HVG Könyvek strana 15 z 23

Miért ?más az otthoni, mint az irodai munkavégzés?  Hogyan tanuljunk meg szüneteket tartani és szabadságra menni?  Miként válhatunk hatékonyabbá a megfelelő napirend segítségével? Egyre többen dolgozunk otthonról – különösen a pandémia kezdete óta – munkavállalóként, szabadúszóként vagy kisvállalkozóként, ez a helyzet pedig sokunknak mindennapos kihívást jelent. Számtalan buktatóval kell megküzdenünk, mint az időbeosztás és a megfelelő munkakörnyezet kialakítása, az összpontosítás, a kapcsolattartás vagy önmagunk motiválásának nehézségei, valamint a magányosság, esetleg az állandó szorongás érzése. Rebecca Seal humoros és olvasmányos könyvében tudományos kutatások és rutinos egyedül dolgozó beszámolói alapján körbejárja, hogyan hat agyunkra, munkavégzésünkre és jóllétünkre, hogy nem irodai keretek között és nem mások társaságában dolgozunk. Praktikus tanácsai segítségével fejleszthetjük lelki rugalmasságunkat, hatékonyabbak lehetünk, és megtalálhatjuk munka és magánélet egyensúlyát. Rebecca Seal újságíró, televíziós személyiség, szerkesztő és számos gasztronómiai és életmódkönyv szerzője. Írásai többek között a Financial Timesban, az Observerben, a Guardianben, a Timesban és a Sunday Timesban jelennek meg. Korábban a Channel 4 Sunday Brunch című műsorát vezette. Az írás mellett gasztrofotós stúdiót üzemeltet Londonban.

„Amikor belenézek a másik arcába, akkor válok emberré. Amikor belenézek a másik ember arcába, akkor születik meg a szeretet. Aki szeret, az vigyáz a másikra.” Feldmár András

Hogyan lehet visszaépíteni a bizalmat hosszú évek hazugsága után? Anna kétségbe esve keresi fel a Nevelési Tanácsadót. Kamasz fiával elviselhetetlen lett az élet, mióta egy heves családi vita alkalmával fény derült a fiú születésének igaz történetére. A kamasz életkorral együtt járó zűrök összekeverednek a bizalomvesztés okozta lázadással, miközben Anna kezét megköti a bűntudat. A kötet bemutatja, hogyan talál egymásra újra anya és fia a narratív szemléletű családterápiás folyamat során, hogyan tudják újraépíteni az elveszett bizalmat és újra hinni a gyerekkori történetekben.

Amikor ?elveszítjük egy hozzátartozónkat, és vigasztalanok vagyunk, úgy érezzük, minden hiába: a gyászunkból senki nem tud meggyógyítani. És ez így van rendjén. Azt szokás mondani, „ki kell fájni magunkat”. Más szóval, be kell mennünk az alagútba, hogy aztán a végén kijöhessünk a fényre. De milyen jó is, ha nem egyedül kell ott bolyonganunk, hanem van egy szakember, aki megfogja a kezünket és velünk együtt halad a kifelé vezető úton. A gyászkísérők támaszt, erőt és bátorítást adnak, és annak a bizonyosságát, hogy nem hagynak egyedül elveszni a fájdalmunkban. Visszaigazolják, hogy eddig nem tapasztalt riasztó érzéseink a tragikus veszteségre adott normális reakciók. Nem sürgetik a gyászfolyamatot, hanem segítenek elviselhetővé tenni, és annak reményét nyújtják, hogy lehetséges a megbékélés. Singer Magdolna író, mentálhigiénés szakember, gyásztanácsadó több évtizede foglalkozik különböző veszteségeket elszenvedett emberek gyászának segítésével. Az évek során felgyűlt tapasztalatait osztja meg szakemberekkel, gyászolókkal és a téma iránt érdeklődő olvasókkal. A megindító esetek és szépirodalmi idézetek olvasmányos, sőt olykor szórakoztató módon hozzák közelebb számunkra ezt a nehéz témát.  

„Azt ?szokták mondani, hogy nem kellenek a receptek. Nem működnek. És tényleg nem kellenek. Ebben a könyvben "receptek” is vannak – mikor mit csinálj, és főleg mit ne csinálj –, és működnek! Igazolom. De azért, ami a legfontosabb: attól még, hogy szülő vagy, maradj önmagad! Légy kongruens, hiteles. Éld a saját életedet (is). Olvasd el ezt a könyvet: sok mindent megtudsz – és jól fogsz szórakozni! (Ettől a gyerekeddel is kedvesebb leszel.)" (Vekerdy Tamás) Szél Dávid család- és párkapcsolati problémákkal foglalkozó szakpszichológus. És iskolapszichológus. De mindenekelőtt apa. Két éve írja Apapara című blogját, amelyben egyszerre van jelen szülőként, férfiként és szakemberként. No meg gondolkodó emberként, aki nem hagyja szó nélkül a társadalom álszentségeit vagy épp a szülőséggel kapcsolatos elvárások némelyikének veszélyes idiotizmusát sem. Írásai szellemesek, elgondolkodtatóak és, ami nem kevésbé fontos, frenetikusan férfiasak. Szél Dávid ugyanis olyan nézőpontból – az apa (vagy az apaság felelősségével küzdő csetlő-botló férfi nézőpontjából) – járja körbe a gyereknevelés számos örömét, nyűgét-nyavalyáját, amellyel viszonylag ritkán találkozunk. Legalábbis gyereknevelési könyvben. "A fiam erősnek, bátornak, magasnak, vékonynak, ügyesnek, okosnak, viccesnek gondol. Azt hiszi, rengeteg hajam van, biztos benne, hogy bárhonnan egy pillanat alatt odaérek hozzá, és persze bármilyen távolságból hallom is, amit mond. Meg van győződve arról, hogy remek kézügyességgel vagyok megáldva, s ennek köszönhetően nemcsak szépen és kreatívan rajzolok, hanem bármit össze is szerelek, meg is építek. A fiam szemében Superman vagyok… De mi van, ha kiderül az igazság? Mi van, ha rájön, hogy gyenge, gyáva, alacsony, nem kövér, de azért vékony se, viszont csomó mindenben ügyetlen, nem is kifejezetten okos, és nem is mindig vicces vagyok? Hajam is egyre kevesebb, lassabb vagyok, mint a fény, de még a hangot sem érem utol gyalog. Mi van, ha észreveszi, hogy egyáltalán nem tudok sem rajzolni, sem pedig szerelni? Akkor oda az apakép?"

Honnan ?tudhatjuk, mikor hazudnak nekünk a számokkal? Hogyan szolgálja a tudományos adatokkal szembeni kétely a klímaváltozás-tagadókat? Miként mentették meg Florence Nightingale statisztikái több millió angol életét? A statisztikákból nélkülözhetetlen információkhoz jutunk a világról és saját magunkról. Ám az utóbbi években, a médiahackek, a hoaxok és a fake news terjedésével egyre inkább kételkedünk bennük. Ez pedig nagyon veszélyes – inkább meg kellene tanulnunk jól értelmezni az adatokat. Sir Tim Harford, az oknyomozó közgazdász új kötetében a félretájékoztatás és az összezavarás, a tényeket elferdítő kutatás és a téves motiváció labirintusába kalauzol bennünket. Elgondolkodtató és izgalmas példákkal teli könyvéből megtudjuk többek között, hogy miként ássa alá a demokráciák működését a független és hiteles statisztikák hiánya, és hogyan értékelhetjük a nap mint nap hallott kijelentéseket magabiztosan, kíváncsisággal és némi egészséges kétkedéssel. Ha a józan ész segítségével egy kicsit alaposabban megvizsgáljuk az elénk tárt adatok forrását és csomagolását, akkor teljesen új fényben láthatjuk a világot. „Könyvében Tim Harford arra figyelmeztet, hogy sokszor még az adatok manipulációjára sincs szükség a megvezetésünkhöz, mert mi magunk nem akarjuk meglátni az adatok lényegét. Néha azért bukunk el, mert hibás logikát követünk, máskor előítéleteink vagy érzelmeink vezetnek félre minket. Harford aranyszabálya: legyünk kíváncsiak, és ne féljünk kérdezni. Mindeközben pedig bízzunk a statisztikában, mert a korrekt adatok közelebb vihetnek a világ megértéséhez.” Marinov Iván, az Urbanlegends.hu szerkesztője

Hogyan hatnak az életünkre a felmenőink egyéni és családi veszteségei? Miként befolyásolják a következő nemzedékek kapcsolatait a 20. századi történelmi traumák? Hogyan tudunk a gyógyulás útjára lépni? Pánik, kínzó féltékenység, önfeladás, súlyos balesetek – van, amikor elakadásainkra, a mindennapjainkat megnehezítő problémákra, megrázó életeseményeinkre nem találunk magyarázatot a saját múltunkban. Érthetetlen tüneteink hátterében ilyenkor az előző generációk feldolgozatlan traumái, veszteségei, valamint családi titkok, hazugságok állhatnak. A transzgenerációs szemléletű, elismert szakemberek izgalmas terápiás esetei bemutatják, hogyan befolyásolja életünket felmenőink sorsa, és a gyógyulás folyamatába is betekintést engednek. Arra sarkallnak, hogy megismerjük, felfedezzük az előző generációk örökségét, a feldolgozatlan veszteségeket csakúgy, mint az erőforrásokat és értékeket, hogy aztán kezünkbe vehessük a saját életünk alakítását.

Mit tanulhatunk vezetőként a NASA űrhajósaitól az együttműködésről? Odüsszeuszra vagy John Wayne-re tekintsünk inkább példaképként? Milyen tanulságokkal szolgál Paul, a jóspolip a döntéshozatalra nézve? Legyen szó a megtakarításainkról vagy éppen egy milliárdos üzletről, döntéshelyzetekben mindannyian könnyen hibázunk. Méghozzá nem is akárhogyan: szisztematikus, kiszámítható hibákat követünk el. A kognitív torzítások, más néven gondolkodási vagy logikai hibák még akkor is tévútra vihetnek, ha tisztában vagyunk a létezésükkel és a veszélyeikkel. Olivier Sibony stratégiaoktató és vezetői tanácsadó könyve a viselkedéstudomány és a kognitív pszichológia legújabb eredményein alapul. A lebilincselő esettanulmányokon keresztül olyan módszerek és folyamatok rendszerét ismerhetjük meg, amelyek a kollektív intelligenciát kiaknázva segítenek a legjobb döntések meghozatalában az üzleti és a magánéletben egyaránt.

Hogyan gondolkodunk? A legkézenfekvőbb válasz szerint szavakkal. Az ókori filozófiától az evolúció elméletéig mindent szavak által értünk meg és adunk tovább. Őseink azonban nem beszéltek. A csecsemők sem tudnak még beszélni – ennek ellenére gondolkodnak. De ha képesek vagyunk gondolkodni a nyelvhasználatot megelőzően, akkor miből állnak össze a gondolataink? Barbara Tversky pszichológiaprofesszor szerint a gondolkodás valódi alapja nem a nyelv, hanem a mozgás és a térben való cselekvés, gondolatainkkal pedig éppen olyan cselekvéseket hajtunk végre, mint a tárgyakkal a térben. A szerző a tudomány, a művészet, az irodalom és a hétköznapi élet területéről származó példákkal igazolja, hogy bizonyos képességeink – a térképszerkesztés, a bútorösszeszerelés, az épületek tervezése, a műalkotások létrehozása – a térbeli gondolkodáson alapulnak. Az izgalmas és gondolatébresztő könyv kiváló áttekintést nyújt mindazok számára, akik szeretnék jobban megérteni elménk működését.

„Anya csak egy van.” „Anya és lánya egymás legjobb barátnői.” „Az anya mindig szeretetteli és gondoskodó.” Generációkra visszamenőleg sokféle sztereotípia övezi az anyaszerepet és az anya-lánya kapcsolatot. A fenti elvárások miatt férfiközpontú társadalmunkban a nők többsége önbizalomhiánytól és kisebbségi érzéstől szenved, állandóan magát hibáztatja, tanult szerepeit pedig öntudatlanul továbbörökíti a következő generációra. A lányok sok esetben anyáik lelki támaszává válnak és félnek megvalósítani az álmaikat: ez a nemzedékről nemzedékre átadott sérülésegyüttes az anyaseb. Az ördögi körből azonban ki lehet és ki is kell törni – az anyaseb gyógyítható. Bethany Webster feminista gondolkodó és pszichológus saját példáján és más eseteken keresztül bemutatja, miként ismerhetjük meg jobban saját vágyainkat, válhatunk önállóvá és önmagunk legszilárdabb támaszaivá, transzgenerációs örökségünktől függetlenül. Ez a hiánypótló könyv segít az anyaseb gyógyításában és abban, hogy anyák és gyermekeik kiegyensúlyozottabb életet élhessenek.

„Ott voltak mellettem, amikor kiborultam, […] szenvedtem, harcoltam, bömböltem, és agyonnyomtam az üléseket a saját bajaimmal.” Christie Tate ambiciózus jogászhallgató, évfolyamelső az egyetemen, és igyekszik mindig mindenkinek megfelelni. Látszólag rendezett családi háttere ellenére végtelenül magányos, testképzavarral küzd, érzelmileg instabil és öngyilkossági gondolatai vannak. Csatlakozik egy terápiás csoporthoz, hogy megismerje a valódi kapcsolódás élményét, megtanuljon bízni másokban a közösség támogatásával és asszertíven tudja kifejezni az érzéseit. Önismereti útján terapeutája és csoporttársai segítségével felfedezi saját testi és lelki vágyait, egyre inkább megtapasztalja az intimitást, a szerelem különféle arcait, és rájön arra is, hogy milyen társat szeretne. Izgalmas, humorral átszőtt önéletrajzi könyvéből megismerhetjük a csoportterápia módszerét, amelyben az emberi fejlődés törvényszerű részei a konfliktusok, viták felvállalása, az önelfogadás és önérvényesítés, csakúgy, mint az összekapcsolódás, a bizalom és az empátia. A REESE WITHERSPOON KÖNYVKLUB AJÁNLÁSÁVAL „Az első sorból figyelhetjük Christie Tate átalakulását, és azt, ahogyan megtalálja a kiutat a magányból.” REESE WITHERSPOON

Vajon mit tanulhatunk közismert üzletemberek elszántságából, sikereiből és bukásaiból? Egy új vállalkozás elindításához egy jó ötlet, egy adag becsvágy és önbizalom szükséges. A sikerhez azonban még ennél is több kell: napjaink elismert vállalkozói, mint Elon Musk, Mark Zuckenberg vagy Steve Jobs, képesek voltak radikális ötleteiket új, globális márkákká alakítani, és világszerte megváltoztatni az emberek életét. Philip Delves Broughton, gazdasági újságíró könyvében tanulmányozza a vállalkozói szellem sajátosságait, a siker elengedhetetlen ismérveit, mint az új szemléletmód kialakítására irányuló törekvéseket, a határtalan kreativitást és a szenvedélyes elkötelezettséget. Az általa bemutatott megközelítések segítségével példaértékű karriertörténeteket ismerhetünk meg, és mi magunk is sikerrel alkalmazhatjuk a vállalkozói gondolkodásmódot a munkahelyünkön csakúgy, mint a magánéletünkben. „Az erkölcsi és értékrendi zűrzavar korában az önsegítő könyveknek is megújulásra van szükségük. Az élet iskolája (The School of Life) sorozat egyfajta újjászületés. Olyan, mindnyájunkat érintő témákkal foglalkozik, mint a pénz, a munka, a technológia, az otthonteremtés, az egyedüllét, az érzelmi egészség, a szex és a párkapcsolatok.” Alain de Botton, a sorozat szerkesztője

Hogyan küzdjünk meg a városi élet kihívásaival?Akár nagyvárosba születtünk, akár csak később költöztünk oda, sokszor a városi élet negatívumaira fókuszálunk. Várakozás a dugóban, zajszennyezés, idegen arcok, drága éttermek. Pedig az urbánus lét másik oldala – a sokszínű gasztronómiai, kulturális kínálat, a vibráló energia, a soha nem múló érzés, hogy a lehetőségek száma végtelen – igazán varázslatos. Minél inkább elmerülünk benne, annál valószínűbb, hogy rátalálunk azokra a helyekre, ahol jól érezzük magunkat, és önmagunk lehetünk.A kötet nem tankönyv vagy útikalauz, sokkal inkább egyfajta kézikönyv. A formatervezéssel, építészettel és urbanisztikával foglalkozó újságíró, Hugo Macdonald nemcsak abban segít, hogyan küzdjünk meg a nagyvárosi lét kihívásaival, de abban is, hogy miként tehetjük élhetőbbé a várost. HUGO MACDONALD Londonban elő, várostervezéssel, építészettel és dizájnnal foglalkozó kritikus és szakmai tanácsadó.Mielőtt a fővárosba költözött, a Cambridge-i Egyetemen arabisztikát és modern kori történelmet hallgatott. Eddigi pályafutása során volt már a Wallpaper* magazin weboldalának főszerkesztő-helyettese, majd a Monocle magazin dizájnszerkesztője, ahol heti rendszerességgel jelentkezett a Monocle rádió dizájnnal és építészettel foglalkozó műsorának, a „D szekciónak” műsorvezetőjeként. Miután rövid kitérőt tett Ilse Crawford dizájntanácsadó cégénél, a Studioilsenél márkaigazgatóként, saját céget alapított. Írásai jelentek meg többek között a Financial Times, a Guardian, a Modern Design Review es a Journal of the London Society hasábjain is.

Maria Konnikova, a Columbia Egyetemen doktorált pszichológus miközben az emberi viselkedést kutatta, a pókerben talált rá arra a területre, amely képes megvilágítani tudatos döntéshozatali folyamatainkat. A világ legnépszerűbb kártyajátékában a tervezés és a véletlen, a szerencse és a tudás, a fókusz és a kontroll között vékony határ húzódik. Felkereste Erik Seidelt, a világ egyik legjobb pókeresét, akinek a tanítványaként később Las Vegas-tól Monte- Carlón át Makaóig több komoly pénzdíjas versenyt is megnyert. Fokozatosan hírnevet szerzett magának a férfiak dominálta póker világában, sőt bejutott a kártyajáték világbajnokságának számító World Series of Pokerre is. Konnikovától nem tanulunk meg pókerezni. Ám megtanít bennünket a legnagyobb blöffre, amelyet a hétköznapi életünkben is remekül hasznosíthatunk. Rossz kártyákat bármikor oszthatnak nekünk, de ha arra összpontosítunk, hogyan játsszunk velük, az átsegít bennünket a nehéz időszakon, amíg ismét mellénk szegődik a szerencse. „Ritkaság az ilyen lebilincselő visszaemlékezés és az ilyen elgondolkodtató viselkedéspszichológia. Igazi csemege, hogy mindez egyetlen könyvön belül egyesül – egy pszichológus tollából, aki mesteri szinten kitanulta a világ egyik legversengőbb játékát.” Adam Grant, az Eredetik, az Adni és kapni és a Gondold újra! című sikerkönyvek szerzője „A legnagyobb blöff totál menő, igazi klasszikus. Rendkívül szórakoztató történet egy esélytelennek tűnő hősnővel, Yoda-szerű mentorával és egy csomó őrült alakkal. Elmésen mutatja be a készségek és a véletlen szerepét és egymáshoz fűződő viszonyát. Megtudhatjuk belőle, hogyan figyelhetünk oda tudatosan, gondolkodhatunk objektíven és hozhatunk jobb döntéseket. Verhetetlen flösst kap a kezébe, aki elolvassa. El sem hiszi majd, mekkora szerencse érte – és hosszú-hosszú ideig emlékezni fog rá.” Daniel H. Pink, a Motiváció 3.0, az Eladni emberi dolog és a Mikor szerzője

Miért olyan népszerű kommunikációs fegyver a karaktergyilkosság? Melyek a leggyakrabban alkalmazott sémák? Hogyan lehet újraépíteni a jó hírnevet egy-egy lejárató akció után? A lejáratás, a személyes reputáció sárba döngölésére tett kísérlet nem újkori „találmány”. A karaktergyilkosság közel egyidős az emberiséggel, Egyiptomtól az ókori Görögországon át az antik Rómáig a hatalomra törő ellenfelek eszköze volt, és az is maradt mind a mai napig. Ugyanakkor a hitelfosztásnak nem kizárólag ismert emberek, politikusok eshetnek áldozatul. A lejáratás jelen van a hétköznapokban, a gazdasági életben, a munkahelyeken, a családban, szűkebb és tágabb közösségeinkben. Az olvasmányos kötetből nemcsak a karaktergyilkosság hatásmechanizmusát ismerhetjük meg, de azt is, hogyan lehet hatékonyan küzdeni a lejáratás ellen. A szerző az egyes történelmi korok jellegzetes esetein vezet végig egészen a legfrissebb közéleti botrányokig, magánéleti párhuzamokig, a reputáció helyreállítását célzó lépésekig.„»Valaki megrágalmazhatta Josef K.-t, mert noha semmi rosszat sem tett, egy reggel letartóztatták.« Így kezdődik Franz Kafka A per című regénye, és mai kor olvasója pontosan tudja: Josef K. karaktergyilkosság áldozata lett. Digitalizált korunkban valódi ítélőszékre sincs szükség: mindenki kerülhet a vádló, az áldozat és bíró szerepébe is. Bőhm Kornél tudományos alapossággal, mégis szórakoztatóan, közérthető példák alapján mutatja be a karaktergyilkosság természetét. Igazán aktuális könyv egy igazi szakértőtől.” Nyáry Krisztián, író, kommunikációs szakértő „Karaktergyilkosság. Rémisztően hangzik pedig nap, mint nap találkozunk vele. A legtöbben talán azt hiszik, hogy mindez a hollywoodi filmek és sorozatok sajátja, pedig elég kinyitnunk egy napilapot vagy belenéznünk a hírműsorokba. Bőhm Kornél hazánk egyik legtapasztaltabb és legismertebb válságkommunikációs szakembereként járja körbe a témát. Reményeim szerint többen forgatják majd olyanok, akik érteni szeretnék a körülöttük zajló világot és nem alkalmazni a benne leírtakat. Kornél tájékozottsága és világlátása különös megvilágításba tud helyezni máskor oly egyértelmű dolgokat is. Az, hogy komoly szakmai gondolatait képes közérthető nyelven közzétenni, különösen hiánypótlóvá és értékessé teszi művét.”

MIT TEHETEK ÖNMAGAMÉRT? MEG KELL BOCSÁTANOM A SZÜLEIMNEK? LÉTEZIK IDEÁLIS TÁRS? HOGYAN SZERESSEM JÓL A GYEREKEM? ÚJRA TUDOM ÍRNI A KAPCSOLATOM A TESTVÉREIMMEL FELNŐTT FEJJEL? Az ismert szakpszichológus, pszichoterapeuta ezúttal az olvasói, kliensei és hallgatói által feltett kérdésekre válaszol a korábbi köteteiből vett idézetek segítségével. Teszi mindezt abban a reményben, hogy olvasás közben ráismerünk saját problémáinkra, elgondolkodunk az életünkön és átfogalmazzuk a boldogságról alkotott képünk. A hozzánk közel állók – gyerekek, szülők, nagyszülők, testvérek, férj, feleség vagy társ – és önmagunk mélyebb megismerésével, őszinte elfogadásával ugyanis mi, együtt tehetünk legnagyobb értékeinkért, a kapcsolatainkért. L. Stipkovits Erika a Személyiségfejlesztő Akadémia alapító igazgatója, klinikai szak- pszichológus, pszichoterapeuta, integratív hipnoterapeuta. Több évtizedes tapasztalattal rendelkezik pszichés és személyiségzavarok, családi, párkapcsolati és életvezetési problémák feltárásában és kezelésében, a „Közelebb Egymáshoz” Kapcsolatterápiás Központ szakmai vezetője. Számos helyen tanít, rendszeresen publikál és országszerte tart előadásokat. Az Integratív Pszichoterápiás Egyesület elnökségi tagja, kiképző pszichoterapeutája, a Magyar Orvosi Kamara, a Magyar Pszichológiai Társaság tagja, a Személyiségfejlesztők Országos Egyesületének elnöke.