Kossuth Kiadó strana 50 z 231

Soha ehhez hasonló könyv nem jelent meg – nem csak Magyarországon, hanem sehol a világon. És nem is fog. Nem csak azért, mert talán megszabadulunk a járványtól, esetleg annak következményeitől, hanem mert ilyen hitelesen és felelősséggel gondolkodó szerzői gárda nem hozható még egyszer össze egy kötetben. A legkiválóbb magyar gondolkodók sokasága keresi napjaink nehéz kérdéseire a választ gazdasági, politikai, történeti elemzéseken keresztül, vagy éppen személyes tapasztalatuk alapján kifejezve reményeiket, aggodalmaikat. A 44 szerző között olvashatjuk történészek, politológusok, filozófusok, közgazdászok, írók elgondolkodtató történelmi visszatekintéseit, elemzéseit, vízióit. A szerzők között találjuk többek között Romsics Ignácot, Spiró Györgyöt, Csepeli Györgyöt, Bod Péter Ákost, Háy Jánost, Péterfy Gergelyt, Gábor Györgyöt, Bálint gazdát, Lengyel Lászlót, Várszegi Asztrikot, Ferge Zsuzsát, Vámos Miklóst, Markó Bélát, Tompa Andreát, Végel Lászlót, Ungváry Rudolfot, Lányi Andrást. Milyen világ vár ránk a koronavírus-járvány után? Milyen gazdasági, politikai és társadalmi változásokat idéz elő a járvány? Hogyan befolyásolja személyes életünket és kapcsolatainkat a bezártság, az egymástól való kényszerű távolságtartás? Hogy jutottunk ide? És mit tehetünk, hogy csökkentsük egy hasonló világjárvány kialakulásának lehetőségét? A kötet segít az olvasónak fogódzót találni egy olyan időben, amikor kérdésessé válik és megváltozik mindaz, amihez hozzászoktunk. Fogódzót ahhoz, hogy képet alkothassunk arról, milyen lehet a világ a vírus után, és milyen világot szeretnénk magunknak és az elkövetkező nemzedékeknek.

Vannak hősök – és vannak a görög héroszok Stephen Fry a görög mitológia kezdeteit elbeszélő Mítosz című könyve után a Héroszok történeteivel folytatja a mesélést. Az isteni származású hősök csodálatos kalandjai és halhatatlan hőstettei Fry könnyed, egyúttal lebilincselő stílusában hol humoros gellert kapnak, hol romantikusan szomorúak. Mindent megtudunk, amit tudnunk kell a héroszokról: mi volt Héraklész tizenkét munkája, miért változtat kővé Medusza pillantása, és hogyan fejtette meg Oidipusz a szfinx rejtélyét. Hogyan szerezte meg meg Jaszón és az Argó legénysége az aranygyapjút. Hogyan győzött le Atalanté minden férfit futóversenyben, és hogyan járt túl mégis az eszén egy fiú pár aranyalmával. Izgalmas csaták, félelmetes labirintusok és vérfagyasztó szörnyek várnak ránk. Megfejthetetlennek tűnő kérdésekre kereshetjük a választ ezekben az örökké aktuális legendákban, egyúttal megtudhatjuk, mire képes az ember.

A 2010-ben hatalomra került Fidesz politikájának egyik pillére a sport. Az ellenzék számára pedig a politikai konfliktusteremtésre alkalmas terület, elvégre a stadionépítések, a tao, az egyéb szakpolitikai befektetések száz-, ezermilliárdos tételt jelentenek a költségvetésből, miközben a korrupció gyanúja is kíséri a beruházásokat. A könyv arra vállalkozik, hogy áttekintse, Orbán Viktor rajongó szeretetén túl mire szolgál a sport a korszak uralkodó narratívájában, valójában mi a célja az intézkedéssorozatnak, milyen eszmei alapon építkezik a sportpolitika, és hogy létezhet-e ennek baloldali ellentörténete.

A neves történészprofesszor a nemzet fogalmának európai szintű meghatározása után a magyar nemzet kialakulásának középkori előzményeit vizsgálja. A könyv újszerű megközelítésben foglalkozik azzal a kérdéssel, hogy a magyar nemzet középkori előképei folytonosságot vagy megszakítottságot mutatnak-e a mai fogalmaink szerinti nemzettel. A szerző a magyar őstörténet utolsó szakaszát és az Árpád-kort tanulmányozza, elsősorban a nyugat-európai források tükrében.

Ez a kötet 2006-ban és 2007-ben felvett közéleti tárgyú interjúkat tartalmaz, melyeket Puzsér Róbert és kollégái készítettek egy kallódó, következmények nélküli országban. A Demokrácia Részvénytársaság című rádióműsor szerkesztői e beszélgetésekkel próbálták felhívni a hazai nyilvánosság figyelmét arra, hogy milyen beláthatatlanul veszedelmes az az út, melyen Magyarország jár. Arra keresték a választ, hogy hová tűnt a politikai osztályból a felelősségvállalás és a konzekvenciák levonásának képessége, s ezek hiánya milyen következményekkel járhat hosszabb távon. Az eredmény természetesen nem maradt el: a húsz éven át hömpölygő következménynélküliség végül egyetlen összefüggő következménnyé vált – ez az Orbán-rendszer.

A Meryl Streep, Hollywood királynője magával ragadó, inspiráló portré az élő legendáról és színészi játékáról. Bemutatja a félelmet nem ismerő színésznő elsöprő sikert arató, ikonikus filmszerepeit, feminista elhivatottságát és azt a tagadhatatlan hatást, amit a popkultúrára gyakorolt. Meryl Streep korunk legünnepeltebb színésznője. Valóságos kaméleonként olvad bele minden egyes szerepébe. Soha nem játszik kétszer ugyanúgy. Kifinomult eszköztárát latba vetve egy sor dinamikus, bonyolult női karaktert jelenít meg, legyen az fiktív vagy valóságos személy: Joanna Kramer, Sophie Zawistowska, Karen Silkwood, Julia Child, Margaret Thatcher vagy Florence Foster Jenkins. Nem alkuszik meg, nem bújik olyan mellékszereplők bőrébe, amelyekkel más színésznőknek be kell érniük: a támogató feleség, a támogató anya vagy a támogató, ám egyetlen mozdulattal lecserélhető szerető karakterébe. Streep ilyesmit nem hajlandó eljátszani. Az egykori különc, göndörhajú külvárosi tinédzser a Vassar és a Yale Egyetem dráma tagozatának színpadán nőtte ki magát feltörekvő naivává. A 60-as és 70-es évek nőmozgalmának virágkorában vált felnőtté, és akkor is nyíltan vállalta feminista elkötelezettségét, amikor ez még nem volt divat. A korai sikereket követően, negyvenéves korára – amikor sok főszerepet játszó színésznő ragyogása elhalványul – Streep még inkább előretört, egyre érettebb és jobb lett. Olyan szerepeket vállalt, amelyek valóban érdekelték, miközben számtalan rangos díjat és elismerést zsebelt be.

Egy elvarázsolt vár, sötét titkok és heves vágyak Mintha ismerné ezt a helyet… Lexie Cavendish, a fiatal lakberendezőnő a főnöke megbízásából Írország viharos északi vidékére utazik, hogy előkészítse a Dunmore-kastély felújítási munkálatait. Az egykor bizonyára méltóságteljes épületet és a környékét furcsán ismerősnek érzi. Lehet, hogy kisgyerekként már járt itt? Mivel szülők nélkül kellett felnőnie, régóta szeretne többet megtudni a múltjáról. Miközben lassanként visszatérnek az emlékei, gyötrelmes rémálmokkal próbál megküzdeni. Vigaszt és segítséget pedig éppen Grayson Fitzgeraldnál talál, aki a várkastély urának a fia, és Lexie főnökének a legnagyobb vetélytársa is egyben. De vajon tényleg megbízhat a férfiban?

Karl Lagerfeldnek (1933–2019) nemcsak a megjelenése volt egyedi, hanem az életútja is. A kifutók császára, a divat nagyatyja egész életében álarcok mögé bújt, s bár való igaz, hogy olykor felfedni látszott néhány titkát, valójában mindig is misztikus köd övezte. Ahogyan ő fogalmazott: „Olyan akarok lenni, mint egy látomás. Felbukkanok és eltűnök.” Vajon milyen ember rejtőzött a világ leghíresebb napszemüvege mögött? Milyen múltja volt az örök jelen időben létező ikonikus alaknak? A kötet szerzője, Laurent Allen-Caron újságíró az „Egy nap, egy sors” című műsor számára készített, Karl Lagerfeldről szóló, 12 részes „Lenni és látszani” című dokumentumfilm-sorozat ötletgazdája és rendezője. Az Allen-Caron általa készített riportokban Lagerfeld barátai, ismerősei és munkatársai mesélnek a divattervező pályafutásáról és arról a férfiről, akinek álmait, vágyait Párizs testesítette meg, ahol azzá a minden részletében megkomponált, jellegzetes figurává vált, akit világszerte ismerünk.

Velence, 1957. Maria Callas, korának legnagyobb szopránja tökéleteset alkot a színpadon, e tökéletességért azonban nagy árat fizet. A hangja fokozatosan veszít erejéből, ezért az ünnepelt énekesnő szünetet szeretne tartani – amit sem az operavilág, sem a férje és menedzsere, Meneghini nem fogad el. Ebben az érzelmi és művészi válságban találkozik az asszony Arisztotélisz Onászisszal, a hajómágnással, aki fényűzésével elkápráztatja Callast egy földközi-tengeri jacht-körúton. Csaknem egy évtizedes szerelmi kapcsolatuknak Jackie Kennedy vet véget. Ám a nagy Callas, az isteni díva, a szerelmes asszony, az ünnepelt sztár összetört szívét és lelkét titkolva játssza tovább a végzet asszonyát…    

Az Ókori hősök című kötet Kertész István két korábban megjelent kötetének írásaiból válogat: Ókori hősök, ókori csaták; Antik harcmezőkön. Olyan ókori hadvezérekkel, harcosokkal foglalkozik, akik a görög-perzsa háborúk és a hellenizmus kibontakozása, valamint a második pun háború időszakában éltek, továbbá olyan legendás hadvezérek tetteit mutatja be, mint II. Philipposz, Marius vagy Julius Ceasar. Az izgalmas csataleírások, a hadieszközök és felszerelések bemutatása, a színes leírások nemcsak az ókori harcművészetet és általában a hadászatot hozzák életközelbe, de megelevenítik az ókori világ társadalmát és mindennapjait is.

Amélie Poinssot ablakot nyit egy hatalmi rendszer mechanizmusaira. Pontos és értelmes módon bemutatja, hogyan konszolidálja és tartja meg a hatalmát Orbán, milyen típusú autoriter rendszert épített ki. A korrupció és a nepotizmus mellett a magyarok életét olyan identitásszövegekbe ágyazta, amelyek a két háború közötti ideológiákban gyökereznek. Ehhez széles körűen és sokféle eszközzel átírta a történelmet (emlékművek, múzeumok, ünnepségek, oktatás). A nemzetet a birodalmak és az EU áldozataként írja le, felidézi a nemzet kihalásának veszélyét (alacsony születési ráta, muzulmán fenyegetés), amellyel szembeállítja a keresztény Európa vízióját. Rendszerében az ellenségkép-gyártás a kormányzás egyik legfőbb eszköze, az EU pedig nem a nemzetek párbeszédének, a közös célokról szóló konszenzus megteremtésének helyszíne, hanem harci terep. Kilépni persze nem akar, annál sokkal fontosabbak számára az uniós pénzalapok. Amélie Poinssot nem lebbenti fel az összes fátylat az Orbán-rejtélyről, de lehetővé teszi számunkra, hogy árnyaltan lássuk Orbán rendszerét. Történelmi perspektívába helyezi, megmutatja belső feszültségeit és külső korlátait. Könyvével, amely nélkülözhetetlen mindazoknak, akik meg akarják érteni, mi történik velünk Európában, figyelmeztet arra is, hogy illúzió azt hinni, egy ilyen autoriter rendszer valamiféle helyi csodabogár. „Egy olyan tendenciába illeszkedik, amely megtalálható az egész kontinensen, és számos párt osztja az eszméit.”

Az akarat szabadsága című könyv egy válogatás a világhírű filozófus legismertebb, legnagyobb hatású filozófiai esszéiből. Heller Ágnes a Budapesti Iskola egyik jelentős személyisége volt, tanított Berlinben, Melbourne-ben, Torinóban, São Paulóban, New Yorkban, Szegeden és Budapesten. Műveit tucatnyi nyelvre fordították le, Magyarországon többek között Széchenyi-díjjal tüntették ki.

A szerző az alapokig leásva mutatja be Lennon szakmai és magánéleti mélypontjait és legszebb pillanatait. Eddig nem vizsgált forrásokat, soha nem látott képeket és Lennon közeli ismerőseivel készített exkluzív interjúkat felhasználva a lehető legalaposabban mutatja be a világ egyik legnagyobb zenészlegendájának rövid, négy évtizedes életét. Olyan fontos személyek szólalnak meg a könyvben, mint Lennon első felesége, Cynthia, hajdani barátnője, May Pang vagy Andy Peebles, angol riporter, aki pár nappal a gyilkosság előtt hosszú interjút készített a sztárral. Sok könyv készült eddig a Beatlesről és John Lennonról, de Lesley-Ann Jones műve az egyik legalaposabb és legeredetibb.

Rónai Egon újságíró-riporter-műsorvezetőről szóló interjú-portrékötet, a műsorvezető életéről, emlékeiről szóló beszélgetésekkel, 1960–2020 közötti kordokumentumokkal, Rónai élete szereplőinek megszólalásaival, és néhány fontos, televíziós riportjával.

Vad, kiszámíthatatlan és csábító… Lexie Cavendish minden fenntartása és kétsége ellenére szenvedélyesen beleszeretett a jóvágású Graysonba – de vajon valóban megbízhat a férfiban? Nem sikerül parancsolnia az érzéseinek, noha Grayson családjának ősi fészkében, a Dunmore-kastélyban minden oka megvan arra, hogy aggódjon a biztonságáért, sőt akár az életéért is. Van ugyanis valaki, aki az eszközökben nem válogatva próbálja megakadályozni, hogy Lexie kiderítse, mi történt az édesanyjával, aki húsz éve nyomtalanul eltűnt. Lehet, hogy Grayson is benne van az álnok mesterkedésben? Amikor a férfi váratlanul azzal vádolja Lexie-t, hogy meg akarja fosztani a családját az otthonától, a lány sorsdöntő elhatározásra jut: egyedül fogja felvenni a harcot a múlt árnyaival… Kathryn Taylor fordulatokban gazdag, kétkötetes családregény-sorozatának második részét tartja kezében az olvasó.

Gene Sharp massachusettsi politológiaprofesszor 1993-ban felvázolt egy tervezetet az elnyomó rezsimekkel szembeni erőszakmentes ellenállásra. A világszerte szabadon publikálhatóvá tett írás fordításban, fénymásolatban bejárta az autokratikus rendszereket Irántól Venezueláig (mindkét országban az állam ellenségévé nyilvánították Sharpot), Szerbiától Afganisztánon és Kínán át Egyiptomig és Szíriáig, s mindenütt az ellenzék legfőbb útmutatója lett, és olyan mozgalmaknak adott ösztönzést, mint a Milosevics-ellenes Otpor, az Arab Tavasz, az ukrajnai narancsos forradalom, vagy az amerikai eredetű Occupy. Ez a tömör, inspiráló és rendkívül világos írás a diktatúrákkal szembeni erőszakmentes ellenállás 198 különféle módját sorolja fel - ilyen például a bojkott, az állampolgári engedetlenség, a munkabeszüntetés, az ülő-, éhség- és egyéb sztrájkok, a bankbetétek kivonása stb. A könyv az addig alig ismert Sharpot a világ legkeresettebb elemzőjévé tette a tekintélyelvű rendszerekkel szembeni ellenállás területén, és több alkalommal jelölték Nobel-békedíjra. 2012-ben elnyerte az "alternatív Nobel-díjként" emlegetett Right Livelihood Award-ot.