Kossuth Kiadó strana 159 z 230

A világtörténelem egy amerikai család életébe ágyazva: ez Herman Wouk műveinek jellemzője. A háború szele egyszerre családregény és izgalmas kalandregény. A Henry-család éli mindennapjait, amikor egyszerre megcsapja a második világháború szele: a zsidóüldözés Németországban; a kisebbik fiú menekülése a megszállt Lengyelországból. A tengerésztiszt diplomata apa először Németországban dolgozva ismeri meg a náci uralom működését, majd a Szovjetunió keleti részén szerez közvetlen háborús tapasztalatokat, és szervezi az amerikai segélyszállítmányokat. A fiúk katonatisztek lesznek, s készülődnek a háborúra. Churchill, Roosevelt, Sztálin, Hitler, és egy amerikai család hétköznapjai a már háborúzó, de a világháborúra még csak most készülődő, forrongó világban... "Victor Henry távol tartotta magát a zsidókérdéstől. A náci Németország jókora, nehezen megemészthető falat volt számára. A legtöbb külföldi vagy határozottan nácibarát, vagy eltökélten náciellenes volt. A tudósítók, mint Kip Tollever megállapította, egy emberként gyűlölték a nácikat. A követségen belül eltértek a vélemények. Némelyek szerint Hitler 1776 óta a legnagyobb fenyegetés Amerika számára. Meg sem áll a világuralomig, és egy napon amikor elég erősnek érzi magát, meg fogja támadni az Egyesült Államokat is. Mások jótevőnek tekintették, az egyetlen védőbástyának Európa és a kommunizmus között. A demokráciák, állították, tehetetlennek bizonyultak a bolsevik pártok terjeszkedésével szemben. Hitler a totalitarizmus tüzét hevesebb, erősebb ellentűzzel fékezte meg." (részlet a könyvből)

E./1 személyű önvallomás reflektálva múltbeli eseményekre Célcsoport: gyermeküket gyászoló szülők és családtagjaik, fogyatékossággal élő gyermekek családtagjai, szervezetek: egyesületek, alapítványok, munkatársai (akik a fenti két témában érintettek), pedagógusok, egyházi kiadók olvasóközönsége és bárki, aki olvasta az első könyvet, és akit érdekel a téma.

számítógépes nerdök korunk iparának titánjai, akiknek a képregényhősök a hollywoodi bálványai, és az interneten buliznak. A geekek tudnak valamit a 21. századi életről, amit mások nem: olyasmit, amiből mindannyian tanulhatunk. A Geek bölcsességek nagyjából kétszáz, széles körben ismert filmes, televíziós, irodalmi, továbbá játékokból, a tudomány világából, és az internetről származó idézetből farag hasznos tanácsokat. A modern kultúra ezen ragyogó gyöngyszemeit megrögzött nerdök változatos csapata tárja elénk, az átlagember fantáziáját túlszárnyaló képzelőerejük segítségével. Igen, a könyvben szereplő rövid írásokat geekek alkották, geekek részére, a geekek világáról az eredmény viszont olyan mélyreható, hogy a többiek dinkák lennének, ha nem olvasnák el.

Kötetünk Arany János 24 balladáját tartalmazza Zichy Mihály (1827-1906) rajzaival. Az összeállítás először 1895-1898 között Ráth Mór kiadásában négy kötetben látott napvilágot. Jellemzője, hogy csak ebben a kiadásban vannak szövegközi rajzok. Jelen kötetünkben a teljes négy kötet anyagát adjuk közre.

E könyv a siker új definícióját adja. Forradalmi megoldást kínál mindennapi életünk és kultúránk, gondolkodásunk, munkahelyünk kialakítása és életvitelünk számára. Arianna Huffington saját életéből merít: miután éveken át túlhajszolta magát, összeomlott. Ezt követően saját maga kezdett kutatni rosszullétének kiváltó okai után, s ráébredt, hogy a megszokott értelemben vett siker ilyen kritikus fizikai állapothoz vezethet. Az emberek jó része stresszesen, magát túlvállalva, állandó belső feszültséggel él. Nem meglepő, hogy ez az őrületes tempó nagy eséllyel betegségekhez vezet. Vajon megéri-e? - teszi fel a kérdést Huffington. Ez a könyv megmutatja, mi a kivezető út a hajszolt mindennapok taposómalmából, és hogyan tehetjük életünket kiegyensúlyozottá, elégedetté és boldoggá. A pénz és hatalom hajszolása a kiégés és a stressz által okozott betegségek járványszerű terjedését váltja ki. Emellett megtépázza az emberi kapcsolatokat, a családi életet, sőt még a karriert is. Vagyis a pénzen és a hatalmon túl a siker új megközelítésére, egy harmadik mércére van szükségünk ahhoz, hogy kivirulhasson az életünk. Ez a harmadik mérce magában foglalja jó közérzetünket, jóllétünket, azt a képességünket, hogy intuitívak és bölcsek legyünk, hogy képessé váljunk a csodák megélésére, az együttérzésre és az adakozásra. A pszichológia, sport, alvástudomány és fiziológia terén folytatott legújabb tudományos kutatásokra és eredményekre támaszkodva a szerző rámutat a meditáció, a tudatos jelenlét (mindfullness), a kikapcsolódás, az elektronikai eszközök mellőzése, valamint az adakozás kiemelkedően pozitív hatásaira.

"A Cameron Diaz elárulja a titkot, hogyan lehetünk szebbek és egészségesebbek! A test könyve a világsztár személyes tapasztalatain és tudományos tényeken alapuló program, amely bemutatja az egészséges étkezés, a testmozgás és a lelki boldogság összefüggését. Cameron Diaz megtestesíti a női ideált, akit mindenki csodál és irígyel. Könyvében bevallja, hogy korábban ő sem ügyelt étkezésére. Amióta először olvasott arról, hogy milyen szoros az összefüggés az étkezés és a test egészsége között, azóta ez kiemelten fontos számára. Alapjaiban változtatta meg életmódját, folyamatosan tanulja, hogyan kell egészségesen étkezni, mozogni és vigyázni a testére. Cameron Diaz könyve nem egy rövid "csodakúrát" ajánl, hanem bemutatja és megmagyarázza, hogy hogyan gondolkozzunk másképp az étkezésről, testmozgásról. Tudjunk meg többet a testünkről - váltsunk életformát, hogy egészségesebbek, erősebbek és szebbek legyünk!

Shakespeare halálának 400. évfordulója alkalmából, a Hogarth Shakespeare projekt keretében neves angolszász szerzőket kértek fel egy-egy Shakespeare-dráma átdolgozására. A brit zsidó irodalom kiemelkedő alakjaként számon tartott Booker-díjas Howard Jacobson a Velencei kalmárt gondolja újra kisregény formájában. Jacobson a kezdetektől fogva megosztó színdarab antihősét, az egy font húshoz makacsul ragaszkodó Shylock figuráját a mai Észak-Anglia futballsztároktól és celebektől hemzsegő gazdagnegyedébe helyezi át. A fekete humorú átdolgozásban a hangsúly az apa-lány, illetve a zsidó-keresztény viszony ellentmondásaira tevődik át.

Sötét erő támadt fel, és Amerika-szerte vadászik áldozataira. Akit célba vesz a gonosz, hiába menekül, biztosan eléri a szörnyű vég. A halálesetek hol balesetnek, hol öngyilkosságnak tűnnek, csak a kőbe, fába és emberi húsba vésett furcsa szimbólumok árulkodnak emberölésről... Charlie Parker volt nyomozó, akinek brutálisan meggyilkolták feleségét és kislányát, megtanult együtt élni múltja kísérteteivel. Ám amikor megtudja, hogy nem vér szerinti gyermeke szüleinek, visszatér gyermekkorának helyszínére. Származásának rejtélye mellett azt is ki akarja deríteni, hogy évtizedekkel ezelőtt miért ölt meg rendőrapja két kamaszt, és miért lett utána öngyilkos. Charlie sorra látogatja apja egykori rendőrtársait. Az idős emberek beszámolói lassan felfednek egy apokaliptikus, sötét világot, melyet misztikus vonzódás és kegyetlen szeretők irányítanak.

"Olvasd hát és tanulmányozd ezt a könyvet a gyereked érdekében - és a saját jól felfogott érdekedben is!" (Vekerdy Tamás) Mindnyájan azt szeretnénk, hogy gyermekünkből sikeres, boldog felnőtt legyen, és ezért készek vagyunk bármit megtenni. Arra azonban ritkán gondolunk, hogy a féltés és a gondoskodás ártalmas is lehet, főképp, ha túl sok van belőle. Julie Lythcott-Haims könyvében arra hívja fel a figyelmet, hogy ez a túlgondoskodó szülői magatartás nem tesz jót a gyermekünknek, és bemutatja, hogy miért lenne jó, ha mielőbb felhagynánk vele. Hogyan neveljük felnőtté gyermekünket? Ez az olvasmányos stílusban megírt könyv segít megválaszolni a címben megfogalmazott, nem is olyan egyszerű kérdést, sőt hasznos útmutatás alapján a gyakorlatban is sikeresen alkalmazhatjuk a leírtakat.

Pályája elején Ady is véres és aranyos palástban, királyi gőggel hirdetett a testtartáshoz sehogyan sem illő demokratikus eszméket, végrehajtva ezzel a költészet történetének egyik csodálatos bravúrját." (Orbán Ottó) "Számomra - mindenek ellenére - döntően és végérvényesen Ady a legjelentősebb modern magyar költő. Mint Baudelaire a franciáknál, ő az, aki Atlasz módjára megfordította hátán a régi világot, mondhatnám úgy is, a régi magyar világot. Ilyen tettre csak szuverén óriás vállalkozhatott." (Pilinszky János)

Új-Bohémia, Egyesült Államok. Vihar. Egy fekete férfi fehér leánycsecsemőt talál egy kórház babamentő inkubátorában. Magához veszi, maga sem tudja, miért, hazaviszi - és felneveli. London, Anglia. Leo Kaiser remekül érti a pénzcsinálás módozatait, de nem tud mit kezdeni mérhetetlen féltékenységével. Legjobb barátját azzal gyanúsítja, hogy születendő gyermekének valójában ő az apja. Új-Bohémia, 17 év múlva. Egy fiú és egy lány egymásba szeretnek, de fogalmuk sincs, kik is ők valójában - a felfedezés új világot nyit meg előttük. A Téli rege Jeanette Winterson modern tolmácsolásában szüntelenül az eredetit visszhangozza, de megkapóan kortárs történet, amelynek főszereplője az Idő. Nagy tétje van a drámának: tragédia vagy megbocsátás egyaránt lehet a végkifejlet. Winterson megmutatja, hogy ami elveszett, megkerülhet, és akiket elválasztott egymástól a sors, újra egyesülhetnek.

Arany János már életében halhatatlannak számított. Mindazt befogadta, összegezte és feldolgozta, amit koráig a magyar irodalom alkotott. Epikája alapjában nosztalgia és melankólia, humor és elégia. Lénye legbensőbb vonása a kemény, humánus moralitás.# Költészetében a hibátlan formaművész, a költői nyelv zeneiségének és szemléletességének művésze egyesült, hogy kifejezze a népét féltő, kora problémáitól gyötört, minden hatásra érzékenyen rezdülő lelket. Művészete akkor szárnyal legmagasabban, amikor pátosztalanul, fanyar méltósággal, mosoly és könny nélkül veszi számba, miként tette azt, amit tehetett, s miképp kell tennie azt, ami még hátravan.

"Ebben a könyvben - ami első ránézésre egy szakácskönyvnek tűnhet, okkal, hiszen jó néhány receptet tartalmaz, köztük személyes kedvenceimet is - egy történetet szeretnék elmesélni. Egy történetet, ami rólam is, de nem csak rólam szól. Egy történetet, ahol javarészt ugyan én vagyok a mesélő, de nemcsak az én hangomon szólal meg. Egy történetet, ami ugyan Gallaratéból és annak környékéről indul, ahonnan származom, de ami mégis inkább Budapesten és Magyarországon játszódik. Ez a történet valós eseményeket dolgoz fel, a szereplői hús-vér emberek, javarészt olyanok, akiktől az elmúlt 15 évben nagyon sokat tanultam, akiknek sokat köszönhetek, és akikkel közösen építettünk fel valamit, ami ma a Pomo d'Oro, és mindaz, ami hozzá kapcsolódik. Vallom, hogy az étkezés legfontosabb szerepe és feladata a 21. században, ma, újra ugyanaz, mint ami évszázadokkal ezelőtt volt. Nevezetesen, hogy összehozzon minket, hogy egy asztalhoz ültesse újra a családokat, barátokat. Vallom, hogy az étel elkészítése szentség, tiszta megnyilvánulása a szívvel-lélekkel történő adni akarásnak. Ebben a túldigitalizált világban az étkezés a megnyugvás, a lelassulás, az összetartozó erő szerepét is betölti. Az asztalnál újra értelmet nyer az idő és az egymásra figyelés fontossága. Örülnék, ha a könyvet lapozgatva, olvasva, egy-egy receptet elkészítve azt érezné az olvasó, hogy egy virtuális utazáson vesz részt. Egy olyan ízutazáson, ahol közben egy kicsit tágul a látóköre, betekinthet a kulisszák mögé - oda, ahová egyébként csak igen ritkán van mód belesni. Allora, kalandra fel és buon appetito a tutti!" (Gianni)

A hosszan elhúzódó felfedezések kora volt a legnagyobb szabású világméretű átalakulás kezdete az emberi világban. A globalizálódás ekkor kezdődött, és ettől kezdve szüntelen tart mind a mai napig. Az élet számos szépsége ekkoriban kezdett kibomlani, hála a különböző kultúrák megismerésének, és minden konfliktus, amely a mát gyötri, ebben a korban, és annak elsősorban hódító jellegében gyökerezett. A felfedezések nélkül nincs gyarmati világ, a gyarmatok nélkül nincs dekolonizálás, és az utóbbi szerencsétlen, olykor elborzasztó végrehajtása nélkül nem alakul ki a mai világméretű káosz. Egyszóval, ha valaki bírálja a globális világ sötét oldalait, úgy szórja átkát a felfedezőkre, mert nélkülük nem indulhatott volna útjára az a folyamat, amely sajnálatos módon elvezetett a nagyhatalmi vetélkedéshez, majd a világháborúkhoz is. Mivel a hatalmi (nemritkán csak vélt) érdekek továbbra sem hunytak el, a hatalmak bármely diktátort vagy szervezetet készek voltak támogatni, aki vagy amely momentán szolgálni látszott érdekeiket, ám a lehető leggyorsabban elejtették, ha egy másik erő tűnt fel, és sokszor csak utólag értették meg, hogy nagyon rossz vásárt csináltak.

A hosszan elhúzódó felfedezések kora volt a legnagyobb szabású világméretű átalakulás kezdete az emberi világban. A globalizálódás ekkor kezdődött, és ettől kezdve szüntelen tart mind a mai napig. Az élet számos szépsége ekkoriban kezdett kibomlani, hála a különböző kultúrák megismerésének, és minden konfliktus, amely a mát gyötri, ebben a korban, és annak elsősorban hódító jellegében gyökerezett. A felfedezések nélkül nincs gyarmati világ, a gyarmatok nélkül nincs dekolonizálás, és az utóbbi szerencsétlen, olykor elborzasztó végrehajtása nélkül nem alakul ki a mai világméretű káosz. Egyszóval, ha valaki bírálja a globális világ sötét oldalait, úgy szórja átkát a felfedezőkre, mert nélkülük nem indulhatott volna útjára az a folyamat, amely sajnálatos módon elvezetett a nagyhatalmi vetélkedéshez, majd a világháborúkhoz is. Mivel a hatalmi (nemritkán csak vélt) érdekek továbbra sem hunytak el, a hatalmak bármely diktátort vagy szervezetet készek voltak támogatni, aki vagy amely momentán szolgálni látszott érdekeiket, ám a lehető leggyorsabban elejtették, ha egy másik erő tűnt fel, és sokszor csak utólag értették meg, hogy nagyon rossz vásárt csináltak.

Egy nő, egy korszak és egy hivatás portréja: az első, kutatásokon és dokumentumokon alapuló Meryl Streep-életrajz, amely feltárja a pálya kezdeteit, és bemutatja, hogy az 1970-es években fiatal nőként hogyan nőtt fel a szerelemhez, a feminizmushoz és saját páratlan tehetségéhez.