HVG Könyvek strana 4 z 23

Mindannyian szeretnénk egy jobb világban élni, de gyakran úgy érezzük, nincs beleszólásunk a dolgok alakulásába. John-Paul Flintoff számos történelmi és személyes példát sorakoztat fel, hogy szembesítsen azzal, nem csak olyan nagy emberek tudnak változásokat előidézni, mint Gandhi vagy Teréz anya. Mi is felszólalhatunk, ha valami nem tetszik. Ez a gyakorlatias könyv segít, hogy úrrá legyünk a tehetetlenség érzésén és a közönyön, és megtaláljuk, mely területeken és milyen módszerekkel érhetünk el változást.

„A bennünk és rajtunk élő mikroszkopikus élőlények átírják, mit is jelent embernek lenni.” Rob Knight a San Diegó-i Kaliforniai Egyetemen a gyermekgyógyászat, valamint a számítógépes kutatás és tervezés professzora, illetve a Microbiome Initiative igazgatója. Az American Gut Project és az Earth Microbiome Project társalapítója. Brendan Buhler díjnyertes szakújságíró, munkái megjelentek a Los Angeles Times-ban, a California és a Sierra magazinban. Rob Knight munkásságáról írott cikke 2012-ben bekerült a legjobb tudományos írásokat magába foglaló, The Best American Science and Nature Writing gyűjteménybe. „Az emberi test körülbelül 10 billió emberi sejtből áll – miközben mintegy 100 billió mikrobiális sejt is él bennünk és rajtunk. Vagyis, többségében nem is önmagunk vagyunk.” Asztma, elhízás, depresszió és autizmus: csak néhány probléma azok közül, amelyeket talán a bennünk és rajtunk élő parányi élőlények okoznak – és egy nap talán gyógyítanak is. A tudósoknak csupán az elmúlt pár évben sikerült bebizonyítaniuk, milyen döbbenetes hatással van az életünkre a testünkben – különösen a beleinkben – zajló, mikroszkopikus élet. Lehet, hogy ez a tudományos áttörést hozó felfedezés a kulcs számos betegség gyógyításához? Az úttörő munkásságával hírnevet szerző tudós, Rob Knight, és szerzőtársa, a díjnyertes tudományos újságíró, Brendan Buhler a legújabb kutatási eredményeket alapul véve, humorral fűszerezve mutatja be testünk eddig ismeretlen világát.

A munka világa tele van számokkal, de olykor épp azzal nem számolunk, ami igazán fontos. A tényszerű adatok megnyugtatóan hatnak, ám a látványos sikerek vagy bukások láttán a vezérigazgatótól a portásig mindenki egy dolgot emleget: a kultúrát. A szervezeti kultúra a titkos összetevő, amitől minden más lesz, de senki sem tudja, micsoda is valójában.” Valóban nő a termelékenység és a dolgozói elégedettség, ha tilos az íróasztalnál kávézni? Miért kell vezetőként hatalmat adnunk munkatársaink kezébe? Tényleg hatékonyabb a munkavégzés, ha rövidebb a munkaidő? Miért nélkülözhetetlen a konfliktus a kreatív gondolkodáshoz? Margaret Heffernan az üzleti életben szerzett tapasztalataiból merítve bebizonyítja, hogy gyakran az apró tettek vezetnek nagy eredményekhez. Érdekes történetei és meglepő statisztikái hozzásegítenek az erős szervezeti kultúra kialakításához.

Mindannyian szeretnénk érvényesíteni az akaratunkat – akár azt akarjuk elérni, hogy a vevők tőlünk vásároljanak, a beszállítóink jó áron kínálják a portékájukat, a beosztottjaink önállóbban dolgozzanak, vagy hogy a házastársunk vacsorával várjon haza. Ahelyett, hogy a megszokott taktikáinkat alkalmaznánk, amelyek vagy működnek (vagy sem), fordítsuk inkább a javunkra a pszichológia és az agykutatás eredményeit, és ösztönözzünk másokat arra, hogy megtegyék – sőt meg akarják tenni – azt, amit szeretnénk. Ebben a könyvben megismerkedhetünk az embereket motiváló hét hajtóerővel, az ezekkel kapcsolatos kutatásokkal és a kiaknázásukra alkalmas konkrét stratégiákkal. Susan Weinschenk PhD-fokozattal rendelkezik viselkedéspszichológiából. Harmincöt éves pályafutása során üzleti szituációkban alkalmazta az emberi viselkedés pszichológiai kutatásának eredményeit. Számos könyv szerzője, világszerte népszerű előadó, a Fortune magazin 1000-es listáján szereplő vállalatok, oktatási intézmények, kormányszervezetek és non-profit szervezetek tanácsadója.

Miért van az, hogy a sikeres emberek az utolsó pillanatig halogatják a teendőiket? A szegények mindig szegények maradnak? Mi az oka, hogy bizonyos szervezetekben állandó tűzoltómunka folyik? Miért olyan nehéz a magányosoknak új kapcsolatot létesíteni? Első pillantásra nem sok összefüggés fedezhető fel e kérdések között. Ám Sendhil Mullainathan és Eldar Shafir bebizonyítja, hogy mindegyik probléma abból a gondolkodásmódból fakad, amelyet a szűkösség kényszerít ránk. A szűkösség mindenkiben, akinek a szükségesnél kevesebből kell gazdálkodnia, hasonló mentális állapotot idéz elő. A viselkedéstudomány és a közgazdaságtan legújabb kutatási eredményeit felhasználva a kötet szerzői feltárják, miképpen szűkítheti be látókörünket és torzíthatja döntéseinket az az állapot, amikor a kelleténél kevesebbel rendelkezünk pénzből, élelmiszerből vagy időből. Ha rászánjuk magunkat, és a szűkösség által meghatározott stratégiák jegyében kezdünk gondolkodni, elégedettebben és sikeresebben szállhatunk szembe a modern élet kihívásaival.

Mit tanulhatunk Darwintól, Mozarttól vagy épp a neorobotika feltalálójától életünk feladatának megtalálásáról? Hogyan használhatjuk jól mentorunk tudását, és milyen stratégiákkal fejlesszük társas intelligenciánkat? A kiválóság elérésének lehetősége nem a született zsenik kiváltsága, és nem is a szerencsén múlik. Robert Greene közel ötven, a maga nemében páratlan történelmi alak és kortárs kiválóság élettörténetén keresztül mutatja be kiemelkedően sikeres emberekre jellemző tulajdonságokat és szemléletmódot. Inspiráló olvasmány mindenkinek, aki elszánta magát, hogy a kiválóságra tör, de még nem tudja, hogyan fogjon hozzá. Robert Greene nemzetközileg elismert tanácsadó és előadó. A Berkleyn és a Wisconsini Egyetemen szerzett diplomát klasszika filológiából. Számos provokatív könyve felkerült a The New York Times sikerlistájára, a Gengsztertörvények – Egy rapperből lett üzletember tanácsai a sikerhez című kötete magyarul is megjelent. „Ha mindannyian lényegében ugyanolyan aggyal, többé-kevésbé hasonló adottságokkal és a kiválóságra való potenciális képességgel születünk, akkor mi az oka, hogy a történelem során csak kevés ember tudott kitűnni és kiaknázni ezeket a lehetőségeket?"

Hangversenyzongora a bankfiókban, szerkesztőség a kriptában, ufók a léghajóban. Vajon e bizarr ötleteken túl mi jelentheti a globális Virgin-cégbirodalom sikerének zálogát? A Virgin-cégcsoport a világ 50 országában van jelen, és több mint ötvenezer alkalmazottja van. Az extrém kalandjairól híres, multimilliárdos Sir Richard Branson anekdotákkal tarkított könyvéből kiderül, mekkora jelentősége van üzleti sikereiben az odafigyelésnek, a nevetésnek és az élethosszig tartó tanulásnak. A vállalatvezető-ikon tőle szokatlan komolysággal hangsúlyozza az ügyfélközpontúság, a munkatársakkal való szoros együtt működés, és a társadalmi szerepvállalás fontosságát. „Küldetésünk egy olyan B terv megalkotása, amely egyszerre szolgálja az emberek, a bolygónk és a profit érdekeit. Az A terv – amelyben a vállalatokat egyedül a nyereségtermelés érdeke vezérli – ma már elfogadhatatlan.” A saját területén úttörőnek számító tagjai többek között a Virgin Megastores, a Virgin Atlantic, a Virgin Mobile, a Virgin Money és a Virgin Train. A zeneipartól a vonat-, légi- és tengeri közlekedési iparon valamint a bankszektoron át a kereskedelmi űrhajózásig a legkülönfélébb ágazatokban nyújt magas szintű szolgáltatásokat. A profittermelés helyett a Virgin Unite a jótékonyságra, a Virgin Startup pedig a fiatal vállalkozók támogatására helyezi a hangsúlyt. Sir Richard Branson tizenhat évesen, diszlexiás és figyelemzavaros kamaszként kimaradt az iskolából, és egy diákmagazint alapított. Később egy lemezküldő vállalkozásból indulva építette fel a ma több mint négyszáz vállalatból álló Virgin-cégbirodalmat. Soha nem rettent vissza a szokatlan kihívásoktól, egyszer még a Coca-Colával is megpróbálta felvenni a versenyt. A márkateremtés nagy mestere: a hírverés érdekében kész motorcsónakkal átkelni az óceánon, vagy körberepülni a világot léghajóval. Elkötelezett a folyamatos tanulás iránt, és minden eszközt megragad a világ jobbá tételére. Két felnőtt gyermekével és feleségével gyakran töltik idejüket saját szigetükön, a paradicsomi Necker-szigeten. „Attól, hogy valaki főnök, még nem lesz vezető.”

Sokszor halljuk: »A látszat csal! Ne ítélj elsőre!« Mégis így teszünk, mert vizuális kultúrában élünk, és az agyunk azonnal reagál arra, amit látunk. De nem az a fontos, hogy ítélkezünk-e, hanem az, hogy hogyan ítélkezünk. Intelligensen? Empátiával? Együtt érzőn? Chip Kidd, az elismert grafikus, hétköznapi tárgyak és élmények bemutatásával felfedi a formatervezői döntések mögött megbújó titkokat. Megmutatja, hogy a világunk tele van varázslattal, vonzó műalkotásokkal és pompás élményekkel ? csak legyen rá szemünk.

Mindenki tudja, hogy testi erőre rendszeres mozgással és súlyzós edzéssel tehetünk szert. De hogyan erősíthetjük magunkat mentálisan, ha kihívásokkal nézünk szembe vagy valamilyen csapás ér minket? Amy Morin pszichoterapeuta a tanácsadással töltött évek és személyes veszteségei révén megértette, hogy gyakran a legyőzhetetlennek tűnő szokások tartanak vissza bennünket a sikertől és a boldogságtól. Ebben a magával ragadó könyvben bemutatja, mi az a 13 dolog, amit a mentálisan erős emberek elkerülnek. Tanácsai, gyakorlatai segítségével nemcsak mentális izmainkat edzhetjük, hanem életminőségünket is jelentősen javíthatjuk.

A gyors cselekvés vagy a halogatás a siker titka? Miért nem érdemes egy jó ötlet kedvéért mindent egy lapra feltenni? Tényleg jobb szövetséges az ellenségünk, mint egy barátunk? A közfelfogás szerint vannak ösztönösen kreatívak, míg mások kevesebb eredeti gondolattal rendelkeznek. Pedig a kreativitás – egy újszerű és hasznos koncepció létrehozása – csak az első lépés az eredetiséghez: meg kell tanulnunk leküzdeni a félelmeinket, bátran megosztani az ötleteinket és meggyőzni másokat. Adam M. Grant szervezeti pszichológus kutatásaira és interjúira alapozva gyakorlatias útmutatót ad arra, miként valósítsuk meg a vízióinkat és hogyan legyünk eredetik. Könyve nemcsak a szemléletmódunkat változtatja meg, hanem a környezetünk jobbá tételére is inspirál.

James „Whitey” Bulger egy befolyásos politikus öccse, pályáját uzsorásként és bukmékerként kezdte, majd tíz évig az Alcatrazban raboskodott. Amikor az 1970-es évek közepén a La Cosa Nostra megpróbálta kiszorítani a bandáját a városból, John Connolly, az FBI feltörekvő tisztje ördögi alkut ajánlott a kisstílű gengszternek: védelemért cserébe szolgáltasson információt az olasz maffiáról. A konkurencia kiiktatása után Whitey az ír maffia könyörtelen vezetőjévé vált és átvette az uralmat Boston felett, ám Connollyval és az FBI-jal kötött alkuja kontrollálhatatlanná vált, és az Egyesült Államok legnagyobb informátori botrányába torkollott. Whitey Bulger tizenhat éven keresztül bujkált, Oszáma bin Láden után az FBI második legkeresettebb bűnözője volt, végül 2011-ben fogták el. 2013 óta életfogytiglani büntetését tölti zsarolás, pénzmosás, uzsora és 11 rendbeli gyilkosság miatt. Az igaz történeten alapuló könyv egy pszichopata bűnöző felemelkedésének és bukásának krónikája, a szerzők, Dick Lehr és Gerard O’Neill egykori újságírók a kezdetektől fogva nyomoztak az ügyben. A könyvből 2015-ben film készült Johnny Depp főszereplésével.

Hogyan ismerjük fel a krízisre utaló előjeleket? Mitől lesz hiteles egy vezető megszólalása a médiában? Miként hasznosítsuk a válsághelyzet tapasztalatait? A súlyos balesetek és természeti katasztrófák, termékvisszahívások és emberi mulasztások nem tesznek jót egy vállalat vagy intézmény hírnevének. A közösségi médiában pedig immár bárki világgá kürtölheti rólunk lesújtó véleményét, és egy pillanat alatt válsághelyzetben találhatjuk magunkat. Reputációnk megőrzése vagy visszaállítása szempontjából az első 24 óra kritikus időszak, ezért tisztában kell lennünk a válsághelyzetben alkalmazható kommunikáció alapelveivel. Bőhm Kornél kríziskommunikációs tanácsadó hiánypótló, olvasmányos kötetében bemutatja, mit tehetünk a krízisek megelőzéséért, milyen elveket kövessünk, ha már megvan a baj, és utólag miként érdemes levonni a tanulságokat. A számos példa, esettanulmány valamint a magánéletből ismerős helyzetek segítségével kommunikációs szakemberként, proaktív vezetőként, sőt akár laikus hírfogyasztóként is megtanulhatjuk, hogy a krízisből akár új esélyt is teremthetünk.

Hogyan?teremthetünk egyensúlyt a?képernyőidő és egyéb tevékenységek között? Miként tanulhatunk bele gyerekeink digitális életének mentorálásába? Hogyan alakíthatja gyerekünk kellő önállóság mellett, mégis biztonságban digitális szokásait? Sokszor úgy érezzük, gyerekünk le sem teszi a kezéből a mobiltelefont, és jogos lehet a félelmünk, hogy a digitális eszközök elvonják a figyelmét a fontosabb dolgokról, esetleg számítógépfüggővé válik. Mégis tehetetlenek vagyunk, a kémkedés vagy a folytonos zsörtölődés pedig csak ártana a kapcsolatunknak. Dr. Devorah?Heitner?ifjúsági- és?médiaszakértő?szerint az analóg világban szerzett élettapasztalatunk ma, a digitális térben is érvényes és nélkülözhetetlen. A különböző korosztályok nevelésében könnyen alkalmazható stratégiák segítenek, hogy ezzel is bővítsük a gyerekeink digitális tudását még akkor is, ha nem vagyunk túlságosan jártasak a képernyők világában. A ?gyakorlati példákban bővelkedő, a legfrissebb kutatási eredményeket összegző Képernyőtudatos család igyekszik ráébreszteni minket arra, hogy?szülőként a mi dolgunk felelős digitális állampolgárrá nevelni gyerekeinket. Ha pedig sikerrel járunk, családunk mindennapjai is kiegyensúlyozottabbakká és harmonikusabbá válhatnak.

A maratoni táv két órán belüli lefutásához a sebesség, a mentális erő és a kitartás rendkívüli kombinációja szükséges, és csak az képes rá, aki többet elvisel, bátrabb, jobban tervez és szerencsésebb mindenki másnál. Vajon ki lesz az, aki áttöri az álomhatárt? Ed Caesar újságíró az Egyesült Államok és Európa nagy pénzdíjas versenyeire és Kenya távoli falvaiba kalauzol bennünket, hogy bevezessen az elit maratonisták világába. Nemcsak a világ legjobb hosszútávfutói, például a kenyai Geoffrey Mutai és a maratoni futás történetét meséli el, de a fiziológia és a pszichológia szemszögéből is vizsgálja az eddig lehetetlennek tűnő küldetést. A Kétórás maraton tehetségről és hősiességről szól, és egy olyan kihívásról, amelyben a futás több klasszikus értelemben vett sportnál, a küzdelem pedig egyéni drámánál.

Vajon a velünk született adottságaink döntik el, miben lehetünk tehetségesek? Valóban 10 ezer órát kell gyakorolnunk ahhoz, hogy szakértővé váljunk valamiben? Hogyan segíthetjük hozzá a gyerekeinket, hogy csúcsteljesítményt érjenek el? Anders Ericsson egész pályafutása során sakkbajnokokat, hegedűvirtuózokat, élsportolókat és memóriaművészeket tanulmányozott. A Csúcsteljesítményben három évtized mítoszromboló kutatásait egyesíti hatékony tanulási stratégiává, amely alapvetően különbözik mindattól, amit hagyományosan gondolunk az új képességek megszerzéséről. Akár a munkahelyünkön szeretnénk kitűnni, akár sportolói vagy zenészi teljesítményünkön javítanánk, akár gyermekünk tanulmányi előmenetelében kívánunk segítséget nyújtani, Ericsson forradalmian új módszerei megmutatják, hogyan fejlődhetünk szinte bármilyen, számunkra fontos készség terén.

"Hogyan változtatta meg a fogamzásgátló tabletta a jogász szakmát? Miként tette tönkre a vonalkód a családi kisboltokat? Miért növelte az egyenlőtlenséget a gramofon? Hogyan formálta át Amerikát a szöges drót? A világ gazdasága bonyolult, folyamatosan változó rendszer – 10 milliárd különböző termékkel és szolgáltatással, 15 évente megkétszereződik, és összeköti a Föld 7 milliárd lakóját. Alakulásától függően százmilliók megdöbbentő luxusban élnek, százmilliókkal viszont nem törődik. Óriási mértékben terheli meg az ökoszisztémát és vészjelzésként is működik. Senki nem felel érte. Ráadásul valójában mindenki csak egy kis részletét értheti a történéseknek, pedig az életünk függ tőlük. Tim Harford, az oknyomozó írásairól ismert közgazdasági újságíró lebilincselő könyvében rejtett összefüggéseket leplez le. A rováspálcától a vonalkódig, a betontól az ékírásig 50 izgalmas találmányt mutat be meglepő és emlékezetes történetekkel. Lépésről lépésre haladva egyszer csak összeáll a kép: hol vagyunk, hogyan jutottunk ide, és merre indulhatunk tovább. Végül könnyen levonhatjuk a tanulságokat a jövőbeli találmányok bölcs felhasználására vonatkozóan az egyre gyorsuló innovációk világában."