Kárpátia Stúdió strana 2 z 4

Ha ma élne Ady Endre, akkor melyik pártra szavazna? • Támogatná-e a migrációt? • Mi lenne a véleménye az Európai Unióról? Hihetetlennek tűnik, de pontos választ kaphatunk ezekre a kérdésekre. És nem csak ezekre. • Vajon mi mozgatta és mi vitte a zseniális költőt a különböző eszmei irányzatok felé? • Ady tényleg egy zseni? • Milyen viszonya volt a zsidósággal, a zsidó nagytőkésekkel, a keresztényekkel? • Igaz, hogy néha antiszemita volt? • Miért kereste, miben, mikor és hol találta meg Istent? • Mi vitte a szabadkőművesség irányába és miért lépett be a Martinovics páholyba? • Miért lett munkatársa a Nyugat című folyóiratnak? Utóbbi nem tűnik izgalmas kérdésnek. Pedig az. A 110 évvel ezelőtt alapított Nyugatról és legfontosabb szerzőjéről, Ady Endréről könyvtárnyi szakirodalom született, de egyik munka sem tér ki az igazi háttérre. Egyik sem ad választ arra a kérdésre:

Miért örült Göncz Árpád köztársasági elnök a trianoni diktátumnak? Mit gondolt Markó Béla, az RMDSZ elnöke Verestóy Attiláról, aki a legbefolyásosabb erdélyi magyar milliárdos? Miként próbálta a román hatalom megvenni és lekötelezni az erdélyi magyar politikusokat? Hogyan vált az RMDSZ a román politikai vezetés kollaboránsává? Mikor, kik és milyen célból vezették tévútra az erdélyi magyar érdekképviseletet? Borbély Imre 1996-ig az erdélyi magyar nemzetpolitika, az erdélyi autonómia tántoríthatatlan hirdetője volt, egyben szemtanúja és alakítója a romániai magyar politikai életnek. Életútinterjúja az erdélyi politikatörténet legizgalmasabb fejezeteibe kalauzol el minket, olyan folyamatokba láthatunk bele, amelyek eddig nem voltak ismertek a nagyközönség számára.

Nagy-Románia, a megtervezett ország Ma nem egyszerű - vagy még inkább: nehéz - megítélni Mária román királynő 1919. március-áprilisi párizsi és londoni útjának diplomáciai és politikai összefüggéseit. Magánúton járt, tehát cselekvően nem befolyásolhatta a békecsinálók döntéseit. Bízott viszont abban, hogy párizsi jelenléte - a konferenciának abban a szakaszában, amikor még "forró volt a lebegő" - befolyásolta az odafigyelés, a vitavezetés módját és országa általános megítélését.

A magyar szellemiélet mind a mai napig nem nézett szembe becsületesen a mesterségesen kialakított Ady-kultusszal: okaival, kiváltóival, haszonélvezőivel, a fönntartásában szerepet játszó személyekkel - s mindenekelőtt: utóbbiak kifejezett politikai céljaival. Annak ellenére van ez így, hogy Ady Endréről már rengeteg, összességében több tízezer nyomtatott oldalnyi elemzést és értékelést publikáltak. Ezek többsége azért magasztalja Adyt - természetesen kritikátlanul -, mert a költő és hírlapíró írásainak túlnyomó többségében ún. baloldali, a materialisták szerint "haladó" eszméket vallott. A 20. század első éveitől mintegy nyolc-tíz személy kezdte támogatni a szárnyait bontogató Adyt. A patronálás jól körvonalazható módszerekkel, pontosan fölismerhető célok érdekében történt. A fiatal váradi újságíró már pályájának kezdetén olyan nagyváradi szabadkőművesek társaságában forgolódott, akik fő céljuknak a keresztény magyar állam megdöntését tartották. Ennek a környezetnek a szellemi előkészítő munkája (az "eszmeérlelés") jelentősen segítette később a vörös diktatúra létrejöttét, s így akarva-akaratlanul hozzájárult Magyarország összeomlásához. Haösszevetjük Ady cikkeit a váradi László király páholy irataival, teljesen új megvilágításba kerülnek akkori írásai, politikai nézetei, keresztényellenes kirohanásai. Forráselemző összehasonlító módszerrel, részletekbe menően mutatom be, hogy korántsem csak véletlen, alkalmi átfedésekről van szó. Könyvemben megkísérlem az óriási tehetségű, tragikus sorsú magyar költő életének néhány fontos fejezetét a kor szabadkőművességéről szerzett ismeretek birtokában, a pártos és elfogult történetírás és irodalomtörténet-írás ellenére, a magam konzervatív fölfogása szerint ismertetni.

A hidegháború időszaka a kémjátszmák története volt, és bármilyen hihetetlen, Magyarország mindebben nagyon fontos szerepet játszott. Magyar titkos ügynökök nyüzsögtek a világ legfontosabb ipari létesítményei körül, megszerezve akár a legérzékenyebb technológiákat is, de sikeres tevékenységük fedésében egy rejtélyes pénzügyi-gazdasági hálózat is kiépült a hetvenes-nyolcvanas évekre: létrejött a vadszocialista offshore-birodalom. A titkosszolgálatoknak persze titkos ügyleteihez titkos pénzekre is szükségük volt. A kommunizmus idején valutakitermelésnek nevezték azt a tevékenységet, amellyel konspiratív pénzeket és plusz költségvetési forrásokat biztosítottak a hírszerzés számára. Közben elképesztő vagyonok vándoroltak az ebben szerepet játszó személyek kezébe. Borvendég Zsuzsanna történész tavaly a Magyar Idők hasábjain izgalmas sorozatban fedte fel a kommunista diktatúra haszonélvezőinek, az ország kirablásában és eladósításában szerepet játszó személyek, esetek hátterét. Korábban pedig a Nemzeti Emlékezet Bizottsága által kiadott Újságírásnak álcázva című kötetben azt mutatta be, hogy a mindmáig létező Magyar Újságírók Országos Szövetsége (MÚOSZ) miként vett részt az ország vagyonának megcsapolásában. Milyen feladatokat kapott a KGB fedőszervezetétől a MÚOSZ? Hogyan hajtotta végre ezeket? Hogyan épült be a magyar belügyi és katonai titkosszolgálat az újságíró-szövetségbe? Milyen vállalatok működtetésével gazdagították a KGB számláit a magyar sajtóirányítás prominensei? Kik voltak azok a személyek, akik működtették ezt a mechanizmust? Ez a könyv is évek óta hozzáférhetetlen, ezért döntöttünk most úgy, hogy A kádári Magyarország titkos élete sorozattal együtt ismét kiadásra kerül.

Az elmúlt száz év egyik legfontosabb memoárját tartja kezében az olvasó. Kozma Miklós hiteles visszaemlékezéseit mindenkinek ismernie kell, aki érteni akarja a 20. századi magyar történelmet. Magyarország összeomlásának hónapjait, a Károlyi Mihály nevéhez köthető puccsot egy olyan szemtanú írja le, akinek becsülete, tisztessége, szavahihetősége megkérdőjelezhetetlen. Nem véletlen, hogy a máig ható és uralkodó marxista történetírás megpróbálta a történelem süllyesztőjébe rakni ezt a könyvet, onnan hozzuk most vissza mi is. A visszaemlékezés nemcsak a történelmi hitelesség szempontjából érdekes, hanem azért is, mert Kozma Miklós ott volt, ahol kevesen, olyan személyeket, vezetőket ismert, akik testközelből látták azt a gyilkos kataklizmát, amit Károlyi Mihály és bolsevista elvtársai hazánkra szabadítottak. A könyv megdöbbentő, az olvasók által nem ismert képet és hiteles leírást ad a korszakról. Kozma Miklós memoárja tökéletesen kiegészíti Lukachich Géza Magyarország megcsonkításának okai című visszaemlékezését, illetve igazolja Raffay Ernő kutatásait. Ezekkel együtt érthető meg, hogy mi történt száz éve: az ország megszállását tudatosan előkészítették, Károlyi Mihály szabadkőműves kormánya nem egyik napról a másikra vette át a hatalmat és a bolsevik diktatúra sem váratlanul szabadult rá az országra. A Kárpátia Stúdió most is egy olyan könyvet mutat be az olvasóknak, amelyik megismerteti a lényeget és segíti a tisztánlátást. Mármint azok számára, akik erre igényt tartanak. LEVELDI KOZMA MIKLÓS 1884-ben született Nagyváradon. A Ludovika Akadémia elvégzése után hivatásos tisztként, huszár hadnagyként szolgált. 1918 október végén került haza ezrede a frontról. Kozma huszárkapitány ekkor spanyolnáthában megbetegedett, s csak 1918 november végétől kapcsolódhatott be az eseményekbe. 1919-ben Szegeden a Nemzeti Hadsereg propaganda- és védelmi osztályának vezetője, majd Horthy Miklós kabinetirodájának katonapolitikai referense. 1922 októberétől az MTI, 1925-től a Magyar Telefonhírmondó és Rádió Rt. elnöke, 1934-től felsőházi tag lett. 1935. március 4-től 1937. február 3-ig a Gömbös-, majd Darányi-kormány belügyminisztere. 1937. márciusától újra az MTI vezetője. 1938 őszén részt vett a kárpátaljai magyar fegyveres akciók politika irányításában. 1940-től kinevezték a visszacsatolt Kárpátalja kormányzói biztosának, nemsokára, 1941-ben Ungváron elhunyt

Jelenkorunk látszólagos békéje közepette régóta háború dúl, méghozzá a negyedik generációs formájában. Ezt a küzdelmet még nem a fegyverekkel vívják, hanem a média segítségével, a közvélemény befolyásolásával teremtik meg az iszlám alapú új világot, szüntetik meg a hagyományosnemzetállamokat, próbálják eltüntetni a keresztény értékrendet és kultúrát. Ezeknek a hadműveleteknek a kulisszatitkaiba nyújt betekintést Horváth József tábornok, a Polgári Elhárítás és a Katonai Titkosszolgálat volt műveleti főigazgató helyettese

Milyen diktatúrát épített ki a Fidesz a magyar kultúrában az elmúlt években? Hogyan tiltották be és lehetetlenítették el a balliberális oldalhoz kötődő értelmiséget? Minden idők legkegyetlenebb rendszere miként kergette nélkülözésbe a kultúrában tevékenykedők tízezreit csak azért, mert a baloldalhoz tartoznak? Mások mellett ezekre keresi a választ a Kinek a kulturális diktatúrája? című cikksorozat. A megállapítások pedig sokakat megleptek eddig is, nem véletlen, hogy az utóbbi évtizedek legnagyobb visszhangot kiváltó tényfeltáró sorozata nemcsak a hazai sajtóban verte ki a biztosítékot, hanem terítékre került a Reuters, BBC és más külföldi sajtóorgánumok oldalain is. Egy társadalom lerombolása szinte mindig a kultúrán keresztül kezdődik. Az állam tradicionális tartópilléreinek szétverése, erejének meggyengítése, erkölcsének megsemmisítése a kultúrán keresztül ugyanolyan stratégiai művelet, mint a hadászatban alkalmazott egyéb taktikák. A kultúra is egy módszer a sok közül: felkészíti a társadalmat a változásra, hozzászoktat ahhoz, hogy a rossz tulajdonképpen jó, az aberrált szép, a bizarr gyönyörű, a deviancia kívánatos, a nemi identitás káros. Ebbe, a történelmi folyamatokat is bemutató kulturális térfoglalásba, a mindenkor alkalmazott kettős mércékbe enged bepillantást Bayer Zsoltnak a Magyar Hírlapban megjelent Tűrhetetlen és Szakács Árpádnak a Magyar Időkben publikált Kinek a kulturális diktatúrája? című cikksorozata. Szigorúan tabumentesen! Hogy a lényeget lássuk is, ne csak nézzük...

Napjaink embere számára a Szlovák Köztársaság tökéletes nemzetállam benyomását kelti. Ma már szinte hihetetlen, hogy az ország területe ezer éven át a magyar állam szerves része, annak felföldje, felvidéke volt. A magyar etnikai terület összezsugorodott, nemzetségileg vegyes területté vált, az egykori német és rutén népesség pedig jelentéktelen szórvánnyá csökevényesedett. Ha csupán mutatókban vetjük össze a száz év előtti és a mai állapotokat, akkor is feltűnhet a változások rendkívüli, természetellenes mértéke. A történész feladata, hogy kiderítse, mi történt velünk, és ami történt, annak mi áll a hátterében. A szerző Felvidék-sorozatának második része (az első Felvidék 19141920 címmel jelent meg 2010-ben) új kutatásokon alapul, jelen kötet az elszakított északi országrészben él magyarság helyzetét vizsgálja a kényszerrealitássá váló Csehszlovák Köztársaság első tíz évében.

Sajátos szemléletmódú történelmi atlaszt tart kezében az olvasó. Az Osztrák-Magyar Birodalom és benne Magyarország első világháborús részvételére összpontosít, az események sorából a hazánkat érintőeket emeli ki. A mű újdonsága, hogy a szerző az 1914-1918 között történteket ... Folytatás ›› szorosan összekapcsolja a magyarság 1918-1919. évi honvédő háborújával, amelyet korábban "forradalmak koraként" is emlegetett a történetírás. Az összetartozó történelmi és térbeli folyamatok megértését a tematikus térképek mellett ábrák is segítik. A(z) Magyarország az első világháborúban (Könyv) szerzője Nagy Miklós Mihály.

Raffay Ernő korábbi könyveiben már vizsgálta a magyarországi szabadkőművesség Trianon előtti történetét, célrendszerét. Rámutatott, hogy a szervezet - amelynek legharciasabb, legaktívabb és egyre erősödő radikális tagjai, illetve páholyai a keresztény magyar nemzetállam megdöntését akarták elérni - előszeretettel alkalmazta a közvélemény, az értelmiség titkos befolyásolásának különféle módszereit. Ady Endre hírlapírói tevékenységének elemzése azért fontos, mert egyrészt prózai munkássága nem része a kialakított Ady-képnek, másrészt megvilágítja a folyamatot, amelynek során a tehetséges, tragikus sorsú költő szellemi és erkölcsi béklyóba kényszerült, majd a pénz reményében, ám meggyőződésből is, az országrontó erők és személyek zsoldjába állt. Napjaink eszmei-politikai folyamatainak megértése szempontjából is jelentőséggel bír, hogyan ítéljük meg Ady Endre sorsát, életét és munkásságát - valamint a korszakot, amelyben élt, és amely a Magyar Királyság megsemmisítéséhez vezetett. A szerző Ady Endre és a szabadkőművesség viszonyát taglaló könyvei közül ez a második, az első Szabadkőműves béklyóban címmel jelent meg 2013-ban.