egy tizenhatodik századi paraszt meglékelt koponyája és egy sokat használt hóhérkötél. Úgyhogy, amikor az asszisztense szól neki, hogy valaki az interneten árverésre bocsátott egy kísértetet, a zenész azonnal lecsap rá. A postás a fekete, szív alakú dobozban nemcsak egy halott ember öltönyét hozza ki, hanem bosszúszomjas szellemét is. A kísértet eredetileg mostohaapja volt egy fiatal lánynak, akit a rocksztár durva bánásmódja öngyilkosságba hajszolt, most pedig csak egyvalamit akar: megölni Coyne-t és mindenkit, aki segít neki. Az 1972-ben született Joe Hill népszerű, többszörös díjnyertes író, A szív alakú doboz, a Szarvak, a NOS4A2 és a Spóra című regények, valamint számos novella és képregény szerzője. A GABO Kiadónál még idén megjelenik Strange Weather című kisregényes kötete

Amikor Meghan Markle-t és Harry herceget 2016 júliusában egy közös barátjuk bemutatta egymásnak, nem gondolták volna, hogy alig tizenhat hónappal később, 2017 novemberében a románcuk eljegyzéshez, majd 2018 májusában esküvőhöz fog vezetni. Azóta egyre nő a rajongásunk Meghan iránt, aki szétfeszítette a királyi család avítt kereteit. Szinte mindenben különbözik a Windsor-ház korábbi szemérmes menyasszonyaitól. Meghan magabiztos, karizmatikus és kiegyensúlyozott egyéniség. Az eljegyzésük alkalmával készült interjújuk meghitt és szeretetteljes hangneme éles ellentétben áll Károly herceg és Lady Diana Spencer mesterkélt és hideg párbeszédeivel. A leendő hercegnőről készült első életrajz írója, Andrew Morton, bemutatja Meghan gyökereit, és részletesen beszámol a gyerekkoráról. Megtudjuk, hogy a Los Angeles-i Valley-ben nőtt fel, egy katolikus leányiskolában tanult, és a szülei korán elváltak. Bepillantást nyerünk a 2013-ban válással végződő első házasságába, és megismerjük a hollywoodi érvényesülésért folytatott küzdelmeit, és a kevert etnikai háttere miatt elszenvedett méltatlanságokat. Majd örülünk, amikor a Briliáns elmék című tévésorozat végre elhozza számára az áttörést, és csodáljuk a humanitárius nagykövetként végzett munkáját - ami Diana hercegnő szenvedélyére emlékeztet. Tudomást szerzünk a két kontinensen zajló királyi románc részleteiről, amelyeket eleinte titokban tartottak, ám végül a világ tudomást szerzett a szenzációs hírről, és Meghan hirtelen a nemzetközi média reflektorfényébe került. Morton a családtagok, a közeli barátok beszámolóival és még sehol sem publikált fényképek bemutatásával segít nekünk megismerni az igazi Meghant. Kifejti a véleményét arról, hogy eddig milyen hatással volt a leendő hercegnő a Windsor-ház merev hagyományaira, és mit tartogathat még a jövő. Megjelenik a május 19-i esküvő előtt.

Michael Herr az Esquire magazin haditudósítójaként utazott Vietnámba 1967-ben. Egy olyan igaz történettel tért haza, amely testközelből mutatja be a csatatér tébolyát és poklát, és átélhetővé teszi, a háború miért gyakorolt olyan vonzó és pusztító hatást fiatal férfiak egy teljes generációjára. Beszámolóját nem is igazán erőszakossága, mint inkább őszintesége teszi hátborzongatóvá. Az eredetileg 1977-ben megjelent könyv az úgynevezett új újságírás irányzatának úttörő képviselője, és a mai napig a vietnámi háborús tematika egyik legnagyobb klasszikusának tartják. Részben Herr műve ihlette Stanley Kubrick Acéllövedék című flmjét, amelynek a szerző társ-forgatókönyvírója volt.

1938: Németország bekebelezte Ausztriát. Most a Szudéta-vidék következik. Hitler háborúra készül, míg az angolok, Chamberlain miniszterelnök vezetésével,a békéért dolgoznak. A helyzet pattanásig feszült, és úgy tűnik, semmi sem tudja visszatartani Európát egy újabb háborútól. Hugh Legat a brit külügy ifjú reménysége, aki akaratán kívül titkosszolgálati játszmákba keveredik. Régi barátja, a náci bürokráciában dolgozó Paul von Hartmann és társai elhatározták, hogy megbuktatják Hitlert, ehhez viszont arra van szükségük, hogy a feszült helyzetet rendező Müncheni Konferencia kudarccal végződjön – ez pedig háborút jelentene Anglia és Németország között.

Ismerjék meg Kate Reddy befektetésialap-kezelőt, két kisgyermek édesanyját. Öt különböző időzónában kilencféle devizát tud átszámítani, és képes fél óra alatt lezuhanyozni, felöltözni, a gyerekeket megmosdatni és elindulni otthonról. Kate krónikus időhiányban szenved, úgy számolja a másodperceket, mint más a kalóriákat. Folytonosan rohan egyik értekezletről a másikra, észben kell tartania a jelentéseket az ügyfeleknek, a gyerek születésnapi tortáját, a tengerenúli telefonhívást, a betlehemes játékot, megnézni a Dow Jones indexet, intimtornát végezni, időt szorítani a szexre. Mindehhez adjunk még hozzá egy számító nevelőnőt, aki úgy bámulja Kate mellét, mint árut a kirakatban, egy szenvedő – valóban szenvedő – férjet, egy csöndesen rosszalló anyóst, két követelőző gyereket és egy elektronikus szerelmet. Kate annyi labdával zsonglőrködik, hogy valamelyik egy napon elkerülhetetlenül leesik a földre. Allison Pearson regénye egyszerre könnyfakasztóan humoros és fájón szomorú. Az írónő mély megértéssel ábrázolja a dolgozó anyák bűntudatos életét, az önvádat, a nevetséges kis csalásokat, a kimerültséget, a kétségbeesést. Metsző iróniával, ragyogó stílusban mutatja be a dolgozó anyák dilemmáját a 21. század elején.

Mindig ez van, ha egy család titkot őriz… és ha végül ez a titok tartja meg őket. Mindig ez van, ha egy család örökkön-örökké boldogan él… amíg ez az örökkön-örökké össze nem kuszálódik. Mindig ez van, ha a gyerekek megváltoznak… azután pedig a világot változtatják meg. Ő itt Claude. Ötéves, öt fiútestvér közül a legkisebb, és szereti a mogyoróvajas szendvicset. Lányruhát is szeret hordani, meg arról álmodozni, hogy ő egy hercegnő. Ha majd felnő, mondja Claude, lány szeretne lenni. Rosie és Penn azt szeretné, ha Claude-ból az lenne, aki lenni akar. Csak abban nem biztosak, hogy ezt készek megosztani a világgal. Egykettőre az egész család Claude titkát őrizgeti. Míg az egy napon ki nem robban. A Mindig ez van a revelációkról, az átalakulásokról, a tündérmesékről és a családról szóló regény. És arról, hogy mitől van az, hogy mindig ez van: a változás mindig keserves és csodaszerű és ismét csak keserves, a gyermeknevelés mindig ugrás az ismeretlenbe, drukkolva és szívünket-lelkünket beleadva. A gyerekek felnőnek, de nem mindig a terv szerint. Azok a családok pedig, amelyeknek titkaik vannak, nem őrizgethetik azokat örökké. Történeteinket és titkainkat elárulni keserves dolog. És néha veszélyes is. Mégis ezt kell tennünk, mert az élet így lesz jobb mindenki számára.

Alison Pearson első regénye, a Csak tudnám, hogy csinálja felkerült a New York Times bestsellerlistájára, és több, mint négymillió példányban fogyott el szerte a világon. Ahogyan Oprah Winfrey mondta, Kate Reddy története "a dolgozó anyák himnusza". Hét év elteltével Kate Reddynek szembe kell néznie az ötvenedik születésnapjával. A gyerekei elviselhetetlen kamaszokká cseperedtek, a férje szülei és az édesanyja egészségügyi problémákkal küzdenek, a férje pedig életközepi válsággal, így Kate kénytelen visszatérni a karrierjéhez, melyet évekkel azelőtt feladott. Ismét abban a helyzetben találja magát, hogy kétségbeesve igyekszik minden labdát a levegőben tartani egy zsonglőrmutatványban. Vajon sikerül Kate-nek visszaszereznie az őt megillető helyet a befektetési alapnál, amelyet annak idején ő indított el, vagy megfullad egy alakformáló alsóneműben? Feléleszt egy régi lángot, vagy porig ég a háza, amikor randalírozó tömeg bukkan fel a lánya karácsonyi (a szülők számára mindenképpen) meglepetés buliján? A végére minden kiderül. Kate számára nem lehet ez olyan kemény dió.