Kossuth Kiadó strana 58 z 233

A regény – egy készülő trilógia első része – a 2015. nyári-őszi menekültválság három napján játszódik Budapesten. Kovács Baltazár, a Budapesti Rendőr-főkapitányság gyilkossági csoportjának roma nyomozótisztje péntek reggel névtelen SMS-t kap, benne az egykor Köztársaság téri pártközpont címével és egy halott férfi fotójával. Mire a romos pártházba ér, a holttest eltűnik. Megjelenik viszont a miniszterelnöknek közvetlenül alárendelt elit rendfenntartó alakulat, a Csendőrség hat tagja, élükön Kovács régi riválisával, aki nyomatékosan felszólítja, hogy szálljon le az ügyről... A nyomozás szálai a Keleti pályaudvari alkalmi menekülttábortól a politika legmagasabb köreiig vezetnek. Miközben Kovács vasárnap estig végigjárja ezeket az egymást keresztező sötét utakat, választania kell a törvény és a családi lojalitás között is...

Szauder József (1917-1975) irodalomtörténész a magyar felvilágosodás és reformkor irodalmának, valamint az olasz irodalomnak, művészetnek és művelődésnek nagyszerű tudósa volt. Pályáját az 1940-es évek végétől a mellőztetés, a megalázó félreállítás, valamint az állambiztonsági szervek kitartó érdeklődése kísérte. A kötet interjúiban és vallomásaiban egykori tanítványai, pálytársai - Bíró Ferenc, Fried István, Ilia Mihály, Kabdebó Lóránt, Sárközy Péter, Széles Klára, Szörényi László és T. Erdélyi Ilona irodalomtörténészek - beszélnek szakmai igényességéről és szigoráról, emberségéről és arról a kivételes, európai látásmódjáról, amelynek az a kor oly kevéssé adott teret.

2017. február 4-én lesz hetvenéves az énekelt versek úttörője, a táncházmozgalom egyik alapítója, Sebő Ferenc. A Nemzet Művésze címmel kitüntetett, Kossuth-díjas énekes, gitáros, tekerőlantos, dalszerző és népzenekutató sokszínű életét és szerteágazó munkásságát mutatja be ez a monográfia. A kötetben legközelebbi alkotótársai – Halmos Béla, Sebestyén Márta, Éri Péter, Gryllus Dániel, Perger László és Szomjas György – is megszólalnak.

A Kossuth Kiadó kultúrtörténeti sorozata először 2010-ben jelent meg 16 kötetben, és máig a kiadó legsikeresebb sorozatai közé tartozik. Az egyes kötetek bemutatják az adott kultúra történelmi és társadalmi berendezkedését, népének mindennapi életét, vallását, hiedelemvilágát és mitológiáját, valamint az utókorra hagyományozott szellemi és művészeti örökségét. A látványos grafikai és fotóillusztrációs anyag az iskolás korú és a felnőtt olvasó számára egyaránt szemléletes módon teszi átélhetővé e civilizációk örök értékeit. A most induló sorozatban a 12 legsikeresebb kötet új köntösben kerül az olvasók kezébe. A kötetek 2019 februárjától kéthavonta, párosával jelennek meg.

Hazánkban a közvélekedés szerint a fiatalokat nem érdekli a politika, az őket körülvevő közéleti-politikai folyamatokban nem vesznek részt. E vélekedést a publicisták cikkei, a választási részvételi eredmények, a hazai nagymintás ifjúságkutatások és nemzetközi vizsgálatok eredményei egyaránt alátámasztják. A képet némiképp árnyalja, hogy időről időre nagy létszámú tüntetések szerveződnek Budapesten és az ország nagyobb városaiban, s ezeken a rendezvényeken mind a tömegben, mind a szervezők között egyaránt szép számmal képviseltetik magukat a fiatalok. Ilyenkor az eseményekről tudósítva a sajtó a fiatalok akcióiról mint tiszavirág-életű, fiatalos "buli-tüntetésekről" ír. Bár az említett fiatalok újító szellemű résztvevői, hangadói ezen rendezvényeknek, mindez mit sem változtat azon, hogy a magyar fiatalokat apatikus, kiábrándult társadalmi csoportként írják le újra meg újra az események után beálló csendben, amikor ismét arról olvashatunk, mennyire káros és sajnálatos a fiatalok érdektelensége. Az a kérdés, vajon mindez miért alakult így, rendkívül ritkán merül fel a téma kapcsán. Mint ahogy arról is kevés szó esik, kiknek volna feladata a fiatalok érdeklődésének felkeltése és miért volna társadalmi érdek a bevonásuk a politikába. És egyáltalán, miért kellene, hogy érdekelje a fiatalokat a politika, miért fontos a fiatalok politikai részvétele?

A regény egy német ápolónő igaz történetén alapul, akit öt gyermekével és férjével hurcoltak Auschwitz-Birkenauba.  Helene Hanemann árja németnek számított, így rá nem vonatkoztak a faji törvények, férje azonban cigány származású volt – egyébként hegedűművész –, így ő és a gyerekek is a náci faji törvények hatálya alá tartoztak. Amikor a Gestapó tisztjei megjelentek a lakásukon, hogy elvigyék a családot, Helenére nem terjedt ki a deportálási parancs. Maradhatott volna, de ő családjával tartva, önfeláldozó módon osztozott sorsukban. Megérkezve a birkenaui táborba, rögtön szembesültek a kíméletlen körülményekkel, a mindennapi élet-halál küzdelemmel. Egy napon azonban új orvos érkezett Auschwitzba, Josef Mengele, akinek az a különös ötlete támadt, hogy létesítsenek óvodát és kisiskolát a táborban, s ennek Helene legyen a vezetője. Ez a nem mindennapi vállalkozás határozta meg aztán a Hanemann család sorsát.   Az angol nyelvterületen nagy sikernek örvendő könyv – melynek kiadási jogait további tíz ország vette meg – izgalmasan meséli el e megrázó történetet, amely az emberi hősiesség gyönyörű példája, és amelyben a tragédiák mellett a remény is felcsillan.

Lévai Katalin könyvében előttünk áll egy különös család, egy gyönyörű város és egy sorsdöntő szerelem története. Bensőséges kép bontakozik ki egy monarchiabeli szerb család életéről, a múlt századforduló lenyűgözően tarka Budapestjéről és egy virága teljében álló korszakról. Majd változik a kép, s a kisebbségi család sorsán keresztül egy kegyetlen és igazságtalan korszakot látunk, a trianoni traumával és a háborúkkal terhes időszakot. Lévai Katalin nyitott szemmel és érzékeny lélekkel rekonstruálja felmenői múltját fényképek, levelek, naplók, élvezetes receptleírások, korabeli újságok és személyes emlékei segítségével. Megelevenedik előttünk a nagymama vidám zenei szalonja, a nagypapa patinás fodrász üzlete, a nagybácsi titokzatos cipészműhelye, egy rokon mesés art deco cukrászdája és a varázslatos görögkeleti templom Budapest szívében. A könyv főszereplője a szerző édesanyja, egy bátor és modern gondolkodású nő, aki különös módon az álom és a megélt valóság határán él. Az ő szenvedélyes szerelme, felkavaró emlékei és fantáziái töltik meg igazi élettel, izgalommal és ragyogással a családi történeteket. S amikor a családi almárium kimerül, az író fantáziája szárnyalni kezd. A képek mögött mindig van egy másik kép – vallja – és olyan történeteket álmodik meg, amelyek beleillenek családja mozgalmas és szövevényes múltjába, ezért is hisszük el neki, hogy akár így is történhetett volna.

A könyv szereplői nagyon sokat mondanak el arról, hogy milyen embereket szült a 20. század, és hogyan tudták azt túlélni ezen a tájon. Személyes képességekkel? Szerencsével? Hasznos kapcsolatokkal? Erős lélekkel vagy fizikummal? Mindezzel meg sok mással is. A 2017-18-ban készült portrék szereplőinek többsége - ludovikás katonatiszt, holokauszt túlélő, mérnök-feltaláló, élsportoló-edző, munkás-gobelinszövő, parasztlány-rendőrnő, színésznő, munkaszolgálatos-tanár, amatőr táncművész-filmgyári statiszta, világjáró ezermester- autodidakta zongoraművész - bőven túljár a 80-on, a 90-en, sőt akad, aki a 100-on is. Az író, aki három éve lakik ugyanott, ahol a portréalanyai, azért is tud empátiával, emberismerettel és tisztelettel szólni portréalanyai sorsáról, mert aligha akad olyan társadalmi réteg, élethelyzet vagy környezet, amelyről ne lennének neki is személyes tapasztalatai. A tavaly sikert aratott Törlesztés, avagy lapok a talonból című önéletrajzi könyvével szinte példát mutatott, hogy a távozó nemzedékeknek hogyan kell őszintén vallaniuk az életükről kioktatásoktól és illúzióktól mentesen: hitelesen.

A Salzburgban lakók nem sok ügyet vetettek arra a leponyvázott amerikai katonai teherautóra, amely 1945. október 3-án a repülőtér felé vette az útját. Pedig olyan emberek voltak rajta, akiknek a szavától, akaratától nem oly rég nagyon sokak sorsa függött... Most az amerikai hadsereg rabjai ők, akiket azért visznek a repülőtérre, hogy átadják honfitársaiknak - azok tegyék mérlegre viselt dolgaik súlyát. E foglyok egyike Bárdossy László volt külügyminiszter-miniszterelnök... Budapesten már várják őket. A kötetben a szerző meggyőző érveléssel, álláspontja sokoldalú dokumentálásával igyekszik eloszlatni azt a tévhitet, amely olyan "gonosz" személynek láttatta Bárdossy Lászlót, aki "az egész világtörténelemben nem található" bűncselekményeket követett el. Az olvasó a közölt források segítségével nyerhet teljes képet erről a politikai perről, amely még ma is a viták kereszttüzében áll.

A zsír rögeszme, megszállottság, szitokszó, világméretű probléma - és Sylvia Tara szerint az emberi test legkevésbé ismert szerve. Mi talán nem vagyunk vele nagy barátságban, ám a testünk egyértelműen szereti. Olyannyira, hogy számos önvédelmi intézkedéssel igyekszik megtartani. Mi a titka annak, hogy leadjunk végre 10 kilót? Együtt kell működni a zsírunkkal ahelyett, hogy szembeszállnánk vele. Tara elmagyarázza, hogyan befolyásolja a zsír az étvágyunkat és az akaraterőnket, hogyan védekezik, amikor támadva érzi magát, és miért jön vissza olyan könnyedén. A könyv az élvonalbeli kutatások eredményeit veti össze a történelmi megközelítésekkel, hogy föltárja a zsír valódi mibenlétét: a szerző szerint ez egy olyan belső elválasztású szerv, amely megfelelő mennyiségben elengedhetetlen az egészségünkhöz. Annak ellenére, hogy rengeteg pénzt költünk a zsír elleni harcra, erőfeszítéseink gyakran félreinformáltságon és tévutakon alapulnak. Tara szakszerűen leírja a genetika, a hormonrendszer, az étrend és a testmozgás összetett szerepét a testsúlyunk alakulása szempontjából, és könyve megmutatja, hogyan számolhatunk le egyszer és mindenkorra zsírpárnáinkkal.

Wohl Ellával 1900-ban megfordul a világ. Kísérlete, hogy megmentse azokat, akiket szeret, erőpróbába csap át. A tét négy egymásba fonódó sors: a tékozló testvéré, a fényes karrierért mindent odadobó baráté, a gátlástalan özvegyé, és - akarva-akaratlan - Elláé is. A kérdés csak az, hogy kinek milyen árat kell fizetnie az útért, amelyen elindul. Mert a világon semmi sincs ingyen. A történet során felelevenedik az egyszervolt pesti utcák ibolyaillata, a párizsi világkiállítás bizarr embermúzeuma, a pletykák és a bosszúvágy mérgező íze, az élni, szeretni és tetszeni akarás, és egy világ, ahol az álmokból valóság, a valóságból pedig ismét álom.

A parlamentarizmus - az elnöki rendszerhez hasonlóan - az emberi szellem nagy találmánya, amely - szemben a prezidenciális modellel - nem tervezőasztalon, mérnöki precizitással született, hanem súlyos idők során, nemzedékek tapasztalatainak és bölcsességének egymásra rakódásával alakult működőképessé. Magyarországon egykoron sokat tudtak erről a rendszerről - az elmúlt évtizedek alatt azonban e tapasztalatok olyannyira kihalványultak a közösségi emlékezetből, hogy olykor még a tudományos tudatban is csak tompa visszfényük pislákol. Ez a könyv tíz tanulmányban igyekszik bevilágítani a modern parlamentarizmus oszlopai közé, hogy hozzájárulhasson a napjainkban szerencsésen újraindított kormányformaviták eredményeinek elmélyítéséhez.

Kiválóságok, akik a kultúrában, a tudományban, az üzleti világban maradandót alkottak. Beer Miklós, Dr. Csikai Miklós, Eötvös Péter, Gombár Csaba, Mészáros Márta, Ráday Mihály, Orbán Ottó kapták meg 2018-ban a Hazám-díjat. Olyan alkotó egyéniségek, akikről egyenként is érdemes könyvet írni. Van már ilyen. Lesz még ilyen. A könyv Őket, az alkotó egyéniségeket mutatja be egy-egy portréinterjúban. Aktuális gondolataikat, érzelmeiket, hitvallásukat, pályaívüket, fontos és tanulságoktól sem mentes életrajzi történeteiket, humorukat és bölcsességüket ismerhetik meg az olvasók. A XXI. Századi Társaság rangos kitüntetését minden év novemberében a magyar szellemi élet hét kiválósága veheti átértékőrző és értékteremtő életművük elismeréseként. A díj a feledés elleni emlékezést valamint példát adó értékeink megbecsülését szolgálja ezzel a könyvvel együtt. Hagyományteremtő módon a díjazottakkal készített életinterjúkat 2005-től kötet formájában jelenteti meg a Kossuth Kiadó.

Összeálltak a zseniális Karinthi/Karinthy család leszármazottai, és alkottak egy nagyot. A Testvérlélek két időszak, a kisgyermekkor és a fiatal felnőttkor köré épülő lélektani dráma. Ki nem álmodott soha arról, hogy hirtelen egy rokonlélek jelenik meg az életében? Philippe szerencsés, ő már gyerekkorában megtalálta a magáét. Meg is kérte a kezét, és a kislány elfogadta. De a gyerekeknek nincs sok beleszólásuk a felnőttek döntéseibe: a kisfiú családja elköltözik a városkából, és a pajtások elszakadnak egymástól, ám Philippe nem feledkezik meg gyerekkori társáról. Múlnak az évek, a gyerekből fiatalember lesz. A szüleivel lakik, időszakos munkákból él, félreteszi a pénzt, és alig várja, hogy viszontlássa gyerekkori szerelmét. Lesz-e, lehet-e közös a jövőjük? Milyen áron tudják a múltat feleleveníteni? A Franciaországban élő Agnès Karinthi regényét édesanyja, Karinthy Judit fordította magyarra.

Antal Attila körüljárja azt az ellentmondást, amely a globális kapitalizmus kontroll nélküli státusza és a demokrácia nemzetállami „börtönbe való bezárása” között feszül, elemzi a problémákra adott jobboldali, sok esetben nacionalista választ, bemutatja, hogy lépett házasságra az autoriter állam és a kapitalizmus, és felteszi a kérdést, hogy lehet-e demokratikus a globalizáció.

Mítosz című könyvében Stephen Fry újrameséli a görög mitológiát a kezdetektől Midász király történetéig. Az angol humorista e művében sem fukarkodik a szellemességgel: modern nyelvezetű előadásában a klasszikus történetek olykor felhőtlenül vidámak, máskor meghatóan szépek vagy éppen szívbe markolóan szomorúak, és kivétel nélkül rendkívül szellemesek.   A könyv élvezetéhez nem szükséges háttérismeret vagy klasszikus műveltség: épp úgy nincs benne tudományoskodás vagy elvont bölcselkedés, mint ahogy a görög mitológiában sincs, „csak rabul ejtő, szórakoztató, közérthető és lenyűgözően emberi történetek halmaza”.   Mennyiben más Stephen Fry könyve, mint a hasonló témájú kötetek? A szerző arra vállalkozik, hogy közelebb hozza a mai ember számára az ókori görögséget, és a mítoszokat újramesélve rávilágítson, mennyire sokszínű, szórakoztató és élő történetek ezek. A szerző sok-sok olvasmányt, antik forrásokat és modern szakirodalmat felhasználva mesél, a mű azonban egy pillanatra sem lesz „tankönyvízű”. A Mítosz eleven, humoros, olykor félelmetes, máskor megható vagy pajzán, erotikus elbeszélések gyűjteménye, amely a világ létrejöttétől a titánok és az istenek harcán, az olümposzi rend létrejöttén keresztül az ember teremtéséig és az emberi világ arany- és ezüstkoráig követi végig a mítoszokat.    Stephen Fry (1957–) angol író, színész, humorista, televíziós műsorvezető. Anyai ágon magyar származású, anyai nagyapja a mai Szlovákia területén lévő Nagysurányban élt. Fry a Cambridge-i Egyetemen tanult, itt csatlakozott a Footlights nevű amatőr színjátszó csoporthoz, ahol olyan majdani hírességekkel barátkozott össze, mint a később Oscar-díjas Emma Thompson vagy Hugh Laurie, akit a Dr. House című sorozat jövőbeni sztárjaként ismerhetünk.   Utóbbival nemcsak szoros barátságot kötött, hanem az 1980-as években saját tévésorozatot is indítottak Egy kis Fry & Laurie (Bit of Fry & Laurie