HVG Könyvek strana 22 z 33

Dua ez-Zamíl átlagos szíriai lány volt, 2011-ben azonban örökre megváltozott az élete, amikor hazájában polgárháború tört ki. A hadsereg elfoglalta Dua szülővárosát, szigorú kijárási tilalom, áram- és vízkimaradások, valamint erőszakos események nehezítették az életüket. A család úgy döntött, Egyiptomba költözik. Ám néhány hónappal később a kormányt megdöntötték, és a menekültek már ott sem voltak többé biztonságban. Eközben egy fiatal ellenzéki harcos beleszeretett Duába, megkérte a kezét, és meggyőzte, hogy Európában biztonságos és békés jövő vár rájuk. Dua ugyan rettegett a víztől, ráadásul úszni sem tudott, a fiatalok mégis embercsempészekre bízták az életüket, és ötszáz menekült, köztük száz gyerek társaságában nyomorogtak egy rozoga halászbárkán. Négy napja voltak úton, amikor egy másik hajó szándékosan beléjük ment, elsüllyesztette a hajójukat, és magára hagyta az utasokat. Így kezdődött Dua küzdelme a túlélésért. Drámai fordulatokban gazdag, igaz története sok millió menekült emberfeletti küzdelmét mutatja be, akik az életüket kockáztatják egy biztonságosabb jövőért. A szerzőről Melissa Fleming az Egyesült Nemzetek Menekültügyi Főbiztosságának (United Nations High Commissioner for Refugees,UNHCR) vezető szóvivője, a menekültkérdés világhírű szakértője. Nevéhez fűződik a szervezet stratégiai és kríziskommunikációs tervének kidolgozása, amelynek segítségével a UNHCR hatékonyabban kommunikálhat a média képviselőivel, a kormányokkal és a menekültekkel. Fleming számos nemzetközi kampányt is irányított, amelyekben nagy hangsúlyt kapott a közösségi média. Korábban a Nemzetközi Atomenergia-ügynökségnél (International Atomic Energy Agency, IAEA) dolgozott, ahol nyolc éven át volt szóvivő, valamint a kommunikációs iroda vezetője, amikor a szervezet Irakban, Iránban és Észak-Koreában végzett feltáró munkája miatt 2005-ben elnyerte a Nobel-békedíjat. Fleming ezt megelőzően az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (Organization for Security and Co-operation in Europe, OSCE) sajtó- és információs osztályát vezette, valamint a Szabad Európa Rádió közpolitikai szakembere volt. Karrierje elején rövid ideig újságíróként dolgozott. Első TED-előadását, amely a „Segítsünk a menekülteknek felemelkedni, ne csak túlélni” (Let’s Help Refugees Thrive, Not Just Survive) címen érhető el magyarul, több mint 1 millióan látták az egész világon, és huszonnégy nyelven feliratozták. Második, „Két túlélő egy elsüllyedt bárkáró

Hogyan lehet felépülni egy érzelmileg bántalmazó kapcsolatból? A 37 éves Kriszta párkapcsolati problémákkal keresi fel a pszichológust, majd fokozatosan ébred rá, hogy nem csak magában kell keresnie a hibát: nárcisztikus férje folyamatosan megalázza, hibáztatja, kritizálja és elfordul tőle. Kriszta úgy dönt, hogy két kisgyerekkel kilép a tíz éve tartó, érzelmileg bántalmazó házasságból. A kötet bemutatja, milyen belső vívódásokon, bizonytalanságokon keresztül vezet az út, míg érzelmileg maga mögött tudja hagyni párkapcsolatának lelket romboló hatásait, és feldolgozza gyermekkora önsorsrontó mintázatait is. „Beszélgetésünk alatt leginkább a szeme fog meg, amelyből kimerültség, szomorúság és kétségbeesés különös keveréke árad. Igen, határozottan segítségkérőnek élem meg, aki elhozta hozzám élete válságát, és most arra vár, tartsam meg, adjak erőt, mutassak irányt. Közben azonban, ahogy vékony, törékeny testalkatához alig illő csontos kezeire téved a tekintetem, az erőt is érzem benne, amely most átmenetileg rejtőzik, de biztosan újra előcsalogatható.”

Korszakva´lta´s ke´szu¨lo?dik, a messzese´gben ma´r egy mindent a´tforma´lo´ cunami du¨bo¨ro¨g, miko¨zben vezeto?ink e´s mi is ha´tat fordi´tunk neki. Pont a ma´sik ira´nyba ne´zu¨nk. A politikai hatalommal rendelkezo?k e´s ta´mogato´ik to¨bbse´ge go¨rcso¨sen ragaszkodik a mu´lthoz – szinte hallani a ko¨rmu¨k karistola´sa´t, ahogy a ve´gso?kig pro´ba´lnak kapaszkodni, me´g az elkeru¨lhetetlenu¨l beko¨vetkezo? va´ltoza´sok sodra´sa´ban is.” De hogyan ke´szu¨lju¨nk fel az e´letu¨nk minden mozzanata´ra kihato´ a´talakula´sra? David Rothkopf szerint mindenekelo?tt a megfelelo? ke´rde´seket kell feltenni. A politikatudo´s-u´jsa´gi´ro´, a nemzetko¨zi kapcsolatok szake´rto?je, a Columbia Egyetem vende´gprofesszora korunk legfontosabb ke´rde´seit kutatja, amelyek u´jrae´rtelmezik a vila´got e´s az arro´l alkotott fogalmainkat. Ko¨nyve szembesi´t a jo¨vo?re vonatkozo´ elke´pzele´seinkkel, e´s arra ke´nyszeri´t, hogy u´jragondoljuk e´letu¨nk olyan alapelemeit, mint az identita´s, az emberi jogok, a gazdasa´g, a demokra´cia, a korma´nyza´s, a konfliktus vagy a biztonsa´g. David J. Rothkopf 2017 májusáig a Foreign Policy magazint kiadó és a foreignpolicy.com weboldalt üzemeltető FP Group ügyvezető igazgatója és szerkesztője volt. Az FP által globális vezetők számára világszerte megrendezett fórumok, vacsorák, konferenciák házigazdájaként szerepelt, emellett részt vett a csoport elemzéssel és tanácsadással foglalkozó részlegének, az FP Analytics-nek a munkájában. A cég „Szerkesztői kerekasztal” (The Editor’s Roundtable) nevű podcastjének beszélgetéseit vezette. Rothkopf számos nagy sikerű könyv szerzője (National Insecurity – American Leadership in an Age of Fear; Power, Inc.; Superclass; Running the World). A Columbia Egyetem Közügyek és Nemzetközi Kapcsolatok Iskolája (Columbia University’s School of International and Public Affairs) vendégprofesszora és a Carnegie Endowment for International Peace nevű alapítvány rendszeresen meghívott előadója.

A maratoni táv két órán belüli lefutásához a sebesség, a mentális erő és a kitartás rendkívüli kombinációja szükséges, és csak az képes rá, aki többet elvisel, bátrabb, jobban tervez és szerencsésebb mindenki másnál. Vajon ki lesz az, aki áttöri az álomhatárt? Ed Caesar újságíró az Egyesült Államok és Európa nagy pénzdíjas versenyeire és Kenya távoli falvaiba kalauzol bennünket, hogy bevezessen az elit maratonisták világába. Nemcsak a világ legjobb hosszútávfutói, például a kenyai Geoffrey Mutai és a maratoni futás történetét meséli el, de a fiziológia és a pszichológia szemszögéből is vizsgálja az eddig lehetetlennek tűnő küldetést. A Kétórás maraton tehetségről és hősiességről szól, és egy olyan kihívásról, amelyben a futás több klasszikus értelemben vett sportnál, a küzdelem pedig egyéni drámánál.

Teljesítményorientált korunkban túl nagy hangsúlyt fektetünk a gyerekek oktatására, fejlesztésére ahelyett, hogy hagynánk, hogy önállóan, irányítás nélkül fedezzék fel saját magukat és az őket körülvevő világot. Pedig a fantáziára, mozgásra és együttműködésre épülő kötetlen szabad játék nem időpazarlás. Éppen ellenkezőleg: erősíti a problémamegoldó képességet, növeli az érzelmi rugalmasságot, az önbizalmat, segít feldolgozni a konfliktusokat, félelmeket, és így csökkenti a stresszt – ezzel pedig olyan készségeket fejleszt, amelyek elengedhetetlenek a boldog gyerek- és felnőttkorhoz. A kötetlen szabad játék régóta meghatározó része a dán kultúrának és gyereknevelésnek. Iben Dissing Sandahl, a nagy sikerű Gyereknevelés dán módra – Hogyan neveljünk életrevaló és magabiztos gyereket? társszerzője ebben a könyvében saját gyermekpszichológusi és szülői tapasztalataira támaszkodva gyakorlati tanácsokkal segíti a szülőket, pedagógusokat, hogy miképpen építhetik be a játékot a mindennapokba.

Hogyan bocsáthatjuk meg a megbocsáthatatlant? Sammy Rangelt gyerekkorában nagybátyja szexuálisan zaklatta, anyja és mostohaapja pedig testileg-lelkileg bántalmazta. 11 éves volt, amikor a nevelőintézetből az utcára került, s a bandavezérségig vitte a droggal, a bűnözéssel, a szexszel és az erőszakkal átitatott észak-amerikai alvilágban. Kamasz- és felnőttkorában több mint 15 évet töltött különböző büntetés-végrehajtási intézetekben. Sammy története azonban különös fordulatot vett: egy rehabilitációs program segítségével megszabadult a függőségeitől, és egyetemi diplomát szerzett. Jelenleg tanácsadóként segíti a rendőrség munkáját az erőszakmentes konfliktusmegoldásban és az utcai bandákkal kapcsolatos helyzetekben. Önéletrajzi írása nemcsak azért izgalmas, mert sikerült kitörnie az erőszak világából, de egyfajta kézikönyvként is olvasható, amely útmutatóként szolgál segítő szakembereknek és mindenkinek, aki új életet szeretne kezdeni.

Mit tegyünk, ha a gyerekünk nem akar elindulni a játszótérről? Hogyan fegyelmezzünk hatékonyan? Miért nem előnyös, ha úgy dicsérünk: „Ügyes vagy!”? Mindannyian jó szülők szeretnénk lenni – de hogyan csináljuk? Ez a könyv egy lényegre törő útmutató, amely konkrét ötletekkel, praktikus módszerekkel segít a gyereknevelés mindennapi kihívásainak leküzdésében, miközben támpontokat ad a gyerekek szociális és érzelmi fejlődéséhez is. Dr. Erica Reischer pszichológus és nevelési tanácsadó kutatások és klinikai tapasztalatok alapján foglalja össze a gyereknevelés 75 legfontosabb stratégiáját, amelyet nemcsak szülők, de nagyszülők, tanárok és gyermekgondozók is használhatnak. Segítségükkel erős kötelékeket tudunk kialakítani, kezelni tudjuk a nehéz helyzeteket, és boldog, jó természetű, felelős felnőtté nevelhetjük a gyerekeinket. „Nélkülözhetetlen kézikönyv szülők számára.” Csíkszentmihályi Mihály.

Mindig a másik a tükör. Nincs önmagában, azaz egyedül senki és semmi. A szeretet türelem és kíváncsiság, megengedi két embernek, hogy áthidalják a köztük lévő szakadékot, a kimondhatatlan és leírhatatlan másságot. Mindegyikünknek vannak privát élményeink, amiket képviselnünk kell, nekem a saját élményeimet, neked a tiéidet. A szeretet tehát munka, aktivitás, cselekvés: teremtünk egy világot magunknak, ahol együtt lehetünk anélkül, hogy neked el kellene árulnod a te élményeidet, és nekem az enyéimet. Tágasnak kell lennie a mi közös világunknak, és a szeretet megadja azt a tágasságot, amiben nincs benne az a dominancia, hogy az én élményeimet éljük, és te csendben (vagy hangosan) gyűlölsz engem a szeretet álarca mögött.

Az elmúlt években több autizmussal élő személy önéletrajzából kaphattunk pontosabb képet arról, hogyan is élnek és éreznek az autista emberek. Ebből a hiánypótló interjúkötetből azonban megismerhetjük az autista gyermeket nevelő szülők megéléseit is: miként változtatta meg eredeti terveiket, szerepeiket, az önmagukról kialakított képet, amikor azzal szembesültek, hogy gyermekük másként fejlődik, és hogy ez a másság örökre az életük része lesz. Szülők mesélnek kendőzetlenül mélypontokról, végeláthatatlan küzdelmekről, tehetetlenségről, de humorról, lelki erőről, támogató kapcsolatokról és arról is, hogyan lehet továbblépni a nehéz élethelyzetekből. Az interjúk olvasása közben az érintett szülők ötleteket, kapaszkodókat találhatnak saját nehézségeik kezeléséhez, a szakemberek pedig ahhoz, miként tudják segíteni az együttműködést. A szenvedés és a kiútkeresés egyetemes emberi tapasztalat, így ez a könyv saját életutunk, önmagunkhoz és a világhoz való viszonyulásunk megértéséhez is hasznos olvasmány.

Mit él át egy függő, ha lemond a szenvedélyéről, és újra szembe kell néznie önmagával? Tamás alkoholbeteg, akkor is, ha ezt nehezére esik elfogadni. A terápia során nem pusztán a megvonási tünetekkel és az elemi erejű sóvárgással kell megbirkóznia. A függősége hátterében megbújó problémák is felszínre kerülnek: az édesanyjával való szimbiotikus viszonya, indulatainak örökös elfojtása, a felnőtté válás elutasítása. A kérdés az: mi marad, ha elvesszük az alkoholt? „Én is azt hiszem, többet iszom, mint ami egészséges lenne... – mondja Tamás. Ez a mondat akár lehet igaz is. De szolgálhatja azt a célt is, hogy szálljak le róla. Mert kellemetlen erről beszélni. Olyan ez, mint a kötéltánc. Mindkettőnk részéről. Az ő kötele az a vékonyka elhatározás, hogy eljött, és továbbra is eljár majd ide. Az én kötelem egyik végpontja az empátia kifejezése, a másik az ellenállásból való kibillentés, e kettő között kell táncolnom. Ki tudja, mikor szakadnak el a kötelek?” Mi történik a terápiás rendelő zárt ajtaja mögött? Még ma is sokan hiszik, hogy aki pszichológushoz jár, az őrült vagy gyenge. A terapeuta esetei köteteiben egy-egy pszichoterápia történetét követhetjük nyomon az első találkozástól a lezárásig. Miközben betekintést nyerünk a terápia folyamatába és a különböző módszerek működésébe, megérthetjük, hogyan segít a pszichoterápia teljesebb életet élni. A rendkívüli szaktudással és empátiával megírt esetek olyan, mindnyájunkat érintő élethelyzeteket mutatnak be, mint a felnőtté válás, a párkapcsolati problémák, az életközepi válság, a betegséggel való küzdelem vagy a gyász. A szakemberek és laikus olvasók számára egyaránt érdekes kötetekben nemcsak egy-egy személyes sors bontakozik ki előttünk, hanem a terapeuta gondolkodásmódját is megismerhetjük. Dr. Kapitány-Fövény Máté Klinikai szakpszichológus, adjunktus. Több mint tíz éve foglalkozik szenvedélybetegekkel, mind a terápiás ellátás, mind az addiktológiai kutatás területén. Hazai és külföldi egyetemeken tart addiktológiai témájú kurzusokat. Emellett újszerű, játékalapú prevenciós programokat dolgoz ki és vezet. 2014-ben Kentaur a terminálban címmel novelláskötete jelent meg.

Hogyan kell „jól” válni, hogy a gyerekek a legkevésbé sérüljenek? A válás soha nem csak a két szülőt érinti, mindig hatással van a gyerekekre is. A 13 és fél éves Szonja egyre szélsőségesebb megnyilvánulásai miatt a válófélben lévő szülők pszichológushoz fordulnak. A kötetben végigkísérhetjük a két éven át tartó integratív gyermekterápiát és a szülőkonzultációkat. Megtudhatjuk, hogyan lehet úgy válni, hogy a gyerek a legkevésbé sérüljön, valamint azt is, mi számít normálisnak kamaszkorban, és miként lehet jó érzelmi kapcsolatot ápolni egy apatikus vagy lázadó kamasszal. A könyv sok tanulsággal szolgál azoknak a szülőknek, akiknek a gyereke serdülőkorba lépett, illetve akikben felmerült a válás gondolata. „Szonja üzenete szüleinek elgondolkodtat. Harag, sértettség, otthoni feszültségek. Nehéz a kamasz lány helyzete, hiszen apjára és anyjára is haragszik, ők meg ráadásul egymásra is. Ilyenkor a szülők sokszor a saját indulataikkal és fájdalmukkal vannak elfoglalva, és kevésbé gondolnak bele abba, hogy ezzel mit okoznak gyermekük lelkében. Fontos tudatosítani a szülőkben, hogy amire ők hónapok, évek óta készülnek, az a gyerek számára váratlan lehet.”

Az okos és vonzó Emma Rauschenbach, Svájc egyik leggazdagabb gyáriparosának lánya 17 évesen ismerkedett meg Carl Gustav Junggal, a zseniális, ám szegény elmeorvossal, és egymásba szerettek. A lány eltökélte, hogy osztozik a férfi kalandos életében, és közben saját tanulmányait is folytatja, ám még túl fiatal volt, hogy megérthesse Carl összetett és titkokkal terhelt személyiségét, vagy előre lássa, milyen drámai küzdelmek várnak rájuk. Az Útvesztők Emma és Carl hagyományosnak éppen nem nevezhető házasságának, Jung Sigmund Freuddal való barátságának, majd későbbi szakításának történetét meséli el, és bemutatja, hogyan alakította ez a különleges házasság a botrányos új tudomány, a pszichoanalízis fejlődését. A Jung házaspár élete a maga bonyolult fordulataival valóban egy útvesztőre hasonlított, és Emmának minden erejével küzdenie kellett, hogy megtarthassa a férjét. Carl sok szerelmi viszonyba keveredett, ezek közé tartozott a harminc éven át tartó ménage à trois volt betegével, Toni Wolff-fal. Ám ahogy Emma egyre jobban megértette a férjét, házasságuk is sokkal boldogabb lett, végül pedig, Carl biztatására, saját jogán is elismert analitikussá vált. E lebilincselő könyv középpontjában egy talpraesett és intelligens, a férje árnyékában háttérbe szoruló asszony áll, miközben a pszichoanalitikus mozgalom kezdeteinek történetét is megismerhetjük. Catrine Clay húsz éven át volt a BBC munkatársa dokumentumfilm-rendezőként és producerként, ebből tíz évig a BBC2 Timewatch című nagyszabású történelmi sorozatán dolgozott. Megkapta a Nemzetközi Dokumentumfilm-fesztivál Díjat, a legjobb történelmi dokumentumfilmnek járó Aranytorony díjat, és BAFTA-ra is jelölték. A King, Kaiser, Tsar (Király, császár, cár) és a Trautmann’s Journey (Trautmann útja) című könyvek szerzője, ez utóbbival elnyerte az év legjobb sportéletrajzi művének díját. „Általában elégedett vagyok a sorsommal, és nagyon is jól látom, milyen szerencsés vagyok, de időről időre kínzó konfliktust okoz, hogyan álljak ki magamért Carllal szemben. Rá kell jönnöm, hogy nincsenek barátaim; valójában mindenki csak Carlra kíváncsi. Természetesen az összes nő szerelmes belé, a férfiak pedig azonnal beskatulyáznak mint feleséget. Carl azt mondja, nem csak vele és a gyerekekkel kellene foglalkoznom, de mi a csudát kellene tennem?” Emma Jung 1911-ben Sigmund Freudnak írt levele

Hogyan ismerjük fel a krízisre utaló előjeleket? Mitől lesz hiteles egy vezető megszólalása a médiában? Miként hasznosítsuk a válsághelyzet tapasztalatait? A súlyos balesetek és természeti katasztrófák, termékvisszahívások és emberi mulasztások nem tesznek jót egy vállalat vagy intézmény hírnevének. A közösségi médiában pedig immár bárki világgá kürtölheti rólunk lesújtó véleményét, és egy pillanat alatt válsághelyzetben találhatjuk magunkat. Reputációnk megőrzése vagy visszaállítása szempontjából az első 24 óra kritikus időszak, ezért tisztában kell lennünk a válsághelyzetben alkalmazható kommunikáció alapelveivel. Bőhm Kornél kríziskommunikációs tanácsadó hiánypótló, olvasmányos kötetében bemutatja, mit tehetünk a krízisek megelőzéséért, milyen elveket kövessünk, ha már megvan a baj, és utólag miként érdemes levonni a tanulságokat. A számos példa, esettanulmány valamint a magánéletből ismerős helyzetek segítségével kommunikációs szakemberként, proaktív vezetőként, sőt akár laikus hírfogyasztóként is megtanulhatjuk, hogy a krízisből akár új esélyt is teremthetünk.

A tudatos jelenlét, azaz a mindfulness térhódítása óta ismerjük a meditáció rendkívüli hatásait a testünkre és a lelkünkre. De vajon igaz minden, a meditációnak tulajdonított pozitív hatás? Tényleg gyógyír mindenre, a túlsúlytól a szerelmi bánaton át a munkahelyi teljesítmény fokozásáig, vagy a valódi jótékony hatásokban csak a világtól elvonulva élő, évtizedeken át gyakorló jógik részesülhetnek? A meditáció tudománya leszámol néhány közkeletű mítosszal, és leírja, milyen ? valóban mérhető és kimutatható ? rövid, illetve hosszú távú pozitív változásokat okoz az elmélyülés a testünkben, az elménkben és az agyunkban. Kitér a különböző meditációfajták eltérő hatásaira, a gyakorlás minőségének és mennyiségének fontosságára, valamint az elvonulások és tanítók szerepére. Bemutatja az átmenetet az alkalmi meditáció okozta rövid távú jó közérzettől a kitartó gyakorlással elérhető tartós jóllétig, végül pedig a jellemünkben bekövetkező pozitív változásokig. Daniel Goleman és Richard J. Davidson a meditáció tudományos kutatásának világszerte elismert úttörői – és maguk is gyakorló meditálók. Céljuk, hogy a mentális és fizikai jólléthez vezető ősi keleti módszer jótékony hatásait a nyugati ember számára is hozzáférhetővé tegyék.

Vajon a velünk született adottságaink döntik el, miben lehetünk tehetségesek? Valóban 10 ezer órát kell gyakorolnunk ahhoz, hogy szakértővé váljunk valamiben? Hogyan segíthetjük hozzá a gyerekeinket, hogy csúcsteljesítményt érjenek el? Anders Ericsson egész pályafutása során sakkbajnokokat, hegedűvirtuózokat, élsportolókat és memóriaművészeket tanulmányozott. A Csúcsteljesítményben három évtized mítoszromboló kutatásait egyesíti hatékony tanulási stratégiává, amely alapvetően különbözik mindattól, amit hagyományosan gondolunk az új képességek megszerzéséről. Akár a munkahelyünkön szeretnénk kitűnni, akár sportolói vagy zenészi teljesítményünkön javítanánk, akár gyermekünk tanulmányi előmenetelében kívánunk segítséget nyújtani, Ericsson forradalmian új módszerei megmutatják, hogyan fejlődhetünk szinte bármilyen, számunkra fontos készség terén.

Kim Dzsongil ­ mielőtt a világ leghírhedtebb diktátora lett ­ az észak-koreai Propaganda- és Agitációs Minisztériumot és annak filmstúdióit irányította. Mivel ambiciózus tervei megvalósításához nem volt elég tehetséges szakembere, elraboltatta Dél-Korea leghíresebb színésznőjét és férjét, az ország legnépszerűbb rendezőjét és producerét. Az álompáros sorra készítette Észak-Korea legjobb filmjeit, ám közben olyan szökési tervet dolgoztak ki, amelyet bármelyik hollywoodi forgatókönyvíró megirigyelhetne. A Szöultól Phenjanon, Hongkongon és Bécsen át Budapestig ívelő történet Szin Szangok és Cshö Unhi elrablását, az általuk készített filmeket és izgalmas menekülésüket mutatja be. Paul Fischer filmproducer több mint ötven, a történet szereplőivel és más dezertőrökkel készített interjú alapján írta meg könyvét, amely ritka bepillantást enged egy rejtélyes nemzet abszurd mindennapjaiba.