Kossuth Kiadó strana 43 z 231

Joseph Fouché, a hatalom bűvöletében élő egykori szatócsfiú, a francia forradalom után egymást váltó rezsimek örökös rendőrminisztere minden idők legnagyobb politikai túlélőművészei közé tartozik. Ifjan felszentelt pap és matematikatanár lett, de hamarosan elhagyta mindkét pályát. Bár magával vitte az önfegyelmet, a logikai éleslátást és a kivételes munkabírást, később az erőviszonyokat felmérő ügyes helyezkedés és a köpönyegforgatás, hűségeskük és árulások határozta meg politikai pályáját. A forradalom kitörése után már alkotmánypárti nézeteket hirdetett, majd a Konvent – előbb mérsékelt, girondista, majd radikális, hegypárti – képviselője lett. Robespierre diktatúrája idején a legradikálisabb „veszettekhez” állt. Miután kis híján maga is a guillotine alatt végezte, végül azok közé került, akik Robespierre-t juttatták a nyaktiló alá. A jakobinusok bukása után ismét a diktatúrát megdöntő hegypártiakhoz csatlakozott, majd a megfelelő pillanatban Bonaparte Napóleon mögé állt. Egy időre szembefordult Napóleon hatalmi törekvéseivel, de a titkosrendőrség megszervezőjeként és vezetőjeként, a császár tanácsadójaként addigra már nélkülözhetetlenné tette magát. Mivel világosan látta Napóleon háborús terjeszkedő politikájának közelgő kudarcát, szolgálatait felajánlotta Wellington hercegnek és a Bourbonoknak is. Ennek ellenére 1814-ben a száműzött Napóleon visszatérését szervezők között jelent meg, ám a Wellingtonnal és Metternichhel ápolt jó kapcsolata megóvta őt a waterlooi bukás következményeitől. Részt vett a Bourbon-restauráció előkészítésében, de mivel annak idején szerepe volt XVI. Lajos vérpadra küldésében, a visszatérő dinasztia száműzte Franciaországból. Az időszak minden híres és hírhedt személyiségeiről vezetett kartotékjaitól még bukása után is rettegtek kortársai. Az Osztrák Császárságban kapott menedéket, utolsó éveit Linzben és Triesztben élte le, itt írta meg emlékiratait, amelyek halála után jelentek meg. A mű ez idáig egyetlen magyar fordítása – Salgó Ernő munkája – 1943-ban jelent meg.

1 db MP3 cd, 290 perc Sir David Attenborough távoli tájakról, állatokról és kultúrákról szóló lebilincselő történetein már több generációnyi lelkes természetkedvelő és természetvédő nőtt fel. Hangoskönyvünk egy indonéziai expedíció kalandjait mutatja be. Most sem alakul minden a terv szerint, adódhattak olyan helyzetek, hogy a csapatnak a sziget egyetlen kamionosát kellett megtalálniuk, a környék egyetlen dzsipjét kölcsönkérniük, vagy éppen heteket várni egy-egy hajós vagy repülős szállításra. Ezeket a helyzeteket és a belőlük adódó bosszantóan komikus szituációkat a szerző jó érzékkel, humorosan mutatja be, érzékeltetve velünk, hogy azért a trópusokon se kolbászból van a kerítés.

Nógrádi György, az ismert biztonság- és védelempolitikai szakértő – a 40 év alatt a Föld körül, a Szerencsénk volt, túléltük, a Városligettől Zanzibárig és az Érdemes érdekes korban élni című sikerkönyvek szerzője – legújabb művében tovább sorolja azokat a sokszor humoros történeteket, amelyek vele vagy barátaival és ismerőseivel estek meg. 2020-ban a koronavírus-járvány következtében sok minden megváltozott az életünkben. Hiányoznak a megszokott beszélgetések, a rokonok, a barátok, a társas összejövetelek, a külföldi utazások – de itt maradtak velünk hűséges társaink, az emlékek. Az otthonmaradás idején különösen jólesik visszagondolni az átélt kalandokra, a kellemes nyaralásokra a homokos tengerparton vagy a magas hegyekben, a hosszú hajóutakra vagy a rövid városnézésekre, és álmodozni arról, mi lesz majd a következő úti cél, ha újra kinyílik a világ. A szerző nemcsak sztorizik, hanem áttekinti azokat az esményeket is 2020-ból, amelyek formálták a nemzetközi politikát. Emlékezetünkbe idézi a koronavírus-járvány néhány hatását, többek között az elnapolt CDU-kongresszust, a zűrös amerikai elnökválasztás fordulatait. A válogatás természetesen szubjektív, de segít eligazodni ebben a sokismeretlenes, kifordult világban.

A Világhírű festők című művészeti sorozatunkban az európai festőművészet-történet tizenkét kiemelkedő alkotójának életművét mutatjuk be. A reneszánsz, a németalföldi, az impresszionista és a modern festészet világába tekinthetünk be, olyan művészek alkotásai révén mint Botticelli és Leonardo, Rembrandt, Renoir, Monet, Gauguin, Van Gogh, Cézanne, illetve Turner, Klimt, Picasso és Kandinszkij. A bájos kivitelű könyvek tömören, tartalmasan és igényesen foglalják össze az egyes művészek életútját és pályáját, bemutatva úgy a legfőbb műveiket, mint az alig ismert titkos gyöngyszemeket. A művészettörténeti ismertetés számtalan csodálatos festmény, rajz és grafika révén kel életre; ezek a kis könyvek igazi képes albumok, szemet gyönyörködtető kiadványok.

Semmi sem versenyezhet ízben és frissességben a saját kertben termelt gyümölccsel, legyen az ropogós alma, lédús szilva, cseresznye vagy zamatos ribiszke. Ez a szép és hasznos kézikönyv a Londoni Királyi Botanikus Kert (Kew) szakértőinek közreműködésével készült. Alapos, érthető és szakszerű termesztési, metszési, betakarítási és szaporítási tanácsokkal látja el az olvasót. Az almától a szamócáig minden kedvelt gyümölcsöt megtalálunk a kötetben, mind a 75 fajhoz tartozik egy lista a kiskerti termesztésre legalkalmasabb fajtákról. Ráadásként a szerzők 12 kreatív ötlet részletes leírásával adnak hasznos gyakorlati útmutatókat a termények felhasználásához és egyes fajok különleges módszerekkel történő termesztéséhez. A KEW GARDEN, A VILÁGHÍRŰ BRIT KIRÁLYI BOTANIKUS KERT több mint 250 éves. Itt található a világ legváltozatosabb növénygyűjteménye, jelenleg több mint 19 000 fajt gondoznak itt féltő gonddal a szakemberek.

A jómódú philadelphiai családból származó Grace Kelly a szülei elvárásai elől menekül New Yorkba. A tizenhét éves fiatal lány nem szeretne korán férjhez menni, ehelyett színészetet akar tanulni. A színiiskolában tehetséges tanítvány, így szinte sorsszerű, hogy Hollywood is felfedezi. Az 1950-es évek elején a világ szórakoztatásra vágyik, és a filmipar ontja a filmeket. A gyönyörű, törékeny, szőke ártatlanság Grace Kelly személyében ellenállhatatlanul vonzza a kamerát. A színésznő idővel komoly karakterszerepekben is kiemelkedőt alkot, szülei elégedettségét mégsem sikerül kivívnia, és a nagy szerelem is várat magára. Ám amikor találkozik Rainier monacói herceggel, az élete mesés fordulatot vesz…

Monte-Carlo, 1925 forró nyara, a jazz aranykora. Franciaország egykor álmos tengerpartja élettel teli, zenés teraszairól amerikai nyaralók bámulják a Riviéra fényeit. A kaszinókban vagyonokat nyernek, veszítenek, lopnak és rejtenek el néha. Amikor Mary Russell és Sherlock Holmes megérkeznek, a nyomozópáros újfajta örömökkel, régi bűnökkel, vakító napfénnyel, lüktető jazz-zel és új vonzalmakkal néz szembe. A minden lében kanál Russell gyorsan összebarátkozik az elbűvölő amerikai házaspárral, Sara és Gerald Murphyvel, akiknek pompás tengerparti élete híres írókat és művészeket vonz, de néhány, a monte-carlói alvilághoz tartozó bűnözőt is. Murphyék társasága számos hírességnek ad ihletet F. Scott Fitzgeraldtól Pablo Picassóig, ám 1925 nyarán Russell számára a legérdekesebb a társaság új tagja: a Holmes házaspár egykori házvezetőnője, Mrs. Hudson, akit nem látott, amióta az asszony elmenekült Angliából egy gyilkosság hamis vádja elől. Amikor Mrs. Hudson nappalijában rátalálnak egy fiatalember hullájára, ismét ő az első számú gyanúsított. Russell biztos Mrs. Hudson ártatlanságában, Holmes azonban nem. Ám az idős asszony színes múltja már régóta feszültség forrása kettejük között. Mindeközben a veszélyes játékosok, akik irányítják Monte-Carlo pompás kaszinóit, semmitől nem riadnak vissza, hogy megakadályozzák, hogy a nyomozópáros megtudja azt, amire Mrs. Hudson fiatalkorának története fényt deríthet. A Riviéra az a hely, ahol a kincs talán hamis, a szerelem pusztíthat, és ahol az élet – ahogy Mary Russell és Sherlock Holmes is tapasztalja – akkor is olcsó lehet, ha tömör aranyból van. A Sherlock Holmes és Mary Russell nyomoz című sorozat rendkívül izgalmas és szórakoztató indítókötetét tartja kezében az olvasó.

„Nincs még egy komponista, aki zenéjével Richard Wagner módján képes az érzések valóságos váltófürdőjébe meríteni a hallgatóját, és ezzel szélsőséges csodálatot vagy szélsőséges elutasítást kiváltani. Vajon mi rejlik e mögött a zenei túláradás mögött? Véleményem szerint összeegyeztethetetlen az emberi etika alapelveivel a Wagner életét, írásait és operáit átható világszemlélet. Rasszizmus, a nők megvetése, az önistenítés és az élet tagadása határozza meg ezt világszemléletet. A Wagner-féle világlátás ezen oszlopai képezik a könyvem tárgyát. Megpróbálom lecsapolni a befogadástörténetnek azt a mocsarát, amit a zeneszerző, gondolkodó és politikus Richard Wagner hordott össze. Anakronisztikus, embertelen és anti-európai az ő tekintélyelvűen antidemokratikus, rasszista és a nőket megvető öröksége; a múlt olyan sugárzó méregládája, amit nagy felelősséggel hatástalanítani kell. Éppen ezért annyira fontos, hogy a „teljes” Richard Wagnerrel foglalkozzunk, és ne csupán csábos zenéjével. Önimádó, destruktív, embertelen viselkedésével és gondolkodásával Wagner homlokegyenest szemben áll mindazzal, amit az emberséges, szolidáris társadalom jellemez. Ezzel mindazok bálványa és szószólója lett, akik Németországot és Európát baljóslatú útra vezették. Hosszú és intenzív munka eredménye, hogy kritikus szemmel nézek Richard Wagnerre, a Bayreuther Festspielére és a Wagner-klánra. Bayreuthban a Wagner-tömjénezés közepette nőttem fel. Fiatal koromban eldugott filmtekercseket találtam, amelyek a családomat derűs együttlétben mutatták Adolf Hitlerrel, ezután kérdéseket kezdtem feltenni az apámnak – ezekre azonban semmiféle választ nem kaptam. Nagyon alaposan foglalkoztam Richard Wagnerrel és hatásával, zenetörténészként, családtagként és dédunokaként. Mindenekelőtt a személyes élmények és tapasztalatok tettek egyre kritikusabbá. Hátat fordítottam Bayreuthnak, a zsidó Kurt Weil zenéjéből doktoráltam, és számos nácik által üldözött emberrel találkoztam – mindez alapvetően meghatározta a gondolkodásomat és az érzéseimet.”

Az ?Orchidea császárné című regény folytatásában, Az utolsó császárné című kötetben az olvasó megismerkedhet a 19. század végi Kína történelmével, melyben az egy kézben összpontosuló hatalom jelenti az állandóságot. A hatalom birtokosa pedig nem más, mint a rendíthetetlen, vakmerő, bátor és szellemes Ce-hszi császárné, a korábbi Orchidea avagy Jehonala úrnő – ahogy az olvasók Anchee Min regényének első kötetében megismerhették.Az utolsó császárné című regényben Orchidea az ágyasok intim világából a történelem világszínpadára lép. A lelkét felemésztő személyes veszteségek ellenére a lemondásokra ítélt, mégis elszánt és kötelességtudó császárné mindvégig megállja helyét felelősségteljes szerepében: a haladó szellemiség jegyében – ugyanakkor nemzete ősi hagyományaihoz és a mandzsu klán értékeihez hűen – elkötelezi magát hazája érdekei mellett; igyekszik összetartani Kína ellentétes erőit, s egyben kivédeni az egyre agresszívebben terjeszkedő európai nagyhatalmak támadásait és zsarolásait. Anchee Min regényében átfogó képet nyújt a kínai történelem egyik legfontosabb – az utókor által ellentmondásos véleményekkel övezett – alakjáról, mely mögött átfogó kutatómunka áll. A korabeli nyugati sajtó rosszmájúan a „sárkányhölgy” névvel illette és manipulatív, vérszomjas asszonyként ábrázolta őt, akit csak a hatalomvágy vezérelt, s akit folyton ledér vágyak hajtottak. Anchee Min Orchideája ezzel szemben egy humánus, őszinte, hús-vér alak, aki mindent feláldozott, hogy még egy ideig összetartsa az ősi, immár halálra ítélt birodalmat. Az aprólékos, mégis rendkívül érdekes, költői képekkel és olykor versekkel is fűszerezett leírások során betekintést nyerhetünk egy ismeretlen, ellentmondásokkal teli, archaikus birodalom végnapjaiba. Az érzékletes ábrázolásoknak köszönhetően megelevenednek előttünk a gyönyörű paloták és tavak, a pompás kelmék, a választékos mandzsu hajviseletek és a súlyos ékszerek.

A könyv Hitler életének utolsó 24 órájára összpontosít, miközben három különböző szálat fon egybe: a második világháború utolsó heteinek Berlinben zajló történéseit, a náci Németország elkerülhetetlen veresége miatt a Führerbunkerban egyre fokozódó kétségbeesést, valamint a lehetőségeiből kifogyott, fáradt diktátor fejében kavargó emlékeket és az elméjét eluraló reménytelenséget jeleníti meg. A szerző drámai módon illusztrálja, hogyan készült fel a Führer a halálra, mialatt a legyőzött és megalázott főváros a német nemzettel együtt ébredezett az „ezeréves Harmadik Birodalom” rémálmából.

Dubaj a csillogás, a mesés vagyonok városa. Gigantikus épületeit és romantikus parkjait szeretné megcsodálni a szürke hétköznapjait kéthetes dubaji nyaralással feledtető lengyel Julia, akit a szíve is a keleti aranyvárosba húz. A naiv, szerelmes lány abba a csapdába esik bele, amelybe oly sok sárga, fekete vagy fehér bőrű szépség a világ számos országából. Arab szerelme eladja jó pénzért: nyaralás helyett egy elitbordélyba hurcolják és prostitúcióra kényszerítik. A bordélyba a dubaji arisztokrácia jár, és Julia hamarosan megtapasztalja, hogy a leggazdagabbak számára a szexualitás csupán a féktelen hatalmi téboly megélésének eszköze.

A kötet a Széchenyi-díjas (2018) művelődéstörténész legfrissebb tanulmányainak gyűjteménye. Az írások a 16-18. századra fókuszálva adnak átfogó képet a kor magyarországi – és kisebb részben közép-európai – művelődéséről, vallás- és egyháztörténetéről, emlékezetkultúrájáról, politikai eszmevilágáról.

Népek, mesék, mítoszok, sokszínű világunk kulturális kincsei. A kötetbe a székely népköltés legavatottabb ismerője, Kriza János által gyűjtött népmesékből válogattunk. A generációk óta ismert és szeretett klasszikus mesék a székely nép egyszerű, tömör nyelvezetével, élvezetes stílusban, az élő mesemondás hagyományait követve vezetik végig az olvasót a fordulatos, sokszor megható, szép es tanulságos történeteken.

Trója. ?A valaha volt legcsodálatosabb királyság, az égei világ ékköve. Ragyogó Ilion – a város, amely nem egyszer, de kétszer tündöklött és bukott el. Stephen Frynak a görög mitológia témájában írt első, nagy sikerű könyve, a Mítosz(2019) az istenek születéséről és felemelkedéséről szólt. Ezt követte a Héroszok (2020), amely Perszeusz, Héraklész, Thészeusz és más, félig isteni, félig pedig emberi származású hősök vitézkedéseit, küldetéseit és kalandjait mesélte el. Ám hátra van még az ókori görög mitológia legnagyobb és leghíresebb történetének elbeszélése: a trójai háború históriája.  A Trója (2021) egyszerre áll a mítoszok mitikus és a történelem valós talaján. A Nagy Történetet a szerző város megalapításával és Zeusz színre lépésével kezdi, majd a háború kiváltó okát és lefolyását is elmeséli: Parisz, a trójai királyfi elrabolja férjétől, Menelaosztól spártai Helenét, a legszebb nőt a világon. Ezer görög hajó ered utána, hogy megostromolja Tróját, a város azonban rendületlenül ellenáll a támadó akhájoknak. Az olümposzi istenek sem tétlenek a véres küzdelmek idején: ki-ki saját patronáltját segíti a harcokban, így a szemben álló halandó seregeknek szinte lehetetlen legyűrniük egymást. Csak a fényes Akhilleusz és a leleményes Odüsszeusz vezetheti győzelemre a görögöket. Fry legújabb könyvében azt a nagyszerű, ősi történetet olvashatjuk újra, amelyet először Homérosz írt le Iliász című halhatatlan művében. A kezünkben tartott szöveg azonban nem a hősköltemény fennkölt stílusában, hanem Fry nagyon is mai, szellemes, hol humoros, hol komoly, de mindenekfelett rendkívül szórakoztató nyelvezetén szólal meg.

A Rizs Su Tong első, de talán egyik legjelentősebb, és máig igen nagy hatású regénye, amelynek szintén készült filmváltozata is. A cselekmény a harmincas évek Kínájában játszódik, valahol délen. Ötsárkány, az árvíz és az éhínség elől Juharfalvából a városba menekülő földönfutó kezdetben csak menedéket kap a Dahongji Rizskereskedésben, ahol úgy bánnak vele, mint egy kutyával, de miután beházasodik a gazdag kereskedőcsaládba, egyre nagyobb befolyásra tesz szert. Attól a pillanattól kezdve, hogy a rizskereskedés tulajdonosa, Feng befogadja a házába, a család elindul a visszafordíthatatlan romlás útján, és a regény végére a több generáción keresztül sikeres kereskedőcsalád a darabjaira hullik szét, amihez külső és belső tényezők egyaránt hozzájárulnak. Rothadás, kegyetlenség, gonoszság, bűn és abnormális szexualitás itatja át a regényt, nincs a történetben egyetlen szerethető szereplő sem, miközben mindezt a rizs gyönyörűen kibontott szimbóluma köré építi fel az író.

Prága, ?1939. A második világháború küszöbén egész Prága a híres mágus, a Nagy Nivelli bűvészmutatványaiért rajongott. Ám Csehszlovákia német megszállása derékba törte a zsidó illuzionista, Herbert Levin karrierjét és életét. Leningrád, 1941. A portugál Francisco Latino még bajtársai, a Spanyol Idegenlégió tagjai között is kegyetlennek számított. Amikor felettesei Leningrád ostromához vezénylik, beleszeret egy orosz lányba, és beáll az SS soraiba. Herbert Levint, a zsidó mágust és Francisco Latinót, a portugál katonát végül ugyanoda sodorja a sors: Auschwitz-Birkenauba. Amikor a koncentrációs tábor őrei felkelést szerveznek, Levin a figyelem középpontjába kerül. Vajon a mágia képes megmenteni őket a haláltól? José Rodrigues dos Santos új regényének első részében, Az auschwitzi mágus című kötetben új megvilágításba helyezi holokausztot. A valós személyek és megtörtént események alapján megírt történetében Santos a holokauszt eddig ismeretlen epizódjait tárja fel – többek között a náci miszticizmus és ezotéria szerepét a „végső megoldás”-ban. A történet folytatásának címe: A birkenaui kézirat