HVG Könyvek strana 17 z 33

A szeretet az, ami megengedi két embernek, hogy együtt legyenek, és szabadok legyenek. Mert ahol az egyik nem szabad, vagy egyik sem szabad, ott nincs szeretet. Feldmár András inspiráló, felszabadító gondolatai szabadságról, szabad akaratról – és a mögöttük sokszor nehezen felismerhető döntéseinkről és vágyainkról. A gyönyörű könyv válogatás a nagy műveltségű, szókimondó pszichoterapeuta a HVG Könyvek gondozásában eddig megjelent 15 kötetéből.

Evészavarok, autizmus, alkoholizmus, depresszió, pánikbetegség, skizofrénia – a mentális betegségek sok ember életét megnehezítik. De miért léteznek egyáltalán? Miért nem küszöbölte ki őket mindeddig az evolúció, ha ennyi szenvedéssel járnak? Randolph M. Nesse, a világhírű pszichiáter szerint a negatív érzelmek bizonyos helyzetekben hasznosak is lehetnek. Esettanulmányokkal gazdagított könyvében a laikus olvasó számára is érthető módon magyarázza el az egyes mentális betegségek evolúcióbiológiai okait, és fekteti le egy új tudományág, az evolúciós pszichiátria alapjait. Az új szemléletmód a klinikai tapasztalatokra és a legújabb tudományos eredményekre támaszkodva segít megérteni, miért olyan sebezhető az elménk, és gyökeresen átalakítja hozzáállásunkat a pszichiátriai betegségekhez Végre egy szemlélet, amely szembeszáll a »mindenáron« önismeret éljenzésével, és rámutat a pszichésvédelmi mechanizmusok hasznosságára. Kitűnő olvasmány mindazoknak, akiket érdekel az ember lelki működésének sokszínűsége és annak rejtett törvényszerűségei!    

Hogyan lehet visszaépíteni a bizalmat hosszú évek hazugsága után? Anna kétségbe esve keresi fel a Nevelési Tanácsadót. Kamasz fiával elviselhetetlen lett az élet, mióta egy heves családi vita alkalmával fény derült a fiú születésének igaz történetére. A kamasz életkorral együtt járó zűrök összekeverednek a bizalomvesztés okozta lázadással, miközben Anna kezét megköti a bűntudat. A kötet bemutatja, hogyan talál egymásra újra anya és fia a narratív szemléletű családterápiás folyamat során, hogyan tudják újraépíteni az elveszett bizalmat és újra hinni a gyerekkori történetekben.

Honnan ?tudhatjuk, mikor hazudnak nekünk a számokkal? Hogyan szolgálja a tudományos adatokkal szembeni kétely a klímaváltozás-tagadókat? Miként mentették meg Florence Nightingale statisztikái több millió angol életét? A statisztikákból nélkülözhetetlen információkhoz jutunk a világról és saját magunkról. Ám az utóbbi években, a médiahackek, a hoaxok és a fake news terjedésével egyre inkább kételkedünk bennük. Ez pedig nagyon veszélyes – inkább meg kellene tanulnunk jól értelmezni az adatokat. Sir Tim Harford, az oknyomozó közgazdász új kötetében a félretájékoztatás és az összezavarás, a tényeket elferdítő kutatás és a téves motiváció labirintusába kalauzol bennünket. Elgondolkodtató és izgalmas példákkal teli könyvéből megtudjuk többek között, hogy miként ássa alá a demokráciák működését a független és hiteles statisztikák hiánya, és hogyan értékelhetjük a nap mint nap hallott kijelentéseket magabiztosan, kíváncsisággal és némi egészséges kétkedéssel. Ha a józan ész segítségével egy kicsit alaposabban megvizsgáljuk az elénk tárt adatok forrását és csomagolását, akkor teljesen új fényben láthatjuk a világot. „Könyvében Tim Harford arra figyelmeztet, hogy sokszor még az adatok manipulációjára sincs szükség a megvezetésünkhöz, mert mi magunk nem akarjuk meglátni az adatok lényegét. Néha azért bukunk el, mert hibás logikát követünk, máskor előítéleteink vagy érzelmeink vezetnek félre minket. Harford aranyszabálya: legyünk kíváncsiak, és ne féljünk kérdezni. Mindeközben pedig bízzunk a statisztikában, mert a korrekt adatok közelebb vihetnek a világ megértéséhez.” Marinov Iván, az Urbanlegends.hu szerkesztője

Hogyan gondolkodunk? A legkézenfekvőbb válasz szerint szavakkal. Az ókori filozófiától az evolúció elméletéig mindent szavak által értünk meg és adunk tovább. Őseink azonban nem beszéltek. A csecsemők sem tudnak még beszélni – ennek ellenére gondolkodnak. De ha képesek vagyunk gondolkodni a nyelvhasználatot megelőzően, akkor miből állnak össze a gondolataink? Barbara Tversky pszichológiaprofesszor szerint a gondolkodás valódi alapja nem a nyelv, hanem a mozgás és a térben való cselekvés, gondolatainkkal pedig éppen olyan cselekvéseket hajtunk végre, mint a tárgyakkal a térben. A szerző a tudomány, a művészet, az irodalom és a hétköznapi élet területéről származó példákkal igazolja, hogy bizonyos képességeink – a térképszerkesztés, a bútorösszeszerelés, az épületek tervezése, a műalkotások létrehozása – a térbeli gondolkodáson alapulnak. Az izgalmas és gondolatébresztő könyv kiváló áttekintést nyújt mindazok számára, akik szeretnék jobban megérteni elménk működését.

Vajon mit tanulhatunk közismert üzletemberek elszántságából, sikereiből és bukásaiból? Egy új vállalkozás elindításához egy jó ötlet, egy adag becsvágy és önbizalom szükséges. A sikerhez azonban még ennél is több kell: napjaink elismert vállalkozói, mint Elon Musk, Mark Zuckenberg vagy Steve Jobs, képesek voltak radikális ötleteiket új, globális márkákká alakítani, és világszerte megváltoztatni az emberek életét. Philip Delves Broughton, gazdasági újságíró könyvében tanulmányozza a vállalkozói szellem sajátosságait, a siker elengedhetetlen ismérveit, mint az új szemléletmód kialakítására irányuló törekvéseket, a határtalan kreativitást és a szenvedélyes elkötelezettséget. Az általa bemutatott megközelítések segítségével példaértékű karriertörténeteket ismerhetünk meg, és mi magunk is sikerrel alkalmazhatjuk a vállalkozói gondolkodásmódot a munkahelyünkön csakúgy, mint a magánéletünkben. „Az erkölcsi és értékrendi zűrzavar korában az önsegítő könyveknek is megújulásra van szükségük. Az élet iskolája (The School of Life) sorozat egyfajta újjászületés. Olyan, mindnyájunkat érintő témákkal foglalkozik, mint a pénz, a munka, a technológia, az otthonteremtés, az egyedüllét, az érzelmi egészség, a szex és a párkapcsolatok.” Alain de Botton, a sorozat szerkesztője

Miért olyan népszerű kommunikációs fegyver a karaktergyilkosság? Melyek a leggyakrabban alkalmazott sémák? Hogyan lehet újraépíteni a jó hírnevet egy-egy lejárató akció után? A lejáratás, a személyes reputáció sárba döngölésére tett kísérlet nem újkori „találmány”. A karaktergyilkosság közel egyidős az emberiséggel, Egyiptomtól az ókori Görögországon át az antik Rómáig a hatalomra törő ellenfelek eszköze volt, és az is maradt mind a mai napig. Ugyanakkor a hitelfosztásnak nem kizárólag ismert emberek, politikusok eshetnek áldozatul. A lejáratás jelen van a hétköznapokban, a gazdasági életben, a munkahelyeken, a családban, szűkebb és tágabb közösségeinkben. Az olvasmányos kötetből nemcsak a karaktergyilkosság hatásmechanizmusát ismerhetjük meg, de azt is, hogyan lehet hatékonyan küzdeni a lejáratás ellen. A szerző az egyes történelmi korok jellegzetes esetein vezet végig egészen a legfrissebb közéleti botrányokig, magánéleti párhuzamokig, a reputáció helyreállítását célzó lépésekig.„»Valaki megrágalmazhatta Josef K.-t, mert noha semmi rosszat sem tett, egy reggel letartóztatták.« Így kezdődik Franz Kafka A per című regénye, és mai kor olvasója pontosan tudja: Josef K. karaktergyilkosság áldozata lett. Digitalizált korunkban valódi ítélőszékre sincs szükség: mindenki kerülhet a vádló, az áldozat és bíró szerepébe is. Bőhm Kornél tudományos alapossággal, mégis szórakoztatóan, közérthető példák alapján mutatja be a karaktergyilkosság természetét. Igazán aktuális könyv egy igazi szakértőtől.” Nyáry Krisztián, író, kommunikációs szakértő „Karaktergyilkosság. Rémisztően hangzik pedig nap, mint nap találkozunk vele. A legtöbben talán azt hiszik, hogy mindez a hollywoodi filmek és sorozatok sajátja, pedig elég kinyitnunk egy napilapot vagy belenéznünk a hírműsorokba. Bőhm Kornél hazánk egyik legtapasztaltabb és legismertebb válságkommunikációs szakembereként járja körbe a témát. Reményeim szerint többen forgatják majd olyanok, akik érteni szeretnék a körülöttük zajló világot és nem alkalmazni a benne leírtakat. Kornél tájékozottsága és világlátása különös megvilágításba tud helyezni máskor oly egyértelmű dolgokat is. Az, hogy komoly szakmai gondolatait képes közérthető nyelven közzétenni, különösen hiánypótlóvá és értékessé teszi művét.”

Mit veszíthetünk, ha túl fiatalon választunk hangszert, vagy túl korán szakosodunk? Miért engedjünk teret a hibázásra építő, lassú tanulásnak? Hogyan talált gyógymódot a migrénre a könyvtártudományi kar fizikus doktor dékánja? Miért érdemes vezetőként átfogó tudással rendelkező munkatársakat választani a „robotok korában”? A tízezer órányi gyakorlás szabályától kezdve a Polgár-család zseniális sakkozókat kinevelő módszeréig korábban számos bizonyíték azt sugallta, hogy a kiválóság kulcsa a korán elkezdett és célirányosan minél többet gyakorolt tevékenység. David Epstein, a teljesítménynövelés elismert szakértője azonban a világ legkiválóbb sportolóinak, művészeinek, feltalálóinak és tudósainak életpályáját tanulmányozva megdöbbentő következtetésre jutott: gyakoribb jelenség, hogy a sokoldalúság és a kísérletezés vezet a sikerhez. Érdekfeszítő történetekben bővelkedő könyvében izgalmas kutatási eredményekkel támasztja alá, hogy komplex, kiszámíthatatlan világunkban minél szélesebb spektrumú tudással és készségekkel sokkal nagyobb eséllyel lehetünk sikeresek, mint túlspecializált társaink. A mesterséges intelligencia korában, amikor a számítógépek túlszárnyalják a legkiválóbb szakértőket is, egyre több területen az átfogó gondolkodás és a minél szélesebb rálátás lesz a fontos. Kiderül, hogy nem baj, ha későn választunk pályát, előny, ha kreatívak és rugalmasak vagyunk, és az egészen távoli összefüggéseket is felismerjük, valamint ha minél többféle tapasztalattal a hátunk mögött, nyitottan és szerteágazó érdeklődéssel fordulunk a problémák felé, hiszen a jövő a generalistáké. „Az egyik legelgondolkodtatóbb és legmegdöbbentőbb felismeréseket megfogalmazó könyv, amelyet valaha olvastam.” Maria Konnikova, A legnagyobb blöff, Az átverés művészete és a Mesterelme szerzője „Szerintem [Epstein könyve] magyarázattal szolgál a Microsoft sikerére is, mert olyanokat vettünk fel a vállalathoz, akik nemcsak a saját szakterületükön, de több más témában is széles körű tudással rendelkeztek. Minden generalistának üzenem, aki valaha érezte már úgy, hogy elnyomják a szakbarbár munkatársai – ez a könyv nekik szól.” Bill Gates, a Microsoft alapító-tulajdonosa és korábbi elnök

A túlélés kulcsa az agilitás – de csak akkor, ha helyesen alkalmazzuk. Mára szinte minden vállalat felismerte, hogy az állandóan változó,váratlan időpontokban újítást kívánó üzleti környezetben nem boldogulunk a hagyományos vezetési módszerekkel. Folyamatos innovációra, rugalmasságra és alkalmazkodásra van szükség, ezért fordulnak sokan az agilis módszertan felé. Ám önmagában ez kevés. A sikeres transzformációhoz az agilis szemléletmódot is magunkévá kell tennünk, ha nem akarjuk, hogy kudarc és zűrzavar legyen a vége. Darrell Rigby, Sarah Elk és Steve Berez innovatív vállalatok elismert tanácsadójaként hiánypótló, gyakorlatias könyvükben tanulságos, valódi agilis átállásokat bemutató esettanulmányokkal rombolják le az agilitással kapcsolatos hamis mítoszokat. Rávilágítanak, hogy a káosz elkerülésének kulcsa az egyensúly kialakítása: egy elkötelezett, agilis vezetői csapatra van szükség, amelyben a bürokraták és az innovációért felelős vezetők együttműködnek. Megtudhatjuk azt is, milyen buktatókat kell elkerülnünk, és hogy miként skálázható az agilitás. Végül megismerhetjük az igazi agilis vállalattá alakulás folyamatának állomásait. Ha jól csináljuk, akkor élvezni is fogjuk – és egy olyan innovatív szervezetben találjuk magunkat, ahol a tehetséges munkatársak örömmel dolgoznak, a hatékonyság és megbízhatóság fenntartása mellett pedig az ügyfélközpontúság és a tanulás a fejlődés motorja.

Oliver Sacksot neurológiai esetleírásaiért és az emberi viselkedés legváratlanabb és legkevésbé ismert megnyilvánulásai iránti szenvedélyes érdeklődése tette közkedveltté. Utolsó esszékötete személyesebb hangvételű elmélkedés arról a megszámlálhatatlan dologról, ami élete során érdekelte: a páfrányok, az úszás és a tintahalak iránti szenvedélyétől a skizofréniával, a demenciával és az Alzheimer-kórral foglalkozó utolsó esettanulmányokig. Az Első szerelmek és utolsó történeteket nemcsak a Sacksra jellemző beleérzés és tudományos alaposság jellemzi, hanem megdöbbentő bepillantást nyújt egy olyan ember gondolataiba, akit egész életében lenyűgözött az őt körülvevő világ, és aki maga is folyamatosan lenyűgözi olvasóit. „Az orvostudomány koszorús költője." The New York Times „Az érdeklődés, a szenvedély és a hála érzése láthatóan egy pillanatra sem apadt el Sacks életében; minden írását ezek hatják át és ragyogják be. Életművét azonban leginkább az új elképzelésekre és tapasztalatokra való nyitottsága, és a változásnak a legemberibb biológiai folyamatként való felfogása forrasztja egységbe." Nicole Krauss, The New York Times Book Review „A korábban kiadatlan esszéket csokorba gyűjtő kötetben a nemrégiben elhunyt népszerű szerző és neurológus az életpályájáról, a fiatalságáról, az elmegyógyászat szakterületéről és sok egyébről elmélkedik... A szelíd, töprengő Sacks a nehezebb témáknál komoly hangot üt meg, de bőven akadnak könnyedebb pillanatok is... [Ez] az utolsó gyűjtemény valóságos csemege a gyógyíthatatlan kíváncsiságban szenvedők számára." Publisher's Weekly

Hogyan tűzzünk ki elérhető, mégis kihívást jelentő célokat?  Miként mérhető egy innovatív tudásmunkás teljesítménye?  Hogyan lehet hatékonyan összehangolni a csapatok működését?  Amikor egy startupot elindítunk, vagy vállalatunkkal új piacra szeretnénk belépni, növekedés vagy új kihívások előtt állunk, átgondolt stratégiára van szükségünk. Két dolgot kell tudnunk: hogy pontosan mit szeretnénk elérni egy adott határidőig, és azt, hogy hogyan. Ráadásul az egyes munkatársak céljait is össze kell hangolnunk a szervezet egészének céljaival.  Ehhez ad kulcsot John Doerr, a Szilícium-völgy legendás kockázatitőke-befektetője. Könyvében a világ egyik leghatékonyabb teljesítménymenedszment-rendszerét, az OKR-t, annak megalapozott és átgondolt célkitűzési módszerét és a hozzá kapcsolódó, jól mérhető kulcseredményeket mutatja be. Izgalmas esettanulmányokban járja körül, hogyan segítette az OKR az olyan technológiai óriásokat, mint a Google vagy az Intel abban, hogy minden várakozáson felül teljesítsenek, és a robbanásszerű növekedés közepette se veszítsék el a fókuszt. Útmutatásai nyomán bármely szervezetben sikerrel alkalmazhatjuk a módszert. Saját viszonyainkhoz igazítva az OKR-módszert, optimálisan tudjuk kiaknázni az erőforrásokat, nagymértékben fokozhatjuk a teljesítményt, emellett növelhetjük munkatársaink és ügyfeleink elégedettségét.  Az Andy Grove által kifejlesztett OKR teljesítménymendezsment-módszert használja többek között sikere biztosításához a Google, az Intel, az Intuit, a Remind, a Nuna, a MyFitnessPal, az Adobe, a YouTube, az America Online (AOL), a Dropbox, a LinkedIn, az Oracle, a Slack, a Spotify és a Twitter.  „A Mérd, ami számít! joggal tart igényt minden teljesítményért felelős vezető érdeklődésére. John Doerr révén Andy Grove mindannyiunk mentorává válik. Ha valamennyi csapat, vezető és egyén következetesen és megfelelő képzelőerővel alkalmazná az OKR-t, a társadalom minden szegmensében hatványozott növekedést tapasztalnánk a termelékenység és az innováció terén."  - Jim Collins, a Jóból kiváló és a Tudatosan kiváló szerzője.  „John Doerr a vállalkozók és filantrópok teljes generációját tanította arra, hogy a megvalósítás a legfontosabb. A Mérd, ami számít! bemutatja, hogyan tud bármely szervezet vagy csapat a cél felé haladni, gyorsan cselekedni és kiemelkedni." 

Miért bocsátjuk meg hamarabb társunknak a hűtlenséget, mint azt, hogy megint nem mosogatott el? Miért rendelünk mást az étteremben, mint vacsorapartnerünk, még akkor is, ha valójában ugyanazt szeretnénk enni? Miért érezzük úgy, hogy az a sor, amelyikbe épp beálltunk, azonnal lelassul? Mindenki a boldogságot keresi, de – tudományos szempontból legalábbis – rossz módszert választunk: megpróbáljuk megbecsülni, jövőbeli önmagunkat vajon mi teszi majd boldoggá, és afelé igyekszünk haladni. Ezt a becslést azonban rengeteg rejtett gondolkodási illúzió torzítja, ezért így nagyjából ugyanannyi esélyünk van megtalálni a boldogságot, mint ha csak úgy véletlenül rábukkannánk. Daniel Gilbert, a Harvard pszichológiaprofesszorának fantasztikus humorral és könnyedséggel megírt könyvéből megtudhatjuk, hogyan működik az emberi agy, a képzelet és az emlékezet, és hogy miért nem tudjuk úgy elképzelni a jövőt, s így a boldogságunkat, amilyen az valóban lesz vagy lehetne. Választ kapunk arra is, kiküszöbölhetjük-e ezeket a torzításokat, hogy jövőbeli önmagunk elégedettebb lehessen.

Hogyan tudta lóvá tenni Fidel Castro a CIA-t egy egész emberöltőn át? Lehet, hogy amire a vígjátéksorozatok tanítanak, hazugság? A szem mégsem a lélek tükre? Sokszor, sajnos, hibás eszközökkel és stratégiákkal igyekszünk megérteni, kiismerni azokat, akiket nem ismerünk. És, mivel nem tudjuk, hogyan beszéljünk az ismeretlenekkel, konfliktusok és félreértések özönét zúdítjuk magunkra. Malcolm Gladwell könyvei radikálisan megváltoztatták a világról és önmagunkról való gondolkodásmódunkat. Ismerős ismeretlenek című kötetében ismét szellemi kalandra hív, embert próbáló és ellentmondásokkal teli utazásra a történelem, a pszichológia és a címlapsztorit érő botrányok világába – és a feje tetejére állítja mindazt, amit eddig tudni véltünk.

A kamaszkori változások teljesen feldúlhatják a család nyugalmát. Hogyan őrizzük meg mégis higgadtságunkat, és érjük el, hogy kamasz gyerekünk ne váljon az ellenségünkké? A kötet szerzői mindkét fél szempontjait bemutatják, hogy jobban megértsük a helyzeteket, és könnyebben megtaláljuk a hangot egymással. A Jane Nelsen nevéhez fűződő pozitív fegyelmezés elveiből kiindulva ez a gazdagon illusztrált és kiválóan felépített könyv gyakorlati példákkal támasztja alá az elmélet hatékonyságát, ugyanakkor betekintést kínál az idegtudományok és az érzelmi intelligencia területén végzett kutatásokba is. A pedagógiát humorral vegyíti, miközben könnyen alkalmazható tanácsokat ad arra vonatkozóan, hogyan ápoljuk a kapcsolatot gyermekünkkel a kamaszkor megpróbáltatásokkal teli időszakában. VÁLASZLEHETŐSÉGEK ÉS MÓDSZEREK KONKRÉT ÉLETHELYZETEKRE KAMASZT NEVELŐ SZÜLŐKNEK ÖTLETEK ÉS JAVASLATOK KAMASZOKNAK: KÉPES KALAUZ A HISZTIS SZÜLŐK KEZELÉSÉHEZ

Miért kell vezetőként rászoknunk a coacholásra? Hogyan kerülhetjük el a mikromenedzselés csapdáját? Miként lehetnek valóban építők a coachingbeszélgetések? Vezetőként sokszor egyszerűbbnek tűnik, hogy megmondjuk másoknak, szerintünk mit kell tenniük, vagy hogy megoldjunk helyettük egy-egy problémát. Pedig ez hosszú távon nem célravezető, mivel túlterheljük magunkat. A coacholás lényege, hogy egyszerű, jól megfogalmazott kérdésekkel támogassuk és fejlesszük csapatunk tagjait. A téma elismert szakértője, Michael Bungay Stanier könyvében a legfrissebb idegtudományi és pszichológiai kutatásokra támaszkodva bemutatja a hét legfontosabb kérdést és használatukat. Ha a kérdezést mindennapos rutinná tesszük, akkor mindössze tízperces, jól strukturált coachingbeszélgetésekkel nemcsak fókuszáltabbak és rugalmasabbak leszünk, de jelentősen növelhetjük munkatársaink önállóságát és teljesítményét. „Napjainkban a coachingszemlélet az egyik kulcsa annak, hogy hatékonyabban kommunikálhassunk vezetőként és életünk valamennyi területén egyaránt. Michael Bungay Stanier nemcsak nagyon jól használtható módszert ad, de segít abban is, hogy beépítsük a mindennapokba – akár már holnaptól.” Bincze Bea PCC, executive coach

Hogyan tegyünk felejthetetlenné egy előadást? Miként legyünk igazán meggyőzőek a színpadon? Hogyan állítsuk össze az előadásunk tartalmát? Egy előadás hatásosabb lehet bármilyen írott szövegnél. Egy alaposan kidolgozott, ám rövid, közérthető beszéddel tudunk a leghatékonyabban tudást és információkat átadni, megosztani az álmainkat és másokat lelkesíteni. Chris Anderson, a TED konferenciák elnöke és vezető kurátora elmagyarázza, mi történik a TED színpadán. A nagy kedvencek ? Sir Ken Robinson, Amy Cuddy, Elizabeth Gilbert, Simon Sinek és Brené Brown ? előadásain keresztül és az elmúlt évek tapasztalatai segítségével jól használható kiindulópontot ad egy újfajta prezentációs készség megteremtéséhez. Az Így készülnek a TED-előadások kötelező olvasmány mindazoknak, akik gondolataikkal nyomot akarnak hagyni a világban.