Kossuth Kiadó strana 38 z 231

Jennifer Chiaverini és Marie Benedict rajongói imádni fogják a lebilincselő regényt, amely John Jacob Astor és Madeleine Force, a korszak leghíresebb szerelmespárja megismerkedésének botrányos történetét és a Titanic katasztrófájába torkolló nászútját tárja elénk. A részletgazdag, lendületes történelmi regény jóval azután is foglalkoztatni fogja az olvasó fantáziáját, hogy becsukta a kötetet. Madeleine Talmage Force mindössze tizenhét éves, amikor felhívja magára John Jacob "Jack" Astor figyelmét. Madeleine szép és intelligens lány, aki tagadhatatlanul a társaság felsőbb rétegéhez tartozik, ám a származás terén egy napon sem lehet említeni az Astor családdal. Jack anyja az a bizonyos Mrs Astor volt, aki az amerikai „arisztokrácia" egyik legjelentősebb szereplőjének, és a New York társaság legfélelmetesebb hölgyének számított. Jack jóképű és igen tevékeny—a spanyol-amerikai háború hőse, feltaláló, tehetséges üzletember. Madeleine-t nem tántorítja el sem a köztük levő huszonkilenc év korkülönbség, sem az, hogy Jack nemrégiben botrányos körülmények között bontotta fel a házasságát: beleszeret a férfiba... és ezzel a sajtó kedvenc célpontjává válik. Egyiptomban töltött, hosszúra nyúló mézesheteik során az újdonsült házasok végre békére lelnek, mert nem zaklatják őket sem újságírók, sem fotósok. Madeleine most először érzi, hogy teljes életet él, emellett boldogan tapasztalja, hogy gyermeket vár. A házaspár azt tervezi, hogy 1912 tavaszán egy fényűző, új óceánjárón hazatér Amerikába. A hajó neve Titanic volt...

Berlin, 1939. Amikor Ariella férje egy nap nem tér haza, a nő rájön, hogy csak úgy tudja garantálni zsidó gyermekei biztonságát, ha kimenekíti őket a náci Németországból. Hogy tervét megvalósíthassa, igénybe kell vennie a Kindertransport nevű szervezett mentőakciót, és legféltettebb kincseit, Lieslt és Eriket fel kell ültetnie a vonatra.

Könyvünk a világtörténelem nagy birodalmainak felemelkedését, virágzását és bukását mutatja be a csaknem 4500 évvel ezelőtt alapított Akkád Birodalomtól kezdve egészen 1947-ig, a Brit Birodalom alkonyáig. Felfedezzük a császári Kínát és a híres Tiltott Várost. Megtudjuk, hogy mi rejtőzött az iszlám kalifátusok aranykorának függönye mögött, majd áthajózunk Közép-Amerikába az aztékokhoz és az inkákhoz, majd Európába visszatérve szemtanúi lehetünk az újkori császárságok végnapjainak. Öt kontinens és öt évezred legnagyobb birodalmai csak arra várnak, hogy felfedezzük, milyen örökséget hagytak hátra, és hogyan alakították a világot olyanná, amilyennek ma ismerjük.

Charles-Maurice de Talleyrand-Périgord (1754–1838) a világtörténelem egyik lesikeresebb, ugyanakkor legellentmondásosabb politikusa; Franciaország külügyminisztere, miniszterelnöke. Az arisztokrata családból származó ifjú gyermekkora óta rokkantsággal küzdött, így számára csak az egyházi pálya maradt. Ugyanakkor imádta a nőket, és nagy összegekben kártyázott. Hatalomra juttatta, majd elárulta a Bourbonokat, a forradalmat, Napóleont és újra a Bourbonokat. Pénzért fontos információkat adott át Franciaországról a hatalomra törő uralkodóknak, ugyanakkor többször is, például a bécsi kongresszuson, majd tizenöt évvel később londoni követként, megmentette Franciaországot. Kiemelkedő intelligenciájú, hazájáért küzdő politikus, vagy mindenre kapható korrupt vezető? Lehet-e valaki a kettő egyszerre? Ezekre a kérdésekre keres választ a könyv.

Saint-Malo, Franciaország, 1939.: Jocelyn, Saint-Malo könyvtárosa ekkor írja első titkos levelét Marcel Zolának, a híres párizsi írónak. A levelekben beszámol a német megszállás sújtotta francia város mindennapjairól, a hétköznapi ember szenvedéseiről, az ellenállók önfeláldozó bátorságáról, és hogy milyen döbbenetes üldöztetést jelentett a háború a kultúra és a könyvek számára. Jocelyn és Antoine a háború kitörésekor kötnek házasságot, azonban a férfit hamarosan besorozzák. A háború kegyetlenségével szemben a magára maradt Jocelyn a könyvekkel igyekszik vigasztalni és bátorítani közösségét és önmagát. Elkeseredett harcot vív a nácik által halálra ítélt könyvek, s ezzel együtt a felbecsülhetetlen értékű emberi kultúra és tudás megmentéséért. A letartóztatást, sőt az életét is kockáztatva sikerül elrejtenie néhány könyvet, miközben kétségbeesetten várja, hogy híreket kapjon férjétől, Antoine-tól, aki egy német tábor fogolya. Eközben különös kapcsolat bontakozik ki a fiatal nő és Hermann von Choltiz, a könyvtár állományának felmérésére és a veszélyes könyvek elkobzására kirendelt német tiszt között. Mario Escobar elsöprő erejű romantikus prózában kelti életre a megszállt várost, s újrateremti azoknak a történetét, akik mindent feláldoztak azért, hogy gondoskodjanak szeretteikről.

A nemzetközi bestseller Mielőtt a kávé kihűl folytatásában négy újabb időutazásra kerül sor a kicsiny japán kávézóban. Tokió egyik mellékutcájában több mint egy évszázada kínálja gondosan elkészített kávéit a Funiculi Funicula. Városi legendák szerint mást is tud ez a hely: vendégei szigorú szabályoknak engedelmeskedve visszamehetnek az időben. A régi és új karakterek sorában ismét négyen vállalkoznak erre a feladatra. Kockázatos kalandjuk során barátaikkal, családtagjaikkal és szerelmeikkel találkoznak. Noha a múlt a szabályok szerint nem változtathatja meg a jelent, mégis olyan impulzust ad az időutazóknak, ami megkönnyíti életük folytatását. A szívmelengető érzelmekkel és sok-sok bánattal teli regény arra buzdítja az olvasót, hogy maga is feltegye a kérdést: "Mihez kezdenék, ha visszamehetnék az időben?"

Flint Hopkinsnak sikerül megtalálnia a tökéletes bérlőt abba a helyiségbe, amely minneapolisi ügyvédi irodája fölött állt üresen. Ellen anyagában nincs semmi kivetnivaló, az ajánlásai jók. És hát nagyon is csinos. Mígnem… Flint rájön, hogy Ellen Rodgers, a hivatásos zeneterepeuta – zenél. Van ott bongó, gitár, éneklés – és nem Beethoven szól zajszűrős fejhallgatón keresztül. Az ügyvéd nem kíméli az életvidám, folyton dúdolgató, és amúgy nagyon is szexi démont, és felmondja az albérletet.A szerencse azonban Ellen mellé szegődik, ugyanis Flint autista fia, Harrison azonnal megkedveli őt. A fiát egyedül nevelő apa nem tud versenyre kelni a gitárral – és a patkányokkal. Ellen ugyanis patkányokat tart. Ez a nő… Bosszantóan vidám, muszáj mindig Flinthez érnie – megigazgatni a nyakkendőjét, begombolni az ingét, behatolni a személyes terébe, és összezavarni őt. Akkor is… Mennie kell. Se veled, se nélküled kapcsolatukból szép és egyszerre tragikus történet bontakozik ki.

Két ?nő. Egy háború. Viola Baxter számára 1939-nek csodálatos időszaknak kellett volna lennie. A Cambridge-i Egyetemen megismerkedett a jóképű Fred Scholzcal, akivel egymásba szerettek, és már az esküvőt meg a közös életüket tervezgették. Viola elképzelni sem tudta, hogy apja nemet mondjon az eljegyzésükre. Fred azonban félig német, és a küszöbönálló háború árnyékában muszáj Németországba utaznia, hogy hazahozza onnan a húgát. Márpedig ennek az utazásnak a ténye is elegendő ahhoz, hogy a gyanú árnyéka vetüljön Fredre… és Violára. Annie Scholz, Fred húga értesült imádott nagymamája súlyos betegségéről, ezért mindent hátrahagyva elutazott Németországba, hogy ómama mellett lehessen. Meg sem fordult a fejében, hogy onnan már nem lesz számára visszaút Nagy-Britanniába, vagy hogy döntésével veszélybe sodorhatja a bátyját is. Ráadásul odaát találkozik gyerekkori szerelmével, de az újraéledő vonzalom mellett keserűség is vegyül az érzéseibe: hogyan szerethet valakit, aki megtestesíti mindazt, amit ő elutasít? Mindenki árgus szemekkel figyeli Annie-t és Fredet, igy nem hibázhatnak el egyetlen lépést sem… ellenszegülésnek pedig látszólag helye nincs. Amikor az az egyetlen bizonyosság, hogy háború van, vajon Violának és Annie-nek kihez, mihez kell hűnek maradnia?

Ebben ?a romantikus komédiában egy Párizsban rekedt lány ráébred, hogy a téves út időnként épp a megfelelő irányba terel bennünket. Hannah és a pasija, Simon Amszterdamba tartanak vonattal, és biztosak benne, hogy időben oda fognak érni a fiú húgának az esküvőjére. Arról azonban egyikük sem tud, hogy a szerelvény az éjszaka közepén kettéválik: egyik fele tovább halad Amszterdamba, a másik pedig, amelyiken Hannah ül, Párizs felé robog. Hannah magára marad a holmijai és a remény nélkül, hogy újra Simonnal legyen, így nincs más lehetősége, mint a napot Párizsban tölteni a következő vonat indulásáig. Mi lehet rosszabb annál, mint hogy az ember egyedül vesztegel egy idegen városban? Mindezt Léóval, a jóképű, de idegesítő franciával kell tennie, aki Hannah-t okolja a saját késése miatt. A balszerencsés események sorozatának köszönhetően a Fény Városában bolyongva Hannah még inkább megbizonyosodik róla, hogy ez a nap egyre csak rosszabb lehet. Ám ahogy magába szívja a város gyönyörű látnivalóit, és egyre több időt tölt Léóval, Hannah ráébred, hogy talán pont ez a váratlan kerülőút tereli őt a felé az élet felé, amit mindig is élni akart…

A ?korona című sorozat rajongói minden bizonnyal örömmel fogadják ezt a remek életrajzot a New York Times bestseller szerzőjétől, amely az örökös reflektorfényben élő II. Erzsébet királynő és húga, Margit történetét dolgozza fel. A nővérek mindig közel álltak egymáshoz, és jó barátok voltak. Azonban amikor a sors furcsa fintorának köszönhetően nagybátyjuk, VIII. Eduárd úgy döntött, hogy lemond a brit trónról, kettejük kapcsolata hirtelen megváltozott. Margitnak attól kezdve kötelessége volt teljesíteni Erzsébet kívánságait, és pukedliznie kellett a nővére előtt, akit addig csak Lilibetnek hívott. Erzsébet mindig sztoikus nyugalommal, derűsen fogadta húga különcségeit, de Margitnak küzdenie kellett azért, hogy megtalálja helyét és pozícióját a rendszerben. Az sem volt számára könnyű, hogy megfeleljen a környezete elvárásainak, és ez gyakran vezetett feszültségekhez. Ismert történet, hogy a királynőnek kellett közölnie Margittal az egyház és a kormány döntését, mely szerint nem támogatják házasodási szándékát az elvált Peter Townsend repülőezredessel. A kialakult helyzetben a hercegnő választás elé került: megtartja nemesi címeit és az ezekkel járó biztos egzisztenciáját, vagy mindezekről lemond a szerelméért. A könyv bemutatja, hogyan alakult a testvérek kapcsolata a zárt családi körben töltött idilli gyerekkorban, szüleiktől elválasztva a világháborús évek alatt, majd a király halála után, amikor Erzsébet követte apját a trónon. Andrew Morton legújabb életrajzi munkája betekintést nyújt a két alapvetően eltérő természetű testvér életébe: egyikük mindent a kötelességnek és a felelősségteljes viselkedésnek rendelt alá, a másik mindennek ellenszegült. A könyv egyedülálló részletességgel mutatja be, milyen hatással voltak a testvérek a monarchiára és a királyi családra, valamint azt is megtudhatjuk, hogyan tudtak alkalmazkodni a huszadik század társadalmi normáinak változásaihoz.

Papkisasszony, írónő, kivételes tehetség Steventon, Anglia, 1795 Jane, az életvidám papkisasszony csupán egy dologra vágyik: az írásra. Tintafoltos kézzel virrasztja át az éjszakákat, hogy beléphessen hősnői birodalmába. A nővérét, Casst azonban eljegyezték, és Jane gyanítja, hogy az édesanyjuk az ő jövőjével kapcsolatban is hasonló terveket dédelget. Jane közömbös a helybéli fiatalemberek iránt, akik jó esetben épp csak tűrhető táncpartnerei a helyi bálokon – mindaddig, amíg fel nem bukkan a színen egy művelt, ír fiatalember, Tom Lefroy. Míg Jane szívének újra és újra csalódnia kell, a paplány fáradhatatlanul küzd leghőbb álmáért: az egyik regénye kiadásáért.

London, 1978. A tizenhét éves Diana Spencer egy pólómérkőzésen vesz részt. Mivel a fiatal lány az ország egyik legtiszteletreméltóbb nemesi családjából származik, nem idegen tőle ez a nagyvilági közeg. Otthonosan mozog az előkelő látogatók közt, és hamarosan flörtölni kezd Nagy-Britannia trónörökösével, Károly herceggel. Kevesebb mint három évvel később, 1981 júliusában az ifjú pár és 3500 meghívott már az évszázad esküvőjét ünnepli a Szent Pál-székesegyházban. Diana a királyi család szigorú protokolljának nem tud megfelelni, ezért a beilleszkedés mindennapos kihívást jelent számára. Bár Károly nem viszonozza szerelmét, és Diana magányosnak, kirekesztettnek érzi magát az udvarban, a szívek imádott hercegnője mégis megtalálja a maga útját. A világ hamarosan a lábai előtt hever…

Los Angeles, 1942. Norma magányos gyermekkorában az egyedüli menedéket a mozi jelenti. A hollywoodi színésznők a filmekben sokkal magabiztosabbak nála. Ő is filmsztár szeretne lenni, a szülők által elrendezett házassága miatt azonban le kell mondania az álmáról. Jim mégis az első szerelme lesz, és felébreszti benne az érzékiséget. Később egy fotós akarja a modelljeként híressé tenni. A kamera előtt Normából csak úgy árad az életerő, és minden önbizalomhiányának nyoma vész. Egyszeriben biztosan tudja: rivaldafénybe akar kerülni, mert csakis az teheti boldoggá. Előbb azonban meg kell törnie korának álszemérmes szabályait, hogy az legyen, akinek mindmáig ismeri a világ: Marilyn Monroe, a szexszimbólum, a filmtörténet egyik legnagyobb ikonja.

Isten hozott a Valerie Lane-en, a világ legromantikusabb utcácskájában! A Laurie’s Tea Corner büszke tulajdonosának a hobbija a hivatása. Laurie elégedett: a világ minden tájáról isteni teákat árusít, otthonos üzletét kellemes illat lengi be, a vendégei pedig szívesen térnek be hozzá, hiszen a boltocska ugyanazt a harmóniát és melegséget sugározza, mint a tulajdonosa. Laurie bár már hónapok óta Barryről, a jóképű teakereskedőről álmodik, a szerelem terén mindezidáig nem nem volt szerencsés. Barátnői szerint ezen nyomban változtatni kell, így hát rögvest tervet kovácsolnak…

Val Kilmert számos legendás szerepben láthattuk közel négy évtizedes karrierje során: a Top Secret asztalon táncoló hidegháborús ügynöke, a Valóságos zseni bajkeverő tudóspalántája, a Top Gun merész vadászpilótája, a Willow hetvenkedő lovagja, a Szemtől szemben szerelmes bankrablója, Az Angyal sármos álruhás igazságosztója, a Durr, durr és csók macsó magánkopója. És persze Batman, Jim Morrison és a mesterlövész Doc Holliday. De milyen a valódi Val Kilmer? Az Én vagyok az embered nem sokkal a régóta várt folytatás, a Top Gun: Maverick című film után jelenik meg, amelyben Kilmer ismét Tom ’Iceman’ Kazansky bőrébe bújik. Ebben a könyvben a titokzatos színész kilép a szerepekből, és bemutatja igazi énjét. Ez az egyedi hangvételű önéletrajz élénk stílusban, saját versekkel és ritkán látott képekkel illusztrálva mutatja be Kilmer tekintélyes karrierjét: hogyan lett a legfiatalabb hallgató a Juilliard elismert dráma tagozatán, hogyan küzdött a Doors főszerepéért, és hogyan valósult meg régi álma, hogy egyszemélyes műsort készíthessen személyes hőséről, Mark Twainről. Őszintén mesél arról, milyen élmény volt együtt dolgozni olyan színészlegendákkal, mint Marlon Brando, Tom Cruise, Robert Downey Jr. és Robert De Niro, és beszámol nagy visszhangot keltett románcairól Cherrel, Cindy Crawforddal, Daryl Hannah-val, és egykori feleségével, Joanne Whalley-vel. Beszámol spirituális utazásáról a Keresztény Tudomány évtizedes híveként, és hogy miként találta magát egyedüli fehér emberként az Indiai-óceán egy távoli szigetén, ahol önkívületi állapotba került, és a helyiek ápolták. Végül megosztja az olvasóval a pár évvel korábbi torokrák-diagnózis és felépülése történetét, amelyről eddig nem szívesen nyilatkozott. Bár tele van különböző hírességekről szóló izgalmas anekdotákkal, az Én vagyok az embered (Kilmer híres mondata Hollidayként a Tombstone – A halott városból) végső soron egy kiválóan megírt és végtelenül megindító elmélkedés a halandóságról és az élet nagy titkairól.

A Figyelemreméltó levelek bestsellersorozat e megható kötetében a szerkesztő gyönyörű üzeneteket gyűjtött össze, amelyek által betekintést nyerünk híres művészek, festők, írók és mások heves érzelmeibe, Bonaparte Napóleontól Frida Kahlón és Nelson Mandelán át Ayn Randig. Beethoven titokzatos „halhatatlan kedvese” után epekedik. Egy viktoriánus korban élő gazdálkodó megkéri egy ismeretlen nő kezét. Zora Neale Hurston kapcsolati tanácsot ad volt férjének. Mildred Loving egy amerikai polgárjogi szervezethez, az ACLU-hoz folyamodik segítségért, hogy szembeszállhasson az ország déli részén érvényben lévő rasszista házassági törvényekkel. A 30 levélből álló, megkapó gyűjtemény felfedi a szív legmélyebb, örök igazságait, és bemutatja a szerelem különféle arcait, az első, szégyenlős érzéseket, a kölcsönös megbabonázottságot, a viszonzatlan érzelmeket, az elmúlt szerelmek fájdalmát – ritka, szenvedélyes és időtlen példákkal érzékelteti, hogy mit jelent szeretni és szeretve lenni.