Kossuth Kiadó strana 49 z 231

Pacsirta, a csúnya vénlány a regény elején és végén kap mindössze szerepet. A regény mindössze egy hetet ölel fel, így az események gyors egymásutánját olvashatjuk. Pacsirta elutazásával Vajkayék vidékies kúriájában megváltozik az élet. A szülők élete megint izgalmassá, mozgalmassá válik, a régi ismerősök újra előtűnnek, megint elmennek színházba. Ekkor jönnek rá, hogy a másoknak oly unalmasnak tűnő szürke hétköznapok nekik mennyi örömet okoz és hogy lányuk rútsága lassan az ő rútságukká vált.

Kedves Olvasó! Először is elnézést szeretnék kérni, hogy főszereplőnk mindig, mindenkit tegez, de a felesleges körök futása nem a kutyák műfaja. Fontos leszögeznem, hogy amit a kezében tart, nem mesekönyv, minden sora igaz, tanulságos és informatív, másfelől sok hasznos nevelési és egyéb tanácsot is tartalmaz. Akinek van kutyája, annak azért érdekes, mert alkalmasint magára ismer, és tanulhat is belőle, akinek nincs, az pedig valószínűleg kedvet kap egyhez, ha nem mindjárt kettőhöz! Izé egy borzalmas helyre született, ahonnan négyhetes korában félholt állapotban hoztuk el tíz társával együtt egy állatvédőrséges akció keretében. Annyira ramaty állapotban volt, hogy azt gondoltam, így ideiglenes befogadónak nem adhatom, várok vele pár hetet, hogy túléli-e egyáltalán. Azt ugyancsak elhatároztam, hogy ha túléli, akkor is csak akkor adom oda, ha már makkegészséges. Vesztemre ezt a fogadalmamat Izé meghallhatta, mert négy hónapos koráig folyamatosan produkált valami betegséget, míg meg nem ígértem neki, hogy velem marad végleg. Sok mindent éltünk, élünk át együtt, jön velem dolgozni, zongoraórára, sőt már egyszer moziban is volt! Az ő élményeit, érzéseit, elbeszéléseit tömöríti ez a könyv oly módon, hogy közben az állatvédelemről és az állatok neveléséről, gyógyításáról, viselkedéséről is számtalan érdekes és fontos dolog kiderül. Ha pedig csak szórakozni akarnak, akkor is remek választás, na persze, ha Izé szimpatikus Önöknek... De kinek ne lenne az?! Jó szórakozást! Tornóczky Anita

1942 augusztusa. Jacob és Moses Párizs német megszállása idején éppen a városban tartózkodik nagynénjüknél. Szüleik – neves német zsidó drámaírók – nála helyezték biztonságba fiaikat, amíg sikerül oltalmat találni az egész családnak. De mielőtt a Stein család újraegyesülhetne, Párizsban megkezdődik a zsidók tömeges összegyűjtése. A nácik felügyelete alatt a francia csendőrök elfogják a fiúkat is, és a Téli velodromba viszik őket, abba a hatalmas, komor épületbe, ahol sok ezer francia zsidót gyűjtöttek össze, hogy aztán koncentrációs táborokba hurcolják őket. Jacob és Moses tudja, hogy menekülniük kell, ha életben akarnak maradni. Nincs azonban más a kezükben, mint néhány Dél-Franciaországból érkezett levél, amelyek a szüleikhez vezethetik őket. Minden sarkon veszély leselkedik rájuk, és a fiúk egymáson kívül senki másra nem számíthatnak. A megszállt országon át gyalog kelnek át. Elképesztő útjuk során sok idegennel találkoznak, bátor lelkekkel, akik saját biztonságukat kockáztatva segítik a gyerekeket, némelyikük pedig a legmagasabb árat is megfizeti amiatt, hogy segítette a két kis háborús menekültet. Ez az inspiráló regény a család erejét és az emberi szellem kitartását mutatja fel a történelem legsötétebb pillanataiban.

Mexikó, 1925. A tizenhét éves Frida orvos akar lenni, de egy súlyos buszbaleset meghiúsítja a továbbtanulásról szőtt álmait. A lábadozás keserves hónapjai alatt talál rá a festészetre, és a szárnypróbálgatásai, első festményei teszik elviselhetővé számára a testi korlátok és a fájdalom elfogadását. Beleszeret Diego Rivera festőfejedelembe, akit lenyűgöz a lány vad tehetsége. Összeházasodnak, és a kor ünnepelt párjaként élnek a szabados erkölcsű művészvilágban. Szerelmük azonban nem örökkévaló. A csalódott Frida a válás után számtalan nagyvárosban megfordul, együtt éjszakázik a huszadik század hírességeivel. S miközben élete csúcspontjára, a művészete kiteljesedéséhez ér, a várt boldogság helyett a Diego utáni keserű sóvárgás hatja át. Szerelem és halál, élet és halál kettőssége kíséri végig a különleges szimbólumrendszert teremtő munkásságát.

Csaknem ?hetvenöt éve, hogy az MI9 megálmodta a második világháború legmerészebb menekítési és megtévesztési tervét. Kigondolója Airey Neave volt, azon elsők egyike, akiknek valaha is sikerült megszökniük Colditzból. Soha korábban nem dolgoztak ki nagyobb szabású menekítő-, rejtegetési, illetve megtévesztő akciót. Mivel Európában a Királyi Légierő és a Szövetségesek számos lelőtt pilótája bujkált, a híres „Üstökös” menekítő útvonalat működtető szervezetekbe pedig kettős ügynökök épültek be, Neave arra gondolt, hogy inkább közvetlenül a nácik orra előtt kell elrejteni őket, mint megkockáztatni a hazájukba való visszajuttatásukat. Erre célra egy erdőt talált a legmegfelelőbbnek, amely Franciaország szívében feküdt, a német hadsereg egyik legnagyobb lőszerraktárának közelében: az volt a szándéka, hogy ő, valamint belga ügynökök és a francia Ellenállás titokban ide hozzák, és itt, az ellenségtől karnyújtásnyira rejtegetik majd a pilótákat és katonákat. Senki sem hitte, hogy a dolog megvalósulhat, a titkos tábor azonban akkora sikernek bizonyult, hogy az erdőben a D-napot megelőző három hónapban szövetséges menekülőkből álló jókora, százötven fős közösség élt. Sokszor csak egy hajszálon múlt, mégsem fedezték fel őket. Az egyszerűségében zseniális, elképesztően vakmerő terv nyomán a szövetséges menekülők otthonosan berendezkedtek az erdőben, és anélkül, hogy lelepleződtek volna, vadásztak és főztek, hogy fenntartsák magukat. Még egy golfpályát is kialakítottak maguknak – ütők gyanánt pedig faágakat használtak… Minderről egyetlen kívülálló sem szerzett tudomást, ahogyan a környező falvak lakói sem: az utolsó pillanatig a leghalványabb sejtelmük sem volt a szövetséges kontingens létezéséről a közvetlen közelükben. Könyvünk alapanyagául, amely a második világháború egyik legvakmerőbb akciójának izgalmas történetét mondja el, interjúk szolgáltak, amelyeket a szerzők a menekülőkkel, az Ellenállás tagjaival és azokkal a gyerekekkel készítettek, akik az élelmet csempészték az erdőlakóknak. Mindazt, ami történt, mindmáig éppúgy titok övezte, mint a frétevali titkos hadsereget.

Raoul Wallenberg másmilyen életet képzelt el magának. Nem kereste a hős szerepét, még csak kalandra sem vágyott. 1944 háborús tavaszán töltötte be 32. évét, és egy kis kereskedelmi vállalatnál dolgozott, amely libákat, pulykákat és tojásport importált Magyarországról. Építészmérnöki végzettségével az üzleti életben szeretett volna karriert elérni, de nehezen találta a helyét. Akkor kezdődött a vészkorszak Magyarországon. Egy amerikai–svéd akciót terveztek az európai zsidóság maradékának megmentésére. A svéd kormánynak valakit Budapestre kellett küldenie, de kit? Véletlen események sorozata következtében Raoul Wallenberg került a figyelem középpontjába. Fél évvel később több ezer magyar zsidó a fiatal svédnek köszönhette életben maradását. 1945 januárjában Raoul Wallenberg szabad akaratából a szovjet csapatok elé ment a szétbombázott Budapesten. Soha többet nem látta viszont Svédországot.  Az Itt egy szoba, és rád vár nemcsak egy fantasztikus, lélegzetelállító történet, hanem egy nagyszabású kutatómunka eredménye is eddig ismeretlen archívumokban. Először olvashatjuk Raoul Wallenberg teljes élettörténetét, amennyire ez ma megismerhető a rendelkezésre álló forrásokból. Megismerhetjük gyermekéveit, a háborús Stockholmban tett korai karrierpróbálkozásait, a drámai budapesti féléves tartózkodását, letartóztatását és a szovjet börtönben töltött időt, de a sorsával kapcsolatos, egészen napjainkig tartó politikai játszmákat is. Először követhetjük Raoul Wallenberg családjának történetét a tragikus diplomáciai kudarcok sorozatának tükrében. Új választ kapunk arra a kérdésre, hogyan lehetséges, hogy Raoul Wallenberg a Fehér Ház politikai szemléletváltása következtében az 1970-es évek végére amerikai hőssé válik. Az író, Ingrid Carlberg, tudományos pontossággal kidolgozott műve közérthető és megrázó olvasói élményt nyújt, amelyben a történelem ismert személyiségei kelnek életre. Raoul Wallenberg, az ember, előlép az árnyak közül, moszkvai élete úgyszintén. A beillesztett jelenkori történetek mélyebben segítenek megérteni, hogy mi, és miért történt. Egy val&o

Egy ?Hongkongban tartott genetikai konferencián egy kínai professzor bejelenti, hogy megszületett az első génmanipulált ikerpár, majd nyomtalanul eltűnik. Jao Bai professzort a kínai állambiztonsági minisztérium emberei tartják fogva a saját laboratóriumában, hogy ne szivárogtathasson ki több bizalmas információt, miközben tovább kell dolgoznia a szupertitkos Vitruvius-projekten. A projekt célja a szuperember létrehozása, egyrészt génmanipulációval, másrészt kiborgizáció segítségével, de legfőképpen a mesterséges intelligencia fejlesztésével. Ez utóbbiban óriási verseny folyik az USA és Kína között, hiszen akinek előbb sikerül azt kifejlesztenie, hatalmas előnyre tehet szert, és világuralomra törhet. A professzor tisztában van a projekt kockázataival, és figyelmeztetni szeretné a veszélyre a Nyugatot ismerősén, Tomás Noronhán keresztül. A regény bemutatja Kína orwelli világát, az ember halhatatlanságának lehetőségét, a tech óriások világát, és olyan fogalmakkal ismertet meg, mint a Big Data, a Deep Learning, a technikai fejlődés exponenciális irama, a szingularitás és az általános mesterséges intelligencia.

Talpuk alatt fütyül a szél, Kopaszkutya, Könnyű testi sértés, Falfúró, Roncsfilm, A Nap utcai fiúk, Puszta (egy el nem készült film). „Örömmel mondhatom, hogy ezek közül több kultuszfilmnek bizonyult, tehát a novellák is számíthatnak érdeklődésre. A filmírás folyamatából következően a novellákból és a forgatókönyv-változatokból néha tucatnyi készül. Most ezek közül válogattam ki a legalkalmasabbnak tűnőket. Az eredeti anyagban csak minimális húzást végeztem, mást nem változtattam. Szerintem ezekben a novellákban az az érdekes, hogy irodalmilag sajátos formát képviselnek, utalnak a később elkészült filmekre, de nem teljesen azonosak azokkal.” A kötetet látványos fotó- és plakátanyag illusztrálja, továbbá Bikácsy Gergely tanulmánya és Jávorszky Béla Szilárd kort idéző írása kíséri.

A keresztesekben Dan Jones sajátos nézőpontból mutatja be a kereszténység és az iszlám között a középkorban csaknem négy évszázadon át dúló háborúskodást, amelynek hullámai a mai napig nem ültek el. Ahelyett, hogy egyszerűen fölsorolná a keresztes hadjáratok eseményeit, Jones egy lebilincselő epizódokból összerakott történeti tablót tár elénk. A könyv címét adó „keresztesek” között találkozhatunk nőkkel és férfiakkal, keleti és nyugati egyházbeli keresztényekkel, szunnita és síita muzulmánokkal, arabokkal, zsidókkal, törökökkel, egyiptomiakkal, berberekkel és mongolokkal – sőt még egy viking csapattal is.   Dan Jones a népszerű történetírás kiváló művelője, aki mesteri tehetséggel és hatalmas tudományos felkészültséggel alkotja meg sodró lendületű, magával ragadó műveit. A keresztes háborúk korát előtte senki sem tudta ilyen megkapó színekkel lefesteni, történetüket ilyen élvezetesen elmesélni.

Miért nem beszélünk az egyik leghalálosabb pszichés betegségről, az evészavarról? Bárcsak sikerült volna kórház nélkül is. De ez a valami sajnos túlságosan is eluralkodott rajtam. Ez a betegség iszonyatos. Olyan, mintha egy parazita lakna az agyadban, és minden egyes lenyelt falat után életre kelne. A végén már annyira kínzó ez az érzés, hogy inkább nem eszel, és elviseled az éhséget, mint hogy bármilyen ételt a szádba vegyél, megrágj és lenyelj. Aztán ha mégis ettél, jön az önostorozás, az undor saját magadtól, a vécé fölé görnyedsz vagy hashajtót szedsz be, hogy a mérleg mutatója a számodra kedvező irányba mozduljon. És mi történik, ha eléred az álomsúlyt? Na, olyan soha nincs. Eltorzul a világ, és egész nap csak azon a bizonyos számon fogsz gondolkozni. Nem érdekelnek se barátok, se család, se buli. Nem érdekel semmi. Megszűnik minden. »Hány kalória?« »Mennyit ehetek még?« Este aztán lelkiismeret-furdalásod lesz amiatt, hogy keveset eszel, megfogadod, hogy többet fogsz enni. Hazudsz nemcsak a hozzád közel állóknak, hanem saját magadnak is. Aztán egyik nap arra ébredsz, hogy a mérlegnek sem hiszel, hogy nem mindegy, milyen tányérból eszel, és mivel, mikor, mennyi ideig. Úgy fekszel le este, hogy akkor jutalmazod magad, ha korog a gyomrod. Minél többet fogysz egyik nap, annál többet szeretnél másnap. Néhányan biztosan megkérdezik majd, miért teszem ki ezt az egészet az ablakba, hogy boldog-boldogtalan csámcsoghasson rajta. Nos, ha észhez kap akár egy lány vagy fiú, aki ugyanebben a cipőben jár, mint én, akkor elértem a célomat. Hogy megkérdeztem-e magamtól, mindez megérte-e? Minek? Én már tudom a választ. Életem eddigi legnagyobb harcában győztem, és hátrahagytam azt a dolgot, ami abból táplálkozott, hogy én éheztem.

Milliók reménykedtek Adolf Hitler halálában, ám csak néhányan rendelkeztek azokkal a képességekkel, azzal az eltökéltséggel és lehetőséggel, hogy merényletet kísérelhessenek meg ellene. A Harmadik Birodalom messianisztikus vezetője ellen állítólag 42 merényletet kíséreltek meg, közölük harmincnál többet dokumentumok igazolnak. Néhány merénylő abban reménykedett, hogy a Führer közelébe kerül és pisztollyal lelövi. Mások mesterlövészpuskával akarták leszedni. Akik ismerték a napirendjét, bombával vagy méreggel pusztították volna el. Többen is közel kerültek a sikerhez, köztük egy idealista német arisztokrata, egy vakmerő brit diplomata, sőt egy egyszerű asztalos is.   A könyv szereplői között kommunista és szocialista ellenállókkal, vallásos ellenzékiekkel, a német katonai elit konzervatív tagjaival, mi több, olyan egykori nácikkal találkozunk, akiknek elege lett vezetőjükből. Megismerkedhetünk a különböző szintű biztonsági intézkedésekkel, amelyekkel Hitlert védték ellenségeitől, és a szörnyű megtorlásokkal. Mindezek ellenére a Führer elsősorban a puszta szerencséjének és néha bohózatba illő véletleneknek köszönhette, hogy kialakult saját elpusztíthatatlanságába vetett hite  A szerző, az egyik legrangosabb brit történész, kísérletet tett arra, hogy összegyűjtse valamennyi Hitler ellen tervezett, illetve megkísérlett merényletet. A könyv külön érdeme, hogy plasztikus leírást ad Hitler szokásairól és személyiségéről, valamint a náci párt és Hitler SS-testőrségéről.

2020 tavasza váratlan helyzettel szembesített bennünket: a koronavírus-járvány az egész világot érintő pandémiává vált, amely korábban nem tapasztalt módon avatkozott be a világ gazdasági, politikai, kulturális életébe – így mindannyiunk életébe, hétköznapjaiba is.   Március közepétől Magyarországon is életbe léptek a kijárási korlátozások, a külföldről érkezők és a koronavírus tüneteit produkálók kényszerűen karanténba kerültek – a korlátozások enyhítésére pedig május közepéig kellett várni.   Így a megszokott, normális élet menete két hónapra kizökkent. E két hónap a távolságtartás jegyében egyeseknek elkülönülést, bezártságot, másoknak összezártságot jelentett, esetleg kreatív időt szabadított fel, vagy éppen munkahelyet szűntetett meg. A karanténban eltöltött napok mindenki életére más-más hatással voltak, mindenkinek mást hozott és mindenkitől mást sodort el.   Jelen kötetet e két, karanténban töltött hónap dokumentumaként tartja kezében az olvasó. Nem a járvány-diskurzus világpolitikai, gazdasági vagy társadalmi elemzéseiként, hanem a hétköznapok személyes tapasztalata felől megírt naplójaként.   A Könyvkészítők Informális Fórumának tagjai – köztük írók, költők, könyvkiadók, grafikusok, tudósok – számolnak be e kötet lapjain karanténbéli élményeikről, gondolataikról, arról miként birkóztak meg a karanténban töltött mindennapok kihívásaival, vagy éppen a bezártság két hónapjának alkotói tevékenységébe engednek betekintést. És amiként mindannyiuk számára mást és mást hordoztak a karantén napjai, úgy e kötet is ezt a sokféleséget hívatott reprezentálni: esszék, versek, novellák, grafikák, fotók formájában megörökítve a karanténnapok tapasztalatát.

„Úriemberként gondolkodom, tehát úriember vagyok” – vallották magukról a századfordulón azok az urak, akik „a létező társadalmi rend fenntartásában másoknál nagyobb mértékben érzik magukat érdekelve, és ezért ama rendért adott esetben nagyobb tevékenységre, áldozatokra, esetleg egész egyéniségük latbavetésére, életük kockáztatására is hajlandók”.   Ki az úriember? Mik az úriemberi lét feltételei? Melyek az ennek megfelelő anyagi és műveltségi követelmények? Mi határozza meg az úriember presztízsét? Becsületsértés esetén hogyan vesz elégtételt? – Ha egy úriembert becsületében támadtak meg, azt nem lehetett megtorlatlanul hagyni, mert ezzel az illető kizárta magát az úriemberek közösségéből. Ezért párbajt vívtak a politika, a hadsereg, a sajtó, a művészet, a közigazgatás és a gazdatársadalom tagjai egyaránt, „a kaszárnyák lovaglóiskolái és a vívótermek szinte visszhangzanak a pisztolylövésektől és a kardok csattogásától”. Ezzel a letűnt világgal ismerteti meg az olvasót Novák Béla könyve, mely tényekre alapozva, részletesen és olvasmányosan taglalja a párbaj történetét a lovagi tornáktól a párbajmánián át egészen a párbaj alkonyáig.

Az ?eredeti kötet Schmidt Egon író, ornitológus első könyveként, 1970-ben jelent meg, s óriási sikert aratott. A 2009-ben Kossuth-díjjal is kitüntetett szerzőnek azóta mintegy 70 műve látott napvilágot, melyek az állatokról – elsősorban madarakról – szólnak, s tükrözik mély természetszeretetét, lelkes rajongását a madarak s elhivatottságát a madárvédelem iránt. Számos könyvében hitet tesz a „nagybetűs” Természet, a madárvilág megóvása mellett. Az alkotó, gondolkodó s a természetet közelről ismerő szerző írásainak célja mindig „az ezerarcú, de sajnos ezer sebből is vérző” természet védelme, féltő szeretete. A Madarakról – mindenkinek könnyed stílusú, olvasmányos munka, melynek nagy előnye, hogy nem a szerző által kieszelt témákat pendíti meg, hanem azokra a kérdésekre válaszol, amelyeket érdeklődők tettek fel a Magyar Madártani Egyesület tájékoztató telefonvonalán. A kötet beszél a seregély hangutánzó képességéről és gazdasági problémáiról, az urbanizált környezetben élő fekete rigók fiókáiról és általában a madárfióka-etetésről, majd az egész madárurbanizáció-kérdésről, a dunai sirályokról, a budapesti verebekről. A könyv további témái közé tartoznak a budapesti parkok téli madárvendégei, az amatőr madármegfigyelés módjai, a madarak téli gondozása, etetése, a madártelepítés. A szerző bemutatja az egyre fogyatkozó számú fajokat, a puszta madarait, tájékoztat ad a madárvonulásról, a gyűrűzésről, valamint a természetvédelem madártani vonatkozásairól. Végül a könyvet színesíti, hogy néhány szó esik a ,.repülő drágakövekről", a kolibrikról. A csaknem fél évszázada megjelent művet aktualizált tartalommal és a legkiválóbb természetfotósaink friss felvételeivel jelentetjük meg.    

"Vajon ma mivel és főleg hogyan lehet nagy cégeket és nagy vagyont felhalmozni? Hazánk és korunk „aranyembere” meg tudja őrizni arcát és személyiségét? Gyermekei büszkén vállalják, vállalhatják édesanyjukat vagy édesapjukat? Netán folytatják azt, amit elkezdett?    A magyar újkapitalizmus alig több mint három évtizede egy sor rossz és nagyon rossz példát mutatott – gyors, látványos sikereket, melyeket előbb vagy utóbb csúfos bukás követett.    De az „üstökösök” mellett állócsillagok is megjelentek a magyar gazdaság egén. Olyanok, akikre ma is felnézünk, akiknek pályaívét már üzleti iskolákban is tanítják.     Őket, pontosabban őket is szólaltattam meg az elmúlt években készült interjúkban.    Példájukkal azt szeretném bebizonyítani, vagy legalábbis bemutatni, hogy most, ebben a korrupcióval, paternalizmussal átitatott és urambátyám légkörben működő magyar gazdaságban is lehet sikert elérni. A siker így is bárki számára kézzelfogható, akiben van tehetség, elhivatottság, kitartás és persze kurázsi."   Gattyán György, évente sokmilliárd adót fizet, miért szállt rá mégis az APEH? Demján Sándor szinte mindig nyert, az orosz lottón milliárdokat - veszített Őszintén bevallja: remekül értett vagyona elvesztéséhez Somody Imre Cukorka árusból ingatlanmogul - van ilyen: Futó Péter Sportközpontot épített egykori iskolájának a milliárdos Wáberer György Egy nő, akire a férfiak is felnéznek. Kósa Erika  Műkörömből milliárdokat? Lehetséges! Jákob Zoltán megcsinálta. A pékkirály, Palásti József soha nem nyugszik. Megint kitalált valami újat!

A sorstörő, vagy éppen sorsokat felemelő történetek sohasem érnek véget a diktatúra bukásával, a kor (test)szagát, a leheletét érezzük, a túlélés csodáját látjuk gyermekeink mosolyában is. Évekig, csaknem tíz éven keresztül készültek ezek az olykor tragikus, máskor humoros, vidám, de leginkább tragikomikus történetek, amelyek a Ceuşescu féle diktatúra működését írják le sajátos, mindig az áldozat különleges szemszögéből. Egy részük velem és legszűkebb környezetemben történtek meg, másokat hallottam, de olvashatnak itt olyan anekdotákat is, amelyeket elmeséltettem. A vegyes műfajú kötetben néhány novella is található, ezek is a huszadik század második felének egyik legdurvább, Európában talán a legszörnyűbb diktatúrájának természetrajzát adják. A sokszor groteszk, egyben abszurd történetek mögött pedig szinte minden esetben ott lebeg kísértetként maga a kondukátor, de a mindekori imádott, gyűlölt vezető is. A mai napig csak humorral képes az ember feldolgozni. Így volt ez akkor is. A történeteket mi vidámítottuk magunk köré. Ma már egy nagy-nagy, országnyi, európányi vidám, életmentő kocsmában ülünk és szórakoztatjuk akkori és jelenkori önmagunkat.  A sorstragédiák egyre humorosabb, egyre viccesebb, egyre szellemesebb, egyre szürreálisabb történetekben élnek tovább. Olyan most már, mintha nem tehettünk volna mást – kitaláltuk. (Kőrössi Péter József)