Kossuth Kiadó strana 48 z 230

Az egészségügy hogyléte mindenkit érint, és a kutatások tanúsága szerint fontosnak is tartjuk a megfelelő működését – mégis azt láthatjuk, hogy a mindenkori kormányzati politika nem tekinti kiemelt területnek. A látszólagos ellentmondás megértéséhez célszerű a bonyolult ágazat alapvonásainak megismerését követően sorra venni a problématerületeket. Helyzetértékelés és a korábbi, többnyire elbukott reformok tapasztalatai alapján fogalmazhatjuk meg, hogy a jelenlegihez képest milyen rendszert szeretnénk, és tehetünk javaslatokat a célok eléréséhez szükséges lépésekre. A szerző szándéka egészségügyünk helyzetének és lehetséges fejlesztési irányainak felvázolásával a gondolatébresztés, segítségnyújtás a rendszerről szerzett benyomások és a megismert tények megalapozott értékeléséhez, az ágazat szakpolitikai vitáiban való eligazodáshoz. És talán lesz olyan döntéshozó is, aki éppen a könyvből kap megerősítést ahhoz, hogy nekilásson az egészségügy alapos megújításának...

Jávorszky Béla Szilárd és Sebők János eredetileg 2005-ben és 2006-ban megjelent kétkötetes kultúrtörténeti műve a hazai pop- és rockzene huszadik századi fejlődéstörténetének mindmáig egyetlen átfogó könyves feldolgozása. A kötet 2011 óta nem kapható kereskedelmi forgalomban. A Kossuth Kiadó most arra vállalkozik, hogy ezt a maga nemében páratlan kötetet 2019-ben ismét elérhetővé teszi az érdeklődők számára. Nem egyszerűen csak újrakiadva, hanem mind szövegében, mind képanyagában felfrissítve, illetve a populáris zenei kutatás azóta elért eredményeinek beépítésével ki is bővítve az eredeti kiadványt. A fotókkal gazdagon illusztrált, élményszerű visszaemlékezésekkel, interjúkkal tarkított kétkötetes mű felépítésében, kiállításában, szellemiségében követi a szerzőpáros négyrészes nemzetközi rocktörténeti könyvsorozatát. Egyszerre kultúrtörténeti munka, szakkönyv és olvasmányos sztori, melyet nemcsak a közművelődésben, az oktatásban és a médiában dolgozók használhatnának alapvető forrásként, hanem a műfaj iránt érdeklődő laikusok is.

Meglepő, de igaz: a Dumaszínház Magyarország leglátogatottabb színháza! Döbbenetes érdeklődés mutatkozik előadásai iránt, melyekre alig lehet jegyet kapni, csak az elmúlt évben közel 400 ezren nézték meg a műsorait! Az országban száz fölött van az előadóhelyek száma, még Budapesten is négy állandó helyszínen lépnek fel a humoristák, könnyedén megtöltenek hatalmas sportcsarnokokat, és láthatjuk őket a televízióban is nap mint nap.  De kik ők valójában? Honnan jöttek, miképpen kerültek a mulattatás színpadaira, mit gondolnak a világról, az őket körülvevő rajongásról, szeretetről, és persze arról, hogy valójában mi a humor? A Mikrofonbálványok című interjúkötetben a 36 legjobb magyar stand-upossal folytatott beszélgetések olvashatók, melyeket Trencsényi Zoltán újságíró készített, aki több évig dolgozott a Dumaszínház kommunikációs csapatában, nem mellékesen ő a Dumaszínház névadója. A pergő és könnyed párbeszédek segítségével alaposabban megismerhetjük a humoristákat; garantáljuk, hogy ennek során az olvasónak számos meglepetésben lesz része. És igen: a könyv végére kiderül az is, hogy mi a humor, de a válasz egyelőre maradjon titok, tőlünk aztán végképp ne várja senki, hogy előre lelőjük a poént…  

José Rodrigues dos Santos új regényében a távol-keleti portugál gyarmati terület, Makaó második világháborús időszakát idézi fel. Szereplőit részben már A lótusz virágaival kezdődő történelmi trilógiából (A lila pavilon, A középső birodalom) megismerhette az olvasó.  A Pearl-Harbor elleni japán támadás és a Hirosimára ledobott atombomba közötti időszakban éli feszült mindennapjait a Távol-Keleten zajló háború viharában a Sanghajból Makaóba áttelepült Nagyezsda, Szawa ezredes, az önkényeskedő japán tiszt és szeretője, a kék szemű kínai lány, Lian-hua, továbbá a gyarmat kormányzásával megbízott Teixeira ezredes, valamint a japán diplomata, Szatake. A megözvegyült Teixeira ezredesnek nemcsak a Makaót körbezáró japán hadsereggel és a várost fenyegető éhínséggel kell megküzdenie, hanem új szerelméért, Lian-huáért is harcba kell szállnia Szawával, a lányt rabszolgasorban tartó, japán ezredessel. A Makaó függetlenségéért vívott erőfeszítések, a sok szenvedés és a szerelmi intrikák hátterében pedig folyik a gyilkos háború. Ennek hangulatát a portugál író most is mesterien idézi fel valóságos eseményeken alapuló és valós személyeket felvonultató regényében, amely izgalmas, történelmi dokumentumot kínál olvasóinak, és amelyben jelentős szerepet játszik a szerelem is.

A Magyar Királyság és Erdély a XV. század végétől a XVII. század közepéig több alapvető átalakuláson ment át. A történelmi keretet ehhez a középkori Magyar Királyság három részre szakadása adta, valamint a mohácsi csatától kezdődően folyamatos hadjáratok, a kulturális és művelődési intézmények többszöri lerombolása. Az ország(ok)ban élő értelmiség és városi polgárság ebben az időben, dacára a politikai és gazdasági állapotoknak, megpróbálta követni a nyugati kereszténység területén kialakuló szellemi áramlatokat – az időben előre haladva egyre kevesebb sikerrel. A Hunyadi Mátyás országlását követő fél évszázadban az itáliai és a dél-német humanizmus hatott a legerőteljesebben, majd az ezt követő egy évszázadban a protestáns reformáció eszméi. A könyv azt a folyamatot követi végig a lutheránus városi polgárság és a protestáns iskolák könyvtárainak tematikus összetételét vizsgálva, hogy a humanista szövegkiadásokat és a humanista kegyességi irodalmat miként váltják fel a reformáció kiadványai.  

Ruby Wider pályakezdő újságíró minden vágya az volt, hogy ő is olyan híres oknyomozó zsurnalisztává váljon, mint példaképe, Victor Bannon. Addig is a szabadidejében blogot írt, ahol próbatételre hívta olvasóit. A beérkezett művek száma és szellemessége minden várakozását felülmúlta. Így lett belőle a Játékmesternő, és szerveződött körülötte egy nagy létszámú társaság játszani vágyó és szerető emberekből. Összejártak, barátságok, szerelmek szövődtek. Ruby a társaság lelke maradt, s a legtöbbjüket nagyon megszerette. Ám egyszer csak fogyatkozni kezdett a létszám. Hogy lehet, hogy oly sokan meghaltak közülük? Talán megharagudtak rájuk az istenek? Balesetek? Öngyilkosságok? Gyilkosságok? Semmi sem biztos. Csak egy valami. A szerelem a legváratlanabb pillanatban, a legzűrösebb helyzetben is, nyomozás közben is megtalálja a kiszemeltjét!

A regény a 30-as években játszódik Budapesten, Európában és Dél-Amerikában. Főhőse, Gál Júlia, egy nyolcadik kerületi lány – az 1933. évi magyar szépségkirálynő, Miss Hungária, aki az európai választáson egyetlen szavazattal maradt le a győztes Miss Európa mögött. Julika sorsa lányregénybe illik. Beleszeret egy Dél-Amerikában élő gazdag magyar vállalkozó, akiről kiderül, hogy kivándorlásakor tetemes adósságot hagyott hátra Erdélyben. A „vajkirály” – ahogy a lapok nevezik – igyekszik jóvá tenni tettét, és eljegyzésük után két évre eltűnik. Julika közben nehéz polgári pereket és komoly színpadi sikereket is megél, sőt regényt ír (mely később meg is jelenik). A módos dél-amerikai hajójegyet küld Julikának, és a lány elindul, de – mint kiderül - nem a végleges boldogság felé... A szerző regénye egy szegény lány sorsán keresztül hitelesen és történészi precizitással, ugyanakkor rendkívül szórakoztatóan és olvasmányosan mutatja be a harmincas évek Budapestjét, és főhősének érdekes utazásait. Filmre kívánkozó történet, amelyben egyetlen sorson keresztül egy teljes korszakot meg lehet ismerni.

Épp tíz éve hozzáférhető a Fortepan és a nagylelkű adományozók jóvoltából egy immár százezernél is több képet tartalmazó fotóarchívum. Az online gyűjteményben kisebbségben vannak a művészi fotográfiák vagy műtermi beállítások – a képek döntő többsége amatőr munka, amelyek épp személyes indíttatásuk miatt izgalmasak, még ha technikailag nem is tökéletesek.E hatalmas és lenyűgözően változatos anyagból merít ez az album. A kiindulásként kiválogatott négy-ötszáz képből Nádasdy Ádám jelölte ki azt a 100 fényképet – az 1890 és 1989 közti száz esztendőből évenként egyet-egyet –, amelyek őt „megszólították”, majd szubjektív lencséjén átszűrve újra megelevenítette ezeket az objektív által leképezett pillanatokat. Nádasdy „félpercesei” tele vannak személyes emlékekkel és benyomásokkal, s gyakorta el is kanyarodnak a fotón megörökített valóságtól. A képen látható személyről, tárgyról, helyszínről, eseményről eszébe jut valami, majd továbbfűzi azt – akár egy kötetlen beszélgetésben. Az asszociációs gondolatfüzéreket pedig ki-ki kedvére folytathatja!   „Valamikor a ’70-es években olasz barátaimat kalauzoltam Budapesten. Nem sok látnivaló volt, kopott volt a város és szegényes, különösen este, a nagy nyugati fényességhez szokott ember szemében. Foghíjak, félig romos házak is voltak. Az olasz barátok – lévén baloldaliak – leginkább a társadalom alakulására, a szocializmus lehetőségeire voltak kíváncsiak (a „létező szocializmusra”, ahogy mondták, szembeállítva az ideálissal). Nagyokat nevettek azon – ami nekem föl se tűnt –, hogy a Royal (azaz királyi!) Szállóban laknak, amely a Lenin körúton áll. Fölvittem őket a Várba. Véletlenül úgy szálltak le a buszról a Szentháromság téren, hogy háttal álltak a Mátyás-templomnak, csak az érdektelen, túl széles Tárnok utcát látták. Leereszkedő mosollyal néztek rám, ez az a nagy látnivaló? „Forduljatok meg!” – mondtam. Felkiáltottak a meglepetéstől: ott pompázott a templom. Tudom, van ennél szebb is, nagyobb is a világban, de nagyon jól van elhelyezve és nagyon hatásos. A képen épp azt látjuk, a

Joseph R. Bident, Barack Obama alelnökét nevezték már a legszerencsésebb embernek – és a legszerencsétlenebbnek is. Szerencsés, mert ötven évnyi töretlen pályafutása a Fehér Házig vitte, és szerencsétlen, mert ezt a fél évszázadot fájdalmas személyes veszteségek és mély csalódások kísérték. Noha Joe Biden életét drámai események alakították, a hajtóerőt hozzá olyan eltökéltség adta, amely a politika legfelső köreiben is ritka: a szembenézés a tévedésekkel, az emberi fogyatékosságokkal és a sorsfordulatokkal. Saját próbatételei mély empátiát fejlesztettek ki benne a küszködő emberek iránt, és ez a tulajdonság nélkülözhetetlen akkor, amikor az amerikai nemzet évtizedek óta legnehezebb időszakát éli át. Evan Osnos, a The New Yorker újságírója hosszú interjúkat készített Bidennel és másokkal, köztük Barack Obamával és a Biden család tagjaival. A bennfentes, érdekes és hiteles könyv megjeleníti az elnökjelölt hosszú és eseménydús szenátusi pályafutását, nyolcéves alelnöki megbízatását, a mellőzöttség éveit, amikor 2016-ban a demokraták Hillary Clinton mögé álltak, és a döntést, hogy harcba száll az elnökségért Donald Trumppal.

Bogdán László az utóbbi évtizedek legnépszerűbb cigány vezetője volt Magyarországon, pedig csak a faluját, Cserdit irányította. Sokan benne bíztak, hogy a több évszázados nyomorból képes kirántani a magyar cigányságot. Gyerekkorában maga is éhezett, miközben egy piros Ferrariról álmodott.  Ezért is lett piros a Cserdi hűtőház, a C1, amely az ország és Európa első cigányüzeme lett volna, s megkoronázhatta volna, amit Bogdán polgármester a falujában teremtett, a Cserdi csodát. Dalia László könyve egy karizmatikus cigányember kálváriáját írja le és megpróbál választ keresni az utolsó tragikus lépésére is.

Az orchideák, a rózsák és a vadvirágok a növényvilág legfeltűnőbb képviselői. Intenzív színviláguk, valamint a méretükben és formájukban megmutatkozó sokféleség egzotikussá és különlegesen vonzóvá teszi őket, így a botanika rajongóinak szemében igazi kincsnek számítanak. Ez a művészien illusztrált kötet részletes és gazdagon illusztrált válogatást kínál az orchideák, rózsák és egyéb vadvirágok csoportjából. Megtudjuk a fajok közönséges és tudományos nevét, behatárolja, hogy milyen családba, alcsaládba és nemzetségbe tartoznak, illetve hol őshonosak. Részletesen bemutatja általános jellemzőiket, valamint néhány olyan érdekességet és egyedi tulajdonságot, ami különlegessé varázsolja az adott növényt.

Ormos Mária ebben a könyvében az 1918 és 1920 közötti időszak magyar sorskérdéséről, az ország számára készülő trianoni békeszerződés kialakulásáról és emberi, társadalmi, gazdasági, országszerkezeti következményeiről szól. Az eredeti levéltári anyagok alapján készült mű a békeszerződést a különböző előjelű legendák, mítoszok, emóciók és indulatok dzsungeléből átemeli a történelmi realitás száraz szigetére.Választ ad olyan kérdésekre, hogy miért írt alá Henrys francia tábornok 1918. november 13-án egy olyan katonai konvenciót, amelyet nem tudott betartani? Miért készítette elő Budapest megszállását, ha oda végül is nem vonult be soha? Mi volt a háttere, lényege és célja az úgynevezett Vix-jegyzéknek? Hogyan próbálta Fernand Vix alezredes betartatni az 1918. novemberi belgrádi katonai konvenciót és eközben milyen kalandokba keveredett stb.Mint tudjuk, a békeszerződés értelmében Magyarország elvesztette a magyar lakosság egyharmadát, és korábbi területének mintegy kétharmadát. Elveszett a két legértékesebb gabonatermelő régió, továbbá a polgári és polgárosodó kisebb és nagyobb városok, azaz megszűntek a polgári gondolkodás és életmód fészkei.A békeszerződés tehát társadalmi szempontból eltorzította az ország arculatát, gazdasági szempontból viszont aláásta a kiegyezést követő ipari építkezés egész rendszerét. Ráadásul az ország gyakorlatilag védtelenné vált.Nem nyújt vigaszt, hogy a békerendszernek nemcsak a Magyarországra vonatkozó része, hanem az egésze irreális, meggondolatlan és végtelenül káros volt, méghozzá nemcsak a közvetlenül érintettek szempontjából, de egész Európára, sőt az egész világra nézve is. Nem az észszerű kiegyezés, hanem a vak bosszú és szerzésvágy vezérelte, a nemzeti eszme hangoztatása közepette a békeszerzők fütyültek az etnikai viszonyokra, és mindez együttvéve úgyszólván törvényszerűen vezetett az új konfliktusokhoz és végül a második világháborúhoz.

Cserhalmi Imre könyve azt mutatja meg nekünk, hogyan tudjuk a magunk és a környezetünk javát szolgálni a legképtelenebb körülmények között is. Hogyan tudunk felülemelkedni a kiszámíthatatlanságból eredő feszültségek okozta félelmen és megpróbáltatásokon. És különösen szerencsések vagyunk, hogy a szerző mindezt – jó szokásához híven – szórakoztatóan, a tőle megszokott eleganciával és szellemességgel írja le. Cserhalmi úgy tárja elénk a három hónapig tartó kényszerű bezártság történéseit, mint egy operatőr, aki hol a környezetéről, hol a közéleti eseményekről, hol pedig önmagáról rögzít jeleneteket, és mindehhez kiváló ritmusérzékkel váltogatja a perspektívákat. A történések nem önmagukban léteznek, hanem beleágyazódnak a közélet valóságába – egy olyan valóságba, amelyről nagyon is tanulságos szemelvényeket kapunk az író tollából.

A Perzsa szerelem főhőse, Lidka drámai körülmények között menekült el Kuvaitból, de ma már kiegyensúlyozott életet él Lengyelországban. Mallorcára megy nyaralni a gyerekeivel, ahol két férfi is keresi a kegyeit. Vajon újra hihet a szerelemben? Barátnője kérésének eleget téve Lidka néhány napra Kuvaitba utazik, és élete régi helyszínén feldúlják a családi békét a múlt démonai… Az aljas gyűlölködés vajon lerombol mindent, amit évekig épített? Mennyi erőt rejt a magány? És mi mindent áldozzon fel a családért? A szerző korábban megjelent romatikus regényei: Sejk felesége vagyok, Perzsa szerelem, Perzsa szenvedély, Perzsa féltékenység.

Hidegháború! A két szuperhatalom versengve küldi Föld körüli pályára kutató és kémműholdjait, melyek közül az egyik letér pályájáról, és maradványai egy poros Új-mexikói kisváros mellett érnek földet. A városka lakói a NASA-t megelőzve begyűjtik és felnyitják a roncsokat. Néhány óra múlva mindenki halott – egy csecsemőt és egy vén alkolholistát kivéve. A hadsereg titkos laboratóriumában az USA legkiválóbb tudósai próbálják kitalálni, hogyan fékezhetnék meg az űrből érkezett agresszív vírust, amely az emberi vért száraz porrá változtatja, és amely a kísérleteknek ellenállva, újabb és újabb mutációkkal cselezi ki a kutatókat. Michael Crichton regénye új műfajt teremtett: a techno-thrillert. Az elképzelt távoli bolygókon, galaxisokban játszódó hihetetlen űrhajós kalandoktól a valóságos földi veszedelmek és tudományos fenyegetések felé terelte olvasói figyelmét. Akkora sikerrel, hogy 1969-es megjelenésekor sokan tényirodalomként olvasták Az Androméda-törzset. A regény hatása már régen túlhaladta, hogy olvasóját tanítva szórakoztassa: a hetvenes évek óta az újonnan felfedezett biológiai ágenseket többnyire Androméda-törzsnek hívják. Ez a címke került az ebola, a madárinfluenza és az AIDS vírusára is, mielőtt saját nevet kapott. Az emberi fajt fenyegető veszedelmek közül talán a legkézzelfoghatóbb az ismeretlenségből felbukkanó újabb és újabb vírusok elterjedése. Nem vagyunk védtelenek. Erről szól Az Androméda-törzs.

A Holokauszt-túlélő Keleti Ágnes ötszörös olimpiai győztes tornásznő, a világ jelenlegi legidősebb olimpiai bajnoka januárban ünnepli a századik születésnapját. (1921. január 9-én született Budapesten.) Az Ezüstgerely művészeti pályázaton díjazott szerzőpáros, Dávid Sándor és Dobor Dezső által írt 380 oldalas könyvben itthonról és külföldről (Ausztrália, USA, Izrael) Keleti 36 egykori sporttársa nyilatkozik a "világ nyolcadik csodájaként" is aposztrofált tornászról. Köztük Testnevelési Főiskolás hallgatói és a tornászok mellett a magyar olimpiai csapatok még élő tagjai is, többek közt olimpiai bajnokok és érmesek, olimpikonok: Korondi Margit, Bodó Andrea, Benedek Gábor, Gyenge Valéria, Dömölky Lídia, Ducza Anikó, Makray Katalin, Müller Kati. Megszólal az azóta sajnos már elhunyt Köteles Erzsébet, Tass Olga, Kárpáti György - épp e könyv számára adták életük utolsó interjúit. Érdekesség, hogy Vizi E. Szilveszter professzor, mint egykori tornász neve is szerepel a nyilatkozók között.  A kötetet közel 300 fotó teszi teljessé.  A könyv címe KELETI 100 "Mert szeretek élni!" Ez a könyv nem csak családtörténet, sporttörténet, tornatörténet, de maga az elmúlt 100 év története.