Kossuth Kiadó strana 47 z 233

A keresztesekben Dan Jones sajátos nézőpontból mutatja be a kereszténység és az iszlám között a középkorban csaknem négy évszázadon át dúló háborúskodást, amelynek hullámai a mai napig nem ültek el. Ahelyett, hogy egyszerűen fölsorolná a keresztes hadjáratok eseményeit, Jones egy lebilincselő epizódokból összerakott történeti tablót tár elénk. A könyv címét adó "keresztesek" között találkozhatunk nőkkel és férfiakkal, keleti és nyugati egyházbeli keresztényekkel, szunnita és síita muzulmánokkal, arabokkal, zsidókkal, törökökkel, egyiptomiakkal, berberekkel és mongolokkal - sőt még egy viking csapattal is. Dan Jones a népszerű történetírás kiváló művelője, aki mesteri tehetséggel és hatalmas tudományos felkészültséggel alkotja meg sodró lendületű, magával ragadó műveit. A keresztes háborúk korát előtte senki sem tudta ilyen megkapó színekkel lefesteni, történetüket ilyen élvezetesen elmesélni.

Milliók reménykedtek Adolf Hitler halálában, ám csak néhányan rendelkeztek azokkal a képességekkel, azzal az eltökéltséggel és lehetőséggel, hogy merényletet kísérelhessenek meg ellene. A Harmadik Birodalom messianisztikus vezetője ellen állítólag 42 merényletet kíséreltek meg, közölük harmincnál többet dokumentumok igazolnak. Néhány merénylő abban reménykedett, hogy a Führer közelébe kerül és pisztollyal lelövi. Mások mesterlövészpuskával akarták leszedni. Akik ismerték a napirendjét, bombával vagy méreggel pusztították volna el. Többen is közel kerültek a sikerhez, köztük egy idealista német arisztokrata, egy vakmerő brit diplomata, sőt egy egyszerű asztalos is. A könyv szereplői között kommunista és szocialista ellenállókkal, vallásos ellenzékiekkel, a német katonai elit konzervatív tagjaival, mi több, olyan egykori nácikkal találkozunk, akiknek elege lett vezetőjükből. Megismerkedhetünk a különböző szintű biztonsági intézkedésekkel, amelyekkel Hitlert védték ellenségeitől, és a szörnyű megtorlásokkal. Mindezek ellenére a Führer elsősorban a puszta szerencséjének és néha bohózatba illő véletleneknek köszönhette, hogy kialakult saját elpusztíthatatlanságába vetett hite. A szerző, az egyik legrangosabb brit történész, kísérletet tett arra, hogy összegyűjtse valamennyi Hitler ellen tervezett, illetve megkísérlett merényletet. A könyv külön érdeme, hogy plasztikus leírást ad Hitler szokásairól és személyiségéről, valamint a náci párt és Hitler SS-testőrségéről.

Rónai Egon újságíró-riporter-műsorvezetőről szóló interjú-portrékötet, a műsorvezető életéről, emlékeiről szóló beszélgetésekkel, 1960-2020 közötti kordokumentumokkal, Rónai élete szereplőinek megszólalásaival, és néhány fontos, televíziós riportjával.

Nagy András több mint negyedszázada kutatja, hogy mi történt Nyugaton, főként az ENSZ-ben 1956 őszén és a következő években, hogy kik és hogyan képviselték a magyar forradalom ügyét, s kik voltak ennek ellenfelei. Erről szólt a 2005-ben megjelent, A Bang-Jensen-ügy - '56 nyugati ellENSZélben című kötete. Az azóta eltelt években rengeteg dokumentum vált hozzférhetővé - ezt a hatalmas forrásanyagot dolgozza fel a szerző új könyvében.

1 db MP3 cd, 223 perc A Legsötétebb Peruból jött medve legeslegújabb kalandjai is megfelel a híres-neves Paddington-hagyományoknak: megmosolyogtató, pergő cselekményű, kedves, váratlan fordulatokkal teli mesék fűzére, amely nem mentes a megszokott bond-i társadalomkritikától sem. Bár Paddington láthatóan el-eltéved a mindennapi élet útvesztőiben, valójában a vele kapcsolatba lépők sem bizonyulnak minden esetben nálánál talpraesettebbnek. "A különleges dolog abban, hogy Paddington egy mackó az az, hogy egyszerre van jelen benne a gyermeki ártatlanság és felnőtt bölcsesség. Nagyon erősen érzékeli a jó és a rossz közti különbségeket, és nem hajlik meg az értelmetlen bürokrácia előtt, amellyel mi emberek körül vesszük magunkat." (Michael Bond)

A Felső-Tisza-vidék Magyarország középkori templomokban leggazdagabb régiója. Míg a DUna-Tisza közén és a Tiszántúlon alig találni a román és a gótikus korból fennmaradt egyházi építményt, addig a Felső-Tisza vidékén több tucat ma is használatban álló középkori templomot láthatunk. Hasonlóan az erdélyi Szászföldhöz, ahol szinte minden falu közepén ott magasodik egy középkori templomerőd, itt is alig akad település, amelyik ne büszkélkedhetne román kori vagy gótikus templommal. A középkor e tanúinak jó része megőrizte eredeti formáját, tömegét, a később felépített fa harangtornyok pedig még jobban kiemelik a fehérre meszelt templomok szépéségét. A könyv 34 települést bejárva mutatja be középkori építészetünk másutt oly ritka emlékeit.

Mit kínál a kert? – teszi fel a kérdést új könyvében Bálint gazda, azaz Bálint György kertészmérnök, aki századik születésnapján túl is szívesen látja el tanácsaival a kertészkedőket. A kert adhat gyümölcsöt, zöldséget, virágot, gyógyfüvet és fűszert, de mindenekelőtt örömet, jóleső munkálkodást és pihenést – vagyis boldogságot. Ebben a kis könyvben Bálint gazda ahhoz ad tanácsokat, miként gazdagíthatjuk kertünket társ- vagy haszonállatokkal, hol helyezzük el, mivel etessük, hogyan szaporíthatjuk őket. Ez a színes kötet abban segíti fiatal, vagy a kertészkedéssel most ismerkedő felnőtt olvasóját, hogy a kert a természetnek olyan kis darabja legyen, amelyben az állattartás ősi hagyományai is helyet kapnak.

A Meryl Streep, Hollywood királynője magával ragadó, inspiráló portré az élő legendáról és színészi játékáról. Bemutatja a félelmet nem ismerő színésznő elsöprő sikert arató, ikonikus filmszerepeit, feminista elhivatottságát és azt a tagadhatatlan hatást, amit a popkultúrára gyakorolt. Meryl Streep korunk legünnepeltebb színésznője. Valóságos kaméleonként olvad bele minden egyes szerepébe. Soha nem játszik kétszer ugyanúgy. Kifinomult eszköztárát latba vetve egy sor dinamikus, bonyolult női karaktert jelenít meg, legyen az fiktív vagy valóságos személy: Joanna Kramer, Sophie Zawistowska, Karen Silkwood, Julia Child, Margaret Thatcher vagy Florence Foster Jenkins. Nem alkuszik meg, nem bújik olyan mellékszereplők bőrébe, amelyekkel más színésznőknek be kell érniük: a támogató feleség, a támogató anya vagy a támogató, ám egyetlen mozdulattal lecserélhető szerető karakterébe. Streep ilyesmit nem hajlandó eljátszani. Az egykori különc, göndörhajú külvárosi tinédzser a Vassar és a Yale Egyetem dráma tagozatának színpadán nőtte ki magát feltörekvő naivává. A 60-as és 70-es évek nőmozgalmának virágkorában vált felnőtté, és akkor is nyíltan vállalta feminista elkötelezettségét, amikor ez még nem volt divat. A korai sikereket követően, negyvenéves korára - amikor sok főszerepet játszó színésznő ragyogása elhalványul - Streep még inkább előretört, egyre érettebb és jobb lett. Olyan szerepeket vállalt, amelyek valóban érdekelték, miközben számtalan rangos díjat és elismerést zsebelt be.

1942 augusztusa. Jacob és Moses Párizs német megszállása idején éppen a városban tartózkodik nagynénjüknél. Szüleik - neves német zsidó drámaírók - nála helyezték biztonságba fiaikat, amíg sikerül oltalmat találni az egész családnak. De mielőtt a Stein család újraegyesülhetne, Párizsban megkezdődik a zsidók tömeges összegyűjtése. A nácik felügyelete alatt a francia csendőrök elfogják a fiúkat is, és a Téli velodromba viszik őket, abba a hatalmas, komor épületbe, ahol sok ezer francia zsidót gyűjtöttek össze, hogy aztán koncentrációs táborokba hurcolják őket. Jacob és Moses tudja, hogy menekülniük kell, ha életben akarnak maradni. Nincs azonban más a kezükben, mint néhány Dél-Franciaországból érkezett levél, amelyek a szüleikhez vezethetik őket. Minden sarkon veszély leselkedik rájuk, és a fiúk egymáson kívül senki másra nem számíthatnak. A megszállt országon át gyalog kelnek át. Elképesztő útjuk során sok idegennel találkoznak, bátor lelkekkel, akik saját biztonságukat kockáztatva segítik a gyerekeket, némelyikük pedig a legmagasabb árat is megfizeti amiatt, hogy segítette a két kis háborús menekültet. Ez az inspiráló regény a család erejét és az emberi szellem kitartását mutatja fel a történelem legsötétebb pillanataiban.

A kötet modern szemléletű politikatörténeti munka. Vagyis a szerző figyelme minden olyasmire kiterjedt, amely a politikumot befolyásolja. Így például az 1918-as polgári demokratikus forradalom elbeszélésénél szó van benne a spanyolnáthának nevezett pusztító influenzáról. Mivel 1918/1919 forradalmait jelentős mértékben az a szellemi erjedés alapozta meg, amelyet a Nyolcak festőcsoportjának munkássága, annak Ady Endre költészetével, Bartók Béla zenéjével, a Társadalomtudományi Társaság és a Huszadik Század című folyóirat munkásságával való összefonódása okozott, ezért néhány fényképpel és tömör mondatokkal itt is szolgál. A történet vége felé tekintve pedig ugyanúgy szól az Ikarus autóbuszok sikertörténetéről, mint Hofi Gézáról, akinek tűpontosan előadott paródiái úgy szórakoztattak hatalmas tömegeket (sőt ma is szórakoztatnak), hogy közben magát a roskadozó rendszert stabilizálták. A történész a lezárt korszakok bemutatásának a mestere. A honi históriában jelenleg a Kádár-korszak vége e határ. Az utána következő évtizedekről is minden bizonnyal ő képes - ha a rokonszakmák eredményeit jól összegzi - a leghitelesebben írni, ám produktuma bizonyosan elmarad a lezárt korszakok ábrázolásának mélységéhez képest. Ezért az elmúlt évtizedekről itt az elbeszélés különösen szűkszavú.

José Rodrigues dos Santos új regényében a távol-keleti portugál gyarmati terület, Makaó második világháborús időszakát idézi fel. Szereplőit részben már A lótusz virágaival kezdődő történelmi trilógiából (A lila pavilon, A középső birodalom) megismerhette az olvasó. A Pearl-Harbor elleni japán támadás és a Hirosimára ledobott atombomba közötti időszakban éli feszült mindennapjait a Távol-Keleten zajló háború viharában a Sanghajból Makaóba áttelepült Nagyezsda, Szawa ezredes, az önkényeskedő japán tiszt és szeretője, a kék szemű kínai lány, Lian-hua, továbbá a gyarmat kormányzásával megbízott Teixeira ezredes, valamint a japán diplomata, Szatake. A megözvegyült Teixeira ezredesnek nemcsak a Makaót körbezáró japán hadsereggel és a várost fenyegető éhínséggel kell megküzdenie, hanem új szerelméért, Lian-huáért is harcba kell szállnia Szawával, a lányt rabszolgasorban tartó, japán ezredessel. A Makaó függetlenségéért vívott erőfeszítések, a sok szenvedés és a szerelmi intrikák hátterében pedig folyik a gyilkos háború, amelynek hangulatát a portugál író most is mesterien idézi fel valóságos eseményeken alapuló és valós személyeket felvonultató regényében, amely izgalmas, történelmi dokumentumot kínál olvasóinak, és amelyben jelentős szerepet játszik a szerelem is.

Kedves Olvasó! Először is elnézést szeretnék kérni, hogy főszereplőnk mindig, mindenkit tegez, de a felesleges körök futása nem a kutyák műfaja. Fontos leszögeznem, hogy amit a kezében tart, nem mesekönyv, minden sora igaz, tanulságos és informatív, másfelől sok hasznos nevelési és egyéb tanácsot is tartalmaz. Akinek van kutyája, annak azért érdekes, mert alkalmasint magára ismer, és tanulhat is belőle, akinek nincs, az pedig valószínűleg kedvet kap egyhez, ha nem mindjárt kettőhöz! Izé egy borzalmas helyre született, ahonnan négyhetes korában félholt állapotban hoztuk el tíz társával együtt egy állatvédőrséges akció keretében. Annyira ramaty állapotban volt, hogy azt gondoltam, így ideiglenes befogadónak nem adhatom, várok vele pár hetet, hogy túléli-e egyáltalán. Azt ugyancsak elhatároztam, hogy ha túléli, akkor is csak akkor adom oda, ha már makkegészséges. Vesztemre ezt a fogadalmamat Izé meghallhatta, mert négy hónapos koráig folyamatosan produkált valami betegséget, míg meg nem ígértem neki, hogy velem marad végleg. Sok mindent éltünk, élünk át együtt, jön velem dolgozni, zongoraórára, sőt már egyszer moziban is volt! Az ő élményeit, érzéseit, elbeszéléseit tömöríti ez a könyv oly módon, hogy közben az állatvédelemről és az állatok neveléséről, gyógyításáról, viselkedéséről is számtalan érdekes és fontos dolog kiderül. Ha pedig csak szórakozni akarnak, akkor is remek választás, na persze, ha Izé szimpatikus Önöknek... De kinek ne lenne az?! Jó szórakozást! Tornóczky Anita

Ljudmila Pavlicsenko (1916-1974) a II. világháború egyik legeredményesebb szovjet mesterlövésze volt: 309 igazolt találat fűződik a nevéhez, mintegy száz német tisztet és 29 mesterlövészt lőtt le. Amikor Hitler megindította a Barbarossa-hadműveletet, abbahagyta tanulmányait, és jelentkezett a Vörös Hadseregbe. Nem fogadta el a felajánlott ápolónői beosztást, ehelyett a szovjet hadseregben harcoló 2000 női mesterlövész egyike lett. Miután egy gránátszilánk megsebesítette, Moszkvába helyezték, ahol a mesterlövészek kiképzésében vett részt, emellett a háborús erőfeszítések érdekében kampányolt az USA-ban, Kanadában és Angliában. Ő volt az első szovjet állampolgár, aki járt a Fehér Házban, ahol tartós barátságot kötött Eleanor Roosevelttel. Emlékirata első kézből nyújt képet a nagy honvédő háború mesterlövészeinek sorsáról, a hadjáratokról, amelyekben részt vett, és bepillantást enged a háború politikai háttérébe is.

Az akarat szabadsága című könyv egy válogatás a világhírű filozófus legismertebb, legnagyobb hatású filozófiai esszéiből. Heller Ágnes a Budapesti Iskola egyik jelentős személyisége volt, tanított Berlinben, Melbourne-ben, Torinóban, São Paulóban, New Yorkban, Szegeden és Budapesten. Műveit tucatnyi nyelvre fordították le, Magyarországon többek között Széchenyi-díjjal tüntették ki.

A szerző az alapokig leásva mutatja be Lennon szakmai és magánéleti mélypontjait és legszebb pillanatait. Eddig nem vizsgált forrásokat, soha nem látott képeket és Lennon közeli ismerőseivel készített exkluzív interjúkat felhasználva a lehető legalaposabban mutatja be a világ egyik legnagyobb zenészlegendájának rövid, négy évtizedes életét. Olyan fontos személyek szólalnak meg a könyvben, mint Lennon első felesége, Cynthia, hajdani barátnője, May Pang vagy Andy Peebles, angol riporter, aki pár nappal a gyilkosság előtt hosszú interjút készített a sztárral. Sok könyv készült eddig a Beatlesről és John Lennonról, de Lesley-Ann Jones műve az egyik legalaposabb és legeredetibb.

Amélie Poinssot ablakot nyit egy hatalmi rendszer mechanizmusaira. Pontos és értelmes módon bemutatja, hogyan konszolidálja és tartja meg a hatalmát Orbán, milyen típusú autoriter rendszert épített ki. A korrupció és a nepotizmus mellett a magyarok életét olyan identitásszövegekbe ágyazta, amelyek a két háború közötti ideológiákban gyökereznek. Ehhez széles körűen és sokféle eszközzel átírta a történelmet (emlékművek, múzeumok, ünnepségek, oktatás). A nemzetet a birodalmak és az EU áldozataként írja le, felidézi a nemzet kihalásának veszélyét (alacsony születési ráta, muzulmán fenyegetés), amellyel szembeállítja a keresztény Európa vízióját. Rendszerében az ellenségkép-gyártás a kormányzás egyik legfőbb eszköze, az EU pedig nem a nemzetek párbeszédének, a közös célokról szóló konszenzus megteremtésének helyszíne, hanem harci terep. Kilépni persze nem akar, annál sokkal fontosabbak számára az uniós pénzalapok. Amélie Poinssot nem lebbenti fel az összes fátylat az Orbán-rejtélyről, de lehetővé teszi számunkra, hogy árnyaltan lássuk Orbán rendszerét. Történelmi perspektívába helyezi, megmutatja belső feszültségeit és külső korlátait. Könyvével, amely nélkülözhetetlen mindazoknak, akik meg akarják érteni, mi történik velünk Európában, figyelmeztet arra is, hogy illúzió azt hinni, egy ilyen autoriter rendszer valamiféle helyi csodabogár. „Egy olyan tendenciába illeszkedik, amely megtalálható az egész kontinensen, és számos párt osztja az eszméit.”