Kossuth Kiadó strana 44 z 233

Hitchcock jóval több mint egy hollywoodi nagyágyú – a 20. század meghatározó, modern művésze, akinek jelentősége messze túlmutat a filmművészet határain. A kötetben Edward White a Hitchcock-jelenséget vizsgálja. Melyek a borzongás nagymesterének stílusjegyei? Hogyan jött létre Hitchcock egyedi filmes világa és mit árul el mindez valódi személyiségéről? Miként hatott a rendező öröksége a modern kultúrára? A tizenkét fejezetből a rendező életének és munkásságának különböző aspektusait ismerhetjük meg, amelyek mindegyike más és más szemszögből mutatja be az embert és a legendát. A szerző Hitchcock életművének izgalmas elemzését kínálja korai angliai némafilmjeitől a hollywoodi kasszasikerekig. Bepillanthatunk a makulátlan megjelenésű filmsztárral, Cary Granttel való munkakapcsolatába és a nőkkel való ambivalens viszonyrendszerébe, ideértve csodálatos szőke sztárjait, Ingrid Bergmant, Grace Kellyt és Tippi Hedrent, az őt inspiráló kolléganőket és természetesen a női közönséget, amely számára elsősorban alkotott. Természetesen Hitchcock ikonikus filmjeinek – Psycho, Szédülés, Hátsó ablak, Madarak, Forgószél – a kulisszái mögé is bepillanthatunk. White meghatóan írja le Hitchcock feleségéhez és életre szóló társához, Almához fűződő viszonyát, aki nemcsak számos filmklasszikusának sikeréhez, de személyes mítoszának megteremtéséhez is jelentősen hozzájárult. Tanúi lehetünk a folyamatnak, ahogy Hitchcock reklámszakemberként tudatosan felépítette összetéveszthetetlen imázsát és a Hitchcock-brandet, amely végül nem csupán saját iparágának példaképévé, de kulturális ikonná is tette.    

A szerző minden oldalról körüljárja a szenvedélybetegségeket. Megszólít orvost, addiktológust, szenvedélybeteget, józanodót, visszaesőt. Megismerjük a szenvedélybetegeket kezelő rendszer minden szintjét, az állami és a magánszektort is. Módszereket ír le, és feltárja a szenvedélybetegségek okait. Rehabokat és pszichiátriákat látogatott meg, illetve járt a tinirehabon is, ahol fiatalokat kezelnek. Megszólal benne alkohol-, drog-, szex-, társ- és játékfüggő is. Sok személyes történet vezet el a függőség poklának bugyraiba: mesél erről celeb, épp józanodó, visszaesésekkel küzdő, és olyan felépült szenvedélybeteg, aki azóta másokon segít.

A ?Kőgazdag ázsiaiak trilógia világhírű szerzője, Kevin Kwan egy fiatal nőről szóló, sziporkázó mesével tér vissza. Lucie Churchillnek két férfi közül kell választania: adott egy tipikus fehér amerikai, protestáns férfi, a család álma, és George Zao, akibe a lány kétségebesetten próbál nem beleszeretni. Lucie unokanővérével, Charlotte-tal tölti a nyarat a mesés Capri szigetén. Itt találkozik először George-dzsal, és azonnal ki nem állhatja. Utálja, amikor a fiú gálánsan felajánlja számukra a szobacserét, hogy szebb legyen a kilátás a Tirrén-tengerre. Utálja, hogy többet tud nála a Casa Malapartéról. És utálja, amikor vágyaiktól vezérelve intim közelségbe kerülnek egy villa kertjében, miközben unokatestvére in flagranti kapja őket. Charlotte szerint nem meglepő, hogy Lucie vonzódik egy „ilyen” fiúhoz, hiszen a lány egy kékvérű New York-i apa és egy amerikai születésű, kínai anya gyermeke, és mindig elnyomta magában ázsiai énjét a másik javára. Ezúttal is makacsul tagadja, hogy szerelmes George-ba. Amikor néhány évvel később a fiú váratlanul felbukkan East Hamptonban, ahol Lucie a hétvégét tölti vőlegényével, a lány érzelmei újra fellángolnak. Hazugságok és ámítások őrült forgataga következik, amelybe a család, a vőlegény, sőt az Ötödik sugárúti lakás lakóbizottsága is belekeveredik. Lucie minden eszközzel próbálja megakadályozni, hogy George beléphessen az ő világába – az érzelmei közé. A Szex és hiúság igazi, modern szerelmi történet, amelyhez Kwantól megszokott módon a kitűnő ételek, a legújabb divat és a gazdagok fényűző világa teremt izgalmas hátteret – természetesen fergeteges humorral. Mindemellett a mű igazi különlegessége, hogy méltó módon tiszteleg E. M. Forster világhírű, Szoba kilátással című regénye előtt – egy másik korszakban, más helyszínekkel, de hasonlóan szerethető, nem mindennapi karakterekkel.  

Befolyás alatt élünk. A 21. században sokak anyagi érdeke fűződik ahhoz, hogy megszerezzék és megtartsák figyelmünket, például az okostelefonok által. Mi pedig engedünk nekik, mint ahogy engedünk az egészségtelen, de finom ételek csábításának, a kényelemnek, a gombnyomásra vásárlásnak. Miért van ez így? Nem, nem azért, mert lusták vagyunk. Hanem azért, mert kihasználják agyunk szerkezetét, mely a túlélésre lett programozva. David és Austin Perlmutter – apa és fia – részletesen bemutatja, agyunk milyen funkcióit használják ki üzleti célból és hogyan; és eszközt adnak a kezünkbe, hogy ezt megakadályozhassuk. A könyv kiváló útmutató egy tudatosabb élet felépítéséhez, melyben mi irányítunk, nem pedig minket irányítanak.  

„Nincs még egy komponista, aki zenéjével Richard Wagner módján képes az érzések valóságos váltófürdőjébe meríteni a hallgatóját, és ezzel szélsőséges csodálatot vagy szélsőséges elutasítást kiváltani. Vajon mi rejlik e mögött a zenei túláradás mögött? Véleményem szerint összeegyeztethetetlen az emberi etika alapelveivel a Wagner életét, írásait és operáit átható világszemlélet. Rasszizmus, a nők megvetése, az önistenítés és az élet tagadása határozza meg ezt világszemléletet. A Wagner-féle világlátás ezen oszlopai képezik a könyvem tárgyát. Megpróbálom lecsapolni a befogadástörténetnek azt a mocsarát, amit a zeneszerző, gondolkodó és politikus Richard Wagner hordott össze. Anakronisztikus, embertelen és anti-európai az ő tekintélyelvűen antidemokratikus, rasszista és a nőket megvető öröksége; a múlt olyan sugárzó méregládája, amit nagy felelősséggel hatástalanítani kell. Éppen ezért annyira fontos, hogy a „teljes” Richard Wagnerrel foglalkozzunk, és ne csupán csábos zenéjével. Önimádó, destruktív, embertelen viselkedésével és gondolkodásával Wagner homlokegyenest szemben áll mindazzal, amit az emberséges, szolidáris társadalom jellemez. Ezzel mindazok bálványa és szószólója lett, akik Németországot és Európát baljóslatú útra vezették. Hosszú és intenzív munka eredménye, hogy kritikus szemmel nézek Richard Wagnerre, a Bayreuther Festspielére és a Wagner-klánra. Bayreuthban a Wagner-tömjénezés közepette nőttem fel. Fiatal koromban eldugott filmtekercseket találtam, amelyek a családomat derűs együttlétben mutatták Adolf Hitlerrel, ezután kérdéseket kezdtem feltenni az apámnak – ezekre azonban semmiféle választ nem kaptam. Nagyon alaposan foglalkoztam Richard Wagnerrel és hatásával, zenetörténészként, családtagként és dédunokaként. Mindenekelőtt a személyes élmények és tapasztalatok tettek egyre kritikusabbá. Hátat fordítottam Bayreuthnak, a zsidó Kurt Weil zenéjéből doktoráltam, és számos nácik által üldözött emberrel találkoztam – mindez alapvetően meghatározta a gondolkodásomat és az érzéseimet.”

A könyv Hitler életének utolsó 24 órájára összpontosít, miközben három különböző szálat fon egybe: a második világháború utolsó heteinek Berlinben zajló történéseit, a náci Németország elkerülhetetlen veresége miatt a Führerbunkerban egyre fokozódó kétségbeesést, valamint a lehetőségeiből kifogyott, fáradt diktátor fejében kavargó emlékeket és az elméjét eluraló reménytelenséget jeleníti meg. A szerző drámai módon illusztrálja, hogyan készült fel a Führer a halálra, mialatt a legyőzött és megalázott főváros a német nemzettel együtt ébredezett az „ezeréves Harmadik Birodalom” rémálmából.

Az ?Orchidea császárné című regény folytatásában, Az utolsó császárné című kötetben az olvasó megismerkedhet a 19. század végi Kína történelmével, melyben az egy kézben összpontosuló hatalom jelenti az állandóságot. A hatalom birtokosa pedig nem más, mint a rendíthetetlen, vakmerő, bátor és szellemes Ce-hszi császárné, a korábbi Orchidea avagy Jehonala úrnő – ahogy az olvasók Anchee Min regényének első kötetében megismerhették.Az utolsó császárné című regényben Orchidea az ágyasok intim világából a történelem világszínpadára lép. A lelkét felemésztő személyes veszteségek ellenére a lemondásokra ítélt, mégis elszánt és kötelességtudó császárné mindvégig megállja helyét felelősségteljes szerepében: a haladó szellemiség jegyében – ugyanakkor nemzete ősi hagyományaihoz és a mandzsu klán értékeihez hűen – elkötelezi magát hazája érdekei mellett; igyekszik összetartani Kína ellentétes erőit, s egyben kivédeni az egyre agresszívebben terjeszkedő európai nagyhatalmak támadásait és zsarolásait. Anchee Min regényében átfogó képet nyújt a kínai történelem egyik legfontosabb – az utókor által ellentmondásos véleményekkel övezett – alakjáról, mely mögött átfogó kutatómunka áll. A korabeli nyugati sajtó rosszmájúan a „sárkányhölgy” névvel illette és manipulatív, vérszomjas asszonyként ábrázolta őt, akit csak a hatalomvágy vezérelt, s akit folyton ledér vágyak hajtottak. Anchee Min Orchideája ezzel szemben egy humánus, őszinte, hús-vér alak, aki mindent feláldozott, hogy még egy ideig összetartsa az ősi, immár halálra ítélt birodalmat. Az aprólékos, mégis rendkívül érdekes, költői képekkel és olykor versekkel is fűszerezett leírások során betekintést nyerhetünk egy ismeretlen, ellentmondásokkal teli, archaikus birodalom végnapjaiba. Az érzékletes ábrázolásoknak köszönhetően megelevenednek előttünk a gyönyörű paloták és tavak, a pompás kelmék, a választékos mandzsu hajviseletek és a súlyos ékszerek.

A kötet a Széchenyi-díjas (2018) művelődéstörténész legfrissebb tanulmányainak gyűjteménye. Az írások a 16-18. századra fókuszálva adnak átfogó képet a kor magyarországi – és kisebb részben közép-európai – művelődéséről, vallás- és egyháztörténetéről, emlékezetkultúrájáról, politikai eszmevilágáról.

Dubaj a csillogás, a mesés vagyonok városa. Gigantikus épületeit és romantikus parkjait szeretné megcsodálni a szürke hétköznapjait kéthetes dubaji nyaralással feledtető lengyel Julia, akit a szíve is a keleti aranyvárosba húz. A naiv, szerelmes lány abba a csapdába esik bele, amelybe oly sok sárga, fekete vagy fehér bőrű szépség a világ számos országából. Arab szerelme eladja jó pénzért: nyaralás helyett egy elitbordélyba hurcolják és prostitúcióra kényszerítik. A bordélyba a dubaji arisztokrácia jár, és Julia hamarosan megtapasztalja, hogy a leggazdagabbak számára a szexualitás csupán a féktelen hatalmi téboly megélésének eszköze.

A Rizs Su Tong első, de talán egyik legjelentősebb, és máig igen nagy hatású regénye, amelynek szintén készült filmváltozata is. A cselekmény a harmincas évek Kínájában játszódik, valahol délen. Ötsárkány, az árvíz és az éhínség elől Juharfalvából a városba menekülő földönfutó kezdetben csak menedéket kap a Dahongji Rizskereskedésben, ahol úgy bánnak vele, mint egy kutyával, de miután beházasodik a gazdag kereskedőcsaládba, egyre nagyobb befolyásra tesz szert. Attól a pillanattól kezdve, hogy a rizskereskedés tulajdonosa, Feng befogadja a házába, a család elindul a visszafordíthatatlan romlás útján, és a regény végére a több generáción keresztül sikeres kereskedőcsalád a darabjaira hullik szét, amihez külső és belső tényezők egyaránt hozzájárulnak. Rothadás, kegyetlenség, gonoszság, bűn és abnormális szexualitás itatja át a regényt, nincs a történetben egyetlen szerethető szereplő sem, miközben mindezt a rizs gyönyörűen kibontott szimbóluma köré építi fel az író.

Trója. ?A valaha volt legcsodálatosabb királyság, az égei világ ékköve. Ragyogó Ilion – a város, amely nem egyszer, de kétszer tündöklött és bukott el. Stephen Frynak a görög mitológia témájában írt első, nagy sikerű könyve, a Mítosz(2019) az istenek születéséről és felemelkedéséről szólt. Ezt követte a Héroszok (2020), amely Perszeusz, Héraklész, Thészeusz és más, félig isteni, félig pedig emberi származású hősök vitézkedéseit, küldetéseit és kalandjait mesélte el. Ám hátra van még az ókori görög mitológia legnagyobb és leghíresebb történetének elbeszélése: a trójai háború históriája.  A Trója (2021) egyszerre áll a mítoszok mitikus és a történelem valós talaján. A Nagy Történetet a szerző város megalapításával és Zeusz színre lépésével kezdi, majd a háború kiváltó okát és lefolyását is elmeséli: Parisz, a trójai királyfi elrabolja férjétől, Menelaosztól spártai Helenét, a legszebb nőt a világon. Ezer görög hajó ered utána, hogy megostromolja Tróját, a város azonban rendületlenül ellenáll a támadó akhájoknak. Az olümposzi istenek sem tétlenek a véres küzdelmek idején: ki-ki saját patronáltját segíti a harcokban, így a szemben álló halandó seregeknek szinte lehetetlen legyűrniük egymást. Csak a fényes Akhilleusz és a leleményes Odüsszeusz vezetheti győzelemre a görögöket. Fry legújabb könyvében azt a nagyszerű, ősi történetet olvashatjuk újra, amelyet először Homérosz írt le Iliász című halhatatlan művében. A kezünkben tartott szöveg azonban nem a hősköltemény fennkölt stílusában, hanem Fry nagyon is mai, szellemes, hol humoros, hol komoly, de mindenekfelett rendkívül szórakoztató nyelvezetén szólal meg.

A Magyarországon jól ismert – és Magyarországot jól ismerő – francia történész, Catherine Horel a franciák Magyarországról alkotott ismereteit, benyomásait tekinti át az 1818 és 1910 közötti időszakban itt járt utazók visszaemlékezéseinek, úti beszámolóinak tükrében. A könyv, amely lényegében a napóleoni háborúk végétől az első világháború előestéjéig tartó hosszú évszázadot fogja át, három nagy fejezetre oszlik. Az első a tájról, a nemzeti karakterről és az itt élő nemzetiségekről szól, a második Budapestre és a millenniumi ünnepségekre koncentrál, míg az utolsó fejezetben az ország politikai viszonyainak francia szempontú megítélését, pontosabban annak változásait mutatja be a reformkortól a forradalom és szabadságharc időszakán át a Monarchia és Franciaország hol közeledő, hol távolodó kapcsolatáig.  

Prága, ?1939. A második világháború küszöbén egész Prága a híres mágus, a Nagy Nivelli bűvészmutatványaiért rajongott. Ám Csehszlovákia német megszállása derékba törte a zsidó illuzionista, Herbert Levin karrierjét és életét. Leningrád, 1941. A portugál Francisco Latino még bajtársai, a Spanyol Idegenlégió tagjai között is kegyetlennek számított. Amikor felettesei Leningrád ostromához vezénylik, beleszeret egy orosz lányba, és beáll az SS soraiba. Herbert Levint, a zsidó mágust és Francisco Latinót, a portugál katonát végül ugyanoda sodorja a sors: Auschwitz-Birkenauba. Amikor a koncentrációs tábor őrei felkelést szerveznek, Levin a figyelem középpontjába kerül. Vajon a mágia képes megmenteni őket a haláltól? José Rodrigues dos Santos új regényének első részében, Az auschwitzi mágus című kötetben új megvilágításba helyezi holokausztot. A valós személyek és megtörtént események alapján megírt történetében Santos a holokauszt eddig ismeretlen epizódjait tárja fel – többek között a náci miszticizmus és ezotéria szerepét a „végső megoldás”-ban. A történet folytatásának címe: A birkenaui kézirat  

Egy ?metróhálózat vezérlőrendszerének összeomlása. Véletlen gyógyszer-túladagolás egy korszerű kórházban. Odaégett ünnepi vacsora. Első pillantásra nem látszik, mi bennük a közös. Ám meglepő új kutatások bizonyítják, hogy mindezek az események – és még számtalan más, naponta az újságok címlapjára kerülő katasztrófa – azonos okokra vezethetők vissza. Ha megértjük, mi rejlik e hibák mögött, jobb rendszereket tervezhetünk, hatékonyabb csapatokat alkothatunk, és új alapokra helyezhetjük a döntéshozatalt otthon és a munkahelyünkön egyaránt. A társadalomtudomány legújabb felfedezéseit izgalmas történeteken, esetismertetéseken keresztül bemutató könyvben Chris Clearfield és Tilcsik András elmagyarázza, miért hordozzák magukban a kudarc lehetőségét az egyre bonyolultabbá váló rendszerek, és miért nem képes lépést tartani velük az agyunk. Semmelweis Ignác tragikus sorsától a Volkswagen dízelbotrányáig, az Oscar-gálák kínos pillanataitól a Mexikói-öbölbeli olajkatasztrófáig tanulságos történetek világítanak rá a haladás paradoxonára: a modern rendszerek ugyan új lehetőségeket nyújtanak számunkra, ám egyre sebezhetőbbek, és bármikor, váratlanul összeomolhatnak. A Leolvadás ugyanakkor nem csupán a rendszerhibákról szól, hanem megoldásokat is kínál – legyen szó csoportok irányításáról vagy a család szokásos reggeli káoszának kézben tartásáról. A szerzők felfedik, miért biztonságosabb, ami csúnya; hogyan előzhet meg milliárd dolláros katasztrófákat egy ötperces gyakorlat; miért kezelik jobban a kockázatokat azok a csapatok, amelyekben kevesebb a szakértő; és miért a sokszínűség az egyik legjobb biztosíték a rendszerhibák ellen. Az eredmény egy gondolatébresztő, inspiráló és teljességgel eredeti könyv, amely megváltoztatja, hogyan látjuk komplikált világunkat és a benne elfoglalt helyünket.

A ?legendás színésznő, Marilyn Monroe halálának hiteles története újonnan feltárt bizonyítékok alapján. A könyv feltárja az igazságot arról, hogy milyen szerepet játszott Robert Kennedy, az Egyesült Államok igazságügyi minisztere Marilyn Monroe halálában. Ez a kötet eddig még sosem látott rendőrségi akták, Marilyn Monroe személyes naplója és első kézből származó bizonyítékok alapján állítja, hogy személy szerint Robert Kennedy a felelős a színésznő haláláért. Részletesen ismerteti Monroe viharos kapcsolatát az igazságügyi miniszterrel és fivérével, John Kennedy elnökkel. Az újonnan napvilágra került bizonyítékokat és a tanúvallomást Mike Rothmiller szolgáltatta, aki a Los Angeles-i Rendőrség Szervezett Bűnüldözési Főosztályának nyomozójaként több száz titkos aktához fért hozzá – így tudta meg, mi történt Marilyn Monroe kaliforniai otthonában azon a végzetes éjszakán, 1962. augusztus 5-én. Rothmiller kiképzése és speciális ismeretei révén eddig eltitkolt információkat tudott meg az ügy lényegét illetően, és jutott el addig a két emberig, akik jelen voltak Marilyn Monroe halálának éjszakáján. Mindketten központi szerepet játszottak a ködösítésben és a kiterjedt összeesküvésben, hogy mindenáron védelmezzék a Kennedy testvéreket. Bizonyára lesznek olyanok, akik kételkednek, ám a Fehér Ház, a Pentagon és a nemzetközi bűnüldöző szervek tanácsadójaként dolgozó szakember szerint mind a törvényszéki, mind az írásos és szóbeli bizonyítékok teljesen meggyőzőek. „Ha bíróság előtt mutatnám be a bizonyítékaimat, megállapítanák a bűnösséget” – állítja.

Tanulságos ?utazás a pandémiák száz esztendején át, a spanyolnáthától a Covid-19-ig. A tudósok az 1918-as spanyolnátha-világjárvány óta álmodoznak arról, hogy meg lehet akadályozni a fertőző betegségek katasztrofális kitöréseit. Ám az orvostudomány és a közegészségügy óriási fejlődése ellenére is meglepetésként érnek minket azok a baktériumok és vírusok okozta félelmetes pandémiák, amelyek az újságok hírrovatait időről időre elborítják. A Los Angeles-i tüdőpestistől és az argentínai papagájkórtól az AIDS-, SARS-, Ebola- és koronavírus-járványig eltelt bő száz évet egymást követő váratlan fellángolások kísérték. Az emberevő cápákhoz hasonlóan a kórokozók is mindig jelen vannak a természetben, és várják, hogy lecsapjanak – s ha úgy látszik, hogy valamelyik eltűnt, mindig újabbak lépnek a helyére. A könyv kiválóan érzékelteti a tudomány korlátait a természettel szemben, és bemutatja, hogyan formálták a kórokozók miatti válságokat az emberek is legalább olyan mértékben, mint a mikrobák.