HVG Könyvek strana 29 z 33

Ismerd meg önmagad, fedezd fel rejtett képességeidet! Sir Ken Robinson, a kreativitás, az innováció és a humán erőforrások szakértője új kötetében szellemes és inspiráló történeteket mesél olyan emberekről, akiknek sikert és hírnevet hozott alkotó elemük megtalálása: Ellen McArthur például megdöntötte az egyszemélyes Föld körüli vitorlázás világcsúcsát, David Oligvy pedig skóciai tűzhelyárusból lett „a reklámszakma atyja”. Rengeteg tanulsággal szolgálhat a hétköznapi emberek élete is, például azé a férfié, aki feladta informatikusi karrierjét, hogy szenvedélyének, a bűvészetnek hódoljon, vagy azé a fejletlen karokkal született asszonyé, aki sportmasszázs-terapeutaként dolgozik, a lábával gyúrva pácienseit. E történetek szereplőnek természet adta tehetsége és kreativitása összhangban áll azzal, amiért lelkesedni tudnak, és mindezeket személyes céljaik szolgálatába állították. Példájukat te is követheted. Mindegy, hány éves vagy, mivel foglalkozol, és milyen helyzetben vagy éppen, a könyv hasznos eszközei, technikái, tanácsai és gyakorlatai segíthetnek az önmegvalósításban és a boldogság elérésében.

Dávid és Góliát története azóta az esélytelen kisemberek és a sebezhetetlen óriások közötti küzdelem jelképévé vált. Dávid győzelme valószínűtlen és csodával határos. A fiúnak nem volt esélye. Vagy mégis? Malcolm Gladwell megkérdőjelezi az akadályok és hátrányok szerepéről kialakított elképzeléseinket, és újraértelmezi, mit jelent a diszkrimináció áldozatának lenni, elveszíteni egy szülőt, középszerű iskolába járni, vagy egyéb látszólagos hátránnyal indulni az életben. Ezek a lebilincselő történetek szemléltetik, milyen sokszor fakadnak világunk szépségei és jelentős értékei megpróbáltatásokkal teli élethelyzetekből.

Václav Havel a 20. század egyik legkiemelkedőbb alakja volt: tekintélyromboló értelmiségi, közismert drámaíróból lett politikai disszidens, egy egyesült, s azután két részre bomló nemzet elnöke, mindemellett elkötelezett emberi jogi aktivista. Egész életében kívülállónak látta magát – ennek gyökerei kiváltságos prágai gyermekkorába nyúlnak vissza, ám szemléletmódja tovább erősödött, amikor családja az 1948-as kommunista hatalomátvétel után feketelistára került. Ifjúkorában az elszigeteltségből és számkivetettségből bontakozott ki költészete, s ez indította el esszé- és drámaírói pályáján is – Havel abszurd drámákat kezdett írni társadalomkritikaként. Mivel részt vállalt a prágai tavasz eseményeiben, műveit szigorúan cenzúrázták, emberi jogi tevékenysége miatt pedig ötévi börtönbüntetésre ítélték. Havel vakmerő és látnoki képességű férfi volt, személyiségében súlyos ellentétek feszültek, gyakran mardosták kételyek, és hajlamos volt az önostorozásra. Ám mindig minden körülmények között hű maradt önmagához. A Charta ’77 élén betöltött pozíciója, a kiszolgáltatottak hatalmába vetett lankadatlan hite és felvillanyozó személyisége 1989-ben kulcsfontosságú szerephez juttatta a bársonyos forradalom egyik vezetőjeként. A következő 13 esztendő folyamán Havel Csehszlovákia utolsó, majd a Cseh Köztársaság első elnökeként nemcsak az országon belüli megbékélést szorgalmazta, hanem a szomszédokkal való jó viszonyt is. Žantovsky Havel egyik legközelebbi barátja volt, akivel a későbbi elnök még a demokratikus ellenzék tagjaként ismerkedett meg a kommunizmus idején. Havel első hivatali éveiben Žantovsky látta el mellette a sajtófőnök, tanácsadó és politikai igazgató tisztségét, és barátságuk egészen 2011-ig, Havel haláláig töretlenül folytatódott. Žantovsky e rendkívüli életút kisszámú avatott szemtanúinak egyikeként megvilágosító erejű – egészen közeli és személyes – portrét fest Havel emberléptékűnél nagyobb alakjáról és a zűrzavaros időkről, amelyekben győzelemre vitte ügyét.

Vajon elbutít-e bennünket a Google? A könyvolvasás megtanított figyelmünk összpontosítására és a kreatív gondolkodásra, ezzel szemben az internet a sok forrásból származó, apró információfoszlányok gyors megismerésére ösztönöz, s mindeközben eltereli a figyelmünket. Tudományosan bebizonyították, hogy élményeink megváltoztatják az agyunkat: az információk keresésére, tárolására és megosztására használt digitális technológiák ténylegesen átszervezik agyunk idegpályáit. Nicholas Carr sokakban aggodalmat kelt, amikor rávilágít korunk egyik legfontosabb dilemmájára: miközben élvezzük a világháló előnyeit, vajon nem áldozzuk-e fel az elmélyült olvasás és gondolkodás képességét? Ez a rendkívül olvasmányos mű leírja azt a furcsa, mesterséges világot, amelyben jelenleg élünk, miközben komoly kérdéseket vet fel a modernkori szellem állapotával kapcsolatban

Rengetegen vágyunk olyan munkára, amely többet jelent egyszerű pénzkereseti lehetőségnél. Azt szeretnénk, ha valami igazán fontos dologgal foglalkozhatnánk, ami összhangban áll az értékrendünkkel és a képességeinkkel. A pénzért, a státuszért folytatott küzdelmek miatt azonban inkább a háttérbe szorítjuk ezeket a késztetéseinket. Roman Krznaric inspiráló könyvéből kiderül, mit veszítünk, ha nem vállaljuk az új kihívásokat. E gyakorlati útmutató segítségével legyőzhetjük félelmünket a változásoktól, könnyebben eligazodhatunk a lehetőségek labirintusában, és rátalálhatunk arra az életpályára, amely elégedettséget és élvezetet nyújt számunkra.

Naponta több mint kétszáz, étellel kapcsolatos döntést hozunk, ám ezek 90%-a nem tudatos. Miért hagyjuk a végére a legjobb falatot? Miként érhetnénk el végre, hogy tényleg fogyjunk, ha fogyókúrázunk? Finomabbnak találunk egy ételt, ha hangzatos a neve? Sötétben tényleg nem tudjuk, mit eszünk? Vajon hogyan befolyásolja a csomagolás, a márkajelzés, a tányérunk mérete vagy az étterem színvilága azt, hogy mit és mennyit eszünk? Brian Wansink táplálkozáspszichológus szórakoztató kísérletek alapján mutatja be, miként ismerhetjük fel azokat az észrevétlen tényezőket, amelyek evésre késztetnek bennünket, akár éhesek vagyunk, akár nem. Hasznos tanácsai segítségével erőfeszítés nélkül tehetjük élvezetesebbé és egészségesebbé táplálkozásunkat.

Napjainkban kevés az olyan inspiráló személyiség, aki hajthatatlansága és eredeti látásmódja révén számos technológiát forradalmasítva, több területen is maradandót alkot. Elon Musk ilyen példakép: valóságos látnokként vitte sikerre eddigi vállalkozásait, többek között az elektromos autókat fejlesztő Tesla Motorst és a kereskedelmi űrutazást megújító Space X-t. Különösen nehéz életutat járt be, mire a Szilícium-völgy egyik legismertebb vállalkozója lett. Gyermekkorát Dél-Afrikában töltötte, ahol zsenialitása miatt kilógott a sorból. Később innovatív üzletemberként nem mindennapi kockázatokat vállalt, így sokszor szinte az alapoktól kellett újra építenie birodalmát. Buktatókkal és sikerekkel teli története önmagában is lenyűgöző, Elon Muskot azonban leginkább az teszi szuperhőssé, hogy modern technológiai megoldásaival, környezettudatos módon keres válaszokat korunk kihívásaira: a jövő izgalmas, optimista képét festi elénk.

Miért van az, hogy a sikeres emberek az utolsó pillanatig halogatják a teendőiket? A szegények mindig szegények maradnak? Mi az oka, hogy bizonyos szervezetekben állandó tűzoltómunka folyik? Miért olyan nehéz a magányosoknak új kapcsolatot létesíteni? Első pillantásra nem sok összefüggés fedezhető fel e kérdések között. Ám Sendhil Mullainathan és Eldar Shafir bebizonyítja, hogy mindegyik probléma abból a gondolkodásmódból fakad, amelyet a szűkösség kényszerít ránk. A szűkösség mindenkiben, akinek a szükségesnél kevesebből kell gazdálkodnia, hasonló mentális állapotot idéz elő. A viselkedéstudomány és a közgazdaságtan legújabb kutatási eredményeit felhasználva a kötet szerzői feltárják, miképpen szűkítheti be látókörünket és torzíthatja döntéseinket az az állapot, amikor a kelleténél kevesebbel rendelkezünk pénzből, élelmiszerből vagy időből. Ha rászánjuk magunkat, és a szűkösség által meghatározott stratégiák jegyében kezdünk gondolkodni, elégedettebben és sikeresebben szállhatunk szembe a modern élet kihívásaival.

Szegényebbek vagy gazdagabbak leszünk tíz év múlva? Mit tehet egy kis ország a világgazdaság háborgó tengerén? Milyen a jó gazdaságpolitika? A szakemberek mondják a magukét. A mindennapok embere azonban, még ha akarja is, csak nehezen tudja követni a közgazdászok és a gazdaságpolitikusok magasröptű vitáit. Tim Harford, az oknyomozó közgazdász elhatározta, hogy érthető nyelvre fordítja a gazdasági összefüggéseket. Élvezetes és szórakoztató párbeszédre invitál, hogy rávilágítson a bonyolultnak tűnő gazdasági folyamatokra, különösen azok legújabb pszichológiai vonatkozásaira. Tim Harfordnak a HVG Könyvek gondozásában eddig megjelent kötetei: A leleplezett gazdaság, Az élet rejtett logikája, Az alkalmazkodás logikája.

Nem véletlen, hogy a gyilkos gyűlöletet tanítani kell – sőt erőnek erejével kell az emberekbe oltani. Ez az érzés ugyanis nem természetes jelenség, hanem hazugság. Hazugság, amelyet újra és újra elhitetnek azokkal, akiknek jóformán semmijük sincs, és akik nem ismerhetnek meg más világnézetet. Hazugság, amelyben apám is hitt, és amelyet velem is szeretett volna elhitetni. Az egész életem azzal telt, hogy próbáltam megérteni, miért lett apám terrorista, és nyomasztott a tudat, hogy a terrorizmus nekem már a véremben van. Engem a fanatizmus bűvöletében neveltek, mégis az erőszakmentesség mellett döntöttem.” Zak Ebrahim hétéves volt, amikor apja, El-Sayyid Nosair lelőtte Meir Kahane rabbit, a Zsidó Védelmi Liga vezetőjét. Miközben Nosair börtönbüntetését töltötte, segített megtervezni a World Trade Center elleni, 1993-as bombatámadást. E nem mindennapi könyvben végigkövethetjük, milyen utat járt be Zak, míg sikerült végleg maga mögött hagynia apja szörnyű örökségét. Jeff Giles regényíró, újságíró. Jelentek meg cikkei a Rolling Stone magazinban és a Newsweekben.

Miért húzta le az ausztrál orvos a veszélyes baktériumokkal teli lombikot? Hány életet mentene meg egy vezető nélküli autó? Miért olyan nehéz kimondani, hogy „nem tudom”? Miért hívják fel a figyelmet a nigériai emailes csalók, hogy Nigériából írnak? Steven D. Levitt és Stephen J. Dubner a Lökonómia (Freakonomics) című könyvük után ismét a dolgok mélyére néznek. Azokba a gondolkodási mechanizmusokba vezetnek be, amelyek révén egy kissé termékenyebben, kreatívabban és racionálisabban gondolkodhatunk – vagyis elsajátíthatjuk az agyament gondolkodást. A közgazdász-újságíró páros egy merőben új probléma-megoldási módszert körvonalaz, legyen szó üzletről, jótékonykodásról, sportról, politikáról vagy átfogó, globális reformokról. A lebilincselő történetmesélés és a rendhagyó elemzés rájuk jellemző egyvelegével mindent megvizsgálnak, mindezt annak érdekében, hogy a világ és saját magunk problémáira jobb kérdésekkel és még jobb ötletekkel rukkolhassunk elő.

A forradalom, amely megváltoztatja az életünket, a munkánkat és a gondolkodásunkat; Beszéljenek az adatok! A nagy adatgyűjtés, A következtetés művészete Megbüntethetnek-e minket olyasmiért, amit el sem követtünk?Hogyan kémkednek utánunk az okos elektromos mérőórák?Milyen összefüggés van a hurrikánok és a félkész epres sütemény eladása között?Milyen színű használt autót érdemes vásárolnunk?Hogyan leplezhető le a sportban a bundázás? A válaszokat a big data módszere, vagyis az óriási adattömeg rendszerezése és elemzése rejti, amely révén meghökkentő következtetésekre juthatunk. Nincsenek többé titkok: az adatok mindent elárulnak az életünkről.A big data forradalma a következő években megváltoztatja majd az üzleti világgal, az egészségüggyel, a politikával, az oktatással és az innovációval kapcsolatos gondolkodásmódunkat, és alkalmazása az élet egyre több területén elterjed. Helytelen felhasználása azonban új veszélyeket is hordoz: fenyegetheti például a személyiségi jogokat, sőt még az is előfordulhat, hogy valakit olyasmiért ítélnek el, amit el sem követett, egyszerűen azért, mert a big data képes előre jelezni a jövőbeli viselkedést.Ebben a kristálytiszta logikával felépített, rengeteg meglepő ismeretet tartalmazó könyvben két zseniális szakember magyarázza el, mi is a big data, hogyan változtatja meg életünket, és mit tehetünk azért, hogy megvédjük magunkat a veszélyeitől.

"Ez az a pillanat, amelyre mind ez idáig vártunk, de úgy tűnik, nincs időnk megélni e pillanatot. Ehelyett a folyamatos készenlét állapotában veszteglünk, és elborít bennünket a mindig bekapcsolt, élőben sugárzott valóság, amelyet emberi valónk, testünk és lelkünk soha nem lesz képes belakni. Van azonban választásunk – egyénekként és közösségekként is. Megpróbálhatjuk átverekedni magunkat az információ ostromló áradatán és beszállhatunk önmagunk utolérésének végeláthatatlan játékába. De választhatjuk azt is, hogy a jelenben élünk: sms-ezés helyett szemkontaktus; gyorsaság helyett minőség; a digitális tökéletesség helyett pedig emberi gyengeségek. Douglas Rushkoff médiateoretikus mindazoknak reményt nyújt, akik megpróbálják meghaladni a hamis mostot: látszatra össze nem illő eseményeket és folyamatokat sző egybe, gazdag, árnyalt képet adva arról, hogyan érinti biológiai működésünket, viselkedésünket, politikai körülményeinket és kultúránkat a létezés az örökkévaló jelenben. "

A legtöbb embernek még felnőttként is nehézséget okoz, hogy őszintén beszéljen vágyairól, azok száma pedig elenyésző, akik úgy érzik, hogy a szexszel kapcsolatos gondolataik „normálisak” lennének. Szeretet és vágy, kaland és elkötelezettség között lavírozva, bűntudattal telve éljük mindennapjainkat. „Mindannyian deviánsak vagyunk, igaz, csak a normalitás valami roppant torz eszményéhez viszonyítva” – állítja vigasztalóan Alain de Botton. Őszinte hangvételű könyvében olyan kényes témákat feszeget, mint a fetisizmus, a házasságtörés és a pornográfia, és mély empátiával segít eligazodni bennünket ebben az intim és izgalmas – bár gyakran zavarba ejtő és bonyolult – témakörben.

„Elgondolkodtató utazás napjaink félelmetes diktatúráiban.” Az arab tavasz a diktatúra és a demokrácia közti csata szédületes momentuma volt. Szírián és Jemenen tüntetések söpörtek végig, miközben Egyiptomban, Tunéziában és Líbiában diktátorok fejei hullottak. Ugyanakkor az arab világ csak az egyik front az elnyomás elleni harcban, amely Venezuelától Kínáig, Oroszországtól Malajziáig, illetve Ukrajnától Burmáig terjed. Ha meg akarja tartani a hatalmát, tucatnyi ország autokrata rezsimének előre nem látott és pusztító veszéllyel kell szembenéznie: a saját állampolgáraival. William J. Dobson, az elismert újságíró, kitűnő elemzésében egy bennfentes jártasságával tárja fel a mai autokrata rezsimek belső működését és a szabadság jövőjéért vívott küzdelem kulisszái mögé is bepillantást nyújt. Noha a kötet más országok állampolgárainak szabadságért vívott küzdelmeiről szól, számunkra is fontos tanulsággal szolgál arról, hogyan őrizhetjük meg saját függetlenségünket.

Miért csalt meg a párom? Szeretkezzünk vagy beszéljük meg? Létezik még egyáltalán normális kapcsolat? Gyermekkorunk és környezetünk hatása erősebb, mint gondolnánk: párkapcsolati problémáink hátterében leggyakrabban az ezekből fakadó tudattalan tévhitek állnak. E hiedelmeink nemcsak a kapcsolat kialakítását nehezítik; a rózsaszín köd időszaka után jelentkező problémák megoldását, a krízisek átvészelését, az újrakezdést is gátolhatják. A szerző terápiás esetek alapján mutatja be, hogyan ismerhetjük fel a boldogságunkat akadályozó hamis elképzeléseinket, érdekes gyakorlatai és tesztjei pedig segítenek a párkapcsolati harmónia kialakításában.