HVG Könyvek strana 18 z 23

„Divatszalon ?Auschwitzban? Már a gondolat is viszolygást kelt és ellentmondást hordoz.” Az auschwitz–birkenaui koncentrációs táborban huszonöt, többségében szlovák és magyar származású zsidó nő elegáns ruhákat varrt a náci elit asszonyai és lányai számára. A varroda sokáig a szögesdróttal körbezárt rettenetes világ közvetlen szomszédságában, a táborparancsnok villájában működött. Az idilli kert, a takaros szobák, a finom anyagok és a különleges szabásminták mind-mind éles kontrasztban álltak azzal, hogy az itt dolgozó varrónők, nyomorúságos ellátás és kíméletlen bánásmód mellett, valójában az életükért varrtak. Lucy Adlington történelmi forrásokra és a túlélőkkel készített interjúkra támaszkodva mutatja be ezeket a bátor nőket, akik eredeti szakmájuknak és bajtársiasságuknak köszönhetően, szoros családi és baráti kapcsolataikból merítve élték túl fogvatartóik kegyetlenkedéseit, és többen részt vállaltak a tábori ellenállási mozgalomban is. Könyvében rávilágít a Harmadik Birodalom kétszínűségére, embertelensége és a holokauszt eddig ismeretlen fejezetével ismerteti meg olvasóit.

Vezetőként ?az első reakciónk, amikor valaki hozzánk fordul egy problémával, hogy megpróbáljuk – helyette – megoldani a helyzetet. Ösztönösen tanácsokat osztogatunk, emiatt nem jutunk el addig, hogy kiderüljön, mi a valódi gond. Ráadásul ha meg is oldódik az adott helyzet, elszalasztottunk egy kiváló coacholási lehetőséget. Pedig ha ilyenkor a megfelelő kérdéseket tesszük fel, lehetőséget adunk a csapatunk tagjainak a fejlődésre. Ezzel pedig mindenki nyer: autonóm, önálló döntéshozásra képes munkatársak között több időnk marad a saját feladatainkra, és több közös sikerre számíthatunk. A coaching egyik legkiválóbb szakértőjeként elismert szerző Szokj rá a coacholásra! című kötetéből megismertük a coacholás hét alapvető kérdését. Legújabb, praktikus módszereket felvonultató könyvében most bemutatja, miként tudjuk ténylegesen megváltoztatni viselkedésünket, hogy megőrizhessük kíváncsiságunkat, mindennapos gyakorlattá tehessük a coacholást, és a legjobbat hozhassuk ki csapatunk tagjaiból.

Stanley Tucci magával ragadó memoárjában minden történet a konyhából indul, vagy ott ér véget. A Golden Globe- és Emmy díjas színész-rendező, akit olyan filmekben láthattunk, mint Az ördög Pradát visel és a Komfortos mennyország, egy olasz bevándorlócsalád gyermekeként gyakran töltötte az estéit a konyhaasztalnál New York állambeli otthonukban. Az édesanyja finomabbnál finomabb vacsoráin keresztül a család gasztrokulturális hagyományait és az egyes fogások elkészítésének művészetét is magába szívta. Kedvenc receptjeivel fűszerezett, humoros vagy olykor épp megható visszaemlékezésében képet kapunk élete gazdag érzelem- és ízvilágáról. Mesél a családjáról, felnőtté válásáról, házasságairól, példaképeiről, betegségéről és gyógyulásáról, felejthetetlen filmes utazásairól, kulisszatitkokról, az Olasz módra vagy a Julie & Julia – Két nő, egy recept forgatásáról, és persze az ételekhez fűződő töretlen rajongásáról.

Mi történne, ha a Földön hirtelen leállna a GPS? Hogyan alakította eddig életünket a robotok térhódítása, és mire számíthatunk a jövőben? Miként segít túlélnünk a kollektív intelligencia? Tim Harford, az oknyomozó írásairól és podcastjáról ismert közgazdász ismét meglepő és rendkívül érdekes összefüggéseket tár elénk az életünket megváltoztató innovációkról A téglától és a postai bélyegtől a szemüvegen és az adománygyűjtésen át a csetbotig, a napelemekig és a blokkláncig számos találmányról és jelenségről mesél érdekfeszítő történeteket. A bemutatott összefüggések megváltoztathatják a világról és jövőnk alakulásáról alkotott felfogásunkat, és irányt mutathatnak a korunk innovációihoz való alkalmazkodáshoz.

Napjainkban kevés az olyan inspiráló személyiség, aki hajthatatlansága és eredeti látásmódja révén számos technológiát forradalmasítva, több területen is maradandót alkot. Elon Musk ilyen példakép: valóságos látnokként vitte sikerre eddigi vállalkozásait, többek között az elektromos autókat fejlesztő Tesla Motorst és a kereskedelmi űrutazást megújító Space X-t. Különösen nehéz életutat járt be, mire a Szilícium-völgy egyik legismertebb vállalkozója lett. Gyermekkorát Dél-Afrikában töltötte, ahol zsenialitása miatt kilógott a sorból. Később innovatív üzletemberként nem mindennapi kockázatokat vállalt, így sokszor szinte az alapoktól kellett újra építenie birodalmát. Buktatókkal és sikerekkel teli története önmagában is lenyűgöző, Elon Muskot azonban leginkább az teszi szuperhőssé, hogy modern technológiai megoldásaival, környezettudatos módon keres válaszokat korunk kihívásaira: a jövő izgalmas, optimista képét festi elénk.

"Vajon az élvezeteket hajszoljuk, elfogadjuk az élet sorsszerűségét, esetleg a régi szép időket idézzük? Netán a kudarcokról és elszalasztott lehetőségekről panaszkodunk, céljaink megvalósításáért küzdünk vagy a spirituális életet hirdetjük? A forradalmian új időperspektíva-módszer szerint az időhöz való viszonyunk döntően befolyásolja életünket. Ha a múltról a jelenre, a negatív eseményekről pedig a pozitívakra helyezzük a mentális fókuszt, kiegyensúlyozottabb és teljesebb életet élhetünk. A híres stanfordi börtönkísérletek atyja, Philip Zimbardo szociálpszichológus és kollégája, Rosemary Sword kutatásaik és a való életből vett példák alapján bemutatják, hogyan befolyásolják időperspektíváink a stresszkezelésünket, szülői stílusunkat, de még a szexuális életünket is, és hogy mit tehetünk az ideális időprofil kialakításáért."

„Ha a tudás hatalom, akkor tudni, hogy mit nem tudunk, maga a bölcsesség.” Miért olyan nehéz elszakadni az elképzeléseinktől és előítéleteinktől még akkor is, ha látjuk, hogy nem visznek előre?Az intelligenciát hagyományosan a gondolkodásra és tanulásra való képességnek tartjuk. Gyorsan változó környezetben, eddig nem tapasztalt kihívások esetén azonban ennél is többet számít, hogy képesek vagyunk-e megkérdőjelezni, amit eddig biztosra vettünk, és elfelejteni, amit korábban már megtanultunk, majd új szempontok alapján újrarendszerezni az információkat – vagyis az igazságot kereső tudós módjára gondolkodni. Adam Grant szervezetpszichológus arra keresi a választ, hogyan sajátíthatjuk el az újragondolás művészetét, és miként tehetjük az iskoláinkat, munkahelyeinket és egyéb közösségeinket az élethosszig tartó tanulás színhelyévé. Izgalmas történeteket, merész felvetéseket és meggyőző kutatási eredményeket ismertető könyvéből megtudhatjuk, hogyan maradjunk rugalmasak és nyitottak, és miként vehetjük rá erre a körülöttünk lévőket is. Ha el tudjuk engedni azokat a nézeteinket, amelyek már nem szolgálnak minket, közelebb juthatunk a kiválósághoz a munkánkban, és bölcsebb döntéseket hozhatunk az élet minden területén.

Hogyan tűzzünk ki elérhető, mégis kihívást jelentő célokat?  Miként mérhető egy innovatív tudásmunkás teljesítménye?  Hogyan lehet hatékonyan összehangolni a csapatok működését?  Amikor egy startupot elindítunk, vagy vállalatunkkal új piacra szeretnénk belépni, növekedés vagy új kihívások előtt állunk, átgondolt stratégiára van szükségünk. Két dolgot kell tudnunk: hogy pontosan mit szeretnénk elérni egy adott határidőig, és azt, hogy hogyan. Ráadásul az egyes munkatársak céljait is össze kell hangolnunk a szervezet egészének céljaival.  Ehhez ad kulcsot John Doerr, a Szilícium-völgy legendás kockázatitőke-befektetője. Könyvében a világ egyik leghatékonyabb teljesítménymenedszment-rendszerét, az OKR-t, annak megalapozott és átgondolt célkitűzési módszerét és a hozzá kapcsolódó, jól mérhető kulcseredményeket mutatja be. Izgalmas esettanulmányokban járja körül, hogyan segítette az OKR az olyan technológiai óriásokat, mint a Google vagy az Intel abban, hogy minden várakozáson felül teljesítsenek, és a robbanásszerű növekedés közepette se veszítsék el a fókuszt. Útmutatásai nyomán bármely szervezetben sikerrel alkalmazhatjuk a módszert. Saját viszonyainkhoz igazítva az OKR-módszert, optimálisan tudjuk kiaknázni az erőforrásokat, nagymértékben fokozhatjuk a teljesítményt, emellett növelhetjük munkatársaink és ügyfeleink elégedettségét.  Az Andy Grove által kifejlesztett OKR teljesítménymendezsment-módszert használja többek között sikere biztosításához a Google, az Intel, az Intuit, a Remind, a Nuna, a MyFitnessPal, az Adobe, a YouTube, az America Online (AOL), a Dropbox, a LinkedIn, az Oracle, a Slack, a Spotify és a Twitter.  „A Mérd, ami számít! joggal tart igényt minden teljesítményért felelős vezető érdeklődésére. John Doerr révén Andy Grove mindannyiunk mentorává válik. Ha valamennyi csapat, vezető és egyén következetesen és megfelelő képzelőerővel alkalmazná az OKR-t, a társadalom minden szegmensében hatványozott növekedést tapasztalnánk a termelékenység és az innováció terén."  - Jim Collins, a Jóból kiváló és a Tudatosan kiváló szerzője.  „John Doerr a vállalkozók és filantrópok teljes generációját tanította arra, hogy a megvalósítás a legfontosabb. A Mérd, ami számít! bemutatja, hogyan tud bármely szervezet vagy csapat a cél felé haladni, gyorsan cselekedni és kiemelkedni." 

Kis természetbúvárok képes enciklopédiája Környezetünk megismerése izgalmas kihívás minden gyereknek. Ez a könyv kalandos barangolásra hív, a hegycsúcsoktól az óceánok mélyéig, a Föld fortyogó belsejébe és a Naprendszer égitestjei közé. Ismerj meg több száz földrajzi érdekességet bolygónkról! Tudj meg mindent a kőzetekről, a földrengésekről, az állatok élőhelyeiről, a víz fontosságáról, az időjárásról és az éghajlatváltozásról! Fedezd fel a természeti erőforrások gazdagságát, és hogy te mit tehetsz a Föld értékeinek megóvásáért! A sorozat további kötetei: Mindent tudni akarok mindenről! Mindent tudni akarok a sportról! Mindent tudni akarok az állatokról!

Vajon hány apró sejt alkotja az emberi testet? Első pillantásra csak a külső látható. A színes varázslencséken keresztül nézve viszont lenyűgöző részletek tárulnak fel, és megelevenedik ez a csodálatos, összetett gépezet, a testünk.

„Különleges költői számvetés az egészség és a betegség, a művészet és a tudomány, a nyelv és az irodalom, a halhatatlanság és a halál összefüggéseiről.” Sally Rooney, a Normális emberek és a Baráti beszélgetések szerzője Anne Boyer kortárs költőnőnél 41 évesen agresszív mellrákot állapítottak meg. A váratlan diagnózis kettétörte addigi életét, a felépüléshez vezető út pedig teljesen megváltoztatta a halandósághoz és az élethez való viszonyát. A betegségen átesett művészek – Audre Lorde, Kathy Acker, Susan Sontag – írásaihoz kapcsolódva Pulitzer-díjas könyvében kendőzetlenül számol be a fájdalmas kezelésekről, testi-lelki kínokról és a társadalom rákkal kapcsolatos ellentmondásos hozzáállásáról. Szembesít azzal, mennyire méltatlanul várja el a külvilág a betegektől a „példamutató” viselkedést – hogy egészségesen étkezzenek, vegyenek részt jótékonysági eseményeken, méltósággal viseljék a fájdalmat ¬–, milyen erősen meghatározza a társadalmi helyzet a gyógyulás esélyeit, és milyen jelentős gazdasági érdekek akadályozzák a rákkutatást. Kíméletlen hangvételű, mégis lírai könyve érzékletes költői képekben gazdag irodalmi alkotás, személyes vallomás a szenvedésről és annak értelmezéséről, a rákkal való küzdelem esetlegességéről, megrázó fázisairól. Feloldásként és támaszként szolgálhat a rákbetegek és környezetük számára a betegség okozta bűntudat elengedéséhez, a lelki és testi sebek elfogadásához.

"Kína árgus szemével ott figyel polgárainak hátsó kertjeiben és a kis utcákon, munkába menet, a taxikban, a helyi bevásárlóközpontokban és a kedvenc éttermekben, az osztálytermekben és az előadótermekben, és egyre határozottabban igyekszik kideríteni, mi olvasható ki az általa telepített kamerák végtelen képáradatából." Mi köze a vaskézzel uralkodó kínai elitnek a kommunizmus eszméihez? Hogyan működik az országban a cenzúra a kultúrában és a digitális térben? Megboríthatja Kína állammodellje a diktatúrák és a demokráciák közötti hatalmi egyensúlyt a világban? Katarina Baer újságíró és Kalle Koponen fotográfus könyvének fókuszában a feltörekvő nagyhatalom, Kína áll. Az ország kifelé erőt sugároz, országhatáron belül viszont mindent megtesz azért, hogy 1,4 milliárd polgárát ellenőrizze, manipulálja és információs buborékban tartsa. A szerzőpáros könyvében három sanghaji lakos életét követi nyomon a 2020-as koronajárvány idején. Történeteiken keresztül azt próbálják kideríteni, hogy az elnyomó intézkedések és a magánélet alapjait fenyegető állami beavatkozás ellenére miért elégedett mégis sok kínai az ország vezetésével.

Hogyan ?alakítja át végérvényesen a metaverzum a hétköznapi életünket, a munkavégzésünket és a gondolkodásmódunkat? Miért fognak teljes generációk ebbe az új virtuális térbe költözni és itt élni? Mekkora lesz az új „metaverzumgazdaság” értéke, és mely vállalatok állnak majd az élén? Az internet hamarosan már nem csupán karnyújtásnyira lesz, hanem teljesen körülvesz bennünket. A munkavégzés, a tanulás, a szabadidős és egyéb tevékenységeink nagy része a metaverzumban zajlik majd – ennek előképe a Fortnite, a Minecraft vagy a Roblox egyes játékmódjaiból és számos sci-fiből ismerős lehet. Matthew Ball úttörő teoretikus és kockázatitőke-befektető szerint a virtuális valóság ma ismert felhasználása azonban még csak ízelítő közeljövőnk alakulásából. Értelmezésében a metaverzum háromdimenziós virtuális világok állandó és kölcsönösen összekapcsolt hálózata, amely előbb-utóbb a legtöbb online élmény kapujaként, valamint a fizikai világ támogatására is szolgál majd. Amikor megvalósul, forradalmasítani fogja az élet minden területét, a pénzügyektől az egészségügyön, oktatáson, fogyasztási szokásokon, várostervezésen át a párkeresésig, sőt még ezeken is túl. Az érdekfeszítő, a tudományos eredményeket és legújabb felforgató innovációkat közérthetően bemutató könyvből megtudhatjuk, milyen technológiákra épül majd a metaverzum, és milyen áttörésekre lesz szükség ahhoz, hogy a benne rejlő lehetőségek teljes mértékben kibontakozhassanak. Megismerhetjük, milyen kihívásokat jelent az „internet következő generációja” a kormányok, a vállalatok és az egyén számára, hogy vajon kik lesznek a metaverzum győztesei és vesztesei, továbbá felfedezhetjük a metaverzum szinte korlátlan alkalmazási lehetőségeit.

Mi köze van a vaskézzel uralkodó kínai elitnek a kommunizmus eszméihez? Hogyan működik az országban a cenzúra a kultúrában és a digitális térben? Megboríthatja Kína állammodellje a diktatúrák és demokráciák közötti hatalmi egyensúlyt a világban? Katarina Baer újságíró és Kalle Koponen fotográfus könyvének fókuszában a feltörekvő nagyhatalom, Kína áll. Az ország kifelé erőt sugároz, országhatáron belül viszont mindent megtesz azért, hogy 1,4 milliárd polgárát ellenőrizze, manipulálja és információs buborékban tartsa. A szerzőpáros könyvében három sanghaji lakos életét követi nyomon a 2020-as koronajárvány idején. Történeteiken keresztül azt próbálják kideríteni, hogy az elnyomó intézkedések és a magánélet alapjait fenyegető állami beavatkozás ellenére miért elégedett mégis sok kínai az ország vezetésével.   

Milyen ?eszközökkel ellensúlyozhatjuk az automatizáció jövedelmi és társadalmi egyenlőtlenségeket növelő hatását? Miként akadályozhatjuk meg az autonóm fegyverek elterjedését? Vajon az MI létszükségletté fejlődik vagy az életünket virtuális valósággá változtatva uralni fog minket? A mesterséges intelligencia ott lapul a zsebünkben, a laptopunkon, és az orvosi diagnosztikától a baráti kapcsolatokon át az autóvezetésig máris mindent átalakított. Martin Ford jövőkutató szerint azonban a valódi forradalom még csak ezután következik. A Robotok kora folytatásában érzékletes képet fest a közeljövőnkről. Az MI korábban kivitelezhetetlen tudományos kutatásokat és hatékonyságnövelést tesz lehetővé, és segítségünkre lehet többek között a klímaváltozás vagy egy következő világjárvány megoldásában. Ugyanakkor rávilágít a hátulütőire is, például hogy az MI Kína és más autoriter rezsimek kezében minden eddiginél hatásosabb kontrollgyakorlási eszközzé vált, hogy jelentős torzításokra képes, hiszen átveszi és felerősíti az előítéleteinket, vagy hogy a deep fake videók jelentős társadalmi és magánéleti károkat okozhatnak.. A mesterséges intelligenciát tehát nem fogadhatjuk kritikátlanul és kitörő örömmel, de nem is hagyhatjuk figyelmen kívül. A technológia fejlődése folyamatos, mindent átsző és megállíthatatlan – ezért a jövőnk kihívásait csak úgy kezelhetjük hatékonyan, ha nyomon követjük az MI fejlődését, és közösen igyekszünk a jó irányba terelni a társadalmunkra, gazdaságunkra és a politikára gyakorolt hatásait.

„Az ?információnak nincs szaga. Nem számít, hol találtad vagy kitől loptad.” Jake Adelstein Tokióban élő külföldiként a csodával határos módon lett újságíró Japán egyik legnagyobb napilapjánál, a Jomiuri Shimbunnál. Oknyomozó munkája olyan helyszínekre szólította, ahová átlagemberként soha nem juthatott volna el. Rádöbbent, hogy a hierarchikus, udvarias, modern és csillogó társadalom álarca mögött egy másik Japán, egy pénzhajhász, romlott, szexuális perverzióktól fűtött, kegyetlen világ lappang. Nyomozásai közben maga is egyre mélyebben belekeveredett ebbe a közegbe, és olyan információkhoz jutott, amelyek barátai, családja és a saját életét is halálos veszélybe sodorták. A jakuza, a japán maffia félmillió dollárt kínált neki, ha nem írja meg ezt a könyvet, amelynek minden szava igaz – de ő nemet mondott. A kötet japán kiadója halálos fenyegetéseket kapott, a szerző pedig hosszú ideig bújkált. Jake Adelstein az oknyomozó újságírás legjobb hagyományait krimiszerű izgalommal, szarkasztikus elbeszélésmóddal, fekete humorral és öniróniával ötvözi. Minden mondata kaland – s e kalandok sora a modern japán társadalom képét is kirajzolja a maga ellentmondásosságával együtt: tudásalapú társadalom, felhőkarcolók, jólét, biztonság, puritanizmus, ugyanakkor mélyszegénység, elnyomott bevándorlók, letagadott múlt, bűnbandák, szexuális kizsákmányolás kavalkádja. Kihagyhatatlan könyv mindazoknak, akiket a modern Japán vagy a maffiatörténetek foglalkoztatnak, de az oknyomozó újságírás iránt érdeklődőknek is nagy hasznára válik.