Libri Könyvkiadó strana 40 z 127

Anne Gallagher fájdalmas kötelességének tesz eleget. Írországba tart, hogy imádott nagyapja hamvait ott helyezze végső nyugalomra. Anne-t kislányként elbűvölték a nagypapa történetei az óhazáról, ahol most szinte beszippantják az emlékek, és visszarepítik az időben.  1921-ben Írország véres testvérháború felé sodródik. Amikor Anne feleszmél, sérült, zavart, és nem tudja, hol van, mégis biztonságban érzi magát dr. Thomas Smith védőszárnyai alatt, aki egy furcsamód ismerős fiú gyámja. Összetévesztik a fiú rég eltűnt anyjával, és Anne elfogadja új személyiségét, mert meggyőződése, hogy az asszony eltűnése összefügg vele. Ahogy egyre nő az országban a feszültség, Thomas csatlakozik a függetlenségért vívott harchoz, és Anne-t is magával sodorja a történelem vihara. Válaszút előtt áll: lemondjon-e korábbi életéről a szerelemért, amelyről nem hitte, hogy valaha is rátalál?  Amy Harmon regényében az ír történelem tragikus történelmi korszaka és egy különleges szerelem története elevenedik meg magával ragadó módon. A kötetet 2019-ben a Goodreads olvasói a legjobb történelmi regények közé szavazták.  „Kettétörtem a szívem, ütöttem vadul. Milyen anyag? Úgy hittem, kőből alakult, s hogy e sötét és elhagyott terem mélyéből előlépsz, Szerelem."  W. B. Yeats

Az amerikai Varian Fry 1940-ben Marseilles-be utazik táskájában háromezer dollárral és egy listával, amely a veszélyben lévő európai művészeket és írókat veszi lajstromba. Fry szeretné őket kijuttatni a németek által megszállt Franciaországból: hamis útleveleket, vízumokat szerez, segélyeket gyűjt és mentőakciókat szervez a menekülteknek. Ügyfelei között olyan neveket találunk, mint Marc Chagall, Max Ernst, Marcel Duchamp és Hannah Arendt.  Varian Fry nemcsak azzal vállal óriási kockázatot, hogy a nácik ellenségeit segíti, hanem azzal is, hogy nem tud úrrá lenni érzésein, és nős emberként titkos viszonyba bonyolódik...  Julie Orringer valós eseményeken alapuló történelmi regénye a II. világháború egyik kevéssé ismert, mégis fontos és inspiráló részletét kelti életre, miközben - ahogy az Entertainment Weekly írta - „óda a művészet és a szerelem minden formájához."

Két nő figyeli egymást.  Phoebe Miller nem tudná megmondani, az ócska tragacs pontosan mikor jelent meg elit utcájukban, ahogy azt sem, a sofőr miért kémkedik utána. Mi lehet olyan érdekes egy boldogtalan háziasszonyban, aki jégkrémbe és borba fojtja a bánatát, és alig lép ki a házból?  Csak az egyikük tudja, miért.  Amikor új család költözik a szemközti házba - a jó kedélyű Vicki, aki talán betöltheti a cserfes barátnő szerepét, és jóképű, egyetemre készülő fia, Jake, aki másfajta társasággal szolgál -, Phoebe azon kapja magát, hogy az addigi egyhangú élete megtelik a rég hiányolt izgalommal. Ám most, hogy ennyi minden lefoglalja, már nem figyel az autóban ülő nőre.  Pedig kellene...  Mikor kerültél hozzájuk ilyen közel, Mrs. Miller? Hetek óta itt rostokolok, de egyszer sem láttam, hogy kitetted volna a lábad a házból. Vajon mire megy ki a játék? Szórakozol kicsit, vagy a tűzzel játszol?  Tartsd közel a barátaidat, az ellenségeidet pedig még közelebb...

Az 1920-as évektől 1950-ig Georgia Tann gyerekeket bocsátott áruba a memphisbeli Tenessee Árvaházban. Több mint 5000 gyereket ajánlott fel örökbe fogadó szülőknek, eltitkolva előlük a tényt, hogy a gyerekek egy része egyáltalán nem árva, hanem erőszakkal vették el őket szegény családoktól, bajba került egyedülálló anyáktól, vagy egyszerűen olyan nőktől, akiknek azt hazudták, hogy gyermekük a szülés során meghalt. Lisa Wingate valós eseményeken alapuló regénye, a világszerte több mint 2 millió példányban elkelt Elrabolt életek hívta fel a közvélemény figyelmét Tann szörnyűséges vállalkozására. Voltak, akik addig keveset vagy semmit nem tudtak örökbefogadásuk körülményeiről, és a regény révén döbbentek rá a megrázó valóságra. A kötet hatására sokan döntöttek úgy, hogy utánajárnak a gyökereiknek, és megkeresik a családjukat. Judy Christie és Lisa Wingate ebben a kötetben tizenöt örökbefogadott történetét mutatja be. Megtudjuk, hogy a gyerekeket hogyan szakították el a családjuktól, és tanúi lehetünk, ahogy az addig testvér nélkül élő felnőttek életük utolsó éveiben találkozhatnak vér szerinti testvéreikkel. A legmegindítóbb pedig talán az, amikor a szereplők visszatérnek a tragikusan korrupt Tenessee Árvaházba, hogy együtt idézzék fel közös sorsukat.

Vészterhes időkben a legváratlanabb helyen is fellobban a szerelem. Vagy tán boszorkányság az egész? Átok vagy mindenen átgázoló, ősi szenvedély? És tényleg igaz, hogy minden akadályt legyőz?  Anglia, 1648. Angliában polgárháború dúl a királypártiak és a parlamentet támogatók között. A küzdelem a királyság minden sarkába, még a távoli déli területek lápos partjaihoz is elér. Veszélyes idők járnak. Főként egy olyan asszony számára, aki más, mint a többiek... Alinor, a helyi füvesasszony leszármazottja Szentiván-éjkor ellátogat a templomkertbe, hogy a telihold fényében találkozhasson eltűnt férjének szellemével. Ha a kísértet megjelenne, Alinor legalább biztos lehetne abban, hogy a férfi meghalt, kijelenthetné, hogy megözvegyült, s így szabadnak mondhatná magát. Alinor azonban nem szellemmel, hanem egy titkos küldetésen lévő, előkelő férfival találkozik, aki a segítségére szorul. Az asszony úgy dönt, segít neki, hogy átjusson a veszélyes lápvidéken, ám ezzel halálos veszedelembe sodorja magát. Egy nő, aki ismeri a gyógynövényeket, akinek sok irigye van, s aki másként gondolkodik, mint ahogy az asszonyoktól elvárható, a legkevésbé sincs biztonságban, amikor bárkire könnyen rásütik a boszorkányság bélyegét.  Philippa Gregory, a királyregények királynője most arra keresi a választ, miként boldogulhat egy talpraesett asszony a férfiak világában, ahol minden szabályszegés és minden felemelkedéssel kecsegtető szerencse varázslatnak minősül, és úgy is járnak el ellene.

A franciák mindig is híresek voltak könnyedségükről, életszeretetükről. De vajon mi a gall életöröm, a joie de vivre titka?  Ez az egyszerre stílusos és tartalmas könyv most elénk tárja a boldogság francia receptjét. Családi étkezések, egy csésze kávé egy bisztró teraszán, ünnepi hangulatú vacsorák barátokkal, a gasztronómia szeretete, vonzódás a divat, a parfümök és más kellemes dolgok iránt, múzeumlátogatások, séták kis falvak kövezett utcácskáin... apró dolgok, kis trükkök, amelyek végső soron mind a lét örömeinek megélését szolgálják. E fotókkal illusztrált, magával ragadó könyvet lapozgatva hamar rájöhetünk, hogy a boldogság valójában egyfajta életszemlélet és életmód, amelyben az érzéki élvezetek szeretete, a közös élmények, az ünnepek megélése, a beszélgetés és az együttlét öröme mind-mind benne van.

Jane Seymour halála után VIII. Henrik ismét házasodni készül. A kiszemelt ara a protestáns Klevei Anna hercegnő, mert a klevei hercegség hasznos szövetségese lehet Angliának a német-római császárral folytatott területi vitában.  Anna kedves, őszinte fiatal nő, aki igyekszik beilleszkedni az udvar nyüzsgő életébe, ahol mindenki árgus szemmel figyeli. Az elhízott, kiszámíthatatlan, férfierejét vesztett zsarnok király azonban hamar kiábrándul belőle, és nem sokkal a házasság után már szemet is vet Anna egyik udvarhölgyére, Katherine Howardra. Így a gyönyörű, hamvas lányt, aki nem fukarkodik a hízelkedéssel és a kacér pillantásokkal, hamarosan Katalin királynéként rajongják körül az udvaroncok.  Lady Jane Boleyn rangidős udvarhölgyként már a korábbi két királynét is szolgálta, s mindenről tud, ami az udvarban történik. A lelkét óriási teher nyomja: az ő közreműködésével ítélték halálra sógornőjét, Boleyn Annát, és a tulajdon férjét, George Boleynt. Most ismét hasonló szerepet szánnak neki, Henrik ugyanis Howard Katalintól is szabadulni akar.  A három nő így rettegve várja, milyen sors vár rájuk - kegyelem vagy a hóhér bárdja...

Mi a kiemelkedő teljesítmény titka? Miért vallanak egyesek kudarcot, mások pedig miért sikeresek? Angela Duckworth amerikai pszichológus megmutatja, hogy a titok nyitja az ún. Grit-hatás. Ez az erő akkor lép működésbe, ha az elszántság, a kitartás, az állhatatosság és a szenvedély hosszú távú célokkal párosul.  Legyen szó diákokról, sportolókról, zenészekről, cégvezetőkről, alkotóművészekről vagy bármilyen egyéb hivatásról, a grit felfedezhető minden nagy teljesítményt elérő ember életútjában. A szerző saját személyes élettörténetét felhasználva kutatási eredményekkel és érdekfeszítő esettanulmányokkal mutatja be, hogy alapvetően nem a szerencse és a veleszületett tehetség határozza meg lehetőségeinket és teljesítményünket. Sokkal fontosabb tényező az akaraterő, a kitartás és az állhatatosság. A tehetséggel szemben ráadásul ezek fejleszthetők.  • Miért számít kétszer annyit az erőfeszítés, mint a tehetség? • Hogyan hozhatjuk működésbe a Grit-hatást az IQ-nktól és a körülményeinktől függetlenül? • Hogyan élvezhetjük egy életen át mindazt, amit csinálunk? • Hogyan válhat a gyakorlás szenvedés helyett örömforrássá? • Mi tesz jót a gyereknek: a szerető támogatás vagy magas elvárások?  Angela Duckworth könyve megmutatja, hogyan győzhetjük le saját korlátainkat, hogyan hozhatjuk ki magunkból a legjobb teljesítményt, és miként emelkedhetünk ki az átlagból.

1998-ban, egy tavaszi éjjelen, Cressida Strauss lezuhan egy negyedik emeleti erkélyről az előkelő svájci bentlakásos iskolában. Az igazgatóság el akarja tusolni az ügyet, nehogy rossz fényt vessen a patinás intézményre. A hivatalos szervek balesetnek minősítik az esetet, ám számos kérdés megválaszolatlan marad. Öngyilkosság volt? Netán valaki lelökte lányt?  Nem titok, hogy az öntörvényű Cressida hol nagylelkű, hol önző magatartásával legalább annyi ellenséget szerzett, mint ahány szövetségest. Legjobb barátnője, az iskolába annak idején ösztöndíjasként bekerült Kersti Kuusk, sokáig agya távoli zugába száműzte a kínzó gondolatokat.  Ám majd húsz évvel később, amikor szinte egyszerre kapja kézhez az iskola évfordulós ünnepségére szóló meghívót és egy régi, közös barátnőjük titokzatos levelét, nem hessegetheti el a feltoluló emlékeket és a nyugtalanító kérdéseket. Miért izgatta Cressidát oly szenvedélyesen az egykor Helvét Társaságnak nevezett, később betiltott titkos klub története, amelynek néhány tagját annak idején eltanácsolták az iskolából?  Kersti tudja, hogy nem odázhatja tovább az elkerülhetetlent: lelki nyugalmát csak úgy nyerheti vissza, ha végre megszabadul a múlt árnyaitól, felgöngyölíti az ügy hátterében húzódó hazugsághálót, és feltárja a nagy presztízsű intézményben történt szabálytalanságokat. Aztán egy újabb váratlan fordulat olyan döntésre készteti, ami örökre összeköti a tragikus sorsú Cressidával.

Új évszak, új kezdet...  Gilly egy barátságos kis panziót üzemeltet hőn szeretett családi otthonában, amelytől a világ minden kincséért sem válna meg. Vagy mégis? Mert amikor megismerkedik a jóképű ingatlanügynökkel, Leóval, elgondolkodik rajta, hogy talán mégsem olyan rossz ötlet az eladás.  Eközben a lánya életébe is mintha beköszöntene a szerelem. Helena, a szépséges textíliák varázslatos kezű mestere, egyre bizalmasabb viszonyba kerül új főbérlőjével, Jagóval, aki felajánlja, hogy segít neki a közelgő kézművesvásáron. Elvégre a barátok segítenek egymásnak, és ők csak barátok. Vagy ez már több barátságnál?  A tavaszi zsongás közepette Helena és Gilly is felteszi magának a kérdést: Talán ez lesz a „nagy" szerelem, és boldogan élnek, míg meg nem halnak?

A Harmadik Birodalom rémtetteire már közvetlenül a második világháború lezárása után fény derült, ezért a népirtást elkövető háborús bűnösök jellemzően a szökés mellett döntöttek. Néhányukat hamar elkapták - mint az SS hírhedt vezérét, Heinrich Himmlert -, mások azonban elkerülték a letartóztatást, köszönhetően egy olajozottan működő szervezetnek, mely éppen az ilyen bűnösök bújtatására szakosodott. Utóbbiak közé tartozott Josef Mengele, „a halál angyala", aki iszonyú orvosi kísérleteket végzett Auschwitzban; Martin Bormann, Hitler brutális személyi titkára; Klaus Barbie, a könyörtelen „lyoni hóhér", s talán valamennyi közül a legförtelmesebb: Adolf Eichmann. Az SS kiiktatása eposzba illő hőstörténet arról a titkos háborúról, amit az önjelölt „nácivadászok" vívtak. Ebbe a végtelekig eltökélt és igencsak sokszínű csapatba tartozott többek között egy francia házaspár, egy, a normandiai partraszállás idején katonaként szolgált amerikai ügyvéd, egy német ügyész, aki sírig tartó hűséget esküdött a náci pártnak, több izraeli Moszad ügynök és a haláltáborok egyik túlélője is. Ezek a férfiak és nők évtizedeken kutattak az SS még szökésben lévő tagjai után, hogy egyikük se úszhassa meg a felelősségre vonást és sok esetben a halálos ítéletet. Az SS kiiktatása egyszerre felemelő és hátborzongató, s új részletekkel szolgál a történelem egyik legmesteribb hajszájáról.

A matematikát viszonylag kevesen szeretik. A középiskola végeztével a legtöbben egy megkönnyebbült sóhaj kíséretében hajítják a sarokba a matekkönyvet, hogy még csak gondolni se kelljen többé rá. A matematika azonban nem mond le rólunk, és úgy szövi át a mindennapjainkat, hogy észre sem vesszük. A közlekedési lámpák, a kávéfőző gép, a Google keresőmotorja, vagy épp a Netflix személyre szabott ajánlatai mind azon a matekon alapulnak, amit még az iskolában tanultunk.  Az Eszpresszó Arkhimédésszel azoknak szól, akiket a matematika mindig is rettegéssel töltött el, és akik a matematikát valamiféle misztikus, kizárólag a beavatottak számára érthető tudománynak gondolták. Stefan Buijsman, a szemtelenül fiatal holland matematikus tömören és üdítően olvasmányos formában mesél könyvében a matematika elképesztő és szórakoztató világáról. Kiderül, miként vált a matek az évezredek során ijesztően absztrakt tudománnyá, és hogy ennek ellenére miért nem kéne tőle tartanunk, hiszen a segítségével a világot és a mindennapjainkat is jobban megérthetjük.

Frannie Langton, a hajdan rabszolgasorban élő cseléd ellen brutális kettős gyilkosság a vád: a hatóságok szerint megölte gazdáját, a tudós George Benhamt és annak különc francia feleségét, Marguerite-t. Sorjáznak a terhelő tanúvallomások, melyekben Frannie csábítóként, boszorkányként, mesteri cselszövőként és szajhaként jelenik meg. Frannie azonban azt állítja, hiába múlik rajta az élete, képtelen felidézni, mi történt azon a végzetes éjszakán. Van azonban valami, amit el tud mondani: saját, kiszolgáltatott és hányattatott életének történetét, mely egy jamaikai ültetvényen kezdődött, ahol gazdája, egy velejéig romlott tudós szörnyű kísérleteiben segédkezett, és amely könnyen lehet, hogy az akasztófán ér véget. Vallomása megpecsételheti a sorsát, ugyanakkor az igazság olyan bűnöket is leplezhet, melyek borzalmasabbak akár a gyilkosságnál is... A Frannie Langton vallomásai egyrészt lélegzetelállító első regény, másrészt pedig egy olyan nő jellemrajza is, akinek sorsát a saját tettei alakítják egy olyan világban, amely az elpusztítására tör.

Lisa Wingate, a több mint kétmillió példányban elkelt sikerkönyv, az Elrabolt életek szerzője drámai történettel tér vissza olvasóihoz.  Louisiana, 1875 Az amerikai polgárháború már tíz éve véget ért, a rabszolgaságot felszámolták. Az ültetvényeken egykori rabszolgák dolgoznak, hogy keserves munkájukkal megváltsák a földet, amelyet megművelnek. Egy nap az ültetvény urának nyoma vész, és ezzel örökre összefonódik három fiatal lány sorsa. Lavinia, a tehetős ültetvényes örököse, Juneau Jane, a földbirtokos félvér lánya és Hannie, az egykori rabszolga összefognak, és vakmerő utazásra indulnak. Lavinia és Juneau Jane az apjukat keresik, hogy így biztosítsák örökségüket, Hannie pedig a családtagjait reméli megtalálni, akiktől a polgárháború előtt szakították el.  Louisiana, 1987 Új tanárnő érkezik a déli kisvárosba, Augustine-ba. A tapasztalatlan Benedettát sokkolja, hogy az iskola tanulói - egykori rabszolgák leszármazottai - hiába az eltelt több mint száz év, még mindig nyomorban élnek. A helyi közösség ráadásul gyanakvó, és elzárkózik minden újdonságtól. Ám a viharvert tölgyfák övezte, egykori ültetvényesház könyvtárszobájában olyan történet rejlik, melynek hatására minden megváltozhat. A polgárháborút követően a déli újságokban rendszeresen jelentek meg hirdetések az „Eltűnt barátok" rovatban. A hajdani rabszolgák így próbálták megtalálni elveszített, távoli tájakra eladott családtagjaikat. Lisa Wingate szívbe markoló történelmi regényét ezek a hirdetések ihlették.

1977, Peking. Néhány fiatal, akiket a kulturális forradalom ide­jén vidékre küldtek dolgozni, visszatér az újjászületőben lévő fővárosba. Többségüknek az a célja, hogy a régen várt egyetemi felvételire készüljön, azonban a zűrös ügyeiről és heves termé­szetéről ismert Öreg Kettőt egészen más dolog foglalkoztatja - el akarja nyerni osztálytársa, a gyönyörű és okos Wu Qiang szerelmét. Legnagyobb örömére érzései viszonzásra lelnek, ám amikor környezetük tudomást szerez a viszonyukról, rosszindulatú pletykák kelnek szárnyra, amelyek súlyos árnyékot vetnek mindkettejük jövőjére. Eközben Wu Qiang barátnője, Daling reménytelenül sóvárog Öreg Kettő után, de egy szomo­rú eseményt követően érzelmeit mélyen magába kell temetnie. Mindhárman keserű tapasztalatok árán tanulják meg, hogy bár a társadalomban komoly változások mentek végbe, a nagy múltú kínai lakóközösségek, a hutongok továbbra is sajátos rendszerek és értékek mentén működnek, és kegyetlenül kita­szítják azt, aki megszegi a szabályokat. Sikerül vajon a fiatalok­nak megtalálni a boldogságot ebben a zavaros és sokszor közö­nyös világban? Vagy meg kell tanulniuk élni a saját törvényeik szerint?  A jelenleg Magyarországon élő kínai írónő legújabb, ízig-vérig pekingi könyve mesterien megírt tabló egy lüktető és páratla­nul sokszínű nagyvárosról, múlt és jelen sokszor ambivalens kapcsolatáról, valamint a hétköznapok váratlan tragédiáiról és apró örömeiről.

Nimue számkivetettként nő fel. A fekete mágiával való kapcsolata miatt druida falujában rettegnek tőle, így a kétségbeesett lány el akar menekülni... Azonban a vörös paladinok lemészárolják az egész falut, és Nimue élete örökre megváltozik. Haldokló anyja felszólítja, hogy vigye el az ősi kardot egy legendás varázslónak, így Nimue lesz népének egyetlen reménysége. Küldetése során aligha van ideje bosszút állni, mégis, a benne egyre növekvő erő miatt semmi másra nem tud gondolni. Nimue szövetséget köt Arthurral, a jóképű zsoldossal, valamint Britannia menedéket kereső tündérnépeinek tagjaival. Megforgatja a kardot, amely az egyetlen, igaz királyt illeti, lekaszabolja a paladinokat és egy romlott uralkodó seregét is. Küzdelme során megpróbálja egyesíteni a tündérnépeket, igyekszik bosszút állni a családjáért, és felfedezni a sorsát övező titkot. És talán egyvalami változtathatja meg a sorsot: az, ami a penge végén található.