Gabo Könyvkiadó strana 43 z 56

Eugene B. Sledge második világháborúban nagy hírnevet szerzett tengerészgyalogos hadosztályban, az 5-ös tengerészgyalogosok 3. zászlóaljában szolgált Peleliun és Okinaván. Feljegyzéseit, naplójegyzeteit Újtestamentumában rejtegette. Ebből született a Pokol a Csendes-óceánon című könyv, amely végtelen egyszerűséggel és őszinteséggel meséli el, mit élt át egy tengerészgyalogos a csendes-óceáni hadszíntéren vívott brutálisan kegyetlen háborúban. Mi mentette meg, mi fenyegette és mi változtatta meg az életét. Elmeséli azt is, hogyan tanulta meg gyűlölni és gyilkolni - később szeretni - embertársait.

Amatőr s képzettebb borbarátok 80 kérdésére adott válaszaival Pierre Casmayor átfogó betekintést nyújt a borok világába. Megismertet a borok ízének kialakulásáért felelős alapelemekkel: a szőlőfajtákkal, a termőhelyekkel és a szőlő művelési módjaival. Ahhoz is segítséget kapunk, hogy minden egyes fogás mellé biztonsággal ki tudjuk választani az oda illő bort.

Amikor Tiro, az egyik római senator bizalmi embere egy hideg novemberi napon ajtót nyit egy halálra rémült idegennek, olyan eseményeket indít el, melyek végül a történelem egyik legnevezetesebb bírósági tárgyalásának, egy tárgyalóteremben játszódó izgalmas drámának a főszereplőjévé teszik gazdáját. A váratlan látogató szicíliai, s kiderül róla, hogy a szigetet kormányzó korrupt római helytartó, Verres önkényének lett áldozata. Tiro gazdája, az a bizonyos római senator nem más, mint Marcus Tullius Cicero, a fiatal jogász és a kiemelkedően tehetséges szónok, akit az isten is arra teremtett, hogy megragadja a legfőbb hatalmat, az imperiumot. Így kezdődik Robert Harris legújabb és legjobbnak tartott regénye. A pergő cselekményű és egyfolytában izgalmas történetet és a szereplőket Tiro szemével látjuk, és az ő fülével halljuk. Ő vezeti be az olvasót a római politika erőszakkal és árulással megvert világába, tőle tudjuk, mit jelent az, ha egy jóravaló, könyörületes, mindazonáltal eszes és sebezhető férfi mindenképpen érvényesülni akar, a hatalom csúcsára tör.

A tanulmányi úton Párizsban tartózkodó Robert Langdon szimbólumkutatót telefonon riasztják egy késő esti órán. A Louvre idős kurátorát meggyilkolták a múzeumban, és érthetetlen kódot találtak a holtteste mellett. Miközben Langdon és Sophie Neveu, a tehetséges francia titkosírás-szakértő a rejtvény megoldásán dolgozik, elképedten fedezik fel a rejtett utalások nyomát Leonardo da Vinci műveiben - noha ezeket az utalásokat mindenki láthatja, a festő zseniálisan álcázta őket.

Jethro Kloss "Vissza az édenkertbe" címmel nagy sikert aratott könyvének felét az egészséges életmódhoz és a gyógyhatású készítmények előállításához szükséges gyógynövények bemutatásának szentelte, A "Gyógyító növények" hű marad Kloss eredeti szavaihoz, de az információt könnyebben érthetővé teszi a gyönyörű képeknek és kivitelnek köszönhetően.

Minden jel arra mutat, hogy Simon Basset meg fogja kérni legjobb barátja húga, a bájos és okos Daphne Bridgerton kezét. Ami csak kettejük titka: házasságról szó sincs, csak így kívánják Simontól távol tartani a lányaikat férjhez adni kívánó, igen akt ív társasági hölgyeket. Daphne pedig, mivel hercegi udvarló találta kívánatosnak, később alkalmas kérőket kaphat. Ám miközben Daphne sorra keringőzi Simonnal a bálokat, igen nehéz arra gondolnia, hogy az egész csak színlelés. A férfi ravaszkás mosoly a talán, de tekintete felragyogása bizonyosan azt a hatást éri el, hogy Daphne beleszeret a szép hercegbe. Ez már egyáltalán nem színlelés. A lány a lehetetlennel próbálkozik: megpróbálja meggyőzni a gyönyörű szoknyavadászt, hogy okos kis tervüket né miképp módosítaniuk kell, és semmi nem olyan jó, mint szerelmesnek lenni...

A szicíliai maffia hatalma állítólag vetekszik az olasz államéval, és az utóbbi félszáz évben háborút viselt a rend és a törvény ellen, amely nemcsak áldozatok ezreit követelte, de a bűn és az erőszak olyan hullámait indította el, amelyeknek hatása máig is érezhető. "A főnökök főnöke" Bernardo Provenzano, a Traktor története, aki szegény sorból tört fel a szicíliai maffia királyává. A több mint negyven éven át tartó bujkálása során családja: felesége és két gyereke végig kapcsolatban állt vele, tiszta ruhát, ételt vitt neki a gyakran változó rejtekhelyeire. Idősebb kroában, amikor betegeskedni kezdett, megszervezték titkos kórházi kezelését is. A rendőrség azt sem tudta, hogy néz ki az a férfi, akit keresnek, hiszen Provenzanóról csak fiatalkori képük volt. A negyven éven át tartó körözés után árulás következében letartóztatott Provenzano élete egyszerre tükrözi a maffia történetét, és megismertet a szervezett alvilág sajátos törvénykönyvével.

Akárcsak száz évvel ezelőtt, az iszlám világ, amely képzeletünkben a vakító fényben ragyogó roppant sivatagok, mecsetek és paloták színkavalkádját, a bazárok illatfelhőjét idézi - ma is képes elcsábítani a nyugatról érkezett utazókat. Akik ide látoga tnak, ma is megigézve hallgatják a koránolvasók vagy az imára hívó müezzin kántálását, és elbűvölik őket Az ezeregy éjszaka meséinek csodálatos történetei. Ez a könyv az iszlám civilizáció aranykorának történelmét meséli el azzal a nem titkolt céllal , hogy felfedje az olvasó előtt a középkori iszlám világának báját és szépségét. Az iszlám a kereszténység és a judaizmus mellett a harmadik nagy egyistenhívő vallás, egyben rendkívüli történelmi és kulturális jelenség. Az Arab-félszigeten, Mohamed p róféta szülőhelyén szökkent szárba, és hatalmas területeket járt be a világon. Ez a könyv azért készült, hogy bemutassa ennek a civilizációnak a krónikáját egészen a kezdetektől, a beduin társadalmak korától, ami az iszlám bölcsője, s aminek öröksége , a törzsi társadalmi struktúra jellegzetességei ma is élnek és felismerhetők. Az arabok a VII. században kiözönlöttek a végtelen sivatagból, megdöntötték a kor két nagy politikai és katonai hatalmát, a Bizánci Birodalmat és a mezopotámiai Szászánida Birodalmat, a két szemet, ami Isten megbízásából fénybe borította a világotÓ. A meghódított területeken megalapították először az Omajjád Kalifátust, majd az Abbászida Kalifátust. Ez utóbbi tekinthető az iszlám civilizáció aranykorának, ebben a korb an borult virágba az iszlám kultúra, többek között a filozófia, a tudomány és az irodalom. Az abbászida kalifák felvilágosult uralkodók voltak, akik igyekeztek elősegíteni a hatalmas birodalmukban élő heterogén etnikai elemek integrálódását az ummába , vagyis az iszlám közösségbe. Az Abbászida Kalifátus akkor bukott meg, amikor 1258-ban a mongolok elérték a birodalmi székhelyet, Bagdadot, habár a hatalmát a független kalifátusok és szultanátusok megalakulása már korábban aláásta, mivel a függetle nedési folyamatok szétforgácsolták az egységes birodalom erejét és tekintélyét. A könyv utolsó fejezete a klasszikus iszlám kultúra legfontosabb területeit veszi sorra, amelyek nélkül nem érthetjük meg a jelenkori iszlámot, ezt az állandó mozgásban l évő jelenséget, amivel legfőbb ideje lenne kiegyeznünk.

Robert Langdont, a Harvard világhírű szimbólumkutatóját egy svájci tudományos intézetbe hívják, hogy segítsen megfejteni egy rejtélyes jelet, amelyet egy meggyilkolt fizikus mellkasába égettek. Langdon elképesztő felfedezésre jut: egy több száz éves földalatti szervezet - az Illuminátusok - bosszúhadjáratra készül a katolikus egyház ellen. Langdon mindenáron meg akarja menteni a Vatikánt a hatalmas erejű időzített bombától; a gyönyörű és titokzatos tudóssal, Vittoria Vetrával szövetségben Rómába megy. Hétpecsétes titkokon, veszélyes katakombákon, elhagyatott székesegyházakon és a földkerekség legrejtettebb barlangján át, őrült hajszát indítanak együtt a rég elfeledett Illuminátusok búvóhelye után. Minden, ami Dan Brown

Olvasmányos és átfogó útmutató a digitális fényképezésről, egy komoly tapasztalatokkal rendelkező, hivatásos fotográfus tollából.A digitális fényképezés kézikönyvéből minden kiderül, amit a képfelvételről, az utómunkáról és a képek értékesítéséről tudnunk kell, így a könyv tanácsait követve különleges képeket alkothatunk a legújabb technológiával. A könyv a digitális korszak meghatározó műve.

Amikor a NASA egy bámulatosan ritka tárgyra lel az Északi-sark jégtakarója alatt, a hibát hibára halmozó űrkutatási ügynökség végre diadalról adhat hírt, amelynek messzemenő következményei lesznek a NASA jövőjét és a közelgő elnökválasztás kimenetelét illetően. A lelet valódiságát ellenőrizendő, a Fehér Ház Rachel Sexton hírszerzési elemzőt hívja segítségül. Rachel szakértők - köztük a tudós, Michael Tolland - társaságában a Sarkvidékre utazik, és valami hihetetlenre bukkan: egy tudományos csalás bizonyítékaira, egy merész bűvészmutatványra, amely, ha kiderül, az egész világot megoszthatja. Ám mielőtt figyelmeztethetnék az elnököt, Rachelt és Michaelt orvgyilkosok támadják meg. Sivár és életveszélyes vidéken kell menekülniük, és egyetlen reményük a túlélésre, ha kiderítik, ki áll a mesteri terv mögött. A megoldás a legdöbbenetesebb hazugság...

Véres és gyönyörű huszadik század története úgy, ahogy azt csak Ken Follett tudja elmesélni! A titánok bukása a század történelmének első húsz, felkavaró éve, amely nemzetek bukását és felemelkedését hozta. A cselekmény középpontjában egy angol arisztokrata, Fitzherbert gróf áll, akinek Elisaveta orosz hercegnő a felesége. Miközben a gróf a walesi szénbányákban szipolyozza ki a bányászokat, kastélyában uralkodókat és diplomatákat lát vendégül. Ezen diplomaták egyike a rejtélyes Walter von Ulrich gróf, a német követség attaséja, aki beleszeret a gróf szabadgondolkodású húgába. A vendégek közt több különös alak is felbukkan. Egyikük Wilsonnak, az Egyesült Államok elnökének személyi titkára. Amerikában pedig él egy orosz üzletember, Vyalov, akiről mindenki tudja, hogy a szesztilalmat kihasználva tett szert roppant vagyonára. Vyalov szolgálatába szegődik, majd elcsábítja annak lányát Lev Peskov lovász, aki hamis útlevéllel vándorolt ki Petrográdból. Bátyja, Grigorij Peskov öntudatos munkás, a kommunista vitakör tagja, majd az 1917-es oroszországi forradalom egyik vezetője. Lenin és a bolsevikok győzelme után komisszárként a Kreml egyik elegáns lakásába költözhet be családjával. Ezeknek a világ különböző részein élő családoknak a sorsa a nagy történelmi események, elsősorban a világháború során egymásba kapcsolódik. A titánok bukása - Ken Follett többi regényéhez hasonlóan - izgalmas, mesterien felépített cselekményű regény, amely megmutatja, hogyan sodródott bele Európa és Amerika az első világégésbe. Ken Follett legújabb nagyszabású regénytrilógiájának címe: Évszázad. A három kötetben az író arra vállalkozik, hogy elmesélje a 20. század európai és amerikai történetét öt család életén keresztül, akiknek sorsa egymásba kapcsolódik, összefonódik. Az 1. kötet, "A titánok bukása" a 20. század első éveitől az első világháború végéig, a Párizs környéki békekötésekig terjedő időszakban játszódik.

A könyv azoknak szól, akik szeretik a gyorsan elkészíthető, egészséges és friss ételeket. Azoknak, akik pillanatok alatt köretet vagy a főételt, tartalmas ebédet vagy gyümölcsös snacket szeretnének az asztalra tenni, mert a saláták minden alkalomra megfelelnek.

Az ifjú Gabrielle Brooks az anyja halála után maga mögött hagyja Angliát, hogy felkutassa rég nem látott édesapját a Karib-tenger térségében. Érthető a megdöbbenése, amikor kiderül, hogy Nathan Brooks nem egy kereskedő, hanem egy kalóz! Apa és lánya három csodás évet tölt el a mesés karibi szigeten. Egy idő után Nathan mégis úgy dönt, hogy a lánya térjen vissza Angliába, és az elegáns londoni körökben keressen férjet magának. Régi barátját, James Maloryt kéri meg, hogy vegye pártfogásába, és a felesége, Georgina segítségével vezesse be Gabrielle-t az úri társaságba. Drew Anderson, a jóképű amerikai hajóskapitány éppen a húgánál, Georgina Malorynál tartózkodik Londonban, és kénytelen elvállalni a feladatot, hogy a hölgyeket bálokba, estélyekre és társasági összejövetelekre kísérje A hírhedt szoknyavadászt soha nem érdekelték a férjre vadászó ifjú szüzek. Ám most a sok félreértés, és a kezdeti ellenségeskedés meglepő fordulatokhoz vezet. A szereplőkre nem várt kalandok és veszélyek leselkednek. Hajórablás, fogolyszabadítás, kincsvadászat- de a legnagyobb kihívást az olthatatlan szenvedély jelenti, amely mindkettejüket rabságban tartja.

Stuart Mária kilenc hónapos korában lett Franciaország királynője, tizennyolc évesen pedig már II. Ferenc özvegyeként tért vissza hazájába, ahol Skócia királynőjévé koronázták, majd rövid ideig Anglia uralkodónője is volt. Amikor átlépte az angol határt, I. Erzsébet vetette fogságba, és ítéltette el árulásért. Bűnös volt vagy csupán áldozat? Mária mindig is ártatlanságát hangoztatta. Annak ellenére, hogy valójában nem is uralkodott, ő áll annak a 16. századi harcnak a középpontjában, amelyet a katolikusok és a protestánsok, a Stuartok és a Tudorok, illetve a spanyolok és az angolok vívtak egymással. Negyvennégy évesen fejezték le, s már 1587. február 8-i kivégzésének másnapján a hit mártírjaként tisztelték.