Kossuth Kiadó strana 45 z 231

Nógrádi György, az ismert biztonság- és védelempolitikai szakértő – a 40 év alatt a Föld körül, a Szerencsénk volt, túléltük, a Városligettől Zanzibárig és az Érdemes érdekes korban élni című sikerkönyvek szerzője – legújabb művében tovább sorolja azokat a sokszor humoros történeteket, amelyek vele vagy barátaival és ismerőseivel estek meg.  2020-ban a koronavírus-járvány következtében sok minden megváltozott az életünkben. Hiányoznak a megszokott beszélgetések, a rokonok, a barátok, a társas összejövetelek, a külföldi utazások – de itt maradtak velünk hűséges társaink, az emlékek. Az otthonmaradás idején különösen jólesik visszagondolni az átélt kalandokra, a kellemes nyaralásokra a homokos tengerparton vagy a magas hegyekben, a hosszú hajóutakra vagy a rövid városnézésekre, és álmodozni arról, mi lesz majd a következő úti cél, ha újra kinyílik a világ. A szerző nemcsak sztorizik, hanem áttekinti azokat az esményeket is 2020-ból, amelyek formálták a nemzetközi politikát. Emlékezetünkbe idézi a koronavírus-járvány néhány hatását, többek között az elnapolt CDU-kongresszust, a zűrös amerikai elnökválasztás fordulatait. A válogatás természetesen szubjektív, de segít eligazodni ebben a sokismeretlenes, kifordult világban.

A lengyel Juliát a csillogó világváros és egy romantikus szerelmi kaland csábította Dubajba. A szerencsétlen lány azonban a sokezernyi, a világ különböző országaiból származó nő és gyerek nyomorúságos sorsára jut: egy arab bordély kegyetlen világában tér magához. Az elviselhetetlen testi megaláztatás és szadizmus poklából csakis a szökés jelenthet kiutat. Az első szökési kísérlete meghiúsul, de szerencsére az emberkereskedő banda fogságából lehetséges időlegesen kitörni, bár a mentőakció során rengeteg csapda és zsákutca fenyeget. Ám ki lehet-e szabadulni véglegesen a nemzetközi bűnözői hálózat csápjai közül? Begyógyulhatnak-e valaha az áldozat testi-lelki sebei, elfelejtheti-e a brutális erőszakot? Vagy a szenvedés örök nyomot hagy az emberben?

Az ?osztrák-magyar hadsereg katonatisztje, majd a Monarchia vezérkari főnöke, Arz Artúr (1857-1935) emlékirata az első világháború csatatereit, hadállásait, a haditerveket és ezek megalkotóit is bemutatja. Arz olyan szemtanú, aki nem csupán háborús élményekkel, tapasztalatokkal bír, de a dolgok menetének alakításában is kiemelkedő szerepet játszott. Az első világháború az osztrák-magyar haderő fegyverletételével végződött, ezért az utókor kevésbé tartja számon, hogy milyen heroikus teljesítményt nyújtott a sereg, milyen vitézül küzdött, s hogy nem egyszer fényes győzelmet aratott. Ilyen győzelmek (a limanovai csata, a gorlicei, valamint a caporettói áttörés) kötődnek báró straussenburgi Arz Artúr nevéhez, aki a nagy háború egyik legismertebb és legsikeresebb osztrák-magyar hadvezére volt. IV. Károly 1917. március 1-én nevezete ki vezérkari főnökké, s ebben a minőségében több mint másfél éven keresztül látta el a Monarchia haderejének irányítását. E kiváló katona az első világháború kirobbanásának okairól, az osztrák-magyar haderő nagy harcairól, kalandjairól, hősiességéről és áldozatkészségéről ír, megosztja velünk a legfontosabb haditerveket és hadműveleteket, végül a hadvezetés legmagasabb rangú katonatisztjeit is megismerhetjük általa. Ez a közérthetően, élményszerűen megírt, a harcokról nagyszerű áttekintést nyújtó könyv nem hiányozhat egyetlen, a nagy háború iránt érdeklődő olvasó polcáról sem.

Joseph ?Fouché, a hatalom bűvöletében élő egykori szatócsfiú, a francia forradalom után egymást váltó rezsimek örökös rendőrminisztere minden idők legnagyobb politikai túlélőművészei közé tartozik. Ifjan felszentelt pap és matematikatanár lett, de hamarosan elhagyta mindkét pályát. Bár magával vitte az önfegyelmet, a logikai éleslátást és a kivételes munkabírást, később az erőviszonyokat felmérő ügyes helyezkedés és a köpönyegforgatás, hűségeskük és árulások határozta meg politikai pályáját. A forradalom kitörése után már alkotmánypárti nézeteket hirdetett, majd a Konvent – előbb mérsékelt, girondista, majd radikális, hegypárti – képviselője lett. Robespierre diktatúrája idején a legradikálisabb „veszettekhez” állt. Miután kis híján maga is a guillotine alatt végezte, végül azok közé került, akik Robespierre-t juttatták a nyaktiló alá. A jakobinusok bukása után ismét a diktatúrát megdöntő hegypártiakhoz csatlakozott, majd a megfelelő pillanatban Bonaparte Napóleon mögé állt. Egy időre szembefordult Napóleon hatalmi törekvéseivel, de a titkosrendőrség megszervezőjeként és vezetőjeként, a császár tanácsadójaként addigra már nélkülözhetetlenné tette magát. Mivel világosan látta Napóleon háborús terjeszkedő politikájának közelgő kudarcát, szolgálatait felajánlotta Wellington hercegnek és a Bourbonoknak is. Ennek ellenére 1814-ben a száműzött Napóleon visszatérését szervezők között jelent meg, ám a Wellingtonnal és Metternichhel ápolt jó kapcsolata megóvta őt a waterlooi bukás következményeitől. Részt vett a Bourbon-restauráció előkészítésében, de mivel annak idején szerepe volt XVI. Lajos vérpadra küldésében, a visszatérő dinasztia száműzte Franciaországból. Az időszak minden híres és hírhedt személyiségeiről vezetett kartotékjaitól még bukása után is rettegtek kortársai. Az Osztrák Császárságban kapott menedéket, utolsó éveit Linzben és Triesztben élte le, itt írta meg emlékiratait, amelyek halála után jelentek meg. A mű ez idáig egyetlen magyar fordítása – Salgó Ernő munkája – 1943-ban jelent meg.

Clint ?Eastwood Hollywood egyik legnagyobb élő legendája, az amerikai mozitörténet számos kiemelkedő alkotását köszönhetjük neki. Eliot kíméletlen őszinteséggel ír Eastwood életének csúcs- és mélypontjairól, művészi sikereiről és bukásairól, valamint arról az izgalmas és összetett kapcsolatról, amely mesterségéhez fűzi. A szerző részletes kutatómunkát követően mutatja be, hogyan lett az egyetemről kibukott, becsvágy nélküli élvhajhászból Hollywood „szexi lázadója”, és végül minden várakozásra rácáfolva egy többszörös Oscar-díjas alkotó. A könyv kiemelt figyelmet szentel Eastwood több évtizedes, töretlenül sikeres életművének legjobb, hamar klasszikussá vált filmjeire: Egy maréknyi dollárért, Piszkos Harry, Nincs bocsánat, A szív hídjai, Titokzatos folyó, Millió dolláros bébi, Gran Torino. A minden korábbinál részletesebb életrajz páratlan betekintést kínál Clint Eastwood magánéletébe és munkájába. A hollywoodi legenda, aki a „Névtelen férfi” szerepével vált világszerte híressé az 1960-as években, a filmtörténet megkerülhetetlen alakjává vált.

A Vándorsólyom kisasszony gyermekei sorozat utolsó részében a különlegesek világát végső összeomlás fenyegeti. Az ősi ellenség, Caul hatalmas, pusztító lényként tér vissza az összeomlott Lelkek Könyvtárából, és gyilkos terve megállíthatatlannak látszik. Jacob és Noor visszatér a Huroktikumba, ahol a válsághelyzetben összegyűlt különlegesek készülnek az utolsó összecsapásra. Tisztában vannak vele, hogy kevés lesz az erejük és a képességeik egy apokaliptikus összecsapásban. Egyetlen reményük maradt: eljuttatni Noort, a megjövendölt hét kiválasztott egyikét a különlegesek világát felszabadítók találkozóhelyére. Ám ehhez először meg kellene fejteniük, hol az a hely. Jacob és barátai gyilkos ellenségekkel küzdenek meg, miközben a történelem legveszélyesebb hurokjain haladnak át a nagy sikerű sorozat izgalmas lezárásában.

Összesen 160 év. Ennyi idő sűrűsödik össze a Négykezes című beszélgetőskönyv lapjain. A hetvenéves Horváth Péter faggatja a kilencvenéves Szakonyi Károlyt életútról, pályáról, írói fogásokról, gyermekkoráról és ifjú éveiről, házasságairól. S közben ő is vall a maga életéről. Lassan kibontakozik előttünk az elmúlt nyolcvan év a maga összes ellentmondásával, történelmi traumáival, irodalmi történéseivel, híres vagy kevésbé híres barátokkal. A színes tablót novella- és regényrészletek gazdagítják. A két író beszélgetése egyrészt kordokumentum, másrészt bevezetés a korszak irodalmába.

A Kossuth Kiadó 2014-ben nagy sikerrel jelentette meg A történelem nagy rejtélyei c. sorozat húszkötetes folyamát. Az új, 15 kötetes sorozat gazdagon illusztrált kötetei a történelem újabb talányait veszik górcső alá, jócskán kitágítva az időbeli és térbeli határokat, a dinoszauruszok pusztulásától kezdve a közelmúltban felfedezett exobolygók életlehetőségeiig. Az olvasó megismerkedhet egy-egy történelmi korszak, esemény vagy alak történeti hátterével, a megválaszolatlan kérdésekkel és az egymással vitázó teóriákkal, feltételezésekkel.

A magas rangú náci tiszt kötelességtudó lányaként Hetty Heinrich szívesen eljátssza a szerepét a dicsőséges új Birodalomban. Ám amikor egy régi barátjáról, Walterről kiderül, hogy zsidó, összezavarodik. Soha nem gondolta, hogy a náci eszmékben, és bármiben, amiben valaha hitt, el tud bizonytalanodni, ám minél több időt tölt a fiúval, annál inkább felnyílik a szeme, és meglátja a valóságot. Walterre már kisgyerekként is felnézett, de kamasz lányként olyan vonzalmat kezd érezni iránta, amit nem tud elfojtani, és titkos szerelmi kapcsolatba kezd vele. Hetty nem tudja, kiben bízhat, és hová fordulhat, főleg, miután rájön, hogy valaki figyelte őket. A fiatal szerelmesek arról álmodoznak, hogy vége lesz a háborúnak, és együtt tervezgetik a jövőjüket. De az antiszemitizmus növekvő dagálya elárasztja Németországot, így Hetty és Walter kénytelen súlyos, életre szóló döntéseket hozni.

Egy ?nap a történészek majd visszatekintenek erre az időszakra, és csak így fognak rá hivatkozni: VH és VHE – videóhívások kora és a videóhívások előtti kor. 2019-ben a slack, azaz a lazítás kifejezés csak akkor merült fel a munkahelyeden, amikor három napja zsinórban késtél háromnegyed órát, a hangout, azaz búvóhely romantikus együttlétekre utalt, a Zoom pedig egy jégkrém volt a kilencvenes években, amiről a BuzzFeeden nosztalgikus hangvételű cikkekben emlékeztek meg. Persze ott voltak azok a fura FaceTime-hívások, na meg a karácsonyi online beszélgetések a külföldi rokonokkal, de akkoriban ezek a videóhívások még nem határozták meg annyira a mindennapjainkat, mint most. Aztán jött a járvány, és minden megváltozott. A személyes megbeszélések több-kevesebb sikerrel átköltöztek a képernyőre. A családi találkozókból zűrzavaros Zoom-meeting lett, ahol egyszerre beszél mindenki. Bizonyos tapasztalatok hasznosnak bizonyultak, mások kevésbé. Akár gyűlöljük, akár szeretjük, a videómegbeszélések mindennapjaink részévé váltak, úgyhogy itt az ideje berendezkedni az együttélésre. A könyvben található bölcs tanácsok ehhez nyújtanak segítséget. Ez a 101 remek tipp és illemszabály segít mesteri szinten eligazodni az online meetingek világában. Akár azzal a különös szokásunkkal szeretnénk felhagyni, hogy a megbeszélés végén bárgyú integetéssel búcsúzzunk el, akár arról, hogy kitartóan a saját arcunkat bámuljuk a képernyő jobb sarkában, az itt található, humorban is bővelkedő tanácsok a segítségünkre lesznek. Hamarosan szinte lubickolunk az online világban, legyen szó akár munkamegbeszélésről, kötetlen családi csacsogásról, online sörözésről a barátokkal, randiról vagy bármilyen egyéb virtuális találkozóról.

Romantikus történet izgalmas fordulatokkal, gyönyörű tájakon A csinos, fiatal pilóta, Hellen megbízatást kap, hogy egy menyasszonyi ruhát szállítson a svéd félszigetre, Hardingsholmba. A boldog ara, Linn és a vőlegény, Erik épp a vendégköszöntő partira készülődnek, amikor Hellen a hidroplánján megérkezik hozzájuk a ruhával. A vészesen közeledő vihar miatt Hellen nem tud felszállni, ezért kénytelen maradni, és ott is éjszakázni. Hellen az első pillanattól vonzalmat érez a férfi iránt, bár tudja, hogy Erik másnap házasságra lép Linn-nel. Mivel az esküvőt ételmérgezés és egy csalási ügy miatt az utolsó pillanatban el kell halasztani, nemcsak Hellen és Erik érzelmeinek kell kiállni a próbát, de Linnben is újra fellángol a régi szerelem Erik bátyja, Lars iránt… Inga Lindström Svédország legszebb arcát mutatja meg ebben a fordulatokban gazdag történetben, és a végén néhány jellegzetes svéd receptet is megoszt az olvasókkal.

A jómódú philadelphiai családból származó Grace Kelly a szülei elvárásai elől menekül New Yorkba. A tizenhét éves fiatal lány nem szeretne korán férjhez menni, ehelyett színészetet akar tanulni. A színiiskolában tehetséges tanítvány, így szinte sorsszerű, hogy Hollywood is felfedezi. Az 1950-es évek elején a világ szórakoztatásra vágyik, és a filmipar ontja a filmeket. A gyönyörű, törékeny, szőke ártatlanság Grace Kelly személyében ellenállhatatlanul vonzza a kamerát. A színésznő idővel komoly karakterszerepekben is kiemelkedőt alkot, szülei elégedettségét mégsem sikerül kivívnia, és a nagy szerelem is várat magára. Ám amikor találkozik Rainier monacói herceggel, az élete mesés fordulatot vesz…

1958. A fiatal Romy Schneider sikeres színésznő. Szerepeiben az az édes, sugárzó szépség, amilyen a valóságban is. Gyorsan jött filmes sikere után a fél világ ismeri és rajong érte, ám a széles nyilvánosság – főként Németországban és Ausztriában – nem akar lemondani a saját Sissi-mítoszáról. A színésznő Romytól elvárják, hogy maradjon meg annak az Erzsébet császárnénak, akit tizenhat és tizennyolc éves korában megformált. Rossz néven veszik, hogy a fiatal lány nem tudja örök időkre megőrizni a tinédzser éveit. De nem is akarja. Karakteres, komoly színészi szerepre vágyik, és szabadulni szeretne a biztonságos és védett életéből. Egy újabb filmforgatás Párizsba csábítja, ahol megismerkedik a sármos Alain Delonnal és a szerelemmel. Romy a szívében máris francia, majd Coco Chanel kemény kritikái és segítő támogatása a megjelenésében is azzá teszi. Romy Schneider felnőtt, és készen áll a művészi útkeresésre.

Egy ?királyné, egy kastély és egy kortalan fenyegetés – ezekről szól Sherlock Holmes és Mary Russell vérfagyasztó, új kalandja. A királyné: a romániai Mária, a brit Viktória királynő és II. Sándor orosz cár kétszeresen is királyi vérből származó unokája. Híres szépség, aki tizenhét évesen feleségül ment Románia ifjú trónörököséhez, és a párizsi békekonferencián elérte, hogy visszaadják új hazája régen elveszett tartományait, hogy aztán az elmaradott országból komoly hatalom váljon. A kastély: Bran tekintélyes, cifra várkastélya magas sziklákon, Románia és a nemrégiben visszanyert Erdély határán. A várat a népe ajándékozta Mária királynénak, aki úgy szereti, mint a gyermekeit. A fenyegetés… nos, az kevésbé világos. Sötét alakok, sejtelmes pletykák, lányos félelmek, de talán csak balesetek. Csakhogy ez egy hosszú emlékezettel és rejtett zugokkal rendelkező ország, Karóbahúzó Vlad hazája, ahol a temetőkből előkúsznak a halottak. Amikor Mária királyné hívatja őket, Mary Russell és Sherlock Holmes először kétkednek és vonakodnak. Csakhogy egy fiatal lányról és egy királynéról van szó. Bizonyára nem kerül sok idejükbe, hogy fényt derítsenek a valószínűtlen esetekre, amelyek hátterében valószínűleg strigák állnak. Azaz, ahogy nyugaton ismerik őket… vámpírok.

A könyv bár nem öleli fel a kivégzések teljes, egyetemes történetét, megkísérel bemutatni néhány, az idők során alkalmazott különösen kegyetlen módszert. A római korból származó alkotások és szemléletes leírások alapján hátborzongatóan pontos képet kaphatunk arról, hogy milyen sors várt a bűnözőkre nem kívánatos személyekre a birodalomban. De a kései középkor és a reneszánsz emberének fantáziája is szabadon szárnyalt, ha másokra kirótt borzalmakról volt szó. Különleges kínzásokat és halálnemeket találtak ki az elítéltek számára, hogy példát statuáljanak. A bűnösöket élve megfőzték, megkövezték, felakasztották, megcsonkították, felnégyelték, megfojtották, kitolták a szemüket, karóba húzták vagy lovakkal szaggatták szét. A hóhérpallos elsősorban a kontinentális Európában volt "népszerű", míg a Brit-szigeteken inkább a bárdban bíztak. A könyv részletesen kitér ezekre a módozatokra is. (Figyelem csak erős gyomrú olvasóknak ajánlott!) Később változott a felfogás. A kivégzés leghatékonyabb módszerei, mint Nagy-Britanniában a "hosszúejtéses" akasztás, a guillotine Franciaországban és Németországban, amelyek a modern kor hajnalán születtek, már mind azt a célt szolgálták, hogy minél kevesebb szenvedést okozzanak az elítéltnek. Az USA-ban szintén erre törekedtek. Ezért vezették be a villamosszéket, a gázkamrát és a méreginjekciót. A mai napig vitatott, hogy ezek valóban elérték-e a céljukat, hiszen a történelem néhány leginkább félresikerült, rémálomba torkolló kivégzése pont ezek használatához kötődik. A halálbüntetést még mindig sok helyen alkalmazzák világszerte. 2014-ben megközelítőleg 2500 embert ítéltek halálra a világ 54 országában, ahol továbbra is él ez a büntetésforma; közülük 607 főn végre is hajtották az ítéletet. A valós adatok azonban jóval magasabbak ennél, hiszen számos országban bírósági eljárás nélkül, titokban hajtják végre az ítéleteket. Becslések szerint jelenleg is húszezer ember várja a halálos ítélet végrehajtását.

Mario ?Escobar a moreliai gyermekek igaz történetei alapján írta meg ezt a regényt, amelyben feltárja a háború borzalmait és egyúttal megható képet fest egy család önfeláldozó szeretetéről és kitartásáról. Madrid, 1934. Bár még nem tört ki a spanyol polgárháború, de Madrid egyre több veszélyt rejt a tizenhárom éves Marco Alcalde és húgai, Isabel és Ana számára. Marco szülei aktív ellenállást tanúsítanak Franco tábornok fasiszta rendszerével szemben, és kezdetben még csak nem is sejtik, hogy eszméik felvállalásával veszélybe sodorják szeretteiket. Miután a mexikói kormány védelmet ígér a veszélyeztetett spanyol gyerekeknek, a szülők azt teszik, amit abban a helyzetben a leghelyesebbnek gondolnak: egy óceánjáró hajón az ismeretlen Morelia városába küldik gyermekeiket. Marco megígéri szüleinek, hogy vigyáz a húgaira Mexikóban, de akkor még csak nem is sejti, hogy embert próbáló út és szívet tépő események hosszú sora elé néznek. Amint a felcseperedő gyerekek kénytelenek gondoskodni önmagukról és egymásról, fokozatosan erőt vesz rajtuk az otthonuk és a családjuk iránti vágyakozás és identitásuk is meginogni látszik. Halványuló emlékeik és az egyre elrettentőbb külföldi hírek közepette immár abban is kezdenek elbizonytalanodni, hogy viszontláthatják-e még a szüleiket és a szívüknek oly kedves szülővárosuk gyönyörű utcáit.