Kárpátia Stúdió strana 4 z 4

Nagy-Románia, a megtervezett ország Ma nem egyszerű - vagy még inkább: nehéz - megítélni Mária román királynő 1919. március-áprilisi párizsi és londoni útjának diplomáciai és politikai összefüggéseit. Magánúton járt, tehát cselekvően nem befolyásolhatta a békecsinálók döntéseit. Bízott viszont abban, hogy párizsi jelenléte - a konferenciának abban a szakaszában, amikor még "forró volt a lebegő" - befolyásolta az odafigyelés, a vitavezetés módját és országa általános megítélését.

Nagy-Románia, a megtervezett ország Ma nem egyszerű - vagy még inkább: nehéz - megítélni Mária román királynő 1919. március-áprilisi párizsi és londoni útjának diplomáciai és politikai összefüggéseit. Magánúton járt, tehát cselekvően nem befolyásolhatta a békecsinálók döntéseit. Bízott viszont abban, hogy párizsi jelenléte - a konferenciának abban a szakaszában, amikor még "forró volt a lebegő" - befolyásolta az odafigyelés, a vitavezetés módját és országa általános megítélését.

Raffay Ernő szabadkőműves témakörben megjelenő harmadik, talán az eddigi leginkább érdekfeszítő kötetét tartja kezében az olvasó. A szerző - folytatva korábbi gyakorlatát - egyedülálló levéltári kutatásaival nemcsak a magyarországi titkos társaság szándékait és célrendszerét tárja fel, hanem új megvilágításba helyezi a 20. század első két évtizede Magyarországának történetét. Nem túlzás azt állítani, hogy munkája teljesen átrajzolja a Trianont megelőző időszakról kialakult képet. A "Politizáló szabadkőművesség" című új kötetből megismerhetjük a magyarországi szabadkőművesség radikalizálódásának következő állomását, a Jászi Oszkár nevével fémjelzett Martinovics páholy létrejöttét és tevékenységét, s hosszú oldalakon át olvashatjuk ama súlyos állítás bizonyítékait, mely szerint: a baloldali radikálisok célja nem volt más, mint a magyar keresztény nemzetállam megdöntése. A könyv nemcsak az eszme- és politikatörténeti folyamatokat mutatja be, hanem a radiális vonal elfogadott és meghatározó személyiségeit is, akik politikai szerephez Károlyi Mihály kormányában, illetve az azt követő kommunista diktatúrában jutottak. Feltárul szemünk előtt, hogy a Tanácsköztársaság szellemi előkészítése éveken keresztül folyt, az nem „a semmiből ugrott elő” 1919. március 21-én. A titkos társaság tevékenységével akarva-akaratlanul hozzájárult a vörösterrorhoz és bizony a Magyar Királyság széthullásához is.

A könyv tudományos igényességgel megírt történeti monográfia. A szerző áttekinti a szabadkőművesség magyarországi megjelenését a 18. század végétől kezdve. Részletesen vizsgálja az 1867. évi kiegyezés utáni évek eseményeit, amikor megalakultak a kétféle rítushoz tartozó szabadkőműves páholyok. Bemutatja a két nagy páholy közötti tárgyalásokat, amelyek végül 1886-ban az egyesülésükhöz vezettek, ettől az évtől kezdve egységes szervezetben, központi vezetés alatt működtek a páholyok. A szerző ezek után azt vizsgálja, milyen okok miatt és milyen tartalmi elemekkel változott, alakult át a hazai szabadkőművesség, ismerteti a változások tartalmi elemeit, s tárgyalásában eljut egészen az első világháború kitörésének időpontjáig.

A szerző könyvében azt a bő fél évszázados folyamatot mutatja be, amelynek során a különböző országokban szétszórtan élő románokat diplomáciával és háborúval - de mindkét módon csalárdul - egy országban egyesítették. A könyv összefoglalja a régi Román Királyságban (a Regátban) és a Kelet-Magyarországon élő románok politikai, gazdasági, kulturális-művelődési történetét, különös tekintettel a román kormányok és egyes társadalmi szervezetek magyarellenes tevékenységére. E kötetben olvasható először gróf Tisza István és az erdélyi románok tárgyalásainak a története, az eszmecserékkel a magyar miniszterelnök a két nép közötti egyetértést akarta előmozdítani. Ez a román területszerző célok miatt nem sikerülhetett, ezért a Trianont megelőző néhány évtized a magyar-román kapcsolatok végső megromlásának időszaka.

A Maderspach-történet egy, a 18. század elején Magyarországra telepedett osztrák-német család közel három évszázadon átívelő históriájának tükrében mutatja be a reformkor, az 1848-49-es szabadságharc és az Osztrák-Magyar Monarchia szétverését követő honvédő harcok igaz valóját. A szívvel-lélekkel magyarrá lett, a hazájukká vált országért egymást váltó nemzedékeken át tűzzel-vassal kűzdő Maderspachok békeidőben korszakos jelentőségű ipartörténeti fontosságú gyárakat hoztak létre, ám ha kellett, fegyverrel a kézben álltak helyt osztrákok, románok, oroszok - mindenki ellen, aki kezet merészelt emelni a magyarokra. A szerző e dokumentumprózai művével új, korszerű megvilágításba helyezi az erkölcsi alapokon nyugvó természetes asszimiláció kérdéskörét is -miközben egyszerre olvashatunk izgalmas, ismeretlen tényeket is feltáró történelmi kaland- és családregényt, ipar- és technikatörténeti ízelítőt és nem utolsósorban: mély beleérző és átélőképességgel festett, nagyszabású históriai és társadalmi tablót.

A polgárháború elkerülhetetlen volt. Élje át Franciaország utolsó három napjának apokalipszisét. A közeljövő sötét Franciaországában egy rendőrségi intézkedés egy párizsi külvárosi negyedben tragédiába torkollik. Az egyik csapdába csalt rendőr elveszti hidegvérét, és válogatás nélkül tüzet nyit. Az iszlamista gettó lángra lobban, amibe az egész ország beleremeg. Városról városra terjed tovább a tűz, a Köztársaság darabjaira hullik. A rendőröket, a bűnözőket, a terroristákat, az állami vezetőket, az újságírókat és az átlag polgárokat egyaránt maga alá temeti a káosz. Azáram- és vízszolgáltatás gyorsan megszűnik, az élelmiszerkészletek kimerülnek, nincs többé közrend, kommunikáció, szállítás és orvosi ellátás. A káosz eléri a vidéket, a társadalom széthullik, és a városok az erőszak, a fosztogatók, és hatalmas tűzvészek áldozatáulesnek. Mindentől megfosztva és magukra utalva, a polgároknak fel kell készülniük, hogy szembeszálljanak a pusztítással. "Ami Franciaországgal történik, megtörténik majd máshol is." A Gerillában leírt események a francia hírszerzés lehallgatásain, felderítésein és előrejelzésein alapulnak. Két évnyi, szakszolgálatok tagjaitól, valamint terror- és katasztrófa-szakértőktől történő információgyűjtés után, az Utoya (a Breivik-ügy) és A francia mechanikus narancs oknyomozó művek szerzője egy nagy sikerű ultrarealista regénnyel jelent meg, mely egy polgárháború lüktető történetét mutatja be. "Kötelező olvasmánnyá tenném 500 millió európai polgár számára!" /Földi László, titkosszolgálati szakértő”