Kossuth Kiadó strana 52 z 231

A regény a 30-as években játszódik Budapesten, Európában és Dél-Amerikában. Főhőse, Gál Júlia, egy nyolcadik kerületi lány – az 1933. évi magyar szépségkirálynő, Miss Hungária, aki az európai választáson egyetlen szavazattal maradt le a győztes Miss Európa mögött. Julika sorsa lányregénybe illik. Beleszeret egy Dél-Amerikában élő gazdag magyar vállalkozó, akiről kiderül, hogy kivándorlásakor tetemes adósságot hagyott hátra Erdélyben. A „vajkirály” – ahogy a lapok nevezik – igyekszik jóvá tenni tettét, és eljegyzésük után két évre eltűnik. Julika közben nehéz polgári pereket és komoly színpadi sikereket is megél, sőt regényt ír (mely később meg is jelenik). A módos dél-amerikai hajójegyet küld Julikának, és a lány elindul, de – mint kiderül - nem a végleges boldogság felé... A szerző regénye egy szegény lány sorsán keresztül hitelesen és történészi precizitással, ugyanakkor rendkívül szórakoztatóan és olvasmányosan mutatja be a harmincas évek Budapestjét, és főhősének érdekes utazásait. Filmre kívánkozó történet, amelyben egyetlen sorson keresztül egy teljes korszakot meg lehet ismerni.

Épp tíz éve hozzáférhető a Fortepan és a nagylelkű adományozók jóvoltából egy immár százezernél is több képet tartalmazó fotóarchívum. Az online gyűjteményben kisebbségben vannak a művészi fotográfiák vagy műtermi beállítások – a képek döntő többsége amatőr munka, amelyek épp személyes indíttatásuk miatt izgalmasak, még ha technikailag nem is tökéletesek.E hatalmas és lenyűgözően változatos anyagból merít ez az album. A kiindulásként kiválogatott négy-ötszáz képből Nádasdy Ádám jelölte ki azt a 100 fényképet – az 1890 és 1989 közti száz esztendőből évenként egyet-egyet –, amelyek őt „megszólították”, majd szubjektív lencséjén átszűrve újra megelevenítette ezeket az objektív által leképezett pillanatokat. Nádasdy „félpercesei” tele vannak személyes emlékekkel és benyomásokkal, s gyakorta el is kanyarodnak a fotón megörökített valóságtól. A képen látható személyről, tárgyról, helyszínről, eseményről eszébe jut valami, majd továbbfűzi azt – akár egy kötetlen beszélgetésben. Az asszociációs gondolatfüzéreket pedig ki-ki kedvére folytathatja!   „Valamikor a ’70-es években olasz barátaimat kalauzoltam Budapesten. Nem sok látnivaló volt, kopott volt a város és szegényes, különösen este, a nagy nyugati fényességhez szokott ember szemében. Foghíjak, félig romos házak is voltak. Az olasz barátok – lévén baloldaliak – leginkább a társadalom alakulására, a szocializmus lehetőségeire voltak kíváncsiak (a „létező szocializmusra”, ahogy mondták, szembeállítva az ideálissal). Nagyokat nevettek azon – ami nekem föl se tűnt –, hogy a Royal (azaz királyi!) Szállóban laknak, amely a Lenin körúton áll. Fölvittem őket a Várba. Véletlenül úgy szálltak le a buszról a Szentháromság téren, hogy háttal álltak a Mátyás-templomnak, csak az érdektelen, túl széles Tárnok utcát látták. Leereszkedő mosollyal néztek rám, ez az a nagy látnivaló? „Forduljatok meg!” – mondtam. Felkiáltottak a meglepetéstől: ott pompázott a templom. Tudom, van ennél szebb is, nagyobb is a világban, de nagyon jól van elhelyezve és nagyon hatásos. A képen épp azt látjuk, a

Joseph R. Bident, Barack Obama alelnökét nevezték már a legszerencsésebb embernek – és a legszerencsétlenebbnek is. Szerencsés, mert ötven évnyi töretlen pályafutása a Fehér Házig vitte, és szerencsétlen, mert ezt a fél évszázadot fájdalmas személyes veszteségek és mély csalódások kísérték. Noha Joe Biden életét drámai események alakították, a hajtóerőt hozzá olyan eltökéltség adta, amely a politika legfelső köreiben is ritka: a szembenézés a tévedésekkel, az emberi fogyatékosságokkal és a sorsfordulatokkal. Saját próbatételei mély empátiát fejlesztettek ki benne a küszködő emberek iránt, és ez a tulajdonság nélkülözhetetlen akkor, amikor az amerikai nemzet évtizedek óta legnehezebb időszakát éli át. Evan Osnos, a The New Yorker újságírója hosszú interjúkat készített Bidennel és másokkal, köztük Barack Obamával és a Biden család tagjaival. A bennfentes, érdekes és hiteles könyv megjeleníti az elnökjelölt hosszú és eseménydús szenátusi pályafutását, nyolcéves alelnöki megbízatását, a mellőzöttség éveit, amikor 2016-ban a demokraták Hillary Clinton mögé álltak, és a döntést, hogy harcba száll az elnökségért Donald Trumppal.

Bogdán László az utóbbi évtizedek legnépszerűbb cigány vezetője volt Magyarországon, pedig csak a faluját, Cserdit irányította. Sokan benne bíztak, hogy a több évszázados nyomorból képes kirántani a magyar cigányságot. Gyerekkorában maga is éhezett, miközben egy piros Ferrariról álmodott.  Ezért is lett piros a Cserdi hűtőház, a C1, amely az ország és Európa első cigányüzeme lett volna, s megkoronázhatta volna, amit Bogdán polgármester a falujában teremtett, a Cserdi csodát. Dalia László könyve egy karizmatikus cigányember kálváriáját írja le és megpróbál választ keresni az utolsó tragikus lépésére is.

Ormos Mária ebben a könyvében az 1918 és 1920 közötti időszak magyar sorskérdéséről, az ország számára készülő trianoni békeszerződés kialakulásáról és emberi, társadalmi, gazdasági, országszerkezeti következményeiről szól. Az eredeti levéltári anyagok alapján készült mű a békeszerződést a különböző előjelű legendák, mítoszok, emóciók és indulatok dzsungeléből átemeli a történelmi realitás száraz szigetére.Választ ad olyan kérdésekre, hogy miért írt alá Henrys francia tábornok 1918. november 13-án egy olyan katonai konvenciót, amelyet nem tudott betartani? Miért készítette elő Budapest megszállását, ha oda végül is nem vonult be soha? Mi volt a háttere, lényege és célja az úgynevezett Vix-jegyzéknek? Hogyan próbálta Fernand Vix alezredes betartatni az 1918. novemberi belgrádi katonai konvenciót és eközben milyen kalandokba keveredett stb.Mint tudjuk, a békeszerződés értelmében Magyarország elvesztette a magyar lakosság egyharmadát, és korábbi területének mintegy kétharmadát. Elveszett a két legértékesebb gabonatermelő régió, továbbá a polgári és polgárosodó kisebb és nagyobb városok, azaz megszűntek a polgári gondolkodás és életmód fészkei.A békeszerződés tehát társadalmi szempontból eltorzította az ország arculatát, gazdasági szempontból viszont aláásta a kiegyezést követő ipari építkezés egész rendszerét. Ráadásul az ország gyakorlatilag védtelenné vált.Nem nyújt vigaszt, hogy a békerendszernek nemcsak a Magyarországra vonatkozó része, hanem az egésze irreális, meggondolatlan és végtelenül káros volt, méghozzá nemcsak a közvetlenül érintettek szempontjából, de egész Európára, sőt az egész világra nézve is. Nem az észszerű kiegyezés, hanem a vak bosszú és szerzésvágy vezérelte, a nemzeti eszme hangoztatása közepette a békeszerzők fütyültek az etnikai viszonyokra, és mindez együttvéve úgyszólván törvényszerűen vezetett az új konfliktusokhoz és végül a második világháborúhoz.

Cserhalmi Imre könyve azt mutatja meg nekünk, hogyan tudjuk a magunk és a környezetünk javát szolgálni a legképtelenebb körülmények között is. Hogyan tudunk felülemelkedni a kiszámíthatatlanságból eredő feszültségek okozta félelmen és megpróbáltatásokon. És különösen szerencsések vagyunk, hogy a szerző mindezt – jó szokásához híven – szórakoztatóan, a tőle megszokott eleganciával és szellemességgel írja le. Cserhalmi úgy tárja elénk a három hónapig tartó kényszerű bezártság történéseit, mint egy operatőr, aki hol a környezetéről, hol a közéleti eseményekről, hol pedig önmagáról rögzít jeleneteket, és mindehhez kiváló ritmusérzékkel váltogatja a perspektívákat. A történések nem önmagukban léteznek, hanem beleágyazódnak a közélet valóságába – egy olyan valóságba, amelyről nagyon is tanulságos szemelvényeket kapunk az író tollából.

A Perzsa szerelem főhőse, Lidka drámai körülmények között menekült el Kuvaitból, de ma már kiegyensúlyozott életet él Lengyelországban. Mallorcára megy nyaralni a gyerekeivel, ahol két férfi is keresi a kegyeit. Vajon újra hihet a szerelemben? Barátnője kérésének eleget téve Lidka néhány napra Kuvaitba utazik, és élete régi helyszínén feldúlják a családi békét a múlt démonai… Az aljas gyűlölködés vajon lerombol mindent, amit évekig épített? Mennyi erőt rejt a magány? És mi mindent áldozzon fel a családért? A szerző korábban megjelent romatikus regényei: Sejk felesége vagyok, Perzsa szerelem, Perzsa szenvedély, Perzsa féltékenység.

Hidegháború! A két szuperhatalom versengve küldi Föld körüli pályára kutató és kémműholdjait, melyek közül az egyik letér pályájáról, és maradványai egy poros Új-mexikói kisváros mellett érnek földet. A városka lakói a NASA-t megelőzve begyűjtik és felnyitják a roncsokat. Néhány óra múlva mindenki halott – egy csecsemőt és egy vén alkolholistát kivéve. A hadsereg titkos laboratóriumában az USA legkiválóbb tudósai próbálják kitalálni, hogyan fékezhetnék meg az űrből érkezett agresszív vírust, amely az emberi vért száraz porrá változtatja, és amely a kísérleteknek ellenállva, újabb és újabb mutációkkal cselezi ki a kutatókat. Michael Crichton regénye új műfajt teremtett: a techno-thrillert. Az elképzelt távoli bolygókon, galaxisokban játszódó hihetetlen űrhajós kalandoktól a valóságos földi veszedelmek és tudományos fenyegetések felé terelte olvasói figyelmét. Akkora sikerrel, hogy 1969-es megjelenésekor sokan tényirodalomként olvasták Az Androméda-törzset. A regény hatása már régen túlhaladta, hogy olvasóját tanítva szórakoztassa: a hetvenes évek óta az újonnan felfedezett biológiai ágenseket többnyire Androméda-törzsnek hívják. Ez a címke került az ebola, a madárinfluenza és az AIDS vírusára is, mielőtt saját nevet kapott. Az emberi fajt fenyegető veszedelmek közül talán a legkézzelfoghatóbb az ismeretlenségből felbukkanó újabb és újabb vírusok elterjedése. Nem vagyunk védtelenek. Erről szól Az Androméda-törzs.

A Holokauszt-túlélő Keleti Ágnes ötszörös olimpiai győztes tornásznő, a világ jelenlegi legidősebb olimpiai bajnoka januárban ünnepli a századik születésnapját. (1921. január 9-én született Budapesten.) Az Ezüstgerely művészeti pályázaton díjazott szerzőpáros, Dávid Sándor és Dobor Dezső által írt 380 oldalas könyvben itthonról és külföldről (Ausztrália, USA, Izrael) Keleti 36 egykori sporttársa nyilatkozik a "világ nyolcadik csodájaként" is aposztrofált tornászról. Köztük Testnevelési Főiskolás hallgatói és a tornászok mellett a magyar olimpiai csapatok még élő tagjai is, többek közt olimpiai bajnokok és érmesek, olimpikonok: Korondi Margit, Bodó Andrea, Benedek Gábor, Gyenge Valéria, Dömölky Lídia, Ducza Anikó, Makray Katalin, Müller Kati. Megszólal az azóta sajnos már elhunyt Köteles Erzsébet, Tass Olga, Kárpáti György - épp e könyv számára adták életük utolsó interjúit. Érdekesség, hogy Vizi E. Szilveszter professzor, mint egykori tornász neve is szerepel a nyilatkozók között.  A kötetet közel 300 fotó teszi teljessé.  A könyv címe KELETI 100 "Mert szeretek élni!" Ez a könyv nem csak családtörténet, sporttörténet, tornatörténet, de maga az elmúlt 100 év története.

E kötetben tizenhét különös sorsú, közismert, mégis ismeretlen múzsa szokatlan, néha megdöbbentő, olykor végzetes, időnként megrendítő szerelmi története, semmiképpen sem mindennapos életútja szerepel. A modern magyar irodalom legelső múzsájától, Lillától (azaz Vajda Juliannától) kevéssé ismert történeteken

"A XX. századi magyar történelem egyik sokat idézett, politikai vitákat kiváltó eseménye volt a 2. magyar hadsereg tragikus története 1942-43-ban. A szerző feltárta a fennmaradt és elérhető levéltári forrásokat, felkereste a még élő résztvevők többségét, és a feledés homályába merült korabeli naplókat, feljegyzéseket is bemutat. A könyv a 2. magyar hadsereg történetét az adott kor politikai és katonapolitikai viszonyai közé beágyazva elemzi. Nem ad közre felemás, ellenőrizhetetlen, több kézen keresztülment legendákat - a forrásokból merít. A kötet szakszerűségével, a legapróbb részletekre történő kitekintéssel a magyar hadtörténetírás jelentős vállalkozása, a napjainkig tudatunkban élő, az egész nemzetet megrázó tragédia őszinte és kritikus bemutatása. E fontos, múltunkat hitelesen ábrázoló mű emléket állít mintegy 120 ezer katona és munkaszolgálatos soha nem feledhető tragédiájának. A kötet immár negyedik, teljesen átdolgozott, frissített illusztrációs anyaggal, számos, eddig nem publikált fényképpel ellátott kidásban jelenik meg"

"Mítosz című könyvében Stpehen Fry újrameséli a görög mitológiát a kezdetektől Midász király történetéig. Az angol humorista e könyvében sem fukarkodik a szellemességgel: modern nyelvezetű előadásában a klasszikus történetek olykor felhőtlenül vidámak, máskor meghatóan szépek vagy éppen szívbemarkolóan szomorúak, és kivétel nélkül rendkívül szellemesek. A könyv élvezetéhez nem szükséges háttérismeret vagy klasszikus műveltség: épp úgy nincs benne tudományoskodás vagy elvont bölcselkedés, mint ahogy a görög mitológiában sincs, "csak rabul ejtő, szórakoztató, közérthető és lenyűgözően emberi történetek halmaza"."

A Kossuth Kiadó kultúrtörténeti sorozata először 2010-ben jelent meg 16 kötetben, és máig a kiadó legsikeresebb sorozatai közé tartozik. Az egyes kötetek bemutatják az adott kultúra történelmi és társadalmi berendezkedését, népének mindennapi életét, vallását, hiedelemvilágát és mitológiáját, valamint az utókorra hagyományozott szellemi és művészeti örökségét. A látványos grafikai és fotóillusztrációs anyag az iskolás korú és a felnőtt olvasó számára egyaránt szemléletes módon teszi átélhetővé e civilizációk örök értékeit. A most induló sorozatban a 12 legsikeresebb kötet új köntösben kerül az olvasók kezébe. A kötetek 2019 februárjától kéthavonta, párosával jelennek meg.

"A világ történelme 500 vasútvonalon keresztül című könyv az őskortól kezdve napjainkig kronológiai sorrendben, hat fejezetbe rendezve meséli el bolygónk történelmét különböző vasútvonalakon keresztül. Felfedezhetjük, hogyan alakult ki a föld mai formája, feltérképezhetjük az ősi civilizációk kialakulásának folyamatát, és bejárhatjuk az évszázadokat a nagy felfedezők és történelmi alakok nyomában. A vasútvonalak közt akadnak meglepő, úttörő jelentőségű, luxus, alig ismert, nagy sebességű, szuper lassú, gőzhajtású, nagyszabású, veszélyes és megszűnt vonalak is. Mindegyik mond valamit arról, milyen az élet a Földön: hogyan formálódtak a kanyonjaink, emelkedtek a hegyeink, alakultak ki a civilizációink, születtek a vallásaink, robbantak ki a háborúink és terjedtek a kultúráink."

"Leonardo da Vinci bámulatos elméje felbecsülhetetlenül sokat adott a világnak: egy személyben volt nagyszerű festő, mérnök, feltaláló, anatómus, geológus, földrajztudós, és ezzel még nem is értünk a sor végére. Nem egy olyan elképzelést vázolt fel tervrajzain, amelyek csak évszázadokkal a halála után valósultak meg; tudományos szemléletével is messze megelőzte korát. Ezt a százötven rejtvényt és fejtörőt tartalmazó könyvet Leonardo festményeinek, vázlatainak, ábráinak és írásainak a sokasága ihlette. A logikus gondolkodást, szellemes következtetést és mindenképpen éles elmét igénylő feladványokat a mester káprázatos keze munkájával ékesítettük. "

" A kuriózumokban gazdag Amszterdam olykor még a helyiek elől is rejtve maradt kincsei tárulnak fel előttünk. Ha ezzel a könyvvel járjuk be a csatornák városát, garantáltan minden képzeletet felülmúló élményben lesz részünk. Tudták, hogy itt található a világ egyetlen olyan szállodája, amelyet egy hajódarun alakítottak ki? És azt, hogy itt csináltatta Kurt Cobain és Robbie Williams az első tetoválását? Amszterdamban kipróbálhatják, milyen érzés a vörös lámpás negyed hírhedt kirakataiban állni, és meglátogathatják azt a múzeumot, amely csak és kizárólag a macskákról szól. Kötetünk 111 kevésbé ismert helyre kalauzolja az olvasót alapos, szakavatott és szórakoztató leírásokkal, praktikus információkkal és hasznos tippekkel. Olyan izgalmas és különleges helyekre juthatnak el, amelyek méltán tarthatnak számot érdeklődésükre, és még tartalmasabbá tehetik amszterdami tartózkodásukat."