HVG Könyvek strana 25 z 33

„A motiváció valódi természetének dzsungelét térképezem fel, miközben rámutatok a furcsaságával és a bonyolultságával szembeni vakságunkra is. A jutalmat kereső patkány leegyszerűsített képlete helyett remélhetőleg sikerül bepillantást nyújtanom egy gyönyörű, mélységesen emberi és pszichológiai szempontból összetett világba.” Mi indít cselekvésre, miért vesződünk hálátlannak tűnő feladatokkal, miért csináljuk? – teszi fel a kérdést Dan Ariely, az amerikai Duke Egyetem professzora, aki a motivációt és a racionális közgazdasági szemléletmódhoz képest irracionális emberi viselkedést kutatja. Tökéletes válasz természetesen nem létezik, ám a háttérben rejlő okok és mozgatórugók feltárása, a motivációink megértéséhez vezető út izgalmas, érdekes és hasznos, vagyis igen motiváló. „Kiderült, hogy a pénz nem az az egyszerű és nagyszerű ösztönző erő, amelynek a többségünk feltételezi.”

Életképes lehet-e az autokratikus kapitalizmus? Létezik-e illiberális demokrácia? Kívánatos-e követnünk Kína példáját? Magyarországon 2010-ben a jól-rosszul működő demokrácia kiépítése megtorpant, az ország erőteljes U kanyarral visszafelé indult. A fékek és ellensúlyok rendszerét hamar elkezdték lerombolni, sajátos képződmények jöttek létre. A régió posztszocialista országai közül elsőként Magyarországon mozdult el az autokrácia felé a kormányzati berendezkedés. A gazdasági szereplők viszonyrendszere átalakult, megszűnt a jogbiztonság és a magántulajdon védettsége, újra előtérbe került a központosítás. Kornai János, a nemzetközileg is elismert közgazdász, akadémikus, emeritusz professzor ezt az átalakulást ismerteti a második Orbán-kormány megalakulásától napjainkig. Pontos pillanatképeket, döbbenetes éleslátással felvett „látleleteket" közöl hat mértékadó tanulmányában, amelyekben a pozitív elemzés eszközét használva, logikus és közérthető érveléssel mutatja be a demokráciától mindinkább eltávolodó, egyre keményebb szabályozással működtetett Magyarországot. A Tettamanti Béla illusztrációival gazdagított esszékből átfogó, kiegyensúlyozott képet kapunk a változások jelentőségéről, és árnyaltabban gondolkodhatunk a szerző által elemzett rendszerről és a régió országai előtt álló lehetséges pályákról.

Mikor engedtük meg magunknak utoljára, hogy unatkozzunk? A tétlenség nyomasztó tud lenni, de napjainkban igencsak átestünk a ló másik oldalára: túlontúl elfoglaltak vagyunk, tele a naptárunk, mindez pedig kihat a szellemi és érzelmi életünkre is. Pedig ahhoz, hogy a maga teljességében éljük meg az életünket, ne csak átrohanjunk rajta, meg kell tanulnunk értelmet találni a semmittevésben. Eva Hoffman irodalmi, történelmi és pszichológiai példákkal segít, hogy élvezni tudjuk az elmélkedést, belső és külső világunk, valamint élményeink gazdagságát. Az erkölcsi és értékrendi zűrzavar korában az önsegítő könyveknek is megújulásra van szükségük. Az élet iskolája (The School of Life) sorozat egyfajta újjászületés. Olyan, mindnyájunkat érintő témákkal foglalkozik, mint a pénz, a munka, a technológia, a szex, a testedzés és az egyedüllét.

Szülőnek lenni életünk egyik legnagyobb öröme, de a gyereknevelés és a családi élet mindennapos kihívásai rengeteg stresszel járnak. A mindfulness, vagyis a tudatos jelenlét sokat segíthet abban, hogy boldogabb, kiegyensúlyozottabb életet éljünk. A személyes stílusban megírt, mégis praktikus könyvből megtudhatjuk, hogyan - őrizzük meg a nyugalmunkat kritikus helyzetekben, - alakítsunk ki szorosabb kapcsolatot a gyerekeinkkel, - kezeljük a mindennapos stresszt és a konfliktushelyzeteket, - javítsunk a családunkkal való kommunikáción, - alakítsuk ki saját meditációs gyakorlatunkat. A szerző bemutatja, hogy miként alkalmazhatjuk a tudatos jelenlétet kifejezetten a gyereknevelés során, ezért nemcsak kisgyermekes vagy leendő szülők, de nagyszülők, gyermekgondozók számára is hasznos olvasmány.

A 20. század talán legnagyobb hatású elméleti fizikusa, Richard Feynman megváltoztatta azt, ahogy napjainkban a tudományról gondolkodunk. A fáradhatatlan tudományos kutató számos területen újító volt, kvantumelektrodinamikai munkásságáért Nobel-díjban részesült. Ismeretterjesztő tevékenysége során világos, könnyen érthető és szélesebb rétegek számára is befogadható magyarázatokat adott a tudományos módszerről, a kritikai gondolkodásról és a világ megismerésének megbízható módjáról: előadásairól film- és hangfelvételek készültek, számos könyvet írt, de a Challenger-katasztrófa kivizsgálásában való részvétele miatt vált igazán népszerűvé. Ugyanakkor színes egyénisége és játékossága kiemelte a tudomány szürke eminenciásainak sorából: irtózott a formalitásoktól, imádott bulizni és szenvedélyes kongadobos volt. Lawrence Maxwell Krauss, elméleti fizikus és kozmológus az Arizoniai Állami Egyetem professzora. Richard Dawkins evolúcióbiológus szerint Krauss „a kozmológia Woody Allenje”. Több sikerkönyv, köztük A Star Trek fizikája (The Physics of Star Trek) szerzője

Hogyan és miért akadályozzuk önmagunkat céljaink elérésében? Meddig fejleszthető gondolkodásmódunk rugalmassága? Hogyan segíthetjük az általunk vezetett szervezetben dolgozó tehetségek kibontakozását? A fejlődés természetetét gyakran tévesen értelmezzük. Úgy véljük, hogy azért kell tanulnunk és jobbá válnunk, mert a világ egyre bonyolultabb lesz, nekünk pedig alkalmazkodnunk kell hozzá. Ám az új képességek elsajátítása és a régi szokások elhagyása nem feltétlenül jelenti azt, hogy fejlődünk is, az emberi agy ugyanis sokkal immunisabb a változásra, mint gondolnánk. Robert Kegan és Lisa Laskow Lahey változásmenedzsment-professzorok szerint egy új kihívás esetén hiába szánjuk el magunkat a változásra, gyakran mégis úgy viselkedünk, mintha egyik lábunkkal a gázpedált, a másikkal pedig a féket taposnánk. Ezért óriási szakadék tátong aközött, amit szeretnénk elérni és aközött, amire valójában képesek vagyunk. Könyvük elméleti és gyakorlati útmutató, amellyel feltárhatjuk, milyen feltételezések és aggodalmak akadályoznak minket, és kitűzhetjük a megfelelő céljainkat. Módszerükkel bármely életkorban komplexebbé tehetjük gondolkodásmódunkat, így valódi változást érhetünk el önmagunkban, csapatunkban és egész vállalatunk illetve szervezetünk szintjén is. ROBERT KEGAN a Harvard Egyetem Meehan-díjas professzora. Harminc éve kutatja a felnőttkori fejlődés témakörét. Munkásságával jelentős mértékben hozzájárult ahhoz, hogy szakmai körökben is elfogadják: a folyamatos pszichológiai fejlődés a serdülőkor után is lehetséges, sőt szükséges is ahhoz, hogy az ember meg tudjon felelni a modern élet követelményeinek.. LISA LASKOW LAHEY a Harvard Egyetemen működő, változásmenedzsmenttel foglalkozó Change Leadership Group kutatási igazgatója. Pszichológus és oktató, az ő kutatócsapata alkotta meg azt a ma már világszerte használt, a felnőttek jelentésalkotó rendszerét feltérképező fejlődésdiagnosztikai módszert.. Publikációi és kutatásai kettős célra fókuszálnak: segítik a csapatokat abban, hogy eredményesebben tudják támogatni az egyén fejlődését, valamint az egyéneket abban, hogy a csapatok, amelyeknek a tagjai, optimálisabban teljesítsenek.

Mihez kezdünk, ha az algoritmusok képesek lesznek elvégezni a munkánkat? Miért egyre megfizethetetlenebb a jó egészségügyi ellátás és oktatás? Miért kellene minden országban bevezetni a garantált alapjövedelmet? A negyedik ipari forradalom gyökeres átalakulást hoz a munkaerőpiacon is. Az okosrobotok, a tanuló algoritmusok és a mesterséges intelligencia általános terjedése nemcsak a gyártósor mellett állók, de az egyetemi végzettségűek állásait is fenyegeti. Ha nem készülünk fel minderre, a középosztály fokozatosan eltűnik, a jövedelemegyenlőtlenség pedig drasztikus méreteket ölt. Mivel a munkavállalók egyben fogyasztók is, a piacgazdaság a ma ismert formájában hamarosan fenntarthatatlan lesz. A Robotok korából képet kapunk arról, hogy mire számíthatunk a mesterséges intelligencia , a robotika, a és az infokommunikációs technológiák, a 3D-nyomtatás vagy az önvezető járművek rohamos fejlődését követően. Megtudjuk, miért nem működnek a gépek térhódítására adott hagyományos megoldások – mint például az újabb képzettségek és tudás megszerzése. Martin Ford jövőkutató célja nemcsak az, hogy felnyissa a politikai döntéshozók, a tudósok, a munkáltatók és a hétköznapi emberek szemét, de megoldási stratégiák alkalmazását is sürgeti. „Henry Ford legidősebb unokája, a legifjabb Henry Ford és Walter Reuther, az amerikai autóipari dolgozók szakszervezetének legendás vezetője gyárlátogatáson volt egy nemrégiben automatizált autógyárban, amikor a Ford Motor Company elnök-vezérigazgatója ezzel a gúnyos kérdéssel fordult Reutherhez: »Walter! Hogy fogod rávenni ezeket a robotokat arra, hogy szakszervezeti tagdíjat fizessenek?« Mire Reuther így válaszolt: »Henry! És te hogy fogod rávenni őket, hogy autót vegyenek tőled?"

Amikor Oliver Sacks tizenkét éves volt, egy éles szemű tanára ezt írta a bizonyítványába: Sacks még sokra viheti, ha képes lesz féken tartani magát. Ma már tudjuk, hogy Sackset soha semmi nem volt képes féken tartani. A Mozgásban című önéletrajzi könyvét az első oldaltól ahol a motorkerékpárok és a sebesség iránti rajongó fiúként tűnik fel az utolsóig nyughatatlan energia hatja át. Miközben az élményeiről mesél hogyan élt a hatvanas évek elején kezdő neurológusként, drogproblémákkal küzdve Kaliforniában, majd New Yorkban, ahol egy krónikus betegek számára berendezett kórház eldugott termeiben egy rég elfeledett betegségre bukkant , azt is nyomon követhetjük, hogy a páciensei iránti elkötelezettség hogyan vált egyre inkább az élete meghatározó elemévé. Sacks leplezetlen őszintéséggel és humorral mutatja be, hogy ugyanaz a szenvedély hajtotta a fizikai kihívások során ha úszott vagy éppen súlyt emelt , mint az agy titkainak fáradhatatlan kutatása közben. Mesél romantikus és intellektuális szerelmi kalandjairól, a családja és a hazája elhagyása miatti bűntudatáról, a skizofrén bátyjával való kapcsolatáról és azokról az írókról és tudósokról Thom Gunnról, A. R. Lurijáról, W. H. Audenről, Gerald Edelmanről, Francis Crickről , akik hatással voltak rá. A Mozgásban egy páratlanul eredeti orvos és író története, aki megmutatta, milyen sokféle és alapvető módon határozza meg emberi mivoltunkat az agyunk működése. Oliver Sacks életrajzát megelőzően tizenkét könyvet írt, köztük Az elme szeme, a Zenebolondok, A férfi, aki kalapnak nézte a feleségét, Az antropológus a Marson című köteteket, valamint az Ébredéseket, amelyből Robert de Niro és Robin Williams főszereplésével film is készült. A The New York Times az orvostudomány koszorús költőjének nevezte Sackset, aki rendszeresen publikált a The New Yorkerben és a The New York Review of Booksban. 2015-ös haláláig New Yorkban élt, ahol a New York-i Egyetem Orvostudományi Karának neurológiaprofesszoraként tartott előadásokat.

Miért jelent boldogságot, ha visszatérünk a természethez? Tristan Gooley navigátor és felfedező könyvében bepillantást enged az élőlények – legyen az növény vagy állat – bonyolult kapcsolataiba. Bebizonyítja, hogy a természet ciklusainak, harcainak megértése gazdagabb és boldogabb életet hozhat számunkra. Különböző technikák bemutatásával kísérletet tesz érzékeink felébresztésére. A tudatos figyelem gyakorlásának és a természetben szerzett élményeink megértésének köszönhetően új kapcsolatot teremthetünk a természettel, sőt általában a világgal – ajtón kívül és belül egyaránt. Korunkban, amikor az erkölcsi és értékrendi zűrzavar egyre nő, az önsegítő könyveknek is megújulásra van szükségük. Az élet iskolája (The School of Life) sorozat, mely olyan mindnyájunkat érintő témákkal foglalkozik, mint a pénz, a munka, a technológia, a szex, a testedzés vagy az egyedüllét, épp erre vállalkozik. Alain de Botton, a sorozat szerkesztője.

Hogyan vezessünk és motiváljunk egy csapatot kilátástalan helyzetekben? Miként kezeljük a feladatokkal együtt járó stresszt és kimerültséget? Hogyan vonjunk be a megoldás keresésébe a saját szervezetünkön kívül másokat is? Porkoláb Imre huszonhárom évvel ezelőtt, az egykori VarsóiSzerződés országainak katonái közül az elsők egyikeként került be a világ legjobbnak tartott tisztképző intézményébe. A rendhagyó vezetéselméleti könyv a több mint 250 éves hagyományokkal rendelkező Sandhursti Királyi Katonai Akadémia egyéves kiképzésének történetein alapul, emellett a szerző saját, rendkívüli helyzetekben szerzett vezetési tapasztalatait osztja meg. A NATO stratégiai parancsnokság parancsnokának képviselőjeként a Pentagonban dolgozó dr. Porkoláb Imre ezredes a gerillaharc és a terrorellenes hadviselés szakértője, a hagyományostól eltérő vezetést és annak az üzleti életben való alkalmazhatóságát kutatja. Részletesen a szerzőről: A doktori fokozattal rendelkező Porkoláb Imre tanulmányait a Kossuth Lajos Katonai Főiskolán, a Sandhursti Királyi Katonai Akadémián, a Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetemen, a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetemen, az Egyesült Államok Haditengerészeti Posztgraduális Iskolájában és a Harvardon folytatta. Harcolt Irakban és Afganisztánban, majd a 34. Bercsényi László Különleges Műveleti Zászlóalj parancsnoka lett. A különleges műveleti képességfejlesztés kapcsán szakértője a gerillaharcnak és a terrorellenes hadviselésnek, az ehhez kapcsolódó vezetéselméletet – a hagyományostól eltérő vezetést – és annak az üzleti életben való alkalmazhatóságát kutatja és rendszeresen publikál a témában. 2015 júliusától a NATO Szövetséges Transzformációs Parancsnokság parancsnokának (SACT) képviselőjeként a Pentagonban dolgozik, ahol az amerikai egyesített vezérkarral, a Védelmi Minisztériummal, illetve a Washingtonba települt kiemelt kutatóintézetekkel tartja a kapcsolatot. Pszichológus feleségével és kisfiával jelenleg Washingtonban él.

Miért dolgozzunk „állandó béta üzemmódban”? Hogyan válhat kedvtelésünk hivatássá? Mi mindennel járulhatnak hozzá mások képességeink kibontakoztatásához? Ebben az igényesen összeállított kötetben húsz, a maga területén meghatározó vezető, többek között Scott Belsky, Jocelyn K. Glei és Tony Schwartz mutatja be a gyökeresen átalakult munkaerőpiacon bevált stratégiáit. Ehhez kapunk praktikus tippeket a karrierlehetőségeink megteremtése, az önfejlesztés, a networking és a kockázatvállalás témájában. Hasznos útravaló, hogy ne csupán sodródjunk a munka világában, hanem megelégedéssel végezzük a küldetésünknek érzett feladatokat. A Behance azért hozta létre a 99U-t, hogy összeállítsa az ötletek megvalósítását segítő „hiányzó tananyagot”. Webby-díjas website-jukon, a 99U.com-on interjúkat, cikkeket és videókat tesznek közzé, évenként megrendezik New Yorkban a 99U Konferenciát, és ezt a témát járja körül korábbi bestsellerük, A megvalósítás – hogy az ötlet valóra váljon, valamint legújabb 99U könyvsorozatuk is.

Mit tegyek, hogy a gyerekeim jobb testvérek legyenek? Miért van ekkora különbség a testvérek között? Miért reagálok sokszor úgy, ahogy nem is akarok? A testvérkapcsolatok feltérképezése a pszichológia kevésbé feltárt területe, holott a gyermekkori társas tapasztalatok, a testvér vagy annak hiánya, a születési sorrend és a szülők nevelési stílusa bizonyítottan meghatározza a felnőttkor érzelmi reakcióit, kapcsolatait és döntéseit. A pszichoterapeuta szerző nem csupán átfogó képet ad a testvérviszonyok lélektani hátteréről, de kitér a testvér nélkül felnövő gyerekekre, a mozaikcsaládokra, a betegséggel együtt élő testvérekre, az ikrekre és a tragikus esetek feldolgozására is. Tesztjei és önállóan végezhető gyakorlatai segítenek abban, hogy feltárjuk és rendezzük kapcsolatainkat testvéreinkkel, és tudatosan, sérülések nélkül tereljük gyermekeinket a jó testvérkapcsolat, ezáltal a harmonikus felnőttkor felé.

Magas szintű tudomány és briliáns humor egy könyvben amennyiben felmerült már Önben a kérdés, hogy miért alszunk el a vonaton és a repülőn egy pillanat alatt, hogy valóban okosabbak lesznek-e azok a kisbabák, akik Mozartot hallgatnak, vagy hogy miért viselnek a kamaszok folyamatosan fülhallgatót, akkor ez a könyv Önnek szól. Seth S. Horowitz egészen különleges kérdéssel foglalkozik: a hangok és az elme kölcsönhatásával. Miközben könyvében lenyűgöző humorral mutatja be a tudományos laboratóriumok és kutatók világát, szinte észrevétlenül avatja be olvasóját a neurológia, az agykutatás és a hangokkal foglalkozó tudományágak legújabb eredményeibe.

Az élet rettenetesen veszélyes. Minden pillanatért, amit megélünk, hálát kell adnunk. Feldmár András 1940-ben született Budapesten, 1956-ban vándorolt ki Kanadába, ahol előbb matematikus lett, majd pszichológiát és filozófiát tanult. 1974-ben ismerkedett meg R. D. Laing skót pszichiáterrel, aki elméleti és gyakorlati munkásságában radikálisan megkérdőjelezte a 20. századi pszichiátria dogmáit. Ez a találkozás egy életre meghatározta Feldmár tudományos munkásságát, a világhoz való viszonyát. Laing tanítványaként, barátjaként és szakmai örököseként számos terápiás kísérlet részese Európában és Amerikában. Szakemberekkel, teológusokkal, művészekkel és elszánt civilekkel arra keresi a választ, hogy hogyan tudnának a lélek és tudat sebeitől szenvedő emberek az orvos-beteg reláció kiszolgáltatottsága helyett élő, szeretetteli kapcsolatokból erőt merítve meggyógyulni. Feldmár a mai napig aktívan dolgozik terapeutaként, tanít, illetve számos szervezet számára végez tanácsadói munkát. Rendszeresen jön Magyarországra, ahol a Feldmár Intézet szervezésében előadásokat tart, csoportokat vezet. 2012-ben a Büntetés-végrehajtási Szolgálatért Emlékplakett bronz fokozatával tüntették ki, a fogvatartottak társadalmi reintegrációjával összefüggő módszerek kialakításáért és azok sikeres alkalmazásáért. A fogvatartottak társadalmi reintegrációját célzó Mesekör programért 2013-ban ERSTE Alapítvány Társadalmi Integrációs Díjat kapott. A könyv Feldmár András 2016 nyarán, A rettenetes, a csodálatos címmel tartott előadásának anyagából készült, a Feldmár Intézet közreműködésével.

Hogyan fordítsuk hasznunkra, amikor az élet próbára tesz minket? Sosem lehetünk felkészülve a veszteségekre, kudarcra vagy csalódásra. Christopher Hamilton vallásfilozófus könyve azonban megmutatja, miként nézzünk szembe ezekkel, amikor mégis bekövetkeznek. Történelmi, filozófiai és irodalmi példákkal illusztrálja, milyen megpróbáltatásokat rejt a családi élet, a szerelem, a barátság, a betegség és a halál közelsége. Ismerteti a leghatékonyabb megküzdési stratégiákat, és arra biztat, hogy a nehézségeket inkább a megvilágosító felismerések bőséges tárházának tekintsük, melyek gazdagítják életünket. Korunkban, amikor az erkölcsi és értékrendi zűrzavar egyre nő, az önsegítő könyveknek is megújulásra van szükségük. Az élet iskolája (The School of Life) sorozat, mely olyan mindnyájunkat érintő témákkal foglalkozik, mint a pénz, a munka, a technológia, a szex, a testedzés vagy az egyedüllét, épp erre vállalkozik. Alain de Botton, a sorozat szerkesztője.

„Tudom, hiábavaló már ezen keseregnem, de állandóan visszaforgatom az időt, és elképzelem, ahogy a szülésznő a mellemre teszi a babámat. Soha nem láttam őt. Most meg kell elégednem egy ultrahangképpel, meg azzal, ahogyan a fantáziámban él.” „A kisbabák sírása halvány reménysugárt adott, hiszen születnek kisbabák, hiszen hát nem mindegyik hal meg!” „Így jó minden, ahogyan történt.” Vajon mit él át, aki elveszíti magzatát vagy újszülött kisbabáját? Mi zajlik egy abortusz mellett döntő nő lelkében? Mit tegyünk, ha a környezetünkben történik ilyen valakivel? Korunkban, amikor a terhesség és a születés közbeni halál tabu, nem tudjuk, mit szabad éreznünk gyászoló édesanyaként vagy édesapaként. Azzal sem vagyunk tisztában, mivel cselekszünk jót, ha családtagunkat, barátunkat, ismerősünket éri veszteség. E kötetben mintegy harminc szülő meséli el fájdalmas történetét és a szenvedéstől a megbékélésig vezető feldolgozás útját, és így közel hozza a gyászoló édesanyák és édesapák érzéseit, megmutatva a segítségnyújtás lehetséges módjait. Singer Magdolna gyásztanácsadó könyvének első kiadása ma már szinte fellelhetetlen. Új, bővített kiadásban megjelenő, hiánypótló interjúkötete sorstársaknak, szakembereknek és mindazoknak szól, akik megtapasztalták, hogy az élet a tragédiák ellenére is szép. „Akár isteni adomány, akár az evolúcióból következik, mindenképpen a legnagyobb ajándék a kommunikáció készsége. Megosztani másokkal a fájdalmunkat ? segíteni ezzel a hasonlót átélőknek és talán magunknak is ? csodálatos dolog. Használjuk hát ki, és beszéljünk, beszéljünk, beszéljünk arról, amiről eddig nem lehetett! Mi, nők – ne csak egymásnak, hanem mindenkinek. Bontsuk le a tabukat sok ilyen nagyszerű kötettel!” Péterfy-Novák Éva, az Egyasszony szerzője Singer Magdolna író, újságíró, gyásztanácsadó, mentálhigiénés szakember, a Napfogyatkozás Egyesület elnöke, a gyász hazai szakértője. Gyászcsoportvezetőket képez ki, válást feldolgozó csoportokat vezet, valamint egyénileg segít azoknak, akiket veszteség ért. Eddig megjelent 16 könyve az emberi élet során bekövetkező, elkerülhetetlen veszteségeket járja körül. Legutóbbi kötete a HVG Könyveknél 2015-ben jelent meg Ki vigasztalja meg a gyerekeket? – Válás és gyász a családban címmel. A szerző honlapja: www.singer.hu