HVG Könyvek

iPod. ?iPhone. iPad. iTunes. Mac. És egy név mindezek mögött: Steve Jobs. Az Apple-vezér és Pixar társalapító első hivatalos életrajza egy nem mindennapi ember életébe enged betekintést. A könyv írója az elmúlt két év során több, mint negyven alkalommal beszélgetett Steve Jobsszal. Ezek a beszélgetések szolgáltak a könyv gerincéül, amit tovább színesített vagy éppen árnyalt a több, mint 100 – családtagokkal, barátokkal, ellenségekkel, versenytársakkal és kollégákkal készített – interjú. Ezekből bontakozik ki Steve Jobs eseményekben gazdag élete. Egy olyan emberé, akinek páratlan kreativitása, tökéletesség iránti szenvedélye és fékezhetetlen lelkesedése 6 ágazatot forradalmasított: személyi számítógép, animációs film, zene, telefon, táblaszámítógép és a digitális könyvkiadás.Egy olyan világban, amelyben a társadalmak a digitális kor gazdaságát építik, Jobs a legnagyobb példakép. Felismerte, hogy a XXI. században az értékteremtés igazán hatékony módja a kreativitás és a technológia összekapcsolása, s ezért olyan vállalatot hozott létre, amelyben a határtalan képzelet egyedülálló mérnöki teljesítménnyel párosul.Jobs közreműködött a könyv készítésében, de teljesen szabad kezet adott az írónak, sőt arról a jogáról is lemondott, hogy a kéziratot nyomdába kerülés előtt átolvassa.

Az ?1960-as évek elején John F. Kennedy, a korszak férfiideálja és az Amerikai Egyesült Államok 35. elnöke, óriási népszerűségnek örvend. Felesége, Jackie pedig bájával, stílusérzékével ejti rabul a világot. Kennedy elnöksége sikerre ítéltetett, akárcsak az Arthur-legendában Camelot városa: az idilli boldogság oázisa reményt és optimizmust jelent a hidegháború sivatagában. Ám ötven évvel ezelőtt, 1963. november 22-én a dallasi puskalövések az egész nemzetet megrendítik, napokig szomorúság és zavartság uralkodik az országban. Mi történt? Ki ölte meg az elnököt? Milyen erők állhattak a háttérben? Sokféle találgatás kelt szárnyra azóta. A hidegháború kiéleződésével Kennedy több befolyásos ellenfelet is szerzett magának, például Nyikita Hruscsov szovjet vezetőt, Fidel Castro kubai diktátort és Allen Dullast, a CIA igazgatóját. Ezen kívül bátyja, Robert Kennedy igazságügy-miniszter szigorú intézkedései a szervezett bűnözés felszámolására tovább növelte azok számát, akik szerettek volna leszámolni az elnökkel.

Hogyan ápolhatjuk bőrünket és hajunkat a természet erejével? A kozmetikai termékek olyan összetevőket tartalmazhatnak, amelyek allergiás reakciót válthatnak ki, sőt akár a hormonháztartásunk működésébe is beleavatkozhatnak. A természetes szépségápolás ezekre kínál alternatívát. A több mint száz recept segítségével megalkothatjuk saját szépségápoló készítményeinket, amelyek ragyogóbbá és élettelibbé teszik bőrünket és hajunkat, ráadásul a környezetre sem ártalmasak. A javasolt élelmiszerek fogyasztásával, a bemutatott masszázstechnikák és szépségápolási rutinok alkalmazásával nap mint nap tehetünk azért, hogy testileg-lelkileg egészségesebbek és energikusabbak legyünk.

Azt ?hiszem, minden szokás illúzió, és a szabadság az igazi valóság. Mindannyian szabadságra vagyunk ítélve, és egy ember nem lehet nem szabad.Feldmár András 1940-ben született Budapesten, 1956-ban vándorolt ki Kanadába, ahol előbb matematikus lett, majd pszichológiát és filozófiát tanult. 1974-ben ismerkedett meg R. D. Laing skót pszichiáterrel, aki elméleti és gyakorlati munkásságában radikálisan megkérdőjelezte a 20. századi pszichiátria dogmáit. Ez a találkozás egy életre meghatározta Feldmár tudományos munkásságát, a világhoz való viszonyát. Laing tanítványaként, barátjaként és szakmai örököseként számos terápiás kísérlet részese Európában és Amerikában. Szakemberekkel, teológusokkal, művészekkel és elszánt civilekkel arra keresi a választ, hogy hogyan tudnának a lélek és tudat sebeitől szenvedő emberek az orvos-beteg reláció kiszolgáltatottsága helyett élő, szeretetteli kapcsolatokból erőt merítve meggyógyulni. Feldmár a mai napig aktívan dolgozik terapeutaként, tanít, illetve számos szervezet számára végez tanácsadói munkát. Rendszeresen jön Magyarországra, ahol a Feldmár Intézet szervezésében előadásokat tart, csoportokat vezet. 2012-ben a Büntetés-végrehajtási Szolgálatért Emlékplakett bronz fokozatával tüntették ki, a fogvatartottak társadalmi reintegrációjával összefüggő módszerek kialakításáért és azok sikeres alkalmazásáért. A fogvatartottak társadalmi reintegrációját célzó Mesekör programért 2013-ban ERSTE Alapítvány Társadalmi Integrációs Díjat kapott.

Óriási csoda, amikor nem bántjuk egymást. A szeretet legegyszerűbb definíciója az, hogy tudnálak bántani, de nem foglak. Csoda, hogy ezt meg lehet ígérni. Te, én, mi elhatározhatjuk, hogy nem fogjuk bántani egymást, vagy nem fogunk bántani valaki mást. Amitől félek, az már megtörtént. Valami az adott helyzetben emlékeztet arra, ami már megtörtént, és emlékszem, hogy rossz volt. Tehát ha bármi van itt, ami emlékeztet arra, ami rossz volt, akkor elkezdek félni.

"„Visszatartom a dühömet. Ha kiengedném, akkor megtelne vele az egész szoba.” „Azt képzeltem, hogy akit szeretek, annak baja esik, mert én rossz vagyok.” „Nem volt egy élő lélek, aki megértett volna, és ez végtelenül magányossá tett. Megtanultam a leckét, hogy tapintatból erről nem beszélünk.""Vajon mit élnek át a gyerekek, amikor szüleik válnak, vagy amikor elvesztik egy közeli családtagjukat? Mire van szükségük ezekben a nehéz időkben? És ki vigasztalja meg őket, ha a szülők saját fájdalmukban, dühükben nem tudnak feléjük fordulni? Súlyos veszteség idején a gyerekek legtöbbször nem tudják megfogalmazni, min mennek keresztül. Modern világunkban ráadásul a gyász tabu: a felnőttek sokszor saját érzéseikkel sincsenek tisztában, nemhogy a gyerekekével. Így a hiány meggyászolásában – ha egyáltalán megtörténik – a kicsik általában magukra maradnak, és ez a magány és elhagyatottság felnőttéletükre is kihat. Singer Magdolna gyászterapeuta bevezet minket egy rejtett világba: gyerekek és felnőttek mesélnek fiatalon átélt veszteségeikről, és arról, miként tudtak megküzdeni fájdalmas érzéseikkel. Harminc különálló történet segít megérteni, mit éreznek és észlelnek a gyermekek válás és halotti gyász idején, a megható önvallomásokból pedig az is felsejlik, hogyan vigasztalhatjuk, támogathatjuk őket életük e nehéz szakaszában. "

Mindig a másik a tükör. Nincs önmagában, azaz egyedül senki és semmi. A szeretet türelem és kíváncsiság, megengedi két embernek, hogy áthidalják a köztük lévő szakadékot, a kimondhatatlan és leírhatatlan másságot. Mindegyikünknek vannak privát élményeink, amiket képviselnünk kell, nekem a saját élményeimet, neked a tiéidet. A szeretet tehát munka, aktivitás, cselekvés: teremtünk egy világot magunknak, ahol együtt lehetünk anélkül, hogy neked el kellene árulnod a te élményeidet, és nekem az enyéimet. Tágasnak kell lennie a mi közös világunknak, és a szeretet megadja azt a tágasságot, amiben nincs benne az a dominancia, hogy az én élményeimet éljük, és te csendben (vagy hangosan) gyűlölsz engem a szeretet álarca mögött.

Inspiráló könyv a zsenialitásról, és arról, hogy a csapatmunka elengedhetetlen az igazi kreativitáshoz, az ötletek megvalósításához és a sikerhez Walter Isaacson, a világsikerű Steve Jobs életrajzi kötet írója ezúttal a digitális forradalom, az emberi zsenialitás és a kreativitás lenyűgöző történetét meséli el. Az életrajzírók az egekig magasztalják a magányos farkasként bemutatott vagy inkább misztifikált feltalálókat, pedig a digitális kor majd 200 éves történetének nagy találmányai leginkább csapatmunka eredményei. Ada Lovelace, Alan Turing, Neumann János, Bill Gates, Steve Wozniak, Steve Jobs, Tim Berners-Lee és Larry Page nagy tehetségek, sőt zsenik, de rengeteg lenyűgöző személyiség vett részt a munkájukban. A könyv a digitális forradalom számos hackerének, feltalálójának és vállalkozójának a története arról szól, kik voltak, milyen rugóra járt az agyuk, és mitől voltak olyan kreatívak; illetve miért tette őket a csapatmunkára való képességük még kreatívabbá.

Svindlerek, szemfényvesztők, kóklerek minden bokorban teremnek, de a valódi szélhámosok más esetek: rendkívüli személyiségek, a meggyőzés művészei, a bizalom kizsákmányolói. Hogyan csinálják? Miért olyan sikeresek? És miért dőlünk be nekik újra és újra? Maria Konnikova, a nagy sikerű Mesterelme szerzője izgalmas új könyvében a szélhámosok elméjének működését, motivációikat és módszereiket térképezi fel. Nemcsak elképesztő átveréseket mutat be – a több millió dolláros, évtizedeken át tartó piramisjátékoktól a kivételes értékű műkincshamisításon át az áljósokig és a többszörös személyiséglopásig –, hanem a játszmák mögött meghúzódó pszichológiai elvekre is rávilágít. Így megérthetjük, miként manipulálható az emberi természet, felismerhetjük a gyanús jeleket, és elkerülhetjük, hogy magunk is csalók áldozatává váljunk.

Az igazi beszélgetés az, amiben az igazság megmutatja magát. Egy jó dialógus szeretettel teli, amiben sem a másik nem tudja, mi a tuti, sem én, de ha jóindulatúak és őszinték vagyunk, megjelenik közöttünk az igazság. Nagy élmény.

Ahhoz, hogy jó formában maradjunk, reziliensek, rugalmasan ellenállók legyünk, az szükséges, hogy ne tűrjünk el semmit. Az, hogy elbírok és kibírok dolgokat, nem egy virtus. Rövid időre, stresszhelyzetben – mondjuk, ég a ház, háború van, menekülnöm kell valahonnan –, jó, ha kibírom. De máskülönben nem kell kibírni senkit és semmit, hanem meg kell változtatnunk a helyzetünket, a környezetünket úgy, hogy relaxálni tudjunk.

Mitől ér célba az egyik ötlet, és miért sikkad el a másik? Miért fontos történetünket a különböző kommunikációs csatornákhoz igazítani? Hogyan jelenthet versenyelőnyt egy igazán jó történet? A hatékony kommunikáció alapját az üzleti életben is a történetek képezik. Akár konferencián tartunk előadást, akár befektetők előtt prezentáljuk az ötletünket, vagy épp az ügyfeleinket szólítjuk meg – hallgatóságunkat elsősorban nem adathalmazokkal, hanem hiteles és érzelmeket kiváltó történetekkel tudjuk meggyőzni. A storytelling elismert szakértője, Carmine Gallo legújabb könyvében ehhez nyújt segítséget mintegy ötven kiváló történetmesélő, többek között Steve Jobs, Richard Branson, Sheryl Sandberg és Oprah Winfrey példáján keresztül. Az inspiráló előadóktól megtanulhatjuk a storytelling alapelveit és technikáit, továbbá praktikus tippeket kapunk, hogy minél jobb történetmesélőkké váljunk. „Az ötlet a 21. század valutája. Az információs korban, a tudásgazdaságban mindenki annyit ér, amennyit az ötletei. A történet pedig az az eszköz, amellyel ezeket az ötleteket átadjuk egymásnak.” Carmine Gallo kommunikációs coachként kiemelkedően sikeres vállalatok felső vezetőinek segít a kifinomult storytelling-technikák elsajátításában. Ügyfelei közé tartozik a Cisco, a Coca-Cola, az Intel, a Microsoft és a Walmart. Keresett előadó és népszerű publicista, a Gallo Communications Group alapítója. Számos bestseller, köztük A TED-előadások, a Steve Jobs a prezentáció mestere és a Steve Jobs az innováció mestere szerzője. Feleségével, Vanessa Gallóval és két lányukkal a Kalifornia állambeli Pleasantonban élnek.

Az élet rettenetesen veszélyes. Minden pillanatért, amit megélünk, hálát kell adnunk. Feldmár András 1940-ben született Budapesten, 1956-ban vándorolt ki Kanadába, ahol előbb matematikus lett, majd pszichológiát és filozófiát tanult. 1974-ben ismerkedett meg R. D. Laing skót pszichiáterrel, aki elméleti és gyakorlati munkásságában radikálisan megkérdőjelezte a 20. századi pszichiátria dogmáit. Ez a találkozás egy életre meghatározta Feldmár tudományos munkásságát, a világhoz való viszonyát. Laing tanítványaként, barátjaként és szakmai örököseként számos terápiás kísérlet részese Európában és Amerikában. Szakemberekkel, teológusokkal, művészekkel és elszánt civilekkel arra keresi a választ, hogy hogyan tudnának a lélek és tudat sebeitől szenvedő emberek az orvos-beteg reláció kiszolgáltatottsága helyett élő, szeretetteli kapcsolatokból erőt merítve meggyógyulni. Feldmár a mai napig aktívan dolgozik terapeutaként, tanít, illetve számos szervezet számára végez tanácsadói munkát. Rendszeresen jön Magyarországra, ahol a Feldmár Intézet szervezésében előadásokat tart, csoportokat vezet. 2012-ben a Büntetés-végrehajtási Szolgálatért Emlékplakett bronz fokozatával tüntették ki, a fogvatartottak társadalmi reintegrációjával összefüggő módszerek kialakításáért és azok sikeres alkalmazásáért. A fogvatartottak társadalmi reintegrációját célzó Mesekör programért 2013-ban ERSTE Alapítvány Társadalmi Integrációs Díjat kapott. A könyv Feldmár András 2016 nyarán, A rettenetes, a csodálatos címmel tartott előadásának anyagából készült, a Feldmár Intézet közreműködésével.

Szerintem az ember soha nem tudja, mi minden lehetséges még. Minden pillanatban fel lehet ébredni abból az álomból vagy álomkórból, amiben éppen vagyunk. És óriási meglepetés érhet minket, mert onnan látjuk, hogy addig aludtunk.

Lehet ellenállás a csendben maradás, és lehet az a megszólalás. Attól függően, hogy a hatalom mit akar. Az ellenállás mindig valaki más akarata ellenében mutatkozik meg. Ha nincs akaratosság, akkor nincs ellenállás.

„Tudom, hiábavaló már ezen keseregnem, de állandóan visszaforgatom az időt, és elképzelem, ahogy a szülésznő a mellemre teszi a babámat. Soha nem láttam őt. Most meg kell elégednem egy ultrahangképpel, meg azzal, ahogyan a fantáziámban él.” „A kisbabák sírása halvány reménysugárt adott, hiszen születnek kisbabák, hiszen hát nem mindegyik hal meg!” „Így jó minden, ahogyan történt.” Vajon mit él át, aki elveszíti magzatát vagy újszülött kisbabáját? Mi zajlik egy abortusz mellett döntő nő lelkében? Mit tegyünk, ha a környezetünkben történik ilyen valakivel? Korunkban, amikor a terhesség és a születés közbeni halál tabu, nem tudjuk, mit szabad éreznünk gyászoló édesanyaként vagy édesapaként. Azzal sem vagyunk tisztában, mivel cselekszünk jót, ha családtagunkat, barátunkat, ismerősünket éri veszteség. E kötetben mintegy harminc szülő meséli el fájdalmas történetét és a szenvedéstől a megbékélésig vezető feldolgozás útját, és így közel hozza a gyászoló édesanyák és édesapák érzéseit, megmutatva a segítségnyújtás lehetséges módjait. Singer Magdolna gyásztanácsadó könyvének első kiadása ma már szinte fellelhetetlen. Új, bővített kiadásban megjelenő, hiánypótló interjúkötete sorstársaknak, szakembereknek és mindazoknak szól, akik megtapasztalták, hogy az élet a tragédiák ellenére is szép. „Akár isteni adomány, akár az evolúcióból következik, mindenképpen a legnagyobb ajándék a kommunikáció készsége. Megosztani másokkal a fájdalmunkat ? segíteni ezzel a hasonlót átélőknek és talán magunknak is ? csodálatos dolog. Használjuk hát ki, és beszéljünk, beszéljünk, beszéljünk arról, amiről eddig nem lehetett! Mi, nők – ne csak egymásnak, hanem mindenkinek. Bontsuk le a tabukat sok ilyen nagyszerű kötettel!” Péterfy-Novák Éva, az Egyasszony szerzője Singer Magdolna író, újságíró, gyásztanácsadó, mentálhigiénés szakember, a Napfogyatkozás Egyesület elnöke, a gyász hazai szakértője. Gyászcsoportvezetőket képez ki, válást feldolgozó csoportokat vezet, valamint egyénileg segít azoknak, akiket veszteség ért. Eddig megjelent 16 könyve az emberi élet során bekövetkező, elkerülhetetlen veszteségeket járja körül. Legutóbbi kötete a HVG Könyveknél 2015-ben jelent meg Ki vigasztalja meg a gyerekeket? – Válás és gyász a családban címmel. A szerző honlapja: www.singer.hu