HVG Könyvek strana 30 z 33

Miért van az, hogy a sikeres emberek az utolsó pillanatig halogatják a teendőiket? A szegények mindig szegények maradnak? Mi az oka, hogy bizonyos szervezetekben állandó tűzoltómunka folyik? Miért olyan nehéz a magányosoknak új kapcsolatot létesíteni? Első pillantásra nem sok összefüggés fedezhető fel e kérdések között. Ám Sendhil Mullainathan és Eldar Shafir bebizonyítja, hogy mindegyik probléma abból a gondolkodásmódból fakad, amelyet a szűkösség kényszerít ránk. A szűkösség mindenkiben, akinek a szükségesnél kevesebből kell gazdálkodnia, hasonló mentális állapotot idéz elő. A viselkedéstudomány és a közgazdaságtan legújabb kutatási eredményeit felhasználva a kötet szerzői feltárják, miképpen szűkítheti be látókörünket és torzíthatja döntéseinket az az állapot, amikor a kelleténél kevesebbel rendelkezünk pénzből, élelmiszerből vagy időből. Ha rászánjuk magunkat, és a szűkösség által meghatározott stratégiák jegyében kezdünk gondolkodni, elégedettebben és sikeresebben szállhatunk szembe a modern élet kihívásaival.

Szegényebbek vagy gazdagabbak leszünk tíz év múlva? Mit tehet egy kis ország a világgazdaság háborgó tengerén? Milyen a jó gazdaságpolitika? A szakemberek mondják a magukét. A mindennapok embere azonban, még ha akarja is, csak nehezen tudja követni a közgazdászok és a gazdaságpolitikusok magasröptű vitáit. Tim Harford, az oknyomozó közgazdász elhatározta, hogy érthető nyelvre fordítja a gazdasági összefüggéseket. Élvezetes és szórakoztató párbeszédre invitál, hogy rávilágítson a bonyolultnak tűnő gazdasági folyamatokra, különösen azok legújabb pszichológiai vonatkozásaira. Tim Harfordnak a HVG Könyvek gondozásában eddig megjelent kötetei: A leleplezett gazdaság, Az élet rejtett logikája, Az alkalmazkodás logikája.

Vajon a pénz boldoggá tesz? Ha pénzről van szó, rögtön komolyra fordítjuk a szót. Számolgatni kezdünk, hogyan szerezhetnénk belőle többet, vagy hogyan jöhetnénk ki kevesebből. John Armstrong azonban teljesen új szemszögből közelíti meg aggodalmaink forrását. Szerinte nem az a lényeg, mennyi van belőle, hanem az, milyen érzelmeket vált ki belőlünk: miért szeretjük, vagy éppen tartunk tőle. Nem a pénzünk mennyiségétől, hanem a pénzhez való viszonyunktól függ, mennyire vagyunk gazdagok vagy szegények. Ez az egyszerre meglepő és tanulságos könyv segít, hogy újragondoljuk a pénzhez fűződő érzéseinket, és mindazt, ami igazán fontos az életünkben.

A bűvészet a megtévesztés tudománya. Lebilincselő utazás a tudatosság határait és az emberi elme rejtélyeit vizsgáló színes világba. Alex Stone sorsa megpecsételődött, amikor ötéves korában apja bűvészkészlettel lepte meg. A megszállottak és zsenik titokzatos világa magával ragadta. Minden vágya az volt, hogy bekerüljön a mesterbűvészek elit körébe. Végigjárta New York évszázados bűvészklubjainak hátsó termeit, a legmodernebb pszichológiai laboratóriumokat, a csillogó Las Vegas-i kaszinókat és megismerte a világ legkiválóbb hamiskártyását. Tudományos precizitással és remek humorral megírt könyve azonban több a trükkökről, fellépésekről és fanatikusokról szóló mesénél. A pszichológia, az idegtudomány, a fizika, a történelem, de még a bűnözés kevésbé ismert területeit is a csalás és az illúzió lencséjén keresztül vizsgálva egy sor elképesztő felismerésre jut az agy működéséről.

A Maffialeckék megdöbbentő és sajátságos humorral átszőtt tanulságos történetei a maffiakatonákról, capókról és donokról – akár milyen hihetetlenül is hangzik – hasznos tanácsokkal szolgálnak beosztottaknak, középvezetőknek és felső vezetőknek egyaránt.Louis Ferrante a hírhedt Gambino család egykori tagja nem a levegőbe beszél. Életfogytiglanra ítélték, de nyolc és fél év után szabadult. A börtönben olvasta el élete első könyvét, amelyet újabbak követtek. Ezek segítették, hogy fejében végre helyére rakja a világot, miközben saját szerepét egy percig sem vitatta.Szabadulása után egyre tisztábban látta, mivel kell leszámolnia, mit érdemes az új életébe magával vinnie, és mi az, ami gengszteréletéből mások számára is tanulsággal szolgálhat. Ezért úgy döntött, könyvet ír tapasztalatairól, és első kézből foglalja össze mindazt, amit az üzleti élet szereplőinek érdemes megtanulniuk az egyik legrégebbi vállalattól, a maffiától.

Az ?1960-as évek elején John F. Kennedy, a korszak férfiideálja és az Amerikai Egyesült Államok 35. elnöke, óriási népszerűségnek örvend. Felesége, Jackie pedig bájával, stílusérzékével ejti rabul a világot. Kennedy elnöksége sikerre ítéltetett, akárcsak az Arthur-legendában Camelot városa: az idilli boldogság oázisa reményt és optimizmust jelent a hidegháború sivatagában. Ám ötven évvel ezelőtt, 1963. november 22-én a dallasi puskalövések az egész nemzetet megrendítik, napokig szomorúság és zavartság uralkodik az országban. Mi történt? Ki ölte meg az elnököt? Milyen erők állhattak a háttérben? Sokféle találgatás kelt szárnyra azóta. A hidegháború kiéleződésével Kennedy több befolyásos ellenfelet is szerzett magának, például Nyikita Hruscsov szovjet vezetőt, Fidel Castro kubai diktátort és Allen Dullast, a CIA igazgatóját. Ezen kívül bátyja, Robert Kennedy igazságügy-miniszter szigorú intézkedései a szervezett bűnözés felszámolására tovább növelte azok számát, akik szerettek volna leszámolni az elnökkel.

Képzeljük csak el, milyen jó lenne, ha azonnal megértenének bennünket, és mi sem értetlenkednénk másokon! Mi lenne, ha főnökünk, könyvelőnk, csapatunk egyik tagja, vagy édesanyánk egyszer csak érthetőbben magyarázná el elképzeléseit? A szerző szerint mindez rajtunk is múlik, mert a magyarázás tanulható, fejleszthető. Sikeresebbek lehetünk, ha a legkülönbözőbb helyzetekben, egyéniségünket megőrizve érthetően, világosan és hatásosan tudjuk átadni gondolatainkat. Lee LeFever a Common Craft alapítója, főmagyarázója, hangja és illusztrátora szellemes videomagyarázataival vált híressé. 2007 óta számos díjat nyert. Különösen nagy sikert aratott az Intel, a Google, a Dropbox és a Ford termékeiről készített magyarázataival. Könyvében sokéves tapasztalatai alapján számtalan eszközt és módszert mutat be, miként tervezzük, csomagoljuk és adjuk elő mondanivalónkat, hogy valóban hatással lehessünk másokra.

Daron Acemoglu és James A. Robinson nagyon egyszerű, de annál fontosabb alapkérdéseket feszegetnek: Miért gazdag az egyik ország, és miért szegény a másik? Mivel magyarázható a nemzetek eltérő fejlődése: kulturális különbségekkel, vagy a földrajzi, éghajlati adottságokkal? Világsikerű könyvükben új megvilágításba helyezik eddigi elképzeléseinket a világ egyenlőtlen fejlődéséről. Tizenöt éves közös kutatásuk alapján arra a következtetésre jutottak, hogy a nemzetek társadalmi-gazdasági jóléte vagy elszegényedése elsősorban az intézményi, hatalmi struktúrától függ. Számos történelmi példát vonultatnak fel, a Római Birodalomtól kezdve a maja városállamokon, a középkori Velencén, a Szovjetunión, Latin-Amerikán, Anglián, Európán és az Egyesült Államokon át egészen Afrikáig, hogy igazolják új politikai gazdaságtani elméletüket. A történelmet, a politikatudományt és a közgazdaságtant remekül ötvöző, magával ragadó mű mindannyiunk számára tanulságokkal szolgál a fejlődés kérdéseiről.

Képesek vagyunk-e jól együtt élni a technológiával? Bolygónk felnőtt lakosságának több mint fele a digitális világhoz csatlakozva tölti napjai nagy részét. A mobiltelefon, az internet, a közösségi média, az email, az sms és a blog nemcsak a munkánkban, hanem a magánéletünkben is állandó és fontos szerepet játszik. De valójában milyen hatásai vannak ennek a kapcsolattartási kényszernek? Tom Chatfield az elsők között vizsgálja a digitális élet elménkre gyakorolt pozitív és negatív hatásait. Újszerű és gyakorlatias megközelítése rávezet, hogyan boldogulhatunk a digitális évszázadban úgy, hogy közben ne veszítsük el emberi mivoltunkat. Az erkölcsi és értékrendi zűrzavar korában az önsegítő könyveknek is megújulásra van szükségük. Az élet iskolája sorozat egyfajta újjászületés. Olyan kérdésekkel foglalkozik, amelyek mindannyiunkat foglalkoztatnak: a pénz, a józan ész, a munka, a technológia, és a vágy, hogy jobbá tegyük a világot. Alain de Botton, a sorozat szerkesztője

Észak-Korea ?elszigetelt, korrupcióval sújtott és atomfegyverekkel felszerelt ország. Kényszermunkatáboraiban mintegy 150-200 ezer politikai fogoly raboskodik, az áldozatok száma szintén több százezerre tehető. Ezen lágerek kétszer annyi ideje léteznek, mint ameddig a szovjet Gulág fennállt, és közel tizenkétszer annyi ideig, mint ameddig a náci koncentrációs táborok.Sin Donghjok az első észak-koreai rab, aki kényszermunkatáborban látta meg a napvilágot és sikerült megszöknie. Gyermekkorát egy nagyfeszültségű szögesdróttal körülvett lágerben töltötte. Mivel nagybátyjai állítólag bűnt követtek el, az állam őt is bűnözőnek tekintette genetikailag, és teljes jogfosztottságban tartotta.Sorsa az államgépezet rendelkezése értelmében örökös kényszermunka volt. Első emléke egy kivégzés, és anyjára mint versenytársra tekintett a mindennapi élelemért. Tizenhárom éves korában beárulta anyját és testvérét, akik szökni akartak. A fiút megkínozták, majd szeme láttára anyját felakasztották, testvérét pedig agyonlőtték.Blaine Harden könyve Sin Donghjok huszonhárom éves rabságának és szökésének története.

Mi ?különbözteti meg Sherlock Holmest az ő béketűrő barátjától, dr. Watsontól – és tőlünk? Mitől válik Sherlock Holmes kimagasló detektívvé, aki olyan bűnügyeket is megold, amelyek dr. Watson számára csak utólag egyértelműek? Szolgálatba állíthatunk-e valaha egy keveset mi „watsonok" Holmes kivételes gondolkodási képességeiből; nem feltétlenül azért, hogy bűntényeket tárjunk fel, hanem hogy könnyebben nézzünk szembe a munkahelyi és az otthoni kihívásokkal? A könyv pszichológus szerzője, Maria Konnikova szerint a válasz igen. A szerző a Holmes-történetekből kiemelt szórakoztató idézetekkel mutatja be, miként testesíti meg Arthur Conan Doyle magándetektívje a jelenben élő tudatosságot, és bebizonyítja, hogy ez az aktív mentális beállítottság a sikerének kulcsa. Egy kevés gyakorlással mindnyájan bevethetjük ezeket a technikákat, hogy megoldjuk a bonyolult problémákat és fejlesszük a kreativitásunkat. A könyv jó néhányat felfed a nagy detektív módszereiből, és egyúttal útmutatót kínál ahhoz, hogy hatékonyabbá tegyük az elménket.

Miért nem hív fel? Miért húzom fel magam apróságokon? Miért történik velem mindig ugyanaz? "Párkapcsolati problémáink legtöbbször tudattalanul viruló tévhiteinkben gyökereznek, hamis elképzeléseink pedig sokszor önbeteljesítő jóslatként működnek. De még ebből a csapdahelyzetből is van kiút. A szerző terápiás esetei alapján bemutatja, hogyan befolyásolják tévhiteink érzéseinket és viselkedésünket. Hasznos gyakorlataiból és érdekes tesztjeiből pedig megtudhatjuk, hogyan ismerhetjük meg és fejleszthetjük magunkat párunkkal együtt, hogy valóban közelebb kerüljünk egymáshoz. „Nálunk minden rendben, semmi gond…!” – mondogatjuk, de ez sokszor önámítás, nosztalgia, néha hazugság. Megpróbálhatjuk ideig-óráig a szőnyeg alá söpörni, vagy mi, nők a kötényünk alá rejteni (hordunk még kötényt…?) a párkapcsolati drámáinkat, harcainkat és féltékenységünket. Persze, ha elég okosak és érzékenyek vagyunk, tanulunk a szakemberektől, például e kötet kiváló szerzőjétől – aki emberségre, toleranciára és szeretetre nevel –, hogy közelebb kerüljünk egymáshoz. Hogyan? Nos, erre kapunk választ ebből a remek könyvből." V. Kulcsár Ildikó író-újságíró "Tehetséges tanítványom példaértékű művét ajánlom mindazoknak, akik szeretnék felderíteni párkapcsolataik rejtett dimenzióit, és kíváncsiak arra, miként használhatják fel személyiségük fejlesztésében a szerző pszichoterápiás praxisában összegyűjtött tapasztalatait, következtetéseit és bölcs gondolatait." dr. Daubner Béla pszichiáter, pszichoterapeuta, az Integratív Pszichoterápiás Egyesület elnöke

Vajon ?mi vezérel bennünket: a gyors (intuitív) vagy a lassú (racionális) gondolkodás? Az elfogadott tudományos nézet szerint az ember természettől fogva racionálisan gondolkodik, érzelmei és intuíciói pedig csak megzavarják. Ez a mainstream közgazdaságtan alfája és ómegája, a racionális döntéshozatal és ítéletalkotás. Mindannyian igyekszünk ennek megfelelni, azt hisszük, többnyire logikusan gondolkodunk, és ha kudarcot vallunk, másokban vagy magunkban keressük a hibát. Daniel Kahneman feje tetejére állította a racionalitásba vetett hitünket. Néhai kollégájával és barátjával, Amos Tverskyvel három évtizeden keresztül folytatott pszichológiai kísérleteikből azt a következtetést vonták le, hogy elménk nem mindig olyan racionális, mint feltételezzük. Intuícióink, érzelmeink, benyomásaink – hibáival, torzításaival és zsenialitásával együtt – lényeges szerepet kapnak elemző logikánkban. Gyors és lassú gondolkodásunk kölcsönösen hat egymásra, és ha kitüntetett szerepet tulajdonítunk a racionalitásnak, önmagunkat csapjuk be. Ahogy Kahneman fogalmaz: „Rendszerint túlbecsüljük a világ működésével kapcsolatos tudásunkat, és alábecsüljük a véletlen és a szerencse szerepét.” Gondolatai nagy hatással voltak számos tudományterületre, beleértve a pszichológiát, a közgazdaságtant, az orvostudományt, a pénzügyi viselkedéstant és a politológiát, de csak most először adja közre összefoglalóan egész életművét.

iPod. ?iPhone. iPad. iTunes. Mac. És egy név mindezek mögött: Steve Jobs. Az Apple-vezér és Pixar társalapító első hivatalos életrajza egy nem mindennapi ember életébe enged betekintést. A könyv írója az elmúlt két év során több, mint negyven alkalommal beszélgetett Steve Jobsszal. Ezek a beszélgetések szolgáltak a könyv gerincéül, amit tovább színesített vagy éppen árnyalt a több, mint 100 – családtagokkal, barátokkal, ellenségekkel, versenytársakkal és kollégákkal készített – interjú. Ezekből bontakozik ki Steve Jobs eseményekben gazdag élete. Egy olyan emberé, akinek páratlan kreativitása, tökéletesség iránti szenvedélye és fékezhetetlen lelkesedése 6 ágazatot forradalmasított: személyi számítógép, animációs film, zene, telefon, táblaszámítógép és a digitális könyvkiadás.Egy olyan világban, amelyben a társadalmak a digitális kor gazdaságát építik, Jobs a legnagyobb példakép. Felismerte, hogy a XXI. században az értékteremtés igazán hatékony módja a kreativitás és a technológia összekapcsolása, s ezért olyan vállalatot hozott létre, amelyben a határtalan képzelet egyedülálló mérnöki teljesítménnyel párosul.Jobs közreműködött a könyv készítésében, de teljesen szabad kezet adott az írónak, sőt arról a jogáról is lemondott, hogy a kéziratot nyomdába kerülés előtt átolvassa.

 Mi a szabadság? A szabadság a választás joga: a jog, hogy megteremtsük magunknak a választás alternatíváit. A választás lehetősége nélkül az ember nem ember, hanem csak rész, eszköz, dolog. - Archibald MacLeish, Pulitzer-díjas amerikai költő Sheena Iyengar a világ egyik legelismertebb döntéshozatali szakértője hét különböző szempontból mutatja be, hogy a választás erőteljes eszköz arra, hogy meghatározzuk magunkat és életünket. Lebilincselő módon alapvető kérdésekre keresi a választ. Mennyire választhatunk szabadon? Mi a kapcsolat természetünk és választási módszereink között? Mennyire vagyunk egyformák amikor döntünk? Mekkora befolyásunk van mindennapi döntéseinkre? Hogyan választunk, amikor lehetőségeink gyakorlatilag korlátlanok? Megengedhetjük-e bárkinek is, hogy helyettünk döntsön, és ha igen, kinek és miért? Miért van az, hogy néha saját érdekeink ellenében döntünk? A választás művészete segít, hogy jobban megismerjük önmagunkat és megalapozottabb döntéseinkkel felfedezzük a választás örömét és kihívásait.