Kossuth Kiadó strana 57 z 230

A regény egy német ápolónő igaz történetén alapul, akit öt gyermekével és férjével hurcoltak Auschwitz-Birkenauba.  Helene Hanemann árja németnek számított, így rá nem vonatkoztak a faji törvények, férje azonban cigány származású volt – egyébként hegedűművész –, így ő és a gyerekek is a náci faji törvények hatálya alá tartoztak. Amikor a Gestapó tisztjei megjelentek a lakásukon, hogy elvigyék a családot, Helenére nem terjedt ki a deportálási parancs. Maradhatott volna, de ő családjával tartva, önfeláldozó módon osztozott sorsukban. Megérkezve a birkenaui táborba, rögtön szembesültek a kíméletlen körülményekkel, a mindennapi élet-halál küzdelemmel. Egy napon azonban új orvos érkezett Auschwitzba, Josef Mengele, akinek az a különös ötlete támadt, hogy létesítsenek óvodát és kisiskolát a táborban, s ennek Helene legyen a vezetője. Ez a nem mindennapi vállalkozás határozta meg aztán a Hanemann család sorsát.   Az angol nyelvterületen nagy sikernek örvendő könyv – melynek kiadási jogait további tíz ország vette meg – izgalmasan meséli el e megrázó történetet, amely az emberi hősiesség gyönyörű példája, és amelyben a tragédiák mellett a remény is felcsillan.

2017. február 4-én lesz hetvenéves az énekelt versek úttörője, a táncházmozgalom egyik alapítója, Sebő Ferenc. A Nemzet Művésze címmel kitüntetett, Kossuth-díjas énekes, gitáros, tekerőlantos, dalszerző és népzenekutató sokszínű életét és szerteágazó munkásságát mutatja be ez a monográfia. A kötetben legközelebbi alkotótársai – Halmos Béla, Sebestyén Márta, Éri Péter, Gryllus Dániel, Perger László és Szomjas György – is megszólalnak.

A könyv szereplői nagyon sokat mondanak el arról, hogy milyen embereket szült a 20. század, és hogyan tudták azt túlélni ezen a tájon. Személyes képességekkel? Szerencsével? Hasznos kapcsolatokkal? Erős lélekkel vagy fizikummal? Mindezzel meg sok mással is. A 2017-18-ban készült portrék szereplőinek többsége - ludovikás katonatiszt, holokauszt túlélő, mérnök-feltaláló, élsportoló-edző, munkás-gobelinszövő, parasztlány-rendőrnő, színésznő, munkaszolgálatos-tanár, amatőr táncművész-filmgyári statiszta, világjáró ezermester- autodidakta zongoraművész - bőven túljár a 80-on, a 90-en, sőt akad, aki a 100-on is. Az író, aki három éve lakik ugyanott, ahol a portréalanyai, azért is tud empátiával, emberismerettel és tisztelettel szólni portréalanyai sorsáról, mert aligha akad olyan társadalmi réteg, élethelyzet vagy környezet, amelyről ne lennének neki is személyes tapasztalatai. A tavaly sikert aratott Törlesztés, avagy lapok a talonból című önéletrajzi könyvével szinte példát mutatott, hogy a távozó nemzedékeknek hogyan kell őszintén vallaniuk az életükről kioktatásoktól és illúzióktól mentesen: hitelesen.

Lévai Katalin könyvében előttünk áll egy különös család, egy gyönyörű város és egy sorsdöntő szerelem története. Bensőséges kép bontakozik ki egy monarchiabeli szerb család életéről, a múlt századforduló lenyűgözően tarka Budapestjéről és egy virága teljében álló korszakról. Majd változik a kép, s a kisebbségi család sorsán keresztül egy kegyetlen és igazságtalan korszakot látunk, a trianoni traumával és a háborúkkal terhes időszakot. Lévai Katalin nyitott szemmel és érzékeny lélekkel rekonstruálja felmenői múltját fényképek, levelek, naplók, élvezetes receptleírások, korabeli újságok és személyes emlékei segítségével. Megelevenedik előttünk a nagymama vidám zenei szalonja, a nagypapa patinás fodrász üzlete, a nagybácsi titokzatos cipészműhelye, egy rokon mesés art deco cukrászdája és a varázslatos görögkeleti templom Budapest szívében. A könyv főszereplője a szerző édesanyja, egy bátor és modern gondolkodású nő, aki különös módon az álom és a megélt valóság határán él. Az ő szenvedélyes szerelme, felkavaró emlékei és fantáziái töltik meg igazi élettel, izgalommal és ragyogással a családi történeteket. S amikor a családi almárium kimerül, az író fantáziája szárnyalni kezd. A képek mögött mindig van egy másik kép – vallja – és olyan történeteket álmodik meg, amelyek beleillenek családja mozgalmas és szövevényes múltjába, ezért is hisszük el neki, hogy akár így is történhetett volna.

Wohl Ellával 1900-ban megfordul a világ. Kísérlete, hogy megmentse azokat, akiket szeret, erőpróbába csap át. A tét négy egymásba fonódó sors: a tékozló testvéré, a fényes karrierért mindent odadobó baráté, a gátlástalan özvegyé, és - akarva-akaratlan - Elláé is. A kérdés csak az, hogy kinek milyen árat kell fizetnie az útért, amelyen elindul. Mert a világon semmi sincs ingyen. A történet során felelevenedik az egyszervolt pesti utcák ibolyaillata, a párizsi világkiállítás bizarr embermúzeuma, a pletykák és a bosszúvágy mérgező íze, az élni, szeretni és tetszeni akarás, és egy világ, ahol az álmokból valóság, a valóságból pedig ismét álom.

A Salzburgban lakók nem sok ügyet vetettek arra a leponyvázott amerikai katonai teherautóra, amely 1945. október 3-án a repülőtér felé vette az útját. Pedig olyan emberek voltak rajta, akiknek a szavától, akaratától nem oly rég nagyon sokak sorsa függött... Most az amerikai hadsereg rabjai ők, akiket azért visznek a repülőtérre, hogy átadják honfitársaiknak - azok tegyék mérlegre viselt dolgaik súlyát. E foglyok egyike Bárdossy László volt külügyminiszter-miniszterelnök... Budapesten már várják őket. A kötetben a szerző meggyőző érveléssel, álláspontja sokoldalú dokumentálásával igyekszik eloszlatni azt a tévhitet, amely olyan "gonosz" személynek láttatta Bárdossy Lászlót, aki "az egész világtörténelemben nem található" bűncselekményeket követett el. Az olvasó a közölt források segítségével nyerhet teljes képet erről a politikai perről, amely még ma is a viták kereszttüzében áll.

Kiválóságok, akik a kultúrában, a tudományban, az üzleti világban maradandót alkottak. Beer Miklós, Dr. Csikai Miklós, Eötvös Péter, Gombár Csaba, Mészáros Márta, Ráday Mihály, Orbán Ottó kapták meg 2018-ban a Hazám-díjat. Olyan alkotó egyéniségek, akikről egyenként is érdemes könyvet írni. Van már ilyen. Lesz még ilyen. A könyv Őket, az alkotó egyéniségeket mutatja be egy-egy portréinterjúban. Aktuális gondolataikat, érzelmeiket, hitvallásukat, pályaívüket, fontos és tanulságoktól sem mentes életrajzi történeteiket, humorukat és bölcsességüket ismerhetik meg az olvasók. A XXI. Századi Társaság rangos kitüntetését minden év novemberében a magyar szellemi élet hét kiválósága veheti átértékőrző és értékteremtő életművük elismeréseként. A díj a feledés elleni emlékezést valamint példát adó értékeink megbecsülését szolgálja ezzel a könyvvel együtt. Hagyományteremtő módon a díjazottakkal készített életinterjúkat 2005-től kötet formájában jelenteti meg a Kossuth Kiadó.

A parlamentarizmus - az elnöki rendszerhez hasonlóan - az emberi szellem nagy találmánya, amely - szemben a prezidenciális modellel - nem tervezőasztalon, mérnöki precizitással született, hanem súlyos idők során, nemzedékek tapasztalatainak és bölcsességének egymásra rakódásával alakult működőképessé. Magyarországon egykoron sokat tudtak erről a rendszerről - az elmúlt évtizedek alatt azonban e tapasztalatok olyannyira kihalványultak a közösségi emlékezetből, hogy olykor még a tudományos tudatban is csak tompa visszfényük pislákol. Ez a könyv tíz tanulmányban igyekszik bevilágítani a modern parlamentarizmus oszlopai közé, hogy hozzájárulhasson a napjainkban szerencsésen újraindított kormányformaviták eredményeinek elmélyítéséhez.

Összeálltak a zseniális Karinthi/Karinthy család leszármazottai, és alkottak egy nagyot. A Testvérlélek két időszak, a kisgyermekkor és a fiatal felnőttkor köré épülő lélektani dráma. Ki nem álmodott soha arról, hogy hirtelen egy rokonlélek jelenik meg az életében? Philippe szerencsés, ő már gyerekkorában megtalálta a magáét. Meg is kérte a kezét, és a kislány elfogadta. De a gyerekeknek nincs sok beleszólásuk a felnőttek döntéseibe: a kisfiú családja elköltözik a városkából, és a pajtások elszakadnak egymástól, ám Philippe nem feledkezik meg gyerekkori társáról. Múlnak az évek, a gyerekből fiatalember lesz. A szüleivel lakik, időszakos munkákból él, félreteszi a pénzt, és alig várja, hogy viszontlássa gyerekkori szerelmét. Lesz-e, lehet-e közös a jövőjük? Milyen áron tudják a múltat feleleveníteni? A Franciaországban élő Agnès Karinthi regényét édesanyja, Karinthy Judit fordította magyarra.

Antal Attila körüljárja azt az ellentmondást, amely a globális kapitalizmus kontroll nélküli státusza és a demokrácia nemzetállami „börtönbe való bezárása” között feszül, elemzi a problémákra adott jobboldali, sok esetben nacionalista választ, bemutatja, hogy lépett házasságra az autoriter állam és a kapitalizmus, és felteszi a kérdést, hogy lehet-e demokratikus a globalizáció.

Mítosz című könyvében Stephen Fry újrameséli a görög mitológiát a kezdetektől Midász király történetéig. Az angol humorista e művében sem fukarkodik a szellemességgel: modern nyelvezetű előadásában a klasszikus történetek olykor felhőtlenül vidámak, máskor meghatóan szépek vagy éppen szívbe markolóan szomorúak, és kivétel nélkül rendkívül szellemesek.   A könyv élvezetéhez nem szükséges háttérismeret vagy klasszikus műveltség: épp úgy nincs benne tudományoskodás vagy elvont bölcselkedés, mint ahogy a görög mitológiában sincs, „csak rabul ejtő, szórakoztató, közérthető és lenyűgözően emberi történetek halmaza”.   Mennyiben más Stephen Fry könyve, mint a hasonló témájú kötetek? A szerző arra vállalkozik, hogy közelebb hozza a mai ember számára az ókori görögséget, és a mítoszokat újramesélve rávilágítson, mennyire sokszínű, szórakoztató és élő történetek ezek. A szerző sok-sok olvasmányt, antik forrásokat és modern szakirodalmat felhasználva mesél, a mű azonban egy pillanatra sem lesz „tankönyvízű”. A Mítosz eleven, humoros, olykor félelmetes, máskor megható vagy pajzán, erotikus elbeszélések gyűjteménye, amely a világ létrejöttétől a titánok és az istenek harcán, az olümposzi rend létrejöttén keresztül az ember teremtéséig és az emberi világ arany- és ezüstkoráig követi végig a mítoszokat.    Stephen Fry (1957–) angol író, színész, humorista, televíziós műsorvezető. Anyai ágon magyar származású, anyai nagyapja a mai Szlovákia területén lévő Nagysurányban élt. Fry a Cambridge-i Egyetemen tanult, itt csatlakozott a Footlights nevű amatőr színjátszó csoporthoz, ahol olyan majdani hírességekkel barátkozott össze, mint a később Oscar-díjas Emma Thompson vagy Hugh Laurie, akit a Dr. House című sorozat jövőbeni sztárjaként ismerhetünk.   Utóbbival nemcsak szoros barátságot kötött, hanem az 1980-as években saját tévésorozatot is indítottak Egy kis Fry & Laurie (Bit of Fry & Laurie

A kötetben szülők hangját halljuk, akik a saját történeteiket beszélik el gyerekeik neveléséről és arról, hogyan nevelik őket a gyerekeik; nyomon követhetjük, idővel miként változik ez a sarkalatos kapcsolat. Szülők és különböző korú gyerekek ismerhetnek magukra a gondolatébresztő és megrendítő beszámolókban, és teljesen más fényben láthatják a saját „nevelődésüket”.

A könyv politikai életrajz. A szerző Mussolini eszmei és politikai nézeteinek alakulása kapcsán bemutatja a korabeli Olaszország egész szellemi, társadalmi és politikai életét, valamint e politikai tevékenység és szerepvállalás magyarországi kapcsolatait a két világháború között. Mussolini karrierje és bukása ugyanis elválaszthatatlan volt az olasz fasizmus előretörésétől, majd csődjétől. Mindamellett felidézése ma is érdekes és tanulságos.Benito Mussolini 1883. július 23-án született az olaszországi Romagna tartomány Dovio falujában, falusi kovács első fiaként. Apja a szocialista párt tevékeny helyi szervezője volt, s ifjú korában Benitót is a szocialista eszmék lelkesítették. Nézeteiben és életútjában azután sűrűn következtek a változások. Mint a szerző írja: „Mussolini volt anarchista-szindikalista, nacionál-szocialista agitátor, fasiszta pártvezér, puccsista, diktátor, báb-államfő.” Ormos Mária Mussolini negyven kötetes összes művei, a róla szóló visszaemlékezések és nagyon gazdag történeti, életrajzi irodalom alapján kíséri végig ezt a változatos, fordulatokban bővelkedő életutat 1945. április 28-ig. Ezen a napon hajtották végre Mussolini halálos ítéletét, amelyet az antifasiszta ellenállás harcosai mondtak ki az országot a pusztulásba taszító fasiszta vezér fölött.

A Temetetlen múltunk három nemzedék hiánytörténetét felölelő önéletrajzi regény. Egy vidéki, kisebbségi, plebejusi világba vezet, ahol a családtörténet inkább a temetetlen, vagyis elsikkasztott, elrabolt múltról szól, és amelyben minden egyes nemzedék története megszakad. A szereplők valójában a történelem migránsai. Az első nemzedék a nagyapáké, a 19. század végén születetteké, akiknek történetét Trianon egyszerűen kettészeli. Nem csupán államot cseréltek, hanem másféle kultúrába, nyelvbe, hatalmi ethoszba kényszerültek, így elsőnek vesztették el múltjukat, hiszen 1918 után lehetetlen volt az előző korszak tapasztalatait átadni a gyerekeiknek, hanem szinte velük együtt tanultak egy új világban tájékozódni. Végel János a századelőn érkezik meg Mélykútról Szenttamásra. A német származású bevándorló család már Mélykúton elmagyarosodott, ez a folyamat Szenttamáson a többségi szerb közösségben lezárult, valójában a szerbek között lettek magyarrá. A másik nagyapa, Paksi Mihály tősgyökeres szenttamásinak számított, ami azt jelenti, hogy néhány nemzedékkel előbb érkezett a városkába. Mindkét nagyapa a Monarchia gyermeke, ünnepelték a háború kitörését, magával ragadta őket a háborús hangulat, az Osztrák-Magyar Monarchia hadseregében szolgáltak, 1918 után pedig új államban kezdtek új életet. Az első kisebbségi plebejus nemzedék részére a múlt temetetlen maradt. Az új államban a múltjuk egyszeriben elsüllyedt.

E könyv az ősidőktől napjainkig mutatja be a vallás sokféle megnyilvánulását, rendkívül tömören és olvasmányosan ragadja meg az egyes vallások alapvető lényegét. A kötet nemcsak a közismert világvallásokat (hinduizmus, buddhizmus, zsidóság, kereszténység, iszlám) tárgyalja, hanem a kisebb, kevésbé ismert hitelveket is, például a dzsáinizmust, a zoroasztrizmust vagy a modern egyházakat és szektákat, így például a hetednapi adventistákat, jehovistákat, scientológusokat stb. A legtöbb vallástörténeti összefoglalóval ellentétben nem kronologikusan, az egyes vallásokat külön-külön tárgyalva teszi ezt, hanem problémacentrikusan, a különböző vallások eltérő nézőpontjaira, az emberen túli abszolútum különféle megragadási kísérleteire helyezi a hangsúlyt. Legfőbb kérdésfeltevése a vallás mibenlétére irányul, valamint azt vizsgálja, hogy az egyes korszakok és kultúrák milyen módokon kérdeztek rá az isteni lényegre, hányféleképpen és milyen perspektívákból igyekeztek válaszokat találni a világ működésének és működtetőjének problémájára. A mű külön érdekessége, hogy a vallás lehetséges jövőjét is vizsgálja, és olyan, napjainkban speciálisan aktuális kérdéseket is érint, mint például a fundamentalizmus problémája.

Sorsfordító éveket élünk. Világunknak az a berendezkedése, ami az 1800-as évek óta alapvetően határozta meg először a Nyugat, majd a globalizáció révén ma már szinte az egész emberiség életét, a szakadék felé halad. Mégpedig egyre gyorsabb ütemben – kezdünk kifutni az időből. Az elmúlt évtizedek eredményeképpen a jelenlegi globalizált, kapitalista világmodell mind környezeti, mind társadalmi szempontból aláásta saját fejlődésének alapjait. A könyv bemutatja a lehetséges globális összeomlást előidéző öt trendet (népességnövekedés, globális klímaváltozás, negyedik ipari forradalom, egyenlőtlenségek, nemzetközi hatalmi átrendeződés), és azok egymásra gyakorolt hatásait. Miközben ezek önmagukban is hatalmas változásokat hoznak életünkbe, az igazi kihívást az összjátékukból kialakuló kockázatok jelentik: az emberiség története folyamán soha nem kellett ilyen gyorsan, ilyen világszintű és ennyire összetett változásoknak megfelelnünk.