HVG Könyvek strana 26 z 33

Miért dolgozzunk „állandó béta üzemmódban”? Hogyan válhat kedvtelésünk hivatássá? Mi mindennel járulhatnak hozzá mások képességeink kibontakoztatásához? Ebben az igényesen összeállított kötetben húsz, a maga területén meghatározó vezető, többek között Scott Belsky, Jocelyn K. Glei és Tony Schwartz mutatja be a gyökeresen átalakult munkaerőpiacon bevált stratégiáit. Ehhez kapunk praktikus tippeket a karrierlehetőségeink megteremtése, az önfejlesztés, a networking és a kockázatvállalás témájában. Hasznos útravaló, hogy ne csupán sodródjunk a munka világában, hanem megelégedéssel végezzük a küldetésünknek érzett feladatokat. A Behance azért hozta létre a 99U-t, hogy összeállítsa az ötletek megvalósítását segítő „hiányzó tananyagot”. Webby-díjas website-jukon, a 99U.com-on interjúkat, cikkeket és videókat tesznek közzé, évenként megrendezik New Yorkban a 99U Konferenciát, és ezt a témát járja körül korábbi bestsellerük, A megvalósítás – hogy az ötlet valóra váljon, valamint legújabb 99U könyvsorozatuk is.

Az élet rettenetesen veszélyes. Minden pillanatért, amit megélünk, hálát kell adnunk. Feldmár András 1940-ben született Budapesten, 1956-ban vándorolt ki Kanadába, ahol előbb matematikus lett, majd pszichológiát és filozófiát tanult. 1974-ben ismerkedett meg R. D. Laing skót pszichiáterrel, aki elméleti és gyakorlati munkásságában radikálisan megkérdőjelezte a 20. századi pszichiátria dogmáit. Ez a találkozás egy életre meghatározta Feldmár tudományos munkásságát, a világhoz való viszonyát. Laing tanítványaként, barátjaként és szakmai örököseként számos terápiás kísérlet részese Európában és Amerikában. Szakemberekkel, teológusokkal, művészekkel és elszánt civilekkel arra keresi a választ, hogy hogyan tudnának a lélek és tudat sebeitől szenvedő emberek az orvos-beteg reláció kiszolgáltatottsága helyett élő, szeretetteli kapcsolatokból erőt merítve meggyógyulni. Feldmár a mai napig aktívan dolgozik terapeutaként, tanít, illetve számos szervezet számára végez tanácsadói munkát. Rendszeresen jön Magyarországra, ahol a Feldmár Intézet szervezésében előadásokat tart, csoportokat vezet. 2012-ben a Büntetés-végrehajtási Szolgálatért Emlékplakett bronz fokozatával tüntették ki, a fogvatartottak társadalmi reintegrációjával összefüggő módszerek kialakításáért és azok sikeres alkalmazásáért. A fogvatartottak társadalmi reintegrációját célzó Mesekör programért 2013-ban ERSTE Alapítvány Társadalmi Integrációs Díjat kapott. A könyv Feldmár András 2016 nyarán, A rettenetes, a csodálatos címmel tartott előadásának anyagából készült, a Feldmár Intézet közreműködésével.

Mit tegyek, hogy a gyerekeim jobb testvérek legyenek? Miért van ekkora különbség a testvérek között? Miért reagálok sokszor úgy, ahogy nem is akarok? A testvérkapcsolatok feltérképezése a pszichológia kevésbé feltárt területe, holott a gyermekkori társas tapasztalatok, a testvér vagy annak hiánya, a születési sorrend és a szülők nevelési stílusa bizonyítottan meghatározza a felnőttkor érzelmi reakcióit, kapcsolatait és döntéseit. A pszichoterapeuta szerző nem csupán átfogó képet ad a testvérviszonyok lélektani hátteréről, de kitér a testvér nélkül felnövő gyerekekre, a mozaikcsaládokra, a betegséggel együtt élő testvérekre, az ikrekre és a tragikus esetek feldolgozására is. Tesztjei és önállóan végezhető gyakorlatai segítenek abban, hogy feltárjuk és rendezzük kapcsolatainkat testvéreinkkel, és tudatosan, sérülések nélkül tereljük gyermekeinket a jó testvérkapcsolat, ezáltal a harmonikus felnőttkor felé.

Magas szintű tudomány és briliáns humor egy könyvben amennyiben felmerült már Önben a kérdés, hogy miért alszunk el a vonaton és a repülőn egy pillanat alatt, hogy valóban okosabbak lesznek-e azok a kisbabák, akik Mozartot hallgatnak, vagy hogy miért viselnek a kamaszok folyamatosan fülhallgatót, akkor ez a könyv Önnek szól. Seth S. Horowitz egészen különleges kérdéssel foglalkozik: a hangok és az elme kölcsönhatásával. Miközben könyvében lenyűgöző humorral mutatja be a tudományos laboratóriumok és kutatók világát, szinte észrevétlenül avatja be olvasóját a neurológia, az agykutatás és a hangokkal foglalkozó tudományágak legújabb eredményeibe.

„Tudom, hiábavaló már ezen keseregnem, de állandóan visszaforgatom az időt, és elképzelem, ahogy a szülésznő a mellemre teszi a babámat. Soha nem láttam őt. Most meg kell elégednem egy ultrahangképpel, meg azzal, ahogyan a fantáziámban él.” „A kisbabák sírása halvány reménysugárt adott, hiszen születnek kisbabák, hiszen hát nem mindegyik hal meg!” „Így jó minden, ahogyan történt.” Vajon mit él át, aki elveszíti magzatát vagy újszülött kisbabáját? Mi zajlik egy abortusz mellett döntő nő lelkében? Mit tegyünk, ha a környezetünkben történik ilyen valakivel? Korunkban, amikor a terhesség és a születés közbeni halál tabu, nem tudjuk, mit szabad éreznünk gyászoló édesanyaként vagy édesapaként. Azzal sem vagyunk tisztában, mivel cselekszünk jót, ha családtagunkat, barátunkat, ismerősünket éri veszteség. E kötetben mintegy harminc szülő meséli el fájdalmas történetét és a szenvedéstől a megbékélésig vezető feldolgozás útját, és így közel hozza a gyászoló édesanyák és édesapák érzéseit, megmutatva a segítségnyújtás lehetséges módjait. Singer Magdolna gyásztanácsadó könyvének első kiadása ma már szinte fellelhetetlen. Új, bővített kiadásban megjelenő, hiánypótló interjúkötete sorstársaknak, szakembereknek és mindazoknak szól, akik megtapasztalták, hogy az élet a tragédiák ellenére is szép. „Akár isteni adomány, akár az evolúcióból következik, mindenképpen a legnagyobb ajándék a kommunikáció készsége. Megosztani másokkal a fájdalmunkat ? segíteni ezzel a hasonlót átélőknek és talán magunknak is ? csodálatos dolog. Használjuk hát ki, és beszéljünk, beszéljünk, beszéljünk arról, amiről eddig nem lehetett! Mi, nők – ne csak egymásnak, hanem mindenkinek. Bontsuk le a tabukat sok ilyen nagyszerű kötettel!” Péterfy-Novák Éva, az Egyasszony szerzője Singer Magdolna író, újságíró, gyásztanácsadó, mentálhigiénés szakember, a Napfogyatkozás Egyesület elnöke, a gyász hazai szakértője. Gyászcsoportvezetőket képez ki, válást feldolgozó csoportokat vezet, valamint egyénileg segít azoknak, akiket veszteség ért. Eddig megjelent 16 könyve az emberi élet során bekövetkező, elkerülhetetlen veszteségeket járja körül. Legutóbbi kötete a HVG Könyveknél 2015-ben jelent meg Ki vigasztalja meg a gyerekeket? – Válás és gyász a családban címmel. A szerző honlapja: www.singer.hu

Miért veszünk olyan dolgokat, amelyekre valójában semmi szükségünk? Miért dőlünk be a hirdetéseknek, a brókereknek és a politikai kampányoknak? Miért fizetünk több borravalót hitelkártyával, mint készpénzben? GEORGE AKERLOF ÉS ROBERT SHILLER Nobel-emlékdíjas közgazdászok radikálisan új magyarázatot adnak irracionális viselkedésünkre. Szembeszállnak a közgazdaságtan megkérdőjelezhetetlennek gondolt „láthatatlan kéz” alaptételével, amely szerint a piacgazdaság mindig hatékony termelésre ösztönöz, és növeli a jólétet. Az állítják, a piacok nemcsak jótékonyak, hanem kártékonyak is: a bőség mellett állandóan újratermelik a manipulációt és az átverést is. Ahogyan a számítógépünkön az adathalászok törvénytelenül, a piacgazdaságban a balekhalászok törvényesen használják ki gyengeségeinket és tudatlanságunkat mindaddig, amíg ebből hasznot húzhatnak. A szerzők hétköznapi példák segítségével, szórakoztató formában fejtik ki a piacgazdaság eddig feltáratlan kettős természetét, valamint bemutatják, hogyan lehet kivédeni a mindent átható trükközést, és erősíteni a társadalom ellenálló képességét.

Hogyan fordítsuk hasznunkra, amikor az élet próbára tesz minket? Sosem lehetünk felkészülve a veszteségekre, kudarcra vagy csalódásra. Christopher Hamilton vallásfilozófus könyve azonban megmutatja, miként nézzünk szembe ezekkel, amikor mégis bekövetkeznek. Történelmi, filozófiai és irodalmi példákkal illusztrálja, milyen megpróbáltatásokat rejt a családi élet, a szerelem, a barátság, a betegség és a halál közelsége. Ismerteti a leghatékonyabb megküzdési stratégiákat, és arra biztat, hogy a nehézségeket inkább a megvilágosító felismerések bőséges tárházának tekintsük, melyek gazdagítják életünket. Korunkban, amikor az erkölcsi és értékrendi zűrzavar egyre nő, az önsegítő könyveknek is megújulásra van szükségük. Az élet iskolája (The School of Life) sorozat, mely olyan mindnyájunkat érintő témákkal foglalkozik, mint a pénz, a munka, a technológia, a szex, a testedzés vagy az egyedüllét, épp erre vállalkozik. Alain de Botton, a sorozat szerkesztője.

Miért nem adunk borravalót a légiutaskísérőknek? Ha terroristák lennénk, hogyan kellene támadást indítanunk? Miért fizessünk a gyerekeinknek a jó osztályzatokért? A közgazdász-újságíró szerzőpáros, a Lökonómia és az Agyament gondolkodás című könyvek szerzői, első kötetük sikere után szórakoztató közgazdasági rádióadást és blogot indítottak. A több mint 8000 bejegyzésből kiválogatták a legjobbakat, és ebben a kötetben teszik közzé. Miről és miért hazudnak az emberek, hogyan csökkentsük a fegyveres támadások számát, miért lenne itt az ideje egy szexadónak, és tényleg, mikor raboljunk bankot. (Röviden: sohasem, a befektetés megtérülése szörnyű.) Könyvük szórakoztató és tanulságos olvasmány.

Mit tanulhatunk Darwintól, Mozarttól vagy épp a neorobotika feltalálójától életünk feladatának megtalálásáról? Hogyan használhatjuk jól mentorunk tudását, és milyen stratégiákkal fejlesszük társas intelligenciánkat? A kiválóság elérésének lehetősége nem a született zsenik kiváltsága, és nem is a szerencsén múlik. Robert Greene közel ötven, a maga nemében páratlan történelmi alak és kortárs kiválóság élettörténetén keresztül mutatja be kiemelkedően sikeres emberekre jellemző tulajdonságokat és szemléletmódot. Inspiráló olvasmány mindenkinek, aki elszánta magát, hogy a kiválóságra tör, de még nem tudja, hogyan fogjon hozzá. Robert Greene nemzetközileg elismert tanácsadó és előadó. A Berkleyn és a Wisconsini Egyetemen szerzett diplomát klasszika filológiából. Számos provokatív könyve felkerült a The New York Times sikerlistájára, a Gengsztertörvények – Egy rapperből lett üzletember tanácsai a sikerhez című kötete magyarul is megjelent. „Ha mindannyian lényegében ugyanolyan aggyal, többé-kevésbé hasonló adottságokkal és a kiválóságra való potenciális képességgel születünk, akkor mi az oka, hogy a történelem során csak kevés ember tudott kitűnni és kiaknázni ezeket a lehetőségeket?"

Mi a közös Warren Buffettban, Sigmund Freudban és J. R. R. Tolkienben? Hogyan kovácsolnak tőkét a konfliktusokból a legsikeresebbek? Kit akart túlszárnyalni Picasso az Avignoni kisasszonyokkal? Miért alszik ki a tűz egyes párosok között, és miért marad meg másoknál? Joshua Wolf Shenk író-esszéista lebilincselő könyvében lerombolja a magányos zseni mítoszát, és rámutat, hogy az emberi kreativitás legnagyobb eredményei együttműködés gyümölcsei. Legyen szó a „South Parkról”, az amerikai polgárjogi mozgalomról vagy éppen Van Gogh Csillagos éjéről, mindig egy páros áll a háttérben. A szerző ? többek között John Lennon és Paul McCartney, Marie és Pierre Curie, Steve Jobs és Steve Wozniak példáján keresztül ? feltárja a bensőséges viszony hat fontos szakaszát, a találkozástól a kapcsolat felbomlásáig. Tudományos kutatásokra, személyes beszámolókra és történelmi bizonyítékokra támaszkodva nemcsak a kreativitásról és az emberi kapcsolatokról alkotott véleményünket változtatja meg, de közös alkotásra is ösztönöz.

Mindenki tudja, hogy testi erőre rendszeres mozgással és súlyzós edzéssel tehetünk szert. De hogyan erősíthetjük magunkat mentálisan, ha kihívásokkal nézünk szembe vagy valamilyen csapás ér minket? Amy Morin pszichoterapeuta a tanácsadással töltött évek és személyes veszteségei révén megértette, hogy gyakran a legyőzhetetlennek tűnő szokások tartanak vissza bennünket a sikertől és a boldogságtól. Ebben a magával ragadó könyvben bemutatja, mi az a 13 dolog, amit a mentálisan erős emberek elkerülnek. Tanácsai, gyakorlatai segítségével nemcsak mentális izmainkat edzhetjük, hanem életminőségünket is jelentősen javíthatjuk.

Ki ne szeretné, ha éveket letagadhatna a korából? Félünk az öregedéstől, bármit megtennénk, hogy elkerüljük. Anne Karpf szociológus arról ír könyvében, mennyire meghatározza az öregedéshez való viszonyunkat történelmünk és kultúránk. Egyúttal szemléletmódunk megváltoztatására ösztönöz, konkrét eseteken keresztül mutatja be, hogy az öregedés életünk szerves része, és akár gazdagító tapasztalat, fejlődési lehetőség is lehet. Korunkban, amikor az erkölcsi és értékrendi zűrzavar egyre nő, az önsegítő könyveknek is megújulásra van szükségük. Az élet iskolája (The School of Life) sorozat, mely olyan mindnyájunkat érintő témákkal foglalkozik, mint a pénz, a munka, a technológia, a szex, a testedzés vagy az egyedüllét, épp erre vállalkozik. Alain de Botton, a sorozat szerkesztője.

Óriási csoda, amikor nem bántjuk egymást. A szeretet legegyszerűbb definíciója az, hogy tudnálak bántani, de nem foglak. Csoda, hogy ezt meg lehet ígérni. Te, én, mi elhatározhatjuk, hogy nem fogjuk bántani egymást, vagy nem fogunk bántani valaki mást. Amitől félek, az már megtörtént. Valami az adott helyzetben emlékeztet arra, ami már megtörtént, és emlékszem, hogy rossz volt. Tehát ha bármi van itt, ami emlékeztet arra, ami rossz volt, akkor elkezdek félni.

Miért tudnak jobban olvasni a tizediken lakó gyerekek a földszinten lakóknál? Milyen színű mezben játsszunk, ha nyerni akarunk? Hogyan érhetjük el, hogy az emberek fizessenek a becsületkasszába? Milyen profilképpel leszünk népszerűek a társkereső oldalakon? A legtöbben azt hisszük, hogy másoktól szinte teljesen függetlenül gondolkodunk és viselkedünk. Valójában azonban környezetünk elképesztő mértékben befolyásolja döntéseinket és tetteinket. Adam Alter pszichológus és marketingszakember a legújabb pszichológiai kutatások segítségével bemutatja, miként hat ránk a világ: hogyan módosítják viselkedésünket a címkék, a jelképek, a kulturális közeg, vagy éppen az időjárás.

Az ismert kísérletben egy kisgyereknek adnak egy szem pillecukrot, és választás elé állítják: megeszi a cukrot most, vagy vár, és később kettő jár. Mitévő lesz a gyerek? És mit árul el döntése a későbbi életéről? Walter Mischel mára legendássá vált pillecukortesztje bebizonyította, hogy a sikeres élethez elengedhetetlen a várakozni tudás: aki kellő önuralommal rendelkezik, az várhatóan magasabb pontszámot ér el az egyetemi felvételin, szilárdabb az önbecsülése, könnyebben kezeli a stresszt, eredményesebben valósítja meg célkitűzéseit és jobban megbirkózik a fájdalmas érzésekkel. De vajon az akaraterő velünk született képesség, vagy tanulható? Dr. Mischel úttörő jelentőségű könyvében több évtizedes kutatói múltjából és gazdag élettapasztalatából merítve tárja fel az akaraterő természetét, azonosítja a kifejlődéséhez szükséges kognitív készségeket és gondolkodási mechanizmusokat. Bemutatja, miként alkalmazhatjuk ezeket a mindennapokban a fogyókúrázástól a dohányzás abbahagyásán és a szerelmi csalódások kiheverésén át a nyugdíjtervezésig. WALTER MISCHEL a Columbia Egyetem Pszichológia Tanszékének professzora. Több mint kétszáz tanulmány fűződik a nevéhez, és társszerzője az immár nyolcadik kiadást megért Introduction to Personality (Bevezetés a személyiség tudományába) című könyvnek. Az amerikai Nemzeti Tudományos Akadémia és az Amerikai Művészeti és Tudományos Akadémia egyaránt tagjává választotta, továbbá elnyerte az Amerikai Pszichológiai Társaság Kiemelkedő Tudományos Teljesítményért díját, valamint a pszichológiatudományi Grawemeyer-díjat. Walter Mischel New Yorkban él. Ez a zseniális könyv alapvetően megváltoztatja az emberi természetről alkotott felfogásunkat. DANIEL KAHNEMAN, a Gyors és lassú gondolkodás (Thinking, Fast and Slow) szerzője Személyiségformáló és magával ragadó mű korunk egyik legnagyobb pszichológusától. CAROL S. DWECK a Stanford Egyetem pszichológiaprofesszora, a Szemléletváltás (Mindset) szerzője Walter Mischel könyve páratlan vállalkozás, lélegzetelállító távlatokat tekint át a kreatív megismeréstudománytól az idegtudományon át a genetikáig. ERIC R. KANDEL, a Columbia Egyetem Nobel-díjas professzora, a The Age of Insight (A felismerések kora) és az In Search of Memory (Az emlékezet nyomában) szerzője

„Többségünk számára a munka keveset ad – nagyon keveset. A kérdés, hogy vajon miért.” Miért dolgozunk? Egyszerű kérdés, a válasz azonban meglepő és összetett. Társadalmunk meggyőződése szerint a fizetésért. De akkor vajon miért elégedetlenek a munkájukkal olyan sokan a tisztes javadalmazás ellenére is? És miért tölt el másokat hihetetlen elégedettséggel rosszul fizető munkájuk? Barry Schwartz pszichológus az ipar és az üzleti élet történetét áttekintve feltárja a háttérben álló trendeket és mintázatokat. Bemutatja, miért veszítette el az értelmét a munka és hol találhatunk rá újra. Gondolatébresztő olvasmány mindenkinek, aki szeretné, hogy tartalmasabb legyen a munkája.