Gabo Könyvkiadó strana 44 z 54

"Mindig most van a legjobb pillanat" Kilian Jornet egész élete arról szól, hogy az emberi teljesítőképesség határait feszegeti. Rengeteg sérülést szenvedett, hatalmas veszélyeknek tette ki magát, és olyan rekordokat ért el, amelyekkel az egész világot ámulatba ejtette. Látszólag könnyedén vitte véghez mindazt, ami addig mindenki más számára lehetetlennek tűnt. De mindez nem a véletlen műve: már gyermekkorától kezdve edzette magát fizikálisan és mentálisan egyaránt, és minden erőpróbára nagyon komolyan felkészült. Nem csak a sikerre, a kudarcra is. Teljesítményével átírta mindazt, amit az emberi tűrőképesség határairól gondoltunk. Bátor, sőt néha már vakmerő tetteit, mint a Mount Everest kétszeres meghódítása, nehéz lenne utána csinálni. A Semmi sem lehetetlenben Kilian megosztja velünk az évek során összegyűlt őszinte és életszerű tapasztalatait. Példájával arra buzdít, hogy valósítsuk meg álmainkat, fussunk szenvedéllyel és szabadon, de legfőképp érezzük jól magunkat a hegyekben.

Nesztelen léptű inasok, pattogó tűz a könyvtár kandallójában, fehér damasztabrosz és ezüstkészlet a teázóasztalon, dédanyák képei a galérián - ez Manderley. Baljósan vöröslő rododendronok és temetőket idéző, sápadtkék hortenziák a kertben, a tenger vészjósló mormolása - ez is Manderley. A történetet elmesélő, mindvégig névtelen főszereplő, az új, érzékeny úrnő híven beszámol ennek az életnek a fonákjáról is: a titkos bűntudatról, a szorongásról, a rettegésről, ami ugyanúgy elválaszthatatlan Manderleytől, mint a kényelem és a fényűzés. A félelem mérgezi az itt élők lelkét: az új asszony a régi házvezetőnőtől, Mrs. Danverstől fél, még inkább a halott feleség, Rebecca kísértetétől - ám valójában attól retteg, hogy méltatlan lesz Manderleyhez, és el kell hagynia a kastélyt. A férj, Maxim de Winter a bűntett leleplezésétől és a botránytól retteg. Daphne du Maurier klasszikusnak számító regényéből idén Ben Wheatley (Halállista) készített filmet a Netflixre, Lily James és Armie Hammer főszereplésével.

A virágzó magyar futballkultúra története, amely a II. világháború előtt forradalmasította a modern labdarúgást és egy új korszakot indított el a sportágban. Az 1950-es évek elején a magyar válogatott verhetetlennek számított: az Aranycsapat megnyerte az olimpiát, az Évszázad Mérkőzésén pedig leiskolázta Angliát. Az együttes legendás kapitánya, Puskás Ferenc a sportág egyik első nemzetközi szupersztárjává vált. De Jonathan Wilson könyvéből kiderül, hogy ez a sikerkorszak valójában a magyar labdarúgás legfényesebb korszakának csak az utolsó szakasza volt. Az 1920-as, ’30-as évek Budapestjén új futballiskola született, amely igen jelentős hatást gyakorolt a sportág történetére. A megannyi zseniális játékos és edző nevével fémjelzett időszakban a magyarok egyedülálló módon ötvözték a szigort a szárnyaló fantáziával. De a II. világháború kezdetén, a fasizmus és az antiszemitizmus térnyerésével sokan hazájuk elhagyására kényszerültek. Örökségük azonban tovább élt. A két világháború közti gazdasági és politikai válság idején az egész világot magyarok tanították meg futballozni.

A shiringi erőd nem nagyon különbözött a cherbourg-itól, csak a lakótorony hiányzott belőle. Voltak házak, istállók, raktárak, nyitott konyhák. Az egyik ház kétszer akkora volt, mint a többi, a két végébe apró ablakokat vágtak: ez lesz a csarnok, ahol az elöljáró tartja a gyűléseket és a lakomákat. A sokaság két sorba állt, nyilvánvalóan azt várták, hogy Ragna közöttük lovagoljon a csarnokhoz. A lány nem sietett, mert látni akarta az arcokat, hogy mosolyoghasson rájuk. A hosszú ház ajtaja előtt ott állt Wilwulf. Éppen olyan volt, ahogy Ragna emlékezett, magas és hanyag tartású, bajsza és dús haja szőke, az álla borotvált. Vörös köpenyt viselt, zománcos dísztűvel összefogva. Olyan fesztelenül mosolygott, mintha tegnap váltak volna el, és nem két hónapja. Hajadonfővel állt az esőben, nem érdekelte, hogy megázik. Szélesre tárta a karját. Ragna nem bírta tovább fékezni magát. Leugrott a lováról, és futott hozzá. A nézők megéljenezték túláradó örömét. Wilwulf még szélesebben mosolygott. A lány a mellére borult, szenvedélyesen csókolta. Az éljenzés mennydörgéssé erősödött. Ragna átkarolta a vőlegénye nyakát, majd egyet szökkent, és Wilwulf derekát is átkulcsolta a lábával. A tömeg őrjöngött. Az Egy új korszak hajnala Ken Follett legsikeresebb regényének, A katedrálisnak az előzménye, azt az időszakot képzeli el, amikor egy félreeső hely elkezdett hatalmas kulturális központtá növekedni. A regény négy főszereplőjének életén keresztül megismerjük az 1000 körüli Anglia kegyetlen és vad társadalmát, ahol a király megpróbál érvényt szerezni a jognak és a törvényességnek: Edgar, a fiatal hajóács jövőjét szerelmével, egy férjes asszonnyal képzeli el, a vikingek váratlan támadása azonban mindent megváltoztat; Ragna normandiai hercegnő húszévesen halálosan beleszeret az udvarukba látogató, a negyvenes éveiben járó angolszász előkelőbe, Wilwulfba, feleségül megy hozzá, és követi egy ismeretlen világba, Angliába; a gátlástalan, álszent és hatalomvágyó Wynstan püspök minden eszközt megragad, hogy növelje hatalmát és befolyását, de szembekerül az idealista Aldred szerzetessel, aki nem hagyja, hogy földi hatalmak befolyásolják szent küldetését. Follett ebben a regényében is - akárcsak a sorozat többi kötetében - izgalmas, fordulatos, szenvedélyes érzelmekkel teli cselekménnyel vezeti végig olvasóit a zűrzavaros éveken. KEN FOLLETT (Cardiff, Wales, 1949. június 5.) napjaink egyik legsikeresebb regényírója, eddigi 31 könyve 33 nyelvre lefordítva, sok százezer példányban jelent meg szerte a világon. Minden műve olvasható magyarul is. 1989-ben jelent meg a XII. századi Angliában, Kingsbridge-ben játszódó regényfolyamának első kötete: A katedrális. A történet folytatódott a XIV. és a XVI. században. Így született meg a Kingsbridgetrilógia. A most megjelenő, legújabb művében, a sorozat egy újabb részében pedig a X. századba lép vissza, és megírja A katedrális előzményét. A Kingsbridge-sorozat: Egy új korszak hajnala, A katedrális, Az idők végezetéig, A tűzoszlop + Számos irodalmi jótékonysági szervezet tagja. Szabad idejében szívesen játszik basszusgitáron. A hertfordshire-i Stevenage-ben él feleségével, Barbara Follett-tel és két labradorjukkal.

Kihagyhatatlan találkozás a világsikerű Királygyilkos-krónika világában az Egyetem egyik legmeghatóbb alakjával! Mélyen az Egyetem alatt van egy sötét hely, ősi járatok és kihalt szobák szakadozott hálója, amelyről kevesen tudnak. Ennek az elfeledet t helynek a szívében, az Odalent kígyózó alagútjaiban él egy lány. Aurinak hívják, és rengeteg titka van. A szótlan tárgyak lassú szemlélése kis kaland, amely rövid, keserédes bepillantást enged Auri életébe. Ebben az egyszerre derűs és didergető t örténetben Auri szemével láthatjuk a világot, és az olvasó megismerhet dolgokat, amelyekről egyedül Auri tud... Patrick Rothfuss elvezet bennünket a Királygyilkos-krónika egyik legtitokzatosabb alakjának világába. A szótlan tárgyak lassú szemlélése talányos és rejtelmes történet egy megtört lányról, aki élni próbál egy szétesett világban.