Kossuth Kiadó strana 166 z 231

A Magyar Tudományos Akadémia Filozófiai és Történettudományok Osztálya 2015. novemberében egész napos tudományos ülést szentelt egy aktuális történeti kérdéskörnek A konzervatív társadalomtudósok politikai válaszútja az 30-as, 40-es években címmel. Olyan korszakot igyekezett sokoldalúan tárgyalni, amely a 20. század magyar történetének újragondolása és újraértékelése során a társadalmi és szakmai figyelem előterébe került. Ezen belül egy olyan szellemi irányzat alakulását vette szemügyre, amely a Horthy-korszak fontos alkotóeleme tükre és formálója volt, amelynek szereplői formálisan és informálisan a kulturális-tudományos élet markáns pozícióit töltötték be: témát, értékszempontokat, intellektuális arculatot kölcsönöztek a hazai politikai küzdőtér nemzeti-konzervatív erőinek. A tudományos ülés is felszínre hozott a tárgyszerű tudományos vizsgálódás területén teljesen természetes nézet- és hangsúlykülönbségeket, abban tekintetben azonban egységes és egyértelmű következtetés levonására volt alkalmas, hogy a 30-as évek végén és a 40-es évek elején a szellemi életben domináns konzervatív irány politikai (és az egyéni utak változatosságát látva kimondhatjuk: morális) választás elé került: a német birodalmi befolyással felerősödő radikális jobbratolódásra milyen választ ad, mennyiben és hogyan ébred nemzeti felelősségének tudatára, hogyan készül a második világháború kimenetelére és tágabb perspektívában miben látja az ország és a társadalom jövőjét.

„Azt írta Rainer Maria Rilke: Változtasd meg életed. Talán nem pont erre gondolt, de én úgy fordítottam le a magam számára ezt a parancsot, hogy ha nem esik az eső, kibiciklizem a Margitszigetre. Először azt hittem, unni fogom. Ugyanaz az út, ugyanazok az akadályok, ugyanaz a látkép – hát nem. Ezt az utat csak élvezni lehet. A világ legszebb városának talán legszebb szakasza ez. Minden alkalommal, amikor meglátom a Dunát, a hidakat, a Parlamentet, a Gellérthegyet, a Várat: hálát adok a sorsnak, hogy ebben a környezetben élhetek. Nagyon sok jó tapasztalatot szereztem biciklizés közben. Nyeregben ülve mindent másképp lát az ember, iszonyatosan fontos, élethalál-dolgok válnak jelentéktelenekké, viszont egy máskor figyelemre sem méltatott apróság, például egy vadkacsamama a fiókáival a Szigeten átvezető autóúton hirtelen főügyemmé válik. Leugrok a bringáról, megállok keresztbe az út közepén, hogyha jönne egy busz vagy villanyautó, feltartóztassam. Jött is valami teherautó, sofőrje intézett hozzám néhány keresetlen polgári szót, mire azt kiabáltam vissza, ahogy csak bírtam, hogy túlharsogjam a motorzajt: KACSACSALÁD! Bringázás közben az ember megváltozik, buddhistább lesz, szemlélődőbb. Ülök egy kövön a bringa mellett, rágcsálom a szendvicsemet, és nézem, ahogy  az emberek babakocsit tolnak, tornáznak, görkoriznak, fára másznak és kacsákat kerülgetnek, és ez örömmel tölt el.”  

Az Ezeregyéjszaka meséi hagyományait követve A harag és a hajnal pompás és izgalmas olvasmányt nyújt az első oldaltól az utolsóig. A véres kezű, ifjú uralkodó birodalmában minden hajnal szívszaggató bánattal köszönt egy újabb szerencsétlen családra. Kálid, Koraszán tizennyolc éves kalifája egy rémséges szörnyeteg. Minden éjszaka új feleséget vesz magához, amint azonban felvirrad a reggel, nyakára kötött selyemzsinórral kioltják a fiatal lány életét. Amikor a tizenhat esztendős Sahrazád legkedvesebb barátja is Kálid áldozatául esik, a lány kegyetlen bosszút esküszik, és önként vállalja a következő menyasszony sanyarú sorsát. Sahrazád feltett szándéka, hogy életben marad, sőt egyszer és mindenkorra véget vet a kalifa rémuralmának. Éjszakáról éjszakára sikerül bűvöletbe ejtenie Kálidot varázslatos történeteivel, s közben kiderül, hogy a férfi egészen más, mint amilyennek képzelte. A rettegett szörnyeteg valójában egy megkínzott szívű ifjú. Sahrazád beleszeret. Ráébred, hogy a látszat bizony gyakran csal a pompás márványpalotában. Elhatározza, hogy felderíti a sötét árnyak között rejlő titkokat, miközben mindvégig készen áll, érzelmei ellenére is, hogy kitöltse a bosszúját Kálidon a megannyi ellopott életért. Vajon győzedelmeskedhet szerelmük a mesékből és titkokból szőtt világban?

Vajon a növények intelligensek? A népszerű, szakmailag elismert szerzőpáros izgalmas és szokatlan utazásra hívja az olvasót: a növények lebilincselően izgalmas és évszázadokig ismeretelen világába tekinthetünk be. A kötet megcáfolja a sztereotípiákat, bebizonyítja, hogy a növények csodálatra méltóan intelligens élőlények: az embernél jóval több érzékszervvel rendelkeznek, alszanak, egyéniségük van, kommunikálnak egymással és az állatokkal, stratégiákat alkalmaznak a túlélésük érdekében, társadalmi életet élnek. Képesek döntéseket hozni, tanulni, emlékezni, sőt még a gravitációval is számolnak! Az arisztotelészi dogmák alapján a növényi intelligenciát évszázadok óta tagadják, de mára cáfolhatatlan tudományos kísérletek sora igazolja az ellenkezőjét. És végül jó, ha észben tartjuk, hogy a növények nagyszerűen meglennének az ember nélkül, mi azonban nélkülük nagyon rövid időn belül elpusztulnánk!

Garantáltan az eddigi legjobb Rejtő életrajzi regényt tartja kezében az olvasó, mert bármilyen meglepő is, de egyik legnépszerűbb írónkról mind ez idáig nem született még ilyesfajta biográfia, legfeljebb jobb-rosszabb élettöredékek. Talán még senkiről sem írtak le annyit téves információt, legendás, már-már mesés történetet, mint Rejtő Jenőről, aki maga is nagymértékben forrása volt ezeknek, hiszen gyakran ferdített az igazságon, amikor önmagáról írt vagy nyilatkozott. A különböző szerzők aztán gyakran egymástól is átvették ezeket a mítoszokat, amelyek így ma már széles körben elterjedtek. Ebben a kuszaságban próbál rendet teremteni e könyv szerzője, aki felveszi ugyan P. Howard mindent humorosan, torzan látó szemüvegét, így megőrizve annak utánozhatatlanul szórakoztató stílusát, de bemutatja Rejtő komoly oldalát is, a csillagászattól a modernizmuson és a freudi pszichoanalízisen át Tesla és Edison találmányaiig terjedő tudományos érdeklődését, ritka szociális érzékenységét, kisiklott házasságait, testi és lelki problémáit éppúgy, mint szenvedélyes futballszeretetét és féktelen kártyamániáját, nem feledkezve meg legyőzhetetlen nikotin-, kávé-, alkohol- és amfetaminfüggőségéről sem. Az igen alapos kutatómunkával készült életrajz olyan új, minden eddiginél teljesebb és pontosabb kronológiát állít fel Rejtő életéről, amely a hivatalos dokumentumok, magánlevelek, a kortársak beszámolói és Rejtő írásai alapján évről évre, eseményről eseményre, szinte napról napra haladva, koherensen és hitelesen mutatja be a szerző kalandos életét, rávilágítva számtalan mára elfeledett tényre (hányan voltak valójában a Reich-testvérek, hová járt Jenő iskolába, merre utazott, belépett-e a légióba, mi volt „öngyilkossága” valódi háttere stb.), kiemelve azt, hogy Rejtő gyermekkori traumái, felnőttkori élettapasztalatai, tudományos ismeretei és az általa mindenkor szorosan figyelemmel kísért aktualitások miként épültek be műveibe.

Tényleg igazságos volt Mátyás király? Mi a valóságalapja az Erzsébet királyné és Andrássy Gyula körüli pletykáknak? Hogyan próbálta befolyásolni az európai történelmet Rákóczi Ferenc? Valóban koncepciós per áldozata lett Báthory Erzsébet? Milyen rejtélyek merülnek fel Mohács körül? Miért kellett romba dőlnie az ostromlott Budapestnek, és hogyan menekült meg a pesti gettó? A magyar történelem rejtélyei címmel húsz kötetes sorozatot indít útnak 2016 márciusában a Kossuth Kiadó. Célunk, hogy közérthető, olvasmányos formában megválaszoljuk azokat a kérdéseket, amelyek évtizedek, évszázadok óta foglalkoztatják a történészeket éppúgy, mint a közvéleményt. A fentiekre és sok más történelmi talányra igyekszik fényt deríteni induló sorozatunk, melynek gazdagon illusztrált köteteit az adott téma neves kutatói, szakértői írták.

A bookazine egy mindenre kiterjedő, közérthető összefoglalást kínál a robotika és robottechnológia témakörében; a robotok születésétől kezdve egészen az egyre inkább valósággá váló, eddig csak sci-fikben létező megoldásokig. A gazdag képanyaggal illusztrált kiadvány öt részéből többet megtudhatunk: az ember és gép kapcsolatáról (robottörténelem, mesterséges intelligencia, robotsebészet, bionikus emberek); az újgenerációs robotokról (robotharcok, a robotika jövője, VTOL drónok); a mindennapokat megkönnyítő technológiákról (segítő robotok, önvezető járművek, családi robotok, intelligens otthonok); az űrrobotokról (marsjárók, holdjárók, űrszondák, robottársak az űrben, automatizált szállítóegységek); a robotépítés alapjairól.

Tényleg igazságos volt Mátyás király? Mi a valóságalapja az Erzsébet királyné és Andrássy Gyula körüli pletykáknak? Hogyan próbálta befolyásolni az európai történelmet Rákóczi Ferenc? Valóban koncepciós per áldozata lett Báthory Erzsébet? Milyen rejtélyek merülnek fel Mohács körül? Miért kellett romba dőlnie az ostromlott Budapestnek, és hogyan menekült meg a pesti gettó? A magyar történelem rejtélyei címmel húsz kötetes sorozatot indít útnak 2016 márciusában a Kossuth Kiadó. Célunk, hogy közérthető, olvasmányos formában megválaszoljuk azokat a kérdéseket, amelyek évtizedek, évszázadok óta foglalkoztatják a történészeket éppúgy, mint a közvéleményt. A fentiekre és sok más történelmi talányra igyekszik fényt deríteni induló sorozatunk, melynek gazdagon illusztrált köteteit az adott téma neves kutatói, szakértői írták.

Hasznos tudás mindenkinek 30 percben című sorozatunk kötetei rövid idő alatt, egy lélegzetvétellel elolvashatók, s kiválóan kamatoztatható ismereteket nyújtanak olyan, elsősorban a munka világában kiemelt jelentőséggel bíró területeken, mint a kommunikáció, a karrier és az önsegítés. 21. századi, modern életvitelünk elengedhetetlen része az ezeken a területeken való tájékozottság. A könnyen áttekinthető, olvasmányos, informatív és kompakt kivitelű kötetek segítségével nem szükséges sok időt és energiát áldoznunk arra, hogy olyan hasznos tudásra tegyünk szert, amely által a munkahelyünkön sikeresebbek, személyes kapcsolatainkban pedig boldogabbak lehetünk. Az eredetileg német nyelven írt sorozat köteteiből világszerte több mint 5 millió példány kelt el. Az önfejlesztő sorozat első két kötete a testbeszéd és a siker témája köré épül, és hasznos tanácsokat ad annak könnyebb megértéséhez.

Benne van minden információ, ami egy élményteli utazáshoz kell: • Firenze városismertető • Látnivalók: Reneszánsz városok, dombtetői falvak, ihletett tájak közérthető ismertetője • Programok: Vásárlás Firenzében, hegymászás az Appenninekben, zenei fesztiválok. Hogyan töltsük el a lehető legjobban szabadidőnket? • Kultúra: A Mediciek, Michelangelo és Assisi Szent Ferenc: egy egyedülálló örökség bemutatása • Praktikus tanácsok: Hol szálljunk meg, hol étkezzünk, és hogyan járjuk körbe a vidéket? Ajánlatok és szakszerű utazási tanácsok.

Kocsis András Sándor kínai útja során káprázatos felvételeket készített, melyeken az ősi kínai kultúra lenyomatai elevenednek meg épületek, szobrok, templombelsők és egyéb tárgyi emlékek képében. Ebből a gyűjteményből válogattuk e reprezentatív album képeit, melyeket Konfuciusz, illetve Lao Ce bölcsességei kísérnek. Az idézetek három nyelven olvashatók: magyarul, kínaiul és angolul. A kötet szemet és lelket gyönyörködtető olvasmány, emellett remek lehetőség arra, hogy megajándékozzuk szeretteinket barátainkat.

2016-ban száz éve, hogy itt hagyta a világot Jack London, az amerikai irodalom nagy alakja, műfajok egész sorának újító zsenije. Bármit írt, állathistóriát, kalóztörténetet, krimit, utópisztikus regényt, westernt, szociográfiát, csavargónaplót az irodalom művésze volt. Ebben a száz évben a legszélesebb olvasóközönség rajongott érte. És a magyar írástudók legjava. Hunyady Sándor így lelkesedett: Jack London csupa mesélő kedv, fantázia, kaland, mert földrajzilag is egészen új területeket tár föl a sápadt európai képzelet előtt. Minden könyvének más és más, szenzációs díszlete van. Elvisz Alaszkába, ahol halállal kell fizetni az aranyért, vad szerencsekeresők, éhes farkasok közé, viola hómezőkre, amelyek fölött az északi fény világít, és ahol megfagy a tüdő a jeges levegőben. Kis halászhajókon, gyanús gőzösökönbejárjuk vele a Csendes-óceánt. Éhezünk, ölünk, dolgozunk. Ahová nyúl, kincs akad a kezébe. Akkora elbeszélő tehetség, hogy a tollán új fényt kap minden elkopott probléma. A Kossuth Kiadó 2015 szeptemberétől 15 kötetben megjelenteti az életmű legjavát, megtoldva a sorozatot Irving Stone káprázatos Jack London-életrajzával.

"KRÚDY GYULA EMLÉKÉNEK Kéhliéknek, a kis Bródynak, a vörösbajszú főpincérnek, az íróknak, s mind a nőknek, zsokéknak, hajósoknak és úriembereknek, akik ismerték őt, s szerették, és gyászolják a világot, mely utánahalt." Tartalom: 1. Hatvan pengő 2. A kocsi előáll 3. A fürdőben 4. Csikágó 5. Ede, az irodalmi főpincér 6. Szindbád írt 7. és írt 8. Tél, tavasz, nyár, ősz 9. Szagok és illatok 10. A London étterem 11. Ebéd 12. A bor 13. Hallgatás 14. Szindbád hazamegy

Tényleg igazságos volt Mátyás király? Mi a valóságalapja az Erzsébet királyné és Andrássy Gyula körüli pletykáknak? Hogyan próbálta befolyásolni az európai történelmet Rákóczi Ferenc? Valóban koncepciós per áldozata lett Báthory Erzsébet? Milyen rejtélyek merülnek fel Mohács körül? Miért kellett romba dőlnie az ostromlott Budapestnek, és hogyan menekült meg a pesti gettó? A magyar történelem rejtélyei címmel húsz kötetes sorozatot indít útnak 2016 márciusában a Kossuth Kiadó. Célunk, hogy közérthető, olvasmányos formában megválaszoljuk azokat a kérdéseket, amelyek évtizedek, évszázadok óta foglalkoztatják a történészeket éppúgy, mint a közvéleményt. A fentiekre és sok más történelmi talányra igyekszik fényt deríteni induló sorozatunk, melynek gazdagon illusztrált köteteit az adott téma neves kutatói, szakértői írták.

Tényleg igazságos volt Mátyás király? Mi a valóságalapja az Erzsébet királyné és Andrássy Gyula körüli pletykáknak? Hogyan próbálta befolyásolni az európai történelmet Rákóczi Ferenc? Valóban koncepciós per áldozata lett Báthory Erzsébet? Milyen rejtélyek merülnek fel Mohács körül? Miért kellett romba dőlnie az ostromlott Budapestnek, és hogyan menekült meg a pesti gettó? A magyar történelem rejtélyei címmel húsz kötetes sorozatot indít útnak 2016 márciusában a Kossuth Kiadó. Célunk, hogy közérthető, olvasmányos formában megválaszoljuk azokat a kérdéseket, amelyek évtizedek, évszázadok óta foglalkoztatják a történészeket éppúgy, mint a közvéleményt. A fentiekre és sok más történelmi talányra igyekszik fényt deríteni induló sorozatunk, melynek gazdagon illusztrált köteteit az adott téma neves kutatói, szakértői írták.

A világon az első levelezőlap 1869. október 1-jén az Osztrák-Magyar Monarchiában került forgalomba. Erre az osztrák-magyar postaigazgatóság által kiadott levelezőlapra a Correspondenz-Karte feliratot nyomtatták. Egy hónappal később Magyarországon ezt a feliratot Levelezési-lap-ra változtatták. A levelezőlap aztán gyorsan terjedt Európában és néhány éven belül azon túl is. Az Egyetemes Postaegyesület 1905-ben engedélyezte a lapok hátoldalának megosztását a címzés és az üdvözlőszöveg között, amit az Osztrák-Magyar Monarchiában 1905 januárjától vezettek be. De ettől még, akinek sok mondandója volt, sokszor teleírta a képet is. Könyvünkben Nagyvárad a Sebes-Körös északi partján elterülő részét, Olaszit ábrázoló felvételek találhatók, olykor a rájuk írt szöveggel együtt. A lapok minden esetben történetekkel gazdagítva a Monarchia végnapjáig mutatják be a várost, Nagyváradot.