Kossuth Kiadó strana 56 z 231

Hangok uralják az elméd - el tudod-e választani a valóságot a téveszméktől, ha az életed a tét? Kölyök a legfiatalabb nyomozó az életvédelmisek között. Évekkel korábban beépült az alvilágba, de hibázott. Most nyomozótársai sem ismerhetik múltját, egykori mentora, példaképe pedig már csak a nyugdíjazását várja. Az alvilágban önjelölt hóhér szedi áldozatait, egyre közelebb kerülve Kölyök múltbéli életéhez. Budapest mocska lassan elönti a nyomozókat. Kölyöknek kell rendszert találnia egy zavart elme tetteiben... P.N. Dragon hard-boiled krimije megrendítő fordulatokat tartogat olvasójának.

A hetvenes évek derekára nekilendült népzenei revival – élén a Sebő együttessel és a Muzsikással – nemcsak a magyar parasztzene, hanem a magyarországi délszláv zenei hagyományok reneszánszát is meghozta. Ennek legrégebbi és egyben legfontosabb képviselője a Vujicsics együttes. Ahogy magukat definiálták: „öszvérek vagyunk, magyar identitással”. Amit Sebőék Tiszaalpáron vagy az erdélyi Széken találtak meg, arra ők a saját környezetükben leltek rá. A helyi néptáncegyüttes kísérőzenekarában előbb lelkes fiatalokként fokozatosan felváltották az idősebb muzsikusokat, 1974 húsvétjára pedig körvonalazódott az a csapat, amelyet akkor még Pomázi Ifjúsági Nemzetiségi Zenekarnak hívtak, de amely 1976 októberében felvette a tragikusan elhunyt zeneszerző és népzenekutató, Vujicsics Tihamér nevét. Miközben évtizedek óta zajlik náluk a családon belüli hagyomány átörökítése, hisz az 1995-ben startoló, javarészt fiaikból álló Söndörgő együttes nemcsak hogy lassan átveszi a stafétabotot az apák generációjától, hanem újabb és újabb színekkel gazdagítja a hazai délszláv zenei hagyományokat. A táncházmozgalom három emblematikus alakjáról, Halmos Béláról, Sebő Ferencről és Sebestyén Mártáról a szerző korábban már megjelentett egy-egy életútkötetet. Felépítésében és szellemiségében ehhez igazodik ez a 168 oldalas, fotókkal gazdagon illusztrált monográfia, amely a magyarországi délszláv zene két legfontosabb képviselőjének (egymással is összefüggő) pályáját mutatja be. A CD-mellékleten a rájuk nagy hatást gyakorló gyűjtésekből hallható válogatás.

Milyen árat kell fizetni a szabadságért és a szerelemért? A regény főhősnőjét, Szarát nem kíméli az élet, a családja pokoli. Egy barátnője nyújt neki segítő kezet, közös nyaralásra viszi Srí Lankára. Ez sem javít a helyzeten, az érzelmi zűrzavartól gyötört lány ezután Tunéziába utazik, ahol megismeri élete szerelmét, és talán megleli a boldogság oázisát. De hova vezet, ha az érzelmek elkendőzik az igazságot? Lehet, hogy már késő visszavonni a döntéseit? És vajon az álmaiban elképzelt élethez vezet a rég áhított szabadság?

A zsír rögeszme, megszállottság, szitokszó, világméretű probléma - és Sylvia Tara szerint az emberi test legkevésbé ismert szerve. Mi talán nem vagyunk vele nagy barátságban, ám a testünk egyértelműen szereti. Olyannyira, hogy számos önvédelmi intézkedéssel igyekszik megtartani. Mi a titka annak, hogy leadjunk végre 10 kilót? Együtt kell működni a zsírunkkal ahelyett, hogy szembeszállnánk vele. Tara elmagyarázza, hogyan befolyásolja a zsír az étvágyunkat és az akaraterőnket, hogyan védekezik, amikor támadva érzi magát, és miért jön vissza olyan könnyedén. A könyv az élvonalbeli kutatások eredményeit veti össze a történelmi megközelítésekkel, hogy föltárja a zsír valódi mibenlétét: a szerző szerint ez egy olyan belső elválasztású szerv, amely megfelelő mennyiségben elengedhetetlen az egészségünkhöz. Annak ellenére, hogy rengeteg pénzt költünk a zsír elleni harcra, erőfeszítéseink gyakran félreinformáltságon és tévutakon alapulnak. Tara szakszerűen leírja a genetika, a hormonrendszer, az étrend és a testmozgás összetett szerepét a testsúlyunk alakulása szempontjából, és könyve megmutatja, hogyan számolhatunk le egyszer és mindenkorra zsírpárnáinkkal.

Zoe Bevan, a harmincas évei elején járó, sikeres, londoni üzletasszony nehéz döntés előtt áll: életét csak egy rendkívül kockázatos műtét mentheti meg. Mielőtt alávetné magát a beavatkozásnak, elhatározza, hogy még egyszer visszatér Cornwallba, ahol tizennégy éve - alig tizenkilenc évesen - élete legboldogabb napjait töltötte. A gondtalan nyarat azonban imádott bátyja, Chris tragikus és rejtélyes halála egyik pillanatról a másikra beárnyékolta. Zoe - immár sok-sok év után - mindenáron ki akarja deríteni, miért és hogyan halt meg a testvére azon a szörnyű nyári napon. Cornwallban találkozik élete első nagy szerelmével, Jackkel, és újra felébred benne a remény, hogy talán a férfival élheti le az életét. Ám a nyomozás során szembesülnie kell azzal, hogy a múlt árnyai a jövőt is romba dönthetik... Kathryn Taylor izgalmakban, mély érzelmekben és fordulatokban gazdag családregénye párhuzamosan két helyszínen - a dél-angliai Cornwall megye egyik tengerparti üdülővárosában, Penderakban és Londonban - játszódik.

Jens Henrik Jensen regényei a krimi, a thriller és a dráma műfaji keverékéből gyúrt izgalmas olvasmányok. 2012–2016 között jelent meg legújabb sorozata, a nagy sikerű Oxen-trilógia, amely a politika és a háborúk modern világában játszódik. Niels Oxen egy jyllandi halgazdaságban román személyazonosság mögé rejtőzve él és dolgozik. A háborús veteránt még mindig gyötri a poszttraumás stressz szindróma, ugyanakkor folyamatosan készenlétben is kell állnia: van egy titka, amely jó esetben az életbiztosítását jelenti, de akár a halálát is okozhatja. Amikor egy múzeumi kurátort meggyilkolnak, és kiderül a dán igazságügyi miniszter érintettsége az ügyben, elszabadul a pokol. Viszont csak néhány ember hozza összefüggésbe a történteket Oxennel. Egyikük az első kötetben megismert Margrethe Franck, a dán Rendőrségi Titkosszolgálat nyomozója. Neki sikerül is Oxen nyomára akadnia, ám ezzel megpecsételi a főhős sorsát. Megindul a hajtóvadászat Oxen után, aki számára nem világos, hogy ki a barát és ki az ellenség. Egyedül Franckban bízik, akivel összefognak a titokzatos erő ellen, amelyet a Danehof név rejt. A középkorból átmentett politikai-gazdasági hatalom birtokosai azonban sebzett nagyvadak módjára támadnak. A háborús kísérteteivel is viaskodó veteránnak egyetlen választása marad: vagy leszámol támadóival, vagy a süllyesztőbe kerül.

A Két Hullarablóban estefelé már fülledt a levegő. A szuterénban üzemelő sörcsarnok ablakait régóta nem lehet kinyitni, mert berozsdásodtak a kallantyúk, ami télen általában még hagyján, de ilyenkor nyár elején az sem menti meg a benn lévőket a légszomjtól, ha állandóan nyitva tartják a lépcső fölötti bejárati ajtót. Az egyetlen lestrapált ventilátor jóformán alig fúj be némi enyhet. Igazság szerint Mosoly Büfé Söröző van kiírva a megviselt portálra, de emberemlékezet óta mindenki Két Hullarablóként, esetleg Hullarablóként emlegeti az üzemegységet, hogy miért, az már a feledés homályába vész. Hullát talán csak a legéltesebb vendégek láthattak itt utoljára, amikor, a szóbeszéd szerint egy nem idevalósi ószeres megkéselte a felesége szeretőjét, és mire kijött a mentő, az illető már elvérzett. Ami pedig a rablókat illeti, olyanok nem járnak ide. Legföljebb néha-néha, de akkor is csak söröznek, mint más rendes ember, rákönyökölnek az asztalra és egymást zrikálják, közben irdatlan nagyokat röhögnek. Bár rablók híján is elég nagy hangzavar szokott lenni, sokszor egymás szavát sem értik az emberek, szól a magas polcra rakott tévé is, jóllehet a kutya sem figyel oda. Éppen e zsongás miatt, a söntéspulttal szemben ülő és élénk eszmecserét folytató honfitársak mögött, a terem mélyén egy nagyobb, népesebb társaságok számára szolgáló asztalnál szoktak gyülekezni - az említett hangfüggönnyel mintegy elválasztva - a "puccsisták". Így hívják őket, mióta egy kocsmai dolgozó megkérdezte, miféle társaságot tisztelhetnek az urakban, és egyikük, egy szakállas úriember csak annyit mondott: "mi vagyunk a puccsisták". Hogy ez mit is jelent, inkluzíve magáról a puccsról a kocsmai dolgozó nem érdeklődött tovább, mert voltaképpen megtudta, amit akart, ha puccsisták, hát puccsisták. Sört isznak, tehát nincs velük különösebb baj.

"Mi kimaradtunk a nagy fellendülésekből, így joggal kérdezhetjük: miért nem ment eddig jobban nekünk, és mit kellene másként tennünk? Ez ennek a könyvnek a visszatérő kérdése. Több ez a kérdés, mint kutatási tematika. Nehéz lenne annál fajsúlyosabb és egyben személyesebb ügyet találni, mint annak kutatását, hogy merre fordul hazánk sorsa, benne a miénk, gyerekeinké. Látszanak-e elágazások, és jól választjuk-e meg az irányt? Ha pedig a kívánatos úttól eltértünk, hogy lehetne minél előbb visszatalálni arra? Ezeknek a kérdéseknek a megvitatásáért szántam el magam e rövid könyv megírására."

Örökre az emlékezetembe vésődött az a februári nap, amikor hírül adták, hogy „zöld emberkék” jelentek meg a Krímben. Megkövülten ültem a televízió képernyője előtt, mert megértettem, hogy a második világháború után először Európában egy ország egyszerűen elfoglalja egy szomszédos állam területének egy részét. Aztán kitört a háború a Donyec-medencében (Donbászban). Lesújtott a civil lakosság szenvedése, a sok veszteség. Elképedve tapasztaltam, hogy az orosz propaganda az agresszió áldozatait állítja be bűnösként. Amikor a helyszínen is volt alkalmam megnézni a szétlőtt házakat, találkozni a földönfutóvá vált civilekkel, rájöttem, hogy a világ méltatlanul kezd megfeledkezni erről a modern, hibrid háborúról, amely mostanáig 13 ezer halálos áldozatot követelt. A közvéleménynek fontos tudnia arról, min mentek keresztül Kelet-Ukrajna lakosai az elmúlt öt évben, hogyan zilálta szét a konfliktus az életüket, és paradox módon mennyi jó is származott a mérhetetlen pusztításból. Merthogy sok jó is származott. Nagyon sok ember tanúsított önfeláldozást, bátorságot, sőt hősiességet. Barátok vagy addig ismeretlen emberek fogtak össze, hogy megvédjék a szülőföldjüket, vagy segítsék azokat, akik a fronton állják a sarat. Az emberség, a közösségi érzés, a hazaszeretet a legmagasabb hőfokon nyilvánult meg. Ezek az emberi sorsok megérdemlik, hogy összegyűjtve, mintegy tablóként, könyvben mutassuk be őket. Kiváló ukrán kollégámmal, Olekszandr Kacsurával (aki a kezdetektől ott van a legveszélyesebb helyeken) írtuk meg ezt a háborús sorskönyvet. Az interjúk jelentős részét külön-külön, kisebb részét együtt készítettük oroszul, magyarul, ukránul és angolul. A fejezetek többnyire a háború egy-egy jellegzetes szereplőjével folytatott beszélgetések alapján készültek. Nem „nagy emberekkel” találkoztunk, hanem egyszerű, hétköznapi kelet-ukrajnai vagy éppen kárpátaljai lakosokkal, katonákkal és civilekkel, lázadókkal és önkéntesekkel. Az interjúk jelentős része most jelenik meg először. Az ukrán és orosz résztvevők mellett sok fejezet szól magyarokról, akik alaposan kivették a részüket Ukrajna védelméből. A háború, az elmúlt öt év sarkaiból fordította ki Ukrajnát, és változtatta meg az egyes ember életét. A megrázkódtatások kívül-belül hatottak. Az olvasó észre fogja venni, hogy szinte minden egyes itt

Aki olvasta a Grősz-per vádiratát, aki hallgatta a vádlottak vallomásait, aki figyelemmel kísérte a napilapok részletes tudósításait, azokon úrrá lett a döbbenet: újabb politikai "bűntény" lepleződött le. A kalocsai érsek pere 1951-ben az egész magyar katolicizmust hozta sokkal előnytelenebb helyzetbe. A kormányzat ugyanakkor figyelmeztetésnek szánta a pert mindazok számára, akik csak részben működtek együtt velük. A cél az volt, hogy a rendszer a megfélemlített katolikus egyházat immár végérvényesen és teljesen ellenőrzése alá vonja. Azt kívánta, hogy a katolikus egyház ne csupán elszenvedje, hanem támogassa is a szocializmus építését, támogason minden aktuális politikai feladatot. A főpapok, a püspökök közül már senki nem érezhette magát biztonságban...

Magyarországon százezres nagyságrendű az alzheimeres betegek száma, ami óriási terhet jelent mind az egészségügynek, mind a hozzátartozóknak. A könyv a betegség keletkezésének és lefolyásának magyarázatán túl megelőző intézkedéseket is tartalmaz, illetve egy teljes protokollt (étrend, táplálékkiegészítők, vitaminok, ásványi anyagok) a már diagnosztizált betegség kezelésére. „Világunk az Alzheimer-kórra figyelmeztető, rémisztő hírektől hangos: hogy gyógyíthatatlan és jórészt kezelhetetlen, hogy nincs megbízható módszer a megelőzésére, és hogy évtizedek óta kijátssza a neurológusok színe-javát… Nem csoda, hogy félelmünkben szinte mindenhatónak tekintjük az Alzheimer-kórt. Reménytelen helyzetnek. Ellenállónak minden kezeléssel szemben. Egészen mostanáig. Hadd mondjam el a lehető legegyszerűbben: az Alzheimer-kór megelőzhető, a hozzá társuló szellemi hanyatlás pedig visszafordítható. Mindazok, akiknél még nem alakult ki maga az Alzheimer-kór, de kognitív károsodást tapasztalnak, csakúgy, mint azok, akiknél már kialakult a betegség, nemcsak hogy megállíthatják, de sok esetben vissza is fordíthatják kognitív képességeik hanyatlását a protokoll alkalmazásával. Előrehaladottabb betegségnél a súlyos demenciához vezető út eddig elkerülhetetlen volt, a szakemberek semmi jóval nem tudták biztatni a betegeket. Az általam és kollégáim által kidolgozott, Alzheimer-kór elleni protokoll ezt a dogmát is a múlt homályába veti.”

Cara Connelly autója egy hirtelen kitört viharban lerobban, ezért nemcsak segítséget, de menedéket is kell keresnie az elhagyatott vidéken. Egyetlen lehetőségként egy erdei ház ajtaján kopogtat, amelynek házigazdája, Liam O'Byrne igencsak kelletlenül engedi be. Carában felébred a kíváncsiság: miért él ez a vonzó férfi ilyen visszavonultan? A lány hamar felismeri, hogy vendéglátója mogorvasága csupán külszín, és szenvedélyesen beleszeret a magányos, harmincas évei elején járó erdőlakóba. Kapcsolatuk egyre szorosabbá válik, Liam azonban nem ébreszthet Carában reményt a közös jövőre, mert életét immár hat éve beárnyékolja egy szörnyű rejtély, amelyről maga sem tudja, hogy igaz-e, vagy sem... Kathryn Taylor izgalmas, fordulatokban gazdag családregényében Írország varázslatos vidékére kalauzolja az olvasókat.

Szokatlan és formabontó verseskötettel jelentkezik az ismert rádiós, költő, író, Bolgár György. Szokatlan, mert az egész könyv egyetlen témára, csupa Beatles-dalra, a Beatles-életérzésre íródott, és formabontó, mert nemcsak versekből áll, hanem minden egyes darab mellé készült egy rövid összefoglaló az eredeti, címadó Beatles-slágerek születéséről, valamint korabeli magyar újságok alapján arról a Magyarországról, amelyben akkor éltünk, és amelybe ugyanúgy berobbant a Beatles, mint Angliába vagy Amerikába. És mivel a Beatles-életérzés 50 év után is itt van velünk, a költő egyszerre tudja visszaadni azt, amit akkor gondolt s érzett, és azt, ami máig vele, velünk maradt. Egyszerre nosztalgikus és mai könyv: mint a Beatles.

Emily szüleinek nyoma veszett az Éjféli Óra titkos világában – az időben zárványként megdermedt viktoriánus Londonban, a mágia és szörnyek e különös otthonában. Emilynek itt, az Éji Népség városában kell megtalálnia őket, és e küldetéshez nincs más segítsége, csak némi harapnivaló, egy álmos potyautas sün és a hírhedten nagy szája. Miközben vérszomjas lények lihegnek a sarkában, Emily versenyt fut az idővel, hogy kiderítse az igazságot, és kiszabadítsa a szüleit. Vajon meg tudja-e menteni mindkét világot, mielőtt kifogyna a szendvicsekből?

"A boldogságért könnyekkel kell fizetni." (Édith Piaf) Párizs, 1944. Miután véget ér Franciaország német megszállása, Édith Piafot kollaborációval vádolják a francia hatóságok, és az énekesnő attól tart, hogy fellépési tilalommal fogják sújtani. Miközben bizonyítani igyekszik, hogy ártatlan, megismerkedik Yves Montand-nal, egy sete-suta, de tehetséges fiatal énekessel. Tanítani kezdi, és a két sanzonénekesből hamar szerelmespár lesz. Az Yves oldalán megélt boldogság Édithet egy dal írására inspriálja. Így születik meg a La vie en rose (Az élet rózsaszínben) - a sanzon, amely legendássá teszi az énekesnőt. Édith Piaf - akihez foghatóan senki sem testesítette meg az élet bátor akarását, és aki sem a művészetében, sem az életében nem ismert korlátokat.

Anna Schindler a századfordulós, szecessziós Bécs híres szépsége. Kegyeiért a Monarchia minden tájáról érkezett írók, festők, zeneszerzők versengenek. A művészszalonokban hódító Almát először Klimt, majd Gustav Mahler tehetsége nyűgözi le. A zeneszerzői ambíciókat dédelgető fiatal nő nagy árat fizet a Mahlerrel kötött szerelmi házasságáért: le kell mondania a saját zenéjéről, és csak a férje érvényesülését szabad elősegítenie. Az asszony ihlető múzsa, támogató társ, mellette a zseni Mahler szárnyal és karriert épít. Alma Mahler egy idő után azonban ennél többre vágyik…